15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet

az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Országos Atomenergia Hivatal felügyeletét ellátó miniszterrel, a közlekedési és vízügyi miniszterrel, valamint az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed az atomenergia alkalmazása során:
a) a radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátására,
b) a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmére,
c) a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésére,
valamint a fenti tevékenységeket végzőkre.

Alapfogalmak

2. § E rendelet alkalmazásában
a) folyamatos ellenőrzés: a mintavétel és/vagy a mérés folyamatosan történik, és a mennyiség időbeli integrálja a mérési eredmények összegzésével előállítható;
b) folyékony radioaktív kibocsátás: a radioaktív anyag folyékony hordozó közeggel történő kibocsátása;
c) kibocsátási határérték: a létesítmény szabályszerű működésére érvényes, dózisból származtatott, a folyékony és légnemű kibocsátásra, valamint a kibocsátott radionuklidokra vagy azok csoportjaira megállapított éves kibocsátás. Egysége: Bq év-1;
d) kibocsátási határérték kritérium: több radionuklid kibocsátása és/vagy több kibocsátási mód esetén az egyes kibocsátások és a hozzájuk tartozó kibocsátási határérték hányadosaiból képzett összeg értéke 1-nél kisebb, vagy azzal egyenlő;
e) kibocsátási kivizsgálási kritérium: több radionuklid kibocsátása és/vagy több kibocsátási mód esetén az egyes kibocsátások és a hozzájuk tartozó kibocsátási határérték hányadosaiból képzett összeg értéke 0,3-nál nagyobb;
f) kibocsátási mód: a folyékony és légnemű kibocsátás összefoglaló megnevezése;
g) kibocsátási pont: a kiemelt létesítmény határvonalának azon pontja, ahol a radioaktív kibocsátás történik. Egy létesítménynél több kibocsátási pont is lehet. Egyéb létesítménynél a szennyvíz élővízbe történő bevezetésének pontja;
h) kibocsátási útvonal: az útvonal, amelyen keresztül a radioaktív kibocsátás történik, beleértve a kibocsátási pontot is;
i) kiemelt létesítmény: atomerőmű, kísérleti és tanreaktor, uránbánya, radioaktív hulladéktároló, A-szintű izotóplaboratórium, kiégett fűtőelem-tároló;
j) légnemű radioaktív kibocsátás: a radioaktív anyag légnemű hordozó közeggel történő kibocsátása;
k) radioaktív kibocsátás: a tevékenységből származó radioaktív anyagnak a levegőbe és a vízbe szabályozott, ellenőrzött és engedélyezett módon történő kibocsátása;
l) szakaszos ellenőrzés: a mintavételezés és mérés az időnek csak egy részében történik, és a mérési eredmények összegzésével a mennyiség időbeli integrálja csak becsülhető;
m) tervezett kibocsátási szint: kiemelt létesítmény szabályszerű működése esetén a kibocsátási útvonalakra, valamint a kibocsátott radionuklidokra vagy azok csoportjaira megállapított éves kibocsátás. Egysége: Bq év-1.

A kibocsátási határérték megállapítása

3. § (1) Kiemelt létesítményeknél az atomenergia alkalmazója
a) a külön jogszabály szerint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által meghatározott dózismegszorításból kiindulva származtatja az éves kibocsátási határértéket;
b) a származtatást e rendelet 1. számú mellékletében foglalt szempontok figyelembevételével végzi el úgy, hogy a kibocsátási határérték betartása, illetve a kibocsátási határérték kritérium teljesülése esetén a lakosság éves sugárterhelése ne haladja meg a dózismegszorítást;
c) a kibocsátási határértékeket a 11. § szerinti eljárásban jóváhagyás céljából szakhatósági állásfoglalásra nyújtja be a területi környezetvédelmi hatósághoz (a továbbiakban: felügyelőség);
d) a c) pontban megjelölt kérelemhez az ellenőrzéshez szükséges részletezésben mellékeli a származtatáshoz felhasznált számításokat, kiindulási adatokat és a részeredményeket.
(2) Egyéb létesítmények radioaktív kibocsátásaira az e rendelet 2. számú mellékletének I. és II. részébe foglalt éves kibocsátási határértékek érvényesek. Amennyiben valamely létesítmény esetében a folyékony kibocsátás jellege a hivatkozott mellékletben szereplő modellezési feltételektől lényegesen eltér, a létesítmény kezdeményezheti más kibocsátási határértékek származtatását az (1) bekezdésben leírt eljárás alkalmazásával.

