12/2001. (IV. 12.) EüM rendelet

az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek törzskönyvezéséről és a forgalomba hozataluk engedélyezéséről

Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 24. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § E rendelet rendelkezéseit - a magisztrális, a galenusi, valamint a Gytv. 6. §-a (2) bekezdése szerint egyedi alkalmazásra engedélyezett, valamint az e rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott gyógyszerek kivételével - a Gytv. 4. §-ának a) pontjában meghatározott valamennyi, Magyarországon emberi felhasználásra kerülő gyógyszer forgalomba hozatala, forgalmazása és felhasználása során alkalmazni kell.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) gyógyszerhatóanyag: a Gytv. 4. §-ának a) pontjában meghatározott célnak megfelelő anyag (a továbbiakban: hatóanyag), függetlenül attól, hogy emberi, állati, növényi, kémiai eredetű, vagy mikroorganizmusból származik;
b) segédanyag: a gyógyszerkészítmény gyártása során a kialakításához és alkalmazásához szükséges megfelelő minőségű anyag;
c) gyógyszeranyag: a hatóanyag és a segédanyag összefoglaló neve;
d) gyógyszerkészítmény: a gyógyszernek a hatóanyagot tartalmazó, általában segédanyagok hozzáadásával kialakított, emberi szervezeten vagy emberi szervezetben való alkalmazásra kész formája;
e) gyógyszerforma: a gyógyszer meghatározott alkalmazási módjának megfelelő megjelenése;
f) törzskönyvezett gyógyszerkészítmény: megkülönböztető névvel és csomagolással forgalomba hozatalra engedélyezett, alkalmazásra kész készítmény;
g) mellékhatás: a gyógyszer alkalmazásából következő káros, nem kívánt hatás, amely a gyógyszer-alkalmazási előírásban - vizsgálati készítmény esetén a vizsgálati tájékoztatóban - meghatározott szokásos adagokban a betegség megelőzése, felismerése, kezelése vagy élettani funkció helyreállítása, javítása során a gyógyszerkészítmény emberi szervezeten vagy emberi szervezetben történő alkalmazásakor következik be;
h) súlyos mellékhatás: olyan mellékhatás, amely az életet veszélyezteti, kórházi kezelést tesz szükségessé, illetőleg azt meghosszabbítja, maradandó egészségkárosodást, rokkantságot, veleszületett rendellenességet, születési hibát vagy halált okoz;
i) váratlan mellékhatás: az olyan mellékhatás, amelynek jellege és súlyossága nem felel meg az alkalmazási előírásban - vizsgálati készítmény esetén a vizsgálói tájékoztatóban - leírt mellékhatásnak;
j) időszakos biztonsági jelentések: a 23. § (3) bekezdésében meghatározott, rendszeresen az OGYI-hoz küldött jelentések;
k) forgalomba hozatali engedély kiadását követő biztonsági vizsgálat: olyan gyógyszer epidemiológiai vagy klinikai vizsgálat, amit a forgalomba hozatali engedély feltételei szerint végeznek a célból, hogy a már forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer alkalmazásával kapcsolatos biztonsági kockázatok mértékét megállapítsák vagy számszerűvé tegyék;
l) gyógyszerkészítménnyel való visszaélés: a gyógyszerkészítmény egyedi vagy rendszeres szándékos jogellenes alkalmazása, amely káros fizikai vagy pszichológiai hatásokkal jár vagy járhat.
(2) A gyógyszer - összetétele és felhasználása alapján - az alábbi típusba sorolható:
a) hasonszenvi (homeopátiás) gyógyszer: hasonszenvi őstinktúrát vagy őstinktúrákat tartalmazó, valamint ezek a Magyar Gyógyszerkönyvben, illetve az Európai Gyógyszerkönyvben (a továbbiakban együtt: Gyógyszerkönyv) meghatározott homeopátiás eljárással készült hígítását vagy hígításait tartalmazó gyógyszer;
b) hasonszenvi őstinktúra: olyan gyógyszer, amely gyógyszerkönyvi hasonszenvi cikkellyel rendelkezik, vagy az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI) által elfogadott, dokumentált bizonyítékok szerint - hasonszenvi gyógyászati célra önmagában vagy hígított formában alkalmas;
c) allopátiás gyógyszer: minden hasonszenvinek nem minősülő gyógyszer;
d) természetes gyógyszer: olyan gyógyszerkészítmény, amely hatóanyagként természetes (növényi, állati, ásványi) anyagot vagy anyagok keverékét tartalmazza, függetlenül attól, hogy ezek nyers vagy részlegesen feldolgozott állapotban vannak;
e) növényi drog: gyógynövény föld feletti vagy föld alatti része, vagy annak a gyógyszerkönyvben meghatározott eljárással készített terméke;
f) állati drog: valamely állatfaj vagy ennek gyógyszerkönyvben meghatározott része, szerve, szervrésze, illetve ezek előírás szerint előállított terméke;
g) növényi eredetű gyógyszer: olyan gyógyszerkészítmény, amely hatóanyagként növényi drogot vagy ilyenek keverékét tartalmazza, függetlenül a feldolgozás formájától;
h) állati eredetű gyógyszer: olyan gyógyszerkészítmény, amely hatóanyagként állati drogot vagy ilyenek keverékét tartalmazza, függetlenül a feldolgozás formájától;
i) vakcina: olyan gyógyszerkészítmény, amely az emberi szervezet specifikus védettségét (immunitását) aktívan alakítja ki;
j) szérum: olyan gyógyszerkészítmény, amely az emberi szervezet specifikus védettségét (immunitását) passzív módon biztosítja;
k) toxin: olyan gyógyszerkészítmény, amely emberi szervezetbe juttatva a szervezet immunállapotának meghatározására szolgál;
l) allergén: olyan gyógyszerkészítmény, amely allergiát kiváltó anyaggal szembeni immunválasz azonosítására vagy specifikus megváltoztatására szolgál [az i)-l) pont a továbbiakban együtt: immunológiai gyógyszerkészítmény];
m) izotóppal jelzett gyógyszer: minden olyan gyógyszerkészítmény, amely emberi felhasználásra kész formájában egy vagy több radioizotópot tartalmaz;
n) izotópgenerátor: olyan kötött anyaizotópot tartalmazó rendszer, amelyből radioaktív bomlás során olyan leányizotóp keletkezik, amely leoldással vagy más elválasztási módszerrel kinyerhető, és gyógyszerként vagy más anyagok radioaktív jelzésére felhasználható;
o) radioaktív készlet (kit): olyan gyógyszerkészítmény, amely - általában közvetlenül felhasználás előtt - radioizotóppal történő jelzéssel gyógyszer készítésére alkalmas;
p) radioizotóp-prekurzor: olyan radioizotóp, amellyel más anyagokat jeleznek felhasználásuk előtt [az m)-p) a továbbiakban együtt: radioaktív gyógyszer];
q) orvosi gáz: légnemű halmazállapotú gyógyszeranyag a megfelelő, biztonságos (nyomásálló) tároló- és adagolószerkezettel együtt;
r) stabil vérkészítmény: emberi vér valamely alkotóelemét tartalmazó gyógyszerkészítmény, amelyet emberi vérből vagy vérplazmából iparilag állítanak elő (pl. albumin, véralvadási faktorok és immunglobulinok), ide nem értve a teljes emberi vért, a vérplazmát és a vértestek koncentrátumát.

