1/2001. (I. 5.) GM rendelet

a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról

A Gazdasági Minisztérium fejezeti kezelésű célelőirányzatainak a Széchenyi Terv céljaival összhangban történő egységes szemléletű felhasználásának, kezelésének, működésének, ellenőrzésének, továbbá a vállalkozások egyszerűsített eljárási rendben való támogatásának megteremtése érdekében az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben és 49. §-ának o) pontjában, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 18. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: R.) a feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló VII. fejezetében és az azonos támogatási célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve az elkülönített állami pénzalapok pénzeszközei felhasználásának speciális szabályairól szóló VIII. fejezetében foglalt rendelkezésekkel összhangban - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvényben a XV. Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím 3. alcímében meghatározott vállalkozási előirányzatok, ezen belül a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatok, így a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat, a Turisztikai Célelőirányzat, Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat és a Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére terjed ki.
(2) Az e rendeletben szabályozott vállalkozási célelőirányzatok felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére, továbbá a rendelet alapján meghirdetett pályázatokra, a rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht.-ban és az R.-ben foglaltak az irányadók.

A célelőirányzatok felhasználásának általános céljai

2. § (1) Az Áht., a Kktv. és az R. rendelkezéseivel összhangban, a Széchenyi Tervben megfogalmazott célok és programok megvalósításának elősegítése és felgyorsítása érdekében a Gazdasági Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) az előirányzatok felhasználása és a támogatások odaítélése során az alábbi szempontokat tartja alapvető fontosságúnak:
a) a magyar gazdaság a szakképzett munkaerő, az innováció és a tőkebevonás hármasára támaszkodó innováció vezérelte gazdaságfejlődési modell továbbfejlesztése;
b) a vállalkozások humán erőforrásainak, információs kultúrájának fejlesztése, az informatikai eszközök és infrastruktúra felhasználásának javítása, az azokhoz való hozzáférés elősegítése;
c) a Kktv. 2. és 3. §-aiban meghatározott mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban együtt: kis- és középvállalkozások) versenyképességének, esélyegyenlőségének, termelési, értékesítési, beszerzési együttműködésének, beszállítói lehetőségeinek, valamint az információs gazdaságba való bekapcsolódásának elősegítése;
d) a turizmus hatékonyságának és bevételeinek növelése a belföldi turizmus fejlesztésével, nemzetközileg is versenyképes turisztikai termékek fejlesztésével, az ország természeti környezetének és kulturális örökségének megőrzésével, továbbá a szolgáltatások színvonalának emelésével;
e) a régiók belső gazdasági kohéziójának megerősítése a közvetlen hálózatépítő programok támogatásával;
f) új munkahelyek megteremtése, meglévő munkahelyek megőrzése;
g) az Európai Közösségek ipari és környezetvédelmi előírásainak való megfelelés megteremtése, a vállalkozások ez irányú felkészítése;
h) az energiatakarékosság elősegítése, valamint az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése;
i) a szénbányászat szerkezetátalakítással érintett, hátrányos foglalkoztatási térségek munkahelyteremtése és az ehhez kapcsolódó bányaüzemi telephelyek hasznosítása;
j) a vidékfejlesztés, továbbá a vidéki infrastruktúra, illetve a falusi lakosság munkalehetőségeinek és életkörülményeinek javítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű mezőgazdasági körzetekre;
k) az Európai Unióhoz történő csatlakozás nemzetgazdasági feltételeinek kiteljesítése, a piaci, a gazdasági és az intézményi harmonizáció megerősítése.
(2) Támogatás ahhoz a programhoz vagy projekthez nyújtható, amely a kiemelt nemzetgazdasági célok megvalósítását ösztönzi és a pályázó személyi és tárgyi feltételeinek ismeretében, továbbá a megvalósítási és az üzleti tervhez kapcsolódó gazdasági számítások alapján a program vagy projekt nagy valószínűséggel hosszabb távon életképesnek bizonyul.
(3) A támogatások nyújtására irányuló pályázati felhívásokban, a támogatások jogcímei tekintetében, továbbá a pályázatok kezelése, elbírálása, a szerződéskötés és ellenőrzés, valamint a célelőirányzatok forrásainak felhasználása során biztosítani kell a pályázati programok átláthatóságát, továbbá a támogatások hatályos jogszabályokkal és a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeivel való összhangját.

A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS KÖZÖS SZABÁLYAI

A támogatásban részesíthetők köre

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatokból támogatás - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozók, valamint ha a pályázati felhívás kifejezetten lehetővé teszi, a magyar állampolgárságú természetes személyek részére nyújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alanyi körtől eltérően támogatás
a) a vállalkozások beruházási és működési feltételeit javító ipari parkok létrehozására az Ipari Park címet szerzett, illetve logisztikai tevékenységet megvalósító beruházások esetén jogi személyiségű gazdasági társaság, közhasznú társaság, helyi önkormányzat és kistérségi társulás részére;
b) a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat támogatási jogcímei tekintetében és a Kktv. 6. §-ának (2) bekezdésében meghatározott célú programok megvalósítása esetén a kis- és középvállalkozások, valamint a Kktv. 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott közreműködő szervezetek részére
nyújtható.
(3) Nem nyújtható támogatás
a) csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló szervezetnek;
b) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül a költségvetés alrendszereiből juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette;
c) azon személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó nem vitatott vagy bíróság által megállapított jogerős adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;
d) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett;
e) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik.

