52/2000. (XII. 27.) GM rendelet

a termékek aeroszol csomagolásának műszaki követelményeiről

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya az 50 milliliter és ennél nagyobb, de a 3. § (1) bekezdésben meghatározott értékeknél nem nagyobb névleges térfogatú, a 2. § (1) bekezdés szerinti aeroszol csomagolású termékekre, valamint az ilyen termékeket gyártó, forgalmazó, valamint importáló (a továbbiakban együtt: gyártó) gazdálkodó szervezetekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a) Aeroszol csomagolásúnak minősülnek azok a termékek, amelyek palackja együttesen kielégíti az alábbi feltételeket:
- fémből, üvegből vagy műanyagból készül,
- egyszer használhatóak,
- cseppfolyósított, vagy sűrített, vagy nyomás alatt oldott gázt tartalmaznak,
- folyékony, paszta, por alakú, vagy gáz halmazállapotú anyaggal vannak töltve, vagy ilyen töltet nélküliek,
- olyan adagoló szerkezettel (szeleppel) rendelkeznek, amely lehetővé teszi a tartalom kijuttatását akár úgy, hogy szilárd vagy folyékony részecskék vannak a gázban diszpergálva, akár habként, pasztaként, porként vagy folyékony állapotban (a továbbiakban: aeroszol palack).
b) Nyomás: a palackban uralkodó belső túlnyomás barban kifejezve (relatív nyomás).
c) Deformációs vizsgálati nyomás: az a nyomás, amelynek az üres aeroszol palack 25 másodpercig úgy áll ellen, hogy semmilyen tömítetlenséget nem mutat, illetve fém palack esetén a (2) bekezdés a) pontjában meg nem engedett alakváltozás, műanyag palack esetén semmilyen torzulás nem következik be.
d) Roncsolási vizsgálati nyomás: az a legkisebb nyomás, amely az aeroszol palackot megrepeszti, vagy eltöri.
e) A palack névleges térfogata: a nyitott palack térfogata milliliterben, a palackszáj pereméig mérve.
f) Névleges töltőtérfogat: a szeleppel, szeleptányérral és felvezető csővel szerelt palack össztérfogata milliliterben.
g) A folyékony fázis térfogata: a nem gáz fázisú rész térfogata a töltött, lezárt aeroszol palackban, milliliterben.
h) Nyomásállósági vizsgálat: hidraulikus úton, 205 C-on végzett deformációs és roncsoló vizsgálat.
i) „3” (fordított epszilon) jel: ezen jogszabály követelményeinek való megfelelőségét tanúsító jel.
j) Tűzveszélyes tartalom: az aeroszol csomagolásban lévő olyan töltet vagy hajtógáz, amely a külön jogszabályokban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározottak szerint „fokozottan tűzveszélyes”, „tűzveszélyes” vagy „kevésbé tűzveszélyes” besorolású.
(2) E rendelet alkalmazása során:
a) Üres aeroszol palackok deformációs vizsgálata
A különböző anyagú aeroszol palackok deformációs vizsgálatát hidraulikus nyomáspróba formájában kell végrehajtani. A műszaki követelményeket e rendelet melléklete tartalmazza.
A vizsgálatkor az egyes palackokat 25 másodpercig kell az előírt nyomásnak kitenni.
Azokat a fém palackokat, amelyek aszimmetrikus vagy jelentősebb eltorzulást, vagy más hasonló sérülést mutatnak, selejtnek kell minősíteni. Nem minősül jelentősebb eltorzulásnak a palackfal alján vagy a palackfal felső profilján fellépő csekély szimmetrikus alakváltozás, ha a palack egyébként megfelel a roncsolási vizsgálat követelményeinek.
b) Üres aeroszol palackok roncsolási vizsgálata
A gyártónak biztosítani kell, hogy a palack roncsolási nyomása legalább 20%-kal magasabb legyen, mint a palack anyagának megfelelő deformációs vizsgálati nyomás.
c) Szilánkvédett üvegpalackos aeroszol csomagolás ejtő vizsgálata
A töltött aeroszol palack 1,8 m magasságból, 20 C hőmérsékleten beton alapra ejtésekor nem keletkezhetnek szétrepülő üvegrészecskék. A gyártónak biztosítani kell, hogy a védőbevonattal ellátott üveg aeroszol palack e követelménynek megfelel.
d) Mintavétel
Üres aeroszol palackok mintavételét a deformációs és roncsolási vizsgálatokhoz homogén tételből kell elvégezni. Homogénnek tekintendő az a tétel, amely azonos anyagokból folyamatosan készül, vagy az egy óra alatt termelt mennyiség.
e) Töltött aeroszol palackok tömörségi vizsgálata
A töltés során minden töltött aeroszol palackot ellenőrzésnek kell alávetni az f) pont szerinti, vagy az EU-ban elfogadott más vizsgálati módszerrel.
f) Vízfürdős vizsgálat
Vízbe merítéses eljárásnál a víz hőmérsékletének és a bemerítés időtartamának olyannak kell lennie, hogy
- az aeroszol csomagolás tartalma elérje az egyenletes 50 C hőmérsékletet, vagy
- a belső nyomás a palackban elérje azt az értéket, amely a tartalom 50 C egyenletes hőmérsékletén jelentkezik.
Minden olyan aeroszol csomagolást, amelyen maradandó és látható alakváltozás vagy tömítetlenség jelentkezik, selejtnek kell minősíteni.
Amennyiben a tartalom hőre érzékeny, vagy a palack olyan műanyagból készül, amely a fent leírt feltételek mellett meglágyulna, úgy a vizsgálatot 20-30 C hőmérsékleten, ezen felül minden 2000 darab közül egy darabon a fenti módszerrel kell végrehajtani.

