17/2001. (XI. 15.) KüM rendelet

a konzuli védelem részletes szabályairól

A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 21. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a konzuli szolgálatra, a konzuli védelemmel összefüggő egyes eljárásokra vonatkozóan a következőket rendelem el:
1. § (1) A Tv. 2. § (1) bekezdése alkalmazásában a Külügyminisztérium nevében a Külügyminisztérium konzuli feladatokat ellátó szervezeti egysége (a továbbiakban: Konzuli Főosztály) jár el.
(2) Hatósági jogkör gyakorlására felhatalmazást az a Külügyminisztériummal közszolgálati jogviszonyban álló magyar állampolgár kaphat, aki
a) közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, részt vett a konzuli szakmai tanfolyamon és a konzuli szakmai vizsgát sikerrel letette, és legalább kétévi közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, melyből három hónapot a Konzuli Főosztályon szerzett,
b) aki jogi szakvizsgával vagy külügyi és konzuli igazgatás tárgyban szerzett közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, és legalább egy hónapi szakmai gyakorlatot szerzett a Konzuli Főosztályon.
2. § (1) A külügyminiszter a diplomáciai vagy konzuli képviselet egyes konzuli feladatait különösen akkor korlátozza, ha
a) a fogadó ország közbiztonsága, közrendje, vagy
b) a külképviselet személyi (pl. a konzuli tisztviselő betegsége, halála) vagy tárgyi feltételeivel (pl. a minősített iratok vagy a szigorú számadású okmányok biztonságos őrzési feltételeinek hiánya, a kommunikációs lehetőségek korlátozottsága) összefüggő ok miatt
átmenetileg nem lehetséges e feladatok ellátása.
(2) A külügyminiszter a diplomáciai és konzuli képviseletek címjegyzékét és konzuli jogosítványait évente közzéteszi a Magyar Közlönyben és a Külügyminisztérium honlapján. Az abban bekövetkező évközi változásokról 3 napon belül közleményt ad ki, és azt közzéteszi a Magyar Közlönyben továbbá a Külügyminisztérium honlapján.
3. § Abban az esetben, ha a védelmet kérő vagy védelemre szoruló személy nem tudja igazolni magyar állampolgárságát, a konzuli tisztviselő haladéktalanul intézkedik az állampolgárság fennállásának tisztázására. Ha a magyar állampolgárság fennállása valószínűsíthető, az állampolgárság igazolásának megtörténtéig is megteszi az érintett személy érdekének védelmében szükséges halaszthatatlan intézkedéseket.
4. § (1) A Tv. 3. § (3) bekezdése szerinti viszonosság fennállásának kérdésében a külügyminiszter nyilatkozata irányadó. A viszonossági gyakorlat létrejöttéről és fennállásáról a külügyminiszter e rendelet 2. § (2) bekezdésében meghatározott módon ad tájékoztatást. Ugyanilyen módon ad tájékoztatást arról, hogy nemzetközi szerződés alapján mely államok képviseletei látják el a magyar állampolgárok konzuli védelmét harmadik országokban.
(2) A magyar állampolgárok konzuli védelmét ellátó államok képviseletei és a magyar konzuli szolgálat közötti kapcsolattartás módját a nemzetközi szerződés vagy a viszonosság fennállására vonatkozó nyilatkozat határozza meg.
5. § A Tv. 4. § (1) bekezdése szerint nyújtott információ tájékoztató jellegű, és megadja azon forrásokat, ahonnan az utazáshoz, tartózkodáshoz szükséges részletes, aktuális információk beszerezhetők.
6. § A Tv. 5. § (2) bekezdés b) pontja szerinti útmutatás és tanácsadás különösen az alábbiakból állhat:
a) segítségnyújtás kereskedelmi bankátutalás megszervezéséhez,
b) hozzátartozó vagy más személy telefonon vagy más módon történő értesítése,
c) gyors átutalási lehetőségekről felvilágosítás,
d) a fogadó államban hatályos, a külföldiek munkavállalására vagy anyagi támogatására vonatkozó szabályokról tájékoztatás.
