14/2001. (VI. 29.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet módosításáról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének b), c), f) pontjában, valamint a 245/R. §-ában  kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására vonatkozóan a következőket rendelem el:
1. § Az R. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) a belügyminiszter által irányított fegyveres szervekre (a Határőrség, a Rendőrség, a Katasztrófavédelem hivatásos szervei), továbbá a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokra, valamint e szervek hivatásos szolgálati viszonyban és - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a szerződéses szolgálati viszonyban (a továbbiakban együtt: hivatásos állomány) álló tagjaira,
b) a Belügyminisztérium hivatali szervezeti egységeire, továbbá a Belügyminisztérium Szervezeti Működési Szabályzatában meghatározott minisztériumi szervekre, önálló belügyi szervekre és rendészeti oktatási intézményekre (a továbbiakban együtt: egyéb szervek), valamint e szervekhez berendelt és vezényelt hivatásos állományúakra.”
2. § (1) Az R. 2. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) pályakezdő:
[A Hszt. 101. § (3) bekezdésében meghatározottak alkalmazása szempontjából]
- aki kinevezésekor (hivatásos állományba vételekor) a beosztás ellátásához szükséges végzettséget biztosító rendészeti (katonai) vagy polgári oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezését követően - ha jogszabály másként nem rendelkezik - első munkahelyként kerül a fegyveres szerv állományába,
- a rendészeti oktatási intézmények próbaidőre kinevezett hallgatói (tanulói);”
(2) Az R. 2. §-a a következő g)-m) pontokkal egészül ki:
„g) szakmai továbbképzés: a hivatásos állomány feladatai ellátásához, tudása és személyisége fejlesztéséhez, illetve szinten tartásához szükséges olyan iskolarendszeren kívüli felkészítés, amely a miniszter által meghatározott rendészeti oktatási intézményben, a fegyveres szerv központi, területi, helyi szervezeti egységénél vagy felkért oktatási intézményben az állományilletékes parancsnok által jóváhagyott éves kiképzési és továbbképzési terv szerint kerül végrehajtásra;
h) rendészeti szakirányú továbbképzés: felsőfokú szakirányú szakképzettségre épülő akkreditált szakirányú képzés, továbbképzési szakon szerzett új képesítés, amely speciális rendészeti szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul;
i) rendészeti átképzés: a hivatásos állomány azon felsőfokú végzettséggel rendelkező tagjainak iskolarendszeren kívüli képzése, akik a rendészeti alapképzettség mellett nem rendelkeznek az adott rendvédelmi szerv jellegének megfelelő rendészeti ismeretekkel;
j) rendészeti szakvizsga: az I. besorolási osztály VI. beosztási kategóriájába tartozó beosztások betöltéséhez előírt (felkészülés) felkészítés és vizsga;
k) rendészeti vezetővé képzés: az osztályvezetői és főosztályvezető-helyettesi vezetői beosztások betöltéséhez előírt iskolarendszeren kívüli felkészítő tanfolyam;
l) rendészeti mestervezetővé képzés: a tábornoki rendfokozati maximummal rendszeresített és a főosztályvezetői vezetői beosztások betöltéséhez előírt iskolarendszeren kívüli felkészítő tanfolyam;
m) szaktanfolyam: a II. besorolási osztály III., IV. beosztási kategóriájába tartozó beosztások betöltéséhez a rendészeti alapképzésen túli speciális szakképesítést biztosító iskolarendszeren kívüli képzés.”
3. § (1) Az R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kérelem mellé csatolni kell:
a) kézzel írt önéletrajzot,
b) legmagasabb iskolai végzettséget (végzettségeket) és szakképzettséget (szakképzettségeket) igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát,
c) saját (a rendőrség és a határőrség állományába felvételüket kérők esetében a közeli hozzátartozóinak és a vele egy háztartásban élőknek) írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 37. és 258. §-ban meghatározott ellenőrzésekhez és személyes adatai kezeléséhez történő hozzájárulásról,
d) vagyonnyilatkozat tételre kötelezett beosztásba tervezettek esetében a saját, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekeire vonatkozó személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos kezeléséhez történő hozzájárulást,
e) Társadalombiztosítási Azonosító Jelről (TAJ) szóló igazolás másolatát,
f) adóazonosító jelről szóló adóigazolvány másolatát,
g) férfiak esetében a sorkatonai szolgálat letöltését vagy a mentesítést igazoló okmányt,
h) korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszonyokról szóló igazolásokat.”
