41/2000. (XII. 12.) BM rendelet

a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 87. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érintett érdek-képviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Belügyminisztérium, a Belügyminisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetek, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervek, valamint a Kormánynak a belügyminiszter közreműködésével irányított területi szervei (a továbbiakban együtt: belügyi szervek) rendelkezése alatt álló lakásokra, nem lakás céljára szolgáló, bérbeadás útján hasznosított helyiségekre.
(2) Belügyi rendelkezésű
a) a Magyar Állam tulajdonában és a belügyi szervek vagyonkezelésében lévő lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség;
b) önkormányzati tulajdonban lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló olyan helyiség, amelyre a belügyi szervnek bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési joga áll fenn, vagy azt megállapodás útján megszerzi;
c) más szerv, szervezet vagy személy tulajdonában álló lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség, amelyre a belügyi szervet megállapodás útján bérlőkiválasztási jog illeti meg;
d) az önkormányzat tulajdonát képező, a rendőrség körzeti megbízottjának elhelyezésére szolgáló lakás.
2. § A Belügyminisztérium lakásügyi szervei:
(1)  Központi lakásügyi szerv: BM Műszaki Főosztály (a továbbiakban: központi lakásügyi szerv).
(2) Helyi lakásügyi szervek:
a) Országos Rendőr-főkapitányság Gazdasági Ellátó Igazgatóság;
b) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: a saját állománya, a háttérintézményei, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, a Fővárosi Polgárvédelmi Igazgatóság, a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az Országház Tűzoltó-parancsnokság, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, a Rendőrtiszti Főiskola Katasztrófavédelmi Tanszék állománya vonatkozásában;
c) Budapesti Rendőr-főkapitányság,
d) Köztársasági Őrezred,
e) megyei rendőr-főkapitányságok és a velük azonos jogállású szervek,
f) határőr-igazgatóságok,
g) megyei közigazgatási hivatalok
állományuk vonatkozásában;
h) BM Központi Gazdasági Főigazgatóság: a Belügyminisztérium hivatali szervezetei, illetőleg hivatali tevékenységét segítő szervezetek, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal és a Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal állománya vonatkozásában;
i) Határőrség Országos Parancsnoksága a saját állománya és a fővárosi határőrszervek, továbbá a felsőoktatási intézmények határőrtanszékei vonatkozásában;
j) Rendőrtiszti Főiskola a saját állománya vonatkozásában.
(3) A helyi lakásügyi szerv az év közbeni rendkívüli igények kielégítésére külön lakáskeretet tart fenn, amelynek fenntartási költségeit viselni köteles.

II. FejezetA LAKÁSBÉRLET ÉS AZ ELJÁRÁS SZABÁLYAI

3. § (1) Belügyi rendelkezésű lakás a belügyi szervvel köztisztviselői, közalkalmazotti, hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetőleg munkaviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) álló személy részére - írásbeli kérelmére - adható bérbe.
(2) A lakás bérbeadása iránti kérelmet - az e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon - a munkáltatói jogkört gyakorló vezető útján az illetékes helyi lakásügyi szervhez kell benyújtani.
(3) A kérelmet a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye szerinti döntésre jogosult vezető záradékolja, amellyel igazolja, hogy a kérelmező jogosult a belügyi rendelkezésű lakásjuttatásra, és egyben rendelkezik a bérbeadás feltételeiről.
(4) A helyi lakásügyi szerv írásban értesíti az illetékes bérbeadó szervet a kijelölt bérlő személyéről és a bérbeadás feltételeiről.
(5) A helyi lakásügyi szerv a lakás bérbeadásának tényéről és feltételeiről írásban értesíti az illetékes személyzeti szervet a bérbeadói értesítés egy példányának megküldésével.
(6) A belügyminiszter irányítása alá tartozó szerv vagyonkezelésében lévő (a továbbiakban együtt: BM vagyonkezelésű) lakásra kötött bérleti szerződés egy példányát a bérbeadó köteles az illetékes helyi lakásügyi szerv részére megküldeni.

III. FejezetA BÉRLETI SZERZŐDÉS TARTALMA

4. § (1) A bérleti szerződés az e rendeletben foglalt kivételekkel
a) valamely feltétel - a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt beosztás, megbízatás stb. annak megszűnéséig - bekövetkezéséig; vagy
b) meghatározott időtartamra, legfeljebb azonban 6 hónapra
köthető.
(2) A belügyminiszter a (1) bekezdés b) pontjában megállapított időtartamtól eltérést engedélyezhet, ha azt kivételes szolgálati érdek, illetőleg rendkívüli egyéni körülmények indokolják. A bérleti szerződés időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a 60 hónapot.
(3) Az értesítésnek és a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő tarthat-e igényt elhelyezésre.
(4) A BM vagyonkezelésű lakásra kötött bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a lakbér összegét.
(5) A bérlővel a bérleti szerződést
a) a BM vagyonkezelésű lakásra a bérbeadói jogot gyakorló szerv,
b) az önkormányzati tulajdonú lakásra az illetékes önkormányzat bérbeadói jogokat gyakorló szerve
köti meg.
(6) Az 1. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott lakásokra a bérleti szerződést a külön megállapodás szerinti szerv vagy személy köti meg.
5. § (1) A bérlő a lakásba - a belügyi szerv bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakás kivételével - a házastársán és a kiskorú gyermekén (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekén), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokáján kívül más személyt csak az illetékes helyi lakásügyi szerv előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A BM vagyonkezelésében lévő lakás esetén a helyi lakásügyi szerv a befogadásról a bérbeadót értesíteni köteles.
(2) Az (1) bekezdésben említett hozzájárulás meghatározott időtartamra vagy feltételhez kötötten adható, amely a bérlő írásbeli kérelmére indokolt esetben meghosszabbítható.
(3) A meghatározott idő lejártakor vagy a feltétel bekövetkezésekor a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a befogadott személy a lakást elhagyja.
(4) A bérlő a lakást (a lakás egy részét) - a belügyi szerv bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakás kivételével - albérletbe nem adhatja, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet, és a bérleti jog folytatására tartási szerződést nem köthet, továbbá a bérlő halála esetén a lakás bérleti joga nem folytatható.

