156/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet

a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú - többször módosított - 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (16) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel a magasabb vezetői beosztáshoz szükséges feltétel.”
2. § (1) Az R. 6. §-át megelőző hivatkozás helyébe a következő hivatkozás lép:
„[Kjt. 54. §-a (3)-(4) bekezdéséhez]”
(2) Az R. 6. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Munkaerő-kölcsönzés szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására - az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint - pedagógus-munkakörben, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat.”
3. § Az R. a 11. §-t követően a következő hivatkozással, valamint 11/A-11/B. §-sal egészül ki:
„[A Kjt. 59. §-ának (2) bekezdéséhez]
11/A. § (1) Nem illeti meg a közalkalmazottat a készenlét utáni pihenőidő, ha a készenlétet kollégiumban, illetve a pedagógiai programban előírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az iskolában, kollégiumban szervezett programon teljesíti.
(2) Az Mt. 127. §-ában meghatározottakon túl pedagógus-munkakörben rendkívüli munkavégzést akkor lehet elrendelni, ha
a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
b) a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve továbbá, hogy a fővárosi, megyei munkaügyi központ munkaerő-közvetítése sikertelen maradt, valamint nem hozták létre - a közoktatásról szóló törvény 87. §-ának (4) bekezdésében szabályozott - pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét, vagy annak megkeresése sem vezetett eredményre,
c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása váratlanul lehetetlenné vált,
d) a tantárgyfelosztásban ellátatlan maradt tanítási órák száma nem teszi lehetővé pedagógus foglalkoztatását,
e) a pedagógiai programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az iskolában, kollégiumban szervezett program e nélkül nem szervezhető meg,
f) arra a kollégiumi ügyelet megszervezése miatt van szükség.
(3) Az Mt. 127. §-ában meghatározottakon túl a szakorvos (gyermekpszichiáter), védőnő, ápoló, gyógypedagógiai asszisztens, gondozónő munkakörben rendkívüli munkavégzés a (2) bekezdés a)-c) és e)-f) pontjában meghatározott okból rendelhető el.
(4) Az Mt. 129. §-ában meghatározottakon túl készenlét rendelhető el
a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban,
b) a pedagógiai programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.
(5) Ha a pedagógus a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az iskolában, kollégiumban szervezett programon vesz részt, és a munkaidő-beosztásból más nem következik, huszonkét órától reggel hat óráig készenlétet, munkanapon tizennégy órától huszonkét óráig ügyeletet, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon pedig hat órától huszonkét óráig ügyeletet teljesít. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.
(6) Ha a kollégiumban foglalkoztatott pedagógus nem tart a közoktatásról szóló törvény 53. §-ának (7) bekezdésében meghatározott foglalkozást - és a kollektív szerződésből, a munkáltató eltérő rendelkezéséből, a munkaidőbeosztásból más nem következik - a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon hat órától huszonkét óráig ügyeletet, továbbá minden nap huszonkét órától hat óráig készenlétet teljesít.
(7) A készenléti díj az e rendelet 16. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján számított óradíj (a továbbiakban: óradíj) harminc százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon hatvan százaléka. Az ügyeleti díj mértéke az óradíj ötven százaléka. A heti pihenőnapon, illetve a munkaszüneti napon ellátott ügyeletért, ha a pedagógus kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százalékának megfelelő összegű, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százalékának megfelelő összegű ügyeleti díj jár. Az ügyeleti díj magában foglalja a készenléti díjat és a rendkívüli munka díjazását. Ha az ügyeletet, készenlétet pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíj számításakor azt a pedagógus-munkakört kell figyelembe venni, amelyben a közalkalmazott a kötelező óráit teljesíti, több, eltérő kötelező óraszámú munkakörben történő foglalkoztatás esetén az egyes munkakörök kötelező óráinak átlagát, kollégiumi ügyelet és készenlét esetén minden esetben harminc órát. Ha az ügyeletet, készenlétet nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíját harminc órával számolva kell meghatározni. E rendelkezésektől a közalkalmazott javára a kollektív szerződés, kollektív szerződés hiányában a munkáltató eltérhet.
