11/2001. (III. 1.) PM rendelet

a vám- és pénzügyőrség dolgozóinak lakáscélú munkáltatói, valamint a lakhatási támogatásáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. § (2) bekezdés e) pontjában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. § (1) bekezdésére is figyelemmel, valamint a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 10. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a vám- és pénzügyőrség dolgozói részére nyújtható lakhatási támogatásokról - az érdek-képviseleti szervvel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a Hszt. 115. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott támogatási formák tekintetében a vám- és pénzügyőrség hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományú tagjaira (a továbbiakban: testület tagja).
2. § (1) Lakhatási támogatások:
a) vám- és pénzügyőrség kezelésében, illetve rendelkezésében lévő bérlakás bérbeadása,
b) lakáscélú kamatmentes munkáltatói kölcsön, támogatás,
c) egyszeri, vissza nem térítendő lakáscélú juttatás,
d) szálló- vagy szolgálati férőhelyes elhelyezés,
e) albérleti díj hozzájárulás,
f) lakhatási költség hozzájárulás,
g) lakbértámogatás.
(2) Lakhatási támogatásokra a következő forrásokból származó pénzeszközök használhatók fel:
a) a vám- és pénzügyőrség éves költségvetéséből az e célra jóváhagyott költségvetési előirányzat,
b) az előző évben az erre a célra rendelkezésre álló keret előirányzat maradványai és az esetleges költségvetésen belüli évközi átcsoportosítások,
c) a vám- és pénzügyőrség kezelésében lévő lakások és lakóépületben lévő helyiségek elidegenítéséből származó bevételnek a vám- és pénzügyőrség költségvetését megillető része,
d) a vám- és pénzügyőrség által nyújtott munkáltatói kölcsön törlesztő részlete, valamint annak kamatai,
e) a vám- és pénzügyőrség bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jogával érintett lakások elidegenítéséhez történő hozzájárulás esetén a vám- és pénzügyőrséget - az 1991. évi XXXIII. törvény 43. § alapján - megillető vételárrész,
f) a lakáscélú számlán kezelt összeg után a pénzintézet részéről fizetett kamat,
g) a kölcsön átvállalása jogcímén más munkáltatók részéről átutalt összeg.
3. § (1) A lakáscélú alapszámláról az alábbi jogcímeken teljesíthető a kifizetés:
a) kamatmentes munkáltatói kölcsön, valamint más munkáltatótól átvállalt kölcsön összege,
b) a számlavezetéssel kapcsolatos pénzintézet által felszámított kezelési és egyéb költség,
c) a lakáscélú tartozások behajtásával összefüggő bírósági eljárás költsége,
d) vám- és pénzügyőrség kezelésében lévő lakások cseréjénél, valamint a bérleti jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséért a bérlőt megillető pénzbeli térítés.
(2) Az előirányzat-felhasználási keretszámláról a következő jogcímeken teljesíthető kifizetés:
a) lakásbérlő- és vevőkiválasztási jog megszerzése, lakás vásárlása, valamint az otthonházakban történő férőhelyek vásárlása,
b) albérleti díj hozzájárulás,
c) lakhatási költségekhez hozzájárulás,
d) lakbértámogatás,
e) egyszeri vissza nem térítendő juttatás.
(3) A lakáscélú keret kezelésére a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának a pénzintézettel bankszámlaszerződést kell kötni.
4. § Lakáscélú munkáltatói támogatás nyújtható a testület tagjának:
a) lakás tulajdonjogának vagy tulajdoni hányadának megszerzéséhez, cseréjéhez,
b) a tulajdonába kerülő lakás építéséhez,
c) a saját önálló lakást eredményező lakásépítéshez,
d) a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átalakításához,
e) a lakástulajdon lakószoba számát növelő bővítéséhez, toldaléképítéshez,
f) lakáskorszerűsítéshez,
g) vagyonközösség megszüntetése érdekében történő tulajdonrész vásárlásához,
h) az e rendeletben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékben a dolgozó korábbi munkáltatójától kapott lakáscélú támogatás átvállalásához,
i) az önkormányzati tulajdonú lakás megvásárlásához, mely esetben a támogatás összege nem haladhatja meg a lakásvételár 10%-át.