A tervezett kibocsátási szintek

4. § (1) Kiemelt létesítmény esetén normál üzemi működésre tervezett éves kibocsátási szinteket (a továbbiakban: tervezett kibocsátási szintek) kell meghatározni, és azokat az atomenergia alkalmazója nyújtja be szakhatósági állásfoglalás céljából a felügyelőséghez.
(2) A tervezett kibocsátási szinteket a 3. számú melléklet szempontjai szerint kell megállapítani.
(3) A tervezett kibocsátási szinteket az egyes kibocsátási módokra, radionuklidokra, illetve radionuklid csoportokra vonatkozóan egymástól függetlenül kell érvényesnek tekinteni.

A radioaktív kibocsátásokkal és a környezet ellenőrzésével kapcsolatos tervezési követelmények

5. § (1) Kiemelt létesítmény tervezésekor a szabályszerű működés során kibocsátásra kerülő radioaktív izotópokra, illetve radioaktív anyagokra vonatkozóan meg kell határozni:
a) a keletkezés helyét,
b) a keletkezés módját,
c) a keletkező aktivitásokat,
d) a kibocsátás módját,
e) a kibocsátás útvonalát,
f) a kibocsátott radioaktív anyag jellemzőit: aktivitás, aktivitás-koncentráció, fizikai-kémiai jellemzők, a kibocsátás időbeli alakulása, a kibocsátás tömeg- és térfogatárama,
g) a tervezett kibocsátási szinteket.
(2) A tervezett kibocsátási szinteket a 3. számú melléklet tartalmazza.

A radioaktív kibocsátásokkal és a környezet ellenőrzésével kapcsolatos üzemeltetési követelmények

6. § (1) Az engedélyes biztosítja a kibocsátási határérték betartását, illetve a kibocsátási határérték kritérium teljesülését.
(2) Kiemelt létesítményeknél az engedélyes
a) a tervezett kibocsátási szinteket tartósan meg nem haladó kibocsátásokat eredményező üzemeltetésre törekedik;
b) a kibocsátásokat a 4. számú mellékletben szereplő követelmények alapján kialakított, a felügyelőség által jóváhagyott Kibocsátás Ellenőrzési Szabályzat szerint méri és határozza meg;
c) a Kibocsátás Ellenőrzési Szabályzat szerint lehetővé teszi a hatósági ellenőrzéshez szükséges mintavételek, helyszíni mérések elvégzését, valamint ahhoz a felügyelőség részére mintát biztosít;
d) a tárgyévet követő év március 31-éig éves jelentést nyújt be a felügyelőséghez a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal;
e) nukleáris létesítményeknél negyedévenként részjelentést nyújt be a 4. számú mellékletben meghatározott tartalommal;
f) környezet-ellenőrző méréseket végez az e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott követelmények alapján kialakított, és a felügyelőség által elfogadott Környezet Ellenőrzési Szabályzat szerint;
g) részére a felügyelőség indokolt esetben külön jelentési kötelezettséget is előírhat.
(3) Kiemelt létesítményeknél a Kibocsátás Ellenőrzési Szabályzatot az atomenergia alkalmazója a kibocsátási határértékekkel együtt nyújtja be szakhatósági állásfoglalásra a felügyelőséghez.
(4) A (2) bekezdés b) és f) pontja szerinti méréseket végző laboratóriumnak a vizsgálatok elvégzésére atomerőmű esetén akkreditációval, egyéb létesítmények esetén a külön jogszabályoknak megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel kell rendelkeznie.
(5) Egyéb létesítményeknél az engedélyes:
a) a felügyelőség felhívására esetenként biztosítja az ellenőrzési feltételeket;
b) a 4. számú mellékletben meghatározott módon elkészített éves kibocsátásbecslést nyújt be a felügyelőség részére a tárgyévet követő év március 31-éig.

Előzetes bejelentési kötelezettség

7. § Kiemelt létesítmény engedélyese a tárgyévet megelőző év december 15-éig előzetesen írásban bejelenti a felügyelőségnek az üzemvitel éves ütemezését, továbbá a kibocsátásokat és azok ellenőrzését, valamint a környezet-ellenőrzést befolyásoló tervezett eseményeket, intézkedéseket.