IV. FejezetA BÉRLETI SZERZŐDÉS KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL TÖRTÉNŐ MEGSZÜNTETÉSE

6. § (1) A rendelet 4. §-ának (1) bekezdése alapján bérbe adott lakás bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő, a 8. § (3) bekezdés esetét kivéve sem pénzbeli térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.
(2) Az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó, az illetékes helyi lakásügyi szervvel történt megállapodás alapján, a másik lakás helyett, az általa lakott lakás üres és beköltözhető forgalmi értékének 50%-ban megállapított mértékű pénzbeli térítésre tarthat igényt.
(3) A térítés megfizetésének feltétele, hogy a bérlő (elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó) a lakást kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérbeadó részére visszaadja és a belügyi szerv rendelkezésére bocsátja.
(4) A lakás forgalmi értékének megállapításánál a területileg illetékes illetékhivatal által megadott - az illetékkiszabás alapjául szolgáló - forgalmi értéket kell alapul venni.
(5) E rendelet hatálybalépéséig megkötött lakásbérleti szerződést - a bérlőkijelölési, illetőleg a fennálló bérlőkiválasztási jog esetén az e jogot gyakorló helyi lakásügyi szerv előzetes írásbeli hozzájárulásával - a bérlő és a bérbeadó közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó pénzbeli térítés nélkül a bérlőnek másik belügyi rendelkezésű lakást ad bérbe.
(6) Az (5) bekezdésben említett esetben a másik lakásra is határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig szóló szerződést kell kötni, ha az előző szerződés ugyanilyen feltételt tartalmazott.

V. FejezetA LAKÁSCSERE FELTÉTELE

7. § (1) A belügyi rendelkezésű lakások bérlői bérleti jogukat - a 4. § (1) bekezdése alapján bérbe adott lakások kivételével - az illetékes helyi lakásügyi szervek előzetes hozzájárulása alapján egymással elcserélhetik.
(2) A helyi lakásügyi szerv a lakásnak az önkormányzat vagy más szerv, személy tulajdonában álló bérlakásra történő cseréjéhez hozzájárulhat, ha arra a bérlőkijelölés vagy a bérlőkiválasztás joga megilleti, vagy e jogot az illetékes önkormányzattal vagy más szervvel, személlyel kötött megállapodással megszerzi.
(3) A feltétel bekövetkezéséig, illetőleg meghatározott időtartamra szóló lakásbérleti szerződés esetén a lakáscserével megszerzett másik lakásra is feltétel bekövetkezéséig, illetőleg meghatározott időtartamra szóló szerződést kell kötni.
(4) A helyi lakásügyi szerv megtagadja a BM vagyonkezelésében lévő lakás cseréjéhez történő hozzájárulását, ha a másik lakás bérlője nem áll a belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban.
(5) A helyi lakásügyi szerv megtagadja a lakáscseréhez történő hozzájárulását, ha az sérti a belügyi szerv lakásgazdálkodási érdekét. A helyi lakásügyi szerv a hozzájárulás megtagadásának indokairól írásban értesíti a kérelmezőt.

VI. FejezetAZ ELHELYEZÉS VÁLLALÁSA

8. § (1) A 4. § (1) bekezdése alapján bérbe adott lakások bérlője a bérleti jogviszony megszűnését követően, a (3) bekezdést kivéve elhelyezésre nem tarthat igényt.
(2) A bérlő halálát követően az elhunyt bérlő özvegye, gyermeke részére - a rendelkezési jog fenntartása mellett - a lakás öt évre bérbe adható, ha az özvegy, gyermek a bérlő halálának időpontjában állandó jelleggel, életvitelszerűen a lakásban lakott. Ezen időtartam lejártával az özvegy és a gyermek elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni.
(3) A belügyi rendelkezésű lakás bérleti jogviszonyának megszűnése után a volt bérlő másik lakás bérbeadására tarthat igényt, ha a lakásba költözésekor vagy azt megelőzően - térítés nélkül - nem belügyi rendelkezésű lakást bocsátott a belügyi szerv rendelkezésére.
9. § (1) A belügyi rendelkezésű lakás bérlőjének a házasság felbontása iránt indított perében a lakáshasználat kérdésében a bíróság döntése (a bíróság által jóváhagyott egyezség) az irányadó.
(2) A bérlő házastársa a házasság jogerős felbontása után a belügyi szervtől elhelyezésre, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

VII. FejezetA LAKÁSHASZNÁLATI DÍJ

10. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó a használat ellenértékeként a lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni a bérbeadónak.
(2) A lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével - ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt - a kétszeresére, újabb hat hónap elteltével a háromszorosára kell emelni. A lakáshasználati díj összegének emelésére az illetékes helyi lakásügyi szerv intézkedik.
(3) A (2) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható a belügyi szerv bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakás esetén.
(4) A belügyi szerv bérlőkijelölési jogával érintett önkormányzati lakás esetén a lakáshasználati díj lakbért meghaladó összegének a belügyi szerv javára történő megfizetése módjáról a helyi lakásügyi szervnek az önkormányzattal kötött megállapodásában kell rendelkezni.
11. § (1) A belügyi rendelkezésű lakás jogcím nélküli lakáshasználójával haladéktalanul, de legkésőbb a jogcím nélkülivé válás tudomásra jutását követő 30 napon belül, írásban kell közölni bérleti jogviszonyának megszűnését, illetőleg a jogcím nélkülivé válás tényét és annak következményeit.
(2) A lakás kiürítése önkéntes teljesítésének hiányában a helyi lakásügyi szerv köteles haladéktalanul - a teljesítési határidő leteltét követő 8 napon belül - intézkedni annak bírói úton történő érvényesítésére.

