10/2001. (III. 1.) PM rendelet

a vám- és pénzügyőrség rendelkezése alatt álló lakásokkal, helyiségekkel való gazdálkodásról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 87. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érintett érdek-képviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) az állami tulajdonú, a vám- és pénzügyőrség kezelésében lévő lakásra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségre,
b) az olyan önkormányzati tulajdonú lakásra, amelyre a vám- és pénzügyőrséget ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási, illetőleg bérlőkijelölési jog illeti meg - ideértve a korábbi szolgálati lakásokat is - [a)-b) együttesen vám- és pénzügyőrségi rendelkezésű lakás, a továbbiakban: VP rendelkezésű lakás].
(2) A VP rendelkezésű lakások, helyiségek bérletére, elidegenítésére, valamint bérleti jogviszonyából eredően a felek jogaira, kötelezettségeire, a lakásbérlet megszűnésére - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - az Ltv. előírásait kell alkalmazni.
(3) Ahol a lakástörvény a bérbeadó hozzájárulását írja elő, azt e rendelet szerint kell elbírálni. A bérbeadói jogokat a VPOP és a lakás helye szerint illetékes regionális parancsnokság mint lakásügyi szerv gyakorolja.

II. Fejezet

A LAKÁSGAZDÁLKODÁS RENDJE

Bérlők köre és a bérbeadás feltételei

2. § (1) VP rendelkezésű lakás nyújtható a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományú, köztisztviselői és közalkalmazotti tagja részére (a továbbiakban együtt: a testület tagja), ha a vám- és pénzügyőrségnél 3 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkezik. Lakáskérelmet az arra a célra rendszeresített igénylőlapon az állományilletékes lakásügyi szervnél kell benyújtani. A lakásigény mértékét a melléklet tartalmazza.
(2) A vám- és pénzügyőrség nyugállományú tagja részére is biztosítható a meglevő VP rendelkezésű lakással azonos vagy kisebb szobaszámú lakás határozatlan időre, ha a nyugállományú bérlő a meglevő lakását a testület rendelkezésére bocsátja.
(3) A feltétel bekövetkezéséig, vagy meghatározott időtartamra szóló bérleti szerződés lejárta esetén a bérlő kérelmére ugyanazt a lakást legfeljebb 5 éves időtartamra bérbe lehet adni, ha az e rendelet 2. és 3. §-ában foglaltak szerint a bérlakás juttatásának feltételei fennállnak, valamint a lakás a méltányolható lakásigény mérték felső határát nem haladja meg, és a bérlő szolgálati, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyának megszűnésére:
a) hivatásos állomány tagja esetén a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 56. § (1) bekezdés a)-c) pontja, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerint került sor [ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi, pszichikai, fizikai ok következménye],
b) köztisztviselő esetén a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. § (1) bekezdésének a), b), c), d), f) pontja szerint került sor, valamint az e) pont esetén akkor, ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye,
c) közalkalmazott esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdésének a), b), c) pontja szerint került sor, valamint a d) pont esetén akkor, ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye.
(4) A VP rendelkezésű lakások bérbeadó lakásügyi szervek közötti elosztásáról, hasznosításáról és a megüresedett lakások bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogának felhasználásáról, valamint a rendelkezési jogkörbe vont tartalék lakások bérlőkijelöléséről a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: országos parancsnokság) mint központi lakásügyi szerv dönt. Lakással rendelkező lakásügyi szervként működnek (a továbbiakban együtt: lakásügyi szerv) a VPOP állománya tekintetében a Beruházási és Elhelyezési Hivatal, a regionális parancsnokságok (illetékességi területükön), illetve budapesti viszonylatban a VP Központi Ellenőrzési Parancsnoksága, a VP Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, a VP Központi Járőrszolgálati Parancsnoksága, valamint budapesti székhelyű a hatósági jogkörrel nem rendelkező középfokú szervek tekintetében a Közép-Magyarországi Regionális Parancsnokság.
(5) A lakásügyi szervek mellett lakásügyi bizottságokat kell létrehozni a szakszervezet, az érdek-képviseleti szerv képviseletének bevonásával, melynek összetételére, feladatára belső szabályozásban előírtak az irányadók.
3. § (1) A testület tagja VP rendelkezésű lakást kaphat, ha szolgálati vagy munkahelyén nem rendelkezik önálló lakással.
