25/2001. (XI. 21.) BM rendelet

a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény végrehajtásáról

A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-a (2) bekezdésének a)-b), d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a külügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Az idegenrendészeti hatóságok illetékessége

1. § (1) Idegenrendészeti ügyben a Határőrség idegenrendészeti szerveként első fokon jár el
a) a beutazási feltételek ellenőrzése, a vízum kiadása és érvénytelenítése, valamint a visszairányítás intézkedés akalmazása során - ideértve a Tv. 35. §-ának (1) bekezdésében foglalt intézkedést is -, továbbá - a légitársaság kivételével - a visszaszállítási kötelezettség teljesítésének elrendelése és a közrendvédelmi bírság kiszabása tekintetében a határforgalmi kirendeltség,
b) a visszautasítás, a visszautasítási őrizet, a beutazási és tartózkodási tilalom, a kitoloncolás, a légitársaság visszaszállítási kötelezettségének és a közrendvédelmi bírság megfizetésének elrendelése, továbbá a személykörözés elrendelése során a határőr-igazgatóság.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idegenrendészeti ügyben hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) bírálja el.
(3) A visszairányítás, illetőleg a visszautasítás végrehajtására elrendelt kitoloncolás elleni végrehajtási kifogás tárgyában hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Határőrség Országos Parancsnoksága bírálja el.
(4) A visszafogadási egyezmény végrehajtásában - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a Határőrség Országos Parancsnoksága jár el. E feladatai ellátása során a Tv. 32. §-a (2) bekezdésének d) és f) pontjában foglalt ok fennállása esetén a Határőrség Országos Parancsnoksága a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére a Hivatalnak javaslatot tehet.
2. § (1) A kiutasítás végrehajtására a kiutasítást elrendelő bíróság, szabálysértési, illetőleg menekültügyi hatóság székhelye szerinti területi idegenrendészeti hatóság az illetékes.
(2) E rendelet hatálybalépésekor még folyamatban lévő ügyben - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az eljáró idegenrendészeti hatóság székhelye szerinti területi idegenrendészeti hatóság az illetékes.
(3) E rendelet hatálybalépésekor még el nem bírált bevándorlási engedély iránti kérelmet az a területi idegenrendészeti hatóság bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmezőnek a kérelemben megjelölt jövőbeni lakóhelye van.
3. § (1) Az idegenrendészeti őrizetet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az a területi idegenrendészeti hatóság rendelheti el, amely a külföldit kiutasította, illetőleg amely a bírósági, menekültügyi vagy szabálysértési kiutasítás végrehajtására illetékes.
(2) Ha az őrizetet a (1) bekezdésben meghatározott idegenrendészeti hatóság még nem rendelte el, az őrizet elrendelésére az a területi idegenrendészeti hatóság illetékes, amely a külföldivel szemben intézkedett.

A szakhatóság

4. § A Rendőrség szakhatósági közreműködése során idegenrendészeti ügyben elsőfokú szakhatóságként a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója jár el. Másodfokú szakhatóság az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatója.

A meghívólevél

5. § (1) A meghívólevél érvényesítéséhez szükséges hatósági hozzájárulás iránti kérelmet e rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A hatósági hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége alól mentesülő szerv részére a meghívólevél nyomtatványt - igénybejelentése alapján - a székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóság adja át. Az átadott meghívólevél nyomtatványok tárolása, felhasználása és nyilvántartása a szerv vezetőjének feladata, annak végrehajtását okmánybiztonsági szempontból a területi idegenrendészeti hatóság ellenőrzi.