7. § (1) Ha a 6. § alapján a hazatéréshez szükséges anyagi forrásnak a bajbajutotthoz történő gyors eljuttatása más módon nem valósítható meg, a Konzuli Főosztály gondoskodik arról, hogy a Külügyminisztérium számlájára befizetett forintösszeg valuta-ellenértékét a külképviselet a kérelmezőnek haladéktalanul kifizesse.
(2) A Tv. 5. § (3) bekezdése szerint nyújtott konzuli kölcsön felvételéről az e rendelet mellékletében meghatározott közokirat készül. A kölcsön visszafizetésére meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén a Külügyminisztérium megkeresi az adóhatóságot a kölcsön összegének adók módjára történő behajtására.
(3) A konzuli kölcsönből támogatott hazatérést az eset összes körülményének figyelembevételével a leggazdaságosabb módon kell megvalósítani.
(4) A konzuli kölcsönből az útiköltség mellett kizárólag az utazással közvetlenül összefüggő költségek fedezhetők.
(5) A konzuli tisztviselő a hazautazáshoz szükséges menetjegyet beszerzi és azt adja át kérelmezőnek. Kölcsön nyújtása készpénz formájában csak kivételes esetben - az utazást megelőzően és az út alatt felmerülő étkezési és hasonló elkerülhetetlen költségek mértékéig - nyújtható.
8. § (1) A Tv. 5. §-ában meghatározott védelem nyújtására irányuló kérelemben részletesen ki kell fejteni a kérelem indokát és a rászorultságot alátámasztó körülményeket. A kérelemben meg kell jelölni a valószínűsíthetően támogatást nyújtó családtagok, más személyek vagy szervezetek adatait, konzuli kölcsön iránti kérelem esetén a kérelmező rendelkezésére álló bankszámla számát is, vagy a visszafizetést biztosító más vagyontárgyat, illetőleg jövedelemforrást.
(2) A segítségnyújtás formáját, módját és terjedelmét az azt igénylő magyar állampolgár rászorultságának, valamint a fogadó ország viszonyainak mérlegelésével a konzuli tisztviselő határozza meg.
(3) A kiskorú gyermek vagy várandós anya Magyarországra történő hazatérése esetén a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 167. §-ának rendelkezései szerint, fokozott gondossággal kell eljárni.
9. § (1) A fogva tartott magyar állampolgár részére történő segítségnyújtás körében a konzuli tisztviselő a legrövidebb időn belül köteles a fogadó állam hivatalos szerveivel tisztázni, hogy a nem hivatalos forrásból tudomására jutott kényszerintézkedés valóban megtörtént-e.
(2) A védelemnyújtáshoz, lehetőség szerint, a következő adatokat kell tisztázni:
a) a fogva tartott személyazonosító adatait és lakcímét,
b) a fogva tartott legközelebbi hozzátartozója nevét, lakcímét és azt, hogy a fogva tartott kéri-e az ő vagy más személyek értesítését,
c) a fogva tartást elrendelő hatóság megnevezését, a fogva tartás alapjául szolgáló bűncselekményt, a fogva tartás helyét, várható leghosszabb idejét,
d) van-e a fogva tartottnak jogi képviselője, ha igen, annak nevét és egyéb adatait,
e) van-e helye óvadék fejében szabadlábra helyezésnek,
f) a kiszabható büntetést, különös tekintettel a halálbüntetésre.
(3) A konzuli tisztviselő nem látja el a fogva tartott magyar állampolgárok jogi képviseletét.
(4) A konzuli tisztviselő tájékoztatást ad a fogva tartottnak a fogadó állam jogrendje szerint őt megillető jogokról, valamint a jogi képviselet biztosításának lehetőségéről. Amennyiben a fogadó állam nem biztosítja a fogva tartott részére az ingyenes jogi képviseletet, vagy azt a fogva tartott nem kívánja igénybe venni, tanácsot ad ügyvéd meghatalmazásához. Ha a fogva tartott a fizetendő ügyvédi munkadíj vagy a tolmács díjának összegével nem rendelkezik, a konzul a Tv. 5. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott segítséget nyújtja.
(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezései nem zárják ki, hogy a konzuli tisztviselő az eljáró jogi képviselő munkáját elősegítse és támogassa.
