259/2001. (XII. 19.) Korm. rendelet

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról

1. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/A. § (1) A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ [Tbj. 24. § (2) bek.] figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál - a járulékfizetési felső határig - arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.
(3) A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnésére tekintettel, e biztosítási időnek a következő naptári évre áthúzódó időtartamára kifizetett, járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot a kifizetés napján érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével kell megállapítani és megfizetni.
(4) A járulékalap megállapításánál a Tbj. 4. §-ának k) pontjában meghatározott, járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.
(5) A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.”
2. § Az R. 5/D. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a hivatásos és szerződéses állományú tagjaik részére a társadalombiztosítási ellátás helyett kifizetett)
„b) a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett kifizetett juttatás - ideértve a hivatásos állomány tagjának elhalálozása esetén a nyugellátásra jogosult hozzátartozónak nyugdíj, illetőleg árvaellátás helyett kifizetett juttatást is - esetében a jogosultat a külön törvény szerint megillető nyugellátásnak megfelelő összeget
az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (a továbbiakban: ONYF) számolják el és a közöttük létrejött megállapodás alapján teljesítik.”
3. § Az R. 7/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/C. § Az Mpt. 22. §-a (4) pontjában foglaltak szerint magánnyugdíjpénztárba belépő pályakezdő biztosított tagdíjfizetési kötelezettsége a biztosítási jogviszony keletkezésének napjától, az Mpt. 22. §-a (5) pontjában foglaltak szerint magánnyugdíjpénztárba belépő pályakezdő biztosított tagdíjfizetési kötelezettsége a tagsági viszonyának az Mpt. 22. §-a szerinti létrejötte napját követő hónap első napjától áll fenn.”
4. § Az R. 9/A. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A nyilatkozatban meg kell jelölni a visszalépés, illetőleg a pénztártagság megszüntetésének napját, amely a nyilatkozattétel napjától korábbi időpont nem lehet.”
5. § Az R. a következő 14. §-sal egészül ki:
„14. § A biztosítottaknak a Tbj. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti adatait az OEP egyezteti a Foglalkoztatási Hivatallal, a közöttük létrejött megállapodásban foglaltaknak megfelelően.”
6. § Az R. a következő 15. §-sal egészül ki:
„15. § A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítottak után a járulékbevallásban a Tbj. 19. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosítási járulékot elkülönítetten kell feltüntetni.”
7. § Az R. 17/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17/A. § (1) A Tbj. 51. §-ában foglaltak végrehajtására a tagdíjbevallás és önellenőrzés teljesítéséhez szükséges formanyomtatványokat, adatszerkezetet és informatikai utasítást a PSZÁF a hivatalos lapjában és a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé. A PSZÁF által rendszeresített formanyomtatványok a magánnyugdíjpénztáraknál szerezhetőek be.
(2) A rendszeresített nyomtatvánnyal azonos értékű teljesítés, ha a bevallásra kötelezett a PSZÁF által rendszeresített számítógépes program alapján, számítógéppel előállított és aláírt irat benyújtásával teljesíti a bevallási (önellenőrzési) kötelezettségét.
(3) A foglalkoztató az adott magánnyugdíjpénztárhoz a legalább 20 főt meghaladó tagdíjbevallást a PSZÁF által rendszeresített és a kötelezettek rendelkezésére bocsátott számítógépes programmal, vagy a PSZÁF által kiadott adatszerkezetnek teljes egészében megfelelő formátumban állíthatja elő és gépi adathordozón (mágneses adathordozó, CD lemez) teljesítheti. Kérelemre a magánnyugdíjpénztár engedélyezi, hogy a foglalkoztató a bevallást az előírt formanyomtatványon teljesítse.
(4) A gépi adathordozón benyújtott bevalláshoz csatolni kell a Tbj. 51. §-ának (1) bekezdése szerinti bevallás összesített adatainak egy kinyomtatott, aláírással hitelesített példányát. A foglalkoztató egyidejűleg írásban nyilatkozik arról, hogy a gépi adathordozón benyújtott bevallás a PSZÁF által kiadott adatszerkezetben készült el és tartalmazza az előírt, tagonként részletezett bevallásokat.
