53/2000. (VIII. 11.) FVM rendelet

a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A rendelet a
a) területrendezési terv,
b) településrendezési terv,
c) helyi építési szabályzat tervezetének, valamint
d) telekalakítási terv
készítésével kapcsolatos terület-, illetve településrendezési tervezési jogosultság (a továbbiakban: tervezési jogosultság) megállapítását szabályozza.
2. § (1) Az 1. § szerinti tervezési tevékenység végzésére az jogosult, aki az e rendeletben előírt szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik, a szakterületének megfelelő Terület- és Településrendező Tervezők Névjegyzékében (a továbbiakban: tervezői névjegyzék) szerepel, és tagja az állandó lakóhelye szerinti területi építész kamarának.
(2) A terület-, illetve településrendező tervező (a továbbiakban: tervező) a közreműködő szaktervezők tevékenységét irányítja, és az elfogadásra kerülő munkarészek tartalmáért felel.
(3) A tervező az irányításával készült vagy az általa készített terveket köteles irányító tervezőként aláírni, és aláírása alatt a tervezői névjegyzékben szereplő tervezői nyilvántartási számát feltüntetni.
3. § (1) A területrendezési (TR) és a településrendezési (TT) tervezési jogosultság tervezési szakterületenként kétfokozatú.
(2) A TR-1 minősítésű területrendező tervező területrendezési terv, a TR-2 minősítésű területrendező tervező a megye egy térsége területrendezési tervének készítésére jogosult.
(3) A TT-1 minősítésű településrendező tervező településrendezési terv és helyi építési szabályzat tervezetének, valamint telekalakítási terv készítésére jogosult.
(4) A TT-2 minősítésű településrendező tervező
a) nagyközség és kiemelt térség területéhez tartozó település kivételével község településrendezési terve és helyi építési szabályzata tervezetének,
b) nemzetközi vagy országos védelem alatt álló, valamint a vegyes és különleges területfelhasználási kategóriába sorolt (sorolható) terület kivételével a településrész (főváros esetében fővárosi kerületrész) szabályozási terve és helyi építési szabályzata tervezetének, továbbá
c) telekalakítási terv
készítésére jogosult.
(5) A TR-1, TT-1 minősítési fokozatba tartozó tervező a „vezető területrendező tervező”, illetve „vezető településrendező tervező” megnevezés használatára jogosult.
(6) Tervezési jogosultsággal rendelkező személy csak a szakterületének és tervezői fokozatának megfelelő tervezési tevékenységet folytathat.
(7) Aki az e rendeletben előírt egyéb feltételeknek megfelel, de gyakorlati idő hiánya miatt tervezési jogosultsággal nem rendelkezik, csak jogosultsággal rendelkező tervező irányítása vagy felügyelete mellett végezhet tervezési tevékenységet.
4. § (1) TR-1 minősítésű területrendező tervező vagy TT-1 minősítésű településrendező tervező fokozatba sorolható, aki
a) szakirányú egyetemi szintű szakképzettséggel és 5 év szakmai gyakorlati idővel,
b) részlegesen szakirányú képzést nyújtó egyetemi szintű szakképzettséggel és 7 év szakmai gyakorlati idővel,
c) 2003. január 1-jéig megszerzett szakirányú főiskolai szakképzettséggel és 9 év szakmai gyakorlati idővel,
d) 2003. január 1. és 2005. június 30. között megszerzett szakirányú főiskolai szintű szakképzettséggel és egyetemen szerzett szakirányú (szakosító) továbbképzési oklevéllel vagy okirattal és 7 év szakmai gyakorlati idővel
rendelkezik.
(2) Részlegesen szakirányú képzést nyújtó egyetemi szintű szakképzettség esetén az előírt gyakorlati időt az (1) bekezdés a) pont szerinti szakirányú egyetemi szintű szakképzettségnek megfelelően kell megállapítani, ha a tervezési jogosultságot megszerezni kívánó személy
a) a szakterületnek megfelelő tudományágban egyetemi doktori címet szerzett, illetőleg
b) egyetemi szintű szakképzettségre épülő, egyetemen szerzett szakirányú (szakosító) továbbképzési oklevéllel, vagy okirattal rendelkezik.
(3) 2003. január 1-jéig megszerzett szakirányú főiskolai szintű szakképzettség esetén az előírt gyakorlati időt 7 évben kell megállapítani, ha a tervezési jogosultságot megszerezni kívánó személy egyetemen szerzett szakirányú (szakosító) továbbképzési oklevéllel vagy okirattal rendelkezik.
