5/2000. (III. 10.) KHVM rendelet

a résidőkiosztás egységes szabályairól a koordinált repülőtereken

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 63. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a honvédelmi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a koordinált repülőtereken végzett résidőkiosztásra terjed ki.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Koordinált repülőtér: olyan repülőtér, ahová a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) koordinátort jelölt ki, hogy megkönnyítse az adott repülőtérre üzemelő vagy üzemelni szándékozó légifuvarozók tevékenységét. A koordinált repülőterek felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.
2. Közvetlen légijárat: két repülőtér közötti légijáratot jelent, beleértve a közbenső megállásokat is, amelyet ugyanazzal a légijárművel és ugyanazzal a járatszámmal hajtanak végre.
3. Légifuvarozó: légi személyszállítást, légi árufuvarozást végző gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont].
4. Menetrendi időszak: a légifuvarozó menetrendjében szereplő nyári vagy téli időszak.
5. Repülőtér-rendszer: két vagy több olyan repülőteret jelent, amelyeket egy csoportba foglaltak, és amelyek ugyanazon várost vagy városcsoportot szolgálják ki.
6. Résidő: a résidő azt a menetrend szerinti érkezési vagy indulási időt jelenti, amely rendelkezésre áll, vagy amelyet kiosztottak egy koordinált repülőtéren e rendelet szabályai szerint.
7. Teljesen koordinált repülőtér: olyan koordinált repülőteret jelent, ahol a felszálláshoz vagy leszálláshoz a teljesen koordinált időszakok alatt a légifuvarozónak a koordinátor által kiosztott résidővel kell rendelkeznie. A teljesen koordinált repülőterek felsorolását az 2. számú melléklet tartalmazza.
8. Új belépő:
a) olyan légifuvarozó, amely résidőt kér egy repülőtéren, bármely napra, és azon a repülőtéren arra a napra kevesebb, mint négy résidővel rendelkezik vagy osztottak ki részére;
b) olyan légifuvarozó, amely résidőt kér egy megállás nélküli (non-stop) járatra egy magyar és egy olyan közösségi repülőtér között, ahol legfeljebb két légifuvarozó üzemeltet közvetlen járatot és ezek között a repülőterek vagy repülőtér-rendszerek között azon a napon és azon a repülőtéren az arra a megállás nélküli járatra kevesebb, mint négy résidővel rendelkezik vagy osztottak ki részére azon a napon.
Az a légifuvarozó, amely az adott repülőtéren a kérdéses napra a rendelkezésre álló összes résidőnek több, mint a 3%-ával rendelkezik vagy abban a repülőtér-rendszerben, amelynek az adott repülőtér a részét képezi, a kérdéses napra a rendelkezésre álló résidőknek több, mint 2%-ával rendelkezik; nem tekinthető új belépőnek az adott repülőtéren.

A repülőtéri koordináció feltételei

3. § (1) A miniszter a nemzetközi kereskedelmi repülőteret [Lt. 37. § (2) bek.] vagy bármely kereskedelmi repülőteret [Lt. 37. § (1) bek. aa) pont] koordinált repülőtérré jelölheti ki, ha ott - a repülőtér igénybevétele tekintetében - betartják az átláthatóság, semlegesség és egyenlő elbánás alapelveit.
(2) A repülőtér koordinátora - a repülőtér üzemben tartójának bevonásával - részletes kapacitáselemzést végez, ha:
a) azok a légifuvarozók, amelyek a koordinált repülőtéren (külön-külön vagy együttesen) a forgalom több mint felét képviselik úgy vélik, hogy a kapacitás nem elegendő a tényleges vagy a tervezett forgalomhoz bizonyos időszakokban,
b) az új belépőknek súlyos gondjaik vannak a résidők megszerzésével,
c) a légiközlekedési hatóság - más állam légiközlekedési hatóságának jelzése alapján - szükségesnek ítéli,
figyelembe véve az erre általánosan elfogadott módszereket, lehetőségeket keres a kapacitás növelésére rövid távon, infrastrukturális vagy operatív változtatásokkal és meghatározza az intézkedések megtételéhez szükséges időt. Az elemzést évenként felül kell vizsgálni. Az elemzés és annak módszere az érdekeltek számára hozzáférhető.
(3) Ha az elemzés a Koordinációs Bizottsággal történt konzultáció után nem mutat lehetőséget a súlyos kapacitásproblémák rövid távon történő megoldására, a miniszter az adott repülőteret teljesen koordinált repülőtérré nyilvánítja azokra az időszakokra, amelyeken a kapacitásproblémák felmerülnek.
(4) Ha egy teljesen koordinált repülőtéren a tényleges vagy tervezett forgalom lebonyolításához elegendő a kapacitás, abban az esetben a miniszter a teljesen koordinált repülőtér státuszát megszünteti.