Biztonsági követelmények

3. § (1) Az aeroszol palackok legnagyobb megengedett névleges térfogata:
a) fém palack esetében 1000 ml,
b) nem szilánkvédett üveg és szilánkokra törő vagy repedő műanyag palack esetében 150 milliliter,
c) műanyaggal bevont vagy más módon tartósan szilánkvédett üveg palackok és nem szilánkokra törő vagy repedő műanyag palackok esetében 220 milliliter.
(2) Az üres és töltött aeroszol palackok és a kész aeroszol csomagolások nyomásállóságával és belső nyomásával kapcsolatos követelményeket e rendelet melléklete tartalmazza.
(3) A szilánkvédett üveg aeroszol palackok bevonatának műanyagból vagy más olyan anyagból kell készülnie, amely törés esetén védelmet nyújtson a szétrepülő üvegrészecskékkel szemben. A palack bevonatát úgy kell megtervezni, hogy megfeleljen a 2. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti vizsgálat követelményeinek.
(4) Azokra a műanyag aeroszol palackokra, amelyek szilánkokra törhetnek vagy repedhetnek, a védőbevonat nélküli üveg aeroszol palackokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(5) Azokra a műanyag aeroszol palackokra, amelyek nem törnek vagy repednek szilánkokra, a szilánkvédett üveg aeroszol palackokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

Jelölés

4. § (1) A csomagolások jelölésére vonatkozó külön jogszabályokban  [LÁBJEGYZET_2]  foglalt kötelezettségek figyelembevétele mellett az aeroszol csomagolásokon - amennyiben e rendelet előírásainak megfelelnek - jól láthatóan, egyértelműen és maradandóan a következő adatokat kell feltüntetni:
a) a töltet gyártási tételét azonosító kód;
b) nettó tartalom mennyisége tömegben és térfogatban megadva;
c) a csomagolás tartalmától függetlenül: „A készülékben túlnyomás uralkodik. Felnyitni, ütögetni, felszúrni, 50 C feletti hőmérsékletnek, napfénynek, sugárzó hő hatásának kitenni, vagy tűzbe dobni még üres állapotban is tilos!”;
d) amennyiben a csomagolás tartalma veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény, a már hivatkozott külön jogszabályok  [LÁBJEGYZET_3]  előírásait is alkalmazni kell. Ha a csomagolás tűzveszélyes tartalmú, a tűzveszélyességet jelző szimbólum mellett olvashatóan és letörölhetetlenül fel kell tüntetni a tűzveszélyes komponenseket (anyag, készítmény, hajtógáz) és a veszély kockázatára utaló figyelmeztetéseket (R és S mondatokat).
A használattal összefüggésben a következő mondatokat is fel kell tüntetni:
- „Tilos nyílt lángra vagy bármilyen izzó anyagra permetezni.”
- „Tűzforrástól távol tartandó és használata közben tilos a dohányzás.”
- „Gyermekek kezébe nem kerülhet.”;
e) a csomagolás tartalmától függetlenül azokat a működtetési óvintézkedéseket, amelyek jelzik a fogyasztónak a termék specifikus jellegét;
f) a „3” (fordított epszilon) jel, amely 5 mm-nél kisebb nem lehet csak akkor tüntethető fel, ha a termék megfelel e rendelet előírásainak.
Amennyiben az előbb felsorolt minden adat nem fér el a csomagoláson, a legfeljebb 150 milliliter névleges térfogatú csomagolások esetében megengedett ezek elválaszthatatlanul csatolt címkén történő feltüntetése.
(2) Tilos a „3” (fordított epszilon) jellel összetéveszthető jelölés alkalmazása.
(3) Amennyiben az aeroszol csomagolás megfelel a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_4]  meghatározott, az aeroszolként forgalmazott termékek térfogat értéksorainak, akkor a termék névleges töltőtömegét nem kötelező feltüntetni.
5. § (1) Ha a 4. § (1) bekezdés d) pontja szerint a csomagolás tartalma tűzveszélyes, de a gyártó olyan bizonyítékok birtokában van, amelyek szerint az egyébként tűzveszélyesnek nyilvánított tartalmú aeroszol csomagolások a rendeltetésszerű használat során nem jelentenek tűzveszélyt, és a csomagolás tűzveszélyes anyag tartalma 20% alatt van, akkor saját felelősségére eltekinthet a tűzveszélyességre vonatkozó jelölésektől, de köteles jól olvashatóan és letörölhetetlenül jelölni az aeroszol csomagoláson, hogy: „A tartalom tömeg szerinti x%-a tűzveszélyes.” A gyártónak a fenti bizonyítékokat az ellenőrző hatóság rendelkezésére kell bocsátania.
(2) Az aeroszol hajtógáz és töltet anyagi minőségére vonatkozóan figyelemmel kell lenni a sztratoszférikus ózonréteg védelméről szóló nemzetközi egyezmény végrehajtásáról szóló  [LÁBJEGYZET_5]  rendelet előírásaira, amelynek betartását az importált és az exportált termékek esetén is meg kell követelni.
6. § (1) Az aeroszol palackok szelepeinek biztosítaniuk kell, hogy szivárgásmentesen zárjanak a raktározás, a szállítás és a használat átlagos feltételei esetén.
(2) A védőkupaknak vagy más megoldásnak védelmet kell nyújtania az akaratlan működtetés ellen, és védenie kell a szelepet sérülés vagy károsodás ellen is.
(3) A töltet hatására az aeroszol csomagolás mechanikai szilárdsága nem csökkenhet, még meghosszabbított idejű tárolás során sem. A töltet anyaga az aeroszol palack anyagával nem léphet kémiai kölcsönhatásba.

