205/2001. (X. 26.) Korm. rendelet

az egyes vízgazdálkodással összefüggő jogszabályok módosításáról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. §-ának (4) bekezdésében, 13. §-ának (4) bekezdésében, 45. § (7) bekezdésének e) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdésének g) pontjában, továbbá az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről

1. § Az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről szóló 234/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az OVF az alaptevékenységén túlmenően csak olyan ingatlan bérbeadás, üzemeltetés (70.26.) és ingatlankezelés (70.32.) vállalkozás tevékenységet folytathat, amely nem akadályozhatja az alaptevékenysége ellátását. A vállalkozási tevékenységből származó bevételek együttes összege két egymást követő évben nem haladhatja meg - a költségvetési támogatást is magába foglaló - ténylegesen teljesített összbevételek egyharmadát.”

II. A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről

2. § (1) A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. szennyvízelvezető mű (gyűjtőrendszer): a közműves szennyvízelvezetést szolgáló külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott vízilétesítmény;”
(2) Az R. 2. §-a a következő 38-47. pontokkal egészül ki:
„38. szolgáltató: a víziközmű-létesítmény üzemeltetésével ivóvíz-szolgáltatást és/vagy szennyvízelvezetést és/vagy szennyvíztisztítást - mint közszolgáltatást - végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság;
39. bebocsátó: aki a szennyvízelvezető műbe bekötött ingatlanról a 2. § 28. b) pont szerinti szennyvízelvezetés szolgáltatási ponton a közműves szennyvízelvezető műbe szennyvizet, vagy a 2. § 32. pont szerinti helyen folyékony hulladékot bocsát be;
40. települési szennyvíz: háztartási vagy háztartási, valamint ipari szennyvíz és/vagy csapadékvíz keveréke;
41. háztartási szennyvíz: emberi tartózkodás céljára szolgáló területről vagy szolgáltatásból származó szennyvíz, amely az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik és nem minősül veszélyes hulladéknak;
42. ipari szennyvíz: minden olyan szennyvíz, amelyet valamely ipari vagy kereskedelmi tevékenység folytatására szolgáló helyiségből bocsátanak ki, és ami nem háztartási szennyvíz vagy csapadékvíz és nem veszélyes hulladék;
43. települési folyékony hulladék: a települések területén, a közcsatornába be nem kötött, emberi tartózkodásra alkalmas épületek és telkek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb, helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi vízelvezető rendszerek tisztításából, továbbá a gazdasági, de nem termelő tevékenységből származó szennyvíz és szennyvíziszap, mely tartalmazhat kórokozó vagy fakultatív kórokozó baktériumokat, de nem minősül veszélyes hulladéknak;
44. szennyvíz előtisztító (előkezelő) berendezés: a szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízilétesítmény), amely a szennyvíz bebocsátás előtti - e rendeletben meghatározott küszöbértékeknek megfelelő - tisztítását biztosítja, és amelynek megvalósításáról a 21. § (5) bekezdése rendelkezik;
45. bebocsátó hely: szennyvíz esetében e rendelet 2. § 28. pontjának b) alpontja, települési folyékony hulladék esetében pedig e rendelet 2. § 32. pontja szerinti pont;
46. üzem: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki/amely e rendelet 2. számú mellékletben meghatározott anyagokat használ, továbbá - a lakásszövetkezetek kivételével - amely a csatornabírságról szóló jogszabály 2. számú mellékletében szereplő, az e rendelet 2. számú mellékletében meg nem jelölt anyagokat a küszöbérték 10%-át elérő mértékben bocsát be a közműves szennyvízelvezető műbe.
47. új üzem: amely e rendelet kihirdetését követően
a) lép működésbe, illetve kezdi meg e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott anyagok felhasználással járó tevékenységét, vagy
b) legalább 20%-kal tartósan megnöveli e rendelet hatálybalépését megelőző évre jellemző időszakhoz képest a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott anyagok felhasználását.”
3. § Az R. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Abban az esetben, ha közműves szennyvízelvezetésre irányuló igény e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott anyagokat felhasználó üzem részéről merül fel, a közszolgáltatási szerződés a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) jóváhagyásával válik érvényessé (Ptk. 215. §).”
4. § Az R. 5. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő a)-c) pontok lépnek, egyidejűleg a jelenlegi c)-e) pontok megjelölése d)-f) pontra változik:
(Ha a bekötés nem a víziközmű törzshálózati beruházás részeként, azzal egy időben valósul meg)
„a) a bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez - összességében az ingatlannak a közműves szennyvízelvezetést szolgáló törzshálózatba történő bekapcsolásához - a jogszabály szerint egyébként szükséges hatósági engedélyek mellett a szolgáltató, valamint e rendelet 2. § 46. pontjában meghatározott üzem esetén a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges,  [LÁBJEGYZET_2]