(2) Az R. 5. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:
„(8) A hivatásos állományba kinevezetteket - a Hszt. 39. § (2) bekezdésében és a 40. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - az I. besorolási osztályba tartozó beosztásba kerülők esetén hadnaggyá, a II. besorolási osztályba kerülők esetén őrmesterré kell kinevezni.”
4. § (1) Az R. 6. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„c) a rendőrség és a határőrség állományába tervezettek esetében kezdeményezi a Hszt. 258/A-258/C. §-ok szerinti ellenőrzés végrehajtását.”
(2) Az R. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
„e) a Hszt. 245/B. § (1) bekezdése szerinti beosztásokba - amelyek konkrét körét a szerv Szervezési Működési Szabályzatának (ügyrendjének) melléklete tartalmaz - felvételre tervezettek esetében értesíti a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségről, annak határidejéről és az érintett nyilatkozattételét követően intézkedik a vagyonnyilatkozat tételéhez szükséges megfelelő számú nyomtatvány és a hozzá kapcsolódó kitöltési tájékoztató átadására;
f) az alkalmassági ellenőrzés adatainak megismerése, illetve - a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek esetében - a vagyonnyilatkozatok megtétele után, a leendő szolgálati elöljáróval értékelik a jelentkező megfelelését, és alkalmazásra vonatkozó döntés esetén elkészíti a kinevezéshez szükséges okmányokat.”
5. § Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állományba történő kinevezéskor - katonai, rendvédelmi oktatási intézményekből közvetlenül felvételre kerülők kivételével - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró döntésétől függően minimum 6, de maximum 12 hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni.”
6. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjává az adott beosztásra, munkakörre jogszabályban meghatározott, államilag elfogadott iskolai végzettséggel és a fegyveres szerv jellegének megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy nevezhető ki.
(2) Az adott fegyveres szerv jellegének megfelelő szakképesítéssel nem rendelkezők esetében a kinevezési okmányban a szükséges végzettség megszerzését az oktatási intézmény képzési idejének megfelelő határidő figyelembevételével elő kell írni.
(3) A rendőrség hivatásos állományú tagjának véglegesítésére csak akkor kerülhet sor, ha a beosztás betöltéséhez szükséges szakképesítést is megszerezte, illetve annak megszerzése folyamatban van.”
7. § (1) Az R. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Más szolgálati ághoz tartozó, illetve vezetői beosztásokba történő áthelyezés (kinevezés) esetén ismét meg kell vizsgálni a hivatásos állomány tagjának alkalmasságát, a képesítési követelményeknek való megfelelését. 2002. január 1. után vezetői beosztásba csak az kerülhet kinevezésre, aki a beosztásra meghatározott képesítési követelményeknek megfelel, illetve a speciális rendészeti végzettség megszerzését - a képzés időtartamának figyelembevételével - részére előírták.”
(2) Az R. 12. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az I. besorolási osztály VI. beosztási kategóriába tartozó beosztásokba 2002. január 1-jét követően történő kinevezés esetén legfeljebb egy év határidő megjelölésével elő kell írni a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettségét. Mentesül a szakvizsga-kötelezettség alól, aki a kinevezés időpontjáig részt vett a rendészeti szakirányú továbbképzésen.”
8. § (1) Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Magasabb beosztásnak minősül az a munkakör, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, illetve vezetői beosztások esetén magasabb a szervezeti struktúrában elfoglalt helye, vagy magasabb az adott beosztásban elérhető rendfokozat, illetve mindezek azonossága esetén magasabb a vezetői illetménypótlék mértéke.”
(2) Az R. 13. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A Hszt. 245/H. § (2) bekezdésében meghatározott vezetői szintek szerinti beosztásba helyezettek esetében a kinevezési okmányban - a munkakör megnevezése mellett - rendelkezni kell az illetmény besorolás szempontjából irányadó vezetői szint meghatározásáról is.
(5) A vezetői beosztásból történő felmentésről, valamint a Hszt. 245/D. § (2) bekezdés szerinti beosztás felajánlásáról feljegyzést kell készíteni, és annak átadását szóbeli megbeszéléshez kell kötni, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. A vezetői beosztásból azonnali hatállyal történő felmentés és az új beosztás felajánlása közötti legfeljebb 30 napos időtartam alatt az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni az érintett ideiglenes szolgálati feladattal történő ellátásáról.
(6) Az (5) bekezdés szerinti megbeszélésen részt kell venni az érintettnek, az állományilletékes parancsnoknak vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljárónak, valamint a személyügyi szerv képviselőjének.”