(2) A VP rendelkezésű lakásellátásra vonatkozó jogosultságot kizárja, ha a testület tagja
a) szolgálati vagy munkahelyén és annak vonzáskörzetében bérlakással vagy a tulajdonában lévő beköltözhető lakással, illetve állandó lakáshasználati joggal rendelkezik,
b) kérelmére a lakása szolgálati jellegét a vám- és pénzügyőrség megszüntette, vagy a lakás elidegenítéséhez hozzájárult,
c) lakásigényének kielégítéséhez munkáltatói támogatást kapott,
d) a saját vagy házastársa által bérelt VP rendelkezésű vagy önkormányzati lakását maga, házastársa, gyermeke, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke részére megvásárolta, illetőleg a lakás megvásárlásához házastársa, egyeneságbeli rokona részére hozzájárulását adta,
e) lakásbérleti jogviszonyát közös megegyezéssel pénzbeli térítés mellett szüntette meg,
f) a jogosultsága szempontjából lényeges tényt, körülményt elhallgatott azért, hogy a valótlan tény közlésével a lakásügyi szervet megtévessze.
(3) A (2) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott személlyel egy tekintet alá esik a testületi tag házastársa, élettársa, valamint az együttköltöző családtagok.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott kizárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a testület tagját a szolgálat érdekéből olyan településre helyezik át, ahol lakással nem rendelkezik.
4. § (1) Öt évig nem részesíthető VP rendelkezésű lakásellátásban az, aki
a) a jogos lakásigénye mértékének megfelelő bérlakása bérleti jogviszonyát a lakás visszaadásával megszüntette,
b) családi házát, lakásingatlanát elidegenítette, kivéve, ha erre áthelyezése miatt került sor, vagy az elidegenítés a testület lakásgazdálkodási köréhez tartozó személy részére történt,
c) jogcím nélküli lakáshasználót VP rendelkezésű lakásban visszahagyott.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizárás nem vonatkozik arra az esetre, ha a testület tagját a szolgálat érdekéből olyan településre helyezik át, ahol lakással nem rendelkezik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ötéves határidőt az elidegenítés, illetve a jogcím nélküli lakáshasználat megkezdése napjától kell számítani.
5. § (1) Bérleti szerződés
a) valamely feltétel bekövetkezéséig (szolgálati jogviszony, a tisztség, adott vezetői beosztás, munkakör betöltésének időtartamára), vagy
b) meghatározott időre, legfeljebb 5 évre
köthető.
(2) A lakás bérleti szerződésének tartalmazni kell, hogy a bérlő a bérleti jogviszony megszűnése után - e rendeletben meghatározott feltételek szerint - a bérbeadótól igényt tarthat-e elhelyezésre, és az milyen szobaszámú, komfortfokozatú lehet.
(3) A 2. § (1) és (3) bekezdés szerinti jogosultak részére lakás elsősorban lakáscélú előtakarékosság vállalása esetén biztosítható. Erre vonatkozó kötelezettségvállalást a lakásbérleti szerződésben rögzíteni kell.
(4) A lakáscélú előtakarékosság vállalásától a bérlő anyagi, szociális, egészségügyi helyzetére figyelemmel - meghatározott időre - a lakásügyi szerv vezetője eltekinthet, ha az előtakarékosság vállalása a bérlő részére aránytalanul súlyos megterhelést jelent.

A bérlőtársi jogviszony létesítésének feltételei

6. § (1) A vám- és pénzügyőrség állományában lévő lakásigénylő házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést lehet kötni, amennyiben e rendelet szerint a házastársak mindketten jogosultak lakásra.
(2) Kérelem hiányában a lakás bérlője az a testületi tag lesz, aki a lakásigénylést benyújtotta, míg a házastárs a bérlő közeli hozzátartozója (házastársa) címen jogosult a lakás használatára.

A bérlő által befogadható személyek és a befogadás feltételei

7. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a) pontja alá tartozó lakásba a lakás bérlője más személyt - a bérlő házastársa, a kiskorú gyermeke (az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermeke) kivételével - csak a lakásügyi szerv vezetőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás meghatározott időhöz vagy feltételhez kötve adható meg. A bérlő köteles hitelt érdemlően igazolni a befogadási hozzájárulás iránti kérelem indokát.
(3) A (2) bekezdés szerinti meghatározott idő és feltétel lejártakor a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy a befogadott személy a VP rendelkezésű lakást elhagyja.
(4) A VP rendelkezésű lakásra albérlet, ágybérlet, a házastárs kivételével bérlőtársi jogviszony, életjáradéki szerződés, valamint tartási szerződés nem létesíthető, továbbá a bérlő halála esetén a lakás bérleti joga nem folytatható.

