118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet

a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről

A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 203. § (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására, az e tevékenységet folytatók nyilvántartásba vételének feltételeire, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi központ nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárására.
(2) Nem tartozik a rendelet alkalmazási körébe az a közvetítői tevékenység, amelynek keretében
a) a helyi önkormányzat munkanélküliek részére foglalkoztatásuk elősegítése érdekében munkát ajánl fel,
b) az oktatási intézmény a vele tanulói, hallgatói jogviszonyban állók részére, álláskeresés céljából a munkaadókkal találkozót szervez (állásbörze),
c) színházi és művészeti ügynökség művészeket közvetít.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) magán-munkaközvetítés: a munkaügyi központ munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan tevékenység, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, külföldi állampolgárok Magyarországra való közvetítését is;
b) külföldi: aki nem magyar állampolgár;
c) a magán-munkaközvetítés szempontjából foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka, ideértve a gyermeknevelő (au-pair) tevékenységet is;
d) gyermeknevelő (au-pair) tevékenység: olyan foglalkoztatás, amelynek keretében a foglalkoztatott, magánszemélyeknél (családoknál) közreműködik a gyermekek ellátásában, nevelésében, gondozásában, és e tevékenységéért ellenszolgáltatásban (díjazás, szállás, étkezés, nyelvtanulás támogatása) részesül;
e) munkaerő-kölcsönzés: az Mt. 193/C. § a) pontjában meghatározott tevékenység;
f) kölcsönbeadó: az Mt. 193/C. § b) pontjában meghatározott munkáltató;
g) kölcsönvevő: az Mt. 193/C. § c) pontjában meghatározott munkáltató.
(2) Külföldi munkavégzésre irányuló magán-munkaközvetítés esetén az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogviszony tartalmára a fogadó ország vonatkozó jogszabályai az irányadók.
3. § (1) Magán-munkaközvetítést az Flt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott magán-munkaközvetítő az e rendeletben foglalt feltételekkel folytathat.
(2) Munkaerő-kölcsönzést (kölcsönzést) az Mt. 193/D. § (1) bekezdésében meghatározott kölcsönbeadó az e rendeletben foglalt feltételekkel folytathat.

A kölcsönbeadó és a magán-munkaközvetítő nyilvántartásba vétele

4. § (1) A kölcsönbeadót és a magán-munkaközvetítőt (a továbbiakban együtt: kérelmező) a székhelye szerinti munkaügyi központ akkor veszi nyilvántartásba, ha
a) a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési, illetve a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatását tartalmazza, illetve az egyéni vállalkozó magán-munkaközvetítésre jogosító vállalkozói igazolvánnyal,
b) a kérelmező vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szakmai képesítéssel, gyakorlattal,
c) a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel
rendelkezik, továbbá
d) a rendelet által előírt esetekben a vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.
(2) Ha a kérelmező a tevékenységét több telephelyen folytatja, az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt feltétellel valamennyi telephelyén rendelkeznie kell.
5. § (1) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a rendelet 2-3. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez a 4. § (1) bekezdésében foglaltak igazolására az alábbi okmányokat kell csatolni:
a) három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, egyéni vállalkozói igazolvány hiteles másolatát,
b) a 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott képesítést igazoló oklevél hiteles másolatát, illetve a rendelet által meghatározott szakterületen eltöltött gyakorlati időre vonatkozó igazolást, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt,
c) a 4. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak szerint a pénzügyi intézménnyel kötött eredeti letéti szerződést.
(2) A 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott irodahelyiség akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kérelemben feltüntetett módon van berendezve, vezetékes telefonvonallal rendelkezik, és a kérelmező az irodahelyiség használati jogát igazolni tudja.

