103/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 24. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 13. §-ának (1) bekezdésében meghatározott állampolgársági kérelmeket az e rendelet mellékleteiben meghatározott nyomtatványon kell előterjeszteni:
a) a honosítási - visszahonosítási kérelmet az 1. számú mellékleten;
b) az Ápt. 5/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján tett nyilatkozatot a 2. számú mellékleten;
c) az Ápt. 5/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján tett nyilatkozatot a 3. számú mellékleten;
d) az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot a 4. számú mellékleten;
e) az állampolgárság igazolása iránti kérelmet az 5. számú mellékleten.”
2. § A Vhr. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A magyarországi lakcímet, valamint a tartózkodás időtartamát és jogcímét - a menekültként elismert kérelmező kivételével - az idegenrendészeti hatóság igazolja.
(2) A büntetlen előélet érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolható. Ha a büntetlen előélet igazolására külföldi állam illetékes hatóságának igazolása is szükséges, és az hivatalból nem szerezhető be, a belügyminiszter a kérelmezőt felhívhatja arra, hogy külföldi lakóhely szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító okmányát csatolja.
(3) A magyarországi megélhetést és a lakóhelyet megfelelően bizonyítani kell. A megélhetés bizonyítására alkalmas különösen: a munkáltató által kiadott jövedelemigazolás; az állami adóhatóság igazolása arról, hogy a kérelmező adóköteles jövedelemmel rendelkezik; a nyugdíjigazolás. A magyarországi lakóhely igazolására alkalmas különösen: a tulajdoni lap, a lakásvásárlási, illetve lakásbérleti szerződés.
(4) A kedvezményes honosítási és a visszahonosítási kérelemhez az (1)-(3) bekezdésben meghatározott okiratokon túl mellékelni kell:
a) az Ápt. 4. §-a (2) bekezdésének c) pontjára, valamint (6) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez a magyar gyámhatóság jogerős határozatát;
b) az Ápt. 4. §-a (2) bekezdésének d) pontjára alapozott honosítási kérelemhez a menekültügyi hatóság határozatát, valamint a lakóhely szerint illetékes települési - fővárosban kerületi - önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) által kiállított, a lakcímet igazoló hatósági bizonyítványt;
c) az Ápt. 4. §-ának (3) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez és a visszahonosítási kérelemhez a kérelmező, illetve felmenői egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokat.
(5) Az Ápt. 4. §-a (2) bekezdésének a), b) és c) pontjaira alapozott honosítási kérelem előterjesztésekor igazolni kell a házastárs, a kiskorú gyermek, illetve az örökbefogadó magyar állampolgárságát vagy közölni kell az állampolgárság megállapításához szükséges adatokat.
(6) Az Ápt. 4. §-ának (1)-(4) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez mellékelni kell az alkotmányos alapismeretekből tett sikeres vizsgáról szóló igazolást, vagy az Ápt. 4/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ok fennállásának igazolására
a) a cselekvőképtelen, illetőleg a korlátozottan cselekvőképes személy gondnokság alá helyezését elrendelő határozatot;
b) a felsőoktatási intézményben szerzett végzettséget tanúsító oklevelet (diplomát);
c) a betegség jellege szerint illetékes egészségügyi szolgáltató igazolását az egészségi állapotról.
(7) A honosítási és visszahonosítási kérelemhez nagykorú kérelmezőnek saját kézzel írt önéletrajzot és egy arcfényképet is mellékelnie kell.”
3. § A Vhr. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A köztársasági elnök döntése után a honosítási, visszahonosítási okiratot vagy a kérelem elutasításáról szóló értesítést a belügyminiszter továbbítja a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek vagy az illetékes magyar konzuli tisztviselőnek.”
4. § A Vhr. a következő alcímmel és 4/A. §-sal egészül ki:
„Nyilatkozat
4/A. § (1) Nyilatkozatához az elbocsátási okiratot is mellékelnie kell annak, aki a magyar állampolgárságát elbocsátás következtében vesztette el. Ha a kérelmező a nyilatkozat alapján a magyar állampolgárságot megszerzi, a belügyminiszter az elbocsátási okiratot bevonja. Ha a kérelmező nem tudja az eredeti elbocsátási okiratot mellékelni, nyilatkoznia kell azokról a körülményekről, amelyek következtében az okirat a birtokából kikerült.
(2) Aki a magyar állampolgárságát azért vesztette el, mert Németországba történő áttelepülésre kötelezték, ezt a tényt köteles okirattal igazolni vagy más, hitelt érdemlő módon valószínűsíteni.
(3) Az Ápt. 5/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján tett nyilatkozathoz a lakóhely és a tartózkodás időtartamának igazolására mellékelni kell az idegenrendészeti hatóság igazolását, menekült esetében a jegyző által kiadott, a lakcímet igazoló hatósági bizonyítványt.
(4) Az Ápt. 5/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján tett nyilatkozathoz - ha azzal az érintett rendelkezik - mellékelni kell a kérelmező szüleinek állampolgársága szerinti állam illetékes hatóságának igazolását arról, hogy a kérelmező a születésével nem szerzett állampolgárságot.”