A gyógyszer forgalomba hozatalával kapcsolatos általános szabályok

3. § (1) A gyógyszer törzskönyvezésével és forgalomba hozatala engedélyezésével kapcsolatos - a Gytv.-ben, illetve az e rendeletben meghatározott - hatósági feladatok az OGYI hatáskörébe tartoznak. Az immunológiai gyógyszer törzskönyvezése és forgalomba hozatala engedélyezése során, illetve a forgalmazást érintő hatósági eljárásokban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) szakhatóságként működik közre.
(2) Az OGYI az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során
a) eljár a gyógyszerek forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos ügyekben,
b) nyilvántartást vezet, és adatot igazol a Magyarországon törzskönyvezett gyógyszerekről,
c) tájékoztatást nyújt a gyógyszerek alkalmazási előirataival összefüggésben.
(3) Az OGYI a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott feladata ellátása során hozott határozatai ellen fellebbezésnek helye nincs.
4. § (1) A gyógyszer törzskönyvezése és forgalomba hozatalának engedélyezése egységes eljárás. A törzskönyvezési eljárás - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kérelemre indul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek az - 1. számú mellékletben foglaltak alapján - tartalmaznia kell:
a) a jövőbeni forgalomba hozatali engedély jogosultja (a továbbiakban: kérelmező)
aa) nevét (cégnevét),
ab) lakóhelye vagy székhelye megnevezését;
b) a vizsgálati készítmény (a továbbiakban: készítmény) nevét, mely
ba) nem lehet azonos más, Magyarországon már forgalomba hozatalra engedélyezett készítmény nevével, és
bb) nem hasonlíthat más, Magyarországon már forgalomba hozatalra engedélyezett készítmény nevéhez oly mértékben, hogy azzal összetéveszthető legyen, továbbá
bc) nem hasonlíthat olyan mértékben gyógyszerhatóanyag nemzetközi szabadnevéhez, hogy azzal összetéveszthető legyen, kivéve, ha a név a készítmény azonosítását szolgáló más elemet - pl. az előállító nevét - is tartalmazza;
c) a készítmény valamennyi összetevőjének megnevezését, ideértve az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (a továbbiakban: WHO) által javasolt nemzetközi szabadnevét, ha ilyen név létezik, valamint az összetevők gyógyszerformánkénti mennyiségét és minőségét rögzítő adatokat;
d) a terápiás javaslatokat, ellenjavallatokat és mellékhatásokat;
e) az adagolás és az alkalmazás (beadás) módját;
f) felhasználhatóság határidejét és a tárolás körülményeit;
g) a készítmény tárolásánál, alkalmazásánál, valamint az ártalmatlanításánál betartandó elővigyázatossági és biztonsági intézkedéseket, ezek indoklását, és a készítmény környezetre gyakorolt bármely lehetséges kockázatának feltüntetését;
h) a gyártási eljárás rövid leírását, az alkalmazott kiindulási anyagokat (oltóanyagok esetében az oltócsíra-alapanyagokat), a készítmény gyártásának különböző lépéseit, az azok során nyert termékeket, a végtermékeket a jegyzőkönyvi minták bemutatásával, valamint az alkalmazott szabványműveleti előírások felsorolásával;
i) a gyártó(k) által alkalmazott ellenőrző eljárások leírását
ia) a végtermék és az alkotórészek mennyiségi és minőségi elemzésével,
ib) a speciális vizsgálatok leírásával, például sterilitási vizsgálat, pirogén anyagok és nehézfémek jelenlétének vizsgálatával,
ic) a stabilitási vizsgálatok leírásával, ideértve a közvetlen csomagolóanyagnak a készítmény hatóanyagára, összetételére gyakorolt hatására vonatkozó adatokkal,
id) a biológiai és mikrobiológiai vizsgálatok eredményeivel,
ie) a javasolt minőségi követelményekkel,
if) a gyártási folyamat közbenső szintjén végrehajtott ellenőrzésekkel,
ig) a gyártási folyamat állandóságának igazolását, három - a rendszeres gyártás feltételei nagyságának megfelelő - gyártási tétel minőségének azonossága, vagy más gyártás validációs adatok útján;
j) a készítmény alábbi vizsgálatainak eredményeit:
ja) a hatóanyag(ok) jellemzésére szolgáló fizikai-kémiai, biológiai vagy mikrobiológiai vizsgálatokat,
jb) a farmakológiai, toxikológiai és más preklinikai vizsgálatokat, így fertilitási, sterilitási, teratológiai, fötotoxicitási, mutagenitási, karcinogenitási, immunotoxicitási, lokális tolerancia, továbbá toxikofarmakológiai vizsgálatokat,
jc) a kinetikai és metabolizmus vizsgálatokat,
jd) az embereken végzett klinikai vizsgálatokat;
k) a tervezett magyar nyelvű alkalmazási előírást a 2. számú melléklet alapján;
l) a tervezett magyar nyelvű betegtájékoztatót;
m) a készítmény és a hatóanyag(ok) minősége értékeléséhez szükséges, de legalább három teljes analízisre alkalmas mennyiségű (értékelési) mintát, és amennyiben az értékeléshez különleges, kereskedelmi forgalomban nem beszerezhető referencia anyagra is szükség van, ebből az előzőeknek megfelelő mennyiségű mintát;
n) a tervezett csomagolás mintadarabját vagy annak (színes csomagolás esetén színes) rajzát, valamint a csomagolóanyagnak a környezet veszélyeztetésére vonatkozó minősítését;
o) külföldi gyártó esetén a külföldi hatóság által kiállított igazolást arról, hogy a gyártó a saját országában gyógyszergyártási engedéllyel rendelkezik, illetőleg azt az illetékes hatóság a helyes gyógyszergyártási gyakorlat betartása szempontjából rendszeresen ellenőrzi.
(3) A készítmény külső csomagolása ábrát, rajzot, reklám jellegű grafikát - a gyártó azonosító szimbóluma (logo) és az alkalmazásra utaló piktogramm kivételével - nem tartalmazhat, illetőleg nem hasonlíthat olyan mértékben más, már forgalomban lévő gyógyszer csomagolásához, hogy azzal összetéveszthető legyen. A gyógyszerkészítmények színezésére felhasználható anyagok megnevezését a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) Ha a készítmény külföldön már forgalomban van, a kérelemhez - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - mellékelni kell a külföldön kiadott forgalomba hozatali engedély hiteles másolatát és a jóváhagyott alkalmazási előiratot.
(5) Ha a készítmény forgalmazása iránti eljárás külföldön már megindult, a kérelemben fel kell tüntetni azon külföldi ország(ok) megnevezését, ahol az engedélyezési eljárás már folyamatban van, és mellékelni kell a külföldi eljárás keretében benyújtott alkalmazási előírás tervezetét is.
(6) A kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs tudomása olyan tényről, illetve adatról, amely a forgalomba hozatali engedély kiadásának akadálya lenne.
5. § (1) Nem kell a kérelemhez csatolni a 4. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott vizsgálatok eredményét, ha a kérelmező bizonyítani tudja, hogy
a) a készítmény alapvetően hasonlít egy másik, Magyarországon már forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítményhez (a továbbiakban: hivatkozott készítmény) és a hivatkozott készítmény forgalomba hozatali engedélyének jogosultja írásban hozzájárul, hogy a kérelmező, a hivatkozott készítmény - 4. § (2) bekezdése j) pontjában meghatározott - vizsgálati eredményeit felhasználhatja, vagy
b) a készítmény alkotórészének vagy alkotórészeinek gyógyászati felhasználása - publikált tudományos irodalomra való részletes hivatkozás alapján - elismert hatású, elfogadható biztonsági színvonalú és kellően megalapozott, vagy
c) a készítmény alapvetően hasonlít valamely másik gyógyszerkészítményhez, amelynek forgalomba hozatalát Magyarországon már engedélyezték.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alapvető hasonlóság bizonyítása során
a) be kell mutatni, hogy a készítmény és a hivatkozott készítmény ugyanazon hatóanyago(ka)t ugyanolyan mennyiségben tartalmazza, és gyógyszerformája ugyanolyan alkalmazási módot tesz lehetővé,
b) bizonyítani kell, hogy a hatóanyag szennyezettségi profilja, illetve az alkalmazott segédanyag(ok) alapján nem várható a készítmény és a hivatkozott készítmény hatásosságában vagy relatív ártalmatlanságában eltérés,
c) bizonyítani kell, hogy a készítmény és a hivatkozott készítmény azonos módon alkalmazva a hatóanyag vérszint-idő görbéjének alakja, a biológiai szórás figyelembevételével azonos (a továbbiakban: bioegyenértékű), vagy indokolni kell, hogy miért nyújtanak be más típusú (összehasonlító farmakodinámiás, terápiás vagy in vitro) adatokat, illetve miért lehet a bioegyenértékűséget kimondani vizsgálatok nélkül is.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott elismert hatásra való hivatkozás esetén be kell mutatni a hatóanyag első európai alkalmazása óta eltelt időt, mely 10 évnél nem lehet kevesebb. Ha az adott hatóanyag megítéléséhez ennél hosszabb idő szükséges, figyelembe kell venni azt a betegszámot, amelyik feltehetően a hatóanyaggal történő kezelésben részesült, valamint az erről megjelent tudományos közlemények számát és a hatásról, valamint a mellékhatásokról szóló tartalmuk egyezését.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott elfogadható biztonsági színvonal értékelésénél be kell mutatni a tárgykörben megjelent közleményeket, ideértve a forgalomba hozatal előtt és az azt követően végzett vizsgálatokat, különös tekintettel az összehasonlító gyógyszer-epidemiológiai tanulmányokra. Ezek hiányában be kell mutatni, hogy miért feltételezhető mégis az elfogadható biztonsági színvonal.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott adatokat az 1. számú melléklet I. rész c) pontjában meghatározott Szakértői Jelentés formájában kell feldolgozni.
(6) A kérelmező és képviselője a törzskönyvezési eljárás során keletkezett iratokba - az államtitkot, illetve szolgálati titkot képező iratok kivételével - betekinthet, és azokról másolatot készíthet. Az OGYI-n, a kérelmezőn, illetve a képviselőjén kívül más személy - közfeladatot ellátó hivatalos szerv képviselője kivételével - a törzskönyvezési eljárás során keletkezett iratokba nem tekinthet be, illetve másolatot nem készíthet. Közfeladatot ellátó hivatalos szerv képviselője a törzskönyvezési eljárás során keletkezett iratokba akkor tekinthet be, illetve másolatot akkor kérhet, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete feladatának teljesítése céljából szükséges.
6. § (1) Olyan készítmény esetében, amely ismert, de mindeddig - a kérelemben szereplő összetételben - gyógyászati célokra nem használt összetevőket tartalmaz, csak a készítményre vonatkozóan kell benyújtani a 4. §-ban meghatározott adatokat azzal, hogy a 4. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott vizsgálati eredményeket és a 4. § (2) bekezdés m) pontja szerinti értékelési mintát nem kell mellékelni.
(2) Ha a készítményt a hivatkozott készítménytől eltérő gyógyászati felhasználásra szánják, vagy attól eltérő módon és dózisokban javasolják az alkalmazását, a 4. § (2)-(6) bekezdésekben meghatározott valamennyi adatot és vizsgálati eredményt be kell nyújtani.