5. § (1) E rendelet alapján a testület tagja - a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján - az alábbi feltételek együttes fennállása esetén részesülhet kamatmentes lakáscélú támogatásban:
a) ha a tulajdonában levő vagy kerülő építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás nagysága nem haladja meg a többször módosított lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendeletben meghatározott méltányolható lakásigény mértékét, illetőleg az eladási ára, építési költsége nem haladja meg a Pénzügyminisztérium által évente közzétett összeget,
b) hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanra a munkáltatói kölcsön összeg erejéig a vám- és pénzügyőrség javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,
c) ha a kölcsönnel szolgálati, illetve munkahelye szerinti településen vagy annak 60 km-es körzetében - ahol a testület tagjának szolgálati, illetve munkahelye van, vagy ahonnan munkarendnek megfelelő gyakori hazautazásra a szolgálati érdek sérelme nélkül lehetőség van (a továbbiakban: vonzáskörzet) - saját lakáshelyzetét oldja meg,
d) ha a kölcsönre jogosult igénylő kérelmének teljesítését a Lakásügyi Bizottság javasolja,
e) ha rendelkezik megfelelő összegű saját megtakarítású pénzügyi fedezettel, lakásbővítés és -korszerűsítés esetében a költség legalább 30%-ával, építésnél és vásárlásnál pedig legalább 50%-ával,
f) ha a testület tagjának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének és együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetőleg a meglévő lakását az újabb lakás megszerzése érdekében elidegeníti, vagy bérleti jogviszonyát megszünteti. Erről a tényről a támogatást igénylő nyilatkozni köteles,
g) ha vállalja, hogy amennyiben a kölcsön teljes visszafizetése előtt - e rendelet 13. §-ában meghatározott okokból - a kölcsönszerződés felmondásra kerül, úgy a kölcsönhátralékot, a már korábban jóváírt kedvezménnyel és a hitelintézet által felszámított kezelési költség összegével növelve, 30 napon belül, egy összegben visszafizeti, továbbá a tartozás késedelmes teljesítése esetén a törvényes - a Ptk. 301. §-ának (1) bekezdése szerinti - késedelmi kamatot is megfizeti.
(2) Támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb olyan lakás fele tulajdoni hányada van, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett, vagy a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy 1988. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került tulajdonába, vagy haszonélvezettel terhelten örökli és a haszonélvező a lakást használja.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételtől a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka (a továbbiakban: országos parancsnok) eltekinthet, ha a testület tagja öt éven belül a nyugdíjkorhatárt eléri, és a munkáltatói támogatással a végleges letelepedését kívánja megoldani.
(4) A testület tagja a kölcsönszerződésben, valamint a kölcsönengedélyezésre jogosulttal megkötött megállapodásban meghatározott feltételek teljesítését vállalja.
(5) A testület tagja vállalja, hogy a munkáltatói kölcsönt és a saját rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat együttesen a lakás vételárának, illetve építési költségének kiegyenlítésére használja fel.
6. § Munkáltatói támogatást legkésőbb a lakásépítéshez a használatbavételi engedély kiadását, lakásvásárláshoz a vételár teljes kifizetését, lakáskorszerűsítéshez pedig az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását megelőzően lehet nyújtani.
7. § (1) A munkáltatói kölcsön elosztására vonatkozó elveket a rendelkezésre álló pénzügyi keret függvényében a VPOP Lakásügyi Bizottsága javaslata alapján az országos parancsnok határozza meg, az alábbi kielégítési sorrend figyelembevételével. Előnyben részesül az igénylő, aki
a) az első, önálló lakáshoz jutás támogatását kéri,
b) a lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkezik és azt a rendelkező szervnek visszaadja, vagy az új lakáshoz jutás érdekében idegeníti el,
c) szolgálati érdekből földrajzilag más területen fekvő helységbe kerül áthelyezésre,
d) a kölcsön igénylésével egyidejűleg a vám- és pénzügyőrség kezelésében levő lakás visszaadását kezdeményezi,
e) lakáscélú előtakarékosságot vállal, és annak teljesítését okmányokkal igazolja.
(2) A munkáltatói kölcsönigények társadalmi elbírálása érdekében a VPOP-on, a regionális parancsnokságokon, budapesti viszonylatban a Közép-Magyarországi Regionális Parancsnokságon, a VP Központi Ellenőrzési Parancsnokságon, a VP Központi Bűnüldözési Parancsnokságon, VP Központi Járőrszolgálati Parancsnokságon (a továbbiakban együtt: lakásügyi szerv) Lakásügyi Bizottságot kell létrehozni valamennyi munkáltatói jogkört gyakorló szerv képviseletével.
(3) a) A bizottság a lakás- és lakhatási támogatási igény elbírálásában közreműködő véleményező, javaslattevő és döntést előkészítő szerv, amely feladatkörét a bizottságot létrehozó lakásügyi szerv - a VPOP Lakásügyi Bizottsága kivételével - illetékességi területén gyakorolja.
b) VPOP-nál önálló hatáskörben külön Lakásügyi Bizottság működik, amely a lakások elosztása tekintetében a VPOP állományára, míg lakáscélú kölcsönelosztás tekintetében a vám- és pénzügyőrség teljes szervezetére kiterjedő illetékességgel bír.
(4) A bizottság önálló hatáskörben:
a) véleményezi a lakás- és lakhatási támogatás igénybevételére irányuló kérelmeket,
b) vizsgálja az adatok valódiságát, a rászorultság - eltartott gyermekek száma, más eltartott családtag - mértékét, a szolgálati érdek érvényesülését, jövedelmi és vagyoni viszonyokat, szükség esetén helyszíni vizsgálatot végez,
c) javaslatot tesz az elosztás módjára és mértékére, valamint a sorrendjére,
d) évenként egy alkalommal beszámol a munkájáról az országos parancsnoknak.
