44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet

a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 34. § (4) bekezdése a) pontjának aa)-ah) alpontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) tudományos kutatás és fejlesztés: ellenőrzött feltételek között végzett tudományos kísérletezés, elemzés vagy kutatás, amely utóbbi magában foglalja mind a belső tulajdonság, a megjelenés és a hatásosság meghatározását, mind a termék kifejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatást;
b) eljárás-orientált kutatás és fejlesztés: valamely veszélyes anyag továbbfejlesztése, amely továbbfejlesztés alatt a próbaüzemet és a próbatermelést az anyag alkalmazási területének vizsgálatára használják;
c) polimer: az az anyag, amelynek molekulái azzal jellemezhetők, hogy egy vagy több (különböző) típusú monomeregység sorozatából állnak, a molekulák „tömeg szerinti” többségét azok alkotják, amelyek legalább három olyan monomeregységet tartalmaznak, amelyek kovalens kötéssel egy másik monomeregységhez vagy egy másik reaktánshoz kapcsolódnak, és a molekulák „tömeg szerinti” kisebbségét alkotják azok, melyeknek azonos a molekulatömege. A rendszer molekulái molekulatömeg-eloszlással bírnak, ahol a molekulatömeg-különbségek elsődlegesen az egyes molekulákat alkotó monomeregységek eltérő számának a következményei. Ebben az összefüggésben a „monomer egység” a monomernek a polimerben levő reagált formáját jelenti;
d) környezetkárosítás: az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be;
e) környezetkárosodás: a környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti;
f) ökotoxikus: az élő szervezeteket károsító (mérgező, teratogén, mutagén stb.);
g) teratogén: fejlődési rendellenességet okozó;
h) gyermek: 14. életévét be nem töltött kiskorú személy;
i) mérgezési esetek bejelentése: az ország területén bekövetkező, bármilyen eredetű veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény hatásának tulajdonítható emberi mérgezés - ideértve az emberi és állatgyógyászati szerek, növényvédő szerek, növényi és állati mérgek, kábítószerek alkalmazásából származó mérgezéseket is, de kivéve az ételmérgezéseket és a foglalkozási megbetegedéseket - bejelentése, függetlenül attól, hogy a mérgezés szándékos vagy gondatlan magatartás, illetőleg fel nem róható baleset eredményeként következett be.
(2) E rendelet hatálya a Kbtv. 34. § (4) bekezdése a) pontjának aa)-ah) alpontjaiban felsorolt, a veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel összefüggő eljárásokra, valamint tevékenységekre terjed ki.
(A Kbtv. 4-5. §-aihoz)
2. § (1) A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények veszélyesség szerinti osztályozásának szempontjait, a veszélyszimbólumokat és jeleket, az R és S mondatok, valamint az R számok és S számok körét, továbbá a rendelkezésre álló adatok alapján a veszélyesség fizikai, fizikai-kémiai és kémiai, mérgező (toxikológiai) és környezetkárosító tulajdonságai megítélésének rendjét az 1. és 2. számú mellékletek tartalmazzák.
(2) Az osztályozás és feliratozás általános követelményeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) A veszélyes készítmény összetevői között kialakuló hatást fokozó (potencirozó) vagy gátló (antagonisztikus) kölcsönhatást (interakciót) figyelembe kell venni, és az osztályozás során fel kell tüntetni, ha a 2-4. számú mellékletek alapján elvégzett osztálybasorolás a készítmény veszélyességét alul- vagy túlértékelné.
(4) A veszélyes készítmény osztályozásakor az egészség-, illetve környezetkárosító hatásuk alapján a készítményben lévő veszélyes anyagokat figyelembe kell venni - függetlenül attól, hogy szennyeződésként vagy adalék anyagokként kerülnek a készítménybe - mindazon esetekben, ha tömegszázalékos koncentrációjuk egyenlő vagy nagyobb, mint a 4. számú mellékletben meghatározott érték. Kivételt képeznek azok az anyagok, amelyekre az Európai Unióban (a továbbiakban: EU) osztályozott veszélyes anyagoknak az egészségügyi miniszter tájékoztatójával közzétett jegyzéke (a továbbiakban: közösségi jegyzék) vagy az egészségkárosító, illetve környezetkárosító veszélybecslés alacsonyabb értéket ad meg, feltéve, hogy az anyagra vonatkozó, a közösségi jegyzékben meghatározott esetleges speciális jelölési feltételek másként nem rendelkeznek.