Lakáscseréhez történő hozzájárulás

8. § (1) A VP rendelkezésű lakás önkormányzati lakásra történő cseréjét az országos parancsnokság előzetes hozzájárulása alapján - kérelemre - a lakásügyi szerv vezetője engedélyezheti, ha az önkormányzat a cserelakásra vonatkozóan külön megállapodásban a vám- és pénzügyőrség rendelkezési jogát elismeri, és a cserelakások műszaki paraméterei egymással arányban állnak.
(2) VP rendelkezésű lakások egymás közti cseréjéhez - kivéve a regionális parancsnokságok, valamint középfokú szervek vezetőinek lakáscseréjét - a lakásügyi szerv vezetőjének előzetes hozzájárulása szükséges. A regionális parancsnokságok és a középfokú szervek parancsnokai (vezetői), valamint az országos parancsnokság főosztályvezetői és a velük azonos jogállású vezetők lakáscsere kérelmének elbírálása az országos parancsnok hatáskörébe tartozik.
(3) A lakáscserével megszerzett lakásra szóló lakásbérleti szerződés időtartamát az előző lakásra meghatározott feltételekkel kell megkötni.
(4) A lakásügyi szerv megtagadhatja a VP kezelésben lévő lakás cseréjéhez való hozzájárulását, ha a másik lakás bérlője nem áll, vagy nem állt a VP-vel szolgálati, illetve munkaviszonyban.

A lakásban visszamaradó személy elhelyezésére történő kötelezettségvállalás feltételei

9. § (1) A VP rendelkezésű lakást jogcím nélküli használó elhelyezésére a lakásügyi szerv akkor vállalhat kötelezettséget, ha a volt bérlő az általa használt lakásba költözésekor vagy azt megelőzően nem VP rendelkezésű lakást bocsátott a testület rendelkezésére.
(2) Az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére biztosított másik lakás megfelelő, ha az a jogcím nélkül használt lakással azonos vagy eggyel alacsonyabb komfortfokozatú, továbbá ugyanazon településen van.
(3) Az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére másik lakás biztosítása helyett a rendelet 15. § (2) bekezdésében - a méltányolható lakásigény mérték alsó határa után - megállapított pénzbeli térítés nyújtható.
(4) Ha a lakásban visszamaradó személy a vám- és pénzügyőrséggel szolgálati, munkaviszonyban áll, úgy az általa használt lakás részére bérbe adható, amennyiben a bérbeadás feltételei az e rendelet 2. §-ában és 3. §-ában foglaltak szerint fennállnak, és a lakás a méltányolható lakásigény mérték felső határát nem haladja meg.
(5) A bérlő házasságának jogerős felbontása után a volt házastárs a VP rendelkezésű lakásban jogcím nélküli lakáshasználó, aki a vám- és pénzügyőrségtől sem elhelyezésre, sem pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.
(6) A bérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő volt házastársa a bírósági határozatban foglaltak szerint jogosult a lakás használatára.
10. § (1) A rendelet 1. § (1) bekezdés a)-b) pontban meghatározott lakás bérlőjének halála esetén a bérlő özvegye részére az általa használt lakás legfeljebb 3 évre bérbe adható, ha a bérlő halálakor állandó jelleggel, életvitelszerűen a lakásban lakott és ugyanazon a településen (fővárosban vagy annak vonzáskörzetében) másik önálló lakása nincs. Ez a jogosultság nem testületi taggal vagy VP rendelkezésű lakásra nem jogosult testületi taggal való újabb házasságkötés esetén megszűnik. A meghatározott időtartam lejártakor az özvegy elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást elhagyni, kivéve, ha önkormányzati rendelkezésű lakást bocsátott a lakásügyi szerv rendelkezésére.
(2) Amennyiben tényleges állományú testületi tag elhelyezése céljából a lakásra szükség van, úgy az elhalt bérlő özvegye - közös megegyezés alapján - másik megfelelő lakásba költöztethető, vagy részére a 15. § rendelkezései szerint térítés fizethető.
(3) Ha az elhalt bérlő VP rendelkezésű lakásába - a bérbeadó engedélye nélkül - bármely hozzátartozója jogellenesen visszaköltözik, a bérbeadó köteles a visszaköltözőt jogcím nélküli lakáshasználóvá nyilvánítani, a lakás átadására felszólítani, és eredménytelen felszólítás esetén kiköltöztetése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