VIII. FejezetAZ ÁLLAMI TULAJDONÚ BELÜGYI SZERV VAGYONKEZELÉSÉBEN LÉVŐ LAKÁS LAKBÉRE

12. § (1) A lakbér mértékét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(2) A havi lakbér mértékét - a lakások településen belüli fekvése és műszaki állapotában lévő eltérések kiegyenlítésére - e rendelet 3. számú mellékletének I/2-3. pontjaiban meghatározottak szerint kell a bérbeadónak növelnie vagy csökkentenie.
(3) Az emelés mértéke több növelő tényező figyelembevétele esetén legfeljebb 80%, a csökkentés mértéke több csökkentő tényező figyelembevétele esetén legfeljebb 50% lehet.
(4) A lakbért a lakás alapterületének figyelembevételével kell megállapítani.
(5) Ha a bérlő a lakást saját költségén - a bérbeadóval kötött megállapodás alapján és a költségek megtérítése nélkül - úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, a lakbér összege a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig e jogcímeken nem módosítható.
(6) A bérlő e rendelet 3. számú melléklete II. pontja szerinti külön szolgáltatásokért jogszabályban, illetőleg a bérleti szerződésben meghatározott díjat köteles megfizetni.

IX. FejezetAZ ÁLLAMI TULAJDONÚ BELÜGYI SZERV VAGYONKEZELÉSÉBEN ÁLLÓ LAKÓINGATLANBAN LÉVŐ, ILLETŐLEG AHHOZ TARTOZÓ NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉG BÉRLETI SZABÁLYAI

13. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérbeadói jogait és kötelezettségeit a helyi lakásügyi szerv gyakorolja.
(2) A helyiség nem adható bérbe olyan tevékenység gyakorlására, amely a lakóépületben lakók nyugalmát zavarja, vagy az általános erkölcsi felfogással ellentétes (kimért szeszesital-forgalmazás, disco, játékautomata üzemeltetés stb.).
(3) A bérbeadó az üres helyiséget kizárólag pályázati eljárás lefolytatása után adhatja bérbe.
(4) Az életvédelem céljára épített vagy ilyen célra kijelölt helyiségekre az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság hozzájárulásával és csak határozott idejű szerződést lehet kötni. A bérlő köteles a polgári védelmi helyiségek hasznosításáról szóló jogszabályban meghatározott feltételeket betartani.
14. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség címét, tulajdoni lap számát, helyrajzi számát, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát;
b) a helyiség felhasználásának lehetőségét (üzlet, műhely stb.);
c) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges feltételeket, így különösen: a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget;
d) a bérbeadás időtartamát;
e) a helyiségbér mértékének alsó határát;
f) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját.
(2) A pályázati hirdetményt a helyben szokásos módon legalább 15 napig kifüggesztve közszemlére kell tenni, illetőleg sajtó útján kell közzétenni.
15. § (1) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét (cégnevét és a képviselőjét) és címét (székhelyét és telephelyét), a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát, a cégkivonatot vagy a cégbejegyzési kérelmet;
b) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges saját költségen elvégzendő építési munkákra, azok határidejére vonatkozó szándéknyilatkozatot;
c) a pályázati feltételeket elfogadó nyilatkozatot.
(2) A pályázati tárgyaláson az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát határidőben, az előírt tartalommal benyújtotta.
(3) A pályázók között előnyben részesül, aki a legmagasabb összegű bér megfizetését vállalja.
16. § A bérbeadó a műemlékvédelem alatt álló épületben, illetőleg műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben lévő helyiségre bérleti szerződést a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet.
17. § (1) A bérbeadó a bérlőnek a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár szerint adja át.
(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhat a helyiség közművesítésében, átépítésében, a helyiség használati értékét növelő egyéb építési-szerelési munkák elvégzésében. Az engedélyköteles munkák hatósági engedélyezése iránt a bérlő saját költségén jár el.
18. § A bérlő köteles gondoskodni
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről;
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő-(elő) tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásáról;
c) a helyiségben folytatott tevékenységgel összefüggésben felmerülő szükséges felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről;
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben;
e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló azon helyiségek és területek tisztán tartásáról és megvilágításáról, amelyeket a bérlő a tevékenységével összefüggésben használ, illetőleg az általa végzett tevékenységgel kapcsolatban keletkező szemét elszállíttatásáról.
19. § (1) A bérleti szerződésben a helyiségbér összegét a bérlő pályázaton tett ajánlatának megfelelően kell meghatározni.
(2) A bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérlő a külön szolgáltatások díját a külön jogszabályok szerint köteles megtéríteni.
(3) A bérlő a helyiség bérét és a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díját havonta, egy összegben, előre, a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.
20. § A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor a helyiséget a bérbeadónak - ha eltérően nem állapodtak meg - az átadásának megfelelő állapotában és leltár szerinti felszereltséggel köteles visszaadni.
21. § (1) A helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, a bérlő a helyiséget vagy annak egy részét albérletbe nem adhatja.
(2) A bérbeadó a helyiségbe más személy befogadásához nem adhat hozzájárulást.
(3) A helyiség bérleti joga a bérbeadó hozzájárulásával átruházható, ha a leendő bérlő a megállapodásban kikötött ellenérték 25%-át a bérbeadónak megfizeti.
(4) A helyiség bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

X. FejezetBELÜGYI RENDELKEZÉSŰ SZEMÉLYGÉPKOCSI-TÁROLÓ CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK BÉRLETI SZABÁLYAI

