11/2001. (IV. 24.) MeHVM rendelet

az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól

A Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXIII. törvény X. Miniszterelnökség fejezet 9. cím 3. alcímében meghatározott informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási feladatok fejezeti kezelésű célelőirányzatának a Magyar Köztársaság informatikai és hírközlési politikájának megvalósítására figyelemmel, a Széchenyi Terv céljaival összhangban történő egységes szemléletű felhasználására, kezelésére, működésére, ellenőrzésére, a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. § (4)-(5) bekezdése alapján, az egyes miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIX. törvényben, valamint az információs társadalom megvalósításával összefüggő feladatokról, az informatikai kormánybiztos feladat- és hatásköréről szóló 100/2000. (VI. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) foglaltakra tekintettel - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A célelőirányzat kezelése, forrása és felhasználása

1. § (1) Az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvenciagazdálkodási célelőirányzatot (a továbbiakban: célelőirányzat) a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága (a továbbiakban: Kormánybiztosság) kezeli.
(2) A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) felhatalmazza az informatikai kormánybiztost (a továbbiakban: kormánybiztos) az e rendeletben foglaltak végrehajtására.
(3) A miniszter a kormánybiztos javaslatára, az éves költségvetési törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárig egyes feladatok végrehajtására eseti jelleggel felhatalmazást adhat a Kormánybiztosság szervezeti egységei vezetőinek.
2. § (1) A célelőirányzat eredeti kiadási, bevételi és támogatási előirányzatát a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határozza meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a célelőirányzat bevételeit képezik:
a) a bel- és külföldi gazdálkodó szervek és természetes személyek által, valamint külföldi segélyalapokból és kormánysegélyből a célelőirányzat javára teljesített önkéntes befizetések,
b) jogszabályban meghatározott befizetések,
c) egyéb bevételek.
(3) A célelőirányzat pénzügyi műveleteinek lebonyolítására a Magyar Államkincstár előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.
(4) A célelőirányzatból kell finanszírozni a célelőirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, nyilvántartásának egyes tárgyi és személyi feltételeivel és ellenőrzésével kapcsolatos költségeket is.
3. § (1) A célelőirányzat - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az államháztartásra és a beszerzésekre vonatkozó jogszabályok szerint, a Kr.-ben, az egyéb jogszabályokban, illetve kormányhatározatokban az informatikával, illetve a hírközléssel összefüggésben a miniszter, illetőleg a kormánybiztos részére előírt feladatok megvalósítására használható fel ezek tekintetében.
a) az intézkedések, döntések, tervezetek, stratégiák megalapozott előkészítése érdekében áruk, illetőleg szolgáltatások beszerzésére,
b) az intézkedések, feladatok szakszerű végrehajtása érdekében áruk, illetőleg szolgáltatások beszerzésére,
c) az intézkedések, döntések, jogszabályok, illetőleg végrehajtott feladatok eredményének, következményeinek elemzése, ellenőrzése érdekében áruk, illetőleg szolgáltatások beszerzésére.
(2) A célelőirányzat terhére kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően megvalósítani különösen a következő feladatok finanszírozását:
a) a koncessziós szerződések előre nem látható, határidő előtti megszűnése vagy a koncessziós társaság szerződésszegése miatti azonnali intézkedésekhez szükséges kiadásokat, továbbá a költségalapú szolgáltatási és csatlakozási díjak alkalmazásáig a díjkiegyenlítést célzó támogatásokat,
b) a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának megváltoztatásából következő, a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 12. §-ának (4) bekezdése alapján felmerülő kártalanítást,
c) a korszerű távközlési technológia bevezetéséhez szükséges sávátrendezésekből eredő kártalanítást,
d) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, a Távközlési Érdekegyeztető Fórum, a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság, valamint az Informatikai Érdekegyeztető Fórum működtetését,
e) az egyes - hírközléssel és informatikával kapcsolatos - kormányzati, készenléti, nemzetbiztonsági, közbiztonsági és védelmi jellegű feladatok megvalósításához nyújtott támogatásokat,
f) a hírközléssel és informatikával összefüggő nemzetközi kapcsolatokból származó kormányzati kötelezettségek ellátását.
(3) A célelőirányzat felhasználható továbbá minden olyan feladatra, amelyet jogszabály, illetve kormányhatározat a hírközléssel vagy az informatikával kapcsolatban a miniszter, illetve a kormánybiztos feladat- és hatáskörébe utal.
(4) A célelőirányzat köztartozások rendezésére, illetve támogatások folyósítása esetén visszaigényelhető általános forgalmi adóra nem használható fel.

