85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet

a telekalakításról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az ország területén lévő valamennyi telket érintő telekalakításra.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában
a) nyúlványos (nyeles) telek: a telekfelosztás során keletkező olyan telektömbön belüli telek, amely csak - a ki- és bejárásra, valamint a közművek elhelyezésére alkalmas - nyélszerű résszel kapcsolódik a köz- vagy magánúthoz,
b) tömbtelek: az 1998. január 1-je előtti előírások alapján már kialakított, több épülettel beépített építési telek,
c) úszótelek: a b) pontban meghatározott tömbtelken álló külön tulajdonú épületek részére kialakított telek,
d) telek homlokvonala: a teleknek a közúttal vagy magánúttal közös határvonala.

A telekalakítás sajátos szabályai

3. § (1) A telket - a nem építési telek telekegyesítése és telekhatár-rendezése kivételével - úgy kell alakítani, hogy a kialakuló telkek köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthetőek legyenek.
(2) Meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetőleg telkek területnagysága, egyéb mérete nem felel meg a területre vonatkozó jogszabályok előírásainak. Ez az előírás telekhatár-rendezés esetén csak akkor alkalmazható, ha a kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az építésügyi előírásoknak jobban megfelelnek.
(3) Meglévő, beépített telket érintő telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kialakuló telkek beépítettsége az építésügyi előírásoknak megfelel. Ugyanezen előírás vonatkozik az olyan telkekre, amelyekre érvényes építési engedélyt adtak ki.
(4) Ha az építésügyi szabályoknak megfelelő telekalakítás a telken fennálló építményt részekre osztaná, a telekalakításra engedély csak akkor adható, ha az építményt elbontják, áthelyezik vagy ha a kialakuló új telekhatárnak megfelelően határfalakkal, továbbá a belső épületgépészeti hálózat és a tartószerkezetek, valamint a tetőzet és tetőfedés teljes szétválasztásával és a közműcsatlakozások külön-külön bekötésével önálló építményekké (épületrészekké) alakították át.
4. § (1) Ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé - a területre vonatkozó helyi építési szabályzat vagy szabályozási terv alapján - nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható.
(2) A nyúlványos (nyeles) teleknek a nyél nélkül is a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben előírt méretűnek kell lennie.
(3) A nyúlvány (nyél) 3 méternél keskenyebb, építési telek esetén 50 méternél hosszabb nem lehet.
(4) A 2. § b) pontja szerinti tömbtelken a már meglévő épületek részére úszótelkek alakíthatók ki.
(5) Az úszótelket úgy kell kialakítani, hogy az magába foglalja legalább
a) az épületet,
b) az előlépcsőt és az épület körüli járdát,
c) az épülethez tartozó közmű-műtárgyakat, valamint
d) az épület külső falsíkjának függőleges vetületétől mért - a tömbtelken belüli - 1 méteres területsávot.
(6) Az úszótelek kialakításának feltétele az épület önálló közműcsatlakozásának biztosítása.
(7) A telekalakítási eljáráshoz, ha annak megindítása új építési telkek kialakítása érdekében történik, telekalakítási tervet kell készíteni:
a) Étv. 24. § (2) bekezdése szerinti telekcsoport újraosztása esetén, továbbá
b) ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik.

A telekalakítási terv

5. § (1) A telekalakítási terv rajzi munkarészekből és táblázatos jegyzékekből áll.
(2) A telekalakítási terv rajzi munkarészei:
a) a telekalakítással érintett terület fennálló állapotát tartalmazó - az illetékes körzeti földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi - ingatlan-nyilvántartási térkép másolata, ha az magassági adatot nem tartalmaz, 10%-nál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon szintvonalas térkép,
b) a telekalakítás utáni állapotot tartalmazó térkép.
(3) A telekalakítási terv táblázatos jegyzékei:
a) a telekalakítással érintett telkek adatait - helyrajzi szám, tulajdonos, fekvés, terület, meglévő beépítettség, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett építésügyi jogok és korlátozások - tartalmazó jegyzék,
b) a telekalakítás után kialakuló telkek tervezett adatait - helyrajzi szám, tulajdonos, fekvés, terület, meglévő beépítettség, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő építésügyi jogok és korlátozások, előírt kötelezettségek és az azok teljesítéséhez nyújtott pénzbeli szolgáltatás - tartalmazó jegyzék.
(4) Az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán a meglévő és - megkülönböztethető módon - a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket fel kell tüntetni.
(5) A rajzi és a táblázatos jegyzék munkarészeknek összevethetőeknek kell lenniük.
(6) Az engedélyezett telekalakítási tervnek meg kell felelnie azon követelményeknek, amelyek alapján az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetésére alkalmas változási vázrajz elkészíthető.
(7) A telekalakítási tervet az 53/2000. (VIII. 11.) FVM rendeletben megfogalmazott jogosultsággal rendelkező településrendező tervező készítheti.