(5) A veszélyes készítmény osztályozását újra el kell végezni, ha a komponensek bármelyikének a koncentrációja a 2. számú melléklet „F” alpontjának XII. táblázatában megengedett koncentrációváltozást meghaladja.
(6) A Kbtv. 4. §-ának (2) bekezdésében említett, a Kbtv. 4. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vizsgálattól eltérő módszerrel nyert adatok megítéléséről, vagy új vizsgálat elrendeléséről a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK) főigazgatója, a kérelmező által benyújtott vizsgálati dokumentáció - beleértve a vizsgálati jegyzőkönyveket is - alapján dönt.
(7) A készítmény elnevezése megváltoztatásának kötelezettsége alóli, a Kbtv. 5. §-ának (6) bekezdése szerinti felmentés érdekében a gyártó vagy az importáló az OKK főigazgatójához benyújtott kérelméhez a megfelelő dokumentumok csatolásával a következő adatokat mellékeli:
a) a készítmény korábbi összetétele, osztályozása, feliratozása;
b) az új készítmény összetétele, osztályozása, feliratozása;
c) az új készítménybe újonnan becserélendő komponens osztályozása, fizikai-kémiai, toxikológiai, ökotoxikológiai adatai;
d) toxikológiai adatok, amelyek kiterjednek a régi és új komponens méreghatására, támadáspontjára, célszervére.
(8) A készítmény nevét nem kell megváltoztatni az összetevők megváltoztatása esetén sem a motorhajtó és tüzelőanyagok csoportjába tartozó kőolajipari termékek esetében, de az összetevők megváltoztatását a feliratozásnak jeleznie kell. Egyéb kőolajipari termékek esetében a (7) bekezdésben foglalt rendelkezések irányadók.
(A Kbtv. 6-13. §-aihoz)
3. § (1) Veszélyes anyag bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot és címketervet, illetve veszélyes készítmény bejelentéséhez a magyar nyelvű biztonsági adatlapot 2 példányban kell a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézetéhez (a továbbiakban: OKK-OKBI) megküldeni. A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények bejelentéséhez szükséges adatlap tartalmi és formai követelményeit az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az OKK főigazgatója a gyártó vagy az importáló kérelmére a kérelmező által rendelkezésre bocsátott indoklás alapján dönt a Kbtv. 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott esetben a bejelentés mellőzésének egy évvel történő meghosszabbításáról.
4. § (1) Új veszélyes anyag törzskönyvezéséhez a kérelemhez 2 példányban mellékelni kell a műszaki dossziét, a vizsgálati bizonylatokat, a biztonsági adatlapot és címketervet, valamint a nyilatkozatot a gyártani, illetve importálni tervezett mennyiségekről (tonna/év) és a javasolt felhasználási és hulladékkezelési módról. Veszélyes anyagként nem osztályba sorolható új anyag törzskönyvezéséhez a vizsgálati bizonylatokat és a műszaki dossziét kell megküldeni az OKK-OKBI-nek 2 példányban. Új anyag törzskönyvezéséhez szükséges adatlap tartalmi és formai követelményeit, valamint a benyújtandó műszaki dosszié elkészítéséhez szükséges adatok körét a 6. számú melléklet tartalmazza. A törzskönyvező hatóság az eljárást 60 napon belül lefolytatja és az OKK főigazgatója a 7. számú melléklet szerinti okiratot kiadja.
