88/2000. (XI. 10.) FVM rendelet

az Erdőrendezési Szabályzatról

Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: tv.) 106. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § Az erdészeti igazgatással összefüggő egyes irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatok ellátása során az e rendeletben foglalt Erdőrendezési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) szerint kell eljárni.

I.

RÉSZLETES SZABÁLYOK AZ ERDŐ RENDELTETÉSÉNEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

AZ ERDŐ RENDELTETÉSEI AZ ERDŐTERVEKBEN ÉS AZ ÜZEMTERVEKBEN

A rendeltetés megállapítása

2. § (1) Az erdő rendeltetései az erdő védelmét és hasznosítását, a benne folyó erdőgazdálkodás irányelveit, a gazdálkodás során követendő célokat, valamint a betartandó korlátozásokat együttesen jelölik ki.
(2) A rendeltetés meghatározása valamennyi erdőrészletre kötelező, függetlenül attól, hogy azt faállomány borítja vagy sem.
(3) Az erdőrészletek rendeltetéseit - figyelemmel a tv. végrehajtásának szabályairól szóló 29/1997. (IV. 30.) FM rendelet (a továbbiakban: vhr.) 21. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra - a körzeti erdőtervben úgy kell feltüntetni, hogy
a) egyértelműen megállapítható legyen a tv. 15. §-a szerint csoportosított elsődleges és minden olyan további rendeltetés, amelyet a gazdálkodás során figyelembe kell venni,
b) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) az erdőrészletek rendeltetéseik, azon belül feladataik alapján és az érintett szakhatóságok szerint csoportosíthatók és összesíthetők legyenek.
(4) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervek készítése során, de legkésőbb a zárótárgyalásig határozatot hoz a rendeltetésekről.

AZ ERDŐ RENDELTETÉSEINEK NYILVÁNTARTÁSA

3. § (1) Az erdő rendeltetéseit úgy kell nyilvántartani, hogy abból a tv. 15. és 17-20. §-ában felsorolt rendeltetéseken belül részletezett valamennyi feladat egyértelműen meghatározható legyen.
(2) Az elsődleges és további rendeltetéseknek, illetve feladatoknak a körzeti erdőtervben és az erdészeti igazgatási nyilvántartásban alkalmazott megnevezését - a tv. szerinti csoportosításban - a 4-7. §-ok felsorolása tartalmazza.

Védelmi rendeltetésű erdők

4. § (1) Védőerdők:
a) talajvédelmi erdő,
b) mezővédő erdő,
c) honvédelmi érdekeket szolgáló védőerdő,
d) határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló védőerdő,
e) vadvédelmi erdő,
f) vízvédelmi erdő,
g) partvédelmi erdő,
h) településvédelmi, valamint belterületi erdő,
i) tájképvédelmi erdő,
j) műtárgyvédelmi erdő.
(2) Védett erdők:
a) fokozottan védett természeti területen lévő erdő,
b) védett természeti területen lévő erdő,
c) erdei génrezervátum,
d) erdőrezervátum,
e) történelmi emlékhely területén lévő erdő.

Gazdasági erdők

5. § (1) Faanyagtermelést szolgáló erdők:
a) faanyagtermelő erdő,
b) faültetvény.
(2) Szaporítóanyag-termelést szolgáló erdők.
(3) Vadaskert.
(4) Karácsonyfatelep (erdőterületen létesített).
(5) Bot, vessző és díszítőgally termelését szolgáló erdő (erdőterületen létesített).

Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdők

6. § (1) Gyógyerdő.
(2) Parkerdő.

Oktatás, kutatás célját szolgáló erdők

7. § (1) Tanerdő.
(2) Kísérleti erdő.
(3) Vadaspark.
Az erdőrészletekre megállapított rendeltetések, illetve feladatok nyilvántartásánál a 8-12. §-okban foglaltak figyelembevételével kell eljárni.

Védelmi rendeltetésű védő erdők rendeltetéseinek részletezése és nyilvántartása

8. § Védelmi rendeltetésű védő erdők:
a) talajvédelmi erdő: a meredek, meghatározóan huszonöt százalék vagy annál nagyobb lejtésű területeken, erodált, erózióveszélynek fokozottan kitett, sekély termőrétegű, gyenge fatermő-képességű vagy laza termőrétegű területeken (például futóhomok, kotu) levő erdő;
b) mezővédő erdő: a mezőgazdasági termőterületeket és kultúrákat a szél káros hatásaitól védő és az élővilág tagjainak menedéket adó, valamint állattartó és más mezőgazdasági termelést szolgáló telepeket védő, illetve azok takarását szolgáló erdő;
c) honvédelmi érdekeket szolgáló védőerdő: a tv. 17. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint, a honvédelmi miniszter kijelölése alapján;
d) határrendészeti és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló védőerdő: a tv. 17. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint, a belügyminiszter kijelölése alapján;
e) vadvédelmi erdő: az erdei vadállomány védelmére, életkörülményeinek javítására a vadászati hatóság kezdeményezésére vagy szakhatósági hozzájárulása alapján kijelölt erdő. Vadvédelmi elsődleges rendeltetés azokra az erdőrészletekre állapítható meg, amelyeknél az e rendeltetésnek megfelelő gazdálkodás az erdő faállományának szerkezetét, védőhatásainak érvényesülését és az erdő talaját nem veszélyezteti. Természetes felújításra tervezett, vagy felújítás alá vont erdőrészletet, illetve tíz évnél nem régebben felújított olyan erdőrészletet, amely a termőhelynek megfelelő őshonos fafajokból áll, tilos vadvédelmi célú elsődleges rendeltetésre kijelölni;
f) vízvédelmi erdő: az az erdő, amely az ivóvízbázisok felszíni területén (vízkészletvédelem), tározók, tavak és más felszíni és felszín alatti vizek (víznyerőhely-védelem) és a források (forrásvédelem) vízkészletének mennyiségi és minőségi védelmében meghatározó szerepet játszik, és jogszabály vagy a vízügyi hatóság előírása alapján védőerdőnek kell tekinteni;
g) árvízvédelmi töltés- és partvédelmi erdő:  az az erdő, amely az árvízvédelmi töltések, gátak hullámverés és jég elleni védelmét szolgálja (hullámtéri véderdő), illetve amely a csatornák, folyók, tavak és holtágak partszakaszait az elhabolás és káros szivárgások ellen védi, illetve a talajvízháztartást szabályozza (partvédelmi erdő);
h) településvédelmi, valamint belterületi erdő: a városok, községek és más települések határait, illetve egyes részeit, épületeit védő (településvédelem), valamint a lakosság élet- és egészségi körülményeit kedvezően befolyásoló belterületi vagy belterület határán elhelyezkedő erdő;
i) tájképvédelmi erdő: a természeti táj egységének, szépségének megőrzését vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló erdő;
j) műtárgyvédelmi erdő: az utak és műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását, továbbá a közlekedés biztonságát szolgáló erdő.

Védelmi rendeltetésű védett erdők rendeltetéseinek részletezése és nyilvántartása

9. § (1) Fokozottan védett természeti területen lévő erdő: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) szerint fokozottan védett erdő, valamint a természetvédelemért felelős miniszter által rendeletben fokozottan védetté nyilvánított erdő.
(2) Védett természeti területen lévő erdő: minden, a természetvédelemért felelős miniszter vagy a települési önkormányzat által jogszabályban védetté nyilvánított erdő.
(3) Erdei génrezervátum: a tv. 17. §-a (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott erdőterület.
(4) Erdőrezervátum: a Ttv. 29. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott erdőterület.
(5) Történelmi emlékhely területén levő erdő: történelmi emlékekhez, illetve eseményekhez kötődő, a természetvédelemért felelős hatóság kezdeményezése vagy szakhatósági hozzájárulása alapján kijelölt erdőrészlet.

Gazdasági erdők rendeltetésének részletezése és nyilvántartása

10. § (1) Faanyagtermelő erdő: olyan erdő, amelyben a faállomány nevelése és kitermelése a lehetséges legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű hasznosítható faanyag előállítását szolgálja úgy, hogy közben az erdő védőhatásai hátrányosan nem módosulnak.
(2) Faültetvény: a tv. 8. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott faállomány.
(3) Szaporítóanyag termelést szolgáló erdő: olyan erdő, amelyben a faállomány nevelése és fenntartása a genetikailag értékes magtermés fokozását és hasznosítását vagy a vegetatív szaporítóanyag előállítását szolgálja, és külön jogszabály alapján az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által elfogadott, ellenőrzött és nyilvántartott magtermelő állománynak, illetőleg egyéb szaporítóanyag-termelést szolgáló állománynak minősül.
(4) Vadaskert: külön jogszabály alapján zárttéri (bekerített), intenzív vadgazdálkodásra kijelölt erdő, melyben - figyelemmel a tv. 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra - az erdő fennmaradását és felújulási lehetőségét biztosítva kell gazdálkodni.
(5) Karácsonyfatelep (erdőterületen létesített): olyan erdő, amelyben a termőhelyi tényezők alapján megállapítható rendeltetés szerinti használatot akadályozó igénybevétel miatt, vagy más okból jogszerűen karácsonyfa-termelés folyik.
(6) Bot, vessző és díszítőgally termelést szolgáló erdő (erdőterületen létesített): olyan erdő, melynek hasznosítását a gazdálkodó a cserjeszint ágainak vagy a faállomány sarjhajtásainak rendszeres nyesésével, visszavágásával végzi.

Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdők rendeltetésének részletezése és nyilvántartása

11. § (1) Gyógyerdő: gyógyintézet területén fekvő vagy annak közvetlen környékén lévő és az egészségügyi hatóság megkeresésére vagy hozzájárulása alapján kijelölt erdő.
(2) Parkerdő: intenzíven látogatott, napi sportolásra, pihenésre alkalmas, lakó- vagy üdülőterület környezetében lévő erdő, továbbá az erdészeti emlékhelyek megőrzését szolgáló erdő.

Oktatás, kutatás célját szolgáló erdők rendeltetésének részletezése és nyilvántartása

12. § (1) Tanerdő: elsődlegesen szakoktatási intézmények oktatási feladatainak ellátását szolgáló erdő.
(2) Kísérleti erdő: elsődlegesen a hosszú távú erdészeti kutatást, kísérletet szolgáló erdő, amelyben a kutatás vagy kísérlet érdekében az erdőgazdálkodás egyéb céljainak érvényesítését lényegesen korlátozni kell.
(3) Vadaspark: vadászterületen lévő, külön jogszabály alapján kutatási, oktatási és az erdei életközösségek bemutatása céljából kijelölt, bekerített erdő.