A VP kezelésű, állami lakás bérének mértéke

11. § (1) A lakbért, valamint a külön szolgáltatások díját a bérbeadó a bérlővel kötött lakásbérleti szerződésben állapítja meg (a mellékletben meghatározottak figyelembevételével).
(2) A havi lakbér mértékét 10%-kal növelni vagy csökkenteni kell a mellékletben meghatározott esetekben, továbbá, ha a lakás komfortfokozatában, alapterületében változás következik be. A havi lakbér mértéke nem növelhető, ha a komfortfokozat emelése a bérlő saját költségére történt. A mentesség a következő bérlőre már nem vonatkozik.
(3) A lakbér és külön szolgáltatások díjának megfizetésére mentesség, támogatás nem nyújtható.
(4) A lakbér megállapításával kapcsolatos viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik.

Az állami tulajdonú, VP kezelésű ingatlanhoz tartozó kert és személygépkocsi-tároló, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának szabályai

12. § (1) A VP kezelésében lévő lakáshoz tartozó kert kizárólagos használatáért a használónak külön bérleti szerződés alapján bérleti díjat kell fizetni. Ennek összegét - a helyi önkormányzati rendelet figyelembevételével - a bérbeadó állapítja meg.
(2) VP rendelkezésű személygépkocsi-tároló helyiség (a továbbiakban: tároló) igénylésére, elosztására és bérbeadására a VP rendelkezésű lakások bérletére vonatkozó szabályokat az alábbi bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A tárolóhelyiséget azonosító jellel meghatározott leállósávot kizárólag az épületben lakó és közúti közlekedésre alkalmas személygépkocsival rendelkező bérlő részére lehet bérbe adni.
(4) A tárolóra bérlőtársi szerződés nem köthető, a bérleti jog át nem ruházható.
(5) A bérlő a tárolót kizárólag saját vagy vele állandó jelleggel együttlakó házastársa, gyermeke tulajdonában vagy használatában levő személygépkocsi tárolására használhatja.
(6) A tároló éves bérleti díját - a hasonló bérlemények bérleti díjára figyelemmel - az országos parancsnokság állapítja meg.
(7) A tároló határozatlan időre szóló bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a pénzbeli térítés mértéke a helyiségbér egyévi összege.
(8) A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérbeadói jogait és kötelezettségeit a területileg illetékes lakásügyi szerv gyakorolja.
(9) A (8) bekezdés szerinti bérbeadást külön jogszabály alapján pályázati eljárás útján kell lefolytatni.
(10) A lakásügyi szerv a helyiséget a bérleti szerződésben meghatározott állapotban és feltételek mellett, abban kikötött időpontban és felszereltséggel, leltár szerint adja át a bérlőnek.
(11) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor - ha a felek másként nem állapodtak meg - a bérbeadáskori műszaki állapotban és leltár szerinti felszereltséggel köteles a bérbeadónak visszaadni.
(12) A bérlő a helyiség bérét és külön szolgáltatások díját havonta, egy összegben előre, a tárgyhó tizenötödik napjáig köteles a bérbeadónak megfizetni.
(13) A helyiségre bérlőtársi szerződés nem köthető, a bérlő a helyiséget nem adhatja albérletbe, a bérlet időtartama alatt a helyiségbe más személy nem engedélyezhető.

A lakáshasználati díj emelésének mértéke és feltételei

13. § (1) A jogcím nélküli lakáshasználó a használatért az első hat hónapban a lakbér mértékével azonos összegű lakáshasználati díjat köteles a bérbeadónak fizetni. A használati díjat a lakásügyi szerv állapítja meg, és számolja el. A bérleti jogviszonyban bekövetkezett változásról minden illetékes szervet értesíteni kell.
(2) A jogcím nélküli lakáshasználó által fizetendő lakáshasználati díjat a lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltével a lakásra megállapított lakbér összegének kétszeresére kell emelni, amennyiben másik lakásra, elhelyezésre nem tarthat igényt.
(3) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a lakást újabb 6 hónap elteltével sem adja le a bérbeadónak, a használati díjat a lakbér háromszorosára kell emelni.
(4) A felemelt használati díj meg nem fizetése esetén késedelmi kamatot kell fizetni. A késedelmi kamat mértékére a Ptk. előírásai az irányadók.
(5) A VP rendelkezésű lakásban lakó jogcím nélküli lakáshasználójával legkésőbb a jogcím nélkülivé válás tudomásra jutását követő 30 napon belül, írásban közölni kell a bérleti jogviszony megszűnésének időpontját, a jogcím nélkülivé válás tényét és a velejáró következményeit.
(6) A lakás és helyiség kiürítésével, átadásával, használatával kapcsolatban - teljesítés hiányában - a területi lakásügyi szerv intézkedni köteles a bírósági úton történő érvényesítésre.
(7) A (2)-(3) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható a VP bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakások jogcím nélküli használatánál. Ez esetben az önkormányzattal kötött megállapodásban foglaltak az irányadók.