Hasonszenvi gyógyszerek forgalomba hozatali engedélye kiadásának feltételei

7. § (1) Egyszerűsített forgalomba hozatali engedélyezési eljárás alkalmazható azon hasonszenvi gyógyszerkészítmény esetében, amelyet
a) szájon át történő vagy külsőleges alkalmazásra szánnak,
b) csomagolásán és bármely információs anyagában nem szerepel terápiás javallat,
c) ártalmatlanságát a hígítás foka garantálja (azaz őstinktúra-tartalma legfeljebb egytízezred résznyi, illetve allopátiás gyógyszerhatóanyagot tartalmazó készítmény esetén annak mennyisége nem haladja meg annak a mennyiségnek egyszázad részét, amelytől azt vénykötelessé kell minősíteni), továbbá
d) nem tartalmaz emberi vagy állati szövetből nyert anyagot.
(2) Az egyszerűsített forgalomba hozatali engedély iránti kérelem vonatkozhat ugyanazon hasonszenvi őstinktúrá(k)ból álló készítmények egyazon hasonszenvi típusú hígítási sorozatára is. Ez esetben valamennyi készítményt ugyanabban az eljárásban kell elbírálni.
(3) Az egyszerűsített forgalomba hozatali engedélyezési eljárás során a kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a hasonszenvi őstinktúra (őstinktúrák) megnevezését és a hígítás mértékét,
b) az őstinktúrá(k)ra vonatkozó minőség-ellenőrzési módszereket és adatokat
ba) a Gyógyszerkönyvre vagy kiadott magyar homeopátiás gyógyszerkönyvi cikkelyre való hivatkozással,
bb) más gyógyszerkönyvi cikkely vagy saját előírás formájában, mellékelve ennek hivatalos magyar fordítását is,
c) az őstinktúrának legalább három teljes vizsgálathoz szükséges mintáját,
d) az őstinktúr(ák)a előállításának módját bemutató és a hasonszenvi jelleget - megfelelő bibliográfia alapján - igazoló adatokat,
e) gyártási és ellenőrzési dokumentációt, ideértve a hígítás és a potenciálás módszerének leírását,
f) a készítmény elérhetőségével, stabilitásával kapcsolatos adatokat,
g) külföldön gyártott készítmény esetében a gyógyszergyártási engedélyt, valamint annak igazolását, hogy a gyártóhely megfelel a helyes gyógyszergyártási gyakorlat követelményeinek,
h) ha a készítmény külföldön már forgalomban van, a külföldi forgalomba hozatali engedély(ek) másolatát,
i) a külső és a közvetlen csomagolás leírását,
j) a gyógyszerforma (valamely hígítása) kiszerelésének mintáját.
(4) Az egyszerűsített forgalomba hozatali eljárással történő engedélyezésre benyújtott hasonszenvi gyógyszer esetében a terápiás hatásosságot nem kell bizonyítani.
(5) Az egyszerűsített eljárással forgalomba hozatalra engedélyezett készítmény csomagolásán vagy betegtájékoztatójában a Gytv. 11. §-ában meghatározottakon túl fel kell tüntetni:
a) a „Jóváhagyott terápiás javallatok nélküli hasonszenvi” vagy a „homeopátiás gyógyszer” megnevezést,
b) a felhasználónak szóló figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy orvoshoz kell fordulni, ha a tünetek a hasonszenvi gyógyszer alkalmazása ellenére fennmaradnak.
(6) A nem az (1) bekezdés szerinti egyszerűsített eljárással forgalomba hozatalra engedélyezett - az allopátiás hatóanyagot tartalmazó készítmények esetében is - hasonszenvi gyógyszerkészítmények csomagolásán és betegtájékoztatóján - a Gytv. 11. §-ában meghatározottakon túl - fel kell tüntetni a „Hasonszenvi” vagy „Homeopátiás” elnevezést és a hasonszenvi összetevő neve mellett a hasonszenvi hígítás fokát.