A korábbi és a jelenlegi rendeltetések megfeleltetése

13. § (1) A tv. hatálybalépése előtt készült erdőgazdasági üzemtervekben megállapított elsődleges rendeltetéseket - figyelemmel a vhr. 20. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra - az erdészeti nyilvántartásban meg kell feleltetni a tv. alapján megállapítható rendeltetéseknek.
(2) A rendeltetések megfeleltetését az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni:
A tv. hatálybalépése előtti rendeltetések és kódjaik	A tv. alapján megállapítható rendeltetések
Meredek terület 51 Futóhomok, kotu 52 Vízmosás 53 Gyenge termőhely 55 Talajvédő cserjés, gyep 56 Rekultivációs terület 57	Talajvédelmi erdő
Mezővédő erdő 54	Mezővédő erdő
Egyéb rendeltetés 83	Honvédelmi érdekeket szolgáló erdő; Határrendészeti, nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló erdő
Vadvédelem (vadbúvóhely) 21	Vadvédelmi erdő
Vízgazdálkodási célokat szolgáló 61	Vízvédelmi erdő; Árvízvédelmi töltés-, partvédelmi erdő
Lakott területeket védő erdők 31 Ipartelepek, üzemek környezetét védő erdők 32 Zaj, por, levegőszennyeződés ellen védő erdők 34 Épület-, üzemvédelem 63	Településvédelmi, belterületi erdő; Tájképvédelmi erdő
Út-, vasútvédelem 62 Bánya biztonsági övezet 64	Műtárgyvédelmi erdő
Természetvédelem 41	Fokozottan védett természeti területen lévő erdő
Védett természeti terület 42 Helyi védettség alatt álló védett terület 43	Védett természeti területen lévő, tájképvédelmi erdő
Erdőrezervátum magterület 91, 93, 95 Erdőrezervátum védőzóna 92, 94, 96	Erdőrezervátum
Kultúrtörténeti emlékhely környezete 74	Történelmi emlékhely területén lévő erdő
Fatermesztés 01 Szennyvíz, hígtrágya 82	Faanyagtermelést szolgáló erdő
Magtermő állomány 11	Szaporítóanyag termelését szolgáló erdő
Zárttéri vadgazdálkodás 22 Vadaskert 23	Vadaskert
Gyógyintézetek környezetét védő erdő 33 Gyógyüdülők környezete 75	Gyógyerdő
Parkerdő 71 Sétaerdő 72 Sport, turisztika 73	Parkerdő
Tudományos célú, kutatási és oktatási terület 81	Tanerdő, Vadaspark, Kísérleti erdő

II.

A KÖRZETI ERDŐTERV KÉSZÍTÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

A KÖRZETI ERDŐTERV CÉLJA, FELADATA

14. § (1) A körzeti erdőterv adott földrajzi és ökológiai egységre, az erdészeti tervezetési körzetre (a továbbiakban: körzet) vonatkozóan a terepi felvételek, valamint az Adattár adatait felhasználva, elemezve és értékelve:
a) leírja az erdők állapotát,
b) megtervezi a jövő állományainak összetételét és szerkezetét (hosszú távú tervezés),
c) megtervezi az elkövetkezendő tíz év erdőgazdálkodási feladatait (középtávú tervezés),
d) elvégzi a hozamok vizsgálatát.
(2) A körzet erdeinek jelenlegi állapotából kiindulva hosszú távra - egy, illetve több vágásfordulóra előremutatóan - elemzi a bennük lezajló változásokat, előrevetítve a körzet termőhelyeinek optimális hasznosítását, az ennek megfelelő célállapot kijelölését és a célállapot eléréséhez szükséges lépéseket.
(3) Hosszú távra szólóan kialakítja a körzet erdőrészleteinek távlati célállományait, melyek a tízéves tervezések során az ökológiai tényezők változása esetén bírálhatók felül.
(4) A tízéves tervezés erdőrészlet szintű tervjavaslatot ad, ezzel megfelelő mozgásteret biztosít a körzeti átfogó tervezés és az üzemtervezés számára.
(5) A közérdek és a tartamos gazdálkodás szakmai alapelveinek maradéktalan érvényesítése céljából a körzeti erdőterv állami erdészetekre vonatkozó, részlet szintű adatait önálló kötetek tartalmazzák.
15. § (1) Az erdészeti tervezési körzet részlet szintű adatait indokolt esetben (például az érintett körzetbe tartozó állami erdészetek tervezésekor) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) előzetes jóváhagyásával eltérő években is fel lehet venni.
(2) A körzeti erdőtervek záradékolása előkészítéséről a tv. 98. §-ának a) pontja alapján az Állami Erdészeti Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) gondoskodik.
(3) A Szolgálat az erdőrendezéssel kapcsolatos szakmai feladatok alkalmazására, módszerére megjelentetett Erdőrendezési Útmutatót (a továbbiakban: Útmutató) időszakonként felülvizsgálja, illetve aktualizálja, és a minisztérium jóváhagyását követően gondoskodik egységes kiadványként való közzétételéről.

A KÖRZETI ERDŐTERVEZÉS ELŐKÉSZÍTÉSE

16. § (1) A körzeti erdőtervezés előkészítésének feladatai:
a) adatok előkészítése az Adattárból,
b) térképészeti és ingatlan-nyilvántartási előkészítés,
c) a termőhelyfeltárás előkészítése,
d) a körzeti erdőtervezés során felhasználható fejlesztési tervek áttekintése,
e) a helyi irányelvek meghatározása és előzetes egyeztető tárgyalás megtartása az érintett szakhatóságok bevonásával.
(2) A térképészeti és ingatlan-nyilvántartási előkészítés munkafázisai:
a) alap- és egyéb forrásadatok biztosítása,
b) az erdészeti üzemi térkép alaptérképének felülvizsgálata,
c) munkatérkép-előkészítés.
(3) Körzeti erdőtervet csak jóváhagyott előzetes jegyzőkönyv alapján lehet készíteni.
(4) A körzeti erdőterv előzetes tárgyalásának összehívásáról a terv készítője gondoskodik.
(5) Az előzetes tárgyaláson résztvevők az erdőtervezésre vonatkozó irányelveiket legkésőbb az előzetes tárgyalásig kötelesek a terv készítőjének rendelkezésére bocsátani. Az előzetes tárgyaláson felvett jegyzőkönyv tartalmi követelményei:
a) a körzet területi adatai és változásuk indokolása,
b) a körzetben folytatott gazdálkodás általános jellemzői,
c) tervezési irányelvek a tervidőszakra,
d) a gazdálkodásra vonatkozó szakhatósági irányelvek a nem gazdasági rendeltetésű erdőkben,
e) termőhelyfeltárási előterv,
f) egyéb megállapítások.

A termőhelyfeltárás

17. § (1) A körzeti erdőtervek és az üzemtervek ökológiai megalapozását, a termőhelyet optimálisan hasznosító fafajok megválasztását folyamatosan végzett termőhelyfeltárási és erdőtársulástani vizsgálatokkal és az azokhoz kapcsolódó adatok gyűjtésével és nyilvántartásával kell biztosítani. A felsorolt adatok gyűjtése, folyamatos karbantartása, kezelése és szolgáltatása a Szolgálat feladata.
(2) A körzeti erdőtervezés során minden erdőrészletben meg kell állapítani a jellemző termőhelytípus-változatot.
(3) Az erdőrészletre jellemző természetes erdőtársulás-csoportot a természetes és a természetközeli erdő esetében, az állomány és a termőhely alapján kell megállapítani.
(4) A termőhelytípus-változat meghatározása történhet részletes termőhelyvizsgálattal és közvetett termőhely-meghatározással.

A részletes termőhelyvizsgálat

18. § (1) A részletes termőhelyvizsgálat végzésekor a termőhelytípus-változatot a talajszelvény helyszíni és laboratóriumi vizsgálatával kell megállapítani.
(2) El kell végezni a részletes termőhelyvizsgálatot és a termőhelytípus-változat meghatározását, ha első kivitelű erdőtelepítés, fafajcserés állományátalakítást vagy talajjavítást, trágyázást terveznek.
(3) Részletes termőhelyvizsgálatot kell végezni akkor is, ha olyan erdősítésről van szó, ahol a teljes záródásra való törekvés valamely talajhiba vagy egyéb kedvezőtlen termőhelyi tényező miatt nem látszik gazdaságosnak, és ezért pótlást nem vagy csak csökkentett mértékben kell előírni. Ez esetben az erdősítés száz százaléknál kisebb sűrűséggel is átvehető.
(4) A körzeti erdőtervek felvételének évében a körzethez tartozó erdőterületen az erdőgazdálkodók által a szabványnak megfelelően elkészített talajgödröket a Szolgálat állami feladatként - térítésmentesen - megvizsgálja, és a vizsgálat eredményét az erdőgazdálkodó rendelkezésére bocsátja. Ennek lehetőségére az erdőtervezés előtt felhívja az erdőgazdálkodó figyelmét.
(5) Részletes termőhelyvizsgálatot csak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy vagy ilyen személyt foglalkoztató végezhet.

Közvetett termőhely-meghatározás

19. § A termőhely közvetett meghatározását a különböző termőhelyi tényezők összhatására kialakuló természetes erdőtársulás vagy a faállomány és a termőhelyet jelző növények alapján kell elvégezni.

A termőhelyi adatok felhasználása

20. § (1) Részletes termőhelyvizsgálat esetében az erdősítési célállomány tervezéséhez „Egyes termőhelytípus-változatokon alkalmazható célállományok és azok várható növekedése” táblázat iránymutatást tartalmaz.
(2) A közvetett módon megállapított termőhelyi jellemzők esetében az (1) bekezdés szerinti iránymutatásban foglaltak, illetve ahol az egyértelműen megállapítható, a természetes erdőtársulás-csoport képezheti az erdősítési célállomány tervezésének alapját.
(3) Azokra a termőhelytípusokra, amelyeken természetes vagy természetközeli erdőtársulások vannak, távlati célállományként a természetes, illetve természetközeli erdőtársulás-csoportnak megfelelő célállományt kell megállapítani, és - a tv. 25. §-ának (2) bekezdése alapján - előnyben kell részesíteni a természetes (természetközeli) erdőtársulások fenntartását.
(4) A részletes termőhelyfeltárás adatai az Adattár részét képezik. Az Adattárba be kell építeni a körzeti erdőterv alapján készülő üzemtervek kidolgozása, illetve a telepítések tervezése során végzett termőhelyvizsgálat adatait is.
(5) A körzeti erdőtervek készítésekor az Adattárban az adott körzetre vonatkozó összes termőhelyfeltárási adat és a rendelkezésre álló erdészeti termőhelyi térkép használata kötelező.

TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉG

Az erdészeti térképezés célja és általános elvei

21. § (1) A körzeti erdőtervezés részét képező földmérési és térképészeti munka célja:
a) valamennyi erdőtervezett terület földrajzi elhelyezkedésének, gazdasági beosztásának, a bennük folytatandó gazdálkodást befolyásoló és azt szolgáló természetes és mesterséges tereptárgyaknak valósághű, kellő áttekintést nyújtó, mérethelyes térképi ábrázolása;
b) az erdő- és az erdőgazdálkodás célját szolgáló egyéb részletek területének a gazdálkodás igényeihez igazodó pontosságú meghatározása.
(2) Az erdészeti földmérés és térképészet elsősorban ágazati célokat szolgál, ugyanakkor mint sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységnek kapcsolódnia kell az állami földmérés tevékenységéhez. Ehhez a következő feltételeket kell teljesíteni:
a) a földmérési és térképészeti munkát az illetékes megyei földhivatalhoz (a továbbiakban: földhivatal) be kell jelenteni,
b) a bejelentett munkához az állami alapadatokat kötelező használni,
c) a földmérési és térképészeti tevékenységet e rendeletben foglaltak alapján kell végezni, figyelemmel a földmérésről és a térképészetről szóló külön jogszabályokban foglalt rendelkezések alkalmazására is.
(3) A térképészeti munkával előállított erdészeti üzemi térkép állam- és szolgálati titkot nem tartalmazhat, széles körű használatát titokvédelmi okok nem korlátozhatják.