A támogatások formái

4. § (1) A célelőirányzatok forrásaiból az e rendeletben meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére
a) a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás),
b) a fejlesztési hitelekhez kapcsolódó, időben változatlan vagy változó mértékű, a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéhez igazodó vissza nem térítendő kamattámogatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő kamattámogatás), és
c) a pályázó működési támogatásának nem minősülő, a támogatási szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott nem végleges juttatás (a továbbiakban: visszatérítendő támogatás)
nyújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási formák az egyes pályázati felhívásokban foglalt feltételek rendelkezései szerint együttesen és egy időben is alkalmazhatók. A vissza nem térítendő kamattámogatási forma esetén a támogatott hitel teljes banki hiteldíj-mutatójára a felső határt a pályázati felhívás állapítja meg.
(3) A Kormány vagy nemzetközi szervezet segélyprogramjai által meghatározott stratégiai célok végrehajtásához rendelt források a Kormány vagy a nemzetközi szervezet döntésének megfelelő formában, mértékben és feltételekkel kerülnek megpályáztatásra és folyósításra.

A támogatás mértéke

5. § (1) A támogatás mértékének felső határát, az elismerhető költségek körét - az R.-ben, e rendeletben foglaltak és a nemzetközi segélyprogramok feltételeinek figyelembevételével - a pályázati felhívás tartalmazza. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a támogatás mértékének felső határa nem haladhatja meg a pályázati felhívásban elismert együttes költségek 100%-át. E rendelet eltérő rendelkezése esetén az ott meghatározott támogatási mérték vagy intenzitás, nemzetközi segélyprogram esetében a segélyprogramban meghatározott támogatási mérték vagy intenzitás az irányadó.
(2) Az egy pályázat keretében megvalósuló, illetve egyedi döntés alapján támogatott programhoz vagy projekthez igénybe vett, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett, az Európai Közösségek, azok tagállamai és a Magyar Köztársaság közötti társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 62. cikkének hatálya alá tartozó beruházási támogatásoknak az R. 7/a)-b) számú mellékletei szerint számított támogatási intenzitása nem haladhatja meg az 50%-ot, kis- és középvállalkozások esetén a 65%-ot. Amennyiben a pályázó (kedvezményezett) egy program vagy projekt beruházási költségeinek finanszírozásához több előirányzat vagy részelőirányzat terhére is igényel támogatást, a támogatási intenzitás mértéke ekkor sem haladhatja meg az e bekezdésben meghatározott intenzitási mértéket.
(3) Egy projekthez támogatás a rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból csak egy alkalommal ítélhető meg. E rendelkezés alól a gazdasági miniszter egyedi döntésével, a gazdaságstratégiai célkitűzések megvalósítását szolgáló, rendkívüli méltánylást érdemlő, a támogatási szerződés megkötését követően kialakuló, korábban előre nem látható okok miatt bekövetkező esetekben felmentést adhat.
(4) Az egy pályázat keretében megvalósuló programhoz vagy projekthez kapcsolódó támogatás saját erő szükséglete - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - a teljes beruházási költség legalább 25%-a azzal, hogy nem tekinthető saját forrásnak az R. 81. §-ának (4)-(5) bekezdésében meghatározott források köre.
(5) Az egy pályázat keretében megvalósuló programhoz vagy projekthez kapcsolódó támogatás saját erő szükséglete az ország gazdaságilag legkedvezőtlenebb helyzetben lévő - az éves költségvetési törvényben meghatározott - megyéi és kiemelten elmaradott kistérségei pályázatainak esetében nem lehet magasabb a (4) bekezdés szerinti teljes beruházási költség 25%-ánál azzal, hogy mértékéről a pályázati felhívás rendelkezik.
(6) A 18. § (1) bekezdés c) pontja, a 19. § (1) bekezdés e) pontja és a 19. § (2) bekezdés b) pontja esetén az egy vállalkozás által igénybe vett támogatások összértéke - három év vonatkozásában - nem haladhatja meg a 26 millió forintot.

A pályáztatás szabályai, elkülönített pályázati alapok

6. § (1) Támogatás - ha az R. másképp nem rendelkezik, illetve a (2) és (4), valamint (6) bekezdésben, a 18. § (2) bekezdésében, a 19. § (2) bekezdésében és a 22. §-ban foglalt kivétellel - kizárólag pályázati úton nyújtható, illetve nyerhető el.  [LÁBJEGYZET_1]  A pályázati felhívásokat a Minisztérium - a megyei területfejlesztési és regionális fejlesztési tanácsok, illetve több célelőirányzatból történő közös finanszírozás esetén az érdekelt célelőirányzat kezelője véleményének kikérésével - lehetőség szerint egyidejűleg, évente a tárgyév február 28. napjáig, a Minisztérium hivatalos lapjában  [LÁBJEGYZET_2]  és legalább egy országos terjesztésű napilapban teszi közzé.
(2) Pályázaton kívüli támogatás nyújtására - fejlesztési célú beruházások kivételével - a Turisztikai Célelőirányzat forrásainak terhére és csak akkor kerülhet sor, ha a támogatandó cél nemzetgazdasági jelentőségű, a támogatás biztosításával jelentős előny érhető el vagy hátrány hárítható el és a támogatandó cél másképp nem érhető el vagy az időmúlás következtében okafogyottá válna. A pályázaton kívül adott támogatás mértéke nem haladhatja meg a Turisztikai Célelőirányzat tárgyévi kiadási előirányzatának 2%-át. A támogatás pályázaton kívüli odaítéléséről a gazdasági miniszter dönt.
(3) Az egyes előirányzati célokra, jogcímekre meghatározott és elkülönített források kimerülése esetén a pályázatok befogadása - az (1) bekezdésben foglaltak szerint közzétett hirdetmény útján - felfüggesztésre kerül.
(4) A Minisztérium - fejlesztési célú beruházások kivételével - a Széchenyi Terv célkitűzéseihez vagy a Kormány által meghatározott más gazdaságstratégiai célok megvalósításához az egyes célelőirányzatok tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át elkülöníti, amelynek felhasználásáról és odaítéléséről a gazdasági miniszter dönt.
(5) A Minisztérium az e rendeletben foglalt technikai részfeladatok végrehajtására, így különösen a pályázatok és a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásával, azok végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatok elősegítése céljából közreműködő szervezetként - külön szerződésben foglalt feltételek szerint - a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.-t, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-t (ITD-H Kht.), az Energia Központ Kht.-t, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt, a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-t, az Eximbank Rt.-t, a Mehib Rt.-t, a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-t, a Hitelgarancia Rt.-t, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványt és a Magyar Turizmus Rt.-t (a továbbiakban együtt: közreműködő szervezet) veszi igénybe.
(6) A Minisztérium a közreműködő szervezet részére a támogatandó célok és az egyes részfeladatok végrehajtására támogatási keretet különít el (a továbbiakban: keretszerződéses támogatási forma). A támogatási keret felhasználásáról, a támogatás folyósításának feltételeiről, a támogatási kerettel való elszámolás módjáról, a nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazandó jogkövetkezményekről, a közreműködő szervezetnél a részfeladatok végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő elismerhető költségek köréről, ezek éves legnagyobb mértékéről, megtérítésének módjáról - az R. és e rendelet előírásaival összhangban - külön támogatási keretszerződésben kell rendelkezni.
(7) Az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatok terhére alapítvány, társadalmi szervezet, közalapítvány vagy köztestület nem alapítható.
(8) Az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatok követelése fejében gazdasági társaságban részvényt vagy üzletrészt szerezni vagy egyéb vagyontárgyat elfogadni a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet hozzájárulása esetén, írásban, könyvvizsgáló által megállapított értéken, továbbá csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben az adós részéről a pénzbeli teljesítés nem lehetséges.
(9) Az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatok terhére nyújtott támogatás miatti követelés akkor írható le, ha a követelés behajthatatlanná válik. Behajthatatlan követelésnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdésének 10. pontja szerinti követelés minősül. A behajthatatlan követelésről a célelőirányzat kezelője lemondhat, ideértve annak engedményezését is.