Izotóppal jelzett gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének feltételei

8. § (1) E rendelet rendelkezéseit nem kell alkalmazni azoknak az izotópoknak az izotópot tartalmazó gyógyszerrel történő forgalomba hozatalánál, amelyet - közvetlenül a felhasználás előtt - forgalomba hozatalra engedélyezett izotópgenerátor, készlet vagy radioaktív-prekurzor alkalmazásával a gyártó használati utasítása szerint állítanak elő.
(2) Az izotópgenerátor forgalomba hozatali engedélye iránti kérelemhez - a 4. §-ban rögzítetteken túl - mellékelni kell:
a) a rendszer általános leírását azon alkotó elemeinek részletes leírásával, amelyek a leányizotóp-készítmény minőségét vagy összetételét befolyásolhatják,
b) az eluátum vagy szublimátum mennyiségi és minőségi jellemzését.
(3) Radioizotópot tartalmazó gyógyszer alkalmazási előírásában fel kell tüntetni
a) a belső sugárdozimetria részletes leírását,
b) további részletes előírásokat az ilyen módon felhasználandó készítmények alkalmazása előtti előállítására és minőség-ellenőrzésére,
c) azt a felhasználhatósági időtartamot - ha ez a követelmény alkalmazható - amelyen belül bármely köztitermék (pl. az eluátum) vagy a felhasználásra kész gyógyszerkészítmény megfelel a követelményeknek.
(4) A radioizotópot tartalmazó tartályon és csomagoláson - a Gytv. 11. §-ában meghatározott adatokon túl - fel kell tüntetni
a) a külső csomagoláson - az árnyékoláson található címkén - a részletes magyarázatot az edényen található valamennyi kódról, valamint - ahol ez a követelmény alkalmazható, megadott felhasználhatósági időtartamon belül - az adagra és a csomagolási egységre vonatkozó radioaktivitást, a kapszulák, illetve folyadékok esetén a milliméterek mennyiségét a tartályban, valamint
b) a közvetlen csomagoláson
ba) a gyógyszerkészítmény nevét vagy kódját, a radioizotóp nevének vagy vegyjelének feltüntetésével,
bb) a gyártási sorozat azonosító adatát,
bc) a felhasználhatóság időtartamát,
bd) a radioaktivitás nemzetközi piktogramját,
be) a radioaktivitás mennyiségét az a) pont alatt rögzített módon.
(5) A betegtájékoztatónak - a Gytv. 12. §-ában meghatározott adatokon túl - tartalmaznia kell a felhasználónak szóló biztonsági intézkedéseket, valamint a tartály és a benne maradó fel nem használt anyag ártalmatlanítására vonatkozó speciális előírásokat.

Az emberi vérből és vérplazmából gyártott gyógyszerkészítmények (stabil vérkészítmények) forgalomba hozatali engedélye kiadásának feltételei

9. § (1) Az emberi vérből vagy vérplazmából gyártott készítmények esetében az 1. számú mellékletben meghatározott „az alkotók mennyiségi és minőségi jellemzése” alatt a biológiai aktivitásra utaló jellemzők, a „mennyiségi és minőségi összetétel” alatt a biológiai aktivitásban kifejezett összetétel értendő.
(2) Az emberi vérből vagy vérplazmából gyártott gyógyszerkészítmények mennyiségi jellemzésénél - azok fajtájától függően - tömegegységeket, vagy nemzetközi egységeket, vagy biológiai aktivitási adatokat kell felhasználni.
(3) Az emberi vérből vagy vérplazmából gyártott gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélyéhez szükséges minden dokumentációban a hatóanyag köznyelvben használt nevét vagy tudományos nevét legalább egy alkalommal rövidítés nélkül ki kell írni.
(4) Az emberi vérből vagy vérplazmából előállított gyógyszerek forgalomba hozatala iránti kérelemben be kell mutatni azokat a módszereket, amelyek a kórokozó vírusok mennyiségét csökkentik, illetve amelyek azokat teljesen eltávolítják a készítményekből.
(5) Az emberi vérből vagy vérplazmából készült gyógyszerek gyártóitól az OGYI megkövetelheti a készítmények - minőségbiztosító által aláírt - minőségi bizonylata folyamatos megküldését.

A forgalomba hozatali engedély iránti kérelemhez benyújtott dokumentáció értékelése

10. § (1) A készítmény forgalomba hozatali engedély kiadását megelőző értékelése szempontjából új gyógyszerkészítménynek számít
a) az olyan gyógyszer, amelyet Magyarországon embergyógyászati felhasználásra még nem engedélyeztek,
b) az olyan gyógyszer, amelynek adagolása, alkalmazásának módja, javallata, gyógyszerformája, előállításához használt segédanyagai vagy gyártásának módja - a terápiás alkalmazást befolyásoló módon - a már az engedélyezettől eltér,
c) az új gyógyszer-kombináció.
(2) A forgalomba hozatali engedély iránti kérelemhez benyújtott dokumentumokat az OGYI a Gytv. 7. §-ának (1) bekezdésében, valamint az e rendeletben meghatározott szempontok szerint értékeli.
(3) A külföldön végzett vizsgálatok eredményeit az OGYI a Gytv. 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén elfogadja, ha a készítmény külföldön már forgalomban van.
(4) Ha a készítmény alapvetően hasonlít egy Magyarországon már forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerhez (azzal egyenértékű), a készítmény értékeléséhez szükséges hatásosság tekintetében csak az egyenértékűségre vonatkozó dokumentumokat kell az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint benyújtani.
(5) Az értékelésre benyújtott adatok, bizonylatok hitelességét az OGYI ellenőrzi. Az ellenőrzés során az OGYI elrendelheti az egyes minőségvizsgálati eljárások laboratóriumi megismétlését, valamint a gyártóhelyen helyszíni gyártásellenőrzést végezhet. A gyógyszerkészítmény minőségének értékelése során az OGYI vizsgálja, hogy a gyógyszer gyártója megfelel-e külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeknek.
(6) Az értékelésnél az OGYI vizsgálja, hogy - a kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézetben, gondozóintézetben való alkalmazásra szánt gyógyszerek kivételével - a gyógyszer tervezett csomagolási egységében szereplő gyógyszer mennyisége összhangban áll az alkalmazási előírás szerinti terápiában szükséges mennyiséggel, azaz
a) krónikusan - hosszabb ideig - alkalmazandó készítmény esetében a csomagolási egység legalább harminc napra elegendő,
b) egyéb készítmény esetében az egy kezeléshez szükséges mennyiséget, vagy az ehhez legközelebb eső kerekített számú adagolási egységet tartalmazza.
(7) A forgalomba hozatali engedély iránti kérelemben a gyógyszerkészítmény (6) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott csomagolási egységben található mennyiség egész számú többszöröse is kérelmezhető.
(8) Az értékeléshez az OGYI szakértőket vagy általa e célból létrehozott szakértői testületet vehet igénybe.
(9) Az immunológiai gyógyszerek értékelése esetében az OGYI a kérelem egy példányát, valamint három független analitikai ellenőrzéshez szükséges mennyiségű vizsgálati mintát az OEK-nak átad. Az immunológiai gyógyszereket az OGYI maga is értékeli, melynek keretében a gyártási feltételek értékelése - a külön jogszabályban foglaltak szerint - az OGYI feladata.
(10) Az immunológiai gyógyszerek értékelése során az OEK a szakhatósági véleményében annak Gytv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott jogalapját feltünteti.
(11) Az értékeléshez szükséges klinikai gyógyszervizsgálatról és a klinikai vizsgálat engedélyezéséről külön jogszabály rendelkezik.