Az elvi telekalakítási engedély

6. § (1) Telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén a telekalakítás engedélyezésére vonatkozó kérelem előterjesztése előtt a telekalakítás engedélyezési feltételeinek (településrendezési, műszaki követelmények stb.) előzetes tisztázása céljából elvi telekalakítási engedély kérhető.
(2) Az Étv. 24. § (2) bekezdése szerinti telekcsoport újraosztása esetén, valamint ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, elvi telekalakítási engedélyt kell kérni.
(3) Az elvi telekalakítási engedélyt a telekalakítással érintett bármelyik földterület tulajdonosa, közös tulajdonban levő földterület esetén bármelyik tulajdonostárs kérheti.
(4) Az elvi telekalakítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, címét és aláírását;
b) telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés esetén mellékletként:
ba) a tervezett telekalakítás rövid leírását, a telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát legalább 5 példányban. Ha az ingatlan-nyilvántartási térkép másolata magassági adatot nem tartalmaz, 10%-nál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon szintvonalas térképet,
bb) az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán a tervezett telekalakítás vázlatát, valamint a meglévő és - megkülönböztethető módon - a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket fel kell tüntetni;
c) az Étv. 24. § (2) bekezdése szerinti telekcsoport újraosztása esetén, valamint ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik az 5. § szerinti telekalakítási tervet legalább 5 példányban;
d) a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget vagy az illeték befizetéséről szóló igazolást.
(5) A telekalakítási tervet a kérelmezőnek és a tervezőnek alá kell írnia.
7. § (1) Az elvi telekalakítási engedélyezési eljárásba a mellékletben felsorolt, az ügy tárgya szerint érintett szakhatóságokat be kell vonni.
(2) Az elvi telekalakítási engedély iránti kérelem elbírálása során az Étv. 52. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott elsőfokú építésügyi hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem tartalma szerinti tervezett telekalakítás
a) az Étv. előírásai,
b) az országos településrendezési és építési követelmények,
c) a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv,
d) az egyes területek védettségét elrendelő, vagy azokra különleges feltételeket megállapító előírások, valamint
e) a szakhatóságok állásfoglalása alapján
engedélyezhető-e.
8. § (1) Az elvi telekalakítási engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 43. § (1) bekezdésének előírásain túlmenően tartalmaznia kell:
a) az elvi telekalakítással érintett telek címét és helyrajzi számát,
b) a telekalakítás rövid leírását,
c) a telekalakítási engedély megadásának feltételeit,
d) az egyedi hatósági előírást, amelyet az elvi telekalakítási engedéllyel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon túlmenően alkalmazni kell,
e) az elvi telekalakítási engedély érvényességének időtartamát.
(2) Az építésügyi előírásokat, az engedély megadásának feltételeit oly módon kell megfogalmazni, hogy annak alapján az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas változási vázrajz elkészíthető legyen.
(3) Az elvi telekalakítási engedély megadásáról, illetőleg megtagadásáról szóló határozatot kézbesítés útján közölni kell
a) a kérelmezővel,
b) a tervezővel,
c) a telekalakítással érintett telkek tulajdonosaival, haszonélvezőivel, kezelőivel, az esetleges jelzálog kedvezményezettjével, akiknek adatait az építésügyi hatóság hivatalból - az illetékes földhivatal megkeresése útján - szerzi be,
d) a közvetlenül szomszédos, a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) telekkel rendelkezni jogosultakkal (állami tulajdonban álló ingatlan esetén a vagyonkezelőkkel), akiknek adatait az építésügyi hatóság hivatalból, az illetékes földhivatal megkeresése útján szerzi be,
e) az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal,
f) az elvi telekalakítással érintett telek helye szerinti települési önkormányzattal.
(4) Az Étv. 24. § (2) bekezdése szerinti telekcsoport újraosztása esetén, valamint ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, az elvi telekalakítási engedély keltét és számát - az építésügyi hatóság megkeresésére - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Az építésügyi hatóság törölteti az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést, ha az elvi telekalakítási engedély érvényességi ideje alatt telekalakítási engedély iránti kérelmet nem terjesztettek elő, vagy azt a hatóság jogerős és végrehajtható határozattal elutasította.