A pályázati díj mértéke

7. § (1) A pályázónak a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell fizetnie, amely
a) 100 millió forint alatti támogatási igény esetén az igényelt támogatás összegének 0,2%-a, de legalább 10 000 forint, lakossági energiatakarékossági pályázatoknál lakásonként legfeljebb 1000 forint,  [LÁBJEGYZET_3]
b) 100 millió forint és 100 millió forint feletti támogatási igény esetén 200 000 forint és az igényelt támogatási összeg 100 millió forint feletti részének 0,5%-a, de legfeljebb 1 500 000 forint.
(2) Ha a támogatás odaítélésére a források időközi kimerülése okán nem kerülhet sor, akkor a pályázati díjat a Minisztérium az elbírálástól számított 30 napon belül köteles visszautalni. A pályázati díj egyéb okból történő visszaigénylésére, illetve visszautalására nincs lehetőség.

A pályázat tartalmi követelményei

8. § (1) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt szervezethez kell benyújtani. A pályázathoz az R. 83-84. §-aiban foglalt adatok és dokumentumok mellett - a pályázó személyétől függően - mellékelni kell:
a) a pályázó azonosító adatait tartalmazó dokumentumokat és nyilvántartásba vételét igazoló okirat 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát;
b) a pályázó és vezetőinek (menedzsmentjének), tulajdonosainak, tulajdonosi szerkezetének rövid bemutatását, főbb gazdálkodási adatait;
c) fejlesztési célú támogatás igénylése esetén a pályázó tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó üzleti tervét kiemelve a pályázó tevékenységének különleges kockázatait, továbbá a pályázat tárgyát képező program vagy projekt tekintetében a pályázati formanyomtatvány szerint a pályázó gazdaságossági és megtérülési számításait;
d) a pályázat tárgyát képező program vagy projekt bemutatását, célját, megnevezését, megvalósításának helyét, megvalósítási tervét, fejlesztési célú támogatás igénylése esetén általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét, a visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét, saját forrás szükségessége esetén a saját forrás rendelkezésre állásának formáját és összegét, valamint a megvalósítás pénzügyi fedezetének megalapozását célzó egyéb pénzügyi források rendelkezésre bocsátására vonatkozó ígérvényeket;
e) a megpályázott támogatás összegére vonatkozó igényt;
f) a támogatás révén elérhető gazdasági, így különösen a térségi, foglalkoztatáspolitikai, technológiai, kereskedelemfejlesztési előnyök bemutatását;
g) a pályázati díj befizetését igazoló csekk vagy banki terhelési értesítő másolatát;
h) a pályázati felhívásban megjelölt, a pályázat elbírálásához feltétlenül szükséges egyéb indokolt adatot vagy dokumentumot.
(2) Az R. 87. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott dokumentumokat - az R. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén - csak a pályázatok elbírálását követően és csak a támogatást elnyert kedvezményezettektől kell megkövetelni. E dokumentumok rendelkezésre bocsátásáig a támogatási szerződés megkötésére nem kerülhet sor.
(3) Amennyiben a pályázó az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatokon kívül más előirányzatot is megjelöl a támogatás igénylésekor, a pályázatnak valamennyi megjelölt forrás által megkövetelt támogatási feltételnek meg kell felelnie. A pályázatot ebben az esetben azon előirányzat kezelőjéhez kell benyújtani, amelytől a pályázó a legmagasabb összegű támogatást igényli. Több azonos összegű legmagasabb támogatási igény esetén a pályázat az ezekkel érintett előirányzatok bármelyikének kezelőjéhez benyújtható. A pályázatoknak az abban megjelölt támogatási források kezelői részére történő haladéktalan megküldéséért annak az előirányzatnak a kezelője a felelős, ahová az igényt benyújtották.
(4) A pályázatok hiányos benyújtása esetén a Minisztérium vagy a közreműködő szervezet a pályázót egy alkalommal megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása pályázat elbírálásból való kizárását eredményezi.
9. § (1) Fejlesztési célú támogatás esetén - ha a pályázati felhívás eltérően nem rendelkezik - a beruházásnak két éven belül meg kell valósulnia.
(2) Fejlesztési célú támogatás esetén a beruházásnak öt évig fenn kell maradnia.
(3) Ha a pályázati felhívás kifejezetten másként nem rendelkezik, a 10 millió forint beruházási költséget meghaladó, vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló fejlesztési célú program vagy projekt esetén a vállalkozás üzleti tervének öt éven belüli, ingatlanberuházás esetén (pl. ipari park infrastruktúra, szálláshely- vagy szállodaberuházás, konferenciaközpont) tíz éven belüli megtérülést kell biztosítania.
(4) Fejlesztési célú támogatás csak új telephely létesítéséhez vagy meglévő telephely bővítéséhez kapcsolódó tárgyi eszköz beruházáshoz, immateriális javak beszerzéséhez, vagy termékben, vagy termelési folyamatban alapvető változást hozó tevékenység megkezdéséhez (ésszerűsítés, diverzifikálás vagy korszerűsítés útján) nyújtható, így szintentartó beruházást nem finanszírozhat.
(5) A (6) bekezdésben foglalt kivétellel a pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez, támogatás nem nyújtható. A beruházás megkezdésének minősül
a) fejlesztési célú projekt esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja, illetve építési tevékenységet nem tartalmazó pályázat esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett nap;
b) vissza nem térítendő kamattámogatás esetén a beruházás jogcímén történő első pénzügyi teljesítés dátuma;
c) minőségfejlesztési vagy egyéb tevékenységhez kapcsolódó pályázat esetén a feladat elvégzésére megkötött szerződés létrejöttének dátuma.
(6) Abban az esetben, ha a fejlesztési célú támogatást a pályázó egy nagyobb fejlesztési program meghatározott részének (projekt) megvalósításához igényli, az (5) bekezdésben foglalt feltételnek és időpontnak e rész tekintetében kell fennállnia, illetve bekövetkeznie.
(7) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök kizárólag a támogatási szerződésben meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon - amennyiben az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül - az R. 89. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatási döntést hozó személy előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a támogatási döntést hozó személy hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában azonban köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatás időarányos, értékcsökkenéssel korrigált, de a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét visszafizetni.