(5) A bizottság legalább 5 tagból áll, melynek elnökét a lakásügyi szerv vezetője jelöli ki. A titkári teendők ellátását a lakásügyi előadó végzi, aki nem tagja a bizottságnak. A Közép-Magyarországi Regionális Parancsnokságon működtetett bizottságban valamennyi budapesti székhelyű hatósági jogkörrel nem rendelkező középfokú szervnek képviseltetnie kell magát.
(6) A bizottság megalakításáért a lakásügyi szerv vezetője felelős. A bizottság munkájában tagként a szakszervezetek, érdek-képviseleti szervek részvételét biztosítani kell.
(7) A bizottság üléseit szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal tartja.
(8) A bizottság működésére vonatkozó kérdéseket az első bizottsági ülésen elfogadott ügyrendben kell meghatározni, amelyet a lakásügyi szerv vezetője hagy jóvá.
8. § (1) A vám- és pénzügyőrség rendelkezésére álló lakáscélú támogatás feletti rendelkezési jogot az országos parancsnokság gyakorolja, míg a jogcímenként biztosítható mértéket az országos parancsnokság évente határozza meg.
(2) A munkáltatói kölcsön kizárólag a lakáscélú alapszámla vezetésével - bankszámlaszerződés alapján - megbízott pénzintézet útján folyósítható.
(3) A munkáltatói kölcsön kamatmentes, a pénzintézet által felszámításra kerülő kezelési költség, valamint a jelzálogjog bejegyzésért és törléséért fizetendő díj a támogatásban részesített dolgozót terheli.
(4) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő):
a) lakásépítés és -vásárlás esetén legfeljebb 25 év,
b) korszerűsítés esetén legfeljebb 10 év.
(5) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónap tizedik napja.
9. § (1) Nem nyújtható munkáltatói támogatás:
a) a fennálló pénzintézeti kölcsöntartozás kiegyenlítéséhez,
b) hétvégi ház, nyaraló, üdülő vagy más nem lakás céljára szolgáló épület építéséhez, vásárlásához, illetve korszerűsítéséhez,
c) állami és önkormányzati tulajdonú bérlakás bővítéséhez, korszerűsítéséhez,
d) annak, akinek a kérelmére a vám- és pénzügyőrség a kezelésében lévő szolgálati lakás elidegenítésre került, vagy önkormányzati tulajdonban álló vám- és pénzügyőrségi bérlőkijelölésű lakás elidegenítéséhez a testület hozzájárult,
e) annak, aki támogatás a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban foglaltak szerint a munkáltatónak adófizetési kötelezettséget keletkeztet, vagyis az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér,
f) ha nem rendelkezik az 5. § (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel, illetve nem vállalja azok teljesítését,
g) ha a kérelem elbírálásakor hatályos Szja törvényben meghatározott adómentességet biztosító előírásoktól eltér,
h) a vám- és pénzügyőrségnél eltöltött hároméves szolgálati viszonnyal nem rendelkezik (kivéve, ha más fegyveres erőtől vagy fegyveres szervtől került áthelyezésre),
i) annak, aki szolgálati helyén vagy annak vonzáskörzetében a méltányolható lakásigény mértékének megfelelő saját tulajdonú lakását öt éven belül elidegenítette,
j) annak, aki a kölcsön iránti kérelemben szándékosan valótlan tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat,
k) annak, aki a munka- és szolgálati helyén, illetve annak vonzáskörzetében lévő lakástulajdonát elajándékozta.
(2) Az (1) bekezdés g), i) és j) pontjában meghatározott feltételek érvényesítésétől - szolgálati érdekből - az országos parancsnok eltekinthet.
(3) A testület tagja részére ismételt munkáltatói támogatás csak akkor adható, ha a kölcsönben részesített dolgozó az előző tartozását - e rendelet 11. § (1) bekezdésben megállapított engedmény igénybevétele nélkül - egy összegben kiegyenlítette.
(4) Akinek a vám- és pénzügyőrség rendelkezésében a szolgálati lakásra szóló bérleti jogviszonyát közös megegyezéssel megszüntette és ezért pénzbeli térítést kapott, annak csak a térítési összeg és a mindenkor adható munkáltatói kölcsön maximum összege közötti különbözet erejéig nyújtható munkáltatói kölcsön.
10. § (1) A munkáltatói kölcsönben részesült dolgozót a vám- és pénzügyőrségnél eltöltött szolgálati, munkaviszonya alapján - a hivatásos állományú dolgozó szolgálati viszonyába a Hszt. alapján a más fegyveres szervnél eltöltött időt is be kell számítani - kedvezmény illeti meg:
5 év után	20 000 Ft
10 év után további	30 000 Ft
15 év után további	40 000 Ft
20 év után további	50 000 Ft
25 év után további	60 000 Ft
Összesen:	200 000 Ft
(2) A munkáltatói támogatásban részesült dolgozó tartozásának fennállása alatt a kedvezmény jóváírására - a megállapított havi törlesztő összeg változatlanul hagyása mellett - a tartozást nyilvántartó pénzintézet felé az országos parancsnokság hivatalból intézkedik.
