18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet

a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) minden munkáltatóra, aki az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, továbbá
b) az a) pont szerinti munkáltató által foglalkoztatott - ideértve a közhasznú munka végzésére irányuló foglalkoztatást is - munkavállalóra, aki munkavégzés során halláskárosodás kockázatának van kitéve.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a tengerhajózásban és a légi közlekedésben fedélzeti szolgálatot teljesítő munkavállalóra.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) zajvizsgálat: a munkavégzés során keletkező zaj mérése (a zaj impulzív jellegének figyelembevételével), valamint a zajexpozíció meghatározása;
b) munkahely: a munkavégzés helyszíne;
c) zajterhelés: a munkahelyen jelen levő zaj hangnyomásszintje;
d) zajexpozíció: a munkavállalót a munkahelyen érő zajterhelés.
3. § (1) A munkáltatónak a munkavállaló halláskárosodásának megelőzése, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételek biztosítása érdekében a munkahelyen zajvizsgálatot kell végeztetni, ha ott az egészséget veszélyeztető zajterhelés feltételezhető.
(2) A munkahelyen keletkező zaj mérésére vonatkozó előírásokat, az e rendeletben használt fogalmakat, valamint a zajexpozíció meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza. Egyenlőtlen napi munkaidő beosztás esetén a zajexpozíciót heti 40 órára kell vonatkoztatni.
(3) Zajvizsgálatot csak engedéllyel rendelkező vagy a Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységre akkreditált szervezet (laboratórium) végezhet.
4. § (1) Zajvizsgálatot kell végezni
a) az új létesítmény, gép, berendezés (a továbbiakban: munkaeszköz) üzembe helyezése során, és
b) meglevő létesítmény, munkaeszköz átalakításakor, új helyre telepítésekor, valamint technológia- és termékváltás esetén, ha az átalakítás, illetve a változás a zajexpozíció mértékét módosíthatja.
(2) A munkavédelmi képviselő, illetve a munkavállaló jelen lehet a zajvizsgálat elvégzésekor. A munkavédelmi képviselő a zajvizsgálat elvégzésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, és kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedések megtételét.
(3) A zajvizsgálat eredményéről négy példányban mérési jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) készül, melyet a munkáltató megőriz. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a jegyzőkönyvet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének kell megküldeni.
(4) A jegyzőkönyv egy-egy példányát a munkavédelmi képviselő és a foglalkozás-egészségügyi orvos megkapja. A munkavállaló a jegyzőkönyvbe betekinthet.
(5) Ha a (2) bekezdésben foglalt intézkedések keretében a munkavédelmi képviselő megállapítja, hogy
a) a foglalkozás-egészségügyi orvos jelzése alapján a hallásvizsgálatok eredménye és a jegyzőkönyv között ellentmondás van, vagy
b) a zajmérés nem az üzemszerű működésnek megfelelően történt,
a jegyzőkönyvet az ÁNTSZ illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének megküldheti. Az ÁNTSZ illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete az ÁNTSZ illetékes regionális zajcsoportja véleményének figyelembevételével határozattal dönt a zajvizsgálat megismétléséről.
5. § (1) A munkahelyet, munkaeszközt úgy kell tervezni, létesíteni és üzemeltetni, hogy a zajexpozíciót jelentő megítélési A-hangnyomásszint (LAD) ne legyen nagyobb 85 dB-nél, továbbá a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) egyetlen alkalommal se haladja meg a 125 dB értéket.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt értékek túllépésére kerül sor, a munkáltató köteles
a) műszaki intézkedésekkel,
b) a megfelelő karbantartási feladatok elvégzésével,
c) a munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével,
d) az expozíció intenzitásának és időtartamának minimalizálásával,
e) a zajexpozíció elleni megfelelő védőeszközök biztosításával,
f) a zajexpozíciónak kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével
a munkahelyen előforduló zaj okozta kockázatokat megszüntetni, illetve a zajexpozíciót az (1) bekezdés szerinti értékekre csökkenteni.