Az erdészeti térképrendszer és az alaptérkép

22. § (1) Az erdészeti térképrendszer részeként (a továbbiakban: ET) a következő erdészeti célokat szolgáló térképek készítendők:
a) erdészeti üzemi (a továbbiakban: alaptérkép),
b) erdőtervi,
c) üzemtervi és
d) átnézeti
térkép.
(2) Az alaptérkép az erdőrendezési térképészeti tevékenység keretében grafikus vagy digitális formában létrehozott, szelvényezett, 1:10 000 méretarányú térkép.
(3) Az erdőtervi, illetőleg üzemtervi térkép az alaptérkép tartalmával megegyező, erdőtervi térkép esetében 1:20 000, üzemtervi térkép esetében 1:10 000 vagy 1:20 000 méretarányú térképmásolat.
(4) Az átnézeti térképek az alaptérképek tartalmának kiválogatásával, generalizálásával készítendők szelvényezetten vagy meghatározott területre.
(5) A jelenleg használatos grafikus alaptérkép műszaki paraméterei a következők:
a) vetületi rendszer: sztereografikus vetület, budapesti rendszer;
b) koordináta-rendszer
ba) kezdőpontja: Gellérthegy felsőrendű háromszögelési pont,
bb) tájékozása: pozitív X tengely D-i, a pozitív Y tengely Ny-i irányú;
c) szelvényezés
ca) a szelvényhálózati vonalak a koordinátatengelyekkel párhuzamosak,
cb) koordinátái X tengely irányban a 6068,748 méternek (3200 öl), Y tengely irányban a 7585,935 méternek (4000 ölnek) egész számú többszörösei;
d) alaptérkép
da) 16 db 1:2880 méretarányú kataszteri szelvényt fog össze,
db) keretmérete 60,69 x 75,86 cm,
dc) területe 4603,7 hektár,
dd) rajzhordozója 80 x 80 cm méretű asztalon;
e) az alaptérkép azonosítása a síknegyed betűjelének, az Y tengelytől számított rétegszámnak, valamint az X tengelytől számított oszlopszámnak a megadásával történik, az egyes értékek kötőjeles elválasztásával.
(6) Az alaptérképet a továbbiakban a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló külön jogszabály előírásai szerint az állami földmérési alaptérkép és annak átnézeti (1:10 000 méretarányú) térképére kell felépíteni, így biztosítható az állami térképekkel való egyezősége. Ahol az Egységes Országos Térképrendszer (EOTR) térképek nem állnak rendelkezésre, az állami földmérési alaptérkép vetületi rendszerét kell használni, amely lehet sztereografikus, északi, középső vagy déli hengervetületi rendszer.
(7) A digitális üzemi alaptérképek készítése során át kell térni az EOTR 1:10 000 méretarányú térképeinek szelvényezésére és országos számozására. A digitális alaptérképek készítése során fel kell használni a földmérés digitális térképi adatait. Az országos számozással ellátott alaptérkép domborzati ábrázolást nem tartalmazhat.

Az erdőfelmérés terepi munkái, állandósítás

23. § (1) A terepi felmérési munkák szükségességének elbírálása, az alkalmazandó eszközök és eljárások megválasztása az alapadatok, az általános bejárás és a részletleírás során szerzett tapasztalatok birtokában az erdőterv készítőjének feladata és felelőssége.
(2) A felmérésnél előnyben kell részesíteni a légifelvételeket (űrfelvételeket) hasznosító eljárásokat. Ha légifelvételek (űrfelvételek) nem állnak rendelkezésre vagy nem alkalmazhatók, ha a térképi állapot természetbeni visszaállítása a feladat, úgy műszeres felmérést, illetve kitűzést kell végezni.
(3) A mérésnél be kell tartani a földmérési szakmai szabályzatok előírását, vagyis az abban meghatározott pontossági követelményeket. Busszola teodolit alkalmazása erdőtömbön belüli (belső) felmérések esetében megengedett.
(4) Az erdőfelmérés során meghatározott és a további munkákat támogató alappontok állandósítása az erdőterv készítőjének feladata. A vhr. 18. §-a szerinti külső és belső határjelek elhelyezéséhez, fenntartásához és pótlásához szükséges határoszlopok és a festett jelek alkalmazásának módszerére az Útmutató ajánlást tartalmaz.

Az erdőfelmérés feldolgozási munkái, területmeghatározás

24. § (1) Az alaptérkép ábrázolási pontosságának javítása, a pontos területmeghatározás, valamint a digitális térképi alapok előállítása érdekében a szabatos mérések csak numerikusan dolgozhatók fel. Busszola sokszögvonalaknál a digitális térképek létrejöttéig a grafikus feldolgozás is megengedett.
(2) Általános esetben a légifelvételek és űrfelvételek térképészeti célú hasznosítása digitális formában, számítógépes kiértékelési eljárással történhet. Egyképes és analóg térkiértékelési technológia csak kivételesen alkalmazható.
(3) Az erdőrészlet és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló részletek területét az elkészített alaptérkép felhasználásával 0,1 ha pontossággal kell meghatározni. Digitális alaptérkép birtokában csak numerikus területmeghatározás végezhető.

Az alaptérkép aktualizálása

25. § Az erdőrészlet és egyéb részleteket érintő térképi változások ábrázolására nyilvántartási térképet kell vezetni, melyhez az Útmutató iránymutatást ad.

Digitális erdészeti térképezés, erdészeti térinformatika

26. § (1) A digitális erdészeti üzemi alaptérképet (a továbbiakban: digitális alaptérkép) a Digitális Erdészeti Térkép (DET) adatformátumban kell előállítani.
(2) A DET adatformátum használata az erdészeti szakigazgatásban kötelező. Digitális alaptérképet a Szolgálat vagy megbízottja állíthat elő.
(3) A digitális alaptérkép előállításához csak olyan erdészeti forrásadatot (meglévő alaptérképet) szabad felhasználni, amely a minősítési eljárásban a megfelelő minősítést kapta. A minősítési eljárás követelményeit az Útmutató részletezi. A nem megfelelőnek minősített alaptérképet a digitális változat előállítása során helyesbíteni szükséges. Helyesbítéshez az ingatlan-nyilvántartási térképet kell felhasználni.
(4) A digitális alaptérképnek a felvételezési időpontra vonatkozó adatállományán az ezen időponttól bekövetkezett változásokat - az eredeti állapot megőrzése mellett - át kell vezetni.
(5) Az aktualizálást az erdészeti hatóságnál keletkezett vagy oda benyújtott hiteles dokumentumok alapján, csak e feladattal megbízott személyek végezhetik. Az aktualizálást az átvezetéshez szükséges dokumentumok keletkezésétől vagy benyújtásától számított harminc napon belül kell elvégezni. A digitális üzemi alaptérkép létrehozása nem érinti az erdőtervi, üzemtervi térképellátásra vonatkozó rendelkezéseket.
(6) E rendelettel összefüggésben erdészeti szakigazgatási térinformatikai rendszeren (a  továbbiakban: ESZTR) számítógépes térinformatikai rendszert kell érteni, amellyel földrajzi helyhez kötött erdészeti szakigazgatási adatok, információk tárolhatók és kezelhetők. Az ESZTR-t oly módon kell kialakítani, hogy a szakigazgatási rendszer és az ágazat, valamint más szakterület egyéb alkalmazói rendszere között az átjárhatóság biztosított legyen. Az ágazaton belüli rendszerek átjárhatósága érdekében e rendszerek térinformatikai adatbázisához alapadatként az Adattár adatállományát és a DET adatformátumot kötelező alkalmazni.

Az erdészeti térképészeti adatok nyilvántartása

27. § (1) Az erdészeti térképészeti tevékenység alapadatairól, azok származásától és minősítésétől függetlenül, nyilvántartást kell vezetni.
(2) Az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó adatok nyilvántartását, kezelését és forgalmazását a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell végezni.

Erdőleírás és terepi tervezés

28. § (1) A terepi felvételek rögzítéséhez az Útmutató „Erdőleíró lap” (a továbbiakban: L-lap) mintája alapul szolgál.
(2) Az L-lap az erdőtervezés alapbizonylata. A Szolgálat az alapbizonylatokat a terv megújításáig köteles megőrizni.

Az erdő gazdasági beosztása, a tag és a részlet

29. § (1) Az erdőtag (a továbbiakban: tag) elhatárolására a természetben könnyen felismerhető - természetes vagy mesterséges - állandó terepvonalakat kell felhasználni. Az erdőterületen keresztül haladó község határa egyidejűleg a tag határa is.
(2) Önálló erdőrészlet alakítását - az egyes erdőgazdálkodók erdőterületének állandósított vagy fellelhető határvonalára is figyelemmel (vhr. 12. §) - az eltérő rendeltetés, erdőtársulás, termőhelytípus, fatermő képesség, fafaj, eredet, elegyarány, kor, záródás, egészségi állapot és az ebből fakadó eltérő kezelés szükségessége indokolhatja.
(3) Külön erdőrészletet kell alakítani, ha a felsorolt jellemzők valamelyikében olyan különbség mutatkozik, amely akadályozza a feladatok egyértelmű tervezését, csökkenti az állapotfelvétel pontosságát.
(4) Ha a tag határa vagy a részlethatár nem esik egybe természetes vagy mesterséges terepvonallal, akkor azt a 23. § (4) bekezdésében meghatározott módon felismerhetővé kell tenni.
(5) A véghasználati korlátozásokat úgy kell az erdőrészlet kialakításánál figyelembe venni, hogy az a korábban felsorolt erdőrészlet alakítási szempontoknak is megfeleljen. Amennyiben a szakmai szempontok nagyobb erdőrészlet kialakítását indokolják, úgy a véghasználati korlátozást az erdőrészleten belüli állományrészekre, illetve részterületre előírt véghasználatokkal kell érvényesíteni. Az erdőrészletek kialakításánál a 3,0 ha és 10,0 ha közötti erdőrészlet nagyságot előnyben kell részesíteni.
(6) A körzeti erdőterv a tv. által meghatározott területet erdőrészletenként és egyéb részletenként tartalmazza. A körzeti erdőtervezés során a tv. 8. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában foglalt erdőterületnek tekintendő földterületek, továbbá a vhr. 4. §-ában foglalt erdősávok esetében minden természetben összefüggő, legalább 5000 m2 kiterjedésű földrészleten - függetlenül a nyilvántartott művelési ágától - erdőrészletet, illetve erdőrészleteket kell kialakítani. Az erdőrészletek kialakításakor a hat méternél nem szélesebb nyiladékokat és tűzpásztákat is erdőterületnek kell tekinteni.
30. § (1) A körzeti erdőtervben egyéb részletekbe kell sorolni az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületeket, melyek az alábbiak:
a) csemetekert, dugványtelep, karácsonyfatelep, bot, vessző és díszítőgally termelését szolgáló terület;
b) nyiladék és vezetékek védősávja, ha 6 méternél szélesebb;
c) erdei tisztás;
d) kopár, terméketlen terület;
e) rakodó és készletező hely;
f) erdészeti létesítményhez tartozó területek
- út, ha állandó jellegű erdészeti magánút,
- erdei vasút (az Állami Erdei Vasút - „ÁEV” jelöléssel),
- erdei épület,
- tározó, csatorna és halastó (mesterségesen létesített vízfelület),
- bánya,
- egyéb erdészeti létesítményhez tartozó terület;
g) vadföld;
h) erdei vízfolyás és erdei tó (természetes vízfelület);
i) park (ha az külterületen van és állami támogatás igénybevételével az erdészeti kutatás céljából létesült);
j) üzemen kívüli erdő;
k) cserjés.
(2) A körzeti erdőtervben az erdőrészletek és egyéb részletek (a továbbiakban együtt: részletek) csoportosítása a helységhatárokon belül kialakított erdőtagok szerint történik. Az erdőtagban eltérő tulajdonú részletek is lehetnek, de az állami tulajdonú (kincstári) földrészleteket külön tagba kell sorolni.

