13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet

a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. § (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a Vkt. 17-28. §-aiban foglaltakra is - a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya azokra a belvízi utakon közlekedő vagy tartózkodó, nyilvántartásba vételre kötelezett  [LÁBJEGYZET_1]  úszólétesítményekre terjed ki:
a) amelyeket a magyar lajstromban tartanak nyilván, valamint
b) amelyeknek a magyar lajstromba vételét kezdeményezik.
(2) A rendeletnek az úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeire vonatkozó rendelkezései, ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - kiterjednek azokra az úszólétesítményekre is, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdésben foglaltak hatálya alá, de a Magyar Köztársaság területén közlekednek vagy tartózkodnak.
(3) A hajózási hatóság a Magyar Köztársaság belvízi útjain nem magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítmény üzemképességét tanúsító hajóokmányt elfogadja, amennyiben az az adott zónára érvényes, és azt
a) dunamenti állam vagy olyan állam illetékes hatósága állította ki, amellyel a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződés keretében a kölcsönös elismerésről megállapodott, illetve
b) a Rajnai Hajók Szemleszabályzata alapján állították ki.
(4) A Magyar Honvédség úszólétesítményeire jogszabály e rendelettől eltérően rendelkezhet.
2. § (1) Az e rendeletben használt egyes fogalmakat - a (2) bekezdésben és a mellékletben foglalt kiegészítésekkel - a Vkt. 87. §-a szerint kell értelmezni.
(2) A rendelet alkalmazásában
a) hajózási hatóság: - amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik - a Központi Közlekedési Felügyelet;
b) úszólétesítmény építése: az a tevékenység, amelynek eredményeként új úszólétesítmény jön létre (abban az esetben is, ha az építéshez korábbi úszólétesítmény egyes részeit használják fel);
c) úszólétesítmény átépítése: az úszólétesítmény testének, felépítményének, gépi vagy egyéb berendezéseinek az átalakítása, amely az úszólétesítmény
ca) főméreteiben,
cb) szerkezeti elemeiben,
cc) vízkiszorításában (hordképességében),
cd) főgépteljesítményében,
ce) térbeosztásában,
cf) stabilitásában vagy
cg) hajózási (nautikai) tulajdonságaiban
változást eredményez;
d) kereskedelmi szolgáltató úszómű: szálloda, étterem, bemutatóterem, bérelhető irodahelyiségek, szálláshely biztosítása, vagy egyéb gazdasági-szolgáltatási tevékenység céljából üzemeltetett úszómű, amelynek a befogadóképessége legalább 12 fő.
3. § A hajózási hatóság az üzemképesség vizsgálatára és tanúsítására irányuló eljárást az államigazgatás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályai szerint folytatja le.
4. § (1) Az úszólétesítmény építési (átépítési) tervét - az üzemképességi követelményeknek megfelelő kivitelezés biztosítása érdekében - a megrendelő vagy az építő köteles - az építés (átépítés) megkezdése előtt legalább 60 nappal, két példányban - a hajózási hatósághoz jóváhagyás céljából benyújtani. Nem kell benyújtani a
a) hajózási hatóság által jóváhagyott típusterv alapján épülő úszólétesítmény részletes terveit;
b) a kishajó építési (átépítési) tervét, kivéve ha
ba) a kishajó árufuvarozást vagy közforgalmú személyszállítást végez,
bb) szolgálati célú kishajó  [LÁBJEGYZET_2]  épül,
bc) a terv alapján kettőnél több kishajó épül.
(2) A jóváhagyásra benyújtott tervnek - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - tartalmaznia kell, különösen:
a) a műleírást,
b) az általános elrendezési rajzot,
c) az általános szerkezeti rajzot,
d) a vizek szennyezését kizáró berendezések és felszerelések rajzát,
e) géphajóknál és úszómunkagépeknél az általános géptéri elrendezési rajzot,
f) a vonaltervet és a jellemző görbéket,
g) a szilárdsági számítást,
h) a stabilitási számításokat és diagramokat,
i) utasszállító hajóknál a vízmentes terek lékesedése esetére készített számítást,
j) a főborda- és bordarajzokat, valamint a válaszfalak rajzait,
k) a főgépek alapozási rajzait,
l) a tengelyvezeték és a hajtóberendezés rajzait,