Az anyagi fedezet mértéke

6. § (1) A Tv. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott, a magyarországi beutazáshoz, illetve tartózkodáshoz előírt anyagi fedezet irányadó összege - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel -
a) tartózkodási naponként és személyenként a minimálbér (havibér) mindenkori legkisebb összegének 10%-a, de beutazásonként legalább a mindenkori minimálbér (havibér) 30%-a, ha a külföldi tartózkodása a kilencven napot nem haladja meg,
b) havonta a mindenkori minimálbér (havibér) összegének 200%-a, ha a külföldi tartózkodása a kilencven napot meghaladja.
(2) A kilencven napot meg nem haladó tartózkodás esetén a szülővel együtt utazó, 14. életévét be nem töltött gyermeket (örökbe fogadott gyermeket, nevelt gyermeket) az anyagi fedezet (1) bekezdés a) pontjában meghatározott irányadó mértékénél nem kell külön személyként számításba venni. A b) pontban meghatározott esetben az elfogadható anyagi fedezet irányadó összege a 14. életévét be nem töltött gyermekre nézve a mindenkori minimálbér (havibér) 100%-a.
(3) A 14. és 18. életév közötti kiskorú külföldi magyarországi tartózkodásához szükséges anyagi fedezet irányadó mértéke az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben az ott meghatározott összeg 50%-a.
(4) A tartózkodási vízummal, érvényes tartózkodási, illetve bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi beutazásakor az anyagi fedezet meglétét az engedély igazolja.

A vízum

7. § (1) A vízum iránti kérelmet e rendelet 2. vagy 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell egy darab arcfényképet. A kérelmet saját kezűleg alá kell írni. A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét a törvényes képviselő is aláírja.
(2) A kérelem nyomtatvány bekeretezett aláírás minta rovatába a kérelmező saját kezű aláírását kell feltüntetni. Ha a cselekvőképes kérelmező írásképtelen, a bekeretezett aláírás minta rovatba az „írásképtelen” megjegyzést az eljáró hatóság tünteti fel. A cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kérelmező írásképtelensége esetén a bekeretezett aláírás minta rovatban a törvényes képviselő aláírását kell feltüntetni.
(3) A vízumtelepítés iránti kérelmet e rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(4) A vízummal beutazó külföldi a be- és kiutazás helyét, továbbá időpontját a vízumkérelemben foglalt személyazonosító adatainak, állampolgárságának, úti okmány számának, külföldi lakóhelyének, utazása céljának, valamint vele együtt utazó - útlevelébe bejegyzett - gyermeke személyazonosító adatainak közlésével, egy darab arcfényképének csatolásával jelenti be.
8. § (1) A vízumot a kérelmezővel közös (családi) útlevéllel együtt utazó házastárs és a 14. életévét betöltött kiskorú részére vízum együttes kérelmezése esetén is külön-külön kell kiadni.
(2) A vízumkiadó hatóság a jövedelemszerző célú tartózkodási vízum iránti kérelem elbírálása során a tevékenység gazdasági hasznosságának megállapítása érdekében a következőket vizsgálja:
a) a tevékenység folytatásához szükséges szakképzettség, egyéb - jogszabályban meghatározott - alkalmassági feltétel meglétét,
b) a működéshez szükséges - jogszabályban meghatározott - feltételek biztosítását,
c) munkaerő foglalkoztatását.
9. § (1) A Tv. 10. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetben a beutazási feltételek vizsgálata során a visszairányítással egyidejűleg a vízumot érvényteleníteni kell. A tartózkodási feltételek megváltozása esetén a vízum érvénytelenségét a kiutasításról rendelkező határozatban kell megállapítani, és ezzel egyidejűleg a vízumot érvényteleníteni kell.
(2) A vízum érvénytelenítése esetén gondoskodni kell a külföldi adatainak (név, állampolgárság, az úti okmány és a vízum száma, valamint típusa, továbbá a vízum kiadásának helye és ideje) és az érvénytelenítés okának megjelölésével az érvénytelenség tényének a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történő bejegyzéséről. A központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv a vízum érvénytelenítéséről a vízumkiadó hatóságot tájékoztatja. A külképviselet hatáskörébe tartozó vízum érvénytelenítése esetén a tájékoztatást a Külügyminisztérium útján kell teljesíteni.
10. § (1) Az érvénytelen vízum megsemmisítése áthúzással és az „ÉRVÉNYTELEN” szöveget magyar és angol nyelven feltüntető nedves bélyegzőlenyomat elhelyezésével történik.
(2) A tévesen kiállított vízumban javító bejegyzést tenni nem lehet, ezt a vízumot meg kell semmisíteni, és hivatalból új vízumot kell kiállítani. Az új vízumot belföldön a területi idegenrendészeti hatóság állítja ki.
(3) A tévesen kiállított vízum esetén e ténynek, valamint az új vízum adatainak a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történő bejegyzéséről az új vízumot kiállító hatóság gondoskodik.

