15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet

a hajózási képesítésekről

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (2) bekezdésének s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a Vkt. 26. §-ának (1) bekezdésére is - az oktatási miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) a Magyar Köztársaság területén közlekedő úszólétesítményre, valamint
b) az ország határain kívül, a magyar hatóság által kiadott hajózási képesítéssel rendelkező személyre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) a csónakok, a nem gépi hajtású vízi sporteszközök, valamint a kizárólag tengeri halászati tevékenységet végző tengeri hajók vezetőire, illetve személyzetére,
b) a honvédelmi célú hajózási tevékenységet végző úszólétesítmények vezetőire és személyzetére.
(3) Az ország területén nem magyar lobogó alatt, illetve az ország határain kívül magyar lobogó alatt közlekedő úszólétesítmények vezetőire és személyzetére a rendelet hatálya annyiban terjed ki, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában
a) hajózási hatóság: a hajózási képesítésekkel összefüggésben eljárni jogosult Közlekedési Főfelügyelet, Központi Közlekedési Felügyelet, illetve a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott területi közlekedési felügyeletek, valamint - a Vkt. 4. § (4) bekezdése szerinti esetben - a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselője;
b) képesítő okmány: olyan okirat, amelyet az arra illetékes hajózási hatóság diploma, oklevél, bizonyítvány, igazolvány alapján adott ki, illetve ismert el, és amely a tulajdonosát feljogosítja arra, hogy az abban megnevezett képesítésének megfelelő tevékenységet lásson el;
c) partmenti út: a parttól a parti állam által megállapított távolságon belüli vízterületen megtehető út;
d) teljesítmény: kilowattban (a továbbiakban: kW) kifejezett főgépteljesítmény, amely a lajstromozási bizonyítványban vagy egyéb hajóokmányban szerepel;
e) bruttó űrtartalom (a továbbiakban: BT): a hajó teljes nagyságának megfelelő, a hajók köbözésére vonatkozó 1969. évi nemzetközi egyezmény  [LÁBJEGYZET_2]  alapján megállapított űrtartalom, amely a hajó lajstromozási bizonyítványában szerepel;
f) rádiószabályzat: a Nemzetközi Távközlési Egyezmény  [LÁBJEGYZET_3]  mellékletét képező Nemzetközi Rádiószabályzat és annak kiegészítései, illetve módosításai;
g) jóváhagyott gyakorlat és képzés: a hajózási hatóság által elismert vagy engedélyezett gyakorlat, képzés;
h) fedélzeti tiszt: a fedélzeti szolgálati ágazat képesített tisztje; a legmagasabb fedélzeti tiszti képesítéssel rendelkező személy jogosult a hajóparancsnokot - annak alkalmatlanná válása esetén - helyettesíteni;
i) gépüzemvezető: a hajó gépi berendezéseiért és azok üzemeltetéséért felelős vezető;
j) géptiszt: a gépüzemi szolgálati ágazat képesített tisztje;
k) tengeri őrszolgálat tagja: a navigációs, illetve a géptéri őrszolgálatban részt vevő képesített személy;
l) vonalvizsga: a hajóút adott szakaszának ismeretéből tett vizsga;
m) úszólétesítmény vezetése: az úszólétesítmény irányítása, berendezéseinek vezérlése és kormányzása; nem tekinthető az úszólétesítmény vezetésének a rendeletben előírt képesítéssel rendelkező személy felügyelete alatt végzett gyakorlatszerzés;
n) szolgálati géphajó:
na) a rendvédelmi géphajó, amely vízirendészeti, határőrizeti vagy vám és pénzügyőri,
nb) a hatósági géphajó, amely katasztrófavédelmi, környezetvédelmi, természetvédelmi, hajózási vagy vízügyi,
nc) a mentő géphajó, amely vízi mentési
szolgálati céllal közlekedik;
o) STCW Egyezmény: a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló - 1995-ben módosított - 1978. évi nemzetközi egyezmény  [LÁBJEGYZET_4] .

