31/2000. (VI. 26.) FVM rendelet

az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet módosításáról

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: tv.) 106. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a többször módosított 29/1997. (IV. 30.) FM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
1. § Az R. 2. §-ának (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tv. alkalmazásában üzem-, major-, valamint tanyafásításnak minősül:
a) a gyárak, üzemek és egyéb ipari létesítmények bekerített területén levő, erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy hektárnál kisebb terület vagy a fák tőnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb terület, fasor;
b) a majorokhoz tartozó bekerített területen levő erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy hektárnál kisebb terület vagy a fák tőnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb terület, fasor;
c) a tanyák területéhez csatlakozó, erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett egy hektárnál kisebb terület vagy a fák tőnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb terület, fasor.
(2) Erdőtömbön kívülinek kell tekinteni azokat az önálló földrészletként vagy alrészletként nyilvántartott karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területeket, melyek kerületük ötven százalékát meg nem haladó mértékében erdőterülettel határosak, és rendeltetésszerű használatukhoz az erdőterületen való áthaladásra nincs szükség.
(3) Út, vasút, valamint egyéb műszaki létesítmény tartozékának kell tekinteni azt az erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy hektárnál kisebb területet, vagy a fák tőnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb faállománnyal borított területet és fasort, amely az adott létesítménnyel azonos földrészleten van vagy annak rendeltetésszerű használatához, megóvásához szükséges, illetve azt elősegíti.
(4) Zátonynak kell tekinteni a folyó medrében keletkezett, időszakosan vízzel borított egy hektárnál kisebb földterületet.
(5) Patakot, csatornát szegélyező fásításnak kell tekinteni az erdei fafajokkal ötven százalékot meghaladó mértékben fedett, egy hektárnál kisebb területet vagy a fák tőnél mért távolsága szerint a húsz méternél nem szélesebb területet és fasort, amely az adott vízfolyással azonos földrészleten van.”
2. § Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Erdőnek kell tekinteni azt a tv. 5. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő életközösséget
a) melynek faállományát ötven százalékot meghaladó mértékben az 1. számú mellékletben felsorolt fafajok (a továbbiakban: erdei fafajok) vagy azok természetes hibridjei alkotják, és a faállomány a talajt ötven százalékot meghaladó mértékben fedi, valamint
b) amely a talajt legalább harmincszázalékos mértékben takaró, erdei fafajokból vagy azok természetes hibridjeiből és cserjékből áll, és a legfontosabb szerepe a talaj és a természetes élővilág védelme.”
3. § Az R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fásításra vonatkozó szabályokat - az erdőterület igénybevételének és művelési ága megváltoztatásának szabályai kivételével - azokra az erdőterületekre kell alkalmazni, amelyek ötezer négyzetméternél kisebb kiterjedésűek és más erdőterülettel nem érintkeznek, valamint azokra a erdőterületekre, amelyek a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépéséig zártkertnek minősültek.”
4. § Az R. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősül, művelési ágától függetlenül, az erdőterülettel körülzárt vagy kerületének ötven százalékát meghaladó mértékben erdőterülettel határolt)
b) erdei tisztás és cserjés,”
5. § Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Védett erdőterületen az erdészeti létesítmény építéséhez, korszerűsítéséhez, értéknövelő felújításához, használatba vételéhez, megszüntetéséhez be kell szerezni a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását is.”
6. § Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erdészeti magánút tervezésének, valamint az erdészeti hatósági engedély kiadásának feltételeit a 9. számú melléklet tartalmazza.”
7. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § Az erdészeti tervezési körzeteket, illetve a körzeteket alkotó helységek jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.”
8. § Az R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § A körzeti erdőterv készítése során a földrészlethatárok közül az egyes erdőgazdálkodók erdőterületének terepen állandósított vagy természetben fellelhető határvonalát egyúttal erdőrészlethatárnak kell tekinteni.”
9. § (1) Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az erdőgazdálkodó nemcsak a székhelye szerinti erdészeti hatóság illetékességi területén folytat erdőgazdálkodást, a többi, általa használt erdőterület fekvése szerint illetékes erdészeti hatóságnál is kérnie kell a nyilvántartásba vételét.”
