138/2001. (VII. 31.) Korm. rendelet

a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról

A Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány a gazdasági lehetőségekkel összhangban a házasok, a többgyermekes családok és más arra rászorultak lakásigénye kielégítése érdekében a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítja:
1. § Az R. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kedvezmény a következő célokra nyújtható:)
„c) olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen ötven százalékot meghaladó arányban az igénylő tulajdonában lévő lakása, az épület alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bővül
ca) bármely építtető esetében, illetőleg
cb) három vagy több gyermeket eltartó építtető esetében, ideértve a tetőtérbeépítést is,”
2. § (1) Az R. 2. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az 1. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti támogatásokat (a továbbiakban: közvetlen támogatások) a (2)-(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel]
„e) az 5. § (2) bekezdés d) pontja szerinti körben használt lakás vásárlásához”
(nagykorú magyar állampolgár, valamint a 16. életévét betöltött, tartós nevelésbe vett kiskorú magyar állampolgár veheti igénybe.)
(2) Az R. 5. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A kedvezmény a következő célokra nyújtható:)
„d) a három vagy több gyermeket eltartók 2001. augusztus 1-jét megelőzően már tulajdonában lévő lakás értékesítése, és helyette nagyobb hasznos alapterületű és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén, ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak legalább 50% arányú tulajdonában állt, továbbá, ha az értékesített lakás teljes vételárát a vásárlására fordítják. A kedvezmény igénybevételével megvásárolt lakóingatlanban az eltartók tulajdoni hányada nem lehet kevesebb, mint az értékesített lakásban volt.”
(3) Az R. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kedvezmény összege a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetekben gyermekenként egyszázezer forint, a szerződés megkötésének időpontjában meglévő második és harmadik gyermek után pedig gyermekenként ötszázezer forint.”
(4) Az R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kedvezmény összege - ide nem értve az 5. § (2) bekezdés d) pontja szerinti kedvezményt - az építési költség (eladási ár), illetőleg saját beruházású lakás építése vagy bővítése esetén az adók és járulékok megfizetését is igazoló számlákkal, illetve vásárlás esetén adásvételi szerződéssel bizonyított tényleges pénzkiadások 65%-át nem haladhatja meg. Az 5. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kedvezmény összege az eladott lakóingatlan adásvételi szerződés szerinti eladási ára és a helyette vásárolt lakóingatlan adásvételi szerződés szerinti vételára közötti különbséget nem haladhatja meg.”
3. § Az R. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatást a mozgássérült vagy az elhelyezéséről gondoskodó közeli hozzátartozó igényelheti az olyan, a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, mozgásában maradandó egészségi okokból súlyosan korlátozott személy után, akinek állapotában lényeges javulás nem várható, és”
4. § Az R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, valamint a 16. § (1) bekezdésében meghatározott célra devizabelföldi magánszemélynek nyújtott legfeljebb 30 millió forint összegű, és a szerződés alapján a támogatás időtartama alatt a forrásul szolgáló jelzáloglevél kamatát meg nem haladó kamatozású kölcsönök, illetőleg az ebben a bekezdésben meghatározott célra és összeghatárig belföldi hitelintézet vagy biztosítóintézet által nyújtott kölcsönök, vagy ilyen kölcsönöket biztosító önálló jelzálogjogok megvásárlásának finanszírozására kibocsátott jelzáloglevél kamataihoz az állam jelzálog hitelintézet útján a polgárok terheinek mérséklésére támogatást nyújt az alapul szolgáló kölcsönök futamidejének első 20 évére. A támogatás mértéke a futamidő első 5 évében 6 százalékpont, a következő évekre a támogatás mértékét a Kormány 2004. június 15-e előtt oly módon határozza meg, hogy az adósok terhei ne növekedjenek.”
5. § Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Kiegészítő kamattámogatást vehet igénybe egy alkalommal a 30 millió forintot meg nem haladó összegű - a telekár nélkül számított - általános forgalmi adót (a továbbiakban: áfa) tartalmazó építési költségek vagy vételár esetén új lakás felépítésére, vagy értékesítés céljára felépített új lakás megvásárlására a házaspár, ha egyikük devizabelföldi vagy gyermekét nevelő devizabelföldi személy. Az építési költségek, illetőleg a vételár kiegyenlítéséhez felvett, legfeljebb tízmillió forint összegű hitelintézeti kölcsön vagy biztosítóintézeti jelzáloghitel (a továbbiakban együtt: kölcsön) kamatainak megfizetéséhez az állam 20 évig nyújt támogatást. Ha a méltányolható lakásigénynek megfelelő lakás építési költsége (vételára) meghaladja a 30 millió forintot, úgy a méltányolható nagyságot meg nem haladó tényleges szobaszámra meghatározott építési költséget kell a felső határként alkalmazni. A 7. § (6) bekezdésének a kedvezményre vonatkozó rendelkezéseit a kiegészítő kamattámogatásra is alkalmazni kell azzal, hogy ilyen esetben a legfeljebb tízmillió forintos kölcsönösszeg az igénylő tulajdoni hányadával arányos építési költségeket (vételárat) nem haladhatja meg.”