9. § Az R. 15. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A más fegyveres szervtől történő áthelyezés az ott elért rendfokozat megtartásával hajtható végre. Nem kerülhet sor áthelyezésre, ha a hivatásos állomány tagja nem felel meg az egészségi alkalmassági követelményeknek, és nem rendelkezik a rendfokozati állománycsoportjához a Hszt.-ben és e rendeletben meghatározott szintű iskolai végzettséggel.”
10. § Az R. 16. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezésére a Hszt. 48. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 245/D. § (6) bekezdés, továbbá a 271. § (2) bekezdés rendelkezései alapján kerül sor és ennek következtében az érintett szolgálati viszonyának megszüntetését kéri, vele szemben az 56. § (1) bekezdés b) pontja, (3) bekezdése, illetve - a szolgálati viszonyban töltött időtől függően - a 182. § (4) bekezdésének figyelembevételével kell eljárni.”
11. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A betöltetlen beosztás ellátásával történő megbízás az adott besorolási osztályba tartozó olyan hivatásos állományú részére adható, aki megfelel a megbízás szerinti beosztás ellátásához szükséges képesítési követelményeknek. Amennyiben a megbízásra az eredeti szolgálati beosztásból történő felmentés mellett kerül sor, az érintettet a ténylegesen ellátott beosztásnak megfelelően be kell sorolni és illetményét ennek alapján kell megállapítani.
(2) Beosztásban lévő, de annak ellátásában tartósan akadályozott vagy határozott időre rendelkezési állományba helyezett személy helyettesítése csak a megbízott eredeti beosztásban történő meghagyása mellett rendelhető el.”
12. § Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A hivatásos állomány tagját a Hszt. 44. § (1) bekezdése, 248. §-a, valamint a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 4. § (3) bekezdése szerinti rendelkezési állományba helyezése esetén az eredeti szolgálati beosztásából fel kell menteni.
(2) A Hszt. 44. § (1) bekezdés a), i) pontja alapján, illetve a Belügyminisztériumba és a belügyminiszter irányításával működő szervezetekhez berendeltek esetében a munkakör, a besorolás és az illetmény megállapítását a más szerv illetékes vezetője végzi.
(3) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b)-h) pontja szerint rendelkezési állományba helyezettek illetményének megállapítását - a beosztáshoz kapcsolódó pótlékok kivételével - az előző beosztásának megfelelő besorolás alapján kell végrehajtani, amennyiben nincs előző beosztása, pályakezdőként kell figyelembe venni.
(4) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b), e), f) pontjai alapján megfelelő beosztás hiánya miatt rendelkezési állományba helyezett részére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles a szolgálatteljesítés helyét meghatározni, és számára - képzettségének, felkészültségének, illetve egészségi, pszichikai, fizikai állapotának megfelelő - szolgálati feladatot biztosítani.”
13. § (1) Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A Belügyminisztérium hivatali szervezeti egységeihez, a minisztérium irányításával működő szervekhez, a rendvédelmi szervek irányításával, felügyeletével és ellenőrzésével, és a rendvédelmi igazgatással, migrációval, idegenrendészettel összefüggő feladatok, valamint rendészeti oktatási intézményhez vezetői, irányítói, oktatói feladatok ellátására rendszeresített hivatásos beosztásba, továbbá közalkalmazotti, köztisztviselői munkakörbe a hivatásos állomány tagja berendelhető.
(2) Az egyes szervezeti egységeknél a miniszter által meghatározott, berendeléssel is betölthető beosztásokat (munkaköröket) a szerv szervezési állománytáblázatában kell rögzíteni.
(3) A berendelést kezdeményező hivatali szerv vezetője a berendelés kezdő időpontjáról, annak várható időtartamáról a berendelést megelőzően legalább egy hónappal írásban köteles tájékoztatni az adott fegyveres szerv állományilletékes parancsnokát.
(4) Hivatásos szolgálati beosztásba történő berendelés esetén a hivatásos állomány tagját a berendeléssel betöltendő beosztásba ki kell nevezni, és illetményét ennek figyelembevételével a Hszt. 100-103. §, illetve a XIX/A. fejezet vonatkozó rendelkezései - vezetők esetében a 245/H. § (2) bekezdés - szerint kell megállapítani.
(5) Köztisztviselői, közalkalmazotti munkakörbe történő berendelés esetén - vezetői munkakörbe berendelt kivételével - az elismert szolgálati idő alapján végrehajtandó köztisztviselői, közalkalmazotti besorolás alapján, vezető esetében a besorolástól független, de a berendelés helyén a szerv munkavállalóira alkalmazott bérrendszer szabályai szerint kell az illetményt megállapítani, biztosítva, hogy az érintett illetménye megfeleljen a 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározottaknak.