(2) Az új anyag Kbtv. szerinti törzskönyvezését nem kell elvégezni, ha az anyag kizárólag
a) takarmányokban használt adalék, illetve anyag;
b) élelmiszerekben használt adalékanyag és ízesítőanyag;
c) a Kbtv. 2. § (2) bekezdésének a) pontjában említett gyógyszer késztermékekben, valamint a növényvédő szerekben használt hatóanyag;
d) biocid termékekben használt hatóanyag, a külön jogszabályban meghatározott esetben.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott hatóanyag, illetve hatóanyagot tartalmazó készítmény törzskönyvezését végző hatóság a termék biztonsági adatlapjának 1 példányát, valamint a toxikológiai, ökotoxikológiai és fizikai-kémiai tulajdonságainak a veszélyesség megítélése szempontjából lényeges adatait megküldi az OKK-OKBI-nek.
(4) A (2) bekezdésben meghatározottakon kívül nincs szükség törzskönyvezésre a következő új anyagok esetében:
a) kötött formában 2%-nál kevesebb az EINECS-ben nem szereplő anyagot tartalmazó polimerek;
b) amelyeknek gyártott, illetve importált mennyisége gyártónként, illetőleg importálónként nem éri el a 10 kg/év-et, és a gyártó, illetőleg importáló a gyártást, illetőleg a forgalomba hozatalt megelőzően a 6. számú melléklet IV. pontja 1-2. alpontjaiban foglalt adatokat bejelenti az OKK-OKBI-nek;
c) amelyeket korlátozott mennyiségben gyártanak, illetve importálnak, és tömegük évente a 100 kg/gyártó, illetőleg importáló mennyiséget nem haladja meg, valamint felhasználásuk ellenőrzött feltételek mellett kizárólag tudományos kutatás és fejlesztés céljaira történik. Minden gyártó vagy importáló, amely ezzel a kivétellel élni kíván az anyagról, a feliratozásról, a mennyiségről, valamint a vásárlók adatairól írásos nyilvántartást köteles vezetni, és ezeket kérésre az ellenőrzést végző hatóság rendelkezésére bocsátja.
d) amelyeket nyilvántartott, korlátozott számú fogyasztóval rendelkező eljárásorientált kutatás vagy fejlesztés céljára értékesítenek olyan mennyiségben, amelyek felhasználása az eljárásorientált kutatás és fejlesztés céljára korlátozott.
(5) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a törzskönyveztetés legfeljebb 1 év időtartamra mellőzhető, amely kivételes esetben további 1 évre meghosszabbítható. A meghosszabbításra a 3. § (2) bekezdésében, valamint a Kbtv. 6. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadóak.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott teljes időtartamra a csomagolás, a feliratozás meg kell, hogy feleljen a Kbtv. 14-17. §-aiban foglaltaknak. Ha ez bármely okból nem lehetséges, akkor a „Vigyázat, még nem teljesen bevizsgált, nem törzskönyvezett anyag” figyelmeztető felirat feltüntetése kötelező a címkén. A nagyon mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén és a reprodukciót, illetve az utódok fejlődését károsító anyagok vonatkozásában a gyártó, illetőleg az importáló a törzskönyvezés mellőzése esetén köteles a 6. számú melléklet szerinti műszaki dosszié alapszint 2.3., 2.4. és 2.5. pontjára, valamint az akut mérgező hatásra vonatkozóan az OKK-OKBI-nek adatokat szolgáltatni.
(7) A törzskönyvezési okirat formáját és adattartalmát a 7. számú melléklet, a veszélyes anyagok magyarországi jegyzékének formáját és adattartalmát a 8. számú melléklet tartalmazza.
