30/2000. (IX. 15.) GM rendelet

a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 8. §-ának (5) bekezdésében, valamint 13/A. §-ának (3)-(4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a foglalkozási rehabilitációt segítő szolgáltatások tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) a megyei (fővárosi) munkaügyi központnak (a továbbiakban: munkaügyi központ) az Flt. 13/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott munkaerőpiaci szolgáltatásokkal és azok támogatásával kapcsolatos tevékenységére,
b) a munkaügyi központ támogatásával munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó természetes személyeknek és szervezeteknek az e szolgáltatással kapcsolatos tevékenységére, valamint
c) azokra a természetes személyekre és szervezetekre, akik a munkaügyi központ által nyújtott vagy támogatott munkaerőpiaci szolgáltatást igénybe veszik.
2. § A munkaügyi központ által vagy támogatásával nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatást az veheti igénybe, aki hozzájárul adatainak e célból történő nyilvántartásba vételéhez.

Munkaerőpiaci szolgáltatások

Munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása

3. § (1) Az információnyújtás célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését.
(2) Az Flt. 13/A. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott szolgáltatás a foglalkozásokra, a térségben elérhető képzésekre, a régió, a megye, valamint a kistérség munkaerőpiaci helyzetére, a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőire vonatkozó információk nyújtását, a foglalkoztatást elősegítő támogatások és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó lehetőségek ismertetését, továbbá a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatást és az azokról szóló ismertetők átadását tartalmazza (a továbbiakban: információnyújtás).
(3) Az információnyújtás történhet önállóan vagy tanácsadás, állásbörze, továbbá munkaközvetítés keretében.

Munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás

4. § Az Flt. 13/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatás
a) a munkatanácsadást,
b) a pályatanácsadást,
c) az álláskeresési tanácsadást,
d) a rehabilitációs tanácsadást, továbbá
e) az a)-d) pont alatti tanácsadó tevékenységhez, valamint a munkaerőpiaci képzéshez kapcsolódó pszichológiai tanácsadást, továbbá
f) helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást
foglalja magában.
5. § A munkatanácsadás célja az azt igénybe vevő személy elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint az azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása.
6. § (1) A pályatanácsadás célja, az azt igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése, és számára érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása.
(2) A pályatanácsadás formái:
a) pályaválasztási tanácsadás,
b) pályamódosítási tanácsadás.
(3) A pályaválasztási tanácsadás elősegíti a pályaválasztási döntés meghozatalát, az e döntésnek, valamint a munkaerőpiaci keresletnek megfelelő képzési lehetőség kiválasztását.
(4) A pályamódosítási tanácsadás segítséget nyújt új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége a személyiségének, képességének, valamint a munkaerőpiaci keresletnek nem felel meg.
7. § (1) Az álláskeresési tanácsadás célja azok elhelyezkedésének elősegítése, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel.
(2) Az álláskeresési tanácsadás formái:
a) egyéni álláskeresési tanácsadás,
b) álláskeresési technikák oktatása,
c) álláskereső klub.
(3) Az álláskereső klub az (1) bekezdésben meghatározott célból, munkanélküliek részvételével rendszeresen tartott csoportos foglalkozás.
8. § A rehabilitációs tanácsadás célja, hogy a 4. § a)-c) és e) pontjában meghatározott szolgáltatások nyújtásával elősegítse a foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározását, olyan - az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének m) pontjában meghatározott - megváltozott munkaképességű személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörbe nem közvetíthetők.
9. § (1) A munka-, pálya- álláskeresési és rehabilitációs tanácsadáshoz, továbbá a munkaerőpiaci képzéshez kapcsolódóan - amennyiben arra a szolgáltatás céljának elérése érdekében szükség van - a szolgáltatást igénybe vevő személy részére pszichológiai tanácsadás is nyújtható.
(2) A pszichológiai tanácsadás segít feltárni a munkanélküliek számára az életvezetésből, a személyiségproblémákból eredő, elhelyezkedést akadályozó körülményeket.
10. § A 4. §-ban meghatározott tanácsadások egyéni és csoportos formában a következő módon valósíthatók meg:
a) egyéni tanácsadói beszélgetés,
b) csoportos tanácsadás,
c) strukturált csoportfoglalkozás,
d) érdeklődés-, érték-, képesség-, valamint személyiségvizsgálat,
e) pályaismeret bővítése.

Helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás

11. § (1) A helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás célja szakmai, módszertani segítségnyújtással hozzájárulni a térségben a foglalkoztatási helyzet javításához, a gazdasági élet résztvevői közötti együttműködés kialakulásához, a foglalkoztatási feszültségek kezeléséhez, a vállalkozási tevékenység élénküléséhez, továbbá új munkahelyek teremtéséhez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél elérése érdekében a helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás magában foglalja
a) a térségben a munkaadók gazdasági foglalkoztatási helyzetének nyomon követését, a csoportos létszámcsökkentések, a foglalkoztatási feszültségek kialakulásának megelőzése érdekében a részükre történő információnyújtást, tanácsadást,
b) programok kezdeményezését a csoportos létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók újbóli elhelyezkedésének, a térségben tapasztalható foglalkoztatási feszültségek enyhítésének, a térség gazdasági foglalkoztatási szerkezet váltásának elősegítése érdekében, az ilyen programok kidolgozásában és megvalósításában történő közreműködést,
c) kapcsolattartást a térség gazdasági életében részt vevő munkaadókkal, a térség helyi önkormányzataival, a térségben működő más szervezetekkel, közreműködésük elősegítését a gazdasági szerkezet átalakítását, a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programokban, továbbá
d) munkaerőpiaci információk nyújtásával történő közreműködést a térségben működő területfejlesztési tanácsok döntéseinek előkészítésében, az e testületek által indított programokhoz való csatlakozást.

Munkaközvetítés

12. § (1) A munkaügyi központ kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) munkaközvetítő tevékenységét a munkanélküliként nyilvántartott [Flt. 58. § (5) bek. d) pont] és a közvetítést kérő személyekkel (a továbbiakban együtt: álláskereső), valamint az álláskínálókkal együttműködve folytatja.
(2) A kirendeltség a munkaközvetítés keretében
a) személyes beszélgetést folytat az álláskeresővel, amelynek során feltárja a foglalkoztatással kapcsolatos, valamint az azt akadályozó körülményeit (iskolai végzettség, szakképzettség, korábban betöltött munkakörök, szakmai gyakorlat, lakóhely, tartózkodási hely, munkaképesség), továbbá tájékoztatja őt a számára megfelelő munkalehetőségek fő jellemzőiről, így különösen a foglalkoztatás helyéről, idejéről, a munkarendről, továbbá a kereseti lehetőségről,
b) a foglalkoztatást akadályozó körülmény megállapítása esetén az (1) bekezdésben meghatározott személynek a megfelelő szolgáltatás igénybevételét tanácsolja,
c) kapcsolatot tart azokkal az álláskínálókkal, akik természetes személyt, foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatnak, vagy foglalkoztatni kívánnak, továbbá
d) elősegíti az álláskeresők és az álláskínálók találkozását annak érdekében, hogy közöttük foglalkoztatásra irányuló jogviszony jöjjön létre.
(3) A munkaközvetítés
a) egyéni közvetítés és
b) csoportos közvetítés
formájában valósulhat meg.
13. § (1) A munkaközvetítés során tilos
a) olyan személy közvetítése, aki - az erre vonatkozó jogszabály szerint - munkaviszonyban, valamint munkaviszonyon kívüli munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem foglalkoztatható,
b) a közvetítés nem létező állásba, továbbá ha a munkaadónál a közvetítés tárgyát képező tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban,
c) olyan munkaerőigényre közvetíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz, továbbá
d) a közvetítés olyan foglalkoztatóhoz, ahol a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak.
(2) A kirendeltségnek a munkaközvetítés során törekednie kell arra, hogy az álláskereső számára feltárja a szakképzettségének, szakmai gyakorlatának, s egyéb körülményeinek megfelelő foglalkoztatási lehetőségeket, továbbá arra, hogy az álláskínálók részére a munkaerőigénynek megfelelő álláskereső személyek kerüljenek kiválasztásra és közvetítésre.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a kirendeltség a munkanélküli ellátást, valamint egyes szociális ellátásokat kérő, illetőleg abban részesülő személyek számára a rájuk irányadó jogszabályok szerint megfelelő munkahelyet ajánl fel.
14. § (1) A kirendeltség a közvetítést kérő személy részére munkaközvetítést akkor végez, ha
a) rendelkezik a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel, és
b) a kirendeltséggel kapcsolatot tart.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás azt jelenti, hogy a közvetítést kérő személy
a) mérlegeli a számára javasolt foglalkoztatási lehetőség elfogadását, és ennek eredményéről tájékoztatja a kirendeltséget,
b) a kirendeltség által meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta jelentkezik a kirendeltségnél.