b) új üzem esetén az a) pont szerinti hozzájárulás feltétele egyebek mellett a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló jogerős hatósági engedély alapján létesített berendezés,
c) a hozzájárulást a bebocsátónak kell beszerezni azzal, hogy amennyiben az a) pontban meghatározott hatóságok 30 napon belül nem nyilatkoznak, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha az előtisztító létesítésére irányuló kötelezettségét a bebocsátó nem teljesítette.”
5. § Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A szennyvízelvezető törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezető műbe csak a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_3]  vagy hatóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be. Tilos az olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely
a) a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét - munkakörük ellátásával összefüggésben - veszélyezteti és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat,
b) a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi,
c) a szennyvízelvezető és -tisztító műből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,
d) a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából külön elbírálást igényel az a szennyvíz, amely e rendelet 2. számú melléklet I. és II. számú jegyzékében meghatározott anyagokat tartalmaz.
(3) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó szennyvíz újonnan történő bevezetésére mind régi, mind új üzem esetében az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló törvény hatálybalépésének időpontjától csak a vízügyi hatóságnak a környezetvédelmi hatósággal egyetértésben megadott hozzájárulásában foglalt feltételeknek megfelelően kerülhet sor.
(4) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó szennyvíznek új vagy régi üzemből már meglévő bevezetésének növeléséhez szolgáltató a vízügyi hatóságnak a környezetvédelmi hatósággal egyetértésben kiadott hozzájárulása nélkül csak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló törvény hatálybalépése időpontjáig adhat hozzájárulást.”
6. § Az R. 21. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a 21. § egyidejűleg a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E rendelet 2. §-ának 47. pontjában meghatározott új üzem esetén a szennyvízelvezető törzshálózatba az ingatlan csak akkor kapcsolható be, ha azzal egyidejűleg a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés üzembe helyezhető, illetőleg a használatbavételi engedélyről a hatáskörrel rendelkező hatóság jogerősen határozott.
(6) A szennyvízelvezető mű káros szennyezése esetén - megfelelő előtisztító berendezés hiányában, vagy szakszerűtlen üzemeltetése miatt - külön jogszabály szerint  [LÁBJEGYZET_4]  az arra hatáskörrel rendelkező hatóság a bebocsátót a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére vagy a meglévő megfelelő üzemeltetésére kötelezi.”
7. § Az R. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a létesítményeket a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően alakították ki, a szemle, valamint a próbák sikeresek voltak, a nyíltárkos bemérését elvégezték, a használatbavételhez - ha annak a jogszabályban meghatározott egyéb feltételei is fennállnak - a szolgáltató írásbeli hozzájárulást adott, e rendelet szerint szükséges előtisztító berendezés használatba vételét a hatóság engedélyezi.”
8. § Az R. 25. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A rendelet hatálybalépésekor érvényes, azon a szolgáltatási szerződéseket, ideértve a szolgáltatói hozzájárulásokat is, ahol a szerződés teljesítésével összefüggésben e rendelet 20. § (1) és (2) bekezdését érintő, az ott meghatározott összetételű szennyvíz keletkezik, vagy ilyen szennyvíz keletkezésével kell számolni, a szerződés alanyai a rendelet hatálybalépését követő 5 éven belül kötelesek felülvizsgálni.
(12) A (11) bekezdés szerint érintett körbe tartozó fogyasztók a felülvizsgálatra megjelölt határidőn belül kötelesek a szolgáltató felé nyilatkozatot adni a szennyvízelvezető műbe vezetett (bebocsátott) szennyvíznek e rendelet 20. §-ában rögzített követelményekre figyelemmel meghatározott összetételéről, minőségéről, így különösen arról, hogy a bebocsátott szennyvíz mennyiben tartalmazza a 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti, a szennyvízelvezető mű üzemeltetése szempontjából káros anyagokat.
(13) A szolgáltató a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz minőségét külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_5]  alapján jogosult megvizsgálni, illetve a bebocsátott szennyvíz minőségét folyamatosan ellenőrizni. Az ellenőrzésre, valamint az (1) bekezdés szerinti jognyilatkozatokra figyelemmel a szolgáltató és a fogyasztó a szerződést módosíthatja, továbbá jogellenes magatartás esetén e rendelet 20. § (3) és (4) bekezdésére figyelemmel a szolgáltató a közszolgáltatási szerződést felmondhatja.”
9. § Az R. e rendelet mellékletével megállapított 2. számú melléklettel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi mellékletnek a megjelölése 1. számú mellékletre módosul.

III. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

10. § (1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: HR.) 3. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A vízügyi hatóság engedélye szükséges a szennyvízelvezető és -tisztító műbe (víziközműbe) történő önálló bekötés esetén a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, továbbá a vízügyi hatóságtól elvi vízjogi engedély kérhető a létesítmény tervezését megelőzően.
(13) A (12) bekezdésben meghatározott hatáskör gyakorlása során e rendeletnek a vízjogi engedélyezési eljárásra, a hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően végzett létesítésre és üzemeltetésre, a vízjogi kötelezettség megállapítására, valamint a vízügyi felügyeletre vonatkozó rendelkezések szerint, azok megfelelő alkalmazásával kell eljárni.”
11. § A HR. 18. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A vízügyi hatóság a szennyvízelvezető és -tisztító mű káros szennyezése esetén
a) a bebocsátót  [LÁBJEGYZET_6]  megfelelő előtisztító berendezés hiányában vagy szakszerűtlen üzemeltetés esetén a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés létesítésére vagy megfelelő üzemeltetésére kötelezheti,
b) külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_7]  szerint határoz a csatornabírság megállapításáról, valamint kérelemre vagy hivatalból indított eljárás eredményeként a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz egyedi, a jogszabályi küszöbértéknél enyhébb vagy szigorúbb küszöbértékének megállapításáról. Az eljárásban a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hatáskörrel jár el. Ennek során a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_8]  2. számú mellékletében megadott anyagok bevezetési feltételeiről is határoz.
(9) A (8) bekezdés b) pontjában érintett eljárás során bebocsátónak a jogszabályi rendelkezésnél enyhébb küszöbérték megadására irányuló kérelme csak a szolgáltató előzetes - csak megfelelő indokolással megtagadható - egyetértésével teljesíthető, szigorúbb küszöbérték megállapítását a szolgáltató is kezdeményezheti, döntésénél az eljáró hatóság a vízgazdálkodási szempontokat nem hagyhatja figyelmen kívül.”
12. § A HR. 20. §-ának (1) bekezdése a következő c)-d) pontokkal egészül ki:
(A vízügyi hatóság hozzájárulását kell beszerezni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá)
„c) az Országos Atomenergia Hivatal hatáskörébe tartozó, külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_9]  meghatározott engedélyezési eljárásban, illetve engedélyezési ügyekben, ha az eljárás tárgya a vízhasznosításra, a vízbázisvédelemre, vagy a vízkárelhárításra hatással van, vagy lehet,
d) az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörébe utalt, az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott engedélyezési eljárásban  [LÁBJEGYZET_10] .”
13. § A HR. 27. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) E rendelet 3. § (12) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A folyamatban levő első és másodfokú eljárásokban a jegyző, illetve a felettes szerv jár el.
(9) A csatornabírság kiszabására irányuló eljárásban az e rendelet 18. § (8) bekezdés b) pontjában megállapított hatáskört a csatornabírságról szóló 4/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés még hatályos előírásainak  [LÁBJEGYZET_11]  alkalmazásával 2002-ben a jegyző folytatja le.”