Hajózási képesítés, a képesítés megszerzésének feltételei

3. § (1) Úszólétesítmény vezetéséhez, valamint azon fedélzeti, gépüzemi szolgálati vagy segédszolgálati feladat ellátásához az e rendeletben meghatározott hajózási képesítés (a továbbiakban: képesítés) szükséges.
(2) A képesítések megszerzésének előfeltétele az alapfokú iskolai végzettség, továbbá - ha a rendelet 2-4. számú melléklete eltérően nem rendelkezik - a betöltött 18. életév.
(3) A képesítési előírásokat, valamint a képzésnek és a képesítések megszerzésének feltételeit, továbbá a képesítővizsgák tantárgyait az 1-4. számú melléklet tartalmazza.
(4) A képesítések helyettesíthetőségének szabályait az 5. számú melléklet tartalmazza.
(5) A képesítés megszerzéséhez vizsgát kell tenni. A vizsga követelményszintjét és a vizsgáztatás módszerét, ideértve a vizsgák alóli mentesítés részletes szabályait és feltételeit is, valamint a vizsgabizottság működési rendjét a Közlekedési Főfelügyelet vizsgaszabályzatban állapítja meg, és azt a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben évente közzéteszi. A tengerész képesítések tekintetében a vizsgaszabályzatnak a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet  [LÁBJEGYZET_5]  (a továbbiakban: IMO) által elfogadott tematika alapján kell készülnie.

Képzés és felkészülés hajózási képesítő vizsgára

4. § (1) A vizsgára történő felkészülés szervezett képzés keretében vagy - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyénileg történhet.
(2) A vizsgára felkészítő szervezett képzést (lásd 1. számú melléklet)
a) révész-, valamint belvízi kedvtelési célú kishajó-vezetői képesítés esetében a külön rendeletben meghatározott területi közlekedési felügyelet,
b) az a) pontban nem említett képesítések esetében a Központi Közlekedési Felügyelet hagyja jóvá.
(3) A jóváhagyott hivatásos tengerész képzések dokumentumait a Központi Közlekedési Felügyelet a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium részére megküldi, amely azokat az STCW Egyezmény vonatkozó előírásai alapján ellenőrzi.
(4) A szervezett képzést a jóváhagyó hajózási hatóság [(2) bekezdés] ellenőrzi. Az ellenőrzésről a képzési naplóba bejegyzést kell tenni. Ha az ellenőrzés során az ellenőrző hatóság az előírt feltételek hiányát állapítja meg, a képzés jóváhagyását visszavonja.
(5) A jóváhagyott képzéseket a Közlekedési Főfelügyelet tartja nyilván. A nyilvántartásról a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben évente egyszer tájékoztatót tesz közzé.
(6) Tengerész képesítés megszerzésére irányuló felkészülés csak jóváhagyott képzés keretében történhet.

A vizsgára bocsátás feltételei

5. § (1) A vizsgára bocsátást a 6. § (1) bekezdése alapján a vizsgabizottságot megbízó hajózási hatóságtól írásban kell kérni. A kérelemhez csatolni kell:
a) a képesítésnek megfelelő egészségi alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást,
b) a vizsgadíj befizetését igazoló csekkszelvényt,
c) a vizsgára bocsátás feltételeként meghatározott, a 2-4. számú mellékletben előírt egyéb okmányokat,
d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy úszni tud,
e) belvízi és tengeri hivatásos tiszti, valamint belvízi hajóvezetői, úszómunkagép-vezetői és hivatásos kishajó-vezetői képesítés megszerzéséhez a büntetlen előéletet igazoló okiratot,
f) a 2. és 3. számú mellékletben felsorolt képesítések esetében 2 darab igazolványképet.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában előírt alkalmasságot a jelölt a hajós szolgálati könyv, illetve a tengerész szolgálati könyv érvényes bejegyzésével is igazolhatja, a d) pontjában előírt nyilatkozatot pedig az érvényes hajós, illetve tengerész szolgálati könyv pótolja.
(3) A vizsga díjköteles. A díjakat külön jogszabály állapítja meg.
(4) Gyakorlati időként a be- és kihajózás közötti igazolt időtartamot kell figyelembe venni. Az 1994. június 1-jét követően szerzett belvízi, illetve tengeri hajózási gyakorlatot a hajós, illetve tengerész szolgálati könyvvel vagy annak kivonatával kell igazolni. A hajós, illetve tengerész szolgálati könyvben a hivatásos és a szolgálati célú gyakorlatra vonatkozó bejegyzés akkor tekinthető igazoltnak, ha azt a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_6]  meghatározott hajózási hatóság ellenjegyzi.