22. § (1) A belügyi rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiségek bérletére a rendeletnek a lakások bérletére vonatkozó szabályait e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A két vagy több férőhelyes személygépkocsi-tároló helyiséget azonosító jellel meghatározott állóhellyel kell bérbe adni.
(3) A lakóingatlanban vagy az ahhoz tartozó területen lévő gépkocsitároló helyiséget, illetőleg az azonosító jellel meghatározott beállóhelyet (a továbbiakban együtt: tároló) elsősorban az épületben lakó és közúti közlekedésre alkalmas személygépkocsival rendelkező bérlő részére kell bérbe adni.
(4) A bérlő a tárolót kizárólag a saját vagy a vele állandó jelleggel együtt lakó házastársa, gyermeke tulajdonában vagy használatában lévő személygépkocsi tárolására használhatja, használatát másnak át nem engedheti.
(5) A tárolóra bérlőtársi szerződés nem köthető.
(6) A belügyi rendelkezésű tároló bérleti joga nem ruházható át.
(7) A személygépkocsi-tároló helyiségek bérleti joga a helyi lakásügyi szerv hozzájárulásával csak belügyi rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiségre cserélhető.

XI. FejezetAZ ÁLLAMI TULAJDONBAN ÉS A BELÜGYI SZERV VAGYONKEZELÉSÉBEN ÁLLÓ LAKÁSOK ÉS A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

Az elidegenítés általános feltételei

23. § (1) Az állami tulajdonban és a belügyi szerv vagyonkezelésében lévő lakás - e rendeletben foglalt kivételekkel - a következő feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el:
a) a bérlő a lakásra határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel vagy meghatározott időtartamra, illetőleg feltételhez kötött bérleti szerződéssel rendelkezik, és
b) a bérlő ötéves belügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, vagy a lakásban legalább öt éve életvitelszerűen lakik, és
c) a lakóépületben lévő lakások és helyiségek több mint ötven százalékát az arra jogosultak meg kívánják vásárolni, és
d) az elidegenítés nem ellentétes a szolgálati vagy lakásgazdálkodási érdekekkel, és
e) az épület és a hozzá tartozó földterület az ingatlan-nyilvántartásban rendezett, és
f) a lakás elidegenítéséhez a belügyminiszter hozzájárult.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során a lakóépületben lévő üres lakást megvásárolhatónak kell tekinteni.
(3) A belügyminiszter az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételtől eltekinthet, ha a méltányos egyéni körülmények nem ellentétesek a lakásgazdálkodási érdekekkel.
24. § (1) A bérbeadó részéről a helyi lakásügyi szerv 2003. december 31-ig folyamatosan felülvizsgálja a rendelkezésébe tartozó lakásokat, helyiségeket  és kezdeményezi azok elidegenítését, illetőleg el nem idegeníthetővé nyilvánítását.
(2) A helyi lakásügyi szerv, a bérbeadóval egyeztetett javaslatát - részletes indokolással és dokumentációval ellátva - a szolgálati út betartásával terjeszti fel a központi lakásügyi szerv vezetőjéhez. A központi lakásügyi szerv az előterjesztés vizsgálata során bekéri a reprezentatív érdek-képviseleti szervek írásos véleményét is.
(3) A belügyminiszternek a közigazgatási államtitkár tesz javaslatot az elidegenítéshez történő hozzájárulásra, illetőleg az el nem idegeníthetővé nyilvánításra.
25. § Nem idegeníthető el a lakóépület, illetőleg a benne lévő lakás vagy helyiség, ha
a) a lakóépület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van, vagy ha annak felújításáról, átalakításáról, korszerűsítéséről, bontásáról az illetékes szerv már döntött;
b) a műemlékvédelmi hatóság műemlékké nyilvánította, és az elidegenítéshez nem járul hozzá;
c) az életvédelem céljait szolgáló helyiség elidegenítéséhez az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság nem járul hozzá;
d) azt a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt beosztások,  megbízatások ellátásához biztosították;
e) az elidegenítés lakásgazdálkodási érdeket sértene, s ezért a belügyminiszter el nem idegeníthetővé nyilvánította.
26. § Az elidegeníthető lakóépületben lévő lakásra elővásárlási jog illeti meg a bérlőt vagy a bérlő hozzájárulásával egyeneságbeli rokonát, örökbefogadott gyermekét.
27. § (1) Ha a bérlő az elővásárlási jogával nem él, az általa lakott lakás az ajánlati kötöttség lejártával harmadik személynek elidegeníthető.
(2) Ha a nyugellátásban részesülő bérlő az elővásárlási jogával nem él, lakását lakásbérleti szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