(3) Amennyiben a fennálló tartozás összege a kedvezmény alapján a jóváírható összegnél alacsonyabb, úgy csak a tényleges tartozás írható jóvá.
(4) Az ismételt munkáltatói kölcsön folyósítása során a megállapítható kedvezmény összegéből le kell vonni a már korábban igénybe vett és jóváírt kedvezmény összegét.
(5) A szolgálatteljesítés közben elhunyt javára - tekintet nélkül a szolgálati idejére - a 25 éves szolgálat után járó kedvezményt kell jóváírni. Amennyiben engedményben még nem részesült vagy részbeni kedvezményt kapott, ezt a 25 éves szolgálat után elszámolható összegre kell kiegészíteni.
11. § (1) A testület tagját kölcsön felvételét követő öt év elteltével, a törlesztési idő előtti visszafizetése esetén engedmény illeti meg. Az engedmény mértéke a fennálló tartozás összegének 50%-a, de legfeljebb a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő engedmény.
(2) Az (1) bekezdésben, valamint a 10. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény, illetőleg engedmény együttes jóváírására azon esetben kerülhet sor, ha azok összege nem haladhatja meg a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő összeget. Az engedmény jóváírása a dolgozó kérelmére történik, melyre az országos parancsnokság intézkedik a pénzintézet felé.
12. § (1) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott engedmény nem illeti meg azt a testületi tagot:
a) akit fegyelmi vagy büntetőeljárásban jogerősen elmarasztaltak, amíg a büntetés, fenyítés fegyelmi hatálya alatt áll,
b) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak befejezéséig,
c) akinek kölcsönszerződését a testület felmondta és emiatt a kölcsönhátralék visszafizetése egy összegben vált esedékessé,
d) akinek kölcsönnel terhelt lakása elidegenítését a kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett az országos parancsnokság engedélyezte,
e) akinél nem valósult meg a hitelcél,
f) akinek a szolgálati vagy munkaviszony megszüntetése - a nyugdíjazás, átszervezés, létszámcsökkentés, egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság esetét kivéve - egyéb módon folyamatban van.
(2) A 11. § (1) bekezdés alapján engedményben részesített testületi tag az engedmény igénybevételétől számított 5 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat.
13. § (1) A munkáltatói kölcsönszerződést azonnali hatállyal fel kell mondani azzal a testületi taggal szemben:
a) aki a kölcsönszerződést a pénzintézethez történt átutalásától számított 3 hónapon belül nem kötötte meg, illetőleg a kölcsön felhasználását nem kezdte meg és ennek okát nem igazolta,
b) aki a kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt vagy körülményt elhallgatott és ezáltal jogosulatlanul kamatmentes kölcsönben részesült, illetve a kölcsönt nem a jogcímnek megfelelően használta fel,
c) akinek szolgálati, illetve munkaviszonya - a nyugdíjazás, átszervezés, létszámcsökkentés, egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság esetét kivéve - megszűnt,
d) aki egyéb szerződésszegést követett el,
e) aki a megállapodásban vállalt fizetési kötelezettségének az írásbeli felszólításban meghatározott 15 napon belül sem tett eleget,
f) akinek a munkáltatói kölcsöne átterhelését az újonnan megszerzett ingatlanra nem engedélyezték,
g) ha a munkáltatói kölcsön igénybevételére irányuló cél, jogcím (vásárlás, építkezés stb.) meghiúsul.
(2) A kölcsönszerződést az országos parancsnokság írásban mondja fel és erről a hitelszámla kezelő pénzintézetet is értesíti.
14. § (1) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló tartozás a már korábban jóváírt kedvezményekkel és a hitelintézet által felszámított kezelési költség összegével növelve egy összegben válik esedékessé.
(2) A kölcsön késedelmes megfizetése esetén az adós a fennálló tartozás után a törvényes - a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti - késedelmi kamatot köteles fizetni.
(3) A kölcsönszerződés felmondását követően - indokolt esetben - a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében az országos parancsnokság megállapodást köthet az adóssal.
(4) A külön megállapodásban engedélyezett részletfizetés futamideje a 12 hónapot nem haladhatja meg. Késedelmes teljesítés esetén végrehajtási eljárást kell kezdeményezni.
15. § (1) Ha a munkáltatói kölcsönben részesült testületi tag elhalálozik, a túlélő házastárs, illetve az örökös a kölcsönt változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, feltéve, ha az adós elhalálozásának időpontjában állandó jelleggel vele együtt lakott.
(2) Házassági vagyonközösség megszűnése esetén a fennálló munkáltatói tartozást a lakásban maradó volt házastárs átvállalhatja, ha a volt házastárs is a testület tagja és rendelkezik e rendelet alapján előírt kölcsönnyújtás feltételeivel.
