6/2000. (VII. 6.) SzCsM rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet módosításáról

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi rendelkezése (1) bekezdésre módosul:
„(2) Ha az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére nem képes, a házigondozó, illetőleg az intézményvezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerint illetékes gyámhivatalnál, illetve a szükséges segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az oktatási, az egészségügyi vagy más szociális intézménnyel.”
2. § Az R. 6. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat ellátó személyek részére munkaruhát kell biztosítani. A munkaruha-juttatás feltételeit a munkáltató állapítja meg. Az alap- és a szakellátást biztosító intézményekben az ellátást igénybe vevőkkel közvetlenül foglalkozó személyek részére szükség esetén védőruhát is kell biztosítani. Az ellátást igénybe vevőkkel közvetlenül foglalkozó személyek alatt a 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének I. „Ágazatspecifikus munkakörök a szociális területen” cím alatt megjelölt munkakörökben foglalkoztatottakat kell érteni.”
3. § Az R. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gondozási központ keretében bentlakásos intézmény is működtethető, feltéve, hogy a férőhelyek száma intézményenként nem haladja meg az ötvenet.”
4. § Az R. 40. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 40-62. §-okban foglalt rendelkezéseket a nappali melegedőre, a hajléktalanok átmeneti szállására és éjjeli menedékhelyére, valamint a lakóotthonra nem kell alkalmazni.”
5. § Az R. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„52. § (1) Az intézménynek a (2) bekezdés szerinti gyógyszercsoportokból rendelkeznie kell az ellátásban részesülők rendszeres, illetve eseti gyógyszerszükségletéhez igazodó megfelelő mennyiségű készlettel. Az alapgyógyszerkészletet havonta az intézmény orvosa állítja össze az intézmény vezető ápolójának, illetve osztályvezető ápolójának javaslata alapján. Az alapgyógyszerkészlet összeállításánál figyelemmel kell lenni az ellátást igénybe vevők egészségi állapotára, valamint az esetleg előforduló sürgős ellátás esetére is.
(2) Az ellátást igénybe vevők részére az alábbi gyógyszereket kell térítésmentesen biztosítani:
a) tápcsatorna és anyagcsere
aa) antacidok (ATC-A02 A)
ab) peptikus fekély kezelésének gyógyszerei (ATC-A02 B)
ac) szintetikus görcsoldók (ATC-A03 A)
ad) propulsív szerek (ATC-A03 F)
ae) az epebetegségek egyéb terápiás készítményei (ATC-A05 A)
af) hashajtók (ATC-A06 A)
ag) bélfertőtlenítők, gyulladásgátlók (ATC-A07A, A07 E)
ah) bélmozgatást csökkentő szerek (ATC-A07 D)
ai) digesztívumok (ATC-A09 A)
aj) orális antidiabetikumok (ATC-A10 B);
b) vér és vérképző szerek
ba) anticoagulansok (ATC-B01 A)
bb) vérzéscsillapítók (ATC-B02 A, B02 B)
bc) vérszegénység elleni készítmények (ATC-B03 A);
c) cardiovascularis rendszer
ca) szívglycosidok (ATC-C01 A)
cb) szívbetegségben használt értágítók (ATC-C01 D)
cc) vérnyomáscsökkentők (ATC-C02)
cd) vizelethajtók (ATC-C03)
ce) peripheriás értágítók (ATC-C04)
cf) capilláris-stabilizáló szerek (ATC-C05)
cg) beta-blokkolók (ATC-C07)
ch) heveny vérnyomás-emelkedés csökkentésére szolgáló szerek (ATC-C08 C)
ci) ACE-gátlók (ATC-C09 A);
d) antibiotikumok (ATC-J01);
e) váz- és izomrendszer
ea) gyulladásgátlók és reumaellenes készítmények (ATC-M01)
eb) ízületi és izomfájdalmak kezelésének készítményei (ATC-M02)
ec) izomrelaxansok (ATC-M03 B);
f) idegrendszer
fa) fájdalomcsillapítók, lázcsökkentők (ATC-N02)
fb) antiepileptikumok (ATC-N03)
fc) antikolinerg antiparkinson szerek (ATC-N04 A)
fd) dopaminerg antiparkinson szerek (ATC-N04 B)
fe) antipsychotikumok (ATG-N05 A)
ff) anxiolytikumok (ATC-N05 B)
fg) altatók, nyugtatók (ATC-N05 C);
g) injekciózáshoz, infúzióhoz szükséges anyagok (fertőtlenítők, tűk, fecskendők, infúziós szerelékek);
h) kötszerek;
i) szűrővizsgálatokhoz szükséges reagensek, indikátorcsíkok.