A célelőirányzat felhasználásának általános céljai

4. § A kormánybiztos a célelőirányzat felhasználásával:
a) megvalósítja az információs társadalommal kapcsolatos stratégiai feladatokat, illetőleg az információs társadalom kialakulása folyamatának monitorozását,
b) biztosítja a stratégiai feladatok megoldását segítő kutató- és szakmai tanácsadó tevékenységet,
c) támogatja a hírközlés és informatika oktatási és ismeretterjesztési feladatait, a felnőttek oktatási rendszeren kívüli informatika képzését, valamint az információs társadalom szolgáltatásainak megismertetését, fejlesztését, elterjedésük gyorsítását,
d) gondoskodik a köztisztviselők és közalkalmazottak nem munkahelyi célú informatikai hozzáférésének támogatásáról, az ehhez szükséges képzésről,
e) elősegíti a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény által meghatározott nonprofit szervezetek informatikai infrastruktúrájának kiépítését,
f) támogatja a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó vállalkozások informatikai infrastruktúrájának fejlesztését,
g) elősegíti az információs társadalom kiépítéséhez szükséges képzési jegyzék, oktatási tematika és módszertan kidolgozását, nyilvántartását, hozzáférését,
h) előmozdítja a helyi önkormányzatok és a köztestületek honlapjainak kialakítását,
i) biztosítja a magyar nyelvű informatikai technológiák fejlesztését, elsősorban a magyar nyelvhelyességi rendszerek, szövegfelolvasó technológiák, intelligens nyelvi kereső rendszerek és magyar nyelvi honlap kialakítását,
j) koordinálja a távmunka hazai elterjedésének, megismerésének, szervezésének informatikai hátterét,
k) ellátja a feladatkörébe tartozó hírközlési, illetve informatikai szabályozási feladatokat,
l) biztosítja a hírközlési és informatikai szolgáltatások igénybevételének lehetővé tételét az információs társadalomról leszakadó csoportok és az ezeket segítő kutatások számára, elősegíti a kulturális és tudományos értékek közvetlen elérésének biztosítására szolgáló hírközlési és informatikai eszközök fejlesztését,
m) hozzájárul a területfejlesztés terén a hírközlési és informatikai szolgáltatásokkal való ellátottság elősegítéséhez, bővítéséhez,
n) elősegíti a korszerű hírközlési és informatikai szolgáltatások bevezetését,
o) biztosítja a közcélú távközlési szolgáltatások elterjesztésének gyorsítását,
p) támogatja a hírközlés és informatika fejlesztését célzó kísérleteket,
q) elősegíti a mintaértékű kormányzati informatikai projektek megvalósítását,
r) biztosítja a központi közigazgatás céljait szolgáló informatikai és távközlési infrastruktúra, valamint alkalmazási rendszerek fejlesztésével, üzemeltetésével összefüggő kiadások fedezetét,
s) gondoskodik az egyes - a közigazgatás informatikai továbbfejlesztésével, távközléssel, frekvenciagazdálkodással összefüggő - kormányzati szintű koordinációs feladatok ellátásáról,
t) összehangolja az információs társadalom megvalósulását szolgáló kormányzati feladatokkal kapcsolatos valamennyi kommunikációs és marketing teendőt,
u) megvalósítja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály vagy kormányhatározat a hatáskörébe, illetőleg a hírközléssel, illetve informatikával összefüggésben a miniszter hatáskörébe utal.

A PÁLYÁZATI RENDSZER ÉS A TÁMOGATÁSOK ODAÍTÉLÉSÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAI

A támogatásban részesíthetők köre

5. § (1) A célelőirányzatból támogatás kizárólag e rendelet alapján nyújtható.
(2) Támogatás - a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, továbbá az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény hatálya alá tartozó vállalkozók, valamint magyar állampolgárságú természetes személyek részére nyújtható.
(3) Nem nyújtható támogatás
a) csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló szervezetnek;
b) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül a költségvetés alrendszereiből, illetőleg az e rendelettel szabályozott célelőirányzatból bármely időpontban juttatott támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségének nem, vagy csak részben tett eleget;
c) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek 60 napot meghaladó, lejárt esedékességű adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság annak megfizetésére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;
d) azon szervezet részére, amelyet a pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetési kötelezettsége keletkezett;
e) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik.