A lakásbérlet megszűnése

14. § A VP rendelkezésű lakásra szóló bérleti jogviszony az Ltv. 23. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 75. §-ában foglaltak szerint szűnik meg.
15. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti lakásra határozatlan időre kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő pénzbeli térítésre jogosult.
(2) A térítés mértéke a lakásra vagy lakásokra a jelen rendelet mellékletének I/1. pontja alapján meghatározott lakbér egy évre kiszámított összege vagy összegeknek különbözete,
a) Budapesten és megyei jogú városban huszonötszöröse,
b) más helységekben húszszorosa.
(3) Ha a bérlő a VP-től munkáltatói támogatást is igénybe kíván venni, azt a térítési díj összegével csökkenteni kell.
(4) Ha a határozatlan időre szóló bérleti szerződésnek közös megegyezéssel történő megszüntetését szolgálati érdekből a bérbeadó kezdeményezi, mely esetben a térítés mértéke a lakás - hivatalos értékbecslés alapján megállapított - helyi forgalmi értékének 20%-a.
(5) Közös megegyezésen alapuló bérleti szerződés megszüntetésével biztosított lakáscsere esetén a térítés mértéke a rendelet 15. §-ban meghatározott alapdíj különbözetének összege.
(6) Ha a bérlő, illetve az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó állami szervtől vagy önkormányzattól másik bérlakást kap, akkor pénzbeli térítésre nem jogosult.
16. § (1) A 15. § (1) bekezdése szerinti térítés kifizetésének feltétele, hogy a bérlő a lakást tisztán, rendeltetésszerű állapotban, leltár szerinti felszerelési tárgyakkal együtt, kiürítve bocsássa a lakásügyi szerv rendelkezésére.
(2) A bérbeadó szerv a lakás tényleges átadásától számított 30 napon belül köteles intézkedni a térítési díj átutalására. Ennek elmulasztása esetén a lakás átvételének napjától a Ptk. rendelkezései szerinti kamatot köteles fizetni.
(3) A rendelet 15. § szerinti térítési díj 80%-a, a bérlő kérelmére legfeljebb egy évre megelőlegezhető, ha a bérlő másik lakást épít vagy vásárol, és azt a lakásügyi szerv felé jogerős építési határozattal vagy adásvételi szerződéssel igazolni tudja. A térítési díj 20%-át a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges költségek fedezetére vissza kell tartani.
(4) Ha a bérlő javítási, pótlási és karbantartási kötelezettségeinek a lakás tényleges leadásakor maradéktalanul eleget tesz, a visszatartott összeget részére ki kell fizetni.
(5) Ha a bérlő a megadott határidőig nem adja át a lakást, vagy szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonya a lakás tényleges leadása előtt megszűnik, köteles a már részére kifizetett térítést visszafizetni a testület lakásépítési alapszámlájára, és vele szemben a továbbiakban a jogcím nélküli lakáshasználóra irányadó szabályok szerint kell eljárni.
(6) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel a (3) bekezdés alapján kerül megszüntetésre, úgy a bérlővel ugyanarra a lakásra vonatkozóan határozott időtartamra szóló bérleti szerződést kell kötni.