Vagyoni biztosíték

6. § (1) A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának a vagyoni biztosíték akkor feltétele, ha a magán-munkaközvetítés külföldi munkavégzésre irányul, vagy a magán-munkaközvetítő a munkát kereső részére díjat számol fel.
(2) A magán-munkaközvetítői tevékenység 300 000 forint; külföldi munkavégzésre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység 500 000 forint, a kölcsönzési tevékenység egymillió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható.
(3) A vagyoni biztosíték a kérelmező által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál (a továbbiakban: pénzügyi intézménynél) lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét.
(4) Vagyoni biztosítékként csak olyan letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
a) a letét kizárólag a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés során keletkezett, a munkavállaló vagy a munkát kereső részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,
b) a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló vagy a munkát kereső részére az a) pont szerinti kártérítést a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,
c) a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt nyilvántartó munkaügyi központot, továbbá a kölcsönbeadót, illetve magán-munkaközvetítőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.
(5) Ha a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, a biztosítékok összegét külön kell letétbe helyezni. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó kártérítési igények kielégítése tekintetében kifizetés a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés érdekében elhelyezett letét mértékéig, tevékenységenként külön-külön kell teljesíteni.
7. § (1) A kölcsönbeadónak, illetve a magán-munkaközvetítőnek a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján a munkaügyi központban igazolnia kell.
(2) Ha a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt a munkaügyi központ a nyilvántartásból törli, a letéti szerződés a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a kölcsönzéssel vagy a magán-munkaközvetítéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő ellen a munkavállaló vagy a munkát kereső kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a munkaügyi központ a pénzügyi intézményt tájékoztatja.
(3) Ha a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, bármelyik tevékenysége megszüntetése esetén csak az ennek érdekében elhelyezett letét szüntethető meg.

A munkaügyi központ nyilvántartása

8. § (1) A munkaügyi központ a kölcsönbeadókról, illetve a magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet.
(2) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a tevékenységét több munkaügyi központ illetékességi területén lévő telephelyein folytatja, a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő nyilvántartásba vételére illetékes munkaügyi központ a telephely szerinti munkaügyi központot a nyilvántartásba vételről, a bejegyzett adatok változásáról, valamint a nyilvántartásból való törlésről tájékoztatja.
(3) Amennyiben a 4. §-ban foglaltak tekintetében a nyilvántartásba vételt követően változás következik be, a munkaügyi központ a megváltozott körülmények alapján dönt a korábban bejegyzett adatok módosítása vagy a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nyilvántartásból való törlése felől.
(4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt változás a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelyének más munkaügyi központ illetékességi területére történő áthelyezését érinti, a bejelentést a korábbi székhely szerinti munkaügyi központnál kell előterjeszteni. Az illetékességből áttett iratok alapján az új székhely szerinti munkaügyi központ határoz a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő nyilvántartásba vételéről.
(5) A munkaügyi központnak az általa nyilvántartásba vett kölcsönbeadókról, illetve magán-munkaközvetítőkről vezetett nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét,
b) a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyét,
c) a képviseletre jogosultak nevét, címét,
d) a vagyoni biztosíték mértékét,
e) a magán-munkaközvetítői, illetve kölcsönzési tevékenység belföldre vagy külföldre való irányultságát,
f) a nyilvántartásból való törlést elrendelő határozat számát, keltét, a törlés indokát.
(6) A munkaügyi központ a nyilvántartásba vett adatokról a Foglalkoztatási Hivatalt negyedévenként tájékoztatja. Az adatszolgáltatás módját és tartalmát a Foglalkoztatási Hivatal határozza meg.
(7) A munkaügyi központ és Foglalkoztatási Hivatal által vezetett nyilvántartásba - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek betartása mellett - bárki betekinthet, és arról másolatot kérhet.