(5) A Tbj. 51. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti, elektronikus dokumentumban és számítógépes hálózat útján teljesíthető a tagdíjbevallás és önellenőrzés, ha a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) a tagdíjbevallásra előírt határidőt megelőző hónap 15. napjáig az érintett magánnyugdíjpénztárhoz bejelenti a bevallási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítésének szándékát, a vele szerződésben álló minősített hitelesítésszolgáltató nevét, székhelyét és adóazonosító számát.
(6) Az (5) bekezdés szerinti, elektronikus dokumentumban és számítógépes hálózat útján teljesíthető bevallás (adatszolgáltatás) fogadásának, feldolgozásának és nyilvántartásának feltételeit a pénztárak legkésőbb 2002. december 31-ig kötelesek kialakítani.
(7) Az (1)-(3) bekezdés szerinti bevallásokat elsősorban postai úton kell benyújtani a magánnyugdíjpénztárhoz.”
8. § Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Tbj. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tagdíjbevallásban az összes, a tárgyhónapban foglalkoztatott, az adott magánnyugdíjpénztárhoz tartozó pénztártag adatait fel kell tüntetni. A bevallást oly módon kell teljesíteni, hogy abból megállapítható legyen az az időtartam, amelyre tagdíjfizetés történt. Közölni kell azt az időtartamot, amely alatt a biztosítottnak nem volt nyugdíjjárulékalapot képező jövedelme, megjelölve annak okát is, továbbá azt is, ha a biztosítottnak a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonya (tagdíjfizetést megalapozó jogviszonya) a tárgyhónapban keletkezett, vagy megszűnt. A bevallásban külön kell feltüntetni a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelmet (összeget), a Tbj. 33. §-ában meghatározott tagdíjat és az Mpt. 26. § (5) bekezdése alapján a vállalt tagdíjkiegészítés összegét. A tagdíjkiegészítés összegét meg kell bontani a foglalkoztató, illetve a pénztártag által vállalt részre.”
(2) A foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó az általa választott magánnyugdíjpénztárhoz az (1) bekezdés szerinti bevallást teljesíti.
(3) Ha az egyéni vállalkozó a Tbj. 51. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján, a negyedévenkénti tagdíjbevallás helyett az évi egyszeri bevallást választja, e választásáról a tárgyév január 31-éig - ha a tagdíjfizetési kötelezettsége e határidő után keletkezik, az azt követő 15 napon belül - írásban (bevallást pótló nyilatkozatban) értesíti az érintett pénztárat. Az egyéni vállalkozó - a Tbj. 29. § (6) bekezdésben foglalt egyéni vállalkozó kivételével - e bevallást pótló nyilatkozatában az éves bevallás benyújtása mellett, kötelezettséget vállal a tagdíj negyedévenkénti megfizetésére, amely alapján a pénztár a tárgyévben a fizetési kötelezettséget előírja. A Tbj. 29. § (6) bekezdésben foglalt egyéni vállalkozó nyilatkozatában arra vállal kötelezettséget, hogy a tárgyév folyamán a tagdíjat a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után, a jövedelem elszámolását magában foglaló negyedévet követő hó 12. napjáig megfizeti és erről a pénztárat értesíti.
(4) Az Mpt. 24. §-ának (4) bekezdése alapján a tagdíjfizetésre kötött megállapodás esetén a tagdíjfizetési kötelezettség előírása a magánnyugdíjpénztárral kötött szerződés szerint történik. A magánnyugdíjpénztárral megállapodást kötő személy a megállapodás megkötésekor köteles bemutatni a Tbj. 34. §-ának (1), (5) és (8) bekezdése szerinti megállapodás esetén az MNYI-vel megkötött megállapodást.
(5) A Tbj. 26. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott egyházi személy és sorkatonai, polgári szolgálatot teljesítő esetében a tagdíjfizetési kötelezettség előírása az érintett magánnyugdíjpénztárnál az egyház, a Honvédelmi Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium tagdíjbevallást pótló - adatszolgáltatása alapján történik. Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személy esetében a tagdíj előírása az ONYF adatszolgáltatása alapján történik.