Megfelelőség tanúsítása

7. § (1) A „3” (fordított epszilon) jelzéssel ellátott aeroszol palack, illetve a töltött aeroszol csomagolás gyártójának rendelkeznie kell olyan vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokkal, amelyek bizonyítják, hogy a termék e rendelet előírásainak megfelel. Ezen dokumentumokat a gyártó köteles az ellenőrzést végző szervek rendelkezésére bocsátani.
(2) A „3” (fordított epszilon) jelzés nélküli aeroszol csomagolások csak a jogszabályban erre kijelölt vizsgáló és tanúsító szerveknek  [LÁBJEGYZET_6]  e rendeletnek való megfelelést igazoló előzetes vizsgálata után hozhatók belföldi forgalomba.
(3) Aeroszol palackok vagy töltött aeroszol csomagolások importja esetén az importőrt terhelik az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettségek.

Vizsgálatok

8. § (1) Üres aeroszol palackokon a következő vizsgálatokat, illetve mintavételeket kell elvégezni:
a) deformációs vizsgálat,
b) roncsolási vizsgálat,
c) mintavétel homogén tételből.
(2) Töltött aeroszol palackokon a következő vizsgálatokat kell elvégezni:
a) tömörségi (vízfürdős) vizsgálat,
b) üvegpalackos aeroszol ejtő vizsgálat.

Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait 2002. január 1-jét követően kötelező alkalmazni.
(3) Az MSZ 10136/1, MSZ 10136/2, MSZ 10136/3 számú szabványokat a rendelet előírásainak megfelelően 2001. június 30-ig át kell dolgozni.
(4) A (2) bekezdés szerinti határidőig mind e rendelet előírásainak megfelelő, mind a kötelező MSZ szabványok szerint készült aeroszol palackok és aeroszol csomagolások forgalomba hozhatók.
(5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a Tanács 75/324/EGK irányelve a tagállamok aeroszol csomagolásokra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről (módosítva: a Bizottság 94/1/EGK irányelve).

[LÁBJEGYZET_1] A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet és ennek végrehajtásáról intézkedő, többször módosított 4/1997. (II. 21.) NM rendelet.

[LÁBJEGYZET_2] A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet és ennek végrehajtásáról intézkedő, többször módosított 4/1997. (II. 21.) NM rendelet.

[LÁBJEGYZET_3] A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól szóló 233/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet és ennek végrehajtásáról intézkedő, többször módosított 4/1997. (II. 21.) NM rendelet.

[LÁBJEGYZET_4] Az előrecsomagolt iparcikkek és élelmiszerek megengedett tömeg- és térfogatértékeiről és azok ellenőrzési módszereiről szóló 25/2000. (VII. 26.) GM-FVM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_5] 22/1993. (VII. 20.) KTM rendelet.

[LÁBJEGYZET_6] A műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (II. 24.) GM rendelet.