A munkaerő-kölcsönző és a magán-munkaközvetítői tevékenység gyakorlása

9. § (1) A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.
(2) A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében köteles folyamatosan használni, a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni.
(3) A kölcsönbeadónak, illetve a magán-munkaközvetítőnek a székhelyében, a 4. §-ban meghatározott feltételekben bekövetkezett változást, továbbá a tevékenysége megszüntetését nyolc napon belül a nyilvántartást vezető munkaügyi központnak be kell jelentenie.
10. § (1) A magán-munkaközvetítés során tilos
a) a munkát keresők között hátrányos megkülönböztetést tenni nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt,
b) a munkát keresőt jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre közvetíteni,
c) a munkát keresőt nem létező állásba közvetíteni, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba), ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig,
d) olyan munkaerőigényt kielégíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz,
e) olyan személyi adatokat rögzíteni, nyilvántartásba venni, felhasználni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben.
(2) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő megkülönböztetés.
11. § (1) A magán-munkaközvetítőnek a munkát keresőt tájékoztatnia kell a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól, így különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról, várható kereseti lehetőségről.
(2) Ha a magán-munkaközvetítői tevékenység az Flt. 6. § (2) bekezdése szerinti külföldi munkavállalásra irányul, a magán-munkaközvetítőnek a fogadó ország jogszabályairól - különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról - a közvetítést megelőzően a munkát keresőt írásban, hitelt érdemlően tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással a magán-munkaközvetítő a munkát keresőnek okozott kárért felelősséggel tartozik.
(3) Külföldi állampolgár magyarországi munkavégzésre csak a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályok figyelembevételével közvetíthető.

Adatszolgáltatási kötelezettség

12. § (1) A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a nyilvántartást vezető munkaügyi központ által kiadott adatlapon a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalókról - személyazonosításra alkalmatlan módon - tájékoztatást kell szolgáltatni korcsoportonként, nemenként, munkakörcsoport (szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás, szellemi foglalkozású) mellett FEOR főcsoportonként, továbbá iskolai végzettség és a kölcsönvevő besorolása szakágazat (TEÁOR 4. sz.) szerinti bontásban a következő adatokról:
a) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint;
b) a munkavállalók részére kifizetett kereset havi átlaga;
c) a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma, illetőleg a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönvevőnél teljesített munkaórák száma.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában a határozott idejű munkaviszony pontos időtartamát is meg kell jelölni.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a külföldi kölcsönvevők számát országonkénti bontásban kell megadni.
13. § (1) A magán-munkaközvetítőnek a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a nyilvántartást vezető munkaügyi központ által kiadott adatlapon - személyazonosításra alkalmatlan módon - a következő adatokról kell tájékoztatást szolgáltatni:
a) magyar állampolgárok belföldre történt munkaközvetítéseinek száma (fő);
b) a külföldre történt közvetítések száma országonként (fő);
c) külföldi állampolgárok magyarországi munkavégzésre történő közvetítésének száma állampolgárság szerint (fő).
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt adatokat az alábbi bontásban kell megadni: az összes munkaközvetítésen belül az eredményes közvetítések száma; a foglalkoztatásra irányuló jogviszony típusai szerinti közvetítettek létszáma (fő), a közvetítést megelőzően munkával nem rendelkező munkanélküliek száma, korcsoportonként, nemenként, munkakörcsoport (szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás, szellemi), iskolai végzettség, nemzetgazdasági ágazatok szerint.
14. § A munkaügyi központ a 12-13. §-ban foglalt összesített adatokat, valamint az általa a tárgyév december 31-én nyilvántartott munkaerő-kölcsönzők, illetve magán-munkaközvetítők számát, szervezeti formáját, a tárgyévben nyilvántartásba vett és törölt munkaerő-kölcsönzők, illetve magán-munkaközvetítők számát (a törlés indokának feltüntetésével) a tárgyévet követő március 31-éig továbbítja a Foglalkoztatási Hivatal részére elemzés, feldolgozás, nyilvánosságra hozatal céljából.