(3) Ha a munkáltatói kölcsönben részesült testületi tag szolgálati, köztisztviselői vagy munkaviszonya megszűnik, az új munkáltatója - külön megállapodás alapján - a fennálló tartozását átvállalhatja.
(4) A testületi tag szolgálati, munkaviszonyának megszűnése esetén a házastárs a fennálló kölcsöntartozást - írásbeli kérelemre - változatlan feltételekkel átvállalhatja, ha az e rendelet 1. és 5. §-aiban előírt feltételeknek megfelel.
16. § (1) A vám- és pénzügyőrség által nyújtott munkáltatói kölcsönnel épített, vásárolt vagy korszerűsített - jelzálogjoggal, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt - lakást csak az országos parancsnokság előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.
(2) Az elidegenítési hozzájárulás akkor adható meg, ha
a) az elidegenítés olyan testületi tag (vevő) javára történik, aki a kölcsön átvállalására jogosult és a teljes kölcsöntartozást átvállalja,
b) a támogatásban részesített testületi tag a munkáltatói kölcsönnel támogatott lakását - korszerűsítésre és a korábbi jogszabály alapján felújításra kapott kölcsön kivételével - a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel vagy építéssel a tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez meg, hogy a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom a megszerzett lakásra is átjegyezhető és a másik megszerzett lakás megfelel az e rendelet 5. §-ában foglaltaknak, valamint annak vételára, építési költsége ugyanannyi vagy magasabb az elidegenített lakás áránál,
c) a támogatásban részesült testületi tag a lakás tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg vállalja a fennálló kölcsöntartozásának egy összegben történő kiegyenlítését,
d) a testület tagja megállapodásban vállalja, hogy a fennálló tartozását az újonnan megállapított futamidő alatt - a pénzintézet által felszámított kezelési költséggel - visszafizeti. A törlesztő részlet összege 3000 Ft-nál kevesebb nem lehet.
17. § (1) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmet a szolgálati út betartásával az erre rendszeresített nyomtatványon kell az állományilletékes szervhez benyújtani, aki a kérelmet - javaslatával ellátva - megküldi a lakásügyi szervnek, a VPOP állománya a Beruházási és Elhelyezési Hivatalnak (budapesti székhelyű hatósági jogkörrel nem rendelkező középfokú szervek a VP Közép-Magyarországi Regionális Parancsnokságának, míg a VP Központi Ellenőrzési Parancsnoksága, a VP Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, a VP Központi Járőrszolgálati Parancsnoksága, valamint a Vám- és Pénzügyőri Gyógyház állományába tartozó testületi tagok a saját állományilletékes szervükhöz).
(2) Amennyiben a házastársak mindketten a vám- és pénzügyőrség dolgozói, úgy kérelmüket saját jogon a szolgálati, munkahelyükön külön-külön kell benyújtani.
(3) A kérelemhez csatolni kell a kölcsön célját hitelesen igazoló okmányokat. A kérelemhez és a csatolt mellékleteken közölt adatok valódiságáért az igénylő felelősséggel tartozik.
(4) A lakásügyi szerv a kérelmet - a Lakásügyi Bizottság javaslatával - a beérkezés sorrendjében veszi nyilvántartásba és elbírálás végett felterjeszti az országos parancsnokságra.
(5) Az országos parancsnokság a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében dönt a kérelem jogosultságáról, mely döntésről a regionális lakásügyi szervet értesíti.
(6) A jóváhagyott munkáltatói kölcsön pénzintézethez történő átutalása iránt az országos parancsnokság intézkedik.
18. § (1) Egyszeri, vissza nem térítendő juttatás nyújtható a testület tagjának az első önálló méltányolható lakásigény mértékének megfelelő lakásvásárláshoz, építéshez az alábbi feltételek együttes megléte esetén:
a) amennyiben a lakásvásárlást vagy építést a testület tagja a szolgálati helyén vagy annak vonzáskörzetében valósítja meg,
b) szolgálati helyén vagy annak vonzáskörzetében méltányolható lakásigényének megfelelő lakástulajdonnal, állandó használati joggal, bérleti jogviszonnyal sem a testület tagja, sem annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke és vele együttköltöző családtagja nem rendelkezik,
c) vállalja, hogy a vissza nem térítendő juttatással saját lakáshelyzetét véglegesen rendezi és a szolgálati, munkaviszonya fennállásáig a vám- és pénzügyőrséggel szemben szolgálati lakás, munkáltatói kölcsön igénnyel nem lép fel,
d) a vám- és pénzügyőrségnél legalább betöltött 15 éves szolgálati viszonnyal rendelkezik,
e) aki vállalja, hogy építkezés esetén a vám- és pénzügyőrség kezelésében lévő - határozott időtartamra szóló - lakást a támogatás nyújtását követően legfeljebb egy éven belül kiüríti, és azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásügyi szerv rendelkezésére bocsátja. Lakásvásárlás esetén a rendelkezésre bocsátás határideje a támogatás igénybevételét (szerződéskötést) követő hatvanadik nap.