Bejegyzés a törzskönyvbe és a forgalomba hozatali engedély

11. § (1) Ha az OGYI az értékelés során megállapítja, hogy a gyógyszerkészítmény megfelel a Gytv. 7. §-ának (1) bekezdésében, illetve az e rendeletben meghatározott feltételeknek, az új gyógyszerkészítményt a törzskönyvbe bejegyzi és forgalomba hozatalát engedélyezi. Az engedélyezési eljárás során hozott határozat egy példányát az OGYI az Egészségügyi Minisztériumnak, - immunológiai gyógyszerkészítmény esetén - az OEK-nak is megküldi.
(2) A gyógyszerkészítmény, a törzskönyvi bejegyzés során - a (3) bekezdésben meghatározott gyógyszerek kivételével - törzskönyvi számot (a továbbiakban: törzskönyvi szám) kap. A törzskönyvi szám
a) OGYI-T-jelzésből,
b) nevét, gyógyszerformáját és hatáserősségét egyaránt azonosító sorszámból, valamint
c) „/” (per) jelzésből és csomagolási egységenként, illetve csomagolási módonként 01-essel kezdődő
sorszámból áll. A törzskönyvi szám és a forgalomba hozatali engedély száma azonos.
(3) Az egyszerűsített eljárással forgalomba hozatalra engedélyezett hasonszenvi gyógyszerkészítmény
a) OGYI-HGAL-jelzésből,
b) sorszámból, valamint
c) a bejegyzett hasonszenvi hígítások mértékéből („tól-ig” értékek) álló
törzskönyvi számot kap.
(4) A nem egyszerűsített eljárással forgalomba hozatalra engedélyezett hasonszenvi gyógyszerkészítmények törzskönyvi számát az OGYI a (3) bekezdés szerint képezi, azzal, hogy a törzskönyvi számban az „OGYI-T” megjelölés helyett az „OGYI-HG” megjelölés szerepel.
12. § (1) A forgalomba hozatali engedélyben az OGYI - a Gytv. 7. § (4) bekezdésében mondottakon túl - meghatározza a készítmény
a) összetételét;
b) a gyógyszerformában alkalmazott gyógyszeranyagok mennyiségét és minőségét;
c) a minőség-ellenőrzés módszereit és követelményeit;
d) a közvetlen és a külső csomagolás magyar nyelvű
szövegét;
e) az e rendelet szerinti tájékoztató hatáserősségi jelzést, mely
ea) ## (két üres kereszt) jelzés, ha a gyógyszerkészítmény kábítószernek minősül,
eb) # (egy üres kereszt) jelzés, ha a gyógyszerkészítmény pszichotróp készítménynek minősül,
ec) ++ (két kereszt) jelzés, ha a gyógyszerkészítmény erős hatású és/vagy olyan gyógyszer, amelynek alkalmazása súlyos mellékhatásokkal járhat,
ed) + (egy kereszt) jelzés, ha a gyógyszerkészítmény alkalmazása a kezelés során nemkívánatos mellékhatásokkal járhat.
(2) Az immunológiai gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélyében - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - rendelkezni kell arról is, hogy a készítmény egyes gyártási tételei csak akkor kerülhetnek forgalomba, ha azokat az OEK megvizsgálta és felhasználásra alkalmasnak találta.

Hatósági nyilvántartás, gyógyszertörzskönyv

13. § (1) Az OGYI a Magyarországon forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítményekről nyilvántartást vezet (a továbbiakban: törzskönyv), amely közhitelesen tanúsítja a Magyarországon forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerekkel kapcsolatos legfontosabb adatokat, illetve a forgalmazását érintő tényt és körülményt.
(2) A törzskönyv tartalmazza a gyógyszer
a) törzskönyvi és forgalomba hozatali engedélye számát;
b) forgalomba hozatali engedélye iránti kérelem ügyiratszámát;
c) Magyarországon használatos nevét;
d) gyógyszerformáját;
e) forgalmazható kiszerelését;
f) kiadhatóságát;
g) forgalomba hozatali engedélye jogosultjának, illetve képviselőjének nevét (cégnevét) és lakóhelye (székhelye) megnevezését;
h) forgalomba hozatali engedélye keltét;
i) forgalomba hozatali engedélye érvényességének megszűnését és a törzskönyvi törlés tényét, annak jogcímét és időpontját;
j) forgalomba hozatali engedélye meghosszabbításának időpontját;
k) ideiglenes forgalomba hozatali engedélye ideiglenes jellegét és az érvényesség határidejét;
l) a forgalomba hozatali engedélye módosításának tényét és a módosítás időpontját.
(3) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a forgalomba hozatali engedéllyel kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a törzskönyvbe bejegyezték.
(4) A törzskönyvbe bárki betekinthet, és az abban foglalt adatokról térítés ellenében másolatot kérhet.

A gyógyszertörzskönyvi adatokkal kapcsolatos hatósági tájékoztatás

14. § (1) Az OGYI évente legalább egy alkalommal az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos alábbi adatokat és tényeket:
a) a forgalomba hozatal engedélyezése céljából beérkezett kérelmek alapján a gyógyszerkészítmények számát hatóanyag szerinti bontásban, a beadott azonos gyógyszerformák számát a hatástani csoport (a továbbiakban: ATC kód) megjelölésével,
b) a törzskönyvbe bejegyzett gyógyszerkészítmények teljes körét, a gyógyszer törzskönyvi számának, nevének és gyógyszerformájának, valamint a forgalomba hozatali engedély jogosultjának, a hatóanyag(ok) gyógyszerkönyvi nevének és ATC kódjának feltüntetésével,
c) a törzskönyvi törlésre került készítmények körét a b) pontban meghatározott adattartalommal és a törlés évének feltüntetésével,
d) az egyenértékűnek minősített gyógyszerek listáját.
(2) Az OGYI az (1) bekezdésben meghatározott adatok közzétételén túl rendszeresen megjelenteti - írott, illetve elektronikus adathordozón - a gyógyszer-alkalmazási előírások gyűjteményét.

A gyógyszertörzskönyvi adatok és a forgalomba hozatali engedély módosítása

15. § (1) A forgalomba hozatali engedély jogosultja a gyógyszerkészítmény gyártásával, minőségével, annak ellenőrzésével, valamint a készítmény alkalmazásával kapcsolatban - a tudomány és a technika új eredményei felhasználásának útján - a tudomására jutott új tényt vagy adatot az OGYI-nak köteles bejelenteni.
(2) Ha a forgalomba hozatali engedély jogosultjának olyan adat jut tudomására, amely nem felel meg a forgalomba hozatali engedélyben meghatározottaknak, kérelmeznie kell a forgalomba hozatali engedély módosítását. A kérelemhez mellékelnie kell a módosítás szükségességét igazoló adatokat, vizsgálati eredményeket, valamint - szükség esetén - a vizsgálatokhoz szükséges gyógyszermintát.
(3) Egyazon módosítási kérelem nem vonatkozhat a forgalomba hozatali engedély egynél több módosítására. Amennyiben a kérelmező több módosítást kezdeményez ugyanazon forgalomba hozatali engedéllyel kapcsolatban, úgy külön kérelmet kell benyújtani minden egyes módosításra, és hivatkozást kell tartalmaznia a másik módosítási kérelemre.
(4) Nem kell alkalmazni a (3) bekezdésben meghatározottakat, ha a forgalomba hozatali engedély módosítása egy vagy több módosítást von maga után. Ebben az esetben egy kérelemben kell előterjeszteni valamennyi módosítási kérelmet. A kérelemben fel kell tüntetni a módosítások közötti okozati kapcsolatot.
(5) Immunológiai gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélyének módosítása esetén a 3. § (1) bekezdésében meghatározottakat alkalmazni kell.
(6) A forgalomba hozatali engedély jogosultjának megváltozása esetén a változás bejegyzése, illetve a forgalomba hozatali engedély módosítása iránti kérelemhez mellékelni kell a jogosultság megváltozását igazoló nyilatkozatok, illetve egyéb okiratok másolatát is.