5. § A Vhr. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a lakóhely szerint illetékes polgármester, illetőleg külföldön a magyar külképviselet vezetője hívja fel a honosított, visszahonosított személyt, és gondoskodik az ünnepélyes eskü- vagy fogadalomtételről.
(2) Az eskü- vagy fogadalomtételről két példányban a 6. számú mellékletben meghatározott tartalmú jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv első példányát - az Ápt. 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül - meg kell küldeni a belügyminiszterhez, másodpéldányát irattárba kell helyezni. A jegyzőkönyv nem selejtezhető.
(3) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének tényét és időpontját a honosítási, visszahonosítási okiratra záradékként fel kell jegyezni, és az okiratot át kell adni a honosított, visszahonosított személynek.
(4) Az anyakönyvvezető gondoskodik a magyar állampolgárrá vált személy külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezéséről, valamint a magyar anyakönyvben külföldi állampolgárként bejegyzett személy esetében a magyar állampolgárság megszerzésének anyakönyvi bejegyzéséről.
(5) Külföldön élő, a magyar anyakönyvbe külföldi állampolgárként bejegyzett honosított személy esetében a belügyminiszter gondoskodik a magyar állampolgárság megszerzésének anyakönyvi bejegyzéséről, a hazai anyakönyvezésről, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak történő adatszolgáltatásról.”
6. § A Vhr. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) Az Ápt. 8. §-ának (4) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelni kell az ígérvényt kiadó állam illetékes hatóságának igazolását arról, hogy a kérelmező az állampolgárságot nem szerezte meg, valamint a lemondás elfogadásáról kiadott okiratot.
(2) A belügyminiszter a magyar állampolgárság visszaállításáról bizonyítványt állít ki.”
7. § A Vhr. a következő alcímmel és 8/B. §-sal egészül ki:
„A magyar állampolgárság visszavonása
8/B. § A magyar állampolgárság visszavonásáról a belügyminiszter értesíti az idegenrendészeti hatóságot, amennyiben az érintettnek a lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van.”
8. § (1) A Vhr. 13. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Alkotmányos alapismeretek vizsga”
(2) A Vhr. 13. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vizsgát a vizsgaszabályzat alapján kell megszervezni és lebonyolítani. A vizsgaszabályzatot, valamint a jelentkezési lap, a vizsganyilvántartó-könyv és a jegyzőkönyv mintáját, továbbá a vizsgakövetelményeket a 7. számú melléklet tartalmazza.
(5) A vizsgázó teljesítményét „megfelelt”, illetve „nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. Az eredményes vizsgáról a vizsgázó részére igazolást kell kiadni. Az igazolás tartalmazza a kiállító közigazgatási hivatal megnevezését, az ügyszámot, az „igazolás alkotmányos alapismeretek vizsgáról” megjelölést, a vizsgázó személyes adatait (nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét), a vizsga letételének tényét és minősítését, a vizsga napját, továbbá a vizsgabizottság tagjainak aláírását, valamint az igazolás kiállításának keltét és a közigazgatási hivatal bélyegzőlenyomatát.
(6) A vizsgáért a kérelmező díjat köteles fizetni, amely a közigazgatási hivatalt illeti meg. A díj mértéke a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötven százaléka. A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője a díj összegéről tájékoztatja a jelentkezőt.”
(3) A Vhr. 13. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a vizsgadíjat olyan személy fizette be, aki a vizsgára nem kötelezett vagy az Ápt. 4/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a vizsga alól mentesül, az állampolgársági ügyben hozott határozat keltétől számított hat hónapon belül kérheti a vizsgadíj visszatérítését.”
9. § A Vhr. a következő alcímmel és 13/A. §-sal egészül ki:
„Névmódosítás
13/A. § (1) A névmódosítás iránti kérelmet az állampolgársági kérelemmel egyidejűleg a 8. számú mellékletben meghatározott nyomtatványon kell előterjeszteni.
(2) Az Ápt. 20/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjára alapozott névmódosítási kérelemhez mellékelni kell a kérelmező vagy felmenője egykori családi nevét tartalmazó, állami anyakönyvi hatóság által kiállított anyakönyvi kivonatot vagy olyan okmányt, amelyet magyar hatóság az állami anyakönyvi bejegyzés alapján állított ki, és a személyi adatokat közhitelűen igazolta.
(3) Az Ápt. 20/A. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjára alapozott névmódosítási kérelemhez mellékelni kell az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda fordítását, illetve igazolását vagy a Magyar Tudományos Akadémia, illetőleg intézetei szakvéleményét a név vagy névelem nyelvi jellemzőjéről.
(4) A névmódosítási kérelmet a belügyminiszter határozattal utasítja el, ha a honosított, illetőleg visszahonosított a névmódosításnak az Ápt. 20/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint e rendeletben megállapított feltételeit nem teljesítette, a szükséges okiratokat, szakvéleményeket nem csatolta. Ebben az esetben a honosított, illetőleg visszahonosított személy az általános szabályok szerint névváltoztatási kérelmet terjeszthet elő.”
10. § A Vhr. 1-4. számú melléklete helyébe e rendelet 1-8. számú melléklete lép.
11. § Ez a rendelet 2001. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Vhr. 6. §-a (1) bekezdésének c) pontja, 6. §-ának (2) bekezdése, 11. §-a és 13. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontja hatályát veszti.