Az erdőrészlet és egyéb részlet leírása

31. § (1) Az erdőrészletekről részletes erdőleírást kell készíteni.
(2) A részletes erdőleírás és tervezés a következőket tartalmazza:
a) a részlet azonosító adatait,
b) az erdőrészlet szintű általános adatokat és állapotjellemzőket,
c) az erdőrészlet szintű tervadatokat,
d) a faállomány állapotának fafajsor szerinti jellemzőit,
e) a fafajsor szerinti tervadatokat,
f) a szöveges megjegyzéseket, és
g) a leírásért és tervezésért felelős erdőtervező azonosítóját és a felvétel időpontját.
(3) A helyszínen felvett és származtatott adatok részletes ismertetéséhez az Útmutató iránymutatást tartalmaz.
(4) Alrészleteknek minősülnek azok az erdőrészleten belül kialakított önálló területi egységek, melyek szakmai szempontok miatt időlegesen önálló leírást, eltérő kezelést igényelnek, hosszabb távon azonban egy erdőrészletként való fenntartásuk indokolt.
(5) Az egyéb részletekről egyszerű leírást kell készíteni. Az egyszerű leírás csak az azonosító adatok, az általános részletadatok, a felvételi jellemzők és indokolt esetben a szöveges megjegyzés rovatainak kitöltésére terjed ki.
(6) Az erdőleírás a felvétel évét követő év január hó 1. napjára vonatkozik. A terepi felvétel és az érvénybelépési időpont közötti dokumentált változásokat a feldolgozás során át kell vezetni.

Fakészlet-meghatározás

32. § (1) A körzeti erdőterv az élőfakészlet adatait az összes fára (bruttó fakészletre) vonatkoztatva, m3-ben adja meg.
(2) A fakészlet mérésére alkalmazható eljárások a következők:
a) törzsenkénti felvétel,
b) körös mintavétel,
c) szögszámláló mintavétel a leszámolt törzsek átlalásával,
d) sávos mintavétellel kombinált szögszámláló felvétel,
e) változó mintakörös eljárás (ún. Prodan-módszer),
f) törzsszám-meghatározáson alapuló átlagfás eljárás,
g) egyszerű körlap mérés,
h) fatermési táblás eljárás,
i) egyéb eljárás és becslés.
(3) A felsorolt eljárások közül a körzeti erdőtervben az élőfakészlet meghatározásakor az állományviszonyoktól függően a (2) bekezdés f)-i) pontjai szerinti eljárásokat kell alkalmazni. A (2) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt módszert csak üzemtervezéskor, az erdőgazdálkodó megrendelésére kell végezni.

Az erdőrészlet tízéves terve

33. § (1) Az erdőrészlet szintű tervezés alapját - az erdőrészlet rendeltetései és a korlátozó tényezőkön kívül - az erdőrészlet állapotadatai, a területen folytatott erdőgazdálkodás értékelése, valamint az országos és helyi erdőtervezési irányelvek képezik.
(2) Az erdőrészletre vonatkozó állománynevelés tervezése során figyelembe kell venni az érvényben levő erdőnevelési modelltáblák (a továbbiakban: modelltáblák) ajánlásait.
(3) Az erdősítések tervezése során meg kell tervezni a termőhelynek megfelelő erdőfelújítási célállományt és annak fafaj-összetételét.

A KÖRZETI ERDŐTERVI FELVÉTELEK FELDOLGOZÁSA

Feldolgozási munkák

34. § (1) A körzeti erdőtervezés feldolgozási munkái során a következő feladatokat kell elvégezni:
a) alaptérkép készítése,
b) területszámítás,
c) termőhely-feltárási,
d) fakészletmérési és
e) erdőleírási és tervezési adatok feldolgozása,
f) az erdő nem anyagi szolgáltatásainak erdőrészlet szintű értékelése.
(2) A körzeti erdőterv készítéséhez az Útmutatóban foglalt fatermési táblák, modelltáblák, valamint kezelő programjaik iránymutatást tartalmaznak.

A körzeti erdőterv átfogó tervezése

35. § (1) Az erdőállományok állapotának jellemzéséhez és elemzéséhez, valamint az előző tervidőszaki változások értékeléséhez a következő szempontokat kell figyelembe venni:
a) a területi adatokat és változásaikat,
b) a tulajdoni és gazdálkodási formákat,
c) a rendeltetéseket,
d) a termőhelyi tényezőket,
e) a faállomány típusát és a fafajok megoszlását,
f) a fák korosztály szerinti,
g) a vágásérettségi és
h) záródási viszonyait, továbbá
i) az erdő egészségi állapotát.
(2) A körzet területére végzett távlati tervezéshez, a jövőkép megközelítésének vizsgálatához el kell végezni:
a) a távlati célállományok és a jelenlegi faállománytípusok,
b) a távlati célállományok és az erdősítési célállományok,
c) az erdősítési célállományok és a jelenlegi faállománytípusok összehasonlítását,
d) az erdőtelepítések távlati lehetőségei vizsgálatát, valamint
e) az erdőgazdálkodást korlátozó tényezők vizsgálatát.
(3) Az átfogó tervezés során a körzet területére hozamvizsgálatot kell végezni, és meg kell határozni a hozamszabályozás lehetséges módját és mértékét.

A körzeti erdőterv zárótárgyalásáról készítendő jegyzőkönyv (zárójegyzőkönyv) tartalma

36. § A zárójegyzőkönyv tartalmazza:
a) a területi adatokat,
b) az állapotra vonatkozó adatokat,
c) a tervezési feladatokat és annak indokolását,
d) adott esetben az eltérő véleményeket.

A KÖRZETI ERDŐTERV ÖSSZEÁLLÍTÁSA

A körzeti erdőterv részei

37. § A körzeti erdőterv kötelező tartalmi elemei a következők:
a) hatósági eljárások dokumentumai
aa) előzetes jegyzőkönyv,
ab) zárójegyzőkönyv,
ac) az elsőfokú erdészeti hatóság rendeltetéseket meghatározó, illetve megváltoztató határozatai,
ad) körzeti erdőtervet jóváhagyó határozat;
b) táblázatok, statisztikák
ba) területi,
bb) termőhelyi,
bc) állapotra és
bd) tervezésre vonatkozó adatok;
c) szöveges értékelés
ca) területi adatok,
cb) termőhelyi viszonyok és
cc) az erdő állapotának értékelése,
cd) az elmúlt tervidőszak erdőállomány-gazdálkodásának elemzése,
ce) átfogó tervezés
- hosszú távú tervezés, körzeti hozamvizsgálat (hozamszabályozás),
- tízéves (középtávú) tervezés (fahasználatok, erdősítések tervezése és egyéb átfogó tervezés);
d) mellékletek (T-lapok, egyéb statisztikák stb.);
e) területkimutatás;
f) erdőrészlet lapok, melyek a L-lap adatainak közvetlen, illetve közvetett (számított) átvételével készülnek;
g) térképszelvények (1:20 000 méretarányban).

III.

AZ ORSZÁGOS ERDŐÁLLOMÁNY ADATTÁR

Az Adattár tartalma

38. § (1) Az Adattárban kezelt adatok vonatkozási egységei a körzeti erdőtervezés során kialakított erdőrészletek. Az erdőrészletek egyedi azonosítása a „Helység”-, „Tag”-, „Részlet”-jelből felépülő erdőgazdasági azonosítóval történik.
(2) Az Adattár tartalma a következők szerint rendezett:
a) részletek tárgyévi aktuális adatai
aa) körzeti erdőterv felvételi adatai,
ab) üzemtervi adatok és nyilvántartások,
ac) erdőtelepítési adatok;
b) az éves erdőgazdálkodási tervek és azok végrehajtása;
c) a részletek egyéb adatainak változásai;
d) speciális erdőgazdálkodói, valamint egyéb szakmai nyilvántartások.

Az Adattár karbantartása

39. § (1) Az Adattár karbantartása az erdőállomány-adatok változásainak átvezetését, az aktualizált állapot előállítását és archiválását jelenti. Az Adattár egységes működtetése és karbantartása a Szolgálat feladata, melyhez az Útmutató leírást tartalmaz.
(2) Minden évben archiválásra kerül az adott évi aktualizált Adattár és az előállításához szükséges összes karbantartási adatállomány is. Az archiválást az adatbiztonsági előírások, adatkezelési követelménye alapján kell elvégezni.
(3) A körzeti erdőterv érvényességi ideje alatt a külső környezet változása miatt az erdő állapotában, erdőrészlet jellemzőiben beállt változások Adattáron való átvezetését az erdészeti hatóság rendeli el.

AZ ADATTÁR ADATAINAK FELHASZNÁLÁSA ÉS A FELHASZNÁLANDÓ ADATOK KÖRE

Az Adattárnak a tervezésben és az irányításban történő felhasználása

40. § (1) Az erdőgazdálkodás szabályozásának döntés-előkészítése céljából a Szolgálat országos és regionális adatszolgáltatást és elemzéseket végez.
(2) Az országos és regionális adatszolgáltatási és elemzési módszerek és dokumentációk karbantartásáról, fejlesztéséről és üzemeltetéséről a Szolgálat gondoskodik.

