3/2000. (II. 29.) IM rendelet

a büntetés-végrehajtási szervezet katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról

A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 332. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) hivatásos állományú tagja ellen a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények elkövetése miatt indult bűnügyben a nyomozásra illetékes parancsnokokat, valamint a hatáskörüket és a parancsnoki nyomozás szabályait - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következők szerint állapítom meg.

I. Fejezet

A KATONAI NYOMOZÓ HATÓSÁGOK

1. § Az igazságügyminiszter irányítása alá tartozó bv. szervezet hivatásos állományú tagja (a továbbiakban: ht. állományú tag) által elkövetett bűncselekmény miatt a katonai büntetőeljárásban - ha az eljárás nem tartozik a katonai ügyész kizárólagos hatáskörébe - az illetékes parancsnoknak van nyomozó hatósági jogköre.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában illetékes parancsnok:
a) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán, minisztériumban, felsőoktatási intézménynél, tudományos intézménynél, illetve közigazgatási szervnél szolgálatot teljesítő ht. állományú tagok, valamint a büntetés-végrehajtási intézetek parancsnokai, a büntetés-végrehajtási intézmények ht. állományú vezetői és a büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek ht. állományú ügyvezetői esetében;
b) a büntetés-végrehajtási intézet (intézmény) parancsnoka (vezetője) a vezetése alatt álló büntetés-végrehajtási szerv ht. állományú tagja tekintetében;
c) a büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezethez vezényelt ht. állományú tag állományilletékes parancsnoka;
d) a Rendőrtiszti Főiskola parancsnoka a büntetés-végrehajtási szakon nappali tagozatos ht. állományú hallgatók tekintetében.
(2) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka és helyettesei ellen katonai vétség miatt indult büntetőeljárás iratait - a nyomozás lefolytatása érdekében - az illetékes katonai ügyészhez kell felterjeszteni.

Az illetékes parancsnok hatásköre

3. § (1) Az illetékes parancsnok hatáskörébe tartozik a nyomozás a ht. állományú tag ellen
a) katonai vétség (Btk. XX. Fejezet) miatt indult büntetőeljárásban,
b) bármely más bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha egyes nyomozati cselekmények elvégzésével a katonai ügyész megbízza.
(2) Nem tartozik az illetékes parancsnok hatáskörébe a nyomozás, ha
a) a gyanúsított szolgálati viszonya időközben megszűnt,
b) a gyanúsított a bűncselekményt polgári személlyel együtt követte el,
c) a gyanúsított a bűncselekményt más fegyveres vagy rendvédelmi szervhez tartozó személlyel együtt követte el,
d) a gyanúsított a katonai vétség mellett más bűncselekmény elkövetésével is alaposan gyanúsítható.

Az eljáró parancsnok illetékessége

4. § (1) A büntetőeljárásban az az illetékes parancsnok jár el, akinek az eljárás megindításakor a ht. állományú tag a szolgálati alárendeltségébe tartozik.
(2) Az elkövetés helye szerint illetékes, katonai nyomozó hatósági jogkörrel rendelkező parancsnok akkor is lefolytathatja a nyomozást, ha a ht. állományú tag szolgálati helye a bűncselekmény elkövetését követően változott meg.
(3) Ismeretlen elkövető esetén - mindaddig, amíg az elkövetéssel gyanúsítható személy nem válik ismertté - az elkövetés helye szerint illetékes parancsnok folytatja le a nyomozást. Amennyiben az elkövetéssel gyanúsítható személy utóbb ismertté válik, ügyét a szolgálati hely szerint illetékes parancsnokhoz kell áttenni. Ha a tettes ismeretlen marad, az eljárást az azt elrendelő parancsnok szünteti meg.
(4) Több gyanúsított esetén, ha azok nem tartoznak ugyanazon illetékes parancsnok alárendeltségébe és az elkülönítés nem indokolt, az a parancsnok jár el, aki az ügyben korábban intézkedett (megelőzés). Ebben az esetben a nyomozást elrendelő parancsnok köteles haladéktalanul értesíteni az érintett parancsnokokat. Hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén a gyanúsítottak vonatkozásában a nyomozó hatósági jogkörrel rendelkező közös szolgálati elöljáró jelöli ki az ügyben eljáró parancsnokot.
(5) Ha a gyanúsítottak illetékes parancsnokainak nincs közös szolgálati elöljárójuk és az ügy elkülönítése nem indokolt, az iratokat - a nyomozás lefolytatása érdekében - az illetékes katonai ügyészhez kell felterjeszteni.
(6) Az iratokat - a nyomozás lefolytatása érdekében, - az illetékes katonai ügyészhez kell felterjeszteni, ha
a) a feljelentett ht. állományú tag ellen több bűncselekmény miatt kell eljárni, és azok valamelyike nem tartozik az illetékes parancsnok hatáskörébe,
b) a büntetőeljárásban résztvevők személyi védelme indokolt (Be. 120/A. §), vagy az eljárásban különösen védetté nyilvánított tanú kihallgatása szükséges (Be. 64/A. §).