A koordinátor

4. § (1) A miniszter a repülőteret rendszeresen használó légifuvarozókkal, az őket képviselő szervezetekkel és a repülőtér üzemben tartójával történt konzultáció után egy természetes vagy jogi személyt repülőtéri koordinátorrá nevez ki, aki (amely) alaposan ismeri a légifuvarozók menetrendi egyeztetésének folyamatát. Ugyanazt a koordinátort egynél több koordinált repülőtérre is ki lehet nevezni.
(2) A miniszter biztosítja, hogy a koordinátor az e rendelet szerinti feladatait függetlenül végezze.
(3) A koordinátor e rendelet alapján semleges, megkülönböztetés nélküli és átlátható módon tevékenykedik.
(4) A koordinátor részt vesz az IATA nemzetközi menetrend egyeztető konferenciákon.
(5) A koordinátor feladata a résidők kiosztása.
(6) A koordinátor figyelemmel kíséri a résidők felhasználását.
(7) A résidők kiosztása után a koordinátor - kérésre - ésszerű határidőn belül, minden érdekeltnek betekintésre hozzáférhetővé teszi az alábbi információkat:
a) az eddigi („történeti”) résidőknek a repülőtéren üzemelő légifuvarozók szerinti és időrendi sorrendben történő bemutatását;
b) a kért résidőknek (eredeti kérelmek) a repülőtéren üzemelő légifuvarozók szerinti és időrendi sorrendben történő bemutatását;
c) minden kiosztott résidőnek, valamint a teljesítetlen résidőkérelmeknek - egyedileg felsorolva - légifuvarozók szerinti és időrendi sorrendben történő bemutatását;
d) a megmaradt rendelkezésre álló résidőket;
e) a kiosztásnál alkalmazott feltételek teljes és részletes ismertetését.
(8) A (7) bekezdés szerinti tájékoztatást legkésőbb a soron következő menetrendegyeztető konferenciákkal egy időben és szükség szerint a konferenciák idején, valamint azokat követően hozzáférhetővé kell tenni.

Koordinációs Bizottság

5. § (1) A miniszter biztosítja, hogy koordinált és a teljesen koordinált repülőtérré nyilvánított repülőtéren Koordinációs Bizottság segítse tanácsadói minőségben a koordinátor munkáját.
(2) A Koordinációs Bizottság tagjai: az érintett repülőtér üzemben tartója, a légiforgalmi irányítás, a légiközlekedési hatóság, a repülőteret rendszeresen használó légifuvarozók, az őket képviselő szervezetek, a rendőri, a tűzoltói és repülésvédelmi szolgálatok, továbbá a nemzetközi forgalomban részt vevő járatok esetén a Határőrség és a Vám- és Pénzügyőrség képviselői. Ugyanazt a Koordinációs Bizottságot egynél több repülőtérre is ki lehet nevezni.
(3) A Koordinációs Bizottság feladata - többek között - tanácsadás és tájékoztatás a következő kérdésekben:
a) a 6. § szerint meghatározott kapacitás növelésének lehetőségei;
b) a repülőtér forgalmi feltételeinek javítása;
c) a résidőkiosztással kapcsolatos panaszok kezelése, a 8. § (8) bekezdése szerint;
d) módszerek kialakítása a kiosztott résidők felhasználásának nyomon követésére;
e) a résidőkiosztás irányelvei, figyelembe véve a helyi körülményeket;
f) a 10. §-ban említett súlyos problémák, amelyekkel az új belépők szembe kerülnek.

A repülőtér kapacitása

6. § (1) Olyan repülőtérre, ahol résidőkiosztás történik, a repülőtér üzemben tartója a résidőkiosztás céljára rendelkezésre álló kapacitást évente kétszer határozza meg; együttműködve a Koordinációs Bizottsággal és a repülőtéri koordinátorral, az általánosan elfogadott módszerek szerint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott folyamatnak a légiforgalom fogadási lehetőségeinek tárgyilagos elemzésén kell alapulnia, figyelembe véve az adott repülőtér forgalmát. Az eljárás eredményét a repülőtéri koordinátorral kellő időben közölni kell, mielőtt megkezdődik a résidőkiosztás a menetrendegyeztető konferencia céljára.
(3) Az (1) bekezdést a koordinált repülőtérre is alkalmazni lehet.