A pályáztatás szabályai

6. § (1) A miniszter felhatalmazza a kormánybiztost és a kormánybiztos előterjesztésére a Kormánybiztosság szervezeti egységének vezetőit az e rendelet alapján történő nyilvános pályázatok lebonyolítására.
(2) A pályázatok a Pénzügyminisztérium előzetes véleményének kikérése után kerülnek kiírásra.
(3) A rendeletben meghatározott különböző célokra egyidejűleg több pályázati eljárás is folytatható.
(4) Egy pályázó több pályázatot is benyújthat, de egy pályázatban csak egy támogatási jogcím szerepelhet.
(5) E rendelkezések alól a fejezet felügyeletét ellátó miniszter eseti döntésével, az informatika-stratégiai célkitűzések megvalósítását szolgáló, rendkívüli méltánylást érdemlő, a támogatási szerződés megkötését követően kialakuló, korábban előre nem látható ok miatt bekövetkező esetben legfeljebb egy alkalommal felmentést adhat.
7. § (1) A pályázati felhívásokat a Kormánybiztosság a Miniszterelnöki Hivatal hivatalos lapjában (Hivatalos Értesítő) és legalább egy országos terjesztésű napilapban, valamint hivatalos honlapján teszi közzé.
(2) A pályázati felhívásnak, illetve a pályázati útmutatónak tartalmaznia kell a támogatási célt és az ennek megvalósítását szolgáló jogcímeket, a támogatás elnyerésének feltételeit, az elbírálási szempontokat, az eljárási szabályokat, az éves szinten felhasználható támogatás összegét, a támogatás folyósítására megkötendő szerződés követelményrendszerét, valamint a pályázat benyújtására előírt határidőt, a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó okiratokat és dokumentumokat, adatlapokat és nyilatkozatokat.
(3) A pályázatot a Kormánybiztosság által a pályázati felhívásban megjelölt szervezeti egységéhez vagy közreműködő szervezethez kell benyújtani.
(4) A Kormánybiztosság az e rendeletben foglalt pályázati részfeladatok végrehajtására, így különösen a pályázatok és a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásával, azok végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatok elősegítése céljából közreműködő szervezetként - külön szerződésben foglalt feltételek szerint - a Hírközlési Főfelügyeletet, a Távmunka Kht.-t, a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-t, a Nemzeti Kollégiumi Közalapítványt, a Magyarországi Cigányokért Közalapítványt, a TEMPUS Közalapítványt, valamint az esetenként felkért egyéb szervezeteket (a továbbiakban együtt: közreműködő szervezet) vehet igénybe.
(5) Több pályázó együttesen is benyújthat pályázatot. Az ilyen pályázat esetén meg kell jelölni, hogy egymás közötti megállapodás alapján mely pályázó jogosult képviseletre.