A telekalakítási engedély

9. § (1) A telekalakítási engedélyt
a) a telekalakítással érintett telek tulajdonosa,
b) közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs,
c) telekcsoport újraosztása esetén vagy ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik a tulajdonostársaknak a telek-területnagyság szerinti többsége kérheti.
(2) A telekalakítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, címét és aláírását,
b) a tervezett telekalakítással érintett telekre vonatkozó tulajdonjogot feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát,
c) az elvi telekalakítási engedély számát, ha az elvi telekalakítási engedélyezési eljárást lefolytatták,
d) a telekalakítással érintett telkek fennálló állapotát tartalmazó, az illetékes földhivatal által hitelesített, 3 hónapnál nem régebbi ingatlan-nyilvántartási térkép másolatát, ha az magassági adatot nem tartalmaz, 10%-nál nagyobb átlagos lejtés esetén külön lapon, szintvonalas térképet. Az ingatlan-nyilvántartási térkép másolatán a meglévő és - megkülönböztethető módon - a végrehajtható építési engedély szerinti építményeket fel kell tüntetni,
e) kitűzésre és az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetésre alkalmas, a helyrajzi számok és a területszámítás szempontjából a földhivatal által záradékolt változási vázrajzot legalább 5 példányban,
f) telekcsoport újraosztása esetén vagy ha a telekalakítás során legalább 8 új építési telek keletkezik, a változási vázrajzot a jogerős és érvényes elvi engedéllyel engedélyezett telekalakítási terv alapján kell elkészíteni,
g) a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget vagy az illeték befizetéséről szóló igazolást.
(3) A változási vázrajzot a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 21. § (4) bekezdésében előírt jogosultsággal rendelkező személy készítheti.
(4) A változási vázrajzot a kérelmezőnek és a tervezőnek alá kell írnia.
10. § (1) A telekalakítási engedélyezési eljárásba - érvényes elvi telekalakítási engedély hiányában - a mellékletben felsorolt, az ügy tárgya szerint érintett szakhatóságokat be kell vonni.
(2) A telekalakítási engedély iránti kérelem elbírálása során az Étv. 52. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott elsőfokú építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy a kérelmet a 9. §-ban előírtak szerint terjesztették-e elő.
(3) Az építésügyi hatóság köteles vizsgálni, hogy a tervezett telekalakítás megfelel-e az elvi telekalakítási engedélyben meghatározottaknak, illetve, ha elvi telekalakítási engedélyt nem kértek:
a) az Étv. előírásainak,
b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet vonatkozó előírásainak,
c) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek,
d) az egyes területek védettségét elrendelő, vagy azokra különleges feltételeket megállapító előírásoknak, valamint
e) a szakhatóságok állásfoglalásának.
11. § Az építésügyi hatóság az engedély megadását megtagadja, ha
a) a tervezett telekalakítás a 10. §-ban meghatározott követelményeknek nem felel meg,
b) a telket változtatási, telekalakítási tilalom terheli,
c) a szakhatóság nem járult hozzá.
12. § (1) A telekalakítási engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak az Áe. 43. § (1) bekezdésének előírásain túlmenően tartalmaznia kell:
a) a telekalakítással érintett telek címét (a település és az utca nevét, a házszámát) a telekalakítás engedélyezése előtti és az engedélyezés eredményeként keletkező telkek helyrajzi számát és területét,
b) a telekalakítási engedély megadásának feltételeit,
c) az egyedi hatósági előírást, amelyet a telekalakítási engedéllyel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon túlmenően alkalmazni kell,
d) a telekalakítási engedély érvényességének időtartamát.
(2) A határozat tartalmazhat:
a) az Étv. 24. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek megfelelően a telekalakítás miatt szükséges mértékig az utak és a közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére vonatkozó tájékoztatást,
b) rendelkezést a helyi közút területének a telekalakítással összefüggésben történő esetleges lejegyzéséről, illetőleg hozzájegyzéséről.
13. § A telekalakítási engedély megadásáról, illetőleg megtagadásáról szóló határozatot kézbesítés útján közölni kell:
a) a kérelmezővel,
b) a tervezővel (változási vázrajz készítőjével),
c) a telekalakítással érintett valamennyi telek tulajdonosával, haszonélvezőjével, kezelőjével, az esetleges jelzálog kedvezményezettjével,
d) a közvetlenül szomszédos, a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) telkekkel rendelkezni jogosultakkal (állami tulajdonban álló ingatlan esetében a vagyonkezelőkkel), akiknek adatait az építésügyi hatóság hivatalból, az illetékes földhivatal megkeresése útján szerzi be,
e) az eljárásban közreműködött szakhatóságokkal,
f) a telekalakítással érintett telek helye szerinti települési önkormányzattal.
14. § A 13. § f) pontjában meghatározott önkormányzat a részére megküldött telekalakítási ügyben hozott határozattal szemben felmerült, jogszabályon alapuló véleményeltérése esetén - a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül - az eljárt építésügyi hatóság útján, annak felettes szervénél felügyeleti intézkedést kezdeményezhet.
15. § (1) Az elsőfokú építésügyi hatóság az elvi telekalakítási és a telekalakítási engedély megadása esetén - ha a határozat jogerős és végrehajtható -, az engedélyezésre benyújtott telekalakítási terv, illetőleg változási vázrajz valamennyi példányát engedélyezési záradékkal látja el. A záradékolt telekalakítási vázlat, illetve telekalakítási terv vagy változási vázrajz 1 példányát az irattárba, 1 példányát műszaki nyilvántartásba helyezi, 1 példányát megküldi a telekalakítás helye szerinti települési önkormányzatnak, a többi példányát kiadja a kérelmezőnek. Kérelemre további példányokat is engedélyezési záradékkal lát el.
(2) Az elsőfokú építésügyi hatóság az elvi telekalakítási és a telekalakítási engedély megadását megtagadó határozata vagy felülvizsgálata iránt indított kereset jogerős bírói ítélettel történő elutasítása esetén a telekalakítási terv vagy változási vázrajz két példányát visszatartja, további példányait a kérelmezőnek kiadja.
16. § (1) A telekalakítási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 1 év elteltével érvényét veszti, ha a tulajdonosok ez alatt az idő alatt - a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - nem kérték a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.
(2) Az építésügyi hatóság a telekalakítást engedélyező határozat érvényét érvényességi idején belül, kérelemre, esetenként 1 évvel mindaddig meghosszabbíthatja, amíg - az engedélyező határozat rendelkezéseit érintő - általános érvényű és helyi szabályok, valamint a hatósági előírások - ideértve az ingatlan-nyilvántartási állapotot is - azt lehetővé teszik. Az engedély érvényének meghosszabbításáról mindazokat értesíteni kell, akik a határozatról korábban értesültek.
(3) A telekalakítási engedélyt annak érvényességi idején belül az engedélyes jogutódja is felhasználhatja. Köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő okiratban történő igazolása mellett - az elsőfokú építésügyi hatóságnak írásban bejelenteni. Ennek alapján a jogutódlás engedélyezéséről az építésügyi hatóság határozatban rendelkezik.

Záró rendelkezések

17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése után indított ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a telekalakításról szóló 29/1971. (XII. 29.) ÉVM rendelet, valamint a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet „Telekalakítás” alcíme és 11-19. §-ai, a 21/1994. (VI. 29.) KTM-IM együttes rendelet, az 5/1997. (I. 17.) KTM rendelet hatályukat vesztik azzal, hogy azokat a folyamatban lévő ügyekben még alkalmazni kell.