III. Fejezet

AZ ELIDEGENÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

17. § Az állami tulajdonban és a testület kezelésében lévő, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség az alábbi feltételek együttes fennállása esetén idegeníthető el:
a) ha az elidegenítés nem ellentétes a testület szolgálati vagy lakásgazdálkodási érdekeivel,
b) ha a lakás elidegenítését az országos parancsnokság javaslatára a Pénzügyminisztérium engedélyezte,
c) ha az elidegenítésre kijelölt épület tulajdoni hányadának több mint 50%-át az arra jogosult bérlők megvásárolják,
d) ha az épület építésétől, vásárlásától vagy a teljes felújítástól számított 10 év eltelt,
e) ha a lakás, helyiség és a hozzá tartozó földterület az ingatlan-nyilvántartásban rendezett.
18. § (1) Nem idegeníthető el a lakás, helyiség,
a) ha a bérlő azt határozott időtartamra vagy valamilyen feltétel bekövetkezéséig bérli,
b) ha az épület legfeljebb 2-6 lakást foglal magában,
c) ha az épület teljes felújításáról, átalakításáról, korszerűsítéséről, bontásáról az országos parancsnokság, illetőleg az önkormányzat már döntött,
d) ha a műemléki hatóság az épületet, helyiséget, műemlékké nyilvánította és az elidegenítéshez nem járult hozzá.
(2) A pénzügyminiszter - az országos parancsnok javaslatára - a 17. § c) és d) pontja és a 18. § (1) bekezdése a)-b) pontja alól felmentést adhat:
a) ha a bérlő a lakásra, helyiségre vonatkozó határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel nem rendelkezik, és a bérleti szerződés megkötésétől legalább öt év eltelt,
b) ha a lakás olyan lakóépületben van, amelynek fenntartása gazdaságtalan és üzemeltetése indokolatlanul magas többletköltségekkel jár.
19. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakást, helyiséget megvásárolhatják:
a) a bérlő,
b) a bérlőtársak,
c) az a) és b) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenesági rokona, valamint örökbe fogadott gyermeke.
(2) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki másik lakásra tarthat igényt, az általa használt lakást a bérlőre irányadó feltételekkel vásárolhatja meg.
(3) Ha a 19. § (1) bekezdése szerint a lakás megvásárlására jogosult személy e jogával élni nem kíván a területi lakásügyi szerv - kérelemre - a bérlő részére a jogos lakásigénye mértékének megfelelő, de legfeljebb a meglévő lakás szobaszámával azonos szobaszámú másik lakást adhat bérbe.
(4) Ha a bérlő az elővásárlási jogával, valamint a (3) bekezdés szerinti lehetőségével nem él, úgy az általa lakott lakást az árajánlatban megállapított határidő elteltétől számított öt évig harmadik személynek csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
(5) Ha a nyugellátásban részesülő bérlő az elővásárlási jogával nem él, a lakásbérleti szerződésének fennállásáig a lakást harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
20. § (1) A lakás, helyiség elidegenítését az illetékes testületi lakásügyi szerv kezdeményezi.
(2) Az országos parancsnokság - az érdek-képviseleti szervek véleményének figyelembevétele mellett - javaslatot tesz a pénzügyminiszter számára az elidegenítéshez történő hozzájárulásra.