A pályázat tartalmi követelményei

8. § (1) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó azonosító adatait és nyilvántartásba vételét igazoló okirat 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát,
b) a támogatási jogcím megnevezését, a támogatandó program (projekt) célját, megvalósítási helyét és időtartamát, a program (projekt) összköltségét, az igényelt támogatás összegét és felhasználásának tervezett ütemét, a megvalósítás rövid programindokolását és részletes leírását,
c) támogatás igénylése esetén általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét,
d) a saját forrás rendelkezésre állásának formáját és összegét,
e) több pályázó összefogása esetén a 7. § (6) bekezdésében meghatározott megállapodás tényét,
f) a pályázati felhívásban megjelölt egyéb adatokat, információkat,
g) jogszabályok alapján igényelt, kapott egyéb támogatások (ideértve a területfejlesztési tanácsok rendelkezési jogkörében eldöntött támogatásokat is), valamint az államközi szerződés alapján külföldi segélyekből kapott támogatások összegét,
h) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított és támogatott alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, közhasznú társaságtól a pályázatban szereplő programhoz, projekthez igényelt, illetve kapott hozzájárulás összegét és formáját, e szervezetenként felsorolva.
(2) A pályázó külön írásbeli nyilatkozatot köteles csatolni:
a) a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról és hitelességéről, a saját források meglétéről;
b) a pályázat tárgyának megvalósításához más költségvetési előirányzatból igényelt vagy elnyert támogatásokról, az egyéb forrásból származó hozzájárulás mértékét, ezek rendelkezésre bocsátására vonatkozó ígérvényeket,
c) annak tudomásulvételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program (projekt) megvalósítási helye e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozhatók;
d) arról a hozzájárulásról, hogy a pályázat megvalósulásának szabályszerűségét, a támogatás rendeltetésszerű felhasználását a jogszabályban meghatározott szervek ellenőrizzék.
(3) A pályázathoz csatolni kell minden olyan egyéb dokumentumot, mely a program (projekt) szükségességét támasztja alá, és annak minél szélesebb körű bemutatását teszi lehetővé.
9. § (1) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt címzetthez a felhívásban megjelölt módon, szöveges indokolással, egy eredeti és a felhívásban meghatározott számú másolati példányban kell benyújtani.
(2) A pályázatok hiányos benyújtása esetén a Kormánybiztosság vagy a közreműködő szervezet a pályázót egy alkalommal megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása a pályázónak a pályázat elbírálásából való kizárását eredményezi.
(3) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök kizárólag a támogatási szerződésben meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók.

A támogatások formái

10. § A célelőirányzatból a 4. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető kedvezményezettek részére
a) visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás),
b) a támogatási szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség melletti nem végleges juttatás (a továbbiakban: visszatérítendő támogatás)
nyújtható, melynek mértéke és formája az igényelttől eltérő is lehet.

A támogatás mértéke

11. § Az egy pályázat keretében megvalósuló programhoz vagy projekthez kapcsolódó támogatás saját forrás szükséglete az adott pályázati felhívásban kerül meghatározásra.

A pályázati díj mértéke

12. § (1) A pályázónak a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell fizetnie, melynek mértékét a pályázati felhívás tartalmazza.
(2) A pályázati díjat átutalással kell teljesíteni a pályázati felhívásban megjelölt Magyar Államkincstár által vezetett számlára. A pályázati díj befizetését igazoló okiratot a pályázat eredeti példányához csatolni kell.
(3) A pályázat elutasítása esetén a pályázati díjat a Kormánybiztosság az elbírálástól számított 60 napon belül köteles visszautalni, kivéve, ha a pályázó önhibájából hiúsul meg a pályázat.

A pályázat elbírálása

13. § (1) A beérkezett pályázatokat - a jogszabályban és a pályázati felhívásban meghatározott formai és tartalmi feltételek meglétének ellenőrzését követően - a pályázati bíráló bizottság részére döntési javaslat megtétele céljából a Kormánybiztosság vagy a közreműködő szervezet készíti elő.
(2) A Kormánybiztosság vagy az általa kijelölt közreműködő szervezet a beérkezett pályázatokat a pályázat benyújtásától számított 15 napon belül köteles a bizottság elnökei részére eljuttatni. A bizottság a pályázatokkal kapcsolatos szakmai álláspontját és döntési javaslatát a pályázat benyújtásától számított 30 napon belül a pályázati felhívásban megjelölt elbírálási szempontok alapján alakítja ki.
(3) A pályázati bíráló bizottság (a továbbiakban: bizottság) legalább három, legfeljebb kilenc főből áll. A bizottság tagjait a kormánybiztossal egyetértésben a miniszter jelöli ki. A bizottság egy tagját a pénzügyminiszter jelöli ki. A bizottság tagjai közül elnököt választ. A bizottság ügyrendjét a kormánybiztossal egyetértésben maga állapítja meg.
(4) A bizottságnak a döntési javaslat megtételének részeként a pályázatok értékelését és az értékelés legfontosabb szempontjait tartalmazó, minden pályázó számára hozzáférhető jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A pályázatokról - a bizottság döntési javaslatának ismeretében - annak előterjesztésétől számított 8 napon belül az 1. § (2)-(3) bekezdésében megjelölt személy dönt.
(6) Az elbírálás eredményéről a pályázókat a döntés meghozatalától számított 15 napon belül értesíteni kell, és a támogatásban részesülőkkel 45 napon belül szerződést kell kötni.