Vizsgabizottság

6. § (1) A vizsgát
a) köteles komp, révcsónak és belvízi kedvtelési célú kishajó esetében a területi közlekedési felügyelet,
b) az a) pontban nem említett úszólétesítmények esetében a Közlekedési Főfelügyelet által megbízott vizsgabizottság előtt kell letenni.
(2) A vizsgabizottság tagja (a továbbiakban: vizsgabiztos) az lehet, akit a Közlekedési Főfelügyelet a Vizsgabiztosok Névjegyzékébe felvett. A Névjegyzékben meg kell jelölni azokat a vizsgatárgyakat, amelyek vizsgáira a Névjegyzékben szereplő vizsgabiztos kijelölhető.
(3) A Vizsgabiztosok Névjegyzékébe az vehető fel,
a) akinek a vizsgatárgyra vonatkozóan a megszerezhető legmagasabb képzettsége, illetve végzettsége van,
b) akinek a vizsgatárgy ismeretkörét magába foglaló legalább kétéves jóváhagyott képzésben szerzett oktatói vagy hajózási hatósági gyakorlata van, és
c) aki büntetlen előéletű,
d) akinek gyakorlati vizsga esetén az adott úszólétesítmény vezetésére érvényes képesítése és megfelelő gyakorlati tapasztalata van, illetve
e) aki szimulátor berendezés igénybevétele mellett lefolytatott vizsgáztatáshoz a szükséges szimulátortípusra gyakorlati tapasztalattal és oktatói képesítéssel rendelkezik.
(4) A Vizsgabiztosok Névjegyzékét - és a Névjegyzékben történő változtatásokat - a Közlekedési Főfelügyelet a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben évente közzéteszi.

Vizsga

7. § (1) Ha a vizsga elméleti és gyakorlati ismeretek tanúsításához kötött, a gyakorlati vizsgára csak az bocsátható, aki az elméleti vizsgán megfelelt.
(2) A vízijármű vezetésétől jogerős ítélettel eltiltott személy az eltiltás ideje alatt gyakorlati vizsgára nem bocsátható.
(3) A vizsgabizottság azt a jelöltet, akinek a vizsgáját legfeljebb két tantárgyból eredménytelennek minősíti, e tantárgyakból javítóvizsgára, azt a jelöltet pedig, akinek a vizsgáját kettőnél több tantárgyból minősíti eredménytelennek, az érintett összes tantárgyból teendő vizsgájának megismétlésére (a továbbiakban: ismétlővizsga) utasítja.
(4) Javítóvizsgát két alkalommal lehet tenni. A második sikertelen javítóvizsga után a vizsgabizottság a jelöltet ismétlővizsgára utasítja.
(5) Javítóvizsga a sikertelen vizsgát követő legalább egy hét elteltével, de legfeljebb egy éven belül tehető.
(6) Ismétlővizsga a sikertelen vizsgát követő legalább három hónap elteltével tehető.