A koordinátor tájékoztatása

7. § Azok a légifuvarozók, amelyek koordinált vagy teljesen koordinált repülőteret vesznek igénybe vagy azt tervezik, kötelesek megadni a repülőtéri koordinátor részére a feladatának teljesítéséhez szükséges tájékoztatásokat.

A résidőkiosztás folyamata

8. § (1) Ha egy légifuvarozó korábban a 10. § előírásainak betartásával a koordinátor által jóváhagyott résidőt használt, joga van ugyanazt a résidőt kérni a következő menetrendi időszakra is.
(2) Olyan helyzetben, amikor nem lehet minden résidőkérelmet kielégíteni az érintett légifuvarozók megelégedésére, elsőbbséget kell adni a kereskedelmi célú légijáratoknak, különösen a menetrend szerinti járatoknak és az adott időszakra tervezett nem menetrend szerinti járatoknak.
(3) A koordinátor - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - figyelembe veszi a légiközlekedésben kialakult további elsőbbségi szabályokat és ha lehetséges, a Koordinációs Bizottságnak a helyi körülmények figyelembevételével tett javaslatait.
(4) Ha egy résidőkérelem nem teljesíthető, a koordinátor értesíti a kérelmező légifuvarozót az okokról és megjelöli a legközelebbi megadható résidőt.
(5) A koordinátor mindig igyekszik teljesíteni az ad hoc résidőkérelmeket bármilyen típusú forgalomra, beleértve a nem kereskedelmi célú repülést is. Ennek érdekében felhasználhatja a 10. §-ban említett tartalékban rendelkezésre álló, de még nem kiosztott résidőket, valamint a rövid időn belül felszabadítható résidőket.
(6) A légifuvarozók - a koordinátor jóváhagyásával - a résidőket egymás között szabadon cserélhetik, vagy átruházhatják egyik útvonalról vagy járattípusról egy másikra, kölcsönös megegyezéssel, teljes vagy részleges átvétel eredményeképpen, vagy egyoldalúan is. Minden ilyen cserének vagy átruházásnak átláthatónak kell lennie és a koordinátornak meg kell erősítenie, hogy:
a) a repülőtér üzemelésére ez nincs káros hatással;
b) a miniszter által a 9. § szerint fenntartott résidők miatt meghatározott korlátozásokat betartják;
c) a használat megváltozása nem esik a 11. § hatálya alá.
(7) Két - magyarországi és közösségi - repülőtér között járatot üzemeltető új belépő résidejét két menetrendi időszak időtartamáig nem lehet a (6) bekezdés szerint elcserélni vagy átruházni a légifuvarozók között, sem ugyanazon légifuvarozó egyik útvonaláról a másikra.
(8) A résidőkiosztással kapcsolatos panaszokat a Koordinációs Bizottság megtárgyalja, és javaslatot tesz a koordinátornak a probléma megoldására.
(9) Ha a problémát a Koordinációs Bizottság ülésén nem lehet megoldani, a miniszter, illetve az Európai Unió érintett tagállama közvetítésre kérhet fel egy légifuvarozókat képviselő szervezetet vagy más harmadik személyt.

Belföldi légijáratok

9. § A miniszter egy teljesen koordinált repülőtéren fenntarthat bizonyos résidőket a belföldi menetrend szerinti légijáratok számára, ha:
a) a légijárat területén fekvő periferális vagy fejlesztés alatt álló területet szolgál ki, és amelyet alapvetően fontosnak tekint annak a régiónak a gazdasági fejlődése szempontjából, ahol a repülőtér található, azzal a feltétellel, hogy:
aa) az érintett résidők jelen rendelet életbelépésekor az adott útvonalon vannak használatban,
ab) csak egy légifuvarozó üzemel az adott útvonalon,
ac) semmilyen más közlekedési eszközzel nem lehet megfelelő szolgáltatást biztosítani,
ad) a résidők fenntartását megszünteti, ha egy második légifuvarozó indított belföldi menetrend szerinti járatot az adott útvonalon, ugyanolyan gyakorisággal, mint az első és már legalább egy menetrendi időszak tartamáig üzemeltette a járatot;
b) olyan útvonalon, ahol jogszabály közszolgáltatási kötelezettséget írt elő.