(6) A 2001. évi XXXVI. törvény hatálybalépése előtt berendelt állományra a Hszt. módosításának következtében előírt illetmény- és besorolás vonzatokat értelemszerűen alkalmazni kell.
(7) Köztisztviselői, közalkalmazotti munkakörbe berendeltek esetében - eltérő megállapodás hiányában - a berendeltet megillető ruházati utánpótlási illetmény, valamint a berendelés ideje alatt esedékessé váló jubileumi jutalom összege és ezek közterhei a fegyveres szervet terhelik.
(8) A berendelés megszüntetésére vonatkozóan tett kezdeményezést előzetesen a belügyminiszter hagyja jóvá.
(9) A berendelés megszüntetése történhet az azt kezdeményező vezető vagy a fegyveres szerv állományilletékes parancsnoka, illetve a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján.
(10) Amennyiben a berendelés megszüntetése esetén az érintett részére a Hszt. 248. § d) pontjában meghatározott szolgálati beosztás a berendelés megszüntetésekor nem, de várhatóan, legkésőbb egy éven belül biztosítható, úgy a hivatásos állomány tagját - beleegyezésével - rendelkezési állományba kell helyezni. Ez esetben részére legalább a berendelést megelőző besorolásának megfelelő, a beosztáshoz kapcsolódó pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani, azonban - ha a berendelés megszüntetésére nem a hivatásos állomány hibájából kerül sor - a berendelés során elért beosztási illetménye nem csökkenhet.
(11) Amennyiben a berendelés megszüntetésekor a hivatásos állomány tagja a Hszt. 248. § d) pontjának megfelelő beosztást nem fogadja el, ezen a jogcímen szolgálati viszonya nem szüntethető meg, vele szemben a Hszt. 47. §-át - a 250. § (1) bekezdésére is figyelemmel - kell megfelelően alkalmazni.
(12) Amennyiben a fegyveres szervnél a Hszt. 248. § d) pontjában meghatározottaktól eltérően csak alacsonyabb beosztás biztosítható és a hivatásos állomány tagja azt vagy a rendelkezési állományba helyezést nem fogadja el, vele szemben a Hszt. 56. § (1) bekezdés b) pontjának és (3) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”
(2) Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A Belügyminisztérium hivatali szervezeti egységeihez a hivatásos állomány tagja, a fegyveres szervnél  meglévő szolgálati beosztása változatlanul hagyása mellett, meghatározott szakmai feladatok végrehajtására a Hszt. 49. § rendelkezéseinek megfelelően vezényelhető.
(2) Az (1) bekezdés szerint vezényelt illetményét változatlanul a fegyveres szerv, míg az illetménykiegészítés különbözetét a BM Központi Igazgatás költségvetése terhére, a fegyveres szerv illetményszámfejtő helyén kell folyósítani.
(3) Az (1) bekezdés szerint vezényelt hivatásos állományú eredeti szolgálati beosztása a vezénylés időtartama alatt csak megbízással tölthető be.”
14. § Az R. 25. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Aki a vezetői beosztásról történt lemondást követően a részére felajánlott - a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő - beosztást nem fogadja el, ennek tényét írásban kell rögzíteni, és szolgálati viszonyát a Hszt. 245/D. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lemondással kell megszüntetni.”
15. § Az R. 26. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése esetén az állományilletékes parancsnok köteles mérlegelni az érintettnek az adott beosztásban, illetve a hivatásos szolgálati viszonyban tartásának kérdését, azonban a biztonsági szakvélemény megállapításával szemben benyújtott panasz jogerős elbírálásáig a beosztás betöltéséről vagy a szolgálati viszony megszüntetéséről nem dönthet.
(5) Akivel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kockázati tényező merült fel, illetve az az ellen benyújtott panasz jogerős elbírálása alapján az állományilletékes parancsnok a beosztás ellátására, illetve a hivatásos szolgálatra vonatkozó alkalmatlanságot állapít meg, soron kívül intézkedni kell más beosztásba helyezésére, illetve a szolgálati viszony megszüntetésére. A szolgálati viszony megszüntetése esetén az érintettet a felmentési idő teljes időtartamára mentesíteni kell szolgálatteljesítési kötelezettsége alól.”
16. § Az R. 27. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Minősítés alapján beosztás ellátására való alkalmatlanság megállapítása csak a szolgálati kötelmekkel összefüggő tevékenységeket érintő konkrét hibák, mulasztások megjelölésével történhet.