Az Adattár felhasználása az ellenőrzésben

41. § (1) A Szolgálat első fokú hatósági feladatokat ellátó igazgatóságai az Adattár adatainak a tervezésben és a hatósági munkában való folyamatos felhasználása érdekében kötelesek a működési területükre vonatkozó változást tartalmazó adatok ellenőrzéséről és nyilvántartásáról gondoskodni. Ez a tevékenység nem terjed ki a faállományok természetes növekedésének szimulálására, melyet évente egyszer kell elvégezni.
(2) Az Adattár karbantartása során az új körzeti erdőtervek adatait össze kell hasonlítani a tárgyévi aktuális adatok vonatkozó halmazával, s az eredmény alapján értékelni kell a körzeti erdőterveket és a karbantartás végrehajtását is.
(3) Az üzemtervek és az éves erdőgazdálkodási tervek ellenőrzéséhez, továbbá a gazdálkodás tartamosságának ellenőrzéséhez az Adattár adatait kell felhasználni.

Az Adattárnak a tájékoztatásban történő felhasználása

42. § (1) Az ország erdőállományainak állapotát leíró legfontosabb paraméterek felhasználásával a Szolgálat évente tájékoztatót készít a minisztériumnak „Magyarország erdőállományainak főbb éves adatai” címmel.
(2) Az éves tájékoztatóban a miniszter az ország teljes területére vonatkozóan közzéteszi:
a) az erdőterületek megoszlását rendeltetések szerint,
b) a faállományok korosztályviszonyait (ha és m3),
c) a fajlagos fakészlet és fatermő képesség megoszlását korosztályonként,
d) az erdőterület megoszlását faállomány-típusonként,
e) a harminc éven belül vágásérett faállományok megoszlását, az összes fatermés folyó- és átlagnövedékét, a véghasználattal érintett hozam területét,
f) az adott év fakitermelési,
g) az adott tenyészeti időszak erdőfelújítási és
h) erdőtelepítési adatait.
(3) Az ország erdeiben zajló folyamatok nyomon követése és az erdővagyonnal való gazdálkodás elemzése céljából ötévenként átfogó elemzést kell készíteni az Adattár adatainak felhasználásával. Az elemzés elkészítése a Szolgálat feladata.
(4) Az átfogó elemzés tartalma a vizsgált időszak jellegzetességeinek megfelelően alakítható, az idősoros összehasonlítás lehetőségének megtartása érdekében azonban kötelezően ki kell terjednie az éves tájékoztatóban rögzített adatok idősoros vizsgálata mellett, az Európai Erdők Védelmének Miniszteri Konferenciái által a fenntartható gazdálkodás mérésére és minősítésére elfogadott követelmény és indikátor rendszer alkalmazásával levonható következtetésekre is.

Az Adattárból való adatszolgáltatás részletes szabályai

43. § (1) Az Adattárból történő adatszolgáltatás a tv. 31-32. §-a és a vhr. 45-49. §-a alapján, továbbá az adatvédelemről szóló külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével történik.
(2) Az erdőgazdálkodók az aktuális Adattár rájuk vonatkozó leíró adatait jogosultak mágneses adathordozón is igényelni.
(3) A települési önkormányzat igényelheti a körzeti erdőterv településre vonatkozó helyrajzi számos terület kimutatását.
(4) A körzeti erdőterv állapot- és tervadatai, valamint térképei állami alapadatnak minősülnek.
(5) Egy adott szolgáltatás keretében rendelkezésre bocsátott adat csak a megjelölt célra használható fel.
(6) Az Adattárból szolgáltatott közokirat hitelességét, aktualitását, az adatot szolgáltató szervezeti egység biztosítja.

IV.

A TÁVLATI ERDŐKÉP ÉS A HOZAMSZABÁLYOZÁS

A TÁVLATI ERDŐKÉP ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK FELADATAI

44. § (1) A tv.-ben meghatározott célok érdekében országos távlati erdőképet kell készíteni.
(2) A távlati erdőkép az erdészeti politika megvalósulásának nyomon követésére szolgál, mely az erdővagyon fejlődésének elemzésére és a kívánatos fejlődési pálya megvalósítását célzó ágazatpolitikai döntéseket segíti elő.
(3) Az országos és a körzeti távlati erdőképet a Szolgálat az erdőprognózisok figyelembevételével készíti el.
(4) Az országos és körzeti távlati erdőképet tízévenként kell kidolgozni. A körzet távlati erdőképét a körzeti tervezéshez kapcsolódóan kell elkészíteni.
(5) Az országos távlati erdőképet a minisztérium hagyja jóvá.

ORSZÁGOS ÉS KÖRZETI HOZAMSZABÁLYOZÁS

45. § (1) A tartamos gazdálkodás törvényben megfogalmazott céljainak teljesítéseként a tv. 33. §-ának (2) bekezdésében előírt hozamszabályozás alkalmával a közérdeket, valamint a közérdeknek és a helyi érdekeknek a fenntartható gazdálkodást biztosító, társadalmilag elfogadható összhangját kell biztosítani. Ezért az országos hozamszabályozásnál a körzeti erdőtervekben és az üzemtervekben alkalmazottnál hosszabb távra kell vizsgálni az erdőhasználat lehetséges módját, mértékét, helyét és idejét.
(2) Az országos és a körzeti hozamszabályozást a Szolgálat készíti el. Az országos hozamszabályozást ötévenként, a körzeti hozamszabályozást a körzet tervezésekor kell elkészíteni.
(3) A hozamszabályozás kidolgozása az Adattár részlet szintű erdőállapot- és tervadatainak felhasználásával szükséges.
(4) Az országos és körzeti hozamszabályozás feladatai:
a) az ökológiai, társadalmi és gazdasági célok, valamint a tartamosság együttes mérlegelésével elemezni kell a hozamok alakulását, a hozamszabályozás lehetőségeit,
b) a hozamok eloszlásából meg kell határozni a kezdő évben és az elkövetkező tíz évben a várható, illetve kitermelésre javasolt hozam (hozadék) mértékét.

V.

AZ ÜZEMTERV KÉSZÍTÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

AZ ÜZEMTERV KÉSZÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

46. § (1) Az üzemterv az erdőgazdálkodó előirányzata a tartamos erdőfenntartásra és erdei haszonvételekre. Az erdőgazdálkodást a közérdeket is figyelembe véve kell megtervezni a vonatkozó körzeti erdőterv érvényességi idején belül. A körzeti erdőtervben előírt korlátok és kötelező feladatok közérdeket szolgálnak.
(2) Az üzemterv erdészeti tervezési körzetenként, azon belül erdőgazdálkodónként készül.
(3) Az állami erdészetek üzemterve a körzeti erdőterv előírásainak változatlan alkalmazásával a területelszámolási, hozamszabályozási és térképészeti munkarészekkel kiegészítve a teljes erdészetre készül.
(4) Az állami erdészet kezelésében lévő nem kincstári vagyonhoz tartozó földrészletekre külön üzemtervet kell készíteni.

Az üzemterv elkészítésének előfeltételei

47. § (1) Az üzemterv elkészítésének előfeltétele, hogy
a) az erdőgazdálkodót az üzemtervezendő területre az erdészeti hatóság nyilvántartásba vegye,
b) az üzemtervezendő terület határa, a földnyilvántartással megegyező, a terepen azonosítható legyen.
(2) Ha a megrendelésben leírt területi adatok a Szolgálat nyilvántartási adataitól eltérnek, akkor a gazdálkodóval egyeztető tárgyalást kell lefolytatni, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni. A Szolgálat eredményes egyeztetés után készíti el az üzemtervet.

Az üzemtervek munkarészei

48. § (1) Az üzemterv kötelező munkarészei a következők:
a) az előlap, mely tartalmazza
aa) az üzemterv törzskönyvi számát,
ab) az erdőgazdálkodó nevét, címét,
ac) a jóváhagyó határozatot,
ad) az erdőgazdálkodó nyilvántartási számát,
ae) az üzemterv készítőjének megnevezését,
af) a felelős tervező nevét,
ag) az ellenőrzésért felelős vezető nevét,
ah) az üzemterv érvényességének idejét,
ai) az erdőgazdálkodónak az üzemterv átvételére vonatkozó nyilatkozatát;
b) a tulajdoni viszonyok, az erdő jogszerű használatára vonatkozó adatok, a gazdálkodói jogosultság határidejét igazoló bizonylat, határozat másolata;
c) a területkimutatás;
d) az erdőterület ingatlan-nyilvántartási adatai, a terület elszámolás adatai;
e) erdőrészlet lapok;
f) a felelős tervező nyilatkozata arról, hogy az üzemtervet a hatályos jogszabályok és a szakmai követelmények figyelembevételével készítette;
g) az üzemtervi térkép, az üzemtervezendő terület nagyságától függően az alábbiak szerint:
ga) 100 ha alatt az aktualizált 1:10 000 méretarányú alaptérkép másolata vagy annak kivonata,
gb) 100-2999,9 ha között az aktualizált 1:10 000 méretarányú alaptérkép másolata,
gc) 3000 ha-tól az aktualizált 1:10 000 méretarányú alaptérkép példányának 1:20 000-es méretarányúra kisebbített másolata;
h) az erdészeti hatóság jóváhagyó határozata.
(2) Az üzemtervek további részei az üzemtervezett terület nagyságától, rendeltetésétől függően az alábbiak:
a) korosztályra vonatkozó táblák és a harminc éven belüli vágásérettségi és fahasználati statisztikai táblák (100 ha felett),
b) a tervezés szöveges indokolása (100-2999,9 ha között),
c) leíró adatok szöveges értékelése, hozamvizsgálat és hozamszabályozás (1000-3000 ha között).
(3) Az erdőgazdálkodó megrendelésére az üzemtervnek a (2) bekezdésben felsoroltak igény szerinti további bővítése, illetve egyéb (például elemzési és statisztikai, termőhely-vizsgálati, fakészlet-felvételi) adatokkal történő kiegészítése megengedett.

A körzeti erdőterv adatainak átvétele

49. § A területi beosztást, a térképet és az állapotadatokat a körzeti erdőtervből kell átvenni, azok módosítására a következőket kell alkalmazni:
a) ha az erdőterület határának változása miatt vagy más okból (például részterületre vonatkozó tervezés) az erdőrészletek határait az erdőtervhez képest meg kell változtatni, akkor ez az alrészletek alakításával történhet;
b) a kialakított alrészletekre az erdőtervnek megfelelő tartalmú és pontosságú erdőleírást és az erdőtervi részlet korlátozásait érvényesítő tervezést kell készíteni;
c) az így keletkezett alrészlet határait a nyilvántartási térképre is rá kell vezetni.

Az üzemtervnek a körzeti erdőtervvel való egyezősége vizsgálata

50. § (1) Az üzemterv tartalmilag nem tér el a körzeti erdőtervtől, ha
a) a véghasználati tervelőírás, a körzeti erdőtervben megállapított vágásérettségi szakaszon belül marad,
b) a fakészlet-meghatározás pontosabb eljárással történik, mint a körzeti erdőtervben,
c) a termőhelyfeltárás T-lappal igazoltan részletes termőhelyfeltárásra alapozott, továbbá,
d) a c) pont alapján a termőhelynek megfelelő, más erdőfelújítási célállomány tervezett,
e) a c) pont alapján az erdőfelújítás célállományának megfelelő, más elegyes fafajokkal való tervezett.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az adott üzemterv nem tér el a körzeti erdőtervtől, az jóváhagyható.
(3) A (1) bekezdés a)-e) pontjában foglaltakat a körzeti erdőterv készítésére előírt pontosság betartása mellett az ott meghatározott munkarészek készítésével kell alátámasztani.