Munkaerőigény bejelentése és nyilvántartása

15. § (1) A munkaadó köteles bejelenteni
a) az Flt. 8. §-a (5) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján az olyan be nem töltött álláshelyet, amelyben a foglalkoztatásra munkaviszony [Flt. 58. § (5) bek. a) pont] keretében kerül sor,
b) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott körben - az a) pontban foglaltakon túlmenően - az olyan álláshelyet, amelyben a foglalkoztatás munkaviszonyon kívüli, egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony [29. § c) pont] keretében történik.
(2) A foglalkoztató álláskereső közvetítését kérheti olyan foglalkoztatásra irányuló jogviszony [29. § c) pont] keretében ellátandó tevékenység ellátására, amelyre vonatkozóan az (1) bekezdés alapján bejelentési kötelezettség nem áll fenn.
16. § (1) Munkaerőigényt a 2. számú melléklet szerinti munkaerőigény bejelentőlapon vagy azzal azonos adattartalommal kell bejelenteni. Az első alkalommal történő munkaerőigény bejelentésekor a foglalkoztatónak az alapadatait a székhelyhez kapcsolódó adatait, valamint a telephely adatait az 1. számú melléklet szerinti adatlapon közölnie kell a székhelye (telephelye) szerint illetékes kirendeltséggel. Ezt követően ezekről az adatokról akkor tájékoztatja a kirendeltséget, ha azokban változás történik.
(2) A munkaerőigény a bejelentés napjától számított legfeljebb 60 napig érvényes. A munkaerőigény érvényessége annak lejárta előtt meghosszabbítható.
17. § (1) A munkaerőigényt annál a kirendeltségnél kell bejelenteni, amelynek területén a munkaerő foglalkoztatása történik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a munkaerőigényt, ha
a) a munka természetéből adódóan a munkavégzés több kirendeltség területére terjedhet ki, a munkavégzés megkezdése szerinti kirendeltségnél,
b) a munkaerő foglalkoztatása a foglalkoztató több - különböző kirendeltség területén lévő - telephelyén történik, a foglalkoztató székhelye szerinti kirendeltségnél
kell bejelenteni.
18. § (1) A kirendeltség a foglalkoztató részére közvetítést akkor végez, ha
a) munkaerőigényét a 16. § (1) bekezdésében meghatározott módon bejelentette, és
b) a közvetítést kéri, továbbá vállalja, hogy
c) fogadja a 3. számú mellékletben meghatározott, a kirendeltség által kiállított közvetítő lappal megjelenő személyeket, és
d) a közvetítő lapon igazolja a közvetítés eredményét, és
e) fogadja a kirendeltség képviselőjét, valamint tájékoztatja őt a foglalkoztatás körülményeiről.
(2) A kirendeltség az (1) bekezdésben meghatározott munkaerőigényt benyújtott állást kínálótól a tevékenységére és működésére vonatkozó tájékoztatást - így különösen alapító okiratának, a bejegyzésre vonatkozó okiratnak a becsatolása, adószámának bejelentését - kérhet, továbbá ezek beszerzése érdekében más hatóságot kereshet meg.
19. § (1) A foglalkoztató a munkaerőigény által tartalmazott álláshelyre a közvetítést kérheti
a) a 17. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott kirendeltség illetékessége alá tartozó településekről,
b) a munkavégzés helyének vonzáskörzetébe tartozó településekről,
c) az a)-b) pont alá nem tartozó bármely település(ek)ről, illetőleg
d) az ország egész területéről.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vonzáskörzetbe - az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túlmenően - azok a települések tartoznak, amelyekről a foglalkoztatás helye tömegközlekedési eszközzel könnyen elérhető.
(3) A foglalkoztató az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat ugyanazon álláshely tekintetében egyidejűleg is alkalmazhatja.
(4) A 17. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott kirendeltség az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott esetben a munkaerőigényt - közvetítés céljából - a település szerint illetékes kirendeltséghez továbbítja.
20. § (1) Ha a munkaerőigény által tartalmazott álláshely - a foglalkoztató nyilatkozata alapján - hirdethető, a kirendeltség az azzal kapcsolatos valamennyi adatot (pl. a foglalkoztató neve, címe, telefonszáma, az álláshelyről tájékoztatást nyújtó személy neve, az ellátandó munkakör, tevékenység megjelölése, várható kereset, alkalmazási feltételek) nyilvánosságra hozhatja.
(2) Ha a munkaerőigény által tartalmazott álláshely - a foglalkoztató  nyilatkozata szerint - nem hirdethető, és arra a foglalkoztató közvetítést sem kér, az álláshely adatai nem hozhatók nyilvánosságra.
(3) Ha a foglalkoztató a munkaerőigény által tartalmazott nem hirdethető álláshelyre közvetítést kér, az álláshellyel kapcsolatos munkakör megnevezése, az ahhoz szükséges szakképzettség, a várható kereset hozható nyilvánosságra. Az előzőekben foglaltakon kívül egyéb adatok a kirendeltség által kiválasztott a munkaerőigénynek megfelelő személlyel közölhetők.