A forgalomba hozatali engedély megújítása és meghosszabbítása

16. § (1) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélye - a törzskönyvi bejegyzés - jogerőre emelkedését követő ötödik naptári év végéig (december 31.) érvényes. A törzskönyvi bejegyzés fenntartásáért fizetendő - külön jogszabályban meghatározott - éves fenntartási díjat ezen időtartam alatt kell megfizetni.
(2) Az OGYI a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét - az éves fenntartási díj befizetése ellenében - annak érvényességi időtartamán belül minden év januárjában megújítja.
(3) A forgalomba hozatali engedély meghosszabbítását - a forgalomba hozatali engedély jogosultja - a szükséges dokumentáció benyújtásával és az újraértékelési díj egyidejű befizetésével egyidejűleg kérelmezi vagy nyilatkozik, hogy az engedélyt nem kívánja meghosszabbítani.
(4) A forgalomba hozatali engedélyben meghatározott érvényességi idő lejártát követően, a forgalomba hozatali engedély akkor hosszabbítható meg, ha az OGYI - kérelemre - újraértékelte a gyógyszerkészítmény minőségére, hatásosságára és relatív ártalmatlanságára, valamint a bejelentett nem kívánt mellékhatásaira vonatkozó legújabb adatokat. Az OGYI a forgalomba hozatali engedély meghosszabbítását - kivételesen indokolt esetben - további vizsgálatok elvégzéséhez kötheti.
(5) Immunológiai gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélye meghosszabbításakor a 3. § (1) bekezdésében meghatározottakat értelemszerűen alkalmazni kell.
(6) A meghosszabbítás iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a forgalomba hozatali engedélyben szereplő adatoknak a meghosszabbítási kérelmet megelőző (a legutolsó meghosszabbítástól számított) valamennyi - hazai, illetve külföldön kezdeményezett - módosítását, az ezekre vonatkozó dokumentumokat,
b) a kémiai-gyógyszerészeti dokumentációban szereplő - a hatóanyag és a készítmény gyártására, valamint a hatóanyagra és a készítményre vonatkozó - minőség-ellenőrző módszerekre és követelményekre vonatkozó irodalmi adatok összefoglalását, és - szükség esetén - javaslatot az új eljárások vagy követelmények bevezetésére, valamint az elemzések elvégzéséhez elegendő mennyiségű vizsgálati mintát,
c) a készítmény mellékhatásait, biztonságos alkalmazását bemutató Időszakos Gyógyszerbiztonsági Jelentést (mellékhatás- és irodalmi adatok) kiértékelt bemutatásával,
d) a készítmény hatásosságát bemutató irodalmi adatok kiértékelt bemutatását - különös tekintettel az összehasonlító vizsgálatokra - az 1. számú mellékletben meghatározott Szakértői Jelentés formában, valamint
e) - amennyiben szükséges - javaslatot az alkalmazási előírás, a betegtájékoztató vagy a csomagolás módosítására, a módosítást megerősítő dokumentáció bemutatásával.

A forgalomba hozatali engedély visszavonása

17. § (1) Az OGYI - a Gytv. 8. §-ban foglaltak szerint - a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét annak érvényességi idejétől függetlenül visszavonja, és a törzskönyvből törli, ha
a) a gyógyszer alkalmazása során a haszon/kockázat arány a korábbiakban feltételezettnél kedvezőtlenebb (a továbbiakban együtt: a gyógyszer elavult), és ezt az újabb adatok igazolják,
b) meggyőződött arról, hogy a gyógyszerkészítmény minősége, gyártása nem felel meg a Gytv.-ben, e rendeletben, illetve a forgalomba hozatali engedélyben rögzített követelményeknek,
c) a Gytv. 8. §-ának d)-e) pontjaiban meghatározott tényről tudomást szerez.
(2) Az immunológiai gyógyszerkészítmények forgalomba hozatali engedélyének visszavonásakor a 3. § (1) bekezdésében meghatározottakat alkalmazni kell.

Az ideiglenes forgalomba hozatali engedély

18. § (1) A gyógyszerkészítmény ideiglenes forgalomba hozatali engedélyezése során az OGYI vizsgálja a hatásosságra utaló, már rendelkezésre álló bizonyítékokat, különös tekintettel arra, hogy az ideiglenes forgalomba hozatali engedély Gytv. 9. §-a (2) bekezdés szerinti érvényességi határideje alatt várható-e a hatásosság végleges bizonyítása.
(2) Ha az OGYI megállapítja, hogy a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek fennáll, a gyógyszerkészítményt ideiglenesen a törzskönyvbe bejegyzi és forgalomba hozatalát ideiglenesen engedélyezi. Az OGYI az ideiglenes forgalomba hozatali engedélyben meghatározza azokat a feltételeket (kiadhatóság, gyógyító intézmények köre stb.), amelyek között a gyógyszer ideiglenes alkalmazása lehetséges, valamint meghatározza az alkalmazás során bejelentendő adatok körét, a bejelentések rendjét, az elvégzendő ellenőrzéseket.
(3) Az ideiglenesen forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítmény gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre adható ki.
(4) Az ideiglenesen forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítmény alkalmazási előírásában és betegtájékoztatójában fel kell tüntetni a forgalomba hozatal ideiglenes jellegét és az ideiglenes forgalomba hozatal határidejét.
(5) Az OGYI az ideiglenes forgalomba hozatali engedélyben meghatározott határidőn belül végzett ellenőrzések, valamint az ideiglenes forgalomba hozatal alatt nyert adatok értékelése alapján dönt a gyógyszer további forgalmazásáról.

A forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerekre vonatkozó egyéb rendelkezések

19. § (1) A forgalomba hozatali engedély jogosultja a gyógyszerkészítmény kereskedelmi forgalomba hozatalát megelőzően köteles a gyógyszer - első forgalomba hozatalra szánt gyártási tételéből származó - végleges mintáját az OGYI részére megküldeni.
(2) Az OGYI a végleges mintát - az átvételétől számított 8 napon belül - megvizsgálja. Ha a vizsgálat eredményeként az OGYI azt állapítja meg, hogy a minta nem felel meg, a forgalomba hozatali engedélyben meghatározott követelményeknek, a gyógyszer, illetve annak gyártási tétele forgalmazását megtiltja.
20. § (1) Az immunológiai gyógyszerkészítmények esetében az
a) élő vakcinát tartalmazó,
b) gyermekek, veszélyeztetett csoportok immunizálására szolgáló,
c) közegészségügyi immunizációs programok során használt,
d) új vagy az adott gyártónál új,
e) új vagy megváltoztatott technológiával gyártott immunológiai gyógyszerkészítmények gyártási tételei csak akkor kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, ha azokat az OEK a beküldött minták és jegyzőkönyvek alapján megfelelőnek találta, és erről hatósági bizonyítványt állít ki.
(2) Eltekint az OEK a (1) bekezdésben meghatározott gyártási tételellenőrzéstől, ha a forgalomba hozatali engedély jogosultja hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a gyártási tételt az Európai Közösségben működő vagy a hazai vizsgálati követelményeknek megfelelő más külföldi hatósági laboratórium már ellenőrizte, és megfelelőnek találta.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzéshez szükséges mintát és dokumentációt a forgalomba hozatali engedély jogosultja közvetlenül az OEK-hez juttatja el. Az ellenőrzés eredményéről vagy - a (2) bekezdés szerinti esetben - a dokumentum elfogadásáról szóló hatósági bizonyítványt az OEK a minta kézhezvételétől számított 8 napon belül adja ki.
(4) A gyártási tételek (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzéséhez szükséges, benyújtandó dokumentumokat és a minták mennyiségét az országos tiszti főorvos módszertani levélben teszi közzé.
(5) Az OEK a tételenkénti ellenőrzés során előírhatja az immunológiai gyógyszerkészítmény valamennyi - a minőségbiztosító személy által aláírt - minőségi bizonylata másolatban történő benyújtását.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvány tartalmazza az immunológiai gyógyszerkészítmény
a) nevét;
b) törzskönyvi (forgalomba hozatali engedélyének) számát;
c) hatóanyaga megnevezését;
d) gyártási számát;
e) felhasználhatósági határidejét;
f) végső kiszerelési egységeinek számát;
g) a végső kiszerelésben lévő adagok hatóanyag-tartalmát;
h) gyártójának nevét;
i) a forgalomba hozatali engedély jogosultjának nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét);
j) a kérelemhez csatolt dokumentáció és vizsgálati minta körét.