Az ütemterv összeállítása

51. § (1) Az üzemterv megjelenítése egységes, számítógépes nyomtatással előállított lapokkal, kötött vagy fűzött formában történik.
(2) Amennyiben az erdőgazdálkodó az üzemterv készítését nem a Szolgálattól rendeli meg, az elkészült üzemtervet és annak munkarészeit köteles a Szolgálat részére - az előre megadott szerkezetben - mágneses adathordozón is átadni.

AZ ÜZEMTERVI KIVONATOK

52. § (1) Az 1997. január 1-je előtt hatályba lépett üzemtervekben felvett erdőterület azon részéről, amely az üzemterv érvényességének ideje alatt új erdőgazdálkodó jogszerű használatába kerül, az új erdőgazdálkodó részére, annak hatósági nyilvántartásba vételét követően üzemtervi kivonat adható.
(2) Az üzemtervi kivonat a gazdálkodó megrendelésére, az Adattárnak a megrendeléskor érvényes adatai alapján készül. A kivonatnak az eredeti üzemterv aktualizált adataival való egyezségéért a kivonat készítője felelős.
(3) Az üzemtervi kivonat az erdészeti hatóság arra vonatkozó záradékolása alapján az új erdőgazdálkodó üzemtervének minősül.
(4) Az üzemtervi kivonat tartalma és formája az üzemtervre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek felel meg.
53. § (1) Amennyiben az új gazdálkodó erdőterületének határa az eredeti üzemtervben kialakított erdőrészlet határokkal nem esik egybe, a kivonat az érintett erdőrészlet határának terepi módosítását követően az új birtokhatárokkal egybeeső alrészletekre adható ki.
(2) Az alrészletek kialakításával járó üzemterv módosításhoz az erdőgazdálkodónak csatolni kell a változásnak az üzemtervben és az Adattárban való átvezetéséhez szükséges, hitelesített 1:10 000 méretarányú vázrajzot és területkimutatást.
54. § Az üzemtervek meghosszabbítása a vhr. 28. §-a (3) bekezdésének alapján történik, figyelemmel az éves tervek jóváhagyására.

AZ ÜZEMTERVI NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSE

55. § (1) Az erdőben végzett tevékenységről és az erdő állapotában bekövetkezett változásokról az erdőgazdálkodó és az erdészeti hatóság az üzemtervben nyilvántartást vezet.
(2) Az üzemtervi nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) az erdősítések végrehajtását és állapotváltozását,
b) a végrehajtott fahasználatokat,
c) a befejezett ápolásokat,
d) az erdősítések ötéves felülvizsgálatának tényét, eredményét,
e) az erdészeti hatóság által kiadott, az erdő állapotában változást okozó tevékenységet engedélyező jogerős határozatokat.
(3) Új üzemtervet mindig a körzeti erdőterv érvényességi idejével egyező időszakra kell készíteni. Ha a körzeti erdőterv érvénybelépése és az üzemterv elkészítése közötti időszakban erdőgazdálkodási munkát végeztek, azt a tervezésnél figyelembe kell venni, és az üzemtervi nyilvántartásban végrehajtásként kell tárgyalni.

VI.

AZ ERDŐGAZDÁLKODÓK ERDÉSZETI HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

56. § (1) Az erdőgazdálkodókról a tv. 13. §-ának (2) bekezdése, valamint a vhr. 13. §-ának (1) bekezdése szerinti erdészeti hatósági nyilvántartást az államigazgatási eljárás szabályai szerint kell vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok kezelése során be kell tartani az adatvédelmi rendelkezéseket.
(2) Az erdészeti hatóság az erdő tulajdonosát vagy jogszerű használóját határozattal veszi nyilvántartásba.
(3) A nyilvántartásba vétel az erdőgazdálkodó tulajdonában vagy jogszerű használatában lévő erdőterületre történik. A tv. és a vhr. rendelkezései szerint egy önálló vagy társult erdőgazdálkodásra alkalmas erdőterületre egy - adószámmal vagy adóazonosító jellel rendelkező - erdőgazdálkodó (természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) vehető nyilvántartásba.
(4) Az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételéről hozott határozatnak, továbbá az erdőgazdálkodókról vezetett nyilvántartásnak - az erdőgazdálkodónak a tv. 13. §-ának (2) bekezdése szerinti adatain felül - tartalmazni kell a gazdálkodó erdészeti hatósági nyilvántartási számát (erdőgazdálkodói kódszám), továbbá annak az erdőterületnek az ingatlan-nyilvántartási és erdőtervi terület adatait (tag, erdőrészlet, erdőrészlet területe), amelyre a gazdálkodói jogosultsága vonatkozik, a gazdálkodás (használat) jogcímét, határozott idejű használati jog esetén a jogosultság időtartamát.
(5) Ha korábban egy gazdálkodó használatában lévő erdőterület több gazdálkodóhoz kerül, és az új gazdálkodási vagy birtokhatárok az üzemterv szerinti erdőrészlethatárokkal nem esnek egybe, az üzemtervet módosítani kell. Az új birtokhatár természetben történő kijelöléséről az új gazdálkodók az erdészeti hatóság rendelkezése szerint kötelesek gondoskodni.

VII.

AZ ÜZEMTERV SZERINTI ERDŐGAZDÁLKODÁS BIZTOSÍTÁSA

AZ ÜZEMTERVI GAZDÁLKODÁSTÓL VALÓ ELTÉRÉS HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

57. § (1) A vhr. 42. §-ának (1)-(3) bekezdése alapján az üzemtervi gazdálkodástól való eltérés engedélyezésének esetei:
a) az üzemtervben meghatározott erdőfelújítás célállományának megváltoztatása,
b) az erdőfelújítás módjának megváltoztatása,
c) az üzemtervben nem szereplő nevelővágás vagy véghasználati fakitermelés tervezése;
d) véghasználat módjának megváltoztatása.
(2) Üzemtervtől eltérő gazdálkodást az erdészeti hatóság akkor engedélyezhet, ha azt az erdő fejlődésében, egészségi állapotában, a termőhelyi vagy felújulási viszonyokban az üzemterv jóváhagyása óta bekövetkezett változások indokolják. A termőhelyi viszonyok lényeges megváltozását a hatóság felszólítására az erdőgazdálkodónak termőhelyfeltárási szakvéleménnyel kell igazolnia.
(3) Az üzemtervtől eltérő tevékenység erdőrészletenkénti engedélyezése során biztosítani kell, hogy a gazdálkodó erdeiben a tartamosság se minőségi, se mennyiségi szempontból ne szenvedjen sérelmet, a természetközeli erdőállományok aránya ne csökkenjen, az állományalkotó fafajok aránya károsan ne változzon.
(4) Üzemtervtől eltérő véghasználat engedélyezése esetén az erdészeti hatóság az üzemtervben szereplő más véghasználat elhagyását írhatja elő (megtakarítás).

AZ ÉVES ERDŐGAZDÁLKODÁSI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK ÉS JÓVÁHAGYÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

Az éves erdőgazdálkodási terv készítése

58. § (1) Éves erdőgazdálkodási tervet (a továbbiakban: éves terv) az erdészeti hatóság által nyilvántartásba vett - a vhr. 43. §-ának (9) bekezdésében foglalt kivétellel -, érvényes üzemtervvel rendelkező erdőgazdálkodó jogosult benyújtani az erdészeti hatósághoz, a jogszerűen használatában lévő és az üzemtervében tárgyalt erdőterületre.
(2) Az éves erdőgazdálkodási munkák tervezése erdőrészletenként történik, de lehetőség van az erdőrészlet részterületére vonatkozó tervezésre is, ha azt a tartamosság, a természetközeli erdőgazdálkodás, illetve természetvédelmi vagy más védelmi rendeltetés érdekei indokolják. Részterületre vonatkozó tervezés esetén az erdészeti hatóság előírhatja az erdőrészlet alrészletekre történő megosztását.
(3) Az erdőrészlet részterületére vonatkozó éves tervhez az üzemtervi térkép 1:10 000 méretarányú kivonatos másolatát kell csatolni, melynek a szükséges méretek feltüntetésével biztosítania kell a részterület helyszínen kijelölt határainak ellenőrzését és a területszámítást.
(4) Az éves tervnek tartalmaznia kell az erdőfenntartási járulék és a külön jogszabály szerint igényelhető normatív jellegű állami támogatás megállapításához szükséges számítási adatokat.

Az éves erdőgazdálkodási terv felülvizsgálatának részletes szabályai

59. § (1) Az éves erdőgazdálkodási terv felülvizsgálata (jóváhagyási eljárása) során az erdészeti hatóság köteles megvizsgálni, hogy a terv a gazdálkodó üzemtervének megfelel-e, ezen belül különösen:
a) a tervezett fakitermelések használati módonként arányban vannak-e az üzemterv előírásával,
b) az üzemtervi előírás és az állományok természetbeni állapota miatt a sürgős nevelővágások szerepelnek-e a tervben,
c) a tervezett véghasználat mennyiség, a fafaj összetétele és minőség szempontjából megfelel-e az aktuális üzemtervi lehetőségnek,
d) a tervezett véghasználat nem veszélyezteti-e a természetes felújítás üzemtervi előírás szerinti megvalósítását;
e) a tervezett erdősítés fafajai megfelelnek-e az üzemtervben előírt célállománynak.
(2) Nem hagyható jóvá az éves erdőgazdálkodási terv azokra az erdőrészletekre, melyek határvonalai a határjelek karbantartásának elmulasztása miatt nem azonosíthatók.
60. § (1) A gazdálkodó, éves tervének jóváhagyását követően, indokolt esetben, az okok megnevezésével kérheti annak megváltoztatását. A változtatást az éves tervre vonatkozó tartalommal és formában kell megtervezni és a változásra vonatkozó tervet (a továbbiakban: pótterv) az éves tervvel azonos példányszámban kell a hatósághoz benyújtani.
(2) Pótterv benyújtásának általában akkor van helye, ha:
a) a faállományt év közben ért károsodás a munka tárgyévi végrehajtását indokolja,
b) a gazdálkodás természeti feltételei év közben megváltoztak.
(3) A gazdálkodó kizárólag gazdálkodási érdekből is kezdeményezheti az éves terv megváltoztatását, ha a tv. és a vhr. előírásait nem sérti, és nem akadályozza az üzemterv szerinti gazdálkodás megvalósítását.
(4) A pótterv készítésével, felülvizsgálatával és jóváhagyásával kapcsolatos szabályok megegyeznek az éves tervre vonatkozó szabályokkal.
(5) Üzemtervezetlen erdőre vonatkozó éves terv felülvizsgálatát és jóváhagyását minden esetben helyszíni ellenőrzéssel - az adott területen hatáskörrel bíró és illetékes szakhatóság közreműködésével - kell végezni.