(2) Beosztás ellátására alkalmatlanságot kimondó minősítés csak abban az esetben lehet a szolgálati viszony megszüntetésének jogalapja, ha a feltárt hibák ismétlődtek, az azok kijavítására adott határidő eredménytelenül telt el, illetve a mulasztások súlyossága miatt az érintett további hivatásos állományban tartása sértené a fegyveres szerv, a testület érdekeit.
(3) A Hszt. 56. § (6) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetekben a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás miatti felmentésre csak a büntetőeljárásban hozott jogerős - írásba foglalt, vagy ítéleti értesítőben közölt - ítélet alapján kerülhet sor. Az ítélet (ítéleti értesítő) kézhezvételét követően az állományilletékes parancsnok haladéktalanul köteles intézkedni a szolgálati viszony megszüntetésére.”
17. § Az R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Az etikai eljárás elrendeléséről az állományilletékes parancsnok dönt. Minden esetben vizsgálni kell a méltatlanná válás megállapíthatóságát, ha a szolgálaton kívüli magatartás miatt büntetőeljárás indult. Egyéb esetben a rendelkezésre álló adatok alapján kell mérlegelni, hogy a hivatásos állományú magatartása alkalmas lehet-e az 56. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott méltatlansági ok megállapítására.
(2) Az etikai eljárás elrendeléséről - az előző bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az állományilletékes parancsnok az arra okot adó magatartásról való tudomást szerzést követő 30 napon belül intézkedik. Az etikai eljárás lefolytatására 3 tagú bizottságot hoz létre.
(3) Az etikai bizottság elnöke az állományilletékes parancsnok. Tagjait a szerv hivatásos állományának megfelelő szolgálati tapasztalattal rendelkező, példás magatartást tanúsító és az eljárás alá vonttal legalább azonos rendfokozati állománycsoportba tartozó tagjaiból az állományilletékes parancsnok jelöli ki. Amennyiben ilyen személy nincs megfelelő számban a szervnél, bizottsági tagot - az állományilletékes parancsnok megkeresésére - a felettes elöljáró jelöl ki az általa irányított szervek állományából.
(4) Az etikai eljárás alá vont az etikai bizottság tagjai ellen elfogultságot jelenthet be, vagy az ügyben való érintettség miatt kifogást emelhet. Az elfogultságot, illetve a kifogást az állományilletékes parancsnok bírálja el. Ha az elfogultságot, illetve a kifogást az állományilletékes parancsnokkal szemben terjesztették elő, azt az állományilletékes parancsnok elöljárója bírálja el, és szükség esetén az alárendeltségébe tartozó, másik állományilletékes parancsnokot jelöl ki a bizottság elnökének.
(5) Az etikai bizottság eljárása során a Hszt. fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályainak megfelelően bizonyítást folytathat, iratokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat.
(6) Az eljárás során lehetővé kell tenni, hogy az eljárás alá vont üggyel kapcsolatos álláspontját szóban vagy írásban előterjeszthesse. Ha az eljárás alá vont - akadályoztatás kivételével - a bizottság felhívása ellenére nem jelent meg és írásban sem adta elő védekezését, a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni.
(7) Az eljárás alá vont az eljárás során jogi képviselőt vehet igénybe, illetve kérheti az érdek-képviseleti szerv részvételét az eljárásban. Az eljárás során keletkezett iratokat az eljárás alá vont és jogi képviselője megtekintheti, azokra észrevételt, a bizonyításra vonatkozóan indítványokat tehet.
(8) Az etikai bizottság tagjainak a meghallgatásokon és a tanácskozáson együttesen jelen kell lenniük. A bizottság eljárásáról és tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(9) Az etikai bizottság eljárásához szükséges feltételek biztosításáról, a bizonyítékok beszerzéséről, a meghallgatni kívántak kiértesítéséről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.
(10) Az etikai bizottság a méltatlanság kérdésében az eljárás megindítását követő 30 napon belül határoz. E határidő egy esetben további 30 nappal meghosszabbítható. Amennyiben a vizsgálat tárgyát képező ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás is indult, a vizsgálatot legfeljebb a büntető-, illetve szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni, ha a méltatlanság kérdésében a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet érdemben dönteni.
(11) Az etikai bizottság többségi határozattal dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról. Döntését határozatba foglalja, mely tartalmazza a méltatlanná válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait, valamint a jogorvoslati lehetőséget (szolgálati panasz).