A szerződéskötés

14. § (1) A támogatásban részesített pályázóval a támogatási szerződést a Kormánybiztosság köti meg. A támogatások folyósítására kizárólag támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor.
(2) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a felek megnevezését és aláírását, a szerződés keltét;
b) a támogatás összegét, a támogatott program vagy projekt támogatásának jogcímét, a felhasználás feltételeit és követelményeit;
c) a támogatás folyósításának módját, a kölcsönös teljesítések tárgyi és pénzügyi ütemezését;
d) az ellenőrzési jogosultság és a 3. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott bejelentési kötelezettség elfogadását;
e) az arra való figyelemfelhívást, hogy az Áht. 13/B. §-ának feltételei szerint a támogatási döntés kedvezményezettje az árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatás-megrendelési célra juttatott támogatás felhasználása tekintetében köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni;
f) a vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy hibás teljesítése esetére irányadó jogkövetkezményeket;
g) az elállás jogát és feltételeit;
h) a szerződésszerű teljesítést biztosító mellékkötelezettségeket;
i) a pályázati felhívásban megjelölt és az ajánlati kötöttség folytán a támogatási szerződés részévé váló egyéb feltételeket és rendelkezéseket;
j) a támogatási szerződésben meghatározott feladat teljesítésével és az elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket és kellékeket;
k) a felek által lényegesnek tartott egyéb rendelkezéseket.
(3) Amennyiben a támogatási döntés kedvezményezettjének mulasztásából vagy neki felróható egyéb okból a támogatási szerződés megkötésére a Kormánybiztosság vagy a közreműködő szervezet által a szerződéskötésre meghatározott megfelelő határidő határnapjától számított 30 napon belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti.

A támogatások folyósítása

15. § (1) A támogatás folyósítása utólagosan, a teljesítés igazolása mellett, a támogatási döntés kedvezményezettje által benyújtott számlákon és a kifizetést igazoló okiratokon alapuló elszámolás alapján történik. Az utalványozó az 1. § (2)-(3) bekezdésében foglalt személy.
(2) A támogatás igénybevétele, ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik, teljesítésarányosan történhet. Az utalványozáskor biztosítani kell a támogatási szerződés és a támogatás folyósításának (kifizetésének) összhangját, továbbá a kifizetés alapjául szolgáló teljesítést igazoló okiratokon, így különösen a számla vagy számlát helyettesítő bizonylat meglétét.

A támogatási program lezárása

16. § Egy program vagy projekt akkor tekinthető befejezettnek, illetve megvalósultnak, ha a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek - szerződésszerűen és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően - teljesültek, és a támogatási döntés kedvezményezettjének a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló beszámolójának benyújtását, valamint bizonylatokkal és hatósági nyilatkozatokkal alátámasztott elszámolását követően az érdekeltek jóváhagyásával a záró jegyzőkönyv elkészült.

A támogatások ellenőrzési rendszere

17. § (1) A támogatási szerződés szerződésszerű teljesítését, a rendeltetésszerű és a támogatási szerződésnek megfelelő forrásfelhasználást a Kormánybiztosság és az általa a támogatási szerződésben megjelölt közreműködő szervezet, továbbá jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek ellenőrzik.
(2) A támogatási döntés kedvezményezettje köteles a támogatás forrásainak felhasználását ellenőrzés céljából elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni.
(3) Ellenőrzésre a támogatás folyósításakor (előzetes ellenőrzés), a támogatás felhasználása során folyamatba épített módon (közbenső ellenőrzés) és a támogatás folyósításának megszűnését követő öt naptári éven belül utólagosan is (utóellenőrzés) sor kerülhet.
(4) A Kormánybiztosság az Áht. 92. §-ában foglaltak szerinti beszámolójának mellékletét képezi az adott időszakban elbírált pályázatok alapján történt költségvetési kötelezettségvállalásokról szóló összefoglaló jelentés.

Átmeneti és záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, de el nem bírált pályázatokat a pályázati kiírás közzététele napján hatályos rendelet rendelkezései és a közzétett pályázati felhívás feltételei szerint kell elbírálni. Az odaítélt támogatásokat az e rendelettel szabályozott célelőirányzat terhére kell finanszírozni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a hírközlési és informatikai célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 2/2000. (XII. 1.) MeHVM rendelet.