A tartózkodási engedély

11. § (1) A tartózkodási engedély, illetőleg a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell egy darab arcfényképet. A kérelmet saját kezűleg alá kell írni. A cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét a törvényes képviselő is aláírja. A bekeretezett aláírás minta kitöltésére a 7. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A humanitárius tartózkodási engedélyt hivatalból kell kiállítani.
(3) A tartózkodási engedély érvényességi idejét a tartózkodás igazolt céljára, tervezett időtartamára és a tartózkodás feltételeit igazoló okmányok, okiratok tartalmára és érvényességére figyelemmel kell meghatározni.
12. § A tartózkodási engedély okmányt annak a kiskorú külföldinek is külön kell kiadni, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be, és önálló útlevéllel nem rendelkezik.
13. § (1) A tartózkodási engedély okmány érvénytelen, ha
a) a tartózkodási engedélyt a területi idegenrendészeti hatóság visszavonta, vagy az engedélyezett tartózkodási idő lejárt,
b) az okmányban foglalt adatok megváltoztak,
c) helyette a külföldi - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban - új okmányt kapott,
d) megrongálódott és a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált,
e) hamis adatokat tartalmaz vagy meghamisították,
f) tulajdonosa meghalt.
(2) Az érvénytelen tartózkodási engedély okmányt az okmány cseréjét, pótlását végző vagy a tartózkodási engedélyt visszavonó területi idegenrendészeti hatóság bevonja, gondoskodik az okmány megsemmisítéséről, valamint az érvénytelenség tényének, okának és időpontjának a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történő bejegyzéséről.
14. § (1) Az a külföldi, akinek a tartózkodási engedély okmányában foglalt adatai megváltoztak, az adatváltozást tartalmazó új útlevele bemutatása mellett e rendelet 6. számú mellékletében foglalt formanyomtatványon kérheti a tartózkodási engedély okmány cseréjét a bejelentett szálláshelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál. A kérelemhez mellékelni kell egy darab arcfényképet.
(2) Az okmány cseréjére illetékes területi idegenrendészeti hatóság az új útlevélbe a tartózkodási engedély adatait bejegyzi, és az új tartózkodási engedély okmányt a régi okmány bevonása mellett kiadja.
(3) A területi idegenrendészeti hatóság hivatalból gondoskodik a tartózkodási engedély okmány cseréjéről, ha az okmány gyártáshibás vagy téves adatokat tartalmaz.
15. § (1) Ha a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi a tartózkodási engedély okmányt elvesztette, az megsemmisült vagy az okmányt ellopták, illetőleg az okmány megrongálódás miatt a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált, az okmányt a bejelentett szálláshely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóság e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon benyújtott kérelemre pótolja.
(2) Ha az elveszettnek hitt okmányt az új okmány kiadása előtt megtalálják, azt a tulajdonosának a területi idegenrendészeti hatóság visszaadja. Le kell adni a bejelentett szálláshely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál azt a tartózkodási engedély okmányt, amelyet a tulajdonosa az új okmány kiadását követően talált meg.
16. § A tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi a tartózkodási engedély okmányt és a szálláshely megváltozásának bejelentését igazoló szelvényt köteles magánál tartani, és az arra feljogosított hatóságnak bemutatni.