II. Fejezet

A PARANCSNOKI NYOMOZÁS SZABÁLYAI

5. § A katonai büntetőeljárásban az illetékes parancsnok nyomozása során a Be. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
6. § (1) Az illetékes parancsnok az általa elrendelt nyomozásról - az ügy lényegének ismertetésével - rövid úton, haladéktalanul értesíti az illetékes katonai ügyészt.
(2) Az illetékes parancsnok kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a feljelentés kiegészítésének elrendelése (Be. 126. §), illetve áttétele [Be. 125. § (2) bekezdés];
b) a nyomozás megtagadása [Be. 127. § (1) bekezdés], illetve megszüntetése [Be. 139. § (1) bekezdés], kivéve, ha a nyomozás megtagadása [Be. 129. § (1) bekezdés], illetve a nyomozás megszüntetése [Be. 140. § (1) bekezdés] az ügyész hatáskörébe tartozik;
c) a nyomozás elrendelése (Be. 130. §), illetve felfüggesztése (Be. 137. §);
d) a gyanúsított őrizetbe vételének (Be. 91. §), a lefoglalásnak (Be. 101. §), a zár alá vételnek (Be. 106. §), a biztosítási intézkedéseknek (Be. 107/A. §) az elrendelése, illetve ezek megszüntetése, továbbá az elővezetés (Be. 100. §), a házkutatás (Be. 103. §), a motozás (Be. 104. §) elrendelése;
e) indokolt előterjesztés tétele a katonai ügyésznek a gyanúsított előzetes letartóztatásának elrendelésére, meghosszabbítására vagy megszüntetésére, az ideiglenes kényszergyógykezelés iránti indítvány megtételére, illetve a lakhelyelhagyási tilalom, az úti okmány elvétele elrendelésére vagy megszüntetésére, a lefoglalt dolog előzetes értékesítése elrendelésének kezdeményezésére;
f) a nyomozás befejezése után az iratok vádemelési javaslattal történő megküldése az illetékes katonai ügyésznek.
(3) A parancsnoki nyomozás során elrendelt őrizetbe vételt a Magyar Honvédség Katonai Fogházában kell végrehajtani.
(4) Az illetékes parancsnok az alárendeltje által elkövetett, de a nyomozási hatáskörébe nem tartozó bűncselekmény esetében haladéktalanul, legkésőbb azonban három napon belül - sürgős esetben rövid úton - feljelentést tesz az illetékes katonai ügyésznél vagy más nyomozó hatóságnál.
7. § (1) Ha az illetékes parancsnok a feljelentés 15 napon belül történő kiegészítését rendelte el, annak lejártával a határidőt indokolt esetben újabb 15 nappal meghosszabbíthatja.
(2) A feljelentés kiegészítésének 30 napon túl történő meghosszabbítására a bűnügyi iratok eredeti példányának megküldésével a katonai ügyészhez kell előterjesztést tenni.