(3) A (2) bekezdés szerinti gyógyszercsoportok köréből elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszereket kell biztosítani, kivéve, ha az adott gyógyszercsoporton belül nincs közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, vagy nincs olyan közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, amely az adott betegség kezeléséhez megfelelő.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott gyógyszercsoportok alapján összeállított alapgyógyszerek köréről részletes és pontos tájékoztatást kell adni az ellátást igénybe vevő részére.
(5) A (2) bekezdés alá nem tartozó egyéni gyógyszerszükségletek költségét az ellátásban részesülő viseli.
(6) Az intézmény viseli - az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az ellátást igénybe vevő gyógyszerszükségletének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege tíz százalékát
a) meghaladó költségét, ha
aa) az ellátást igénybe vevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme a havi gyógyszerköltségét teljes mértékben nem fedezi, vagy
ab) részére az intézmény költőpénzt biztosít,
b) kitevő költségét, ha az ellátást igénybe vevő havi jövedelme fedezi ugyan a havi gyógyszerköltséget, de a fennmaradó összeg kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tíz százaléka.
(7) A gyógyászati segédeszköz ellátása körében az intézmény feladata a testtávoli eszköznek az intézmény költségén, a testközeli segédeszköznek az ellátott költségén történő biztosítása. Ha a testközeli segédeszköz költségeinek viselésére az ellátott jövedelmi helyzete alapján nem képes, a költségviselés tekintetében a (6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.”
6. § Az R. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A bentlakásos intézmény feladatkörében gondoskodik az ellátást igénybe vevő mentalhigiénés ellátásáról. Ennek keretében biztosítja]
„b) a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést,”
7. § Az R. 112. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E rendelet 52. §-a 2001. január 1-jén lép hatályba.
(3) 2000. december 31-éig a bentlakásos ellátásban részesülők számára a szükséges gyógyszerek, valamint gyógyászati segédeszközök beszerzéséről az intézmény gondoskodik.”
8. § Az R. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelet hatálybalépésekor már működő intézmények, ha az intézményben a férőhelyek száma
a) a száz főt nem éri el, 2000. november 30-ig,
b) a száz főt meghaladja, 2001. május 31-ig
készítik el a gondozás tervet.”
9. § (1) Az R. 2. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) Az R. 3. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
(3) Az R. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(4) Az R. 5. számú melléklete az „A” táblázatot követően a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A csoportos étkeztetésben az „A” táblázatban meghatározott korcsoportoknak megfelelő külön étrend, illetve anyagkiszabás alkalmazása szükséges. A csoportos étkeztetés ellenőrzésekor az étlapok és anyagkiszabatok alapján történő energia- és tápanyagszámítás legalább a következőkre terjedjen ki:
- energia (kJ),
- fehérje (g. energia%),
- zsír (g. energia%),
- szénhidrát (g. energia%),
- hozzáadott cukor (g. energia%),
- koleszterin (mg).
A napi energia- és tápanyag-beviteli ajánlások teljesítendő aránya a szolgáltatott étkezések függvényében a következő:
- csak reggeli esetén 20%,
- csak ebéd esetén 35%,
- tízórai, ebéd, uzsonna esetén 65%,
- csak vacsora esetén 25%,
- teljes napi ellátás esetén 100%,
- bölcsődei ellátás esetén reggeli, tízórai, ebéd és uzsonna 75%.
A kenőzsiradék és a főzőzsiradék legfeljebb 50 százaléka legyen állati eredetű. A bő zsiradékban a sütéshez használt zsírmennyiség legfeljebb 1/3-át lehet a tápanyagtartalomba, a nyersanyag-összesítésbe beszámolni.
Az étkeztetés ellenőrzésekor figyelembe kell venni, hogy a „B”, „C”, „D” táblázatokban található élelmiszernyersanyag-felhasználási javaslatokból egy hónapos átlagot véve az eltérés ne legyen nagyobb plusz-mínusz 10% százaléknál. 1 és 6 éves kor között a táblázatban megadott értékek csak ajánlás jellegűek az intézmények részére.”
(5) Az R. 9-10. számú melléklete helyébe e rendelet 4-5. számú melléklete lép.
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.