A lakások vételárának megállapítása és megfizetése

28. § (1) Ha a lakást a 26. § szerinti jogosult vásárolja meg, a vételár az Lt. 52. §-ának (1)-(2) bekezdései figyelembevételével megállapított üres és beköltözhető lakás (a továbbiakban: üres lakás) forgalmi értékének
a) a 70%-a;
b) ha a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől, a vásárlástól vagy a teljes felújítástól számított öt év már eltelt, az 50%-a.
(2) A vételár megállapításakor az üres lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.
(3) A vételár megállapításakor a bérlő folyamatosan eltöltött szolgálati jogviszonyának ideje alapján, (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti összegből 5 év után 2%-ot, további évenként 1-1%-ot, de legfeljebb összesen 20%-ot le kell vonni.
(4) Az üresen, illetőleg a harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakást pályázat útján kell eladni. Ennek során a lakás vételára a helyi forgalmi értéket meghaladhatja.
29. § (1) Ha a lakást a 26. § szerinti jogosult vásárolja meg, a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni, a fennmaradó vételár megfizetésére havonkénti egyenlő összegű, huszonöt évi részletfizetési kedvezmény illeti meg.
(2) Részletfizetés esetén a kamat mértéke évi 8%.
30. § (1) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a vételár teljes összege után 40% árengedmény illeti meg.
(2) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított öt éven belül a fennmaradó vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásból 40% engedményt kell adni.
(3) Ha a vevő a szerződés megkötésétől számított öt év eltelte után a vételárhátralékot egy összegben megfizeti, a fennálló tartozásból részére 20% engedményt kell adni.
(4) A vételárhátralék rendkívüli törlesztéssel történő részbeni kiegyenlítése esetén az esedékes havi törlesztő összeget meghaladó befizetésre a vevő részére a (2), illetőleg a (3) bekezdésekben meghatározott engedményeket kell adni.
31. § Az üres, illetőleg a harmadik személy részére lakottan értékesítésre kerülő lakás vevőjét a 28-30. §-okban említett kedvezmények nem illetik meg.
32. § A lakások értékesítése során a vevő az őt, illetőleg házastársát saját jogán megillető kárpótlási jegyeket fizetőeszközként névértékben felhasználhatja.
33. § (1) Ha a vásárlás részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és járulékai erejéig a helyi lakásügyi szerv szerint illetékes vagyonkezelő javára jelzálogjogot, továbbá elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
(2) Ha a vásárlás árengedménnyel történik, a helyi lakásügyi szerv szerint illetékes vagyonkezelő javára az engedmény megadásától számított öt évig elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
(3) A vagyonkezelő javára bejegyzett jelzálogjog fennállása alatt a lakás és helyiség tulajdonjogának átruházásához hozzájárulni csak a vételárhátralék és annak járulékai egyidejű kiegyenlítése mellett lehet.
(4) Ha a vevő árengedményben részesült és a lakást a tulajdonjog megszerzésétől számított öt éven belül átruházza, köteles az engedményt egy összegben megfizetni.
(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a vevő a vételárat másik, önálló tulajdonába kerülő lakás szerzésére fordítja, és csatolja a másik lakás adásvételi szerződését, illetőleg a saját nevére szóló jogerős építési engedélyét.
(6) A (3)-(5) bekezdésben említett esetekben az ingatlan-nyilvántartásból a jelzálogjog, illetőleg az elidegenítési és terhelési tilalom törlésére a helyi lakásügyi szerv intézkedik.
34. § A törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst új, legalább 30 és legfeljebb 90 napos teljesítési határidő kitűzésével, írásban kell felszólítani a kötelezettsége teljesítésére. Ha az adós a felszólításra sem teljesít, a részletfizetési kedvezményt meg kell vonni, és a vételárhátralék megtérítése egy összegben esedékessé válik.

A lakások értékesítésének előkészítése

35. § (1) A 24. § (3) bekezdésben említett hozzájárulást követően az elidegenítési eljárás lebonyolítására a belügyminiszter bármelyik lakásügyi szervet kijelölheti, illetőleg erre a célra külön szervezetet hozhat létre.
(2) Az elidegenítési eljárás lebonyolítására - miniszter eltérő rendelkezése hiányában - a helyi lakásügyi szerv intézkedik. Az elidegenítés teljes körű lebonyolítására megbízási szerződést köthet ingatlanközvetítésre és értékbecslésre jogosult szervezettel vagy magánszeméllyel (a továbbiakban: megbízott).
(3) A megbízottat nyilvános pályázat útján kell kiválasztani. A belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személy a pályázaton nem vehet részt.
(4) Az (1) bekezdés szerinti teljes körű lebonyolítás magában foglalja a lakóépület (a hozzátartozó földterület, a benne lévő lakások, helyiségek) műszaki felmérését és annak dokumentálását, a helyi forgalmi érték és vételár megállapítását, a telek- és közműrendezést, a társasházzá történő alakítást.
36. § (1) A társasház alapító okiratának tervezetét az Lt. 51. §-ában foglaltakra figyelemmel kell előkészíteni.
(2) A megbízott köteles a társasház alapító okiratát, továbbá az általa megállapított forgalmi értéket egyeztetni a helyi lakásügyi szerv vezetőjével.
37. § (1) A jogosult az adásvételi ajánlat kézhezvételét követő 90 napon belül írásban nyilatkozik az ajánlat elfogadásáról. Ha az ajánlatot elfogadja, nyilatkozatában meg kell jelölnie az adásvételi szerződéssel tulajdont szerző személyek nevét, a tulajdonszerzés arányát, az esetleges haszonélvezeti jog jogosultját.
(2) Ha a jogosult az ajánlatot elfogadja, akkor vele az adásvételi szerződést - a központi lakásügyi szerv előzetes jóváhagyását követően - a helyi lakásügyi szerv köti meg.
(3) Ha a jogosult az előírt határidőben az ajánlatot nem fogadja el, illetőleg a szerződést nem köti meg, a lakás harmadik személy részére a 27. § (1)-(2) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével idegeníthető el.