6. § (1) Ha a zajexpozíciót jelentő megítélési A-hangnyomásszint (LAD) várhatóan túllépi a 85 dB-t, továbbá a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) a 125 dB értéket, a munkavállalót, illetve a munkavédelmi képviselőt - szükség szerint a munkavédelmi oktatás keretében - tájékoztatni kell
a) azokról a munkahelyekről, ahol ezen értékeket meghaladja a zajexpozíció,
b) a zajexpozícióból származó, a hallást veszélyeztető lehetséges kockázatokról,
c) a védő- és megelőző intézkedések betartásának kötelezettségéről,
d) az egyéni védőeszközök viselésének szükségességéről és a 9. § szerinti hallásvizsgálat jelentőségéről, valamint
e) a munkaeszköz szakszerű használatáról.
(2) Azt a munkahelyet, ahol a napi zajexpozíció egyéni védőeszköz használata nélkül várhatóan túllépi a 85 dB megítélési A-hangnyomásszint (LAD) értéket vagy a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) a 125 dB értéket, el kell különíteni, és a bejáratnál a zajterhelésre vonatkozó figyelmeztető táblát kell elhelyezni. Ezen a munkahelyen csak az adott munkahelyre beosztott munkavállaló tartózkodhat.
7. § Ha a napi zajexpozíció a 90 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (LAD) vagy a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) a 125 dB értéket meghaladja, meg kell állapítani az 5. § (1) bekezdése szerinti értékekhez képest keletkezett túllépés okát és a munkavállalót, illetve a munkavédelmi képviselőt a túllépésről, valamint az 5. § (2) bekezdése szerinti intézkedésekről megfelelően tájékoztatni kell.
8. § (1) A munkavállalónak egyéni védőeszközt kell biztosítani, ha a napi zajexpozíciója várhatóan túllépi a 85 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (LAD).
(2) Egyéni védőeszközt kötelező használni, ha a napi zajexpozíció az 5. § (2) bekezdése szerinti intézkedések megtétele ellenére meghaladja a 90 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (LAD), illetve a munkavállalót érő legnagyobb A-hangnyomásszint (LAI) a 125 dB értéket.
(3) Minden olyan munkahelyen, ahol a napi zajexpozíció eléri a 100 dB megítélési A-hangnyomásszint értéket (LAD), az alkalmazott egyéni védőeszközzel a zajszintet 80 dB megítélési A-hangnyomásszint értékre (LAD) kell csökkenteni. Ha az egyéni védőeszközzel csökkentett érték meghaladja a 80 dB-t, akkor az expozíciós időt annyiszor kell felére csökkenteni, ahányszor a 80 dB fölötti értékben a három megvan.
(4) Az egyéni védőeszköz kiválasztására és használatára vonatkozóan a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. § (1) A halláskárosodás kockázatával járó munkahelyeken dolgozó munkavállaló egészségi állapotát - a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet rendelkezései szerint - a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak rendszeresen ellenőrizni kell.
(2) A munkavállaló hallásfunkciójának megítélésére vonatkozó orvosi teendőkkel kapcsolatos feladatokat a „Fodor József” Országos Közegészségügyi Központ és az Országos Fül-Orr-Gégészeti Intézet által együttesen kiadott módszertani levél határozza meg.
10. § A jelen rendeletben foglaltak betartásának ellenőrzéséről az ÁNTSZ gondoskodik.
11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A zajvizsgálatot 2003. január 1-je után csak a Nemzeti Akkreditáló Testület által e tevékenységre akkreditált szervezet végezheti.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet mellékletének 5. pontja,
b) a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 50/1996. (XII. 27.) NM rendelet 1. számú mellékletének VIII. 2. pontja, valamint
c) az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 9. §-ának (1) bekezdésében az „a maradandó hallásveszteség megelőzése érdekében, továbbá” szövegrész.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
(5) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesüléséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről szóló 86/188/EGK irányelvével.