IV. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi, hatósági, engedélyezési eljárásokról

14. § Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi, hatósági, engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 2. számú mellékletének V/5. pontjának szövegrésze helyébe az alábbiak lépnek:
„A vizeket, azok medrét és partját, egyéb víztartó képződményeit, a vizek áramlási viszonyait, a jogszabályban meghatározott parti sávot, illetve hullámteret, a fakadó és szivárgó vizes területeket, a vízkivételi művek által igénybevett vagy arra kijelölt vízbázisok védőterületét, a védősávot, továbbá a vízilétesítményeket, vízimunkákat és vízhasználatokat, valamint a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_12]  meghatározott anyagfelhasználás, illetve ezzel összefüggő építmény engedélyezése esetén, a vizek hasznosítását, vagy kártételei elhárításának szempontjait érintő építésügyi hatósági eljárásokban a vízgazdálkodási követelmények érvényre juttatása céljából.”

V. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telephelyengedélyezés rendjéről

15. § A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telephelyengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben a telepen a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében felsorolt anyagokat használnak, a szennyvíz közcsatornába vezetésének előfeltétele a vízügyi hatóság által megfelelőnek minősített szennyvíz-előtisztító berendezés megléte.”

VI. Záró rendelkezések

16. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba, egyidejűleg a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 9. §-ának (2) és (3) bekezdése, 11. §-a, 15. §-ának (1) bekezdése, 16. §-a, 19. §-a, 22. §-ának (1) és (2) bekezdése, 23. és 24. §-a, 39. §-ának (1) bekezdése, 55. és 56. §-a, 58. és 59. §-a, 62/A. §-a, 92. §-a, 100. §-a, valamint a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. §-ának 1., 3., 6., 31. pontja, 21. §-ának (5) bekezdése és 22. §-ának (7) bekezdése, továbbá a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés d) pontja, 25. § (1) bekezdés a) pontja, (4) bekezdése és az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a vízügyi igazgatóságok feladat- és hatásköréről szóló 234/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja, továbbá a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. § (1) bekezdés g) pontja hatályát veszti.
(2) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 25. § (2) és (3) bekezdése 2002. január 1-jén hatályát veszti.
(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok Tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az Európai Közösségek következő jogszabályainak vonatkozó rendelkezéseivel:
- a Tanács 91/271/EGK irányelve a települési szennyvíz kezeléséről;
- a Tanács 76/464/EGK irányelve a Közösség vízikörnyezetébe bevezetett egyes veszélyes anyagok által okozott szennyeződésekről;
- a Tanács 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek védelméről egyes veszélyes anyagok által okozott szennyeződésekkel szemben;
- a Tanács 86/280/EGK irányelve egyes veszélyes anyagok vizekbe történő bevezetése határértékeiről és minőségi követelményeiről.

[LÁBJEGYZET_1] 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1. számú melléklet 24. pont.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/139.

[LÁBJEGYZET_3] 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról, 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról. A lábjegyzet szövegét helyesbítette: Magyar Közlöny 2001/139.

[LÁBJEGYZET_4] 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról.

[LÁBJEGYZET_5] 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról.

[LÁBJEGYZET_6] 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről (2. § 39. pont).

[LÁBJEGYZET_7] 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról.

[LÁBJEGYZET_8] 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről.

[LÁBJEGYZET_9] 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról [17. § (2) bek. c) és d) pont].

[LÁBJEGYZET_10] 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról [20. § (2) bek.].

[LÁBJEGYZET_11] 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról.

[LÁBJEGYZET_12] 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet a csatornabírságról.