(6) Ha a fogva tartott óvadék fejében történő szabadlábra helyezésére van lehetőség, és a fogva tartott nem rendelkezik az óvadék letételéhez szükséges összeggel, a konzul a Tv. 5. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott segítséget nyújtja.
(7) A konzuli tisztviselő a jogerősen elítélt magyar állampolgárt - amennyiben ennek lehetősége nemzetközi egyezményben vagy az elítélés helye szerinti állam belső jogában biztosított - tájékoztatja a büntetés végrehajtása átengedésének és a büntetés Magyarországon történő letöltésének lehetőségeiről.
10. § (1) A konzuli tisztviselő az eset által indokolt gyakorisággal, a helyi körülményeknek megfelelő módon, a fogva tartása ideje alatt kapcsolatot tart a fogva tartott magyar állampolgárral.
(2) A konzuli tisztviselő a fogva tartott személy részéről hozzá intézett mindenfajta közlést vagy kérelmet köteles megvizsgálni, mérlegelni és a helyi körülményekhez, lehetőségekhez képest azok teljesítését elősegíteni. A konzuli tisztviselő által tett intézkedésről a kérelmezőt tájékoztatni kell.
(3) Amennyiben a fogva tartott kegyelmi kérvény vagy kedvezményes szabadítás iránti kérvény benyújtásához kér támogatást, a konzuli tisztviselő tájékoztatja a Konzuli Főosztályt, és a továbbiakban annak utasítása szerint jár el.
(4) A konzuli tisztviselő - a fogadó állam eljárási szabályainak és a fogva tartó intézet rendtartásának figyelembevételével - közreműködik abban, hogy a hozzátartozók a fogva tartott személyt meglátogathassák, valamint tájékoztatja a hozzátartozókat a kapcsolattartás lehetőségeiről (látogatás, telefon, levelezés, csomagküldés). A konzuli tisztviselő a külképviselet lehetőségeihez mérten gondoskodik a fogva tartott magyar sajtótermékkel történő ellátásáról.
11. § (1) Magyar állampolgár külföldön történt elhalálozása esetén a konzuli tisztviselő felhívja az eltemetésre kötelezettet arra, hogy intézkedjék a magyar állampolgár elhalálozásának hazai anyakönyvezése iránt, ennek hiányában hivatalból intézkedik a hazai anyakönyvezés iránt. Hivatalból történő intézkedés esetén az ehhez szükséges konzuli cselekmények díjmentesek.
(2) Amennyiben a külföldön elhunyt magyar állampolgár holttestét az eltemetésére kötelezett Magyarországra kívánja szállíttatni, a konzuli tisztviselő, a feltételek megléte esetén, a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban, halottszállítási engedélyt állít ki, valamint segítséget nyújt az eltemetésre kötelezett és a halottszállítást végző szervezet közötti kapcsolat felvételéhez.
(3) Ha az elhunyt után külföldön kiskorú, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes magyar állampolgár maradt, a konzuli tisztviselő
a) megteszi az e rendelet 8. § (3) bekezdésben meghatározott intézkedést,
b) megkeresi a gyermekek, gondnokoltak hivatalos védelmét ellátó helyi szerveket,
c) szükség esetén, a b) pontban említett szervek intézkedéséig, a gyermek, illetőleg a cselekvőképességében korlátozott személy érdekei, valamint a helyi lehetőségek figyelembevételével (pl. karitatív szerv közreműködésével) gondoskodik az érintett megfelelő elhelyezéséről és ellátásáról.
(4) Az elhunyt magyar állampolgár után külföldön maradt hagyaték esetén a konzuli tisztviselő
a) tisztázza az örökhagyó személyi adatait, a hagyatékhoz tartozó vagyont, az eljáró hatóság nevét, címét és az eljárás várható menetét,
b) kezdeményezi hagyatéki leltár felvételét vagy más, a hagyaték biztosítását szolgáló biztosítási intézkedés megtételét,
c) a fogadó állam jogszabályaival összhangban elősegíti a hagyatéki tárgyak vagy azok ellenértékének hazajuttatását,
d) az ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgár halála esetén a hagyatéki eljárás bevárása nélkül átveszi és a Konzuli Főosztálynak hazaküldi a hagyaték tárgyait. A fogadó állam kérése esetén nyilatkozatot tesz a viszonos bánásmód biztosításáról hasonló esetben.