(2) Támogatást igénybe vehet az is, akinek magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy más együttköltöző családtagjának együttesen legfeljebb olyan lakás fele tulajdoni hányada van, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett, vagy a tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy 1988. december 31-e előtt haszonélvezettel terhelten került tulajdonába vagy haszonélvezettel terhelten örökli, és a haszonélvező a lakást használja.
19. § Nem kaphat vissza nem térítendő juttatást az a testületi tag, akivel szemben a 12. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti kizáró ok áll fenn.
20. § (1) Az egyszeri vissza nem térítendő juttatást a testület tagja szolgálati viszonyának ideje alatt csak egyszer veheti igénybe. Az igénybevétel jogosságát a testület tagja igazolni köteles.
(2) A juttatás iránti kérelmek jogosságának megállapítása tárgyában - a Lakásügyi Bizottság javaslatának figyelembevételével - az országos parancsnok dönt. A szerződést a lakásügyi szerv köti meg.
(3) Az egyszeri vissza nem térítendő juttatás mértéke a hivatásos állományúak esetében a méltányolható lakásigény mértékének felső határával azonos nagyságú lakás előző évi átlagos építési költségének - a lakáscélú támogatásokról szóló 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet 1. § (5) bekezdés b) pontja szerint a Pénzügyminisztérium által közzétett mértékének - legfeljebb 10%-a, míg a köztisztviselő és közalkalmazott részére nyújtott egyszeri vissza nem térítendő támogatás nagysága nem haladhatja meg a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályban meghatározott adómentes határig terjedő összeget.
21. § (1) A támogatási szerződést fel kell mondani és a juttatást vissza kell vonni a testület tagjától, ha
a) szolgálati viszonya az általa kezdeményezett közös megegyezéssel, valamint fegyelmi vagy büntetőeljárással összefüggésben vagy a szolgálati viszonyról való lemondással szűnt meg,
b) a kérelemben valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, adatot vagy körülményt elhallgatott és ezáltal a juttatásban jogosulatlanul részesült, illetve a juttatást nem a jogcímnek megfelelően használta fel.
(2) A szerződés felmondása esetén a juttatást a testület tagja köteles az értesítés kézbesítésétől számított hatvan napon belül egy összegben visszafizetni, késedelmes teljesítés esetén a törvényes - Ptk. 301. § (1) bekezdés szerint - késedelmi kamattal együtt. A határidő eredménytelen elteltét követően végrehajtási eljárást kell kezdeményezni.
22. § (1) A vám- és pénzügyőrség a szolgálati feladatok jobb, hatékonyabb ellátása érdekében Vám- és Pénzügyőri Szállót, szolgálati férőhelyeket, tiszti szobákat létesíthet, tarthat fenn, bérelhet.
(2) A szolgálati férőhelyek, tiszti szobák létesítésének, megszüntetésének, bérbevételének engedélyezése és szabályszerű működésének, használatának felügyelete az országos parancsnokság hatáskörébe tartozik. A kezelése, fenntartása, rendeltetésszerű működtetése és ellenőrzése a lakásügyi szerv feladata.
(3) A szolgálati férőhely és tiszti szoba a testületi tag ideiglenes jellegű - szolgálati érdekből történő - elhelyezésére szolgál.
(4) A szolgálati férőhelyek, tiszti szobák igénybevételének időtartama: a vezénylés ideje, illetve áthelyezés esetén legfeljebb három év, melyet indokolt esetben újabb két évre meg lehet hosszabbítani. A szolgálati férőhely, tiszti szoba igénybevételére vonatkozó igényjogosultságot évenként vizsgálni kell.
23. § (1) A szolgálati férőhelyek, tiszti szobák igénybevételére jogosultak azok az egyedülálló testületi tagok, akik szolgálati helyükön vagy annak vonzáskörzetében lakással, szállással nem rendelkeznek és a felvételük vagy áthelyezésük időpontjában elszállásolásukat saját erőből megoldani nem tudják.
(2) Az igénylést az e célra rendszeresített nyomtatványon, a szolgálati út megtartása mellett kell benyújtania a lakásügyi szervnek.
(3) A testület tagja a lakásügyi szerv írásbeli értesítése alapján veheti igénybe a részére biztosított szolgálati férőhelyet vagy tiszti szobát.
24. § (1) A szolgálati férőhelyre, tiszti szobára való jogosultsága a testület tagjának megszűnik, ha
a) az R. 22. § (4) bekezdésében előírt határidő lejár,
b) a vám- és pénzügyőrséggel fennálló szolgálati, munkaviszonya bármilyen módon megszűnik,
c) a szolgálati férőhely házirendjét nem tartja be, tartósan vagy ismételten megszegi, illetve az együttélés általánosan elfogadott szabályait súlyosan megsérti,
d) az elhelyezett vagy annak házastársa, élettársa a szolgálati helyen vagy annak vonzáskörzetében lakást vásárol, bérlakást kap, vagy más módon lakáshoz jut,
e) más szolgálati helyre helyezték (kivéve, ha a másik szolgálati hely ugyanazon városban vagy annak vonzáskörzetében található),
f) az elhelyezett a térítési díjat - felszólítás ellenére - sem fizette be a felszólítást követő 15 napon belül.