5. § (1) TR-2 minősítésű területrendező tervező, vagy TT-2 minősítésű településrendező tervező fokozatba sorolható az, aki
a) szakirányú egyetemi szintű szakképzettséggel és 2 év szakmai gyakorlati idővel,
b) részlegesen szakirányú képzést nyújtó egyetemi szintű szakképzettséggel és 4 év szakmai gyakorlati idővel,
c) 2003. január 1-jéig megszerzett szakirányú főiskolai szintű szakképzettséggel és 7 év szakmai gyakorlati idővel,
d) 2003. január 1. és 2005. június 30. között megszerzett szakirányú főiskolai szintű szakképzettséggel és egyetemen szerzett szakirányú (szakosító) továbbképzési oklevéllel vagy okirattal és 5 év szakmai gyakorlati idővel
rendelkezik.
(2) Részlegesen szakirányú képzést nyújtó egyetemi szintű szakképzettség esetén az előírt gyakorlati időt az (1) bekezdés a) pont szerinti szakirányú egyetemi szintű szakképzettségnek megfelelően kell megállapítani, ha a tervezési jogosultságot megszerezni kívánó személy
a) a szakterületnek megfelelő tudományágban egyetemi doktori címet szerzett, illetőleg
b) egyetemi szintű szakképzettségre épülő, egyetemen szerzett szakirányú (szakosító) továbbképzési oklevéllel, vagy okirattal rendelkezik.
(3) 2003. január 1-jéig megszerzett szakirányú főiskolai szintű szakképzettség esetén az előírt gyakorlati időt 5 évben kell megállapítani, ha a tervezési jogosultságot megszerezni kívánó személy egyetemen szerzett szakirányú (szakosító) továbbképzési oklevéllel vagy okirattal rendelkezik.
6. § (1) A terület- és településrendezés területén
a) szakirányú az olyan szakképzettség, amelynél az alapképzés célja és tartalma az adott tervezési szakterületnek megfelel, illetve a képesítési követelmények a terület- és településrendezési tervek készítéséhez szükséges ismereteket teljeskörűen tartalmazzák;
b) részlegesen szakirányú az olyan szakképzettség, amelynél az alapképzés célja és tartalma az adott tervezési szakterület valamely részterületére vonatkozóan szakirányú, és csak szakirányú (szakosító) továbbképzésben szerzett szakképzettséggel, vagy hosszabb gyakorlati idő alatt szerzett ismeretekkel kiegészítve felel meg a szakirányúság követelményének.
(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti - a jogosultság szempontjából szakirányú - szakképzettséghez szükséges ismereteket e rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) Szakmai gyakorlati időnek kell tekinteni a terület- és településrendezési szakterületen
a) tervezéssel vagy kutatással,
b) felsőfokú oktatási intézményben a szakterülethez tartozó tárgyat oktató munkakörben,
c) a tevékenység szakmai irányításában köztisztviselőként
eltöltött időt.
(4) A területrendezési vagy településrendezési tervezési tevékenységért állami vagy szakmai kitüntetésben, díjban részesült, továbbá az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkező személyeket - kérelmükre - a szakterületre előírt feltételeknek megfelelőnek kell tekinteni.
7. § (1) A tervezési jogosultság megállapítása és a tervezői névjegyzékbe való bejegyzés egyidejűleg több tervezési szakterületre is kérhető.
(2) A tervezési jogosultság megállapítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell
a) a személyi adatokat (neve, anyja neve, születési helye, ideje, állandó lakóhelye, értesítési címe),
b) a végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél vagy okirat hiteles másolatát,
c) egyetemi doktori címet, illetve a tudományos fokozatot igazoló oklevél vagy okirat hiteles másolatát,
d) a részletes szakmai önéletrajzot az elvégzett tervezési feladatok jegyzékével, beleértve a szakmai tevékenységért kapott elismeréseket, tervpályázati és egyéb díjakat,
e) a szakterület és tervezési fokozat megjelölését,
f) három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,
g) az előírt szakmai gyakorlati idő letöltésének vagy a mentesítésnek hitelt érdemlő igazolását,
h) a külön jogszabályban meghatározott eljárási díj befizetését igazoló bizonylat másolatát.
(3) A kamarai tagnak a (2) bekezdés a), b), e) és f) pontjában foglaltak közül csak azokat kell csatolni, amelyeknek tartalma megváltozott vagy érvényessége lejárt.
8. § (1) A tervezési jogosultság megállapítása, a tervezői névjegyzék vezetése, valamint a kamarába való felvétel, a kizárás és a törlés az állandó lakóhely szerinti területi építészkamara hatáskörébe tartozik.
(2) A tervezői jogosultság iránti kérelmet a területi építész kamara bírálja el. A területi építész kamara csak akkor adhat helyt a kérelemnek, ha a tervezési szakterületenként létrehozott területrendezési, illetve településrendezési szakmai minősítő bizottság szakvéleménye szerint a kérelmező rendelkezik szakirányú szakképzettséggel és az e jogszabályban meghatározott szakmai feltételekkel.