A pályázat útján történő elidegenítés feltételei

38. § (1) Az elidegeníthető üres, illetőleg lakott lakást a helyi lakásügyi szerv vagy megbízottja a belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló személyek részére a sajtóban és a helyben szokásos módon közzétett felhívás útján 30 napos jelentkezési határidővel és a pályázati feltételek ismertetésével meghirdeti.
(2) A pályázati felhívást a helyi lakásügyi szerv javaslata alapján a központi lakásügyi szerv hagyja jóvá. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázatot kiíró megnevezését és székhelyét,
b) a pályázat célját, a lakás megjelölését (ingatlan-nyilvántartási adatokat, per-, teher- és igénymentesség bármilyen korlátozását, a forgalmi értékét),
c) a pályázat elbírálása során alkalmazandó értékelési szempontokat, fontossági sorrendben,
d) az értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módját,
e) az ajánlati kötöttség időtartamát, amely nem lehet kevesebb 30 napnál,
f) a pályázatok bontási eljárásának helyét, módját, időpontját,
g) a pályázattal kapcsolatos további információkat szolgáltató személy nevét, címét, telefonszámát, a lakás megtekintésének lehetőségéről szóló információt,
h) a pályázatok elbírálásának időpontját és a pályázók értesítésének módját,
i) azon jognak a fenntartását, hogy a nyertes pályázó visszalépése esetén a pályázatot kiíró jogosult a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kötni,
j) a pályázatok érvénytelenségének feltételeit,
k) a pályázatot kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa.
(3) A pályázattal meghirdetett lakás vételára nem lehet kevesebb, mint a helyi forgalmi érték. A pályázat nyertese az, aki a pályázati felhívásban rögzített feltételek teljesítése mellett a legjobb, legmagasabb összegű vételi ajánlatot teszi.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti pályázat eredménytelenül zárult, a helyi lakásügyi szerv a megismételt pályáztatást nyilvános eljárással bonyolítja le. A pályázatra természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egyaránt jelentkezhet. Ha azonban a belügyi szervvel szolgálati jogviszonyban álló pályázó jelentkezik, akkor más pályázóval szemben elsőbbséget élvez.
39. § (1) A pályázatot legalább háromtagú bizottság bírálja el. Tagjait - a miniszter eltérő rendelkezése hiányában - a helyi lakásügyi szerv vezetője jelöli ki úgy, hogy a bizottságban a helyi érdek-képviseleti szerv, szakszervezet egy fővel képviselteti magát.
(2) A pályázati határidő lejártát követő 5 munkanapon belül a bizottság az ajánlatokat nyilvánosan bontja fel. A pályázati ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az ajánlattételi határidő lejártát követő 30 napon belül el kell bírálni. A bizottság jogosult megvizsgálni az ajánlattevők alkalmasságát a szerződés teljesítésére.
(3) A pályázat eredményét a helyi lakásügyi szerv köteles nyilvánosan kihirdetni, a pályázókkal külön-külön írásban közölni, a megbízott részére megküldeni, továbbá a helyben szokásos módon közzétenni. A pályázat nyertesével az adásvételi szerződést a helyi lakásügyi szerv a döntés meghozataláról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köti meg.

A lakások birtokba adása

40. § (1) A helyi lakásügyi szerv az adásvételi szerződés megkötését követő 15 napon belül adja a lakást a vevő birtokába.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adásvételi szerződéssel megszűnik a bérleti jogviszony.
(3) Ha a társasházközösség első közgyűlésének időpontja az (1) bekezdésben foglaltaktól eltér, a helyi lakásügyi szerv kezelői kötelezettsége az első közgyűlést követő hónap első napjával szűnik meg.
(4) A (3) bekezdés szerinti időtartamra eső kezelői bevételekkel és kiadásokkal a lakóházkezelő szerv a kezelői kötelezettség megszűnését követő 60 napon belül köteles a társasházközösséggel írásban elszámolni.
41. § Az elidegenítéssel megbízott az alapító okirat és az adásvételi szerződés alapján bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba:
a) a vevőnek a megvásárolt ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát;
b) kérelemre a haszonélvezeti jogot, ha a lakást a bérlő egyenesági rokona, örökbefogadott gyermeke vásárolja meg;
c) a helyi lakásügyi szerv szerint illetékes vagyonkezelő javára a jelzálogjogot, illetőleg az elidegenítési és terhelési tilalmat.

A házfelügyelői, illetőleg gondnoki lakás elidegenítése

42. § (1) Ha az elidegeníthető lakóépületben munkakörhöz kötött házfelügyelői, gondnoki lakás van, a lakóépület elidegenítésére akkor kerülhet sor, ha a helyi lakásügyi szerv, a leendő társasház-tulajdonosok és a házfelügyelő a lakást és a házfelügyelőt érintő kérdésekben előzetesen írásban megegyeztek.
(2) A társasházi alapító okiratban a munkakörhöz kötött házfelügyelői lakást:
a) külön tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra nem tartanak igényt;
b) társasházi közös tulajdonként kell felvenni, ha a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelői szolgáltatásra igényt tartanak.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak esetén a házfelügyelő közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak esetén a házfelügyelő számára
a) az általa lakott lakás megvásárlását a bérlőre irányadó feltételek szerint lehetővé kell tenni;
b) lakásvásárlási szándékának hiányában az Lt. 26. §-ának (2)-(3) bekezdései szerinti cserelakást kell bérbe adni, és az így megüresedő lakását értékesíteni kell.
(5) A (2) bekezdés b) pontja esetén, ha a leendő társasház-tulajdonosok a házfelügyelő személyét nem fogadják el, vagy a házfelügyelő nem kíván munkaszerződést kötni a társasházközösséggel, abban az esetben a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezések az irányadók.
43. § A társasházi közös tulajdonba kerülő, munkakörrel kapcsolatos házfelügyelői lakás vételára
a) a házfelügyelővel lakottan történő eladás esetén a 28. § (1) bekezdésben foglaltak alapján meghatározott összeg,
b) üresen történő eladás esetén az üres, beköltözhető forgalmi értéknek megfelelő összeg,
amely vételárat a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában, egy összegben kötelesek megfizetni, írásbeli kérelmükre azonban legfeljebb háromévi részletfizetési kedvezmény adható.