A nyomozótiszt

8. § (1) Az illetékes parancsnok a nyomozó hatósági jogkörét személyesen, illetve nyomozótiszt útján gyakorolja.
(2) A nyomozótiszt kijelölése vonatkozhat
a) egy büntetés-végrehajtási szervnél történő nyomozótiszti feladatok ellátására,
b) több büntetés-végrehajtási szervnél történő nyomozótiszti feladatok ellátására (körzetesítés).
(3) A bűncselekmények parancsnoki nyomozásának szakszerű ellátására a nyomozótisztet az illetékes parancsnok az arra alkalmas tiszti rendfokozatú beosztottai közül jelöli ki. Körzetesítés esetén a nyomozótisztet a körzet központjaként meghatározott büntetés-végrehajtási szerv parancsnoka - a körzethez tartozó büntetés-végrehajtási szervek parancsnokainak előzetes egyetértésével - jelöli ki.
(4) A nyomozótiszt megbízásához az illetékes parancsnok beszerzi a katonai ügyészség előzetes egyetértését.
(5) A nyomozótisztet a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka írásban bízza meg, és erről a katonai ügyészséget értesíti.
(6) A katonai ügyészség a nyomozótisztet fényképes „Nyomozótiszti igazolvány”-nyal látja el.
(7) A nyomozótiszti megbízatást a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka vonhatja vissza, melyről a katonai ügyészséget 10 napon belül tájékoztatja, egyben a bevont „Nyomozótiszti igazolvány”-t visszaküldi.
9. § (1) A nyomozótisztek szakmai képzéséről és további folyamatos képzéséről az illetékes katonai ügyészség gondoskodik.
(2) Az illetékes parancsnok a nyomozótiszt (1) bekezdés szerinti képzéséhez, valamint nyomozási munkájának elvégzéséhez a szükséges feltételeket és megfelelő időt köteles biztosítani.
10. § Nem járhat el az ügyben az a nyomozótiszt, aki a gyanúsított alárendeltje. A kizárásra egyebekben a Be. nyomozó hatóság tagjának kizárására vonatkozó szabályai az irányadóak.
11. § (1) A nyomozás elrendelésekor az illetékes parancsnok által kijelölt nyomozótiszt folyamatosan végzi azokat a nyomozási cselekményeket, amelyek a 6. § (2) bekezdése szerint nem tartoznak az illetékes parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe. A 6. § (2) bekezdésében felsorolt határozatok tervezetét a nyomozótiszt készíti el.
(2) A nyomozótiszt az eljárás során az illetékes parancsnoknak van alárendelve, és annak utasításai szerint jár el. Az illetékes parancsnok személyesen ellenőrzi az eljárást, és ügyel annak törvényességére.
12. § A nyomozást elrendelő határozat egy példányát a tényállás és a megszabott határidő feltüntetésével az illetékes katonai ügyésznek három napon belül meg kell küldeni.

A nyomozás teljesítése

13. § (1) A nyomozótiszt a jelentősebb, bonyolultabb vagy előreláthatóan egy hónapon túli nyomozást igénylő ügyben a nyomozás elrendelését követően köteles haladéktalanul nyomozási tervet készíteni, és azt az illetékes parancsnoknak jóváhagyásra bemutatni.
(2) A nyomozási tervben meg kell határozni a nyomozás eredményes lefolytatásához szükséges feladatokat, új adatok, szempontok figyelembevételével pedig a tervet folyamatosan kiegészíteni, szükség esetén módosítani kell.
14. § A nyomozás során különös figyelmet kell fordítani a bűncselekmény elkövetését elősegítő, illetve megkönnyítő okok, körülmények felderítésére. Az újabb bűncselekmények megelőzése érdekében a szükséges intézkedést vagy javaslatot meg kell tenni.
15. § A bűnügyi iratok eredeti példányát a nyomozás elrendelésétől számított egy hónap elteltével a katonai ügyésznek akkor is be kell mutatni, ha a nyomozás még nem fejeződött be. A katonai ügyésszel írásban közölni kell a nyomozás befejezésének akadályát, mellékelni kell hozzá a szükséges nyomozási cselekmények részletes tervét is.

Jogorvoslat a nyomozás során

16. § (1) A parancsnoki nyomozás során hozott határozatok, intézkedések ellen bejelentett panaszok elbírálására a katonai ügyész jogosult, kivéve, ha az illetékes parancsnok a panasznak saját hatáskörében helyt ad.
(2) A panaszt az iratokkal és az illetékes parancsnok véleményével együtt 24 órán belül meg kell küldeni a katonai ügyészséghez.