(8) Új anyag törzskönyveztetője az állatkísérletek megismétlésének lehetőség szerinti elkerülése érdekében olyan új anyag esetében, amikor bizonyítani tudja, hogy az a korábbi törzskönyveztető anyagával megegyezik, és a korábbi törzskönyveztető írásban hozzájárul az általa elvégzett vizsgálatokra történő hivatkozáshoz, az OKK főigazgatója beleegyezésével eltekinthet a műszaki dosszié összeállításához előírt vizsgálatoktól. Ennek érdekében a törzskönyveztető
a) az állatkísérletek megkezdése előtt köteles tájékozódni az OKK-OKBI-nél arról, hogy az új anyagot korábban törzskönyveztették-e és egyidejűleg az OKK-OKBI-t tájékoztatja a gyártani, illetőleg forgalmazni kívánt új anyag mennyiségéről;
b) megteszi a szükséges intézkedéseket az állatkísérletek adatainak megosztására irányuló, a korábbi törzskönyveztetővel kötendő megegyezés érdekében;
c) a b) pont szerinti megállapodás hiányában, annak létrehozatala érdekében köteles az OKK-OKBI közreműködését kérni.
5. § (1) A veszélyes készítmény bejelentéséért felelős gyártó, illetve importáló a bejelentési eljárás során, vagy ezt követően kérheti a készítményben lévő anyag(ok) pontos kémiai neve helyett a (4) bekezdés szerinti alternatív megnevezés használatának engedélyezését a veszélyes készítmény csomagolásán (címkéjén), illetve a biztonsági adatlapon, amennyiben igazolja, hogy az anyag kizárólag a következőkben felsorolt tulajdonságok valamelyikével rendelkezik:
a) irritáló, R41 kockázatra utaló R mondat nélkül;
b) kizárólag ártalmas;
e) irritáló vagy ártalmas és
ca) robbanó, oxidáló, tűzveszélyes, vagy környezetre veszélyes tulajdonsággal is rendelkezik továbbá
cb) kizárólag heveny, halálos kimenetelű egészségkárosító hatása van.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett veszélyességi tulajdonságok esetében a veszélyes készítményt alkotó anyagok kémiai nevének feltüntetése nem mellőzhető.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az OKK-OKBI-hez kell benyújtani. Az OKK-OKBI szükség esetén adatkiegészítést kérhet. A kérelmet az OKK főigazgatója 60 napon belül, adatkiegészítés esetén az adatkiegészítéstől számított további 60 napon belül bírálja el.
(4) Az anyag kémiai azonosításának feltételeit a kémiai név feltüntetésének mellőzése esetén, a kérelemhez benyújtandó adatok körét, és a választható alternatív elnevezéseket a 9. számú melléklet tartalmazza.
(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek összhangban kell lennie a 9. számú mellékletben felsorolt feltételekkel, tartalmaznia kell az anyag neve helyett a címkén, illetve a biztonsági adatlapon feltüntetni kívánt funkciós csoport vagy más alternatív nevet, illetőleg a 9. számú melléklet A) pontjában megjelölt további adatokat.
(6) Az (1)-(5) bekezdésekben meghatározott eljárás nem alkalmazható, amennyiben az érintett anyag alkalmazása a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló külön jogszabály szerint valamilyen határértékhez kötött.
(A Kbtv. 14. § és 17. §-ához)
6. § (1) A Kbtv. 14. §-ának (2) bekezdésében meghatározott követelményeken kívül gyermekek által nehezen kinyitható (gyermekbiztos) zárral kell ellátni
a) azon termékek csomagolását, amelyekben a metanol (CAS szám: 67-56-1, EINECS szám: 2006596) koncentrációja eléri vagy meghaladja a 3%-ot, illetve a diklórmetán (CAS szám: 75-09-2, EINECS szám: 2008389) koncentrációja eléri vagy meghaladja az 1%-ot, továbbá
b) azon termékeket - méretüktől függetlenül -, amelyeket Xn és R 65, aspiráció veszélyére utaló jelzéssel láttak el, kivéve az aeroszolként vagy szórófejjel ellátott tartályban forgalomba kerülőket.
(2) Tapintással érzékelhető, veszélyre utaló jelképpel és gyermekek által nehezen kinyitható zárral kell ellátni azon lakossági forgalomba kerülő termékek csomagolását, amelyek „nagyon mérgező”, „mérgező”, „maró” besorolásúak.
