37/2000. (XII. 29.) OM rendelet

a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet módosításáról

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ép értelmű testi, érzékszervi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelését és oktatását végző iskola helyi tantervét az iskolatípusra kiadott kerettantervek és az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvének figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el.”
2. § Az R. 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Az értelmi fogyatékos tanulók iskolai nevelését és oktatását végző iskola helyi tantervét az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott tantervi irányelvek V. fejezetében foglaltak figyelembevételével készíti el, illetve fogadja el.”
3. § (1) Az R. 2. számú mellékleteként kiadott Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelve (a továbbiakban: irányelv) I. rész „Bevezető” című fejezete helyébe az e rendelet 1. számú mellékletével kiadott I. rész „Bevezető” című fejezet lép.
(2) Az irányelv II. „A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei” című fejezet
a) 2.2.3. alpont alcíme helyébe a következő alcím lép:
„2.2.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél”
b) 2.2.3. alpont első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A mozgáskorlátozott tanulókra mindenütt a kerettantervek tartalmai és követelményei az irányadóak, de az egyes tantárgyi területekhez rendelt képességek, azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye.”
4. § Az irányelv III. „A látási fogyatékos (vak, alig látó, gyengén látó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei” című fejezet
a) 2.1. pont második mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A helyi tantervben az első évfolyam tananyagának két évre történő elosztása a Braille-írás, illetve a síkírás-olvasás előkészítése, a matematikai fogalmak kialakítása, eszköz- és jelrendszerének elsajátítása, a környezet vizuális és tapintásos megismertetése miatt indokolt.”
b) 2.2. pont első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A látássérült tanulók nevelése során, a kötelező oktatás szakaszainak tervezésekor - az ép tanulókhoz hasonlóan - figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat.”
c) 2.2. pont hetedik gondolatjelét megelőző felvezető szöveg helyébe a következő rendelkezés lép:
„Serdülő és ifjúkor”
d) 3.2.3. alpont alcíme helyébe, továbbá az alcím első bekezdésének első-második mondata helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„3.2.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél
A vak tanulókra a kerettantervek tartalmai és követelményei az irányadóak, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében más pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A műveltségi területenként jelentkező speciális vonásokat, eltéréseket az alábbiakban emeljük ki:”
e) 4.1. pont címe helyébe a következő cím lép:
„4.1. A NAT és a kerettantervek alkalmazása”
f) 4.1.1. alpont első bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A gyengén látó, alig látó tanulók nevelés-oktatása során a NAT közös követelményeinek teljesítése javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni, hogy egyéni adottságaik többnyire eltérnek az ép tanulók adottságaitól.”
g) 4.1.2. alpont első bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kerettantervek tananyaga kiegészülhet vagy csökkenhet, sajátos készségfejlesztő feladatok épülhetnek be a tanítási folyamatba.”
h) 4.1.3. alpont alcíme, valamint az alpont első mondata helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„4.1.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél
A gyengén látók, alig látók nevelés-oktatására készülő helyi tantervhez a NAT-ban megfogalmazott műveltségi területek, a kerettantervekben meghatározott tananyagok és követelmények az irányadók. Amennyiben a gyengén látó tanuló szemészeti és pszichés állapota lehetővé teszi, akkor a kerettantervek tananyagát és követelményeit alkalmazni kell, ha azonban a szemészeti és pszichés állapot akadályozza a tanulót, akkor a megadott módosítások szerint kell a helyi tantervet elkészíteni. Az eltéréseket az alábbiak tartalmazzák:”
i) 4.1.3. alpont „Ember és társadalom” alcím bevezető rész első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az ismeretanyag és a követelmények többnyire megegyeznek a kerettantervekben megfogalmazottakkal.”
j) 4.1.3. alpont „Ember és természet” alcím bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tananyag nagyrészt megegyezik a kerettantervekben megfogalmazottakkal, de az alábbiak alkalmazása elengedhetetlen:”
k) 4.1.3. alpont „Földünk és környezetünk”, alcím bevezető rész első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tananyag megegyezik a kerettantervekben megfogalmazottakkal.”
l) 4.1.3. alpont „Informatika” alcím első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az informatikai műveltségi terület bővül a gépírás alapjainak tanításával, amelynek oktatásához javasolt a számítógép billentyűzetének használata.”