(2) Az R. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Erdészeti igazgatási szempontból természetben összefüggőnek kell tekinteni azt az erdőterületet, amelyet a település közigazgatási határa, az erdőgazdálkodás célját közvetlenül nem szolgáló más művelési ágú terület, közút, vasút, folyó vagy más, művelés alól kivett földrészlet nem szakít meg.”
10. § (1) Az R. 14. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tv. 13. § (4) bekezdésében meghatározott társult erdőgazdálkodói tevékenységet az erdészeti hatóság az alábbi feltételek esetén köteles előírni:]
„b) ha a természetben összefüggő erdőterület több földrészletből áll és az egyes földrészletek tulajdonosai - tulajdonrészük szerint számítva - többségükben azonosak.”
(2) Az R. 14. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a természetben összefüggő erdő több földrészletből áll és az egyes földrészletek tulajdonosai többségükben nem azonosak, a társult erdőgazdálkodást a több földrészletre vonatkozóan abban az esetben lehet előírni, ha
a) a földrészletek határai, valamint az erdőrészletek határai nem esnek egybe, vagy
b) az egyes földrészletek közúton való megközelítése nem biztosított.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egyes földrészletek tulajdonosai a földrészlet határral való egyezőség megteremtése érdekében a 94. §-ban foglaltak szerint kérhetik az erdészeti hatóságtól az erdőrészletek határának az üzemtervezés során történő megváltoztatását.”
(3) Az R. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A tv. 13. § (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a tulajdonosoknak az erdő védelmével, valamint fenntartásával kapcsolatos kötelezettségei különösen:
a) az erdő őrzéséről,
b) a károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről,
c) a bekövetkezett károsítások megszüntetéséről és hatásainak felszámolásáról, valamint
d) az erdő szakszerű felújításáról és neveléséről való gondoskodás.”
11. § (1) Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az erdőterület erdőbirtokossági társulat használatába adása külön jogszabályban meghatározott módon, más erdőgazdálkodó használatába, haszonbérletébe adása és az erdőgazdálkodó megbízása pedig írásba foglalt szerződés szerint történik.”
(2) Az R. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerződésben fel kell tüntetni az erdőterület ingatlan-nyilvántartási adatait.”
12. § Az R. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § Egyéni erdőgazdálkodó az, aki a kizárólagos tulajdonában, haszonélvezetében vagy vagyonkezelésében levő és az erdészeti hatóság által önálló erdőgazdálkodásra alkalmasnak minősített erdőterületen maga gazdálkodik.”
13. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § Az erdőgazdálkodónak - ha nem azonos az erdő tulajdonosával - az erdő elsődleges és további rendeltetésének megváltoztatására, és az erdőterület igénybevételére vonatkozó kérelméhez csatolnia kell a tulajdonos hozzájárulását.”
14. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § Az erdőgazdálkodó - a tv. 14. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott erdőgazdálkodási feladatok ellátása érdekében - köteles az erdejének külső és belső határvonalai főbb töréspontjaira jól látható és időtálló határjeleket elhelyezni, ezek fenntartásáról, megsemmisülésük esetén pótlásukról gondoskodni.”
15. § Az R. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kijelölés alapján végzett erdőgazdálkodási tevékenység esetén a kijelölt erdőgazdálkodó részére az állam - külön jogszabályban meghatározott módon és mértékben - támogatást nyújt.”
16. § Az R. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a tv. hatálybalépése előtt készített üzemterv megújítása az erdőtervezési ütemterv alapján nem biztosítható, az erdészeti hatóság az üzemterv lejártának időpontját a körzeti erdőterv kiadásának időpontjáig határozattal meghosszabbítja.”
17. § Az R. 32. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A miniszter jóváhagyási záradék aláírásával megállapítja a körzeti erdőtervet és dönt annak kiadásáról. Ha a zárójegyzőkönyvet véleményeltéréssel terjesztik fel, a miniszter a döntését a tv. 24. §-a (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével hozza meg.”