(3) Tapintással érzékelhető veszélyre utaló jelképpel kell ellátni a lakossági forgalomba kerülő „ártalmas”, „fokozottan tűzveszélyes” és „tűzveszélyes” besorolású termékeket.
(4) A visszazárható, gyermekek számára biztonságos csomagolások, valamint a tapintással észlelhető, veszélyre utaló jelképek alkalmazásának módjára a nemzeti szabványok előírásai az irányadóak.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott követelmények érvényesítéséért a gyártó, illetve az importáló felelős.
(6) A pecséttel lezárt csomagolások esetében a pecsétnek az első felbontáskor olyan módon kell megsérülnie, hogy újrafelhasználásra ne kerüljön sor. A pecséttel történő lezárást a gyártó vagy az importáló rendeli el.
(7) A fogyasztói forgalomba hozott veszélyes anyag és veszélyes készítmény csomagolásának sem alakja sem megjelenése nem lehet alkalmas
a) a gyermekek figyelmének fokozott felkeltésére;
b) a fogyasztók megtévesztésére;
c) az élelmiszerekkel, a takarmányokkal, a gyógyszerekkel, illetve a kozmetikai termékekkel való összetévesztésre.
(8) A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények címkézésének (feliratozásának) tartalmi és formai követelményeit a 10. számú melléklet tartalmazza.
(9) A robbanó vagy pirotechnikai hatás bemutatása céljából forgalmazott robbanószerek csomagolására és címkézésére vonatkozó előírásokat a honvédelmi miniszter külön rendeletben szabályozza.
(A Kbtv. 20-22. §-ához)
7. § (1) A biztonsági adatlapok tartalmi és formai követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza.
(2) A biztonsági adatlapot a gyártónak, illetőleg az importálónak abban az esetben is el kell készíteni, ha a 2-4. számú mellékletek szerinti osztályozás alapján veszélyesként nem osztályozható készítmény legalább egy olyan veszélyes anyagot tartalmaz, amelynek mennyisége nem gázállapotú készítmény esetében az 1 tömeg%-ot, gázállapotú készítmény esetében a 0,2 térfogat%-ot meghaladja, és a veszélyes anyag egészség- vagy környezetkárosító kockázattal bír, illetve a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló külön rendelet szerint munkahelyi expozíciós határértékkel rendelkezik.
(3) A tevékenységhez legalkalmasabb veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény kiválasztásához a kérelmező az OKK főigazgatójához a kérés elbírálása végett a veszélyes anyagra, veszélyes készítményre vonatkozó biztonsági adatlapokat és fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai adatokat nyújtja be.
(A Kbtv. 23. §-ához)
8. § (1) Az OKK-OKBI-ban működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (a továbbiakban: ETTSZ) feladata a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények adatainak gyűjtése és feldolgozása, rendszerezése információadás céljából.
(2) Az ETTSZ a veszélyes anyagokról országos nyilvántartást, a veszélyes készítményekről terméknyilvántartást vezet.
(3) Az ETTSZ a nyilvántartásában szereplő veszélyes anyagokra és veszélyes készítményekre vonatkozó megkeresésre felvilágosítást ad
a) a mérgezettek orvosi elsősegélynyújtását és egészségügyi ellátását végzők részére a betegellátáshoz szükséges mértékben;
b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) részére;
c) a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelet részére munkabalesetek megelőzéséhez;
d) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, törvényben a meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat részére kémiai katasztrófahelyzetek megelőzési és felkészülési terveinek elkészítéséhez, valamint balesetek következményeinek elhárításához;
e) a bíróság, az ügyészség, a rendőrség és az igazságügyi szakértők részére;
f) a környezet- és természetvédelmi, illetve a vízügyi hatóságok részére;
g) a növényvédelmi, illetve az állat-egészségügyi hatóságok részére;
h) lakosság részére mérgezések megelőzése céljából a laikus elsősegély-nyújtáshoz szükséges mértékben;
i) a gazdálkodó szervezet, illetve érdek-képviseleti szerveik, továbbá bármely kérelmező részére toxikológiai kérdésekben.