m) a csavartengelyek torziós-lengés számítását,
n) a fedélzeti gépek rajzait és elrendezését,
o) a csőrendszerek rajzait,
p) a kormányberendezés rajzait,
q) a navigációs berendezések rajzait,
r) a jelzőberendezések rajzait,
s) a villamoshálózatok rajzait,
t) a villamosenergia táblázatot,
u) a mentőeszközök elhelyezési rajzát,
v) utasszállító hajóknál az utaselhelyezési rajzot.
(3) Azoknál a gépeknél, berendezéseknél és felszereléseknél, amelyek megfelelőséget vizsgáló és tanúsító szervezet  [LÁBJEGYZET_3]  megfelelőséget tanúsító bizonylatával rendelkeznek, elegendő az általános elrendezési rajz benyújtása.
(4) A hajózási hatóság indokolt esetben a (2) bekezdésben felsorolt egyes rajzok vagy számítások benyújtása alól felmentést adhat, illetőleg a felsoroltakon kívül további rajzok vagy számítások benyújtását kérheti.
(5) Átépítés esetében a hajótestnek, a felépítménynek, illetőleg a gépi vagy egyéb berendezéseknek azokról a részeiről kell a (2) bekezdés szerinti rajzokat és számításokat benyújtani, amelyeket átépítenek. Ha azonban az átépítés a stabilitásra vagy a hajótest szilárdságára kihat, az erre vonatkozó számításokat is be kell nyújtani.
5. § (1) A hajózási hatóság az úszólétesítmény üzembe helyezése előtt ellenőrzi az úszólétesítmény jóváhagyott terv szerinti építését, az úszólétesítmény berendezésének és felszerelésének üzembiztos működését, továbbá azt, hogy az úszólétesítmény megfelel-e a munka-, a tűz-, az egészségvédelmi, a környezetvédelmi és egyéb előírásoknak (üzembe helyezés előtti vizsgálat).
(2) A hajózási hatóság az úszólétesítmény üzembe helyezése előtt megállapítja az úszólétesítmény működési területét, üzemeltetési feltételeit, megengedett legkisebb szabad oldalmagasságát, a belvízi hajó üzemmódját, a komp megengedett legnagyobb vízkiszorítását (hordképességét). Megállapítja továbbá az úszólétesítmény üzembe helyezése előtt - vagy már a tervjóváhagyásnál vagy az üzemképesség vizsgálatával egyidejűleg - az úszólétesítmény hajózásra alkalmasságához szükséges legkisebb személyzeti létszámot és e létszám szakképzettség szerinti összetételét.
(3) A hajózási hatóság a külföldről beszerzett úszólétesítmény üzembe helyezés előtti vizsgálatát a tulajdonos (üzembentartó) kérelmére végzi el. A kérelmet a vizsgálat kért időpontja előtt legalább 30 nappal kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés szerinti rajzokat és számításokat; a hajózási hatóság hajózásbiztonsági indok alapján a rajzok és számítások benyújtásától részben vagy egészben eltekinthet. A vizsgálat kezdeményezésére egyebekben a 6. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
6. § (1) Az úszólétesítmény üzemeltetése során a hajózási hatóság az üzemképességet
a) kompnál kétévenként,
b) díj ellenében történő személyszállításra szolgáló - de személyhajónak nem minősülő - belvízi kishajónál háromévenként,
c) személyhajónál, valamint a kereskedelmi szolgáltató úszóműnél ötévenként,
d) minden egyéb úszólétesítménynél tízévenként
vizsgálja meg (időszakos vizsgálat).
(2) Az időszakos vizsgálatot az úszólétesítmény vízből kiemelt, illetőleg partra húzott állapotában
a) kompnál és közforgalmú személyszállításra szolgáló belvízi kishajónál hatévenként,
b) egyéb úszólétesítménynél tízévenként
kell elvégezni. A kiemelésről, illetőleg a partra húzásról az úszólétesítmény üzembentartója köteles gondoskodni.
(3) A hajózási hatóság - az úszólétesítmény műszaki állapotától, korától és üzemeltetési körülményeitől függően - az időszakos vizsgálatra az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltaknál rövidebb határidőt állapíthat meg.
(4) Az időszakos vizsgálat során az üzembentartó köteles a hajózási hatóságnak az úszólétesítmény összes okmányát bemutatni.
(5) Az időszakos vizsgálat kiterjed:
a) az úszólétesítmény testszerkezetére,
b) a fő- és segédgépekre, valamint a hajtó berendezésekre,
c) a kazánokra, a lég- és üzemanyagtartályokra, a csővezetékekre és szerelvényekre,
d) a villamos berendezésekre és vezetékekre,
e) a horgony- és kormányberendezésre,
f) a vontató-, a toló- és a kikötésre szolgáló berendezésekre,