A pályázatok elbírálása

10. § A támogatási igények elbírálásakor és rangsorolásakor előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek a 2. §-ban meghatározott célokkal és szempontokkal összhangban elősegítik, illetve hozzájárulnak
a) a gazdaság modernizálásához, a gazdasági szerkezet átalakításához, új szakmakultúrák megteremtéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez;
b) a beszállítói tevékenységet szolgáló fejlesztésekhez;
c) a munkahelyteremtéshez;
d) a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentéséhez, a vállalkozási övezetek fejlesztéséhez és ipari parkok létrehozásához, valamint a logisztikai beruházásokhoz;
e) a több település összefogásával, társulással, illetve a végső kedvezményezettek integrációjában (a továbbiakban együtt: társulás) megvalósuló fejlesztésekhez, amennyiben a társulás célja megegyezik a pályázati felhívás céljaival;
f) az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz szükséges környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés elősegítéséhez, illetve megvalósulásához, a környezetvédelem szempontrendszerének a gazdaságba történő integrálásához;
g) az energiatakarékossághoz, az energiafelhasználás hatékonyságának növeléséhez, a megújuló energiafelhasználás fokozásához;
h) a szénbányászati szerkezetátalakítással érintett térségekben a bányaüzemi telephelyek hasznosításához;
i) a kulturális örökség helyszínek megőrzéséhez és azok helyreállítását tartalmazó tervek megvalósításához.
11. § (1) A pályázatokat - a jogszabályban és a pályázati felhívásban meghatározott formai és tartalmi feltételek meglétének ellenőrzését követően - a pályázati bíráló bizottságok (a továbbiakban: bizottságok) részére döntési javaslat megtétele céljából a Minisztérium vagy a közreműködő szervezet készíti elő.
(2) A bizottságok munkájában szavazati joggal rendelkező tagként vesznek részt a gazdasági miniszter által kijelölt minisztériumi és külső szakértők mellett a Pénzügyminisztérium és a pályázatok elbírálásában érdekelt más tárcák által delegált tagok, a gazdasági miniszter által felkért gazdasági és szakmai érdek-képviseleti szervek által delegált tagok, valamint az érdekelt regionális szervezetek, így különösen a regionális fejlesztési tanácsok képviselői. A bizottságok munkájukba tanácskozási és véleményezési joggal a Magyar Államkincstár és más érdekelt szervek képviselőit is bevonhatják. A bizottságok elnökét és tagjait - a delegálást követően - a gazdasági miniszter nevezi ki. A bizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg. A bizottságok folyamatos beadási határidejű pályázatok esetén rendszeresen, de legalább kéthavonként üléseznek.
(3) A közreműködő szervezet a beérkezett pályázatokat a pályázat beadási határidejétől számított 45 napon belül, folyamatos beadási határidő esetén havi rendszerességgel köteles a bizottságok elnökei részére eljuttatni. Az előkészítési határidő attól a naptól számít, amikor a pályázó a pályázatát hiánytalanul benyújtotta. A bizottság a pályázatokkal kapcsolatos szakmai álláspontját és döntési javaslatát legkésőbb a pályázatnak a közreműködő szervezet által történő átadásától számított 15 napon belül alakítja ki. A bizottság a támogatási igénynél kisebb összeg odaítélésére is tehet javaslatot. A gazdasági miniszter vagy az általa kijelölt személy a pályázatokról azok döntésre való előterjesztésétől számított 30 napon belül, de legalább háromhavonkénti rendszerességgel dönt. A támogatásról hozott döntés e rendelet alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül.
(4) A bizottságoknak a döntési javaslat megtételének részeként a pályázatok értékelését és az értékelés legfontosabb szempontjait tartalmazó, minden pályázó számára hozzáférhető emlékeztetőt kell készíteni.
(5) A pályázatokról - a bizottságok döntési javaslatának ismeretében - a gazdasági miniszter vagy az általa kijelölt személy dönt.
(6) A fejlesztési célú pályázatok körében hozott támogatási döntésekről a döntést követő 10 munkanapon belül a pályázati bíráló bizottságok titkársága vagy a közreműködő szervezet adatot szolgáltat
a) a több támogatási forrásra benyújtott támogatás esetén a többi érintett előirányzat kezelője részére;
b) az R. 85. § (2) és (7) bekezdésében meghatározott eljárási rend szerint a Magyar Államkincstár részére;
c) a Minisztérium hivatalos lapja számára a támogatásban részesített pályázatok közzététele céljából;
d) a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet 1. §-ának 13. pontja szerinti érzékeny szektorban működő vállalkozás részére nyújtott támogatás esetén a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája részére.
(7) Az elbírálás eredményéről a pályázókat a döntés meghozatalától számított 15 munkanapon belül, írásban kell értesíteni. Az értesítésben a szerződés megkötésére megfelelő határidőt kell megállapítani, amely határidőig a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályai az irányadók.