(4) A (3) bekezdés szerinti információadás 24 órás, folyamatos, továbbá ingyenesen hívható telefonszámon is igénybe vehető szolgáltatás keretében működik. Az információadás a (3) bekezdés a)-h) pontjaiban meghatározott esetekben díjtalan, az i) pont szerinti állásfoglalásokért a 14. számú mellékletben meghatározott díjat kell megfizetni.
(5) Az ország területén előforduló bármilyen eredetű emberi mérgezési esetet - ideértve a veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény hatására orvosi ellátás nélkül halált eredményező heveny mérgezési eseteket is - a 12. számú melléklet szerinti mérgezési eset bejelentőlapokon az ETTSZ-hez be kell jelenteni.
(6) Az (5) bekezdésben említett bejelentőlapot az első ellátást végző orvos tölti ki, majd - a további ellátásra szoruló beteg esetén - a beteggel együtt továbbküldi a végleges kórismét megállapító orvoshoz, illetőleg egészségügyi intézményhez, aki (amely) a bejelentőlap kiegészítését szükség szerint elvégzi.
(7) Ha a mérgezett személy egészségügyi intézményben történő ellátását megelőzően bejelentőlapot nem állítottak ki, akkor a bejelentőlap valamennyi pontjának kitöltését a mérgezett kezelését ellátó intézmény végzi el.
(8) A bejelentőlapot az azt lezáró orvos, illetőleg egészségügyi intézmény - a mérgezett személy intézményből történő elbocsátását, illetőleg esetleges elhalálozását követő egy héten belül - megküldi az ETTSZ-nek.
(9) A mérgezési esetekről az ETTSZ az Egészségügyi Minisztérium beszámolási rendjének megfelelő összesítő jelentést készít.
(10) A mérgezési esetbejelentések teljesítésének ellenőrzése az ÁNTSZ illetékes megyei (fővárosi) intézetének a feladata.
(11) A heveny mérgezési esetek magas szintű, egységes és szakszerű ellátásának biztosítására az egészségügyi miniszter által kijelölt egészségügyi szolgáltatóknál diagnosztikai és terápiás információs egységet kell szervezni. A kijelölt egészségügyi szolgáltató és az ETTSZ között biztosítani kell a folyamatos, azonnali információadás lehetőségét.
(A Kbtv. 29. §-ához)
9. § (1) A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenység bejelentése a 13. számú melléklet 1. pontja szerinti adatlapon történik.
(2) A veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenységben bekövetkezett változás bejelentése a 13. számú melléklet 2. pontja szerinti adatlapon történik.
(3) A bejelentés ellenőrzésekor a tevékenységet végző dokumentálhatóan igazolja, hogy eleget tesz a kémiai biztonság megvalósítását szolgáló jogszabályi kötelezettségének.
10. § A veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő igazgatás-szolgáltatási díjakat és azok mértékét a 14. számú melléklet tartalmazza.
11. § A gyártók, az importálók, a munkáltatók, illetőleg a tevékenységet végzők felelősségi körébe tartozó, e rendelet szerinti kötelezettségek betartását az ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) intézete ellenőrzi.
12. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárásról szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 4/1997. (II. 21.) NM rendelet és a módosításáról rendelkező 31/1997. (X. 17.) NM rendelet a hatályát a veszti.
(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően a Kbtv. és e rendelet előírásaitól eltérő módon
a) előállított címke, csomagolás,
b) meghatározott veszélyességi osztálybasorolás, R és S mondat,
2002. december 31-ig alkalmazható.
(3) A biocid termékek tekintetében e rendelet rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács 67/548/EGK irányelve a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó rendeletek összehangolásáról (és módosításaival), valamint a Tanács 88/379/EGK irányelve a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó rendeletek összehangolásáról (és módosításaival, beleértve a Tanács 1999/45/EK irányelvét is) összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.