A nyomozás iratainak megküldése

17. § (1) Az illetékes parancsnok a bűnügyi iratok eredeti és egy másolati példányát a nyomozás befejezésétől számított 8 napon belül vádemelési javaslattal megküldi az illetékes katonai ügyésznek. A bűnügyi iratokhoz csatolja a gyanúsított bűnügyi kérdőjegyét, a jellemzését, a dicséreti és fenyítési lapjának másolatát (kivonatát), a bűnjeleket, a bűnügyi költségek jegyzékét, valamint a gyanúsított utolsó hat havi illetmény-kimutatását.
(2) Ha az illetékes parancsnok a gyanúsított bíróság elé állítását (Be. XVI. Fejezet) indokoltnak tartja, erről rövid úton indítványt tesz a katonai ügyésznek, és a továbbiakban annak rendelkezései szerint jár el. Ilyen esetben az illetékes parancsnok a nyomozás befejezésekor a bűnügyi iratokat haladéktalanul továbbítja a katonai ügyészhez.
(3) Az iratok megküldése során az illetékes parancsnok köteles vizsgálni, hogy az általános megelőzés érdekében indokolt-e kezdeményezni az illetékes katonai ügyésznél a bíróság helyszíni nyilvános tárgyalásának indítványozását.

III. Fejezet

A KATONAI ÜGYÉSZ FELÜGYELETI JOGA

18. § (1) Az illetékes parancsnok mint nyomozó hatóság a bűncselekmények nyomozásának törvényessége felett felügyeleti jogkört gyakorló katonai ügyész intézkedéseit, valamint a folyamatban lévő nyomozás során adott utasításait köteles végrehajtani.
(2) Ha az illetékes parancsnok nem ért egyet a katonai ügyész intézkedésével, vagy az intézkedés elmulasztását sérelmezi, az ellen előterjesztést tehet a katonai ügyészség vezetőjéhez. Az előterjesztésnek halasztó hatálya nincs.

Az eljárás egyes szabályai

19. § (1) Az illetékes parancsnok ht. állományú tag őrizetbe vételéről késedelem nélkül értesíti az illetékes katonai ügyészséget.
(2) Ha az illetékes parancsnok a hatáskörébe nem tartozó büntetőeljárási kényszerintézkedés elrendelését szükségesnek tartja, erről haladéktalanul értesíti a katonai ügyészt, és arra javaslatot tesz.
(3) Az illetékes parancsnok az előzetes letartóztatás meghosszabbítására vonatkozó javaslatát - a bűnügyi iratok egy példányával - az előzetes letartóztatás határidejének lejárta előtt legalább 10 nappal köteles megküldeni az illetékes katonai ügyészségnek. Az előterjesztéshez mellékelni kell a szükségesnek tartott, de még el nem végzett nyomozási cselekmények tervét is.
20. § (1) Ha az illetékes parancsnok a nyomozást megtagadja, a nyomozást megtagadó határozatot és a rendelkezésre álló iratokat a katonai ügyésznek megküldi. Ha megszünteti a nyomozást, az esetben a nyomozás iratainak egy példányát csatolja a megszüntető határozathoz. A határozatot egyidejűleg az érdekelteknek is meg kell küldeni.
(2) Ha a nyomozás megtagadása vagy a nyomozás megszüntetése a katonai ügyész hatáskörébe tartozik, az illetékes parancsnok erre előterjesztést tesz.
21. § (1) A parancsnoki nyomozás során felmerülő bűnügyi költséget - a bűnügyi költségek előlegezésére vonatkozó szabályok szerint - a büntetés-végrehajtási szerv gazdasági osztálya előlegezi meg.
(2) A bűnügyi költségeket költségjegyzéken folyamatosan vezetni kell, a költségjegyzék a nyomozati iratok között kerül elhelyezésre.
22. § (1) A nyomozás során ügyelni kell arra, hogy az államtitkot, illetve a szolgálati titkot képező adatok illetéktelen személyek részére ne váljanak hozzáférhetővé.
(2) A gyanúsított és védője a Be. rendelkezései alapján jogosult betekinteni a nyomozás államtitkot, illetve szolgálati titkot tartalmazó irataiba.
23. § (1) A parancsnoki eljárás során az egyes nyomozási cselekményekről készült iratokat három gépelt példányban, az érdekelteknek kézbesítendő határozatokat azon felül a szükséges példányszámban kell elkészíteni.
(2) Érdekelt alatt a bejelentőt (feljelentőt), a sértettet, a terheltet, a védőjét (képviselőjét) és azon személyeket kell érteni, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz.
24. § A parancsnoki nyomozás során a katonai büntetőeljárásban rendszeresített nyomtatványokat kell használni.
25. § A bűncselekmények parancsnoki nyomozása során keletkezett bűnügyi iratok kezelésének szabályait a rendelet melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

26. § Ez a rendelet 2000. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően elkövetett bűncselekmények nyomozása során kell alkalmazni.