Résidőtartalék

10. § (1) Olyan repülőtéren, ahol résidőkiosztás van érvényben, minden koordinált időszakra tartalékot kell képezni, amely tartalmazza az újonnan kiosztott résidőket, a fel nem használt résidőket és azokat a résidőket, amelyeket egy légifuvarozó a menetrend szerinti időszak során nem használt ki.
(2) Minden olyan résidőt, amely nincs kihasználva, vissza kell vonni és a megfelelő résidőtartalékba kell helyezni, kivéve, ha a kihasználatlanság okát meg lehet indokolni egy légijárműtípus repüléstől való eltiltásával, vagy egy repülőtér vagy légtér lezárásával, vagy egyéb kivételes eseménnyel.
(3) A légifuvarozó nem jogosult arra, hogy ugyanazt a résidőt megkapja a következő időszakban is, kivéve ha bizonyítja, hogy a részére kiosztott résidőt legalább 80%-ban igénybe vette.
(4) Azokat a résidőket, amelyeket egy légifuvarozónak január 31. előtt adtak ki a következő nyári időszakra, vagy augusztus 31. előtt a következő téli időszakra, de amelyeket ezen időpontok előtt a koordinátornak újraelosztásra visszaadtak, figyelmen kívül kell hagyni a kihasználtság mértékének kiszámításakor.
(5) Ha a résidő 80%-os kihasználása nem bizonyítható, az adott készletet alkotó valamennyi résidőt a tartalékba kell helyezni, kivéve, ha a felhasználás elmaradása az alábbi okok valamelyikével indokolható:
a) a légifuvarozó által el nem hárítható vagy nem befolyásolható esetek, például:
aa) a kérdéses járathoz általában használt légijárműtípus repüléstől való eltiltása,
ab) a repülőtér vagy a légtér lezárása;
b) új menetrend szerinti személyszállító járat beindításával kapcsolatos problémák, ha a járat legfeljebb nyolcvan üléses légijárművel üzemel, egy regionális repülőtér és a koordinált repülőtér közötti útvonalon, ha a kapacitás nem haladja meg az évi 30 000 férőhelyet;
c) nem menetrend szerinti járat indításának elmaradása, azért, mert a túra szervezője törölte (a megrendelést), különösen a szokásos csúcsidőszakon kívül, feltéve, ha az összesített résidő-kihasználtság nem esik 70% alá;
d) járatsorozat megszakadása olyan tevékenység miatt, amellyel ezen járatot igyekeztek befolyásolni, és ami gyakorlatilag és/vagy technikailag lehetetlenné teszi, hogy a légifuvarozó a terv szerint folytassa üzemelését.
(6) Ha az új belépőnek továbbra is súlyos problémái vannak, a légiközlekedési hatóság összehívja a repülőtéri Koordinációs Bizottságot.
(7) A tartalékba helyezett résidők 50%-át az új belépőknek kell kiosztani, kivéve, ha az új belépők ennél az 50%-nál kevesebb résidőt kértek.
(8) Ha egy új belépőnek a kért idő előtt vagy után két órán belül ajánlottak fel résidőket, de nem fogadta el az ajánlatot, nem tarthatja meg új belépői státuszát.

Általános előírások

11. § (1) A légifuvarozók közötti versenynek a résidők kiosztása miatti torzulása esetén a teljesen koordinált repülőtérért felelős koordinátor megkísérel megegyezést létrehozni az érintett légifuvarozók között. Ennek során a koordinátornak mindent meg kell tennie azért, hogy
a) a légifuvarozó résidőkérelmét teljesítse;
b) a légifuvarozó ésszerűen használja fel a 8. § (6) bekezdésben meghatározott rugalmas előírásokat.
(2) Abban az esetben, ha egy ország a repülőtéri résidőkiosztás tekintetében
a) nem részesíti a magyar légifuvarozókat azzal egyenértékű elbánásban, mint amilyenben Magyarország részesíti az illető ország légifuvarozóit, vagy
b) nem részesíti a magyar légifuvarozókat ténylegesen nemzeti elbánásban, vagy
c) más országok légifuvarozóit kedvezőbb elbánásban részesíti, mint a magyar légifuvarozókat,
a koordinátor köteles megfelelő intézkedéseket tenni a helyzet megoldására az érintett repülőtér vagy repülőterek tekintetében, beleértve az e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljes vagy részleges felfüggesztését is az illető másik ország légifuvarozójával szemben.

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 95/93/EGK rendelete a közösségi repülőtereken a résidőkiosztás egységes szabályairól.
(2) Ez a rendelet 2000. július 1-jén lép hatályba.