A szerződéskötés

12. § (1) A támogatásban részesített pályázóval a támogatási szerződést az R. 83. §-ának (2) bekezdésében, 84. §-a (1) bekezdésének d) pontjában és a támogatási döntésben szereplő nyilatkozatok alapján, az R. 87. §-ának (2)-(8) bekezdésében, 88-89. §-aiban és az e rendeletben meghatározott egyéb feltételekkel a Minisztérium köti meg. A támogatások minisztériumi folyósítására kizárólag a megkötött támogatási szerződés jóváhagyását követően kerülhet sor.
(2) Keretszerződéses támogatási forma esetén a támogatási szerződést - az R. és az e rendeletben meghatározott rendelkezések figyelembevételével - a közreműködő szervezet köti meg. Ebben az esetben a támogatások minisztériumi folyósítására kizárólag a megkötött támogatási szerződés jóváhagyását követően kerülhet sor.
(3) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell
a) a támogatás összegét, a támogatott program vagy projekt támogatásának jogcímét, a felhasználás feltételeit és követelményeit;
b) a támogatás folyósításának módját az R. 91. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak szerint, a kölcsönös teljesítések tárgyi és pénzügyi ütemezését;
c) az ellenőrzési jogosultság és az R. 87. §-ának (5)-(10) bekezdései szerinti bejelentési kötelezettség elfogadását;
d) az arra való figyelemfelhívást, hogy az Áht. 13/B. §-ának feltételei szerint a támogatási döntés kedvezményezettje az árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatás-megrendelési célra juttatott támogatás felhasználása tekintetében köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni;
e) az R. 88-89. §-aiban foglalt rendelkezések figyelembevételével a vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy hibás teljesítése esetére irányadó jogkövetkezményeket;
f) az R. 87. §-ának (4) bekezdésében meghatározott elállás jogát és feltételeit;
g) a szerződésszerű teljesítést biztosító mellékkötelezettségeket;
h) a pályázati felhívásban megjelölt és az ajánlati kötöttség folytán a támogatási szerződés részévé váló egyéb feltételeket és rendelkezéseket;
i) támogatási előleg igénylése esetén a támogatási előleg nyújtásának feltételeit, az előleggel való elszámolás módját, határidejét;
j) a támogatási szerződés lezárásával és az elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket és kellékeket;
k) a felek megnevezését és aláírását, a szerződés keltét;
l) a felek által lényegesnek tartott egyéb rendelkezéseket.
(4) A szerződéskötés feltétele, hogy a pályázó
a) az R. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, az R. 87. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott dokumentumokat benyújtása;
b) a beruházások megvalósítási költségeihez nyújtott támogatások esetén a vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy hibás teljesítése esetére
ba) mikro- és kisvállalkozások esetén közjegyzői okiratba foglalt, elidegenítési és terhelési tilalmat tartalmazó, a Minisztérium javára bejegyzett ingó vagy ingatlan jelzálogjog,
bb) minden egyéb, e rendelet alapján támogatásban részesíthető személy esetén, kedvezményezettként a Minisztériumot megjelölő visszavonhatatlan bankgarancia
álljon rendelkezésre, amelyek értéke legalább a jóváhagyott támogatással azonos összegű legyen. A mikro- és kisvállalkozások döntésüktől függően a támogatás biztosítékaként a visszavonhatatlan bankgarancia rendelkezésre bocsátását is választhatják, azonban erre a pályázati felhívásban nem kötelezhetők.
(5) Amennyiben a támogatási döntés kedvezményezettjének mulasztásából vagy neki felróható egyéb okból a támogatási szerződés megkötésére a Minisztérium vagy a közreműködő szervezet által a szerződéskötésre meghatározott megfelelő határidő határnapjától számított 30 napon belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti.