(3) A tervezési jogosultság megállapítása és a kamarai tagfelvétel egyidejű eljárás keretében is történhet.
9. § (1) A területrendezési, illetve a településrendezési szakmai minősítő bizottságot a Magyar Építész Kamara hozza létre és működteti. A bizottságoknak 5-5 tagjuk van. Mindkét bizottságba 5 év időtartamra 2-2 tagot a Magyar Építész Kamara Terület- és Településrendezési Szakmai Tagozata, 1-1 tagot a Magyar Urbanisztikai Társaság, 1-1 tagot az ágazati minisztérium delegál, 1-1 tagot a szakterület oktatásával foglalkozó neves szakemberek közül a Magyar Építész Kamara elnöke kér fel. Egy személy legfeljebb tíz évig lehet a bizottság tagja.
(2) A tagok delegálásával, illetve felkérésével egyidejűleg póttagot is delegálnak, illetve felkérnek. A póttag csak a tag akadályoztatása esetén vesz részt a bizottság munkájában. Ekkor a tag jogaival és kötelezettségeivel rendelkezik.
(3) A minősítő bizottság az elnöki feladatokat ellátó személyt tagjai közül választja egyévi időtartamra. Működési rendjét a bizottság maga állapítja meg.
(4) A minősítő bizottság megvizsgálja, hogy a kérelmező megfelel-e az előírt feltételeknek. Az eljárás során a szakmai minősítő bizottság kezdeményezheti a kérelmező személyes meghallgatását. A kérelmező is kezdeményezheti, hogy őt a szakmai minősítő bizottság személyesen hallgassa meg. A bizottság szakvéleményét írásba foglalja és indokolja.
(5) A Magyar Építész Kamara Terület- és Településrendezési Szakmai Tagozata és a Magyar Urbanisztikai Társaság együttesen kidolgozhat olyan, e jogszabály 1. és 2. számú mellékletében foglaltakkal kapcsolatos szakmai irányelveket, amelyeket a szakmai minősítő bizottságoknak a szakvélemény kiállításakor tekintetbe kell venniük.
10. § (1) A területi építészkamara a jogosultság megállapításáról, illetve a tervezői névjegyzékbe való bejegyzésről a kérelmező részére igazolást állít ki. Az igazolásnak tartalmaznia kell a tervező minősítését és nyilvántartási számát.
(2) A tervező nyilvántartási számának tartalmaznia kell:
a) a tervezési szakterület jelét és a tervezői jogosultság fokozatát,
b) a tervező azonosítását szolgáló számot (kamarai tagfelvételi sorszámát),
c) a tervezői névjegyzékbe való bejegyzés évszámát.
(3) Az elutasító tartalmú döntést alakszerű határozatba kell foglalni.
11. § (1) A tervezői névjegyzékbe nem vehető fel az,
a) aki az előírt feltételeknek nem felel meg,
b) akit a tervezésre jogosultak köréből vagy a Magyar Építész Kamarából kizártak, és a kizáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év még nem telt el.
(2) A tervezésre jogosultak köréből ki kell zárni azt,
a) akit a tervezői névjegyzéket vezető kamara 3 éven belül 3 alkalommal jogerős határozattal figyelmeztetésben részesített, mert tervei a jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai, illetve etikai követelményeknek nem feleltek meg,
b) aki az általa végzett tervezési munkát más tervező munkájaként igazoltatta, vagy más által végzett tervezési munkát sajátjaként szolgáltatott, illetve jogosulatlanul felhasznált.
(3) A tervezői névjegyzékből törölni kell azt,
a) aki elhalálozott,
b) aki törlését kérte,
c) akit a tervezésre jogosultak köréből vagy a Magyar Építész Kamarából kizártak.
(4) Ha a tervező lakóhelye megváltozott, kérelmére a névjegyzéket vezető kamara intézkedik a névjegyzék módosításáról, illetve az új lakóhely szerinti névjegyzékbe való felvételről. Ez esetben eljárási díjat nem kell fizetni.
(5) A tervezői névjegyzék a tervező nevén, szakképzettségén, értesítési címén és tervezői nyilvántartási számán kívül egyéb adatot nem tartalmazhat.
12. § (1) Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a területrendezési tervezési jogosultságról szóló 13/1983. (IX. 8.) ÉVM rendelet és az azt módosító 9/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelet hatályát veszti.
(2) A rendeletben előírt követelményeknek megfelelő tervezők 2001. július 1-jéig a tervezői névjegyzékbe való bejegyzés nélkül is jogosultak tervezési munka végzésére.
(3) A korábban kiadott egyedi felmentések 2001. július 1. napján hatályukat vesztik.