A letelepedési engedély

17. § (1) A letelepedési engedély iránti kérelmet e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon, annál a területi idegenrendészeti hatóságnál kell benyújtani, amelynek illetékességi területén a kérelmezőnek a kérelemben foglalt jövőbeni lakóhelye van. A nyomtatvány a letelepedési engedély kiadása esetére az első lakóhely bejelentésére is szolgál, ezért a lakóhely bejelentésére szolgáló rovatot a bejelentőnek, valamint a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak mint szállásadónak is alá kell írnia.
(2) A külföldi első lakóhelyének bejelentéséhez köteles okirattal igazolni a lakás feletti rendelkezési, illetve használati jogosultságát, valamint a letelepedési engedély okmány kiállításához mellékelni egy darab arcfényképet. A kérelmet saját kezűleg alá kell írni, a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét a törvényes képviselő is aláírja. A bekeretezett aláírás minta kitöltésére a 7. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
18. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság az első lakóhely bejelentésére vonatkozó kérelmet a letelepedési engedély iránti kérelmet elutasító határozatában utasítja el.
(2) A területi idegenrendészeti hatóság a kérelmezőt a letelepedési engedély iránti kérelem és a lakóhely bejelentésének elfogadásáról a letelepedési engedély okmány kiadásáról szóló értesítés megküldésével tájékoztatja.
(3) A letelepedési engedély okmányt annak a kiskorú külföldinek is külön kell kiadni, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be és önálló útlevéllel nem rendelkezik.
(4) A letelepedési engedély okmányt az érintett külföldi az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül a területi idegenrendészeti hatóságnál személyesen köteles átvenni. A területi idegenrendészeti hatóság az okmány átadásával egyidejűleg a külföldi útlevelébe bejegyzi az engedély jogcímét, a kiadott letelepedési engedély okmány számát, valamint a lakóhely bejelentésének napját. A lakóhely bejelentésének napjaként a letelepedési engedély okmány kiállításának napját kell feltüntetni.
19. § (1) A letelepedett külföldi a letelepedési engedély okmányba bejegyzett lakóhelyének megváltozására irányuló bejelentését e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon a beköltözést követő három munkanapon belül az új lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján vagy közvetlenül a területi idegenrendészeti hatóságnál, személyesen vagy képviselője útján nyújthatja be. A formanyomtatvány megfelelő rovatának kitöltésével kérni kell a letelepedési engedély okmány cseréjét is.
(2) A bejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni a bejelentő útlevelét, a letelepedési engedélyt, okirattal kell igazolni a lakás feletti rendelkezési, illetve használati jogosultságot, valamint mellékelni kell egy darab arcfényképet. A bejelentést saját kezűleg alá kell írni, a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét a törvényes képviselő is aláírja. A formanyomtatványt a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak mint szállásadónak is alá kell írnia. A bekeretezett aláírás minta kitöltésére a 7. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A lakóhely bejelentésének és a letelepedési engedély okmány cseréjének kezdeményezését átvételi elismervény igazolja.
20. § A területi idegenrendészeti hatóság, illetőleg a települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi a formanyomtatványhoz mellékelt arcfénykép személyazonosításra alkalmasságát, valamint a lakóhely bejelentésére szolgáló nyomtatványban, a külföldi útlevelében, illetőleg a letelepedési engedélyben foglalt adatok egyezőségét, a bejelentő és szállásadó aláírásának meglétét.
21. § (1) A jegyző az ellenőrzési kötelezettsége teljesítését a bejelentő által kitöltött formanyomtatvány megfelelő rovatában aláírásával igazolja, majd azt, és a bejelentő arcfényképét postai úton továbbítja az új lakóhely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz.