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

44. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a továbbiakban: helyiség) elidegenítésekor a rendeletnek a lakások elidegenítésére vonatkozó szabályait e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A lakóépülethez tartozó helyiség akkor idegeníthető el, ha a lakóépületben lévő lakások elidegenítéséhez a belügyminiszter hozzájárult.
45. § (1) Ha a helyiséget a helyiség bérlője vásárolja meg, a vételár az üres beköltözhető helyiség forgalmi értéket nem haladhatja meg.
(2) Az üres állapotban értékesítésre kerülő helyiség vételára az üres, beköltözhető forgalmi érték, ha azonban a pályázat során azt meghaladó összegű ajánlat érkezik, a forgalmi értéket meghaladó mértékű is lehet.
46. § (1) Ha a gépkocsitároló céljára szolgáló helyiséget annak bérlője vásárolja meg,  a vételár az üres és beköltözhető forgalmi érték 50%-a, amelyből a szerződés megkötésekor 30%-át köteles egy összegben megfizetni. A hátralékot legfeljebb öt éven át havi részletekben fizetheti meg.
(2) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, vagy 30%-ot meghaladó fizetést teljesít, a vételár, illetve a többletfizetés összege után 20% árengedmény illeti meg.
(3) Részletfizetés esetén a kamat mértéke évi 10%.
47. § Az egyéb, nem személygépkocsi-tároló céljára szolgáló helyiség elidegenítése esetén a helyiség bérlőjét az 46. §-ban megállapított kedvezmények nem illetik meg, a helyiséget a bérlő az üres, beköltözhető forgalmi értéken vásárolhatja meg.

Az elidegenítésre vonatkozó egyéb rendelkezések

48. § (1) A belügyi szerveknek a lakás és helyiség elidegenítésből származó bevételt a lakóépületei felújítására, korszerűsítésére, lakásépítésre, lakásvásárlásra kell felhasználni.
(2) A lakóépület, lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó bevételből le kell vonni:
a) az elidegenítés előkészítésének,
b) a földrészlet megosztásának,
c) az épület társasházzá történő alakításának,
d) a forgalmi érték megállapításának,
e) az elidegenítés lebonyolításának
a költségeit.

A belügyi rendelkezésű lakás megvásárlásához történő hozzájárulás megadásának feltételei

49. § (1) A belügyi szerv bérlőkijelölési vagy a fennálló bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakás elidegenítéséhez a helyi lakásügyi szerv akkor járulhat hozzá, ha
a) a lakás bérlője legalább ötéves belügyi szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, vagy a bérlő a lakásban legalább öt éve életvitelszerűen lakik; és
b) a hozzájárulás megadása lakásgazdálkodási érdeket nem sért.
(2) A belügyminiszter az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételtől eltekinthet, ha méltányos egyéni körülmények nem ellentétesek a lakásgazdálkodási érdekkel.
(3) A lakásügyi szerv a hozzájárulás megtagadását köteles írásban megindokolni.
(4) A lakásügyi szervnek az 1991. évi XXXIII. törvény alapján önkormányzati tulajdonba került lakás esetén a törvény 43. §-ában foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell vennie.
(5) Az (1) bekezdésben nem említett lakás esetén a helyi lakásügyi szerv és a másik szerv (szervezet, személy) között létrejött megállapodásban kell rendelkezni az elidegenítés lehetőségéről és módjáról, valamint a belügyi szervet az elidegenítéshez való hozzájárulása alapján megillető ellenértékről.
(6) Ha a bérlő szolgálati helye eltér az általa bérelt lakással rendelkező belügyi szerv helyétől, a lakás megvásárlása iránti kérelemben az (1)-(5) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével a helyi lakásügyi szervek felügyeletét gyakorló központi lakásügyi szerv jár el.

XII. FejezetÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

50. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából önálló lakásnak kell tekinteni a kérelmező vagy a házastársa, illetőleg velük együtt élő kiskorú gyermek tulajdonában álló és általa használt vagy használatba vehető lakást, ha a tulajdoni részarányuk együttesen eléri az 50%-ot, továbbá az általuk bérlőként, bérlőtársként használt bérlakást, függetlenül attól, hogy a lakással ki rendelkezik. Használatba vehetőnek kell tekinteni a lakást akkor is, ha annak használatát bérleti szerződéssel vagy egyéb módon másnak átengedte.
(2) Nem lehet önálló lakásnak tekinteni a nem megállapodáson alapuló haszonélvezettel terhelt lakást, ha arra a haszonélvezeti jog jogosultja igényt tart, továbbá az átmeneti elhelyezést szolgáló garzonházi lakrészeket. A más szerv szolgálati lakásában jogcím nélküli lakáshasználóként lakó BM dolgozó lakása akkor tekinthető önálló lakásnak, ha a lakással rendelkező szervet elhelyezési kötelezettség terheli.
(3) Szolgálati helyen a szolgálat teljesítési helyét, illetőleg a munkahely szerinti települést és annak olyan körzetét kell érteni, ahová a helyileg szokásos módon a napi hazautazásra lehetőség van. A szolgálati helyen lévőnek kell tekinteni a lakást akkor is, ha az a szolgálat teljesítési helyéhez, illetőleg a munkahelyhez képest távolabbi településen van, de a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazásra - a munka-, illetőleg a szolgálati érdek sérelme nélkül - lehetőség van.
(4) E rendelet alkalmazása szempontjából csak a rendelet hatálya alá tartozó belügyi szervnél ténylegesen eltöltött hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti időt lehet figyelembe venni. Ez idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni a máshol eltöltött, de szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti munkaviszonyban töltött időt. A belügyi szolgálati, illetőleg munkaviszony megállapítása szempontjából az illetékes személyügyi szerv által kiadott, a szolgálati, illetőleg munkaviszony keletkezését tanúsító okmány az irányadó.
(5) E rendelet alkalmazásában tűzoltóság alatt a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltóságot kell érteni. A tűzoltóság vonatkozásában helyi lakásügyi szerv - a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok útján - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
(6) Az élettársi kapcsolatra a Ptk. 685/A. §-ában foglalt meghatározás irányadó.
(7) E rendelet alkalmazása szempontjából a lakás tiszta állapotúnak minősül, ha
a) a szobák kitapétázottak vagy frissen festettek;
b) a mellékhelyiségek frissen meszeltek vagy festettek;
c) a nyílászárók, burkolatok, beépített bútorok, berendezések üzemképesek, épek és tiszták.