Jelentési kötelezettség a normál üzemtől való eltérés esetén

8. § (1) Az engedélyes haladéktalanul írásban jelent a felügyelőségnek minden olyan, a normál üzemtől való eltérést, amely a kibocsátási határérték három tizedét vagy a kibocsátási kivizsgálási kritériumot meghaladó kibocsátásokhoz vezetett, vagy várhatóan vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eseményről szóló jelentésnek tartalmaznia kell:
a) az eseménynek a kibocsátás szempontjából történő leírását,
b) a valószínűsíthető kiváltó okot,
c) az eltérés megszüntetésére és a kibocsátások csökkentésére irányuló intézkedéseket,
d) a környezetbe került radioaktív anyagok aktivitásértékét.
(3) Az engedélyes a (2) bekezdés szerinti jelentést annak benyújtásától számított 30 napon belül pontosítja, egyben meghatározza a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket.
(4) A felügyelőség a kibocsátásokra, azok ellenőrzésére, valamint a környezet-ellenőrzésre hatással járó egyéb esetekben külön is előírhat jelentési kötelezettséget.

A vizek és víztartó képződmények radioaktív- és hőszennyezés elleni védelmének kiemelt szabályai

9. § (1) Folyékony radioaktív kibocsátás
a) kiemelt létesítménynél - az atomerőmű kivételével - a felszíni vizekbe vagy a közcsatornába,
b) atomerőműnél csak a felszíni vizekbe,
c) egyéb létesítményeknél csak a közcsatornába
engedélyezhető.
(2) Nem engedélyezhető folyékony radioaktív kibocsátás
a) természetes tavakba és felszín alatti vízképződményekbe;
b) védett természeti területeken és egyéb védett területen.
10. § (1) Kiemelt létesítmény esetén a felszíni vizek és víztartó képződmények hőszennyezés elleni védelme érdekében
a) a kibocsátásra kerülő és a befogadó víz hőmérséklete közötti különbség 11 C-nál, illetve +4 C alatti befogadó víz hőmérséklet esetén 14 C-nál nem lehet nagyobb;
b) a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m-en lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 C-ot.
(2) A hőterhelésre vonatkozó egyéb, vízminőség-védelmi érdekből szükséges korlátozásokat a felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66. §-ának (1) bekezdése alapján a környezethasználat engedélyezése során állapítja meg.

A radioaktív kibocsátásokkal kapcsolatos szakhatósági eljárás

11. § Az At. 19. § (2) bekezdésének e) pontjában és a 21. § d) pontjában foglaltak figyelembevételével az At. 17. § (2) bekezdésének a), c) és d) pontjai, valamint a 20. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai szerinti engedélyezési eljárásban első fokon a felügyelőség, másodfokon a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség érvényesíti a radioaktív kibocsátásokkal kapcsolatos környezetvédelmi, természetvédelmi és vízminőség-védelmi szempontokat.

Hatósági ellenőrzés

12. § (1) A felügyelőség ellenőrzi a radioaktív kibocsátásokkal és azok környezeti hatásával kapcsolatos rendelkezések teljesítését.
(2) A felügyelőség kiemelt létesítményekben évente, nukleáris létesítményekben negyedévente, egyéb létesítményekben legalább kétévente tart ellenőrzést.
(3) A felügyelőség a radioaktív kibocsátásokkal és azok környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos rendelkezések megsértése esetén intézkedést kezdeményez az első fokú engedélyező hatóságnál a jogsértő állapot megszüntetése és az eredeti állapot helyreállítása érdekében.
13. § (1) A felügyelőség a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségről szóló 211/1997. (XI. 26.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés f) pontja szerint, más ellenőrző és információs rendszerekkel együttműködve látja el a radioaktív kibocsátások, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződésének ellenőrzését.
(2) Az ellenőrzés csak a vizsgálatra akkreditált laboratórium közreműködésével végezhető.
(3) A felügyelőség a 6. számú melléklet szempontjai szerint kialakított éves mintavételi és mérési programját a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség hagyja jóvá.
(4) A felügyelőség az ellenőrzés során kapott eredményeket a kijelölt információs központon keresztül külön jogszabályban meghatározott módon továbbítja az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer adatgyűjtő és -értékelő központjába.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 6. § (4) bekezdése és a 13. § (2) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az e jogszabály hatálybalépésekor már üzemelő kiemelt létesítmény esetében a 3. § (1) bekezdés c) pontja és a 4. § (1) bekezdés szerinti szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó kérelmeket jelen rendelet hatálybalépését követő 180 napon belül kell benyújtani.
(4) E rendelet hatálybalépését követő 210. napon a levegő védelmének az atomerőművel kapcsolatos szabályairól szóló 1/1980. (II. 6.) OKTH számú rendelkezés hatályát veszti.