A támogatások folyósítása

13. § (1) A támogatások folyósítását a Magyar Államkincstár - az R. 90-92. §-aiban meghatározott rendelkezések figyelembevételével - a gazdasági miniszter vagy az általa utalványozásra feljogosított személy rendelkezése, utalványozása alapján, továbbá a feladatfinanszírozás körébe vont fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozóan az R. VII. fejezete szerint végzi.
(2) A támogatás folyósítása utólagosan, a teljesítés igazolása mellett, a támogatási döntés kedvezményezettje által benyújtott számlákon és a kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás alapján történik. A fejlesztési célú támogatás igénybevétele, ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a vissza nem térítendő kamattámogatás kivételével - teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet. Az utalványozáskor biztosítani kell a támogatási szerződés és a támogatás folyósításának (kifizetésének) összhangját, továbbá a kifizetés alapjául szolgáló teljesítést igazoló dokumentumok, így különösen a számla vagy számlát helyettesítő bizonylat meglétét.
(3) A támogatás folyósítása a támogatási szerződésben meghatározott pénzügyi és időbeli ütemezés szerint, de legfeljebb öt költségvetési évre kiterjedően történhet.
(4) Az esedékes támogatásnak az Áht. 13/A. §-ának (6) bekezdése szerinti visszatartására, a támogatás folyósításának a felfüggesztésére
a) az R. 90. §-ának (1) bekezdésében, 92. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállása esetén a köztartozás fennálltáig,
b) felszámolási és végelszámolási eljárás megindulása esetén, illetve
c) csődeljárás esetén a csődegyezség megszületéséig
kerül sor. A támogatás visszatartásra, illetve folyósításának felfüggesztése a támogatási döntés kedvezményezettjének a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.
(5) Az általános forgalmi adót is tartalmazó költségeket finanszírozó támogatások folyósításának feltételeire az R. 91. §-ának (1) bekezdésében, a támogatási előleg folyósítása tekintetében az R. 91. §-ának (3)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A támogatási program lezárása

14. § Egy program vagy projekt akkor tekinthető befejezettnek, illetve megvalósultnak, ha a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek - szerződésszerűen és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően - teljesültek, és a támogatási döntés kedvezményezettjének a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló beszámolójának benyújtását, valamint bizonylatokkal és hatósági nyilatkozatokkal alátámasztott elszámolását követően az érdekeltek jóváhagyásával a zárójegyzőkönyv elkészült.

A támogatások ellenőrzési rendszere

15. § (1) A támogatási szerződés szerződésszerű teljesítését, a rendeltetésszerű és a támogatási szerződésnek megfelelő forrásfelhasználást a Minisztérium és az általa a támogatási szerződésben megjelölt közreműködő szervezet, továbbá jogszabályban az erre feljogosított egyéb szervek ellenőrzik.
(2) A támogatási döntés kedvezményezettje köteles a támogatás forrásainak felhasználását ellenőrzés céljából elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, és az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni.
(3) Ellenőrzésre a támogatás folyósításakor (előzetes ellenőrzés), a támogatás felhasználása során folyamatba épített módon (közbenső ellenőrzés) és a támogatás folyósításának megszűnését követő öt naptári éven belül utólagosan is (utóellenőrzés) sor kerülhet.

A célelőirányzatok forrásai és a kezelésükkel kapcsolatos állami feladatok

16. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó célelőirányzatok bevételeinek és kiadásainak mértékét a költségvetési törvényben a Minisztérium fejezetében e célokra előirányzott összegek képezik.
(2) Az egyes célelőirányzatok bevételei:
a) a célelőirányzatból támogatást igénylő pályázó által befizetett pályázati díj, a Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat esetén ideértve az „Ipari Park” cím pályázat eljárási díját is;
b) a belföldi és külföldi jogalanyok által, valamint a külföldi kormánysegélyekből és segélyalapokból a célelőirányzat javára teljesített befizetések;
c) a jogszabályokban meghatározott egyéb befizetések.
(3) A célelőirányzatok pénzügyi műveleteinek lebonyolítására a Magyar Államkincstár fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.
(4) A Minisztérium a célelőirányzatok felhasználásáról - célelőirányzatonként - féléves és éves beszámolót, valamint negyedéves mérlegjelentést készít a költségvetési szervek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint.
(5) A célelőirányzatok forrásaiból kell fedezni az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes személyi és tárgyi feltételeivel és ellenőrzésével kapcsolatos költségeket.

A TÁMOGATÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

A feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatokra vonatkozó szabályok

17. § (1) A kis- és középvállalkozások EU programokban való részvételével, valamint a PHARE SME programjaival kapcsolatos társfinanszírozást az R. VII. fejezetében foglaltak szerint elkülönítetten kell kezelni.
(2) A PHARE SME előirányzat-csoport kezelésére, működtetésére, felügyeletére, az ellenőrzési jogkörök gyakorlására, továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek végrehajtására a Minisztérium közreműködőként a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt veszi igénybe. A Minisztérium és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közötti jogokat és kötelezettségeket az R. VII. fejezetében előírt rendelkezéseknek megfelelő szerződés rögzíti.