6. § (1) Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, magánszemély vagy egyéni vállalkozó, magánszemély részére való értékesítés céljára lakást építtet, vagy bérbeadás céljára lakást építtet, és szerződésben vállalja, hogy a lakást vagy értékesíti vagy legalább 20 évig bérbe adja, illetőleg a bérbeadásra vállalt időszak alatt értékesíti, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt, amennyiben a lakás telekár nélkül számított és a szerződésben vállalt - áfát is tartalmazó - eladási ára, bérbeadás esetén az építési költsége a 30 millió forintot nem haladja meg.”
(2) Az R. 15. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, magánszemély vagy egyéni vállalkozó értékesítési célú lakásépítése érdekében saját tulajdonú, építési teleknek nem minősülő telekingatlanát a 253/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet, illetve a települések helyi építési szabályzatában előírtak szerinti közművesítés útján lakótelekké alakítja és szerződésben vállalja, hogy a telket 5 éven belül a ráépített lakóingatlannal együtt értékesíti, úgy az e célra felvett hitelintézeti kölcsön kamatainak megfizetéséhez az állam támogatást nyújt. Az építési telek kialakításának legfeljebb 50%-át kitevő és építendő lakásonként 2 millió forintot, de ugyanazon telken több lakás építése esetén telkenként 26 millió forintot meg nem haladó kölcsönösszegig - a személyes körülményekre vonatkozók kivételével - a kiegészítő kamattámogatás 13. §-ban foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ilyen célra felvett kölcsön a (3) bekezdésben meghatározott, az értékesítési, illetve bérbeadási célú lakások felépítésére igénybe vehető, állami kamattámogatású kölcsön összegét csökkenti.
(5) Ha az (1) és (4) bekezdésben az állami kamattámogatású kölcsön feltételeként meghatározott szerződéses kötelezettségek valamelyikét az igénybe vevő megszegi, akkor az igénybe vett kamattámogatás összegét és annak a folyósítás napjától a Ptk. 232. §-a szerint számított kamatait köteles haladéktalanul visszafizetni. Ha a (4) bekezdés szerinti kölcsön esetében az igénylő az előzetesen építeni vállalt lakásoknál kevesebb lakást épít, úgy az igénybe vett kamattámogatás meg nem épített lakásokra eső arányos összegét és annak a folyósítás napjától a Ptk. 232. §-a szerint számított kamatait köteles haladéktalanul visszafizetni.”
7. § Az R. 17. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Épülő (de használatbavételi engedéllyel még be nem fejezett) lakóingatlan tulajdonjogának az építés befejezése előtti átruházása esetén
a) ha az építkezés 1998. december 31-e előtt kiadott építési engedély alapján történt, úgy a 11. és 13. §-ok szerinti támogatás kivételével, egyéb esetben az e rendelet szerinti valamennyi támogatás illeti meg az új tulajdonost;
b) az átruházó részére megállapított támogatásokat törölni kell, és a már folyósított támogatásokat a Ptk. 232. §-a szerint az igénybevétel napjától számított kamataival együtt köteles visszafizetni.”
8. § (1) Az R. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Lakásépítés esetén a kedvezményre, az adó-visszatérítési támogatásra és a 12-13. § szerinti kamattámogatásra vonatkozó rendelkezéseket a következő (2)-(5) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2) Az R. 20. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A támogatásra való jogosultság és a kedvezmény mértékének megállapítását - az 5. § (6) bekezdésében foglaltak kivételével - a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül vagy építés esetén a használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni a hitelintézettől.”
(3) Az R. 24. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az építkezés idejére és a 21. § (1) bekezdésében meghatározott időszak leteltéig a lakásépítési kedvezményre és az adó-visszatérítési támogatásra az állam javára, valamint teljes visszafizetésükig a 12. és 13. §-ok alapján felvett, illetőleg a 12. §-ban foglalt jelzáloglevél fedezetének céljára előzetesen nyújtott kölcsönök összegéig az azt nyújtó hitelintézet javára - azok biztosítékaként - az épülő, a felépült, a korszerűsített, bővített vagy megvásárolt lakást, valamint a hitelintézet által ezek helyett vagy mellett biztosítékként elfogadott ingatlant jelzálogjog terheli. A kölcsönt nyújtó hitelintézetet a jelzálogjog az államot megelőző ranghelyen illeti meg. Az ingatlan-nyilvántartásba az említett követelések megszűnéséig, illetőleg teljes visszafizetésükig, valamint a 12. § szerinti önálló jelzálogjog megszűnéséig a jelzálogjog jogosultja javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A bejegyeztetést a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi.”
9. § Az R. 24. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a (6) bekezdés alapján a lakást az állam javára jelzálogjog terheli és hitelintézet utóbb a lakás felépítését, vásárlását, bővítését, illetőleg korszerűsítését szolgáló kölcsönt vagy munkáltatói, illetőleg helyi önkormányzati támogatást folyósít, valamint, ha utóbb lakás-takarékpénztári áthidaló-, illetőleg lakáskölcsön folyósítására kerül sor, úgy ezek biztosítékául a jelzálogjog az állam képviselőjének a hozzájárulása nélkül jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.”