AZ ÉVES ERDŐGAZDÁLKODÁSI MUNKÁK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

A műszaki átvételek részletes szabályai

61. § (1) Az erdészeti hatóság az általa jóváhagyott éves erdőgazdálkodási tervek végrehajtását ellenőrzi, egyúttal szakmailag, valamint a Magyar Állammal (a továbbiakban: Állam) szemben keletkező befizetési kötelezettségek és támogatási igények szempontjából értékeli.
(2) Az ellenőrzések és értékelések (a továbbiakban együtt: műszaki átvételek) során felvett adatokat és lényeges megállapításokat erdőrészletenként műszaki átvételi jegyzőkönyvek szerinti tartalommal és formában, számítógépes feldolgozásra alkalmas módon kell rögzíteni, indokolt esetben szöveges megjegyzéssel is kiegészítve, melynek elkészítéséhez az Útmutató iránymutatást ad.
(3) A műszaki átvételek célja annak ellenőrzése, hogy az erdőgazdálkodó a hatóságilag engedélyezett erdőgazdálkodási tevékenységet a vonatkozó jogszabályok előírásainak, valamint a hatósági engedélyben foglaltaknak megfelelően hajtotta-e végre, továbbá annak megállapítása, hogy a végrehajtás következtében az erdőgazdálkodónak az Állammal szemben milyen befizetési kötelezettsége keletkezett, illetve a külön jogszabály szerinti támogatási igénye megalapozott-e.
(4) A műszaki átvételekről készült jegyzőkönyvek adatai egyúttal alapul szolgálnak az Adattár aktualizálásához és az üzemtervi nyilvántartás vezetéséhez.
(5) Az erdőfelújítások és az erdőtelepítések műszaki átvételének Adattárban történő átvezetése évenként október 31-éig, a fahasználatok átvételének átvezetése pedig a folyó évet követő január hó 31-éig szükséges.

Az erdősítések műszaki átvételének részletes szabályai

62. § (1) Az erdősítések műszaki átvételét az erdészeti hatóság július 15. és október 15. közötti időszakban végzi. Ezen belül az erdőtelepítések műszaki átvételét szeptember 20-áig be kell fejezni.
(2) A műszaki átvétel adatainak, főbb megállapításainak rögzítésére az „Erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyve” (a továbbiakban: E-lap) szolgál. Az erdősítések műszaki átvétele során az erdősítés célállományát, fafajainak elegyarányát, az eredményesen erdősült terület nagyságát és a károsítások mértékét tíz százalékos pontossággal kell az E-lapon feltüntetni. Az E-lap két példányban készül, amelyből egy példány a hatóságnál, egy példány pedig az erdőgazdálkodónál marad.

Az erdőtelepítések műszaki átvételének szabályai

63. § (1) Az erdészeti hatóság minden esetben köteles elvégezni az egyéves és a gazdálkodó által a tárgyévben befejezésre tervezett erdőtelepítések műszaki átvételét. A többéves folyamatos erdőtelepítések műszaki átvétel keretében történő ellenőrzését az erdészeti hatóság szúrópróbaszerűen végzi.
(2) E rendelet alkalmazásában:
a) egyéves erdőtelepítés: amelynél az első kiviteli munkák vagy az ötven százalékot meghaladó mértékű pótlás óta egy tenyészeti időszak telt el,
b) többéves erdőtelepítés: amelynél az első kivitel vagy az ötven százalékot meghaladó pótlás óta legalább két tenyészeti időszak telt el,
c) befejezett erdőtelepítés: amely a tervezett célállomány fő- és mellékfafajait az előírt arányban, eredményben és minőségben tartalmazza, továbbá az utolsó pótlás is legalább többéves, egészségi állapota kielégítő, fejlődése a termőhelyi viszonyoknak megfelelő.
(3) Az erdőgazdálkodó által befejezésre tervezett erdőtelepítést az erdészeti hatóság befejezetté nyilvánítja, ha az a fenti feltételeknek megfelel, továbbá az első kivitel sikeres végrehajtása óta nyár, fűz és akác fajok esetén legalább három, a többi fafaj esetén legalább négy tenyészeti időszak, az utolsó pótlás óta pedig minden fafaj esetén legalább két tenyészeti időszak eltelt.

Az erdőfelújítások műszaki átvételének részletes szabályai

64. § (1) Az erdészeti hatóság a megkezdett erdőfelújítási munkák közül minden esetben köteles elvégezni az egyéves és a gazdálkodó által a tárgyévben befejezésre tervezett erdőfelújítások műszaki átvételét.
(2) Az állomány alatti és a többéves, folyamatos erdőfelújítások műszaki átvételét az erdészeti hatóság abban az esetben köteles elvégezni, ha az adott erdőrészletre az erdőgazdálkodó a tárgyévben - külön jogszabály szerint igénybe vehető - állami támogatást igényel, valamint abban az esetben, ha az erdőfelújításra a vhr. 57. §-ában meghatározott határidők egyike lejárt és az erdészeti hatóság nem rendelkezik adattal arról, hogy az erdőfelújításra előírt határidő teljesült.
(3) Az erdőfelújításra előírt határidő nem teljesülése esetén az erdészeti hatóság a műszaki átvételi eljárás során:
a) megvizsgálja, hogy a határidő túllépés (erdőfelújítási hátralék) az erdőgazdálkodónak felróható, vagy a rendes gazdálkodás keretében általa elháríthatatlan okból keletkezett-e;
b) ha felróhatóság nem állapítható meg, határozatban módosítja a határidőt, egyéb esetben intézkedik az erdőgazdálkodási bírság megállapítására.
(4) A határidő túllépéssel érintett (hátralékos) erdőrészletek esetében a műszaki átvételt évenként mindaddig el kell végezni, míg az előírt erdőfelújítási munka nem teljesül, az erdőfelújítási hátralék felszámolása meg nem történik.
(5) Az erdőfelújításra előírt határidőnek a vhr. 57. §-ának (6) bekezdése szerinti módosítása esetén az új határidőt, a feladatnak a rendes gazdálkodás keretében történő teljesítéséhez szükséges idő figyelembevételével kell megállapítani. Az erdőgazdálkodó köteles haladéktalanul bejelenteni az erdősítésekben fellépett minden olyan mérvű károsítást, amely a felújítási határidők valamelyikének megtartását veszélyeztetné. A határidő indokolt esetben (ismétlődő károsítás vagy a gazdálkodás korlátozásának ismétlődése) többször is módosítható.
(6) Az előzőekben nem részletezett esetekben az állomány alatti és a többéves folyamatos erdősítések műszaki átvételét az erdészeti hatóság szúrópróba szerint bármikor elvégezheti. A szúrópróbaszerű ellenőrzésnek ki kell terjedni a felújítóvágás következtében sérült újulat tőrevágásának ellenőrzésére is.
65. § (1) E rendelet alkalmazásában az erdőfelújítás készültségi foka szerint a következő lehet:
a) állomány alatti erdőfelújítás: a vágásérettségi szakaszban levő idős állomány alatt, annak lehullott magjáról megtelepült, vagy az alá mesterségesen magvetéssel, illetve csemeteültetéssel létrehozott csemetés (felújítási szint), amennyiben az meghatározóan a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, a hatóság által jóváhagyott terv szerinti elegyarányú fő- és mellékfafajokból áll (termőhelynek megfelelő célállomány);
b) egyéves erdőfelújítás:
ba) minden olyan mesterséges erdősítés, ahol az első kivitel (az erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület első alkalommal történő mesterséges erdősítése csemeteültetéssel, magvetéssel vagy dugványozással), vagy az ötven százalékot meghaladó pótlás óta egy tenyészeti időszak eltelt, és az első kivitelt legalább a minisztérium által kiadott „Fatermesztési Műszaki Irányelvek” kiadványban megjelölt mennyiségű szaporítóanyaggal végezték, vagy a faállomány tarvágását követően megjelent az adott termőhelynek megfelelő mageredetű újulat,
bb) az akác és szürkenyár gyökér-, valamint az éger tuskósarj eredetű újulat a tarvágást követő tenyészeti időszak végén;
c) többéves erdőfelújítás:
ca) a természetes mageredetű újulat és az alátelepítés az idős állomány végvágását vagy harminc százalékos záródás alá bontását követő tenyészeti év végétől a befejezésig,
cb) a sarj eredetű újulat a sarjaztatást követő második tenyészeti időszak végétől a befejezésig,
cc) a tarvágást követő mesterséges erdőfelújítás, amelynél a sikeres első kivitel vagy az ötven százalékot meghaladó pótlás óta legalább két tenyészeti időszak eltelt, egészen a befejezésig;
d) befejezett erdőfelújítás: minden olyan mesterséges és természetes erdősítés, amit az erdészeti hatóság határozattal befejezettnek nyilvánít.
(2) Sem állomány alatti, sem többéves erdőfelújításként nem értékelhető az a természetes újulat, amelynek fejlődése nem biztosított, illetve amelynek a felújítóvágás során történt sérülése után a tőrevágása nem történt meg.
(3) Az erdőfelújítás befejezetté nyilvánításának feltételei:
a) az erdősítés fő fafaja a termőhelynek megfelel és legalább a „Fatermesztési Műszaki irányelvek” kiadvány III. „Természetes felújítás és erdősítés” című részében meghatározott egyedszámban előfordul, továbbá a természetközeli erdőtársulásra jellemző, a hatóság által előírt elegyfafajok összesen mintegy tíz százalékos elegyben jelen vannak,
b) a fő fafajok fejlődését nem veszélyeztetik sem az elegyes fafajok, sem más növények,
c) az utolsó pótlás óta legalább két tenyészidőszak eltelt,
d) magról történő természetes felújítás esetén (beleértve az 5000 m2-nél kisebb részterületeken végzett - összességében az erdőrészlet 50 százalékát el nem érő - újulatkiegészítő mesterséges erdősítést is) a végvágás után tölgy és bükk fafajok esetén legalább három, egyéb fafajok esetén legalább két tenyészidőszak eltelt,
e) tarvágást követő mesterséges erdőfelújítás vagy az olyan kombinált mesterséges és természetes erdőfelújítás esetén, ahol a mesterséges erdősítés az ötven százalékot meghaladja, a tarvágást vagy végvágást követő erdőfelújítás sikeres első kiviteli munkái óta tölgy és bükk fafajok esetén legalább öt, nyár, fűz és akác fajok és fajták esetén legalább három, a többi fafaj és fajta esetén legalább négy tenyészeti időszak eltelt,
f) az erdőfelújításban további pótlásra szükség nincs, a fő- és elegy fafajok fejlődése egyaránt biztosított, a vad rágása vagy kéreghántása, illetve más károsító a csemeték fejlődését számottevően nem veszélyezteti.
66. § (1) A műszaki átvételek során az erdőfelújítások készültségi fokát általában a teljes erdőrészletre kell megállapítani.
(2) Magról történő természetes felújítás esetén - amennyiben az erdőrészlet egyes részterületein a felújítás sikeressége vagy a csemeték fejlődése lényegesen eltérő, az eltérő részterületek - állományrészként - különböző készültségi fokozatba sorolhatók.
(3) Mesterséges és sarj eredetű erdőfelújításnál az eltérő készültségűnek minősíthető részterületeknek legalább a két-két hektár összefüggő területnagyságot el kell érni.
(4) Az erdőrészlet részterületeinek eltérő készültségi fokúra való minősítése esetén a gazdálkodó az eltérő készültségű részterületeket üzemtervi térképvázlaton köteles ábrázolni és azt a hatóság rendelkezésére bocsátani. A térképvázlatot az E-laphoz kell csatolni.