(12) Ha az etikai bizottság döntése szerint a hivatásos állományú a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, az állományilletékes parancsnok köteles a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetésének közlésére intézkedni, illetve az iratokat az arra jogosult elöljáróhoz felterjeszteni. A felmentés közlését követően haladéktalanul intézkedni kell a szolgálati viszony megszüntetésére.
(13) A hivatásos szolgálatra méltatlanná válás miatti felmentés esetén, az egyéb okból történt felmentésre meghatározott eljárási szabályok nem alkalmazhatók.”
18. § Az R. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgálat felső korhatárának elérése miatt a szolgálati viszony megszüntetését a felső korhatár elérésének napjával kell elrendelni, egyben intézkedni kell a nyugdíjjogosultság időpontjának megállapítására.”
(2) Az R. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A hivatásos állomány tagjának a Hszt. 245/C. § (1) bekezdésében meghatározottak esetén, a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó intézkedés jóváhagyása előtt, az állományilletékes parancsnok köteles megvizsgálni a mulasztás okát, annak körülményeit. A vizsgálat keretében a hivatásos állomány tagjának kell igazolnia az önhibáján kívül eső okot.”
19. § Az R. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § (1) A szolgálati viszony megszüntetésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy a szükséges okmányok elkészítésére megfelelő idő álljon rendelkezésre és a jogviszony megszűnéséről rendelkező állományparancsot az előírt mellékletekkel együtt a szolgálati viszony megszüntetése során intézkedésre jogosult szervek a hivatásos állomány érintett tagjának az utolsó munkában töltött szolgálati napja előtt legalább 15 nappal korábban megkapják.
(2) A szolgálati viszony megszüntetése előtt - bármely okból is kerül arra sor - az érintettel beszélgetést kell folytatni, amelyen az állományilletékes parancsnoknak vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljárónak és az illetékes személyügyi szerv megbízottjának részt kell venni. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy a beszélgetésen az érdek-képviseleti szerv tisztségviselője, képviselője is részt vehessen.
(3) A beszélgetést a szolgálati viszonynak a fegyveres szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén - a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú és fegyelmi ok miatti megszüntetés kivételével - a szolgálati viszony tervezett megszüntetése, illetve a felmentési idő kezdete előtt legalább 30 nappal kell végrehajtani.
(4) A beszélgetésen tisztázni kell valamennyi személyzeti, munkajogi, illetve anyagi kérdést. A beszélgetésről feljegyzést, a hivatásos állomány tagjának, illetve az érdekképviseleti szerv képviselőjének kérésére jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből egy példányt az érintettnek át kell adni, egy példányt pedig a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancs mellékleteként, annak jóváhagyását követően a személyi anyag részeként kell kezelni.
(5) A szolgálati viszonynak a Hszt. 53. § b), e)-f) pontja, valamint az 59. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetése esetén a beszélgetés során külön vizsgálni kell, hogy az érintettet terheli-e megtérítési kötelezettség.
(6) Megtérítési kötelezettség fennállása esetén annak összegét az érintettel közölni kell, és a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban azt elő kell írni, és a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni.
(7) Amennyiben a szolgálati viszony megszüntetésének parancsban rögzített időpontjáig a leszereléssel kapcsolatos intézkedések - a hivatásos állomány tagjának hibáját kivéve - nem kerülnek végrehajtásra, akkor a leszerelés tényleges megtörténtéig külön megbízási szerződés alapján az érintett részére az utolsó besorolásának megfelelő összegű díjazást kell folyósítani.”
20. § Az R. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Hivatásos állományba történő visszavétel esetén a szolgálati idő számításánál a Hszt. 328. § előírásait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a korábbi szolgálati viszony során a Hszt. hatálybalépése előtt már beszámított szolgálati időt tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.”
21. § Az R. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § (1) A hivatásos állomány előmenetelét - a szükséges feltételek megléte esetén - az alábbiak szerint kell biztosítani:
a) a beosztásban eltöltött szolgálati időhöz kötötten a magasabb fizetési fokozatba sorolással,
b) iskolai végzettséghez, várakozási időhöz kötötten magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel,
c) az adott beosztásban nyújtott szakmai teljesítményhez, képesítési követelményekhez kötötten magasabb szolgálati beosztásba, vezetői munkakörbe történő kinevezéssel.
(2) Az állományilletékes parancsnok, a szolgálati elöljáró és az illetékes személyügyi szerv együttesen kötelesek biztosítani, hogy a hivatásos állomány tagja megfelelő tájékoztatást kapjon az előmenetelhez szükséges követelményekről, feltételekről.