Támogatás munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtók részére

21. § (1) A munkaügyi központ központi szervezeti egysége az Flt. 13/A. §-ának (3) bekezdése alapján, pályázati eljárás eredményeként támogatást nyújthat
a) ha munkaerőpiaci és foglalkozási információt közhasznú szervezet térítésmentesen nyújt elmaradott térségekben vagy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek számára, továbbá
b) olyan természetes személynek, jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, aki, illetőleg amely munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs és pszichológiai tanácsadást nyújt azoknak a munkanélkülieknek, akiknek a munkaügyi központ e szolgáltatások igénybevételét felajánlotta, vagy a 11. §-ban meghatározott helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadást végez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások nyújtásának további feltétele, hogy a támogatást kérő
a) a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy évig folytassa azt a szolgáltatási tevékenységet, amelynek támogatására a pályázatot benyújtotta,
b) vállalja, hogy a pályázati felhívásban meghatározott dologi feltételeket a támogatott szolgáltatás nyújtásának teljes időtartama alatt biztosítja,
c) vállalja, hogy a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban tudomására jutott adatokat rendeltetésszerűen használja fel,
d) a munkaügyi központ által támogatott szolgáltatást nyújtó személyek rendelkeznek a 4. számú mellékletben meghatározott feltételekkel, továbbá
e) a támogatott szolgáltatást igénybe vevő személyeket a munkaügyi központtal kötött megállapodásban rögzített azonosításra alkalmas módon nyilvántartja.
(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás természetes személy részére abban az esetben nyújtható, ha a támogatni kért szolgáltatási tevékenységre jogosító vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik.
22. § (1) A 21. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott támogatást a munkaügyi központ központi szervezeti egysége abban az esetben állapíthat meg, ha
a) a támogatni kívánt szolgáltatást a munkaügyi központ is nyújtja, és
b) a munkaügyi központ rendelkezik a támogatott szolgáltatás szakmai ellenőrzésének személyi feltételeivel, továbbá
c) a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a támogatni kívánt szolgáltatási tevékenységet - a munkaügyi központ alkalmazásában, valamint a munkaügyi központ támogatásával - végző személyek száma a megyében nem haladja meg a 6. számú mellékletben meghatározott létszámnormákat.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat a helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadásra nem kell alkalmazni.
23. § A 21. § (1) bekezdésében meghatározott támogatásokra meghirdetett pályázati felhívásnak tartalmaznia kell
a) a pályázat kiírásának célját,
b) a pályázaton történő részvétel feltételeit,
c) a támogatott szolgáltatás nyújtásának dologi feltételeit,
d) a pályázat keretében nyújtható támogatás forrását, mértékét,
e) a pályázat tartalmára vonatkozó előírásokat és az esetleges szükséges mellékleteket, továbbá
f) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, a pályázatot elbíráló szerv megnevezését, valamint a pályázat elbírálásának határidejét.
24. § (1) A támogatás vissza nem térítendő formában legfeljebb 3 évre adható.
(2) A támogatásról szóló államigazgatási határozatban meg kell határozni azt a szolgáltatást, amelynek nyújtásához a kirendeltség támogatást nyújt, a támogatás mértékét, a folyósítás időtartamát, az elszámolás módját, valamint a támogatás visszakövetelésének részletes feltételeit. A támogatás folyósításának további feltételeiről a központi szervezeti egység és a támogatást kérő állapodik meg.
(3) A munkaügyi központ központi szervezeti egysége a támogatást kérő számára nem adhat át általa nyilvántartott személyes adatot, valamint nem hirdethető álláshelyre vonatkozó munkaerőigényt.
25. § (1) A 21. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott támogatás összegét a munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs és pszichológiai tanácsadás esetében az 5. számú mellékletben meghatározott létszám, idő- és költségnormák alapján kell kiszámítani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatások esetében a támogatott a támogatás 20 százalékára a munkaügyi központtal kötött megállapodásban meghatározott eredmény teljesítésekor jogosult.
(3) A támogatásban részesülő az általa végzett szolgáltatási tevékenységről tájékoztatja a munkaügyi központ központi szervezeti egységét az általuk kötött megállapodásban meghatározott módon.