Képesítő okmány

8. § (1) Az eredményes vizsga alapján
a) köteles komp, révcsónak és belvízi kedvtelési célú kishajó esetében a területi közlekedési felügyelet,
b) az a) pontban nem említett úszólétesítmények esetében a Közlekedési Főfelügyelet képesítő okmányt ad ki. A képesítő okmány belvízi hajózási képesítés esetén magyar, angol és német nyelvű, tengeri hajózási képesítés esetén magyar és angol nyelvű. A képesítő okmányok tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet, mintáit a 6. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az úszólétesítményen szolgálatot teljesítő személynek, továbbá a kedvtelési célú hajó vezetőjének a képesítő okmányát magánál kell tartania.
(3) A hajózási hatóság a kiadott, valamint az elismert képesítő okmányokat nyilvántartja, és abba a felügyeleti és ellenőrzési joggal bíró hajózási hatóságon kívül csak az érintett személy tekinthet bele.

Külföldön szerzett képesítés elismerése

9. § (1) A külföldön szerzett képesítést - amennyiben az megfelel az e rendeletben foglaltaknak - az illetékes hajózási hatóság kérelemre elismeri. A hajózási hatóság azt a tengerész képesítő bizonyítványt ismeri el, amelynek kiállítója olyan ország intézménye, amely országban az STCW ’95 bevezetését és alkalmazását az IMO elfogadja.
(2) Az elismerési kérelemhez csatolni kell a képesítést igazoló okmányt, továbbá a tanulmányok tartalmáról tájékoztató hivatalos okiratot (pl. leckekönyv, tantárgylista, vizsgakivonat), valamint ezek hitelesített magyar nyelvű fordítását is.
(3) A hajózási hatóság az elismerés feltételeként - a képesítési előírások lényeges eltérése esetén - különbözeti vizsga letételét írhatja elő.
(4) Az idegen állam által kiadott képesítések elismerésére vonatkozó egyéb szabályokat az 1. számú melléklet II. fejezete tartalmazza.
(5) Amennyiben az elismert képesítés alapján kiadott képesítő okmányt az elismerő hatóság hajózásbiztonsági okokból visszavonja, erről értesíti az azt kiállító intézményt.

A képesítő okmány visszavonása, érvénytelenítése, érvényességének korlátozása, illetve a hajózási képesítéshez kötött szolgálattól, illetve járművezetéstől való eltiltás

10. § (1) A hajózási hatóság az általa kiadott képesítő okmányt visszavonja vagy érvényességét korlátozza, ha
a) az okmány hamis vagy azt meghamisították, továbbá ha
b) a tengeri hajó parancsnoka olyan személyt alkalmaz, aki nem az STCW Egyezmény által előírt képesítéssel, illetve érvényesítéssel rendelkezik, vagy
c) az illetékes hajózási hatóság vizsgálata megállapítja, hogy a víziközlekedési baleset (havaria) az élet- és vagyonbiztonság, valamint a környezet veszélyeztetése az érvényes képesítő okmánnyal rendelkező személy hozzá nem értése, mulasztása miatt történt.
(2) A képesítő okmány nem jogosít az abban megnevezett képesítésnek megfelelő tevékenység végzésére, ha
a) bíróság vagy szabálysértési hatóság a hajózás biztonságát súlyosan veszélyeztető személyt a hajózási képesítéshez kötött foglalkozásától vagy a járművezetéstől eltiltja, vagy
b) a képesített személyt a képesítő okmányban megnevezett képesítésnek megfelelő tevékenység végzésére az orvos egészségügyileg alkalmatlannak minősíti.

Hatálybalépés

11. § Ez a rendelet 2001. május 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:
a) a hajózási képesítésekről szóló 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet 1-2. §-a, 3. §-ának (1), (3), (7)-(8) bekezdése, 4-9. §-a, 10. §-ának (2) bekezdése, 11-12. §-a és a rendelet 1-4. számú melléklete,
b) a hajózási képesítésekről szóló 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet módosításáról szóló 28/1997. (XII. 20.) KHVM rendelet,
c) a hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 5/1974. (V. 24.) KPM rendelet és a hajózási képesítésekről szóló 2/1995. (II. 24.) KHVM rendelet módosításáról szóló 25/1998. (XII. 9.) KHVM rendelet 2-4. §-a,
d) az egyes közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 46/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet 18. §-ának (3)-(4) bekezdése.