(6) A foglalkoztató (egyéni vállalkozó) arra az időtartamra vonatkozó adatszolgáltatás helyesbítését, amelyre a pénztártagnak nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme, a tárgyévet követő év február 20-áig köteles az érintett magánnyugdíjpénztárhoz az önellenőrzési lap felhasználásával teljesíteni.”
9. § (1) Az R. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(6) bekezdés számozása (4)-(7) bekezdésre változik:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 15. §-ának hatálya alá tartozó biztosítottakra vonatkozó bejelentési kötelezettséget 8 napon belül kell teljesíteni.”
(2) Az R. 22. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A Tbj. 45. § (1) bekezdése szerint kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszert választó pályakezdő nyilatkozatát - a nyilatkozatnak a PSZÁF által meghatározott, az ONYF által elfogadott adattartalmának és formátumának megfelelően - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - az ONYF és az PSZÁF közötti megállapodás alapján - a PSZÁF részére továbbítja.”
(3) Az R. 22. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A területi államháztartási hivatal a TAJ-szám megjelölésével bejelentést tesz a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személyekről az ellátás megállapítását, illetőleg a folyósítás megszűnését követő hónap 12. napjáig. Az adatok átadásának módjáról az Államháztartási Hivatal és az OEP megállapodást köt.
(9) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében a Tbj. 39. §-ának (2) bekezdése szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozó adatok átadásáról az állami adóhatóság és az OEP megállapodást köt.”
10. § (1) Ez a rendelet 2002. január 1. napján lép hatályba; egyidejűleg
a) az R. 5/D. §-a (5) bekezdésének felvezető szövegrésze a „Honvédelmi Minisztérium fejezet,” után kiegészül a „polgári szolgálatot teljesítő hadköteles után a polgári szolgálat időtartamára fizetendő járulékokat, illetőleg tagdíjat a Gazdasági Minisztérium fejezet” szövegrésszel, c) pontja „a leszerelést (eseti kiválást),” után kiegészül az „illetőleg a polgári szolgálat letöltését”, „a leszereléskor (eseti kiváláskor)” után kiegészül „a polgári szolgálat letöltésekor” szövegrésszel, továbbá a „(4) bekezdésben meghatározott adatokat” után kiegészül az „és a letöltött sorkatonai, (polgári) szolgálat időtartamát” szövegrésszel; 8. §-ának (2) bekezdése „a megállapodást kötő személyre” szövegrész után kiegészül a „- ha a megállapodást más javára kötik, a kedvezményezettre -” szövegrésszel; a 9/A. § (1) bekezdés első mondata a „csatlakozása visszavonásáról” után kiegészül „illetőleg a pályakezdő a pénztártagsága megszüntetéséről” szövegrésszel; 13/A. §-a (1) bekezdésének első mondatának „Amennyiben a biztosított az” szövegrész helyébe az „Amennyiben a biztosított a Tbj. 47. §-ának (3) bekezdése szerinti” szövegrész lép; 22. §-a (1) bekezdésének második mondata „a gyermekgondozási segélyre” után kiegészül a „gyermekgondozási díjra” szövegrésszel, (5) bekezdése az „időpontjára” után kiegészül az „és a foglalkoztatóra” szövegrésszel, „a MEP” szövegrész helyébe „az OEP” szövegrész lép;
b) az R. 4/C. §-a hatályát veszti.
(2) Az R. 17/A. §-ának (5) bekezdését 2003. január 1. napjától lehet alkalmazni.
(3) Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 281. §-ának (4) bekezdése alkalmazásánál a tárgyévet követő év január 15-éig kifizetett december havi járulékalapot képező jövedelem (kereset, jutalom, prémium, 13. havi juttatás) után a nyugdíjjárulékot a tárgyévre vonatkozó járulékfizetési felső határ figyelembevételével kell megállapítani.
(4) A 2001-ben folyósított gyermekgondozási díjaknak az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 42. §-ának (9) bekezdése alapján 2002. január 23-ig kifizetett különbözetét - a nyugdíjjárulék- és tagdíjfizetési kötelezettség megállapításánál - 2001. évi jövedelemnek kell tekinteni.