(3) Az egyes beosztásokhoz elfogadható állami iskolai és szakképesítési előírásokat, az idegennyelv-tudási követelményeket a fegyveres szerv országos parancsnoka az e rendelet 1. számú mellékletével megállapított 2. számú melléklet által meghatározott képesítési követelmények alapján a szerv állománytáblájában határozza meg.”
22. § (1) Az R. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § (1) A beosztásban történő előmenetelt az állományilletékes parancsnok a magasabb beosztásokra, illetve vezetői munkakörökre pályázat kiírásával vagy kiválasztással valósíthatja meg.
(2) Magasabb beosztásba kinevezni csak az adott beosztásra előírt képesítési követelményeknek megfelelő és egészségileg alkalmas minősítéssel, valamint a munkavégzését érintően készült legalább alkalmas minősítéssel rendelkező személyt lehet.
(3) A Hszt. 245/H. § (2) bekezdésében meghatározott vezetői beosztásba történő kinevezést megelőzően készített minősítésben részletesen elemezni kell a korábbi munkakörében nyújtott teljesítményét, a vezetői készségét.”
(2) Az R. 38. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A pályázat feltételeit az adott beosztásra meghatározott követelmények alapján a munkáltatói jogkörrel rendelkező elöljáró határozza meg.”
23. § (1) Az R. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § (1) Az első és az első tiszti rendfokozatba történt kinevezést követően a további magasabb rendfokozatokba történő előmenetel - a tábornoki rendfokozatok kivételével - előléptetéssel történik.
(2) A soron történő előléptetés az egyes beosztásokban elérhető - jogszabályban meghatározott - rendfokozati maximumig valósulhat meg.
(3) A soron történő előléptetést a Hszt. 78. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek megléte esetén a várakozási idő leteltét követő nappal kell elrendelni.
(4) A Hszt. 44. § (1) bekezdés b)-h) pontja alapján rendelkezési állományba lévők - a rendfokozati állománycsoportjukon belül - a beosztáshoz előírt rendfokozati maximum figyelmen kívül hagyása mellett - előléptethetők.
(5) Akinek a soron következő rendfokozatba történő előléptetésére a szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, erről őt a várakozási idő lejárta előtt írásban értesíteni kell.”
(2) Az R. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) Azon rendfokozatokból, ahol várakozási idő nincs meghatározva, az előléptetés - az egyéb feltételek megléte esetén is - soron kívülinek minősül.
(2) Akit büntető- vagy fegyelmi eljárás lezárásakor, az előléptetést kizáró ok megszűnése miatt előléptetnek és vele szemben nem a Hszt. 123. § (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti fenyítést alkalmazták, úgy az új rendfokozathoz előírt várakozási időt az eredeti előléptetési határidő figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A Hszt. 80. § (2) bekezdése szerinti soron kívüli előléptetés csak akkor kezdeményezhető, ha a hivatásos állomány tagja aktuális minősítésének legalább „alkalmas” végkövetkeztetése van.”
24. § Az R. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A hivatásos állományba történő kinevezéssel egy időben, illetve beosztási kategória váltással is járó magasabb beosztásba helyezéskor az állomány tagját az adott beosztási kategória első fizetési fokozatába kell besorolni, és rendfokozati illetményét a Hszt. 6. számú melléklete, beosztási illetményét és az ahhoz kapcsolódó egyéb illetményelemeket 2001. július 1-jétől a Hszt. 245/H. §-ának és a 6/B. számú mellékletének figyelembevételével kell megállapítani.
(2) A beosztási kategórián belül a magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást a beosztásban eltöltött szolgálati idő alapján az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani.
(3) Beosztás változás esetén - amennyiben az nem jár beosztási kategória változással, vagy arra átszervezés miatt kerül sor - korábbi beosztásban eltöltött időt folyamatosnak kell tekinteni, amit a fizetési fokozat megállapításakor be kell számítani.
(4) A Hszt. 254. § (1) bekezdése szerinti előresorolás csak egy alkalommal történhet és az a beosztás megnevezését nem érinti.
(5) Amennyiben a hivatásos állomány tagja a Hszt. 245/P. § (1) bekezdés szerinti besorolásakor a munkakörének változatlanul hagyása mellett a korábbinál magasabb beosztási kategóriába kerül, akkor a beosztási kategória első fizetési fokozatába kell besorolni.”
25. § Az R. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A hivatásos állomány tagja a magasabb beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében pályázat alapján rendészeti (katonai) vagy polgári oktatási intézményben folytathat tanulmányokat.