A támogatások célelőirányzatok szerinti jogcímei

18. § (1) A Széchenyi Terv célkitűzéseivel összhangban a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat támogatási jogcímei:
a) a működő tőke befektetések ösztönzése, különösen a 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott célokra tekintettel;
b) a beszállítóipari kapacitások kiépítése a hatékony vállalatközi kooperáció érdekében;
c) az európai közösségi jogi szabályozásnak megfelelő minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek bevezetése, kidolgozása és tanúsíttatása;
d) az energiatakarékossági és energiahatékonysági programok végrehajtásának elősegítése, a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése;
e) a csúcstechnológiákhoz kapcsolódó alkalmazott kutatás-fejlesztési tevékenységet szolgáló beruházások társfinanszírozása;
f) a közép-európai regionális központok kialakítása;
g) aggregált környezetvédelmi-ipar fejlesztési programok megvalósítása.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat forrásainak terhére az alábbi tevékenységekhez nyújtható részben vagy egészben támogatás:
a) az országos és helyi piaci zavarok megelőzéséhez, mérsékléséhez és megszüntetéséhez;
b) a fogyasztók érdekvédelmét is elősegítő intézkedések finanszírozásához, amennyiben azok a tisztességes piaci magatartás, a fogyasztók alapvető tájékoztatása és védelme érdekében válnak szükségessé;
c) a piaci megfigyelési rendszer működtetéséhez;
d) a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITD-H), Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. és az Energia Központ Kht. e rendeletben és a velük kötött közhasznú szerződésekben meghatározott feladatai ellátásához;
e) az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülést szolgáló nemzetközi segélyprogramokhoz, valamint az Európai Közösségek társult országok számára is megnyitott programjaiban való részvételhez;
f) a hazai környezetvédelmi ipar termékeinek, termelésének és szolgáltatásainak növeléséhez, versenyképességének fokozásához.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogcímeken túl a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat jogszabályban vagy kormányhatározatban meghatározott gazdaságstratégiai célok végrehajtásához biztosíthat - a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeivel összhangban - egészben vagy részben finanszírozást.
19. § (1) A Széchenyi Terv célkitűzéseivel összhangban - kapcsolódva a Kktv. törvényben meghatározott programok céljaihoz - a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat támogatási jogcímei:
a) a technológia fejlesztése és a termékek, szolgáltatások minőségi színvonalának növelése révén a kis- és középvállalkozások versenyképességének és foglalkoztatási képességének javítása;
b) a kis- és középvállalkozások beszállítói kapcsolatainak kialakulását, megerősödését és bővülését eredményező fejlesztések megvalósítása;
c) a vállalkozások közötti termelési, értékesítési, beszerzési együttműködés és a piacon való közös fellépés, valamint a hazai kis- és középvállalkozások nemzetközi közös vállalkozások alapításában való részvétel elősegítése;
d) a kis- és középvállalkozások innovációs képességének fejlesztése, valamint a vállalkozások egymással, illetve kutató-fejlesztő intézményekkel közösen végzett kutatásainak támogatása, a kutatási eredmények átvételéhez és gyakorlatba átültetéséhez szükséges feltételek megteremtése;
e) a belpiaci lehetőségek feltárása, a piacra jutás elősegítése, a kereskedelmi hálózat fejlesztése, valamint a piacon történő megjelenést elősegítő programok megvalósítása;
f) a vállalkozások indításához szükséges feltételek megteremtése és az ehhez segítséget nyújtó vállalkozói inkubátorházak létesítésének és fejlesztésének elősegítése;
g) a vállalkozások környezetvédelmi kötelezettségeinek teljesítése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímeken kívül - kapcsolódva a Kktv. törvényben meghatározott programok céljaihoz - a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat forrásainak terhére az alábbi tevékenységekhez nyújtható részben vagy egészben támogatás:
a) a kis- és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővülését szolgáló kockázati tőkealapokban való tőkejegy jegyzéshez;
b) a kis- és középvállalkozások hitelhez jutási lehetőségeinek bővítéséhez, ennek keretében a garanciadíj részbeni átvállalására és a vállalkozások közös felelősségvállalásán alapuló garanciaszövetkezetek megalakulásának előmozdításához;
c) a kis- és középvállalkozások európai uniós csatlakozásra való felkészítéséhez, az Európai Közösség előírásainak elsajátításához;
d) a kis- és középvállalkozások Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülését szolgáló nemzetközi segélyprogramokhoz, valamint az Európai Közösségek által megnyitott vállalkozásfejlesztési programokban való részvételhez és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítéséhez;
e) a kis- és középvállalkozások fejlődését szolgáló információs technológiák fejlesztéséhez, ezen belül elsősorban az elektronikus kereskedelem elterjesztéséhez;
f) a vállalatközi kooperáció, valamint a beszállítói képesség fejlődésének előmozdítását szolgáló programok végrehajtásához;
g) az integrátori beszállítói programok (klaszterek) kialakításához;
h) a vállalkozói ismeretek elsajátításához, a vállalkozói kultúra fejlesztéséhez, beleértve az ezzel kapcsolatos képzési programok szervezését és lebonyolítását, továbbá módszertani és oktatási és segédanyagok készítését is;
i) a kis- és középvállalkozások vezetési színvonalának, gazdasági tevékenységének javulását szolgáló módszerek elsajátításához és elterjesztéséhez;
j) műszaki-gazdasági, üzleti, valamint az európai közösségi szabályokról, pályázatokról szóló információk nyújtásához, a szolgáltatandó információk gyűjtéséhez, kiértékeléséhez és terjesztéséhez;
k) a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséhez;
l) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. e rendeletben és a vele kötött közhasznú szerződésben meghatározott feladatai ellátásához.
20. § A Széchenyi Terv célkitűzéseivel összhangban a Turisztikai Célelőirányzat támogatási jogcímei:
a) a hazai és külföldre irányuló turisztikai célú országos és regionális marketing, propaganda- és reklámtevékenység, tourinform-szolgáltatás, propagandaeszközök (különösen prospektusok, kiadványok, filmek, reklámtárgyak) előállítása, megjelentetése, hirdetések, kül- és belföldi kiállítások szervezése, a propaganda- és információs tevékenységgel, a propagandaanyagok terjesztésével járó személyi, dologi és beruházási kiadások fedezése;