A munkaerő-piaci szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló juttatás

26. § A munkanélküli részére keresetpótló juttatás állapítható meg a kirendeltség által részére felajánlott, a 7. § (3) bekezdésében meghatározott csoportos foglalkozáson (álláskereső klub) történő részvétel, valamint intenzív álláskeresést elősegítő szolgáltatás igénybevételének időtartamára, ha a szolgáltatás időtartama, álláskereső klub esetében legalább a 15 napot, az intenzív álláskeresést elősegítő szolgáltatás esetében legalább az 5 napot eléri, és a szolgáltatást a munkaügyi központ nyújtja, vagy nyújtásához támogatást állapított meg.
27. § (1) A munkanélküli részére keresetpótló juttatás a 26. § alapján egy naptári évben legfeljebb 90 napra állapítható meg.
(2) A keresetpótló juttatás összege a munkanélküli járadéknak a keresetpótló juttatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában érvényes alsó határa. A pályakezdő munkanélküli [Flt. 58. § (5) bekezdés k) pont] esetében a keresetpótló juttatás összege az előzőekben meghatározott összeg 20-40 százaléka között állapítható meg.
(3) A keresetpótló juttatás a munkanélküli részére a szolgáltatás igénybevételének igazolását követően folyósítható.
28. § A keresetpótló juttatás megállapításáról a kirendeltség államigazgatási határozattal dönt. Az államigazgatás határozat tartalmazza a keresetpótló juttatás folyósítását megalapozó szolgáltatás megnevezését, a szolgáltatást nyújtó megjelölését, a keresetpótló juttatás összegét, valamint folyósításának feltételeit, időtartamát, továbbá a jogalap nélkül felvett támogatás visszafizetésének feltételeit.
29. § E rendelet alkalmazásában
a) állást kínáló: minden olyan foglalkoztató, aki munkaerőigényét bejelentette és a közvetítést kéri,
b) foglalkoztató: aki részére természetes személy foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez,
c) foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka,
d) állásbörze: az állást keresők és az állást kínálók személyes információ cseréjét közvetlen formában elősegítő rendezvény,
e) közhasznú szervezet: a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervezet,
f) munkaerőigény: a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felmerült igény, amelyben a munkavégzés foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik.
30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 7. §-a (1) bekezdésében j) pontja hatályát veszti.
(2) A külföldiek magyarországi munkavállalásáról szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendelet 6. §-a (1) bekezdésének e) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az engedélyt a jogosultság feltételeinek igazolása esetén - a 3. § (1)-(4) bekezdésében, valamint a 4. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott szempontok vizsgálata nélkül kell kiadni]
„e) külföldinek alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézményekben idegen nyelven történő olyan oktatási tevékenységéhez, amelyre - az Oktatási Minisztérium igazolása szerint - az érintett államok illetékes miniszterei által aláírt nemzetközi oktatási program keretén belül kerül sor.”
„h) magyar állampolgárral, valamint az Flt. 7. § (2) bekezdésében meghatározott külföldivel Magyarországon legalább egy éve együtt élő házastársa munkavégzéséhez, továbbá az előbb felsorolt olyan személyek özvegyének munkavégzéséhez, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt Magyarországon legalább egy évig együtt élt.”
(3) A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem nyújtható támogatás annak a munkaadónak, amellyel szemben a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. §-a (1) bekezdésének d) pontjában, valamint k)-m) pontjában felsorolt szabályok megsértéséért munkaügyi bírságot szabtak ki, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig.”
(4) A 21. § (1) bekezdésének a pályázati eljárásra vonatkozó rendelkezését, valamint a 23. §-t nem kell alkalmazni a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 26/C. §-a szerint, e rendelet hatálybalépését megelőzően indított munkaerő-piaci program esetében.