g) a mentőeszközökre, a mentő- és a szolgálati csónakokra, a csónakdarukra, valamint a rakodó darukra,
h) a hajózási jelző eszközökre és navigációs berendezésekre (jelzőlámpa, hangjelző eszköz, radar stb.), valamint
i) arra, hogy az úszólétesítmény megfelel-e a munka-, a tűz-, az egészségvédelmi, a környezetvédelmi, valamint egyéb előírásoknak.
(6) A hajózási hatóság az időszakos vizsgálat alkalmával - az üzembe helyezés előtti vizsgálat során meghatározott legkisebb létszám figyelembevételével - ellenőrzi az úszólétesítmény személyzetének létszámát.
7. § (1) Az üzembe helyezés előtti és az időszakos vizsgálatot az úszólétesítmény tulajdonosának (üzembentartójának) a hajózási hatóságtól írásban, a melléklet 10. számú függeléke szerinti kérelemben kell kérnie. A kérelmet legalább 10 nappal a vizsgálat kért időpontja előtt kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell vizsgálati díj befizetéséről szóló igazolást.
(2) Az úszólétesítményt az üzembe helyezés előtti, illetőleg az időszakos vizsgálatra üzemkész, üres és tiszta állapotban úgy kell kiállítani, hogy a vizsgálat akadálytalanul elvégezhető legyen.
8. § (1) A hajózási hatóság - a szemlebizottság által felvett szemlejegyzőkönyvet, illetőleg a Magyar Köztársaság által elismert hajóosztályozó társaság  [LÁBJEGYZET_4]  osztályozási bizonyítványát vagy szemlejegyzőkönyvét is figyelembe véve - az üzemképesség vizsgálatának az eredményeként az alábbi hajóokmányokat állíthatja ki:
a) Hajóbizonyítvány (a melléklet 1. számú függeléke)
b) Úszómunkagép-bizonyítvány (a melléklet 2. számú függeléke)
c) Ideiglenes hajóbizonyítvány (a melléklet 3. számú függeléke)
d) Ideiglenes úszómunkagép-bizonyítvány (a melléklet 4. számú függeléke)
e) Bizonyítvány - belvízen közlekedő - tengeri hajó részére (a melléklet 5. számú függeléke)
f) Kompbizonyítvány (a melléklet 6. számú függeléke)
g) Úszómű-bizonyítvány (a melléklet 7. számú függeléke)
h) Hajólevél kedvtelési célú kishajó részére (a melléklet 8. számú függeléke)
i) Vízi sporteszköz-bizonyítvány (a melléklet 9. számú függeléke)
(2) A hajózási hatóság az (1) bekezdésben említett hajóokmányban tanúsítja az úszólétesítmény üzemképességét, és egyben bejegyzi az úszólétesítmény legközelebbi üzemképességi vizsgálatának az időpontját.
(3) A hajózási hatóság a hajóokmányba bejegyzi az úszólétesítmény üzemeltetésére vonatkozó - a 5. § (2) bekezdésében említett - adatokat és feltételeket is. Amennyiben a hajózási hatóság az időszakos vizsgálat alapján ezeket az adatokat, illetőleg feltételeket megváltoztatja, a változtatásokat a hajóokmányban átvezeti.
(4) Ha az úszólétesítmény üzemképességi vizsgálatát külföldi hajóvizsgáló szervezet végezte, az üzembentartó köteles ezt a hajózási hatóságnak bejelenteni, és egyben bemutatni a hajóvizsgáló szervezet által az (1) bekezdésben említett okiratba tett bejegyzés szövegét.
9. § Ha a hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemképességét érintő víziközlekedési baleset esetén, valamint, ha az úszólétesítmény ellenőrzése  [LÁBJEGYZET_5]  során arra utaló körülményeket állapít meg, hogy az úszólétesítmény hajózásra alkalmatlan, rendkívüli szemlét rendelhet el.
10. § A szabad oldalmagasság, illetőleg a legnagyobb vízkiszorítás (hordképesség) újabb megállapítását kell kérni, ha az annak alapjául szolgáló adatokban változás történt.
11. § (1) Az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának  [LÁBJEGYZET_6]  és megfelelőségének részletes feltételeit, továbbá az üzemképesség vizsgálatával és tanúsításával, valamint az úszólétesítmények felügyeletével kapcsolatos eljárás részletes szabályait
a) a nagyhajókra - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -, minden személyhajóra, az úszómunkagépekre, a munkaterületi úszóművekre, valamint a nagyhajók, illetőleg az úszómunkagépek vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására szolgáló vontató- és tolóhajókra e rendelet melléklete,
b) az a) pontban nem említett úszólétesítményekre a hajózási műszaki felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezéseknek, valamint a tengeri és a belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásainak kiadásáról szóló 5/1977. (XII. 3.) KPM rendelettel közzétett, a „Belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásainak rendelkezései”