(2) A lakásügyi szerv az elhelyezettet írásban értesíti a szolgálati férőhelyre, tiszti szobára való jogosultság megszűnéséről, aki köteles az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a szolgálati férőhelyről kiköltözni.
(3) A szolgálati férőhelyet, tiszti szobát és annak berendezési, felszerelési tárgyait a kiköltözéskor, rendeltetésszerű állapotban kell a lakásügyi szervnek átadni.
(4) Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni. Károkozás esetén a kártérítési felelősségről szóló jogszabály előírásai az irányadók.
(5) A szolgálati férőhelyen, tiszti szobában elhelyezett testületi tagját a térítési díj fizetési kötelezettség a kiköltözés napjáig terheli.
25. § (1) A szolgálati férőhely, tiszti szoba igénybevétele térítésköteles. Vezényeltek elhelyezése - a vezénylés időtartamáig -, valamint szolgálati érdekből történt áthelyezés esetén legfeljebb egy évig térítésmentes.
(2) A térítési díj mértékét az üzemeltetési, fenntartási költségek figyelembevételével évenként az országos parancsnok határozza meg.
(3) A térítési díjat az elhelyezettek postai átutalási utalványon vagy külön kérelemre „Kötelezvényben” foglaltaknak megfelelően az illetmény számfejtésen keresztül fizetik meg.
26. § (1) A szolgálati férőhelyeken, tiszti szobákban elhelyezettek részére - szolgáltatás keretében - biztosítani kell:
a) egyéni hálóhelyiséget biztosító tiszti szobát a tisztek számára, közös hálóhelyiséget biztosító szolgálati férőhelyet a zászlósok, tiszthelyettesek számára,
b) megfelelő bútorzatot, az életvitelszerű ott lakáshoz szükséges alapberendezési és felszerelési tárgyakat,
c) fürdési, tisztálkodási, ételmelegítési lehetőséget, melegvíz-szolgáltatást,
d) fűtést, világítást,
e) ágyneműhasználatot és mosást,
f) takarítást.
(2) A szolgálati férőhelyek, tiszti szobák kezelésével megbízott szerv köteles gondoskodni azok karbantartásáról, felújításáról, berendezési és felszerelési tárgyakkal való ellátásáról, a helyiségek tisztán tartásáról.
(3) A szolgálati férőhelyek, tiszti szobák rendjét a lakásügyi szervnek házirendben kell meghatározni.
(4) A vám- és pénzügyőrség kezelésén kívül eső épületekben működő szolgálati férőhelyeken az ágyneműcserét és mosást, valamint a takarítást a bentlakó testületi tagnak kell elvégezniük, illetve saját költségük terhére elvégeztetniük.
27. § (1) Az R. 23. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szolgálati férőhely, tiszti szoba igénybevételére jogosult bérleményben vagy albérletben lakó testületi tag - férőhely hiányában - bérleti, albérleti díj hozzájárulást igényelhet.
(2) Nem jogosult hozzájárulásra az a testület tagja, aki
a) szolgálati helyén vagy annak vonzáskörzetében állandó lakhelyként bejelentett lakással vagy lakáshasználattal rendelkezik,
b) szüleinél, nagyszüleinél, házastársánál, élettársánál, annak szüleinél vagy testvérénél lakik, még abban az esetben sem, ha azokat anyagilag támogatja,
c) a vám- és pénzügyőrség által felajánlott szolgálati férőhelyet, tiszti szobát vagy méltányolható lakásigény mértékének megfelelő szolgálati lakást legalább két esetben nem fogadta el.
28. § (1) A hozzájárulásra vonatkozó igényt - a szolgálati út megtartása mellett - írásban kell benyújtani a lakásügyi szervhez. Az igénybejelentéshez mellékelni kell a bérleti szerződést. A hozzájárulás az igazolt albérleti jogviszony idejére (bejelentkezéstől kijelentkezésig) folyósítható.
(2) A bérleti, albérleti díj hozzájárulás egy főre jutó mértékét évenként az országos parancsnok állapítja meg.
(3) Amennyiben több testületi tag közösen bérel lakást vagy szobát, úgy a hozzájárulást részükre - igénylés alapján - külön-külön kell megállapítani és folyósítani, de az így folyósított bérleti, albérleti hozzájárulás nem haladhatja meg a bérleti díj tényleges összegét.
(4) A bérleti, albérleti jogviszonyban bekövetkezett minden olyan változást, amely a hozzájárulás folyósítását befolyásolhatja köteles a pénzügyőr 8 napon belül írásban bejelenteni a lakásügyi szervnek.
(5) A valóságnak meg nem felelő nyilatkozatból, valamint bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő jogtalan pénzfelvétel esetén a dolgozót anyagi és fegyelmi felelősség terheli.