(2) Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a 20. §-ban meghatározott iratokban adateltérés van, az adateltérésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egyik példányát a formanyomtatvánnyal és mellékleteivel együtt a területi idegenrendészeti hatósághoz küldi meg, másik példányát a kérelmezőnek adja át.
22. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság az új lakóhely bejelentésének elfogadásakor vizsgálja, hogy az engedélyezéshez szükséges lakhatási feltételek fennállnak-e.
(2) A területi idegenrendészeti hatóság az új lakóhely bejelentésére, valamint a letelepedési engedély okmány cseréjére irányuló kérelmet elutasítja, amennyiben a letelepedési engedély kiadásához előírt lakhatási feltételek nem állnak fenn. A területi idegenrendészeti hatóság a kérelmezőt a kérelem elutasításáról a letelepedési engedélyt visszavonó határozat megküldésével értesíti.
(3) A területi idegenrendészeti hatóság a bejelentőt a lakóhely bejelentésének elfogadásáról értesítés megküldésével tájékoztatja. A bejelentő az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül köteles az új okmányt a területi idegenrendészeti hatóságnál személyesen átvenni, és egyidejűleg a birtokában lévő letelepedési engedély okmányt leadni.
(4) A személyesen át nem vett letelepedési engedély okmányokat - az átvételre való felhívást követően - a területi idegenrendészeti hatóság letelepedési engedély okmány kiállításától számított egy év elteltével megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történő bejegyzéséről.
23. § A letelepedési engedély okmány érvénytelen, ha
a) a letelepedési engedélyt a területi idegenrendészeti hatóság visszavonta,
b) helyette a külföldi - az okmány cseréjére, pótlására irányuló eljárásban - új letelepedési engedély okmányt kapott,
c) a személyazonosság és a jogosultság igazolására alkalmatlanná vált,
d) tulajdonosa meghalt.
24. § (1) A letelepedési engedély okmány cseréjét a korábbi igazolvány érvényességi idejének lejártát megelőző, legfeljebb hatvan naptári napon belül a lakóhely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságtól lehet kérni.
(2) A letelepedési engedély okmány cseréjét kell kérni, ha az okmányba bejegyzett személyes adatok (családi és utónév, nem, állampolgárság) megváltoztak. A kérelmet - az adatváltozást igazoló okiratok és egy darab arcfénykép egyidejű csatolásával - e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott nyomtatványon a lakóhely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál kell előterjeszteni. A kérelmet saját kezűleg alá kell írni, a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét a törvényes képviselő is aláírja. A bekeretezett aláírás minta kitöltésére a 7. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A területi idegenrendészeti hatóság hivatalból gondoskodik a letelepedési engedély okmány cseréjéről, ha az okmány gyártáshibás vagy téves adatokat tartalmaz.
(4) Az érvénytelen letelepedési engedély okmányt az okmány cseréjét, pótlását végző vagy a letelepedési engedélyt visszavonó, az okmány érvénytelenségét megállapító területi idegenrendészeti hatóság bevonja, érvényteleníti, gondoskodik az okmány megsemmisítéséről, valamint az érvénytelenség okának és időpontjának a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történő bejegyzéséről.
25. § (1) Ha a letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi a letelepedési engedély okmányt elveszítette, az okmány megsemmisült vagy azt ellopták, illetőleg az okmány megrongálódás miatt a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált, azt a lakóhely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóság e rendelet 11. számú mellékletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre pótolja.
(2) Ha az elveszettnek hitt okmányt az új okmány kiadása előtt megtalálják, azt a tulajdonosának vissza lehet adni. Le kell adni a lakóhely szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnál azt a letelepedési engedély okmányt, amelyet tulajdonosa az új okmány kiadását követően talált meg.