18. § Az R. 35. §-a helyébe következő rendelkezés lép:
„35. § (1) Az egyes erdőgazdálkodók üzemtervét körzetenként három példányban kell elkészíteni, s annak egy példányát az erdőgazdálkodó, további két példányát a Szolgálat kapja.
(2) Az üzemterv készítése során el kell végezni az ingatlan-nyilvántartással való összevetést. Az esetleges eltérések rendezéséről az erdőtulajdonos, vagy felhatalmazása birtokában az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni.”
19. § Az R. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az erdőgazdálkodó nyilatkozhat arra nézve, hogy a körzeti erdőtervnek a területére vonatkozó részét minden vonatkozásban elfogadja, és a Szolgálattól kérheti annak üzemtervként vagy egyszerűsített üzemtervként való kiadását.”
20. § Az R. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az üzemtervbe felvett erdőterület egy része az üzemtervi időszakon belül más erdőgazdálkodó használatába kerül, a Szolgálat az érintett részről az erdőgazdálkodó kérésére térítés ellenében hitelesített kivonatot ad. A kivonat - kérelemre - az átvevő erdőgazdálkodó üzemtervével egybeszerkeszthető.”
21. § (1) Az R. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az üzemtervtől eltérő gazdálkodás engedélyezéséről az erdőgazdálkodó kérelmére az erdészeti hatóság külön eljárás keretében, az érintett szakhatóság bevonásával az éves gazdálkodási terv engedélyezését megelőzően dönt.”
(2) Az R. 42. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre változik:
„(2) A kérelmet az Erdőrendezési Útmutató (a továbbiakban: Útmutató) szerinti formanyomtatvány felhasználásával, vagy annak megfelelő tartalmi és formai követelmények szerint, az éves erdőgazdálkodási tervvel azonos példányszámban kell benyújtani.”
22. § (1) Az R. 43. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Éves erdőgazdálkodási tervet szakirányú közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember készíthet.
(2) Az éves erdőgazdálkodási tervet az Útmutató szerinti nyomtatvány felhasználásával, vagy annak megfelelő tartalmi és formai követelmények szerint kell elkészíteni. A tervet az éves gazdálkodási tevékenység megkezdésének tervezett vagy szükséges időpontját legalább 30, a szakhatóság vagy a Honvédelmi Minisztérium hozzájárulását igénylő esetben legalább 45 nappal megelőzően, védett természeti terület esetén négy, egyébként pedig három példányban kell az erdészeti hatósághoz benyújtani. Az éves erdőgazdálkodási tervet az erdőgazdálkodón vagy képviselőjén kívül a tervezőnek és a végrehajtásért felelős szakembernek (szakszemélyzet) is alá kell írnia.
(3) Az erdőrészlet részterületére vonatkozó éves erdőgazdálkodási tervhez az Erdőrendezési Szabályzatban foglaltak szerint vázrajzot kell csatolni a részterület feltüntetésével az üzemtervi térkép alapján.”
(2) Az R. 43. §-ának (5)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az éves erdőgazdálkodási terv felülvizsgálata során az erdészeti hatóság jogosult megvizsgálni, hogy a feladatok és haszonvételek ütemezése az üzemtervi időszakon belül megfelel-e a tv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(6) Ha az éves erdőgazdálkodási terv az (1)-(3) és (5) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, az erdészeti hatóság a terv jóváhagyását megtagadja, és a haszonvételek gyakorlását nem engedélyezi.
(7) Az éves erdőgazdálkodási terv teljes vagy részbeni jóváhagyásáról és a munkák végrehajtásának engedélyezéséről a tv. 29. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az erdészeti hatóság határozatban dönt. A jóváhagyási záradékkal ellátott terv egy példányát visszaküldi az erdőgazdálkodónak.