(5) A konzuli szolgálat a birtokába került hagyatéki vagyontárgyakról értesíti a hagyatéki eljárás lefolytatására illetékes közjegyzőt.
(6) Az ismeretlen örökös felkutatása érdekében a Külügyminisztérium konzuli feladatokat ellátó szervezeti egysége a Külügyminisztérium honlapján közleményt tesz közzé az örökhagyó ismert adatairól.
12. § (1) Kiskorú vagy cselekvőképességében korlátozott személy védelme ügyében a konzuli szolgálat soron kívül jár el.
(2) Amennyiben a cselekvőképesség korlátozott voltát erre jogosult hatóság jogerős határozattal nem állapította meg, a konzuli tisztviselő az eset összes körülményének mérlegelésével, lehetőség szerint orvosi szakvélemény beszerzését követően, teszi meg a halaszthatatlanul szükséges intézkedéseket.
13. § (1) A konzuli tisztviselő a távol lévő vagy az ügyei személyes vitelében akadályoztatott magyar állampolgár érdekében akkor lép fel személyesen a fogadó állam bírósága vagy más hatósága előtti eljárásban, ha ezt a fogadó állam gyakorlata és eljárási szabályai lehetővé teszik. Ellenkező esetben egyéb módon (helyben bejegyzett ügyvéd meghatalmazásával, ügygondnok kirendelésének kezdeményezésével) gondoskodik a magyar állampolgár jogainak és érdekeinek képviseletéről az eljárásban. Ügyvéd meghatalmazására akkor kerülhet sor, ha az ügyfél annak költségeit írásban vállalja, vagy az ügyfél nyilatkozatának beszerzése nem lehetséges és az ügyvédi költségek az ügy tárgyának értékéhez képest olyan csekélyek, hogy az ügyfél hozzájárulása vélelmezhető.
(2) A Tv. 13. § (1) bekezdése szerinti elháríthatatlan ok lehet különösen, ha az ügyfelet az eljárásról a külföldi hatóság nem értesítette, ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy az ügy valószínűsíthetően magyar állampolgár érdekeit érinti, azonban kilétének megállapításához hosszabb idő szükséges.
(3) Önmagában az a tény, hogy az érintett magyar állampolgár nem beszéli a fogadó ország nyelvét, vagy nem rendelkezik a jogi képviselő meghatalmazásához szükséges anyagi eszközökkel, nem alapozza meg a konzuli tisztviselő képviseleti jogosultságát, ha egyébként elegendő idő állt az érintett rendelkezésére a jogai képviseletének megszervezésére.
(4) Ha az érintett magyar állampolgár a Tv. 13. § (2) bekezdésében írt felhívás ellenére sem intézkedik jogainak és érdekeinek személyesen vagy meghatalmazott útján történő védelmére, az újabb sürgősségi intézkedés iránti kérelmét a konzuli tisztviselő elutasíthatja.
14. § Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, e rendelet a tiszteletbeli konzuli tisztviselők eljárására is irányadó, a tiszteletbeli konzulok küldéséről és fogadásáról szóló 2/1995. (III. 24.) KüM rendeletben foglalt eltérésekkel.
15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a magyar állampolgárok hazatéréséhez nyújtható konzuli segítségről szóló 2/1998. (XII. 9.) KüM rendelet, valamint a személyi szabadságukban külföldön korlátozott magyar állampolgároknak nyújtandó konzuli segítségről szóló 4/2000. (IX. 27.) KüM rendelet.
(2) Az e rendelet 1. § (2) bekezdésében foglalt feltételeket a 2002. január 1. napját követően tartós külföldi szolgálatra kirendelésre kerülő konzuli tisztviselők esetében kell érvényesíteni.
(3) Az Európai Unió polgárai védelmének ellátására főszabályként a jelen rendeletben foglaltak az irányadók, azzal, hogy az eljárás különleges szabályait külön rendelet állapítja meg, mely az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.