A belvízi hajózási képesítést érintő átmeneti rendelkezések

12. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott belvízi fedélzeti hivatásos hajózási képesítő okmányok helyett a Közlekedési Főfelügyelet - 2002. december 31-ig benyújtott kérelem esetén - különbözeti vizsga nélkül az e rendeletben foglaltaknak megfelelő képesítő okmányt ad ki. A kérelemre végrehajtott okmánycsere díja az okmánycserére külön jogszabályban megállapított díj 35%-a.
(2) Az 1995. március 1. után kiadott belvízi gépüzemi hivatásos hajózási képesítő okmányok helyett a Közlekedési Főfelügyelet - 2002. december 31-ig benyújtott kérelem esetén - különbözeti vizsga nélkül
a) a belvízi II. osztályú (950 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi II. osztályú géptiszti képesítő okmányt,
b) a belvízi gépmester képesítést szerzett személy részére belvízi gépkezelő képesítő okmányt,
c) a belvízi gépkezelő képesítést szerzett személy részére - úszólétesítményen gépkezelő szolgálatban szerzett legalább 12 havi gyakorlat igazolása után - belvízi gépkezelő képesítő okmányt,
d) belvízi gőz- vagy villamos géptiszt, gépmester, illetve gépkezelő vagy hajókazán kezelő képesítést szerzett személy részére - megfelelő hivatalos bejegyzéssel - II. osztályú géptiszt, illetve gépkezelő okmányt
ad ki.
(3) Az 1995. március 1. napja előtt kiadott hivatásos hajózási képesítő okmányok helyett a Közlekedési Főfelügyelet - 2002. december 31-ig benyújtott erre irányuló kérelem esetén - különbözeti vizsga nélkül
a) belvízi III. osztályú (750 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi II. osztályú géptiszti képesítő okmányt,
b) belvízi II. osztályú (3000 kW) géptiszti képesítést szerzett személy részére belvízi I. osztályú géptiszti képesítő okmányt,
c) a belvízi motorgépmester képesítést szerzett személy részére belvízi gépkezelő képesítő okmányt,
d) a belvízi motorgépkezelő képesítést szerzett személy részére - úszólétesítményen gépkezelő szolgálatban szerzett legalább 12 havi gyakorlat igazolása után - belvízi gépkezelő képesítő okmányt,
e) belvízi motorgépészi képesítést szerzett személy részére - a képesítésben meghatározott korlátozásnak megfelelően - belvízi gépkezelői, II. osztályú géptiszti vagy I. osztályú géptiszti képesítő okmányt,
f) belvízi gőz-, illetve villamos üzemű gépek kezelésére képesítést szerzett személy részére, „csak gőzüzemű gépekre”, illetve „csak villamos üzemű gépekre” hivatalos bejegyzéssel - a képesítésben meghatározott korlátozásnak megfelelően - belvízi gépkezelő, II. osztályú géptiszt vagy I. osztályú géptiszt képesítő okmányt,
g) belvízi hivatásos vitorláshajó-vezetői képesítést szerzett személy részére - „csak vitorlás hajóra érvényes” bejegyzéssel - hajóvezető B képesítő okmányt ad ki.
(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt
a) a folyókra szóló vízterületi korlátozással kiadott belvízi hivatásos kishajó-vezetői képesítés kizárólag a hazai folyókra és csatornákra érvényes, illetve
b) a tavakra szóló vízterületi korlátozással kiadott belvízi hivatásos kishajó-vezetői képesítés kizárólag a hazai tavakra érvényes.
(5) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott „szolgálati célú kisgéphajó-vezetői” képesítés szolgálati kisgéphajó, valamint belvízi kedvtelési célú kisgéphajó vezetésére jogosít. A Közlekedési Főfelügyelet a képesített személy kérelmére - a hivatásos képesítéshez a 2. számú mellékletben előírt gyakorlat igazolása, valamint vonalismeret, jogi ismeretek, egészségügyi, környezet- és tűzvédelmi ismeretek tantárgyakból tett sikeres különbözeti vizsga esetén - „hivatásos kisgéphajó-vezető” képesítő okmányt ad ki.
(6) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott „szolgálati célú hajóvezető” A, B, illetve C képesítést a rendelet hatálybalépését követően szolgálati kisgéphajó és belvízi kedvtelési célú kisgéphajó vezetésére jogosító szolgálati kisgéphajó vezetői képesítő okmányra kell vizsgakötelezettség nélkül kicserélni. A Közlekedési Főfelügyelet a képesített személy kérelmére - a hivatásos képesítéshez a 2. számú mellékletben előírt gyakorlat igazolása, valamint Hajózási Szabályzat, vonalismeret, kereskedelmi és rakodástechnikai ismeretek, radarhajózási ismeretek, ADN szabályzat és hajó gyakorlati vezetése tantárgyakból tett különbözeti vizsga esetén - „hivatásos hajóvezető B” képesítő okmányt állít ki.
(7) A vízirendészet Vízijárművezetői Vizsgabizottsága által 1979. augusztus 31. előtt kisgéphajó és vitorlás kishajó vezetésére kiadott vízijártassági igazolvány alapján a területi közlekedési felügyelet - Hajózási Szabályzatból, valamint hajózási földrajz, vízrajz és meteorológia tantárgyakból tett elméleti vizsga, továbbá
a) kisgéphajó esetében annak vezetéséből tett gyakorlati, illetve
b) vitorlás kishajó esetében vitorlázás elmélete tantárgyból tett elméleti, valamint vitorlás kishajó vezetéséből tett gyakorlati,
vizsga alapján - belvízi kedvtelési célú kisgéphajó-vezetői, illetve belvízi kedvtelési célú vitorláskishajó-vezetői képesítő okmányt állít ki.