A vételár megállapítása és megfizetése

21. § (1) Az elidegenítésre kijelölt lakások és helyiségek forgalmi értékét hivatalos értékbecslés útján kell megállapítani.
(2) A 19. § (1) bekezdésében említett személyek által megvásárolt lakás vételára a forgalmi érték 60%-a, ha a lakás létesítésétől, teljes felújításától számított 15 év még nem telt el, 15 év eltelte után pedig 50%-a.
(3) Nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára a forgalmi érték.
(4) A vételár megállapításakor az üres lakás forgalmi értékéből le kell vonni a bérlőnek, lakáshasználónak a lakásra fordított és meg nem térített - számlával igazolt - értéknövelő beruházási költségeit.
22. § (1) Ha a lakást, helyiséget a 19. § (1) bekezdésében meghatározott személy vásárolja meg, a vételár 10%-át egy összegben köteles megfizetni, a fennmaradó vételár megfizetésére 25 éven át, havi részletfizetési kedvezmény adható évi 3%-os kamat felszámítása mellett.
(2) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a vételárat egy összegben megfizeti, a vételárból 40% árengedmény illeti meg. Ugyanilyen engedményre jogosult az is, aki a vásárláskor fennmaradó vételárhátralékot a vállalt határidő előtt fizeti meg.
(3) A megállapított vételár összegére és annak megfizetésére az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon kívül további engedmény, kedvezmény nem adható.
(4) Az üres lakás és helyiség vevőjét kedvezmény, engedmény nem illeti meg.
(5) A vételár kiegyenlítésére kárpótlási jegy - az arra vonatkozó szabályok szerint - csak a lakás megvásárlásához fogadható el.
23. § (1) A lakások, helyiségek elidegenítésekor befolyt bevétel a testület lakásépítési alapszámláját illeti meg, amelyet lakóépületei felújítására, korszerűsítésére, lakásépítésre, lakáscélú támogatásra kell felhasználni.
(2) A lakóépület, lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó bevételből le kell vonni
a) az épület elidegenítésére való előkészítés,
b) a földrészlet megosztás,
c) a társasházzá történő alakítás,
d) a forgalmi érték megállapítás,
e) az elidegenítés lebonyolítása
költségeit.
(3) Ha a vásárlás részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételárhátralék és járuléka erejéig a testület javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyeztetni.
(4) A törlesztési határidő elmulasztása esetén az adóst 30 napos teljesítési határidő kitűzésével írásban fel kell szólítani. Ha az adós fizetési kötelezettségének a felszólítás ellenére sem tesz eleget, a részletfizetési kedvezményt vissza kell vonni, és a vételárhátralék egy összegben válik esedékessé.
(5) Az adós késedelme esetén a Ptk. 301. §-ának (2) bekezdése szerinti kamatot a tartozás teljes összege után köteles megfizetni.
24. § (1) A lakások és helyiségek elidegenítési eljárásának lebonyolítása iránt az országos parancsnokság intézkedik. Az elidegenítés teljes körű lebonyolítására megbízási szerződést köthet ingatlanközvetítésre és értékbecslésre jogosult szervezettel (a továbbiakban: megbízott).
(2) A megbízottat nyilvánosan meghirdetett pályázat útján kell kiválasztani.
(3) A teljes körű lebonyolítás magában foglalja a lakóépület műszaki felmérését, dokumentálását, helyi forgalmi értékének, vételárának megállapítását, az ingatlan-nyilvántartással összefüggő összes tevékenységet, a társasházzá történő alakítását és az értékesítés lefolytatását.
(4) A megbízott köteles a megbízóval egyeztetni és ellenjegyeztetni a forgalmi érték és vételár megállapítását, valamint a társasház alapító okiratát.
25. § (1) A vásárlásra jogosult személy az adásvételi ajánlat kézhezvételét követő 60 napon belül köteles írásbeli nyilatkozatot tenni a megbízottnál az ajánlat elfogadásáról vagy visszautasításáról.
(2) Az elidegeníthető üres lakásra, helyiségre a testület tagjai részére pályázatot kell meghirdetni jelentkezési határidő és pályázati feltételek ismertetésével.
26. § (1) A pályázatot a lakásügyi szerv vezetője által kijelölt 5 tagú bizottság bírálja el, amelynek egyik tagja a szakszervezet képviselője, pályázati határidő lejártát követő 15 napon belül.
(2) A pályázat eredményét a testület tagjai között nyilvánosan kell kihirdetni, illetve a helyben szokásos módon közzétenni.
27. § (1) Az adásvételi szerződés megkötését követő hónap első napjával a helyi lakásügyi szerv a vevő birtokába adja a lakóépületet, lakást és helyiséget.
(2) A birtokba adás napjával megszűnik:
a) a bérleti jogviszony, a vevőt terhelő lakbér, használati díj, bérleti díj fizetési kötelezettség,
b) a helyi lakásügyi szervnek az értékesített lakásra és helyiségre vonatkozó bérbeadói kötelezettsége.
(3) Ha a társasházi közösség alakuló közgyűlésének időpontja az (1) bekezdéstől eltér, a helyi lakásügyi szerv kezelői kötelezettsége a társasház megalakulását követő hónap első napjával szűnik meg.
(4) Ha a lakóépület vegyes tulajdonba kerül, kezelői feladatokat, közös képviseletet a helyi lakásügyi szerv nem vállalhat.