állapítják meg.
(2) A hajózási műszaki felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezéseknek, valamint tengeri és a belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásainak kiadásáról szóló 5/1977. (XII. 3.) KPM rendelettel közzétett, „a hajózás műszaki felügyeletére vonatkozó rendelkezések”-ben, és a „Belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásai”-ban foglaltakat kell alkalmazni az olyan belvízi nagyhajók és úszómunkagépek tervezésére, szerkezetére és felszerelésére, amelyek az 1. és 2. hajózási zónában üzemelnek.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában nagyhajónak minősül az olyan hajó is, amely hosszúságának, szélességének és merülésének szorzata (L x B x T) eléri a 100 köbmétert.
12. § A hajózási műszaki felügyeleti tevékenységre vonatkozó rendelkezéseknek, valamint a tengeri és a belvízi hajók műszaki felügyeleti előírásainak kiadásáról szóló 5/1977. (XII. 3.) KPM rendelet 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A „Belvízi hajók és úszómunkagépek műszaki felügyeleti előírásai”-t - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a belvízi nagyhajók közül csak azokra kell alkalmazni, amelyek az 1. és 2. hajózási zónában üzemelnek.”
13. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet 1. §-a, 3-7. §-a, 10-12. §-a, 14-22. §-a, 23. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdése, 24. §-a, 25-26. §-a, 31-32. §-a, valamint 33. §-ának (2)-(4) bekezdése;
b) a hajózással összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/1983. (VI. 30.) KPM rendelet 1. §-a;
c) a hajózással kapcsolatos jogszabályok módosításáról szóló 8/1994. (XII. 11.) KHVM rendelet 1. §-ának (1), (3)-(14) és (21) bekezdése, valamint 8. §-ának (2)-(3) bekezdése;
d) a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet;
e) a hajózási képesítésekről szóló 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet módosításáról szóló 25/1998. (XII. 9.) KHVM rendelet 1. §-a.
(3) A rendelet 1. §-a (3) bekezdésének b) pontja a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(4) A rendeletnek az úszólétesítmények építésére és átépítésére vonatkozó szabályait azokra az úszólétesítményekre kell alkalmazni, amelyeknek a gerincfektetését a rendelet hatálybalépéséig még nem kezdték meg.
(5) A rendelet hatálybalépésekor már üzemben levő - a melléklet hatálya alá eső - úszólétesítményekre az üzemképességi követelményeket a rendelet mellékletének 24. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(6) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott - az úszólétesítmény üzemképességét tanúsító - hajóokmányok lejáratukig érvényben maradnak.
14. § A Közlekedési Főfelügyelet - a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium jóváhagyásával - a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben közzétett szabályzatot adhat ki a mellékletében szabályozott szemlebizottságok eljárásának egységes gyakorlata érdekében.
15. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács belvízi hajók műszaki előírásairól szóló 82/714/EGK irányelvével részben összeegyeztethető, valamint az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a Tanács 76/135/EGK irányelve a belvízi hajók hajóokmányának kölcsönös elismeréséről,
- a Tanács 78/1016/EGK irányelve a belvízi hajók hajóokmányának kölcsönös elismeréséről szóló 76/135/EGK irányelv módosításáról.

[LÁBJEGYZET_1] Lásd a Vkt. 7. §-át.

[LÁBJEGYZET_2] Lásd a víziközlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelettel közzétett Hajózási Szabályzat 9.01. Cikkének n) pontját.

[LÁBJEGYZET_3] Lásd a vízijárművek és úszómunkagépek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 10/2000. (X. 31.) KöViM rendeletet.

[LÁBJEGYZET_4] Lásd a vízijárművek és úszómunkagépek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 10/2000. (X. 31.) KöViM rendeletet.

[LÁBJEGYZET_5] Lásd a Vkt. 18. §-át.

[LÁBJEGYZET_6] Lásd a Vkt. 17. §-át.