(6) A hozzájárulást utólag az illetménnyel együtt kell folyósítani a testületi tag részére.
(7) A hozzájárulás személyi juttatásnak minősül, ezért a kifizetésnél a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályokat kell figyelembe venni.
29. § (1) A méltányolható lakásigény mértékének megfelelő állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás fenntartási és üzemeltetési többletterheinek mérséklése érdekében lakhatási költségtérítés (a továbbiakban: költségtérítés) nyújtható a legalább 5 éves szolgálati, munkaviszonnyal rendelkező testületi tagnak.
(2) A költségtérítés juttatásának feltétele, hogy a lakásnak a vám- és pénzügyőrség kezelésében lévő szolgálati lakásra meghatározott tényleges átlagköltsége - amely a lakás fűtési, víz- és csatornadíj, melegvíz-ellátási díjának egy évre számított költsége - az ugyanazon energiahordozót felhasználó, azonos nagyságú és szobaszámú, komfortfokozatú és fűtési módú átlaglakás alapköltségét meghaladja.
(3) Az alapköltséget - amely a lakások nagysága, komfortfokozata, fűtési módja és a felhasznált energiahordozók figyelembevételével meghatározott költsége figyelembevételével az országos parancsnok határozza meg.
(4) A költségtérítés összege az alapköltségnek és a vám- és pénzügyőrség kezelésében lévő lakás meghatározott tényleges átlagköltségnek a különbözete.
(5) Nem kaphat költségtérítést a pénzügyőr, ha magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy vele együttlakó családtagjainak saját tulajdonú lakása [kivéve, ha az 5. § (2) bekezdése szerinti ingatlannal rendelkezik], állandó lakáshasználati joga vagy lakásbérleti jogviszonya van, illetve üdülője vagy egyéb ingatlana van, valamint az, akinek közüzemi díj tartozása van.
(6) A lakhatási költségtérítés személyi juttatásnak minősül, ezért a kifizetésnél a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályokat kell figyelembe venni.
(7) A költségtérítési igényjogosultság tekintetében a területi lakásügyi szerv vezetője dönt. A költségtérítést havonta utólag, az illetménnyel egyidőben kell a jogosult részére kifizetni.
30. § (1) Az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakást bérlő legalább 5 éves szolgálati, munkaviszonnyal rendelkező testületi tag részére személyi (családi) jövedelemhez igazodó mértékű lakbértámogatás nyújtható, ha a lakás lakbére meghaladja az azonos nagyságú és komfortfokozatú állami tulajdonú vám- és pénzügyőrség kezelésében lévő lakásra megállapított lakbér mértékét.
(2) A lakbértámogatás havi összege az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakás lakbérének és a vám- és pénzügyőrség kezelésében lévő lakás lakbérének különbözete.
(3) Nem kaphat lakbértámogatást a testület tagja, ha magának, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének vagy vele együttlakó családtagjainak saját tulajdonú lakása [kivéve, ha az 5. § (2) bekezdése szerinti ingatlannal rendelkezik], állandó lakáshasználati joga vagy lakásbérleti jogviszonya van.
(4) A lakbértámogatási igényt a lakásügyi szerv bírálja el. A lakbértámogatást havonta utólag az illetménnyel egyidőben kell a jogosult részére kifizetni.
(5) A lakbértámogatás személyi juttatásnak minősül, ezért annak kifizetésénél a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló jogszabályokat kell figyelembe venni.

Értelmező rendelkezések

31. § E rendelet alkalmazása szempontjából
a) lakásbővítés: a lakás alapterületének olyan növelése, amely legalább eggyel több szobaszám kialakítását eredményezi,
b) lakáskorszerűsítés: a lakás komfortfokozatát növelő építési és szerelési munkálatok, illetőleg a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálással, illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítása vagy kicserélése és a központi szennyvízelvezetéséhez történő csatlakozás,
c) vonzáskörzet: a szolgálati hely 60 km-es körzete, ahová a testület tagjának a napi munkába járására és hazautazásra a munka, illetőleg a szolgálati érdek sérelme nélkül lehetősége van,
d) szakszervezet: a vám- és pénzügyőrségnél a Hszt. 34. § (2) bekezdése szerint értendő érdekképviselet.

Záró rendelkezések

32. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - ez időponttól kezdve a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 7/1978. (PK 10.) PM utasítás 38. §-a hatályát veszti.
(2) A rendelet 18., 19., 20., 29. és 30. §-ait 2002. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.
(3) A 10. §-ban meghatározott összegű kedvezmény az 1995. július 14-ét követően támogatásban részesített testületi tagokat illeti meg, az ezt megelőző időpontban átutalt munkáltatói támogatásnál a kedvezmény mértékét a kölcsönszerződés megkötésekor hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell jóváírni.
(4) Felhatalmazást kap az országos parancsnok, hogy a rendelet végrehajtásával kapcsolatos belső szabályzást 2001. március 31-ig kiadja.