(8) Ha a jóváhagyott éves erdőgazdálkodási tervet év közben meg kell változtatni, a változást az éves erdőgazdálkodási terv készítésével azonos formai követelmények szerint kell megtervezni, és jóváhagyására az éves erdőgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(3) Az R. 43. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az erdőgazdálkodó személyében történt változás jóváhagyása esetén az erdészeti hatóság az éves erdőgazdálkodási tervet záradékolja.”
23. § Az R. 44. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Az erdőszerkezet-átalakítást az éves erdőgazdálkodási tervben kell megtervezni, és az érintett erdőrészleteknél a szerkezetátalakítás tényét fel kell tüntetni.
(2) Az erdőszerkezet-átalakítás tervezése esetén az éves erdőgazdálkodási terven kívül be kell nyújtani a külön jogszabály szerinti állami támogatás igényléséhez szükséges költségvetést az abban előírt határidőig és formában.”
24. § Az R. 51. §-a (2) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdőtelepítési kivitelezési tervnek tartalmaznia kell:)
„b) az erdőtelepítéssel érintett terület ingatlan-nyilvántartási adatait és az ingatlan-nyilvántartási térkép kivonatos másolatát,
c) a körzeti erdőterv térképkivonatát, amelyen fel kell tüntetni a telepítendő területet és a talajmintavételek helyét,”
25. § Az R. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § Az erdőtelepítés első kiviteli, pótlási és ápolási munkáit az erdőgazdálkodónak az éves erdőgazdálkodási tervében kell megtervezni, és arra a külön jogszabályban meghatározottak szerint költségvetést kell benyújtani.”
26. § (1) Az R. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(1) Fásítás telepítésének tervezése esetén a tv. 36. és 37. §-ában meghatározott tervet csak állami támogatás igénylése esetén kell az erdészeti hatósághoz benyújtani. A terv tartalmi és formai követelményeit az Útmutató tartalmazza.”
(2) Az R. 53. §-a (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Védett területen történő fásítás telepítésének feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.”
27. § Az R. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § (1) Az erdészeti hatóság a tv. 38. §-ának (1) bekezdése szerinti fennmaradási engedély kiadását feltételekhez kötheti, egyúttal a természetben bekövetkezett művelésiág-változásról tájékoztatja a földhivatalt.
(2) Az erdészeti hatóság a tv. 38. §-ának (2) bekezdése alapján hozott határozatában határidő megállapításával dönt az erdőtelepítés felszámolásáról. Ha a kötelezett a felszámolásnak határidőre nem tesz eleget, az erdőtelepítés felszámolását az erdészeti hatóság a kötelezett költségére elvégezteti.”
28. § Az R. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § Az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után az erdőgazdálkodó az erdő művelési ágának megváltoztatásához szükséges, az erdészeti hatóság által záradékolt adatokat a külön jogszabályban meghatározott tartalommal és határidőig köteles megküldeni az illetékes földhivatal részére.”
29. § (1) Az R. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A faállomány tarvágását vagy kipusztulását követően
a) a mesterséges erdősítést a tárgyév végétől számított második, a síkvidéki erdőterület mezőgazdasági előhasználata esetén a harmadik év május 31-ig el kell végezni;
b) a sarjadztatás sikerességét a tarvágást követő második évben az erdősítések műszaki átvételéig kell biztosítani;
c) sarjadztatással - az erdészeti hatóságnak a tv. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontjában részletezett elsődleges rendeltetésű területekre hozott eltérő döntése kivételével az éger, az akác és a hazai nyár fafajú erdőterületek újíthatók fel. Az éger felújítása tuskó sarjadztatással, míg az akác és a hazai nyár gyökér sarjadztatással történhet.”
(2) Az R. 57. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tarvágást vagy a faállomány pusztulását követően a kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy és bükk főfafajú erdősítést tíz, fenyő és az egyéb kemény lombos főfafajú erdősítést nyolc, az akác és a lágy lombos főfafajú erdősítést hat év alatt be kell fejezni. Az erdészeti hatóság által engedélyezett sarjról történő felújításokat legkésőbb a tarvágást követő ötödik évben kell befejezni.