b) a nemzeti turisztikai külképviseleti hálózat működtetése, fejlesztése, személyi és tárgyi feltételeinek, valamint a külföldön megrendelt és teljesített reklám-, propagandatevékenységgel, a nemzetközi szervezetekben való részvétellel kapcsolatos kiadások finanszírozása;
c) a turizmus szempontjából fontos rendezvények (különösen kulturális, sport, konferencia, kongresszusi) megvalósításának támogatása;
d) fejlesztési és rendezési tervek, koncepciók, projektek kidolgozása, a turisztikai terület- és termékfejlesztés támogatása, az üdülő, a falusi, a gyógy-, a kongresszusi, az ifjúsági, a kerékpár-, a vízi, a természetjáró, az öko- és a konferenciaturizmus fejlesztése;
e) turisztikai kutatások folytatása, felmérések készítése, a turisztikai statisztikai információs adatbázis fejlesztésének elősegítése;
f) a turisztikai szakemberképzés támogatása, bármely államilag elismert vagy akkreditált idegenforgalmi képzést szervező és folytató szervezetnek a képzés érdekében szükséges oktatási anyagok, segédanyagok finanszírozása, a gyakorlati képzés támogatása;
g) szállodák és vendéglátóhelyek környezetvédelmi programjainak támogatása;
h) az Európai Unióhoz való csatlakozásra való felkészülést szolgáló nemzetközi segélyprogramokban, valamint az Európai Közösséggel társult viszonyban lévő országok számára is megnyitott programokban való részvétel biztosítása;
i) a Magyar Turizmus Rt., az Országos Idegenforgalmi Bizottság Titkársága, a regionális idegenforgalmi bizottságok titkárságai és a pályázatkezelő szervezetek működtetési költségeinek fedezése;
j) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. e rendeletben és a vele kötött közhasznú szerződésben meghatározott feladatai ellátásának támogatása.
21. § (1) A Széchenyi Terv célkitűzéseivel összhangban a Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat támogatási jogcímei:
a) a vállalkozások - így különösen a kis- és középvállalkozások, egyéb beszállítók - beruházási és működési feltételeit javító ipari parkok infrastruktúrájának, bérbe adható építményei rekonstrukciójának, illetve beruházásainak megvalósítása;
b) a vállalkozások - így különösen a kis- és középvállalkozások, egyéb beszállítók - logisztikai tevékenységét segítő logisztikai szolgáltató központok és kapacitások létrehozása;
c) az ipari parkok, az ipari parkok és környezetük közötti, valamint az ipari parkokban működő vállalkozások közötti együttműködést szolgáló informatikai és szolgáltatási hálózatok létrehozása;
d) az ipari parkokban és az ipari parkok környezetében működő vállalkozások innovációs szolgáltatási igényeinek kielégítését szolgáló regionális innovációs, technológiai transzfer központok létrehozása, illetve az ipari parkokban megvalósuló vállalkozói inkubátorházak innovációs, technológiai transzfer szolgáltatásai technikai és szakmai feltételeinek megteremtése;
e) az ipari parkok befektetéseinek ösztönzését, betelepítését segítő marketing tevékenységek, valamint az ipari parkok működését segítő menedzserképzés megvalósítása;
f) a klaszterek előkészítését és menedzselését biztosító szervezetek létrehozását szolgáló fejlesztések megvalósítása;
g) a kistérségi gazdaságfejlesztési mintaprogramok kidolgozása, eredményeinek ismertetése és a megvalósítás szervezeti feltételeinek megteremtése;
h) a kiemelkedő magyar termékek (hungaricumok) piacra jutásának elősegítése;
i) a térségi elektronikus piacok fejlesztése;
j) az a)-i) pontok végrehajtásához kapcsolódó speciális szakemberek továbbképzése.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a Regionális Gazdaságépítési Célelőirányzat forrásainak terhére az alábbi tevékenységekhez nyújtható részben vagy egészben támogatás:
a) minisztériumi szinten kezdeményezett regionális befektetésösztönzési tevékenységhez;
b) a regionális gazdaságstratégiai feladatok megoldását segítő kutatásokhoz;
c) a minisztériumi regionális gazdaságépítési feladatok megalapozásához szükséges információs és monitoring rendszerek fejlesztéséhez és működtetéséhez;
d) a Regionális Fejlesztési Holding Rt. és a pályázatkezelő szervezetek feladatainak ellátásához;
e) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. e rendeletben és a vele kötött közhasznú szerződésben meghatározott feladatai ellátásához;
f) az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülést szolgáló nemzetközi segélyprogramokhoz, valamint az Európai Közösséggel társult viszonyban lévő országok számára is megnyitott programjaiban való részvételhez;
g) a más jogszabályban vagy a Kormány által meghatározott egyéb regionális gazdaságépítési célok végrehajtásához.
22. § A 18-21. §-okban meghatározott jogcímeken túl, a gazdasági miniszter döntése alapján, a 6. § (4) bekezdésében meghatározott forrás terhére a gazdaságstratégiai célok mellett az alábbi jogcímek finanszírozhatók:
a) a nemzetközi kapcsolatok építését segítő hazai és nemzetközi programok;
b) a gazdaságstratégiai feladatok megoldását segítő kutatások;
c) a stratégiai döntés-előkészítést szolgáló kutató- és szakmai tanácsadói tevékenység;
d) az ország-propagandát szolgáló sajtó- és tájékoztatási tevékenység;
e) a minisztériumi gazdaságstratégiai feladatok megalapozásához szükséges információs rendszer működtetése és fejlesztése.

Átmeneti és záró rendelkezések

23. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően kiírt pályázatokra és az e rendelet szerinti pályáztatás nélküli támogatásokra kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, de el nem bírált pályázatokat a pályázati kiírás közzététele napján hatályos rendelet rendelkezései és a közzétett pályázati felhívás feltételei szerint kell elbírálni. E pályázatok támogatási igényéről - a támogatási döntést követően - a pályázati felhívásban megjelölt célelőirányzat terhére kell gondoskodni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatok felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 33/1998. (V. 22.) IKIM rendelet és az azt módosító 10/1998. (X. 30.) GM rendelet, 55/1999. (X. 15.) GM rendelet, valamint 44/2000. (XII. 19.) GM rendelet;
b) a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat felhasználásának, kezelésének, ellenőrzésének és működésének részletes szabályairól szóló 79/1999. (XII. 26.) GM rendelet és az azt módosító 31/2000. (IX. 15.) GM rendelet, valamint
c) a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól szóló 12/1999. (III. 24.) GM rendelet és az azt módosító 32/2000. (IX. 29.) GM rendelet.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/3.

[LÁBJEGYZET_2] 2001. január 1-jétől Gazdasági és Foglalkoztatási Közlöny.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/2.