A tengeri hajózási képesítést érintő átmeneti rendelkezések

13. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott tengerész, illetve tengeri kedvtelési célú hajózási képesítésre kiadott képesítő okmányok érvényességi idejük lejártáig érvényesek, legkésőbb azonban 2002. január 31-ig. Az okmányokat a Közlekedési Főfelügyelet az okmányok érvényességi időtartama alatt az okmány jogosultjának kérelmére - a 2. § (6) bekezdése figyelembevételével - új okmányra cseréli ki. Az okmány birtokosának kérelmére végrehajtott okmánycsere díja az okmánycserére külön jogszabályban megállapított díj 35%-a.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt megszerzett tengerész képesítések közül a rendelet hatálybalépését követően
a) az I. osztályú tengerészkapitányi képesítés 3000 BT feletti hajó vezetésére jogosító tengerészkapitányi képesítésnek,
b) a II. osztályú tengerészkapitányi képesítés 500 BT és 3000 BT közötti hajó vezetésére jogosító tengerészkapitányi képesítésnek,
c) a navigációs őrszolgálatért felelős tiszti képesítés, 3000 BT feletti hajón 24 havi fedélzeti tiszti szolgálat igazolása és a „Gyakorlatok vizsgakönyve a 3000 BT feletti hajóra szóló elsőtiszti vizsgához” bemutatása után, a 3000 BT feletti hajóra érvényes elsőtiszti képzés elvégzését követően, a vizsga letételével 3000 BT feletti hajón előírt elsőtiszti képesítésnek,
d) a navigációs őrszolgálatért felelős fedélzeti tiszti képesítés 500 BT és 3000 BT közötti hajón 24 havi fedélzeti tiszti szolgálat igazolása és a „Gyakorlatok vizsgakönyve elsőtiszti vizsgához” bemutatása után, elsőtiszti képzés elvégzését követően, vizsga letételével 500 BT és 3000 BT közötti hajón előírt elsőtiszti képesítésnek,
e) a fedélzeti tiszti képesítés navigációs őrszolgálatért felelős fedélzeti tiszti képesítésnek,
f) az I. osztályú géptiszti képesítés korlátlan főgépteljesítményre szóló gépüzemvezetői képesítésnek,
g) a II. osztályú géptiszti képesítés korlátozott főgépteljesítményre szóló gépüzemvezetői képesítésnek,
h) a géptéri őrszolgálatért felelős géptiszti képesítés, 3000 kW feletti teljesítményű gépüzemben teljesített 24 havi géptiszti szolgálat igazolása és teljesítménykorlátozás nélküli gépüzem kezelésére jogosító másodgéptiszti képzés elvégzése után, vizsga letételével korlátlan másodgéptiszti képesítésnek,
i) a géptéri őrszolgálatért felelős géptiszti képesítés, 3000 kW alatti teljesítményű gépüzemben teljesített 24 havi géptiszti szolgálat igazolása és gépüzem kezelésére teljesítménykorlátozással jogosító képzés elvégzése után, vizsga letételével korlátozott másodgéptiszti képesítésnek,