(5) Magról történő természetes felújítás esetén a kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy és bükk főfafajú erdőfelújítást a végvágás utáni nyolcadik, a többi fafaj esetében a hatodik évben be kell fejezni.
(6) Az erdősítésekben az erdőgazdálkodónak fel nem róható okból bekövetkezett, jelentősebb - különösen árvíz, belvíz, továbbá honvédelmi, határrendészeti és nemzetbiztonsági célú korlátozás miatt - káros hatás esetén az erdészeti hatóság az (1)-(5) bekezdésben megállapított határidőket indokolt mértékben módosíthatja.”
30. § Az R. 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Védett természeti területen lévő fásításból való fakitermelés feltételeiről külön jogszabály rendelkezik.”
31. § Az R. 75. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az erdőgazdálkodó az előrejelzés és saját megfigyelési adatai ismeretében, a rendes gazdálkodás körében köteles a várható káros hatásokra felkészülni, a szükséges megelőző intézkedéseket megtenni, és ezt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.”
32. § (1) Az R. 80. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fásításban az Útmutató szerinti tartalommal és formában történő bejelentés alapján végezhető fakitermelés. A fakitermelés tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.”
(2) Az R. 80. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A faültetvényből történő fakitermelést az Útmutató szerinti tartalommal és formában kell bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén az erdészeti hatósági eljárás során felmerült költség az erdőgazdálkodót terheli.”
33. § Az R. 81. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tisztítóvágás célja a kedvező állományszerkezet rendeltetésszerű kialakítása, ezen belül az elegyarány szabályozása. A munka során a beteg, sérült, elhaló egyedeket el kell távolítani.”
34. § Az R. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fakitermelést a tv. 61. §-ának (4) bekezdése alapján akkor lehet korlátozni vagy megtiltani, ha az erdőgazdálkodó
a) az erdőfenntartási járulék vagy erdőgazdálkodási bírságfizetési kötelezettségét határidőre nem teljesítette;
b) a szakszerű és tartamos erdőgazdálkodást jelentősen veszélyeztető engedély nélküli, engedélytől eltérő vagy szakszerűtlen fakitermelést végzett;
c) az erdőfelújítási kötelezettségét a rendeletben megállapított határidőre neki felróható okból nem teljesítette;
d) az erdészeti hatóság által elrendelt erdővédelmi munkákat nem végezte el.”
35. § Az R. 90. §-a a következő (1)-(2) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg (1)-(2) bekezdések jelölése (3)-(4) bekezdésre változik:
„(1) Az erdőfelújítás és erdőnevelés normatív támogatásának befejezett értéke alatt az erdőfelújítás befejezéséig, majd az ezt követő egyszeri ápolásra igényelhető normatív támogatások együttes összegét kell figyelembe venni, az igénybevétel évében érvényes összeggel.
(2) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület igénybevétele esetén a tv. 70. §-ának (4) bekezdése szerinti újraerdősítési költséget a termőhelyi adottságoknak megfelelően választható őshonos faállomány figyelembevételével kell megállapítani.”
36. § Az R. 91. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövege (2) bekezdésre változik:
„(1) Az erdőterület rendeltetésszerű használatát akadályozó és öt évet meghaladó igénybevétele esetén kérelemre az újraerdősítési költség megfizetése is előírható.”
37. § Az R. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azt a nem erdő művelési ágban nyilvántartott földrészletet vagy alrészletet, amelyet az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágban már nem hasznosítanak, és a faállományának fedettsége az ötven százalékot eléri vagy meghaladja, erdőterületnek kell minősíteni. A földhivatal a terület művelési ágát - az erdészeti hatóság szakhatósági hozzájárulása vagy megkeresése alapján, illetve védett természeti területen a természetvédelmi hatóság egyetértésével - az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágra változtatja.”
38. § Az R. 94. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § eredeti szövege (2) bekezdésre változik:
„(1) Az erdőterület két vagy több földrészletre történő megosztásához az erdészeti hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulását az érdekelt ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas méretarányú megosztási vázrajz, illetve helyszínrajz és a tulajdoni lap hiteles másolata benyújtásával kérelmezi az erdészeti szakhatóságtól.”