5. § Az irányelv IV. „A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei” című fejezet
a) 3.1. pont első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A súlyos fokban hallássérült (siket) tanulók egész iskolai fejlesztését a mondanivalót hűen közvetítő, a közlést értő nyelvi kommunikációra nevelés határozza meg, ezért az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai módosításokkal egyeznek meg a NAT-ban és a kerettantervekben rögzített pedagógiai szakaszokkal és tartalmakkal.”
b) 3.1. pontja második bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az általános iskolai oktatás alsó tagozatának (1-4. évfolyam, melynek teljesítésére hat tanév javasolt) speciális tartalmát a nyelvi kommunikáció alapozása jelenti, melynek 1. évfolyamán a nyelvi kommunikáció intenzív fejlesztése történik.”
c) 3.1. pont, negyedik bekezdés, első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nyelvi rendszer kiépítése átfogó feladatot jelent a hatodik évfolyam végéig.”
d) 3.1. pont, negyedik bekezdés, utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A fentieknek megfelelően szükséges a szabadon tervezhető tanórák tartalmát, a rehabilitációs célú tanórák felhasználását megtervezni.”
e) 3.1. pontja ötödik bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nyelvi kommunikáció építésének feladatai az általános iskolai oktatás egész időtartama alatt döntően befolyásolják a tantárgyak tartalmainak feldolgozását.”
f) 3.3.3. alpont alcíme helyébe a következő alcím lép:
„3.3.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél”
g) 3.3.3. alcím alatti alpont második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kerettanterv tantárgyi témaköreinek elnevezése, tartalma, specifikus módosításokkal alkalmazható, követelményei átcsoportosíthatóak, módosíthatóak.”
h) 3.5. „A halmozottan sérült siket tanulók fejlesztése” cím második, harmadik és negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A halmozottan sérült siket tanulók másik csoportjában a különböző fokú értelmi fogyatékosság jelent súlyos akadályozottságot mind a pszichés fejlődés egészében, mind a kognitív területen, mind pedig a nyelvi és más kommunikációs lehetőségek kialakulásában. Fejlesztésük a súlyos hallássérült és az értelmi fogyatékos tanulók lehetőségeinek, módszereinek figyelembevételével történik. A helyi tanterv készítésénél az V. fejezetben meghatározottakat kell alapul venni azzal, hogy a követelmények - a halmozottan sérült hallássérült tanuló iskolai fejleszthetőségének figyelembevételével - módosíthatóak. Oktatásukban szükség esetén a jelnyelv - mint módszer és döntő információszerzési, valamint közlő csatorna - alkalmazása javasolt.
A hallássérülés együtt járhat más testi és érzékszervi (látás, mozgás) sérüléssel is. Az oktatás a domináns fogyatékosságnak megfelelő intézményben történik. A halmozottan sérült siket tanuló oktatásában valamennyi érintett fogyatékossági terület pedagógiai és rehabilitációs feltételeit biztosítani kell, a helyi tantervben a követelmények, a továbblépés feltételeinek meghatározásánál a testi, érzékszervi fogyatékosság tényét figyelembe kell venni.
A halmozottan sérült siket tanulók esetében a fejlesztési ciklusok is módosulhatnak, szükség esetén egyéni fejlesztési terv szerinti képzésük indokolt, ezek tervezése a helyi pedagógiai programokban és tantervekben történik.”
i) 4.1. pont első bekezdés, első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nagyothalló tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai megegyeznek a NAT és a kerettantervek pedagógiai szakaszolásával.”
j) 4.1. pont, második gondolatjeles bekezdés, második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„- Legkésőbb a hatodik évfolyam végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége általában elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét.”