A szálláshely bejelentése

26. § (1) A külföldi szálláshelyének bejelentésére e rendelet 12. számú mellékletében meghatározott formanyomtatvány szolgál.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványon kell bejelenteni a szálláshely megváltozását, ha a külföldi a bejelentett szálláshelyéről más szálláshelyre költözik.
(3) A szálláshely megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettség nem terjed ki annak a szállásnak a bejelentésére, amelyről a tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi átmeneti távollét után a bejelentett szálláshelyére visszatér. Ha az átmeneti távollét helye kereskedelmi szálláshely, ebben az esetben azt csak a vendégkönyvben kell rögzíteni, és abban fel kell tüntetni a külföldi bejelentett szálláshelyét is.
(4) A szálláshely bejelentését az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatvány igazoló szelvénye igazolja, ezért ezt az úti okmányban, illetőleg a tartózkodási engedéllyel együtt kell őrizni, és az arra feljogosított hatóságnak bemutatni.
27. § (1) A külföldi szálláshelyének megváltozását a beköltözést követő három munkanapon belül az új szálláshely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője útján vagy a területi idegenrendészeti hatóságnál közvetlenül, személyesen vagy képviselője útján jelentheti be.
(2) A bejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni a bejelentő útlevelét, a tartózkodási engedélyt, okirattal kell igazolni a lakás feletti rendelkezési, illetve használati jogosultságot. A kérelmet saját kezűleg alá kell írni, a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét a törvényes képviselő is aláírja. A formanyomtatványt a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak mint szállásadónak is alá kell írnia. A bekeretezett aláírás minta kitöltésére a 7. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A területi idegenrendészeti hatóság, illetőleg a települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi a szálláshely bejelentésére szolgáló nyomtatványban, a külföldi útlevelében, illetőleg a tartózkodási engedélyben foglalt adatok egyezőségét, a bejelentő és szállásadó aláírásának meglétét.
28. § (1) A jegyző az ellenőrzési kötelezettsége teljesítését a bejelentő által kitöltött formanyomtatvány megfelelő rovatában aláírásával igazolja, majd azt postai úton továbbítja az illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak.
(2) Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a 27. § (3) bekezdésében meghatározott iratokban adateltérés van, az adateltérésről jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egyik példányát a formanyomtatvánnyal és mellékleteivel együtt a területi idegenrendészeti hatósághoz küldi meg, másik példányát a kérelmezőnek adja át.
29. § A tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi szálláshely bejelentésére irányuló kérelmét a területi idegenrendészeti hatóság elutasítja, ha a szálláshelyen a tartózkodási engedély kiadásához előírt lakhatási feltételek nem állnak fenn. A szálláshely bejelentésének elutasításáról a területi idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély visszavonásáról szóló határozatában rendelkezik.

A külföldiek úti okmányával összefüggő feladatok

30. § (1) A területi idegenrendészeti hatóság, a megtalált vagy más módon beszolgáltatott külföldi útlevelet - ha a jogosult részére történő átadása nem lehetséges - köteles a nyilvántartásokban történő ellenőrzést követően a Hivatalnak megküldeni.
(2) A Hivatal a megtalált útlevelet hatvan napig őrzi. Ha az útlevelet az arra jogosult az őrzési idő alatt felhívásra nem veszi át, azt - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az útlevelet kiállító állam illetékes hatóságának kell megküldeni.
31. § A külföldi úti okmányát a kiutasítást végrehajtó területi idegenrendészeti hatóság a kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében, elismervény ellenében elveszi. Az elvett úti okmány őrzéséről a területi idegenrendészeti hatóság gondoskodik. Az úti okmányt a kiutasítás végrehajtásakor a külföldinek vissza kell adni.
32. § Az idegenrendészeti hatóság a külföldi útlevelének visszatartásával kapcsolatban hozott határozat egy példányának megküldésével haladéktalanul tájékoztatja az útlevél visszatartását kezdeményező hatóságot, valamint a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet.