VP rendelkezésű lakás elidegenítéséhez hozzájárulás feltételei

28. § (1) A lakásügyi szerv az 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott lakások elidegenítéséhez az alábbi feltételek együttes megléte esetén járulhat hozzá, ha
a) a hozzájárulás a vám- és pénzügyőrség lakásgazdálkodási érdekét nem sérti,
b) az érintett szakszervezet érdek-képviseleti szerv véleményét kikérve az országos parancsnokság az elidegenítéshez hozzájárult,
c) a lakás bérlője a testületnél legalább 15 éves szolgálati viszonnyal rendelkezik, és a lakásban 5 év óta folyamatosan életvitelszerűen lakik,
d) a bérleti szerződést határozatlan időtartamra kötötték.
(2) A VP bérlőkijelölési vagy fennálló bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakás elidegenítéséhez nem járulhat hozzá a lakásügyi szerv, ha
a) a lakást meghatározott időtartamra adták bérbe,
b) a bérlő másik önálló lakással is rendelkezik,
c) a lakást meghatározott beosztás, munkakör, megbízatás időtartamára vagy más feltétel bekövetkezéséig adták bérbe.
(3) A lakásügyi szerv a bérlő részére történő hozzájárulás megtagadását írásban köteles megindokolni.
(4) A lakás elidegenítéséhez történő hozzájárulása esetén a bérlő a testületnél további lakásellátásra vagy lakáscélú támogatásra nem jogosult. E bekezdésben meghatározott kizárás nem vonatkozik azon esetre, ha a testület tagját a szolgálat érdekében olyan településre helyezik át, ahol önálló lakással nem rendelkezik. Az e jogcímen biztosított szolgálati lakást azonban a bérlő nem vásárolhatja meg.
(5) Az 1991. évi XXXIII. törvény alapján önkormányzati tulajdonba került lakások esetén a lakásügyi szervnek a 43. §-ban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

29. § (1) E rendelet alkalmazásában vám- és pénzügyőrség lakásügyi szervei:
a) Központi lakásügyi szerv: VP Országos Parancsnokság,
b) Lakásügyi szerv: VPOP Beruházási és Elhelyezési Hivatala, VP Központi Ellenőrzési Parancsnokság, VP Központi Bűnüldözési Parancsnokság, VP Központi Járőrszolgálati Parancsnoksága, VP Regionális Parancsnokságai, budapesti székhelyű nem hatósági jogkörrel rendelkező középfokú szerveknél a Közép-Magyarországi Regionális Parancsnokság.
(2) A szolgálati jogviszony megszűnése a bérlőnek felróhatónak minősül, ha
a) a szolgálati jogviszonyáról lemondott,
b) a szolgálatra méltatlanná vált,
c) jogerős, végrehajtandó büntetést vagy fegyelmit kapott,
d) fegyelmi eljárás eredményeként nyugállományba került,
e) alkalmatlanság miatt felmentésre került (kivéve az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanságot),
f) az összeférhetetlenséget nem szüntette meg.
(3) E rendelet alkalmazásának szempontjából szolgálati viszonynak minősül a testületnél töltött hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszony, melybe nem számít bele más fegyveres szervnél eltöltött szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyként elismert idő.
(4) E rendelet alkalmazása szempontjából élettársi viszony a két - házasságkötés nélkül - közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben életvitelszerűen együttélő személy kapcsolata, amennyiben annak tényét közjegyző által kiadott közokirattal igazolja.
(5) E rendelet alkalmazása szempontjából önálló lakásnak kell tekinteni a kérelmező vagy házastársa, valamint velük együtt közös háztartásban élő kiskorú gyermek és más családtag tulajdonában álló, és az általa használt vagy használatba vehető lakást, ha a tulajdoni részarányuk eléri az 50%-ot, továbbá az általuk bérlőként, bérlőtársként használt lakást. A lakást akkor is használatba vehetőnek kell tekinteni, ha annak használatát a fentiekben megjelölt személy(ek) bérleti szerződéssel vagy egyéb módon másnak átengedte.
(6) Kérelmezőnek a haszonélvezettel terhelt lakást nem lehet önálló lakásnak tekinteni, ha azt haszonélvezettel terhelten örökli - vagyis a haszonélvezet nem megállapodáson alapszik - és a haszonélvező a lakásban lakik.
(7) Lakásjuttatásban részesülhet az is, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb olyan lakás fele tulajdoni hányada van, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett, vagy a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy 1990. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került tulajdonába vagy haszonélvezettel terhelten örökli, és a haszonélvező a lakást használja.
(8) A szolgálati helyen a szolgálatteljesítési helyét, valamint annak 60 km-es vonzáskörzetét kell érteni, ahová a dolgozónak a napi munkába járásra és hazautazásra - a munka-, illetőleg szolgálati érdek sérelme nélkül - lehetősége van.

IV. Fejezet

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

30. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Egyidejűleg hatályát veszti a vám- és pénzügyőrség rendelkezése alatt álló lakásokkal való gazdálkodásról szóló 6/1998. (II. 6.) PM rendelettel módosított 15/1995. (VII. 14.) PM rendelet.
(3) Felhatalmazást kap az országos parancsnok, hogy a rendelet végrehajtásával kapcsolatos belső szabályozást 2001. március 31-ig kiadja.