k) 4.2.3. alpont alcíme helyébe a következő cím lép:
„4.2.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél”
l) 4.2.3. alcím alatti alpont első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kerettantervekben meghatározott követelmények módosítása akkor szükséges, ha azokat az ismeretszerzés nagyothallásból eredő sajátosságai indokolják.”
m) 4.2.3. alpont „Anyanyelv és irodalom” alcím alatti alpont, harmadik bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Magyar nyelv (7. évfolyamtól) Általánosságban a kerettantervek alapján közvetíti a nyelvi ismereteket, kisebb mértékben tartalmaznia kell azonban hallássérült specifikus elemeket is.”
n) 4.2.3. alpont „Anyanyelv és irodalom” alcím alatti alpont, negyedik bekezdés, bevezető szövege helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Irodalom (7. évfolyamtól) a kerettantervekben meghatározottakon túl a helyi tantervnek tartalmaznia kell a hallássérüléssel kapcsolatos speciális feladatcsoportokat is.”
o) 4.4. pontja a következő második mondattal egészül ki:
„A helyi tantervben a követelmények, a továbblépés feltételeinek meghatározásánál a testi, érzékszervi fogyatékosság tényét figyelembe kell venni.”
6. § Az irányelv V. „Az értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei” című fejezete helyébe az e rendelet 2. számú mellékletével kiadott rendelkezés lép.
7. § Az irányelv VI. „A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei” című fejezete 2.3. pont címe és rendelkezései helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
„2.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása
A beszédfogyatékos tanulók oktatása a NAT tíz műveltségi területe szerint történik, a kerettantervek tartalmai és követelményei alapján. A követelmények globális teljesítése biztosítja a teljes átjárhatóságot a többségi és a külön iskola között.
A követelmények azonban csak a beszéd- és nyelvi zavarok kompenzálása és megszüntetése érdekében végzett folyamatos korrekciós, rehabilitációs és sérülés specifikus egyéni fejlesztő programok segítségével teljesíthetők.
A műveltségi területek közül az Anyanyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport tanítása kíván nagyobb figyelmet. A követelmények azonban itt sem módosulnak, csupán hangsúlyeltolódások mutatkozhatnak - a beszédfogyatékosságtól függően - az egyes témakörök között. Ezek meghatározása a helyi tantervben történik.”
8. § Az irányelv VII. „A súlyos fejlődési zavar más csoportjaiba tartozó (más fogyatékos) tanulók iskolai fejlesztésének elvei” című fejezet
a) „A) Részképességzavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztésének elvei” rész 3. pontjának címe helyébe a következő cím lép:
„3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása”
b) „A) Részképességzavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztésének elvei” rész 3.3. pont címének helyébe a következő cím lép:
„3.3. A NAT és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél”
c) „B) Pervazív fejlődési zavarban szenvedő autista és autisztikus tanulók iskolai fejlesztésének elvei” rész 4. pontjának címe helyébe a következő cím lép:
„4. A NAT és a kerettantervek alkalmazása”
d) „B) Pervazív fejlődési zavarban szenvedő autista és autisztikus tanulók iskolai fejlesztésének elvei” rész 4.3. pont címe helyébe a következő cím lép:
„4.3. A NAT és a kerettanterv alkalmazása a helyi tanterv készítésénél.”
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit az iskolák kerettantervekre épülő helyi tantervének átdolgozásakor kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésének napján az irányelv
a) II. rész „A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei” című fejezet, 2.2.2. „Általános követelmények” alcímű rész második és harmadik mondata,
b) III. rész „A látási fogyatékos (vak, alig látó, gyengén látó) tanulók iskolai fejlesztésének elvei” című fejezet 4.1.3. pont „Matematika” alcím alatti szöveg első mondata, és az „Informatika” alcím alatti rész negyedik mondata,
c) IV. rész „A hallási fogyatékos (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei” című fejezete 3.3.3. alpont „Anyanyelv és irodalom” alcím bevezető rendelkezéseinek első mondata
hatályát veszti, azonban a kerettantervre épülő helyi tantervek bevezetéséig az e rendelkezésekre épülő helyi tantervek alkalmazhatók.