Eltérés a forgalomba hozatali engedélytől

21. § (1) A forgalomba hozatali engedély jogosultja felelős azért, hogy a gyógyszerkészítmény a forgalomba hozatali engedélyben meghatározott előírásoknak megfeleljen.
(2) A forgalomba hozatali engedélyben meghatározottaktól való eltérést - egyes gyártási tételekre vonatkozóan - az OGYI akkor engedélyezi, ha meggyőződött róla, hogy az a gyógyszer biztonságos alkalmazását nem veszélyezteti. Az engedély kiadásáról - a határozat jogerőre emelkedését követően - az OGYI hivatalos közleményt tesz közzé.
(3) A forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerkészítmény egyes gyártási tételeinek felhasználhatósági időtartamát az OGYI - a forgalomba hozatali engedély jogosultjának adatokkal alátámasztott kérelme alapján - meghosszabbíthatja. A kérelemben indokolni kell, hogy milyen előny várható a meghosszabbítástól, s miért nem lehet azt minden gyártási tételre vonatkozóan megtenni.
(4) Immunológiai gyógyszerkészítmény esetében a 3. § (1) bekezdésében meghatározottakat alkalmazni kell.

Forgalomból való kivonás és a forgalmazás felfüggesztése (lefoglalás)

22. § (1) Ha gyógyszerkészítmény egy vagy több azonosítható gyártási tétele, vagy ezek egyes csomagolási egysége - más gyártási tételekkel, illetve csomagolási egységekkel ellentétben -
a) az alkalmazási előírás szerinti használat során egészségkárosodást okoz, vagy
b) hatásossága nem megfelelő, vagy
c) minőségi és/vagy mennyiségi összetétele nem felel meg a forgalomba hozatali engedélyben rögzítettnek, vagy
d) a készítmény vagy hatóanyaga(i) gyártása nem felel meg a külön jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételeknek, az OGYI a vizsgált gyártási tétel(eket), illetve csomagolási egységeket gyógyászati célra alkalmatlannak nyilváníthatja, és a forgalomból kivonja.
(2) Az OGYI a forgalomból történő kivonásról
a) a forgalomba hozatali engedély jogosultját,
b) az Egészségügyi Minisztériumot,
c) az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó egészségügyi intézményeket,
d) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos tiszti főgyógyszerészét,
e) a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó egészségügyi intézményeket
közvetlenül értesíti. A forgalomból történő kivonás költségei a forgalomba hozatali engedély jogosultját terhelik.
(3) A forgalomba hozatali engedély jogosultja köteles a forgalomból történő kivonást végrehajtani, abban az esetben is, ha a kivonást a gyógyszerkészítmény nem általa előállított alkotórészének (összetevőjének) minőségi kifogása miatt rendelte el az OGYI.
(4) Ha alapos gyanú merül fel arra, hogy valamely gyógyszerkészítmény gyógyászati célra alkalmatlan, az OGYI - legfeljebb egyéves időtartamra - a gyógyszer forgalmazását felfüggesztheti, és a gyógyszerkészítményt lefoglalhatja. A lefoglalás kiterjedhet a gyógyszerkészítmény egész készletére vagy annak meghatározott gyártási tételére. A lefoglalt gyógyszerkészítményt - további intézkedésig - tilos felhasználni, annak birtokosa azt elkülönítetten köteles megőrizni.
(5) A gyógyszerkészítmény forgalmazásának felfüggesztését az OGYI abban az esetben szünteti meg, ha a lefolytatott eljárás (az ellenőrzés és a szükséges vizsgálatok) eredményeként megállapítja, hogy a gyógyszerkészítmény gyógyászati célra alkalmas, vagy gyógyászati célra történő alkalmatlansága az átalakítást követően megszűnt.
(6) Ha a (4) bekezdés szerinti gyógyszerkészítmény gyógyászati célra alkalmassá tehető, a forgalomba hozatali engedély jogosultja a felfüggesztés időpontjától számított 15 nap alatt kérheti az OGYI-tól annak engedélyezését, hogy a gyógyszerkészítményt gyógyászati célra ismét alkalmassá tehesse. A kérelmező köteles a tervezett átalakítási eljárást részletesen ismertetni, és a kérelmet indokolni.
(7) A lefoglalt gyógyszerkészítményt a forgalomból ki kell vonni, ha
a) a gyógyszerkészítmény átalakítását a megszabott határidő alatt nem kérelmezik,
b) az átalakítást az előírt határidőn belül nem végzik el,
c) a gyógyszerkészítmény az átalakítás után sem alkalmas gyógyászati célra,
d) a gyógyszerkészítmény gyógyászati célra való alkalmatlansága bizonyítást nyer.

Mellékhatás-bejelentési kötelezettség

23. § (1) A forgalomba hozatali engedély jogosultja a tudomására jutott súlyos mellékhatásokat, illetve annak gyanúját haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutást követő 15 naptári napig köteles az OGYI-nak bejelenteni, illetve részletes dokumentációt vezetni minden mellékhatásról, illetve annak gyanújáról, amelyet a gyógyszert alkalmazó egészségügyi szakember a tudomására hozott, függetlenül attól, hogy ezeket Magyarországon vagy külföldön észlelték.
(2) A gyógyszer mellékhatás-figyelés kiterjed a gyógyszer helytelen alkalmazásával vagy a gyógyszerekkel kapcsolatos visszaélésekről szóló olyan információk gyűjtésére is, amelyek a gyógyszerkészítmény terápiás előnyének és hátrányának értékelését befolyásolhatja.
(3) Amennyiben az OGYI a forgalomba hozatal engedélyezésekor más feltételhez nem köti, a forgalomba hozatali engedély jogosultja a mellékhatásokról, illetve annak gyanújáról szóló jelentéseket az OGYI-nak az engedélyezést követő első két évben minden hatodik hónapban, majd az ezt követő három évben évente egy alkalommal küldi meg „időszakos biztonsági jelentések” formájában. Ezt követően a mellékhatás, illetve annak gyanúja jelentését elégséges ötévente - a forgalomba hozatali engedély meghosszabbítása iránti kérelemmel együtt - benyújtani. A jelentésekhez tudományos értékelést is mellékelni kell.
(4) A gyógyszert alkalmazó orvos a gyógyszer súlyos és váratlan mellékhatásait, illetve annak gyanúját haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutást követő tizenöt - halálos kimenetel esetén hét - napon belül jelenti az OGYI-nak. A gyógyszer egyéb mellékhatásait negyedévenként egyszer, gyűjteményes formában kell bejelenteni.
(5) Az OGYI a mellékhatások, illetve annak gyanúja bejelentésének, azok szakszerűségének megkönnyítésére formanyomtatványt ad ki. Az immunológiai gyógyszerkészítmények mellékhatásairól, illetve annak gyanújáról szóló bejelentések egy példányát (másolatát) az OGYI az OEK-nak is megküldi.
(6) A vizsgálati készítmények és gyógyszerek klinikai vizsgálata során bekövetkező mellékhatások bejelentésének rendjét külön jogszabály tartalmazza.
(7) Az oltóanyagok alkalmazásával kapcsolatos fokozott oltási reakciók, szövődmények, balesetek bejelentéséről külön jogszabály rendelkezik.