j) navigációs és géptéri őrszolgálat tagja képesítés a navigációs és géptéri őrszolgálat tagja képesítésnek
felel meg.
(3) A megszűnő tengerész fedélzeti képesítéseket igazoló okmányok kicserélése során azoknak a tiszteknek a képesítő okmányát, akik nem rendelkeznek „automatikus radar-céltárgy értékelő rendszer” kezelői képesítéssel, a Közlekedési Főfelügyelet erre vonatkozó bejegyzéssel látja el.
(4) Az 1995. március 1. napja előtt kiadott, tengeri kedvtelési célú, a parttól legfeljebb 30 tengeri mérföldnyi távolságra való eltávolodásra jogosító kishajó-vezetői képesítést a Közlekedési Főfelügyelet 2002. december 31-ig III. osztályú kedvtelési célú kishajó-vezetői okmányra cseréli ki. A 30 tmf-es képesítés 2002. december 31-ig II. osztályú tengeri kedvtelési célú kishajó képesítés alapjául szolgál, amennyiben a képesített személy óceánhajózási navigációs ismeretekből, útvonaltervezésből, tengeri biztonsági, valamint vészhelyzet-jelzőrendszer ismeretekből (a továbbiakban: GMDSS) vizsgát tesz.

Az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés

14. § Ez a rendelet - a hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és a vizsgálat rendjéről szóló külön jogszabályban foglaltakkal együtt - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a Tanács 96/50/EK irányelve, a Közösség belvízi útjain való áru- és utasszállításhoz szükséges nemzeti hajóvezetői bizonyítványok megszerzési feltételeinek harmonizálásáról;
- a Tanács 94/58/EK irányelve, a tengerészek minimális képzettségi szintjéről;
- a Tanács 98/35/EK irányelve a tengerészek minimális képzettségi szintjéről;
- a Tanács 91/672/EK irányelve, a belvízi áru- és személyszállításban használatos nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről.

[LÁBJEGYZET_1] Az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatásköréről szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_2] A hajók köbözésére vonatkozó 1969. évi nemzetközi egyezményt az 56/1982. (X. 22.) MT rendelet hirdette ki.

[LÁBJEGYZET_3] A Nemzetközi Távközlési Egyezményt az 1985. évi 18. törvényerejű rendelet hirdette ki.

[LÁBJEGYZET_4] A tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978/1995. évi nemzetközi egyezményt a 119/1997. (VII. 15.) Korm. rendelet hirdette ki.

[LÁBJEGYZET_5] Csatlakozásunkat az 1988. évi 21. törvényerejű rendelet hirdette ki.

[LÁBJEGYZET_6] A hajózásról szóló 1973. évi 6. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 5/1974. (V. 21.) KPM rendelet.