(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagjának képzésére a szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy az előírt kedvezményeket és a tanulmányok folytatásának valamennyi költségét az érintettel kötött megállapodás alapján a fegyveres szervnek kell biztosítani, és ez esetben tanulmányi szerződés nem köthető.
(3) A hivatásos állomány tagjának egyéni elhatározáson alapuló továbbtanulását az állományilletékes parancsnok köteles biztosítani, ha azonban az nem esik egybe a szolgálat érdekével, akkor az érintett számára csak a Hszt. 98. §-a szerint a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidő biztosítása kötelező, amelynek tartama illetmény nélküli igazolt távollétnek minősül.
(4) A hivatásos állomány tagja ötévenként legalább egyszer köteles részt venni szakmai továbbképzésen, illetve a speciális rendészeti végzettséget biztosító képzéseken történő részvételét biztosítani kell, amelyek megvalósítására az állományilletékes parancsnok évente képzési, továbbképzési tervben intézkedik.”
26. § Az R. 46. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Hszt. 245/I. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű nyelvtudási pótlékra jogosító idegen nyelvek körét e rendelet 2. számú mellékletével megállapított 3/A. számú melléklet tartalmazza.”
27. § Az R. 47. §-a a következő (8)-(11) bekezdésekkel egészül ki:
„(8) A hivatásos állomány szolgálati tevékenységének, munkateljesítményének évenkénti értékelését az állományilletékes parancsnok által meghatározott célok és teljesítménykövetelmények figyelembevételével a tárgyév december 10-éig a szolgálati elöljáró két példányban írásban készíti el és felterjeszti az állományilletékes parancsnokhoz, aki azt záradékkal látja el és jóváhagyja.
(9) Az állomány tagjáról készült teljesítményértékelés egy példányát az érintettnek át kell adni, míg másik példányát a személyi anyagba kell elhelyezni, amelyek megállapításait az állományilletékes parancsnok a soron következő minősítés elkészítésekor köteles figyelembe venni.
(10) A végzett tevékenység értékelésének végkövetkeztetése a Hszt. 245/O. § szerinti illetményeltérítés alapfeltétele, ugyanakkor az értékelés ténye nem jelenti alanyi jogon az illetmény pozitív irányú eltérítését, illetve a nem kielégítő színvonalú munkavégzés sem vonja maga után automatikusan az illetmény negatív irányban történő eltérítését.
(11) Az írásbeli értékelés átadására biztosított szóbeli megbeszélésen részt kell venni a szolgálati elöljárónak, a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok esetében a szakmai felügyeletet ellátó szerv vezetőjének és a személyügyi szerv képviselőjének.”
28. § Az R. 53. §-ának (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
„g) a vagyonnyilatkozatra kötelezettekre vonatkozóan biztosítják a munkáltatói számnak (technikai azonosító) a vonatkozó Korm. rendelet szerinti kezelését, nyilvántartását.”
29. § Az R. 54. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) minősítés (jellemzés) adatlapjai, a teljesítményértékelések,”
30. § Az R. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Belügyminisztériumban az általa irányított minden fegyveres szervet érintő, a fegyveres szervek országos parancsnokságán pedig az adott fegyveres szervre vonatkozó központi személyügyi nyilvántartást, a Hszt. 199. § (2) bekezdése szerinti szervezeti egységeknél, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokon pedig személyügyi alapnyilvántartást kell vezetni.”
31. § Az R. 2/1. és 2/2. számú melléklete helyébe az e rendelet 1. számú melléklete lép, és az R. 3. számú melléklete kiegészül az e rendelet 2. számú melléklete szerinti 3/A. számú melléklettel.
32. § (1) Ez a rendelet 2001. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 47/1999. (XII. 13.) BM rendelet által a szolgálati idő számítására vonatkozóan megállapított 2. § rendelkezéseit - amennyiben az az érintett számára előnyös - a Hszt. hatálybalépését követően kinevezett hivatásos állomány esetében is alkalmazni kell.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 4. §-a (1) bekezdésének e) pontja, 10. §-ának (3)-(5) bekezdése, 43. §-a (2) bekezdésének a 2. számú mellékletre vonatkozó rendelkezése, 49. §-át megelőző alcíme, és 2/3. számú melléklete hatályát veszti.
(3) A 17. § (1) bekezdésében meghatározottak 2002. július 1-jétől alkalmazhatók, az eltérő státuszon már beosztásban lévők és a beosztás ellátásához szükséges tanulmányaikat folytatók tekintetében az ott meghatározott kötöttségek a beosztást és a szolgálati viszonyt nem érintik.