A meghatalmazott személy

24. § A forgalomba hozatali engedély jogosultja a 23. §-ban meghatározott feladatok ellátására megfelelően képzett szakértőt (a továbbiakban: meghatalmazott személy) foglalkoztat az általa forgalomba hozott gyógyszerek - tudomására jutott - mellékhatásainak, illetve annak gyanújának feldolgozására. A meghatalmazott személy
a) összegyűjti és feldolgozza a forgalomba hozatali engedély jogosultja tudomására hozott mellékhatásokról, illetve annak gyanújáról szóló információkat,
b) elkészíti az e rendeletben meghatározott jelentéseket,
c) kapcsolatot tart és együttműködik az OGYI-val, valamint megkeresésre tájékoztatja az OGYI-t a gyógyszerkészítmény terápiás előnyeinek és kockázatának értékeléséhez szükséges kiegészítő adatokról, továbbá adatot szolgáltat az eladott mennyiségre vagy a gyógyszerkészítménnyel kapcsolatos előírásokra is vonatkozóan,
d) gondoskodik arról, hogy minden olyan információ, amely a gyógyszerkészítmény kockázat-előny értékelése szempontjából fontos lehet - ideértve a forgalomba hozatali engedély kiadását követő biztonsági vizsgálatokból származó eredményeket is - az OGYI-hoz eljusson.

A felhasználhatósági időtartam meghosszabbítása

25. § (1) A forgalomba hozatali engedélyben meghatározott felhasználhatósági határidőn túl a gyógyszerkészítmény - erre vonatkozó külön engedély nélkül - nem használható.
(2) A forgalomba hozatali engedély jogosultjának kérelmére az OGYI egyes gyártási tételek felhasználhatósági időtartamát legfeljebb egy alkalommal és legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja. A kérelemhez mellékelni kell a gyógyszerkészítmény megfelelő minőséget bizonyító vizsgálati dokumentációt. Kétség esetén az OGYI a vizsgálatokat megismételtetheti, illetve azokat maga is elvégezheti.
(3) Immunológiai gyógyszerkészítmények felhasználhatósági időtartamának meghosszabbítása esetén a 3. § (1) bekezdésében meghatározottakat alkalmazni kell.
(4) A lejárati idő meghosszabbításáról szóló határozatot az OGYI az Egészségügyi Minisztérium hivatalos lapjában is közzéteszi. A közzététel nem érinti a forgalomba hozatali engedély jogosultjának - a készítmény forgalmazásában, alkalmazásában résztvevők tekintetében fennálló - külön jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségét. A felhasználhatósági határidő meghosszabbítását a gyógyszerkészítmény csomagolásán is fel kell tüntetni.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket csak a 2003. január 1-jét követően indult törzskönyvezési eljárásokban lehet alkalmazni, és csak olyan hivatkozott gyógyszerkészítmény esetében, amelynek törzskönyvezését a rendelet kihirdetését követően kérelmezték.
(2) E rendelet 5. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe 2003. január 1. napján a következő rendelkezés lép:
[Nem kell a kérelemhez csatolni a 4. § (2) bekezdés j) pontjában meghatározott vizsgálatok eredményeit, ha a kérelmező bizonyítani tudja, hogy]
„c) a készítmény alapvetően hasonlít valamely másik gyógyszerkészítményhez, amelynek első forgalomba hozatalát
ca) az Európai Közösség Központosított eljárásában legalább tíz éve,
cb) Magyarországon vagy az Európai Közösség tagállamában legalább hat éve
engedélyezték, vagy amelynek legkorábbi elsőbbségű szabadalmi oltalma Magyarországon a hatéves időtartam elteltét megelőzően megszűnt.”
(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerkészítmények korábban kiadott, törzskönyvi és forgalomba hozatali engedély számát az OGYI folyamatosan, de legkésőbb a törzskönyvezett gyógyszer Gytv. 7. §-ának (6) bekezdése szerinti újraértékelése során az e rendeletnek megfelelően egységesíti. A gyógyszer csomagolásán a korábbi elvek szerint meghatározott törzskönyvi, illetve forgalomba hozatali engedélyszámok legfeljebb a gyógyszer felhasználhatósági határidejéig használhatók.
(4) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott forgalomba hozatali engedélyek meghosszabbításáról első ízben e rendelet hatálybalépését követő első teljes naptári év végéig - a Gytv. 7. §-ának (6) bekezdése, illetve az e rendelet 16. §-ának (6) bekezdése szerint benyújtott kérelemre - valamennyi, az azt megelőző ötödik, tizedik stb. (minden azt megelőző ötödik) évben forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer tekintetében dönt az OGYI. A rendelet hatálybalépését követő második, harmadik és azt követő két évben az OGYI - kérelemre - meghosszabbítja öt évvel és ennek egész számú többszörösével megelőzően kiadott forgalomba hozatali engedélyeket.
(5) A 10. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott - a gyógyszerkészítmény csomagolási egységében található gyógyszermennyiségre vonatkozó - követelmények érvényesülését az OGYI, az e rendelet hatálybalépésekor már forgalomban lévő gyógyszerkészítmények esetében 2002. január 1-jéig felülvizsgálja, és a feltételeknek nem megfelelő gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélyének jogosultját felszólítja a forgalomba hozatali engedély módosítására. Amennyiben a forgalomba hozatali engedély jogosultja a módosítási kötelezettségnek a felszólítás kézhezvételétől számított hat hónapon belül nem tesz eleget, az OGYI a gyógyszerkészítmény forgalomba hozatali engedélyét visszavonja.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a gyógyszerkészítmények törzskönyvezéséről és a törzskönyvbe bejegyzett gyógyszerkészítmények forgalomba hozataláról szóló 13/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet, valamint az azt módosító 1/1992. (I. 6.) NM rendelet és 36/1997. (XII. 5.) NM rendelet, továbbá az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetéről és működéséről szóló 7/1991. (IV. 26.) NM rendelet 10. §-ának nyolcadik francia bekezdése, valamint
b) az emberorvoslásban használatos szérumok és bakteriológiai természetű védőoltó, gyógyító és kórjelző (diagnosztikai) készítmények termelésének, forgalomba hozatalának és ellenőrzésének szabályozásáról szóló 137/1951. (XII. 20.) EüM rendelet és az azt módosító, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat átszervezésével kapcsolatos egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 6/1999. (IV. 2.) EüM rendelet 1. §-a és a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 3/1995. (II. 8.) NM rendelet módosításáról szóló 19/2000. (VI. 29.) EüM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése, továbbá
c) a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló 3/1995. (II. 8.) NM rendelet (a továbbiakban: GYR) 12. §-ának a) pontjában az „az immunbiológiai készítmények és” és a GYR 12. §-ának b) pontjában „az egyéb” szövegrész
a hatályát veszti.
(7) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően az OEK által vezetett törzskönyvbe bejegyzett és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) által forgalomba hozatalra engedélyezett készítmények dokumentációját, az OTH, az e rendelet hatálybalépését követő 90. napig az OGYI-nak átadja.
(8) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek alább felsorolt irányelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 65/65/EGK irányelve a gyógyászati termékekkel kapcsolatos törvényileg, rendeletileg vagy igazgatási intézkedésekben meghatározott rendelkezések közelítéséről;
b) a Tanács 75/318/EGK irányelve a gyógyászati termékek analitikai, gyógyszerészeti és klinikai vizsgálatának szabványaival és követelményrendszerével kapcsolatos jogszabályainak közelítéséről;
c) a Tanács 75/319/EGK irányelve gyógyászati termékekkel kapcsolatos törvényileg, rendeletileg vagy igazgatási intézkedésekben meghatározott rendelkezések közelítéséről;
d) a Tanács - a Tanács 89/342/EGK, a Tanács 89/343/EGK, Tanács 89/381/EGK irányelveivel módosított - 92/26/EGK irányelve az emberi felhasználásra kerülő gyógyászati termékek osztályozásáról;
e) a Tanács 92/27/EGK irányelve az emberi felhasználásra kerülő gyógyászati termékek feliratozásáról és a csomagoláson elhelyezett tudnivalókról;
f) a Bizottság 1999/83/EGK irányelve, a Tanács 92/73/EGK irányelvének, valamint a Tanács 78/25/EGK irányelvével módosított a Tanács 75/318/EGK irányelvének módosításáról.