[Az Mt. 119. §-ának (3) bekezdéséhez és 128. §-ának (2) bekezdéséhez]
11/B. § Nem kell alkalmazni a rendkívüli munkavégzés elrendelésének és a munkaidő mértékébe történő beszámításának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésére a 11/A. § (2) bekezdésének a)-c) és e)-f) pontjában, illetve (3) bekezdésében meghatározott okból került sor.”
4. § Az R. 14/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kjt. 3. számú melléklete 4. sorszáma alatt felsorolt feladatokhoz létesíthető munkakörök valamennyi közoktatási intézményben a következők: szakorvos, védőnő, ápolónő, gondozónő, gyógytornász, családgondozó.”
5. § (1) Az R. 15. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok járnak:]
„d) a gyógypedagógiai pótlék annak, aki nevelési-oktatási intézményben testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégiumi nevelését vagy közoktatási intézményben a gyermekek fejlesztő felkészítését - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - végzi;”
(2) Az R. 15. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A (12) bekezdésben szabályozott pótlék megilleti a pedagógiai szakszolgálat feladatai ellátására pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakat. A gyógytestnevelés szakszolgálat feladatainak ellátása mellett nem vehető igénybe a (2) bekezdés d) pontjában szabályozott gyógypedagógusi pótlék.”
6. § (1) Az R. 18. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ)
„c) a munkáltatói jog gyakorlóját megillető jogosítványok közül az intézményegység-vezetői megbízásról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt.”
(2) Az R. 18. §-a (5) bekezdésének felvezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„E rendelet 5. §-ának (2)-(17) bekezdésében meghatározottakat a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ intézményegység-vezetői megbízás tekintetében is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy”
7. § Az R. 20. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre változik:
„(8) A normatív állami hozzájárulásban részesülő nem önkormányzati közoktatási intézményekben e rendelet 7-16. §-ában és a mellékletben foglaltakat alkalmazni kell.”
8. § Az R. melléklete I. részének „Pedagógus-munkakörök” és a „Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök” cím helyébe e rendelet melléklete lép.
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, azonban a 4-5. §-ban foglaltakat 2001. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. Azoknak a közalkalmazottaknak a besorolását, akiknek a foglalkoztatása a közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (1) bekezdése, illetve 128. §-a (6) bekezdésének b) pontja alapján történik, a meglévő, tényleges iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése alapján kell elvégezni, és besorolásukra az e rendelet hatálybalépése előtti mellékletét kell továbbra is alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésének napján az R. 16. §-ának (3) bekezdésében a „175-tel” szöveg helyébe a „174-gyel”, az R. 17. §-ának (1) bekezdésében az „alapfeladatának” kifejezés helyébe „a 6. § (1) bekezdésében meghatározott alaptevékenységének” szöveg, az R. 18. §-a (5) bekezdésének c) pontjában a „14/B. §”-ra történő hivatkozás helyébe a „14/C. §”-ra történő hivatkozás, az R. melléklete III/7. pontjában az „a szakképesítést nem igénylő feladatot ellátó” szöveg helyébe az „a közoktatási intézmény működtetésével összefüggő kisegítő jellegű feladatot ellátó” szöveg lép.
(3) A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti az R. 2. §-a és 8. §-a, 16. §-ának (7) bekezdése.
(4) A rendelet hatálybalépésének napján az R. 16. §-ának (1)-(2) bekezdésében a „túlmunkadíj” szöveg helyébe a „rendkívüli munka díj” szöveg, továbbá a (4) bekezdésében a „túlmunkában” szöveg helyébe a „rendkívüli munka keretében”, 20. §-ának (1) bekezdésében a „rendkívüli munkaidőben” szöveg helyébe a „rendkívüli munka keretében” szöveg lép.