A kölcsönbeadó és a magán-munkaközvetítő tevékenységének ellenőrzése és a nyilvántartásból való törlése

15. § A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelye, illetve telephelye szerint illetékes munkaügyi központ a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés e rendeletben foglalt feltételeinek fennállásával és a magán-munkaközvetítés tekintetében a tevékenység folytatásával kapcsolatban hatósági ellenőrzést végez.
16. § (1) A munkaügyi központ törli a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt a nyilvántartásból, ha
a) tevékenysége megszüntetését bejelentette, vagy
b) a 4. § (1) bekezdésben foglalt feltételekkel nem rendelkezik, vagy
c) a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta, vagy
d) az Mt. vagy e rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét.
(2) A munkaügyi központ törölheti a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt a nyilvántartásból, ha a 12-13. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget.
(3) Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak alapján került sor, a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő legkorábban csak a törlést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő hat hónap elteltével vehető újra nyilvántartásba.
(4) A törlésről a munkaügyi központ a kölcsönzési, illetve magán-munkaközvetítő tevékenységet folytató gazdasági társaságot bejegyző cégbíróságot, egyéb jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint a vállalkozói igazolványt kiállító szervet, valamint a letétet kezelő pénzügyi intézményt értesíti.
17. § A munkaügyi központ és a kölcsönbeadó, valamint a magán-munkaközvetítő tevékenységük során együttműködik. Az együttműködés eszközei különösen
a) a rendszeres szakmai kapcsolattartás,
b) a munkaerőpiacra vonatkozó információk cseréje,
c) a 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott hirdethető és közvetíthető álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje,
d) a munkatársak közös képzési lehetőségeinek biztosítása,
e) megállapodások a munkaerő-piaci helyzete javítása érdekében.

Záró rendelkezések

18. § (1) E rendelet 2001. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a magán-munkaközvetítési tevékenységről szóló 274/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 139/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 3. §-a.
(2) Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. § Az a magán-munkaközvetítő, aki
a) a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában magán-munkaközvetítői tevékenységet folytat,
b) a munkát keresők között nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervhez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz,
c) jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre munkát keresőt közvetít,
d) nem létező állásba, valamint olyan állásba, (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba) közvetít, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig,
e) jogszabálysértő feltételeket tartalmazó munkaerőigényt elégít ki,
hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
(3) Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet a következő alcímmel és 96/A. §-sal egészül ki:
„A munkaerő-kölcsönzés szabályainak megsértése
96/A. § Az a munkaerő-kölcsönbeadó, aki
a) a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytat,
b) jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre munkavállalót kölcsönbe ad,
c) a kölcsönvevő olyan munkahelyén, telephelyén történő munkavégzésre ad kölcsönbe munkavállalót, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig,
hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
(4) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 86. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (2)-(4) bekezdésének számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
„(2) A Munka Törvénykönyvének a 193/C. §-a a) pontjában meghatározott munkavállalóról a nyilvántartó lapot - a kölcsönvevő által az e rendeletben meghatározott adatok közlése mellett - a kölcsönbeadó vezeti.”
(5) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 22. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (2)-(5) bekezdése (3)-(6) bekezdésre változik:
„(2) A Munka Törvénykönyvének a 193/C. §-a a) pontjában meghatározott munkavállalóról a bejelentési kötelezettséget - a kölcsönvevő által az e rendeletben meghatározott adatok tárgyhónapot követő 5. napjáig teljesített közlés alapján - a kölcsönbeadó teljesíti.”
(6) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a következő 48. §-sal egészül ki:
„48. § A Munka Törvénykönyvének 193/C. §-a a) pontjában meghatározott munkavállaló a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos igényét az előírt igazolások benyújtásával a kölcsönvevőnél jelenti be. A kölcsönvevő a benyújtott igazolásokat az Ebtv.-ben, illetőleg e rendeletben meghatározott és rendelkezésre álló adatok közlésével a kölcsönbeadó részére három munkanapon belül továbbítja. Egyebekben az igény érvényesítésével összefüggő, a foglalkoztatóra előírt kötelezettségek a kölcsönbeadót terhelik. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a kölcsönvevőnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.”