Befejezett erdősítések felülvizsgálatának részletes szabályai

67. § (1) Az erdészeti hatóságnak munkája során a befejezett erdősítések állapotát figyelemmel kell kísérni, azok fejlődését, a bennük szükséges munkák tervezését és végrehajtását ellenőrizni kell.
(2) Minden esetben meg kell vizsgálni a befejezett erdősítés fejlődését és állapotát, a befejezést követő ötödik év tenyészeti időszakának második felében.
(3) A vhr. 63. §-a szerint az erdősítés teljes vagy részleges megismétlését abban az esetben kell előírni, ha az erdősítés fedettsége ötven százalék alá csökken, vagy 5000 m2-nél nagyobb összefüggő területen teljesen megsemmisül, továbbá ha a területet az adott termőhelynek nem megfelelő fafajok fedik.
(4) Az erdősítés befejezését követő ötödik év után az erdészeti hatóság abban az esetben járhat el az ötödik éves felülvizsgálatra és intézkedésekre vonatkozó szabályok szerint, ha annak esetleges szükségességét a gazdálkodóval legkésőbb az ötödik éves felülvizsgálat során már jelzi.
(5) Abban az esetben, ha a befejezett erdősítések figyelemmel kísérése folytán a befejezést követő ötödik évben esedékes felülvizsgálat idején az erdészeti hatóság megállapítása szerint az erdősítés megfelelően fejlődik és további fejlődése is biztosított, a gazdálkodó bevonásával tartott hatósági ellenőrzés mellőzhető. A megállapított tényt az üzemtervi nyilvántartásba be kell vezetni.

AZ ERDŐNEVELÉSI MUNKÁK ELRENDELÉSE, MINŐSÍTÉSE ÉS MŰSZAKI ÁTVÉTELÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

Az erdőnevelési munkák elrendelése

68. § (1) Az erdőt rendeltetéseinek betöltéséhez szükséges fejlődése érdekében - az erdősítés befejezésétől kezdődően - a szükséges mértékben végzett ápolással (felszabadító tisztítás), majd nevelővágásokkal (tisztító vágással, törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítéssel) a jogszabályokban foglaltak és a jóváhagyott üzemterv előírásai figyelembevételével kell nevelni.
(2) Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőben - ha az a (fiatal) faállomány fejlődése érdekében szükséges - az erdészeti hatóság bármikor előírhatja a szakmailag indokolt, de a gazdálkodó által meg nem: tervezett, vagy megtervezett, de határidőre el nem végzett nevelővágás megtervezését, illetve végrehajtását.
(3) Védett, illetve védőerdőben a nevelővágás elrendelésének csak abban az esetben van helye, ha az üzemterv azt tartalmazza, vagy az elsődleges rendeltetés szerint a hatáskörrel rendelkező szakhatóság a nevelővágást indokoltnak tartja. A nevelővágás indokoltságáról a szakhatóság hivatalból vagy az erdészeti hatóság megkeresésére egyaránt állást foglalhat.
(4) Az erdőnevelési munka hatósági elrendelése esetén a végrehajtás határidejét úgy kell megállapítani, hogy a munka a rendes gazdálkodás keretében az előírt határidőre elvégezhető legyen, és lehetővé váljon, hogy a végrehajtásra az erdei életközösség szempontjából a legkedvezőbb időszakban kerüljön sor.

Az erdőnevelési munkák minősítése

69. § (1) A rendelet alkalmazásában a befejezett erdősítés ápolásának minősül az erdősítés befejezetté nyilvánítását követő öt éven belül végzett munkák közül:
a) mesterséges erdősítésekben az erdő talajának mechanikai ápolása,
b) az állomány nevelése érdekében végzett nyesés,
c) a fiatal faállomány fejlődését akadályozó lágyszárúak (gyomok) és cserjék, valamint az erdőtársulásba nem illő fafajok vagy túlszaporodott elegyes fafajok, a kialakítandó állomány részét nem képező sarjak növekedésének megakadályozása, korlátozása (felszabadító tisztítás),
d) mesterséges erdősítésekben a fő- és elegyes fafajok növőterének kialakítása érdekében végzett tőszám apasztása (ápoló vágás).
(2) Az erdősítés befejezését követő ötödik év után erdőnevelési munkának a tv. 60. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott fakitermelésnek minősülnek, amennyiben azok megfelelnek a vhr. 81. §-a (1)-(4) bekezdésében foglaltaknak. Ennek megfelelően az erdősítés befejezését követő ötödik és tizedik év között végzett fakitermelés csak abban az esetben minősül ápolóvágásnak, ha az a fiatal faállomány egyenletes tőszámeloszlását, fejlődési feltételeit biztosítja a cserjék és túlszaporodott mellékfafajok és sarjak visszaszorításával. Egyéb esetben a befejezést követő ötödik és tizedik év között végzett fakitermelés a vhr.-ben foglaltak alapján tisztító vágásnak, illetve - gyorsan növő fafajoknál - gyérítésnek minősül, melyhez a „Fatermesztési Műszaki Irányelvek” kiadvány IV. „Erdőnevelés” része iránymutatást tartalmaz.
(3) A rendelet alkalmazásában a faállomány szerkezetét károsan befolyásoló nevelővágásnak minősül különösen:
a) ha a végrehajtás nem az erdő rendeltetéseinek megfelelő állománynevelési célt szolgálta,
b) a főfafaj és a főbb elegyes fafajok kitermelésével a visszamaradó állomány körlapösszeg méréssel megállapított élőfa készlete az erdőnevelési műszaki irányelvekben meghatározottnál tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó mértékben kevesebb, figyelemmel az üzemtervben rögzített, nevelővágás előtti állapotra is,
c) a visszamaradó faállomány egyedeinek tíz százalékában vagy annál nagyobb mértékben a kéreg megsérül.

Az erdőnevelési munkák műszaki átvétele

70. § (1) Az erdősítés befejezését követő öt éven belül végzett erdőnevelési munka műszaki átvételének adatait az Erdősítések ápolási munkáinak jegyzőkönyve (A-lap) szerinti tartalommal és formában kell rögzíteni. Az Útmutató a jegyzőkönyvi adatok rögzítéséhez mintát tartalmaz.
(2) A nevelővágások műszaki átvétele során meg kell állapítani, hogy azok végrehajtása során:
a) a munkát az engedélyezett területen teljesen vagy részben hajtották-e végre,
b) a végrehajtás szakmailag megfelel-e a vhr. és az üzemterv vonatkozó előírásainak, az adott állomány nevelésével kapcsolatos célkitűzéseknek,
c) az esetleges időbeni vagy technológiai korlátozást betartották-e,
d) tisztítóvágásnál az előírt mintaterület kijelölése megtörtént-e, és a munkát a szerint hajtották-e végre,
e) a visszamaradó állományban az egyes fák növekedésének tere biztosított-e.
(3) Amennyiben a végrehajtás a fenti feltételeknek nem felel meg, az engedélytől való eltérés mértékétől és módjától függően - a műszaki átvétel során felvett adatok alapján - az erdészeti hatóság a munkát szakszerűtlennek minősíti és a tv. 102. §-ában és a vhr. 103-104. §-ában foglaltak megállapítása esetén intézkedik az erdőgazdálkodási bírság kiszabása iránt.

A véghasználat ellenőrzése

71. § (1) A véghasználatok ellenőrzésének különösen az alábbi szempontokra kell kiterjednie:
a) a fakitermelést az engedélyezett területen hajtották-e végre,
b) betartották-e a hatóság által a végrehajtásra előírt időbeni vagy technológiai korlátozást és egyéb kikötéseket,
c) a vágástakarítást végrehajtották-e úgy, hogy a szakszerű erdőfelújítás feltételei biztosítva legyenek,
d) felújítóvágásnál a visszamaradó újulatban annak szükséges mennyiségét és minőségét veszélyeztető kár nem keletkezett-e.
(2) A felújítóvágások során az újulat megsérült egyedeinek a fakitermelést követő tőrevágását az erdészeti hatóság legkésőbb április 30-áig szúrópróbaszerűen, továbbá az erdőfelújítások műszaki átvétele során ellenőrzi.

A fakitermelési munkák műszaki átvételének részletes szabályai

72. § (1) A fakitermelési munkák elvégzését az erdőgazdálkodó harminc napon belül - legkésőbb december 31-éig - köteles az erdészeti hatóságnak bejelenteni. A fakitermelési munkák műszaki átvételének befejezési határideje a tárgyévet követő év január 20. napja.
(2) A fakitermelések műszaki átvételének főbb adatai és megállapításai az Útmutató „Fakitermelések műszaki átvételi jegyzőkönyvében” (F-lap) foglalt minta szerint állíthatók össze. A kiállított bizonylat szolgál a fakitermelés adatainak az üzemtervi nyilvántartásban és az Adattárban való átvezetése, az erdőfenntartási járulék és az esetleges támogatási igény összegének megállapítása alapjául.
(3) Nincs szükség a gazdálkodó bevonásával történő műszaki átvételre és F-lap felvételére, ha az erdészeti hatóság azt állapítja meg, hogy a fakitermelést az engedélyezett módon és mértékben, szakszerűen hajtották végre. Ez esetben a fakitermelés adatainak az üzemtervi nyilvántartásban és az Adattárban való átvezetése, az erdőfenntartási járulék és az esetleges támogatási igény meghatározása a tervadatok alapján történik, melyhez az Útmutató „Fakitermelések műszaki átvételi listája” ajánlást tartalmaz.
(4) Megkezdett, de a tárgyévben be nem fejezett fahasználatokat az erdészeti hatóság részterülettel átveszi, és az éves erdőgazdálkodási terv záradékolásával engedélyt adhat a megkezdett fakitermelésnek a következő év március 31-éig való befejezésére.
(5) A fakitermelés megkezdésének elmulasztása esetén a fakitermelések engedélye a tárgyév december 31. napján hatályát veszti, végrehajtásának engedélyezése külön eljárás keretében történhet. A következő évre a munka végrehajtását az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó erre vonatkozó kérelmére engedélyezheti.
73. § A természetközeli erdőgazdálkodás és a természetvédelem szempontjaira való tekintettel az erdészeti hatóság engedélyezheti az éves terv végrehajtásának tárgyévet megelőző megkezdését is, ha az ahhoz szükséges indokok és feltételek adottak. Így különösen:
a) a tenyészeti időszakon kívüli végrehajtás csak így biztosítható,
b) a természetvédelmi érdekből elrendelt időbeni korlátozás betartása mellett a fakitermelés mielőbbi megkezdése indokolt,
c) az erdőtalajt (különös tekintettel annak felszínére), a természetes újulatot, az erdei életközösség fontos elemeit az engedélyezett munka végrehajtása nem veszélyezteti.
74. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a rendelet hatálybalépése napjáig még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben alkalmazni kell.