10. § Az R. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A panel, a blokk, az alagútzsalu, az öntött, a vasbeton vázas és az egyéb előregyártott technológia felhasználásával épült lakóépület energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására az Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása Program előirányzatából a következő célokra nyújtható támogatás:”
11. § (1) Az R. 1. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e rendelet alapján nyújtható támogatások a következők:)
„i) a települési önkormányzatok támogatása az önkormányzati bérlakásállomány növelése, az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítése, felújítása, a nagyvárosi lakóépülettömbök korszerűsítése, felújítása, valamint közművesített építési telkek kialakítása, továbbá egyházak támogatása nyugdíjasházak építésének érdekében.”
[az a)-i) pont alattiak a továbbiakban együtt: támogatás].
(2) Az R. a következő 4. sorszámú fejezetcímmel és 32/A. §-al egészül ki, egyidejűleg az eddigi „4. A Programok közös szabályai” fejezetcím 5. sorszámúra változik:
„4. Közművesített építési telkek kialakítása
32/A. § (1) Az új lakóingatlanok építésére alkalmas, a 253/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet, illetve a települések helyi építési szabályzatában előírtak szerint közművesített építési telkek növelése érdekében a központi költségvetés Közművesített építési telkek kialakítási Program előirányzatából pályázat útján támogatást igényelhetnek a települési önkormányzatok, ha saját tulajdonukban álló földterület felhasználásával kívánnak új, közművesített építési telket kialakítani.
(2) Az állami támogatás mértéke a teljes önkormányzati beruházásból legfeljebb a pályázó önkormányzat által saját forrásból vállalt költségekkel megegyező összeg lehet.
(3) A pályázó önkormányzat pályázatában köteles vállalni, hogy a közművesített telek kialakításának befejezésétől számított 1 éven belül a kialakítandó építési telkeket értékesíti magánszemélynek, illetőleg értékesítési célú lakásépítésre jogosult szervezetek részére 2 éven belüli beépítési kötelezettség terhével, vagy vállalja, hogy a kialakítandó építési telkeken a közművesített telek kialakításának befejezésétől számított 2 éven belül saját tulajdonú önkormányzati bérlakásokat létesít. Amennyiben a bérlakás építéséhez a pályázó újabb támogatásra nyújt be pályázatot, és e § szerinti támogatással kialakított közművesített telket saját erőként figyelembe kívánja venni, úgy az a közművesítéshez igénybe vett állami támogatással csökkentett értékben vehető figyelembe.
(4) A pályázatnak - a 38. §-ban meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:
a) a képviselő-testületi határozatot az önkormányzati tulajdonú földterület közművesített építési telkekként való kialakításáról;
b) a közművesítéssel érintett valamennyi ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi másolatát.”
12. § Az R. 36. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pályázók - a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával - írásban megállapodást köthetnek olyan természetes és jogi személyekkel, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezettel, melyek támogatóként vagy vállalkozóként szerepet vállalnak a pályázat tárgyát képező és a létrehozandó támogatási szerződés lezárásától számított legalább húsz évig teljes mértékben a pályázó tulajdonában maradó otthon vagy bérlakás létesítésében vagy üzemeltetésében.”
13. § (1) Ez a rendelet 2001. augusztus hó 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő támogatási kérelmekre, valamint kölcsönkérelmekre is alkalmazni kell.
(2) Az R. 12. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 1%-os mérték 2%-ra változik.
(3) Az R. 35. §-ának (5) bekezdése e rendelet hatálybalépésének napjától hatályát veszti.
(4) E rendelet 4. §-ában  foglalt rendelkezéseknek a jelzáloglevél kamattámogatású kölcsönök kamatának korlátozására vonatkozó rendelkezéseit legkésőbb 2001. szeptember 30. napjától, a folyósító hitelintézet egyoldalú közlésével megvalósuló szerződésmódosítás útján, e rendelet hatálybalépésekor már fennálló jelzáloglevél-kamattámogatású kölcsönökre is alkalmazni kell. E szerződésmódosítás napjától a folyósító hitelintézet a már fennálló jelzáloghitelek után jogosult a 4. §-ban meghatározott kamattámogatási mérték állammal szembeni érvényesítésére.
(5) E rendelet 4. és 5. §-ában az állami kamattámogatások időtartamára vonatkozó rendelkezéseket e rendelet hatálybalépésekor már fennálló és a kölcsönszerződés szerint 10 éves eredeti futamidőt meghaladó kiegészítő-, valamint jelzáloglevél-kamattámogatású kölcsönökre is alkalmazni kell.
(6) E rendelet 4. és 5. §-ának az állami kamattámogatások időtartamára vonatkozó rendelkezései a rendelet hatálybalépésekor már fennálló kiegészítő-, valamint jelzáloglevél-kamattámogatású kölcsönöknek a korábbi futamidőt meghaladó időszakára is alkalmazhatóak, amennyiben a korábbi futamidő meghosszabbításában a felek kölcsönösen megállapodnak.