39. § Az R. 102. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) A koruk szerint növedékfokozó gyérítésre vagy véghasználatra tervezhető állományokban az erdőterület igénybevételével járó, véghasználati jellegű egyéb termelés az erdőfenntartási járulék fizetési kötelezettség szempontjából véghasználatnak minősül.”
40. § (1) Az R. 103. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az erdőgazdálkodó az erdejében szakszerűen és legfeljebb száz köbmétert meg nem haladó mértékben végrehajtott fakitermelésre hatósági jóváhagyást nem kért, vagy az engedélyezett mértéket túllépte, kérelmezheti erdőgazdálkodási tervének pótlólagos benyújtásával az erdőgazdálkodási bírság kiszabása alóli mentesítését. Az erdészeti hatóság a felmentést az erdőgazdálkodási terv jóváhagyásával egyidejűleg és a minisztérium állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezheti. Ez esetben az erdőgazdálkodó a kitermelt faanyag után erdőfenntartási járulékot köteles fizetni.
(4) A tv. 102. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti engedélytől eltérő fakitermelés esetén a bírság alapjául szolgáló bruttó fatérfogat mennyiségét a körzeti erdőterv adatai alapulvételével vagy indokolt esetben helyszíni felmérés alapján az erdészeti hatóság állapítja meg.”
(2) Az R. 103. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A tv. 102. §-a (1) bekezdésének a), c), e) és f) pontja alkalmazásában a természetben összefüggő erdőterület tulajdonosai erdőgazdálkodó hiányában kötelezettségeikért egyetemleges felelősséggel tartoznak, ezért az erdőgazdálkodási bírság megfizetésére az erdészeti hatóság a tulajdonosokat egyetemlegesen kötelezi.”
41. § Az R. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„104. § Az erdőfelújításra az e rendelet 57. §-ában foglaltak szerint megállapított határidő túllépése esetén az erdőgazdálkodási bírság számításánál a területi adatokat a következő a)-d) pontban foglaltak szerint kell figyelembe venni:
a) az e rendelet 57. §-ának (1) bekezdésében megállapított határidő túllépése esetén a bírság alapja a be nem erdősített vagy szakszerűen nem sarjadztatott terület nagysága;
b) az e rendelet 57. §-ának (2) bekezdésében megállapított határidő túllépése (sikeresség elmaradása) esetén a bírság alapja a felújítási kötelezettség alatt álló terület és a sikeresen erdősült terület különbözete;
c) az e rendelet 57. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltétel nem teljesítése esetén a bírság alapja a kötelezettség alatt álló terület és a sikeresen erdősült (az újulat és az esetleg azt kiegészítő mesterséges erdősítés által fedett) terület különbözete;
d) az 57. §-a (4) és (5) bekezdésében az erdőfelújítás befejezésére megállapított határidő túllépése esetén a bírság alapja a be nem fejezett (folyamatos) erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület nagysága.”
42. § Az R. 1. és 7. számú melléklete e rendelet 1. és 2. számú melléklete szerint módosul:
43. § Az R. 2. számú mellékletének helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
44. § Az R. kiegészül - e rendelet 4. számú melléklete szerinti - új 9. számú melléklettel.
45. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) az R. 6. §-ának (3) bekezdése, 14. §-ának (2) bekezdés c) pontja, 20. §-ának (3) bekezdése, 43. §-ának (4) bekezdése, 51. §-ának (5) bekezdése, 77. §-ának (2) bekezdése, 80. §-ának (3)-(4) bekezdései, 108. §-ának (4) bekezdése, 1. számú mellékletének jegyzékében a „Rhamnus catharticus - varjútövisbenge” kifejezés, valamint a 3-6. számú mellékletei;
b) az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény és a végrehajtásáról szóló 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet végrehajtására kiadott 27/1981. (XII. 29.) MÉM rendelet, valamint az azt módosító
c) 9/1987. (IX. 1.) MÉM rendelet.