Átmeneti rendelkezések

51. § (1) Az Lt. hatálybalépése előtt a szolgálati lakásra kötött szerződés nem szűnik meg akkor, ha a belügyminiszter rendelete alapján a szerződést a bérlőnek
a) a belügyi szervvel fennálló munkaviszonya, vagy
b) a szolgálati lakásra jogosító munkaköre vagy tevékenysége
megszűnése esetén sem lehet megszűntnek tekinteni.
(2) Ha a szerződés megkötésekor a lakás olyan szolgálati lakásnak minősült, amelyre a szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkezéséig kötötték:
a) annak a bérlőnek, akinek - az Lt. hatálybalépését megelőzően vagy azt követően - neki nem felróható okból szűnt meg, illetőleg szűnik meg a szerződése, továbbá
b) a lakás bérlőjének halálakor a vele együtt lakó - az Lt. 32. § (3) bekezdésében említett - személy részére
a lakással rendelkező szervnek cserelakást kell felajánlania.
(3) A szolgálati viszony megszűnése akkor tekinthető a bérlő részére felróhatónak, ha arra
a) fegyelmi vagy büntetőeljárás,
b) hivatásos szolgálatra méltatlanná válás,
c) hivatásos szolgálati viszonyról lemondás,
d) hivatalvesztés, elbocsátás,
e) feladatai ellátására való alkalmatlanság miatti felmentés,
f) összeférhetetlenség meg nem szüntetése,
g) lemondás, kivéve, ha arra a közalkalmazott esetében rendkívüli lemondás
miatt kerül sor.
(4) A (2) bekezdésben említett személy esetében - írásbeli kérelmére - az általa használt lakás is bérbe adható, ha a bérbeadás nem sért lakásgazdálkodási érdekeket.
(5) A belügyi rendelkezésű lakásra határozatlan időre szóló, illetőleg szolgálati jogviszony fennállásáig tartó bérleti szerződés közös megegyezéssel - a bérlőkijelölési, illetőleg a fennálló bérlőkiválasztási jog esetén az e jogot gyakorló helyi lakásügyi szerv előzetes írásbeli hozzájárulásával - másik lakás bérbeadása nélkül történő megszüntetése esetén az illetékes helyi lakásügyi szerv a bérlő részére pénzbeli térítést fizet. A pénzbeli térítés mértéke a lakás üres, beköltözhető forgalmi értékének:
a) 60%-a a határozatlan időtartamú lakásbérleti szerződés megszüntetése esetén, ha a bérlő a belügyi szervtől munkáltatói támogatást is igénybe vesz, a térítés mértéke 30%;
b) 50%-a a szolgálati jogviszony fennállásáig tartó lakásbérleti megszüntetése esetén, ha a bérlő a belügyi szervtől munkáltatói támogatást is igénybe vesz, térítés mértéke 25%.
(6) Ha az 1994. február 6-át követően megkötött meghatározott időtartamra szóló, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig kötött bérleti szerződés a bérlő halála miatt 1996. október 10. napját megelőzően szűnt meg, és a bérlő a lakásba költözésekor lakást bocsátott a belügyi szerv rendelkezésére, a vele közös háztartásban élő házastárs, illetőleg gyermek a korábbi lakásnak megfelelő komfortfokozatú és szobaszámú lakásra tarthat igényt.
(7) Az Lt. hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések alapján jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére - amennyiben részére 1994. december 31-ig az általa lakott vagy másik lakás bérbeadása nem történt meg - az Lt. 67. §-ában meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8) E rendelet hatálybalépéséig megkötött határozott időtartamú, feltételhez kötött bérleti szerződés megszűnése esetén, amennyiben a lakásügyi szervet elhelyezési kötelezettség terheli, e kötelezettségét a jelenlegi lakás határozatlan idejű bérbeadásával is teljesítheti, ha a bérbeadás nem sért lakásgazdálkodási érdekeket.
(9) Ha az 1996. október 10-ét követően a szolgálati jogviszony fennállásához mint feltételhez kötött lakásbérleti szerződés azért szűnik meg, mert a bérlő szolgálati jogviszonyának megszűnésére nyugállományba helyezés következtében kerül sor, és legalább 15 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkezik, írásbeli kérelmére a lakásügyi szerv ugyanazt a lakást - egyebekben változatlan feltételek mellett - határozatlan időtartamra bérbe adhatja, feltéve, hogy a jogosult vagy házastársa, illetőleg vele együtt élő kiskorú gyermeke másik önálló lakással nem rendelkezik és a lakás bérbeadása nem sért lakásgazdálkodási érdekeket.
(10) Ha a (9) bekezdésben meghatározott kérelem teljesítése lakásgazdálkodási érdeket sért, a lakásügyi szerv az elhelyezési kötelezettségét a jogosult családlétszámának megfelelő szobaszámú lakás bérbeadásával teljesítheti.
(11) Méltányossági jogkörben 1999. május 28-át követően engedélyezett lakásbérleti szerződés megszűnésekor a felróhatóság szempontjából a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
52. § (1) Az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére felajánlott másik lakás megfelelő, ha az a jogcím nélkül használt lakással azonos vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá ugyanazon a településen (fővárosban a főváros területén) van.
(2) A másik lakás helyett az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére az általa használt lakás is bérbe adható, ha a bérbeadás nem sért lakásgazdálkodási érdeket.
(3) Az elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználó által használt lakás bérbe adható a vele együtt élő házastárs vagy gyermek részére, ha a bérbeadás feltételei (2. §) fennállnak.

Záró rendelkezések

53. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtására kiadott 24/1996. (IX. 25.) BM rendelet és az azt módosító 11/1999. (V. 28.) BM rendelet, valamint a 40/1997. (VII. 18.) BM rendelet.
(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.