A költségek megtérítése

33. § (1) A külföldit terhelő költségek mértékét az eljáró idegenrendészeti hatóság határozattal állapítja meg.
(2) A költségek megállapításánál a következő kiadásokat kell figyelembe venni:
a) az utazással összefüggő költségeket,
b) a kiutasítás végrehajtásában közreműködő kísérő költségeit,
c) a külföldi ellátásával - ideértve az őrizettel összefüggő költségeket is - kapcsolatos költségeket,
d) a külföldi részére megelőlegezett költségeket.
(3) Az utazási költségek megállapításánál az érvényes belföldi utazási díjtételeket, illetve a gépjárművel történő szállítás esetén az üzemeltetésre vonatkozó normákat kell figyelembe venni.
(4) A megállapított összeget köteles a költségeket tartalmazó határozat kihirdetésekor készpénzben megfizetni. Ha ez nem lehetséges, a külföldi köteles a megállapított költségeket a határozatban megjelölt számlára készpénz-átutalási megbízáson vagy a lakóhelye, illetve az állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleten a Hivatalnak visszatéríteni.
(5) A külképviselet a költségek visszatérítéséről igazolást ad ki, ezzel egyidejűleg - a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő szerv tájékoztatása céljából - a Külügyminisztérium útján haladéktalanul értesíti a központi nyilvántartó szervet, és gondoskodik a befizetett összegnek a Hivatalhoz történő átutalásáról.
34. § (1) A Tv. 40. §-a (7) bekezdése alkalmazásában az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a kiutasítást végrehajtó szervnek határidő kitűzésével a kiutazási költségek megfizetésére fel kell szólítania a meghívót, illetve a külföldit foglalkoztató természetes vagy jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet (a továbbiakban: munkáltató).
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesítő meghívótól vagy a munkáltatótól a kiutasítást elrendelő szerv az általa megelőlegezett költségek megtérítését polgári peres úton követelheti.
35. § (1) Ha a kiutasított külföldi nem rendelkezik a kiutazás költségeivel és nincs a költségek megfizetésére kötelezhető meghívó személy, az idegenrendészeti hatóság köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a külföldi a kiutazása érdekében az állampolgársága szerinti diplomáciai, konzuli képviselete vagy humanitárius szervezet támogatását kérhesse.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a külföldi hatósági kísérettel történő kiutaztatását (kitoloncolás) a Tv. 59. § (1) bekezdésének a)-b) pontja alapján rendelték el.

Az őrizettel összefüggő értesítési kötelezettségek

36. § (1) Ha a közbiztonság védelme érdekében a kiutasított külföldivel szemben intézkedő idegenrendészeti hatóság őrizetet rendelt el, erről az őrizetet elrendelő határozat megküldésével értesíti a kiutasítást elrendelő, illetőleg a kiutasítást végrehajtó idegenrendészeti hatóságot.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a határozat kézhezvételét követően haladéktalanul meg kell küldeni az ügyben keletkezett iratokat az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóságnak.
37. § (1) Az idegenrendészeti őrizetet elrendelő hatóság az őrizet meghosszabbítását az őrizet helye szerint illetékes helyi bíróságnál legfeljebb hat hónapi időtartamra indítványozhatja.
(2) Ha az idegenrendészeti őrizet fenntartása hat hónapon túl is szükséges, az idegenrendészeti hatóság a hatodik hónap lejártát megelőző tizenöt nappal köteles írásban indítványozni az őrizet helye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnál az őrizet további fenntartását.
38. § (1) Ha a visszautasítási őrizetet azért kell megszüntetni, mert a visszautasítás nem hajtható végre, erről a határőr-igazgatóság az őrizet lejártát megelőző öt nappal értesíti a székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.
(2) Az értesítéssel egyidejűleg az ügyben keletkezett iratokat is meg kell küldeni.
39. § (1) Az őrizetbe vett külföldi felügyelet nélkül maradó, illetőleg eltartott családtagjáról az állampolgársága szerinti állam konzuli képviseletét értesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott családtag elhelyezéséhez az állampolgársága szerinti állam konzuli képviselete, illetőleg az illetékes gyámhatóság, a települési (fővárosi kerületi) önkormányzat, humanitárius szervezet vagy egészségügyi intézmény közreműködését igénybe lehet venni.
(3) A külföldi értéktárgyait - ha azt az értéktárgy terjedelme, jellege lehetővé teszi - az őrizet foganatosításának helyén kell letétbe helyezni. Egyéb értéktárgyak, így különösen: gépjármű, lakókocsi elhelyezéséről az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság köteles gondoskodni.

A kitoloncolás

40. § (1) Ha a kitoloncolást légi úton indokolt végrehajtani, arra a kitoloncolást elrendelő idegenrendészeti hatóság a Hivatalnak javaslatot tesz.
(2) Ha a légi úton történő szállítás feltételei biztosítottak, a Hivatal értesíti a kitoloncolást elrendelő hatóságot. A kiutasított külföldinek az induló járathoz történő szállításáról az elrendelő hatóság gondoskodik.

Az adatkezelés és az adatfeldolgozás

41. § (1) A központi idegenrendészeti nyilvántartás tekintetében adatfeldolgozó a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala.
(2) Az adatfeldolgozó számára a Hivatal határozza meg az adatfeldolgozás tartalmát, az adatkezelési műveleteket, azok végrehajtási sorrendjét, valamint az adatfeldolgozás során betartandó szervezési és technikai intézkedéseket.
(3) Az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságos feldolgozásáról, ennek érdekében köteles megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az adatfeldolgozás során illetéktelenek az adatokhoz ne férhessenek hozzá, megváltoztatásuk, megsemmisülésük, törlésük ne következhessen be.
42. § (1) Az érintett nyilvántartott adatainak közlésére irányuló kérelmét bármelyik idegenrendészeti hatóságnál benyújthatja. Ha az idegenrendészeti hatóság a tájékoztatásra nem jogosult, a kérelmet haladéktalanul a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv részére kell továbbítani, amely gondoskodik a tájékoztatási kötelezettség teljesítéséről, kivéve, ha azt törvény kizárja.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az érintett természetes személyazonosító adatain túlmenően azt a postai címet is, amelyre az adatszolgáltatást kéri.
(3) Ha a külföldi a szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság, illetőleg a helyszíni bírság meg nem fizetése miatt áll beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, a vízumkérelem benyújtásakor, illetőleg a visszairányítás intézkedés alkalmazásakor benyújtott, a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatainak közlésére irányuló kérelmet az eljáró idegenrendészeti hatóságnak haladéktalanul kell teljesítenie.
43. § A központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szerv értesíti a szabálysértési hatóságot - illetőleg a bíróságot - a szabálysértési bírság megfizetéséről, ha a szabálysértési bírságot a beutazási és tartózkodási tilalom törlése érdekében utólag megfizették, és ezt az eljáró idegenrendészeti hatóság előtt igazolták.
44. § Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul köteles gondoskodni az eljárásában kezelt adatoknak a központi idegenrendészeti nyilvántartásba történő bejegyzéséről, illetőleg értesíteni a központi idegenrendészeti nyilvántartást vezető szervet intézkedéséről, hivatalból indult eljárásban hozott határozatáról, ha az a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatok megváltozását eredményezi.

Átmeneti rendelkezések

45. § (1) A rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság, továbbá a Határőrség a folyamatban lévő ügyek alapiratait - ideértve a jogerősen lezárt, de a rendelet hatálybalépésekor még érvényesen tartózkodásra jogosító ideiglenes, illetőleg huzamos tartózkodási engedély ügyben keletkezett iratokat is - a székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak - külön jegyzéken - 2002. január 15-ig adja át. A huzamos tartózkodási engedéllyel, valamint a bevándorlási engedéllyel rendelkezők, továbbá a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adatainak alapiratait - az iratkezelésre vonatkozó szabályok szerint - kell kezelni és az adatfeldolgozónak átadni.
(2) A megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal a folyamatban lévő bevándorlási engedély iránti kérelem alapiratait 2002. január 15-ig a külföldi kérelmében megjelölt jövőbeni lakóhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak adja át.
(3) A átadási jegyzéken az (1) és (2) bekezdésben meghatározott átadó hatóság (a továbbiakban: átadó szerv) az átadó szerv megnevezését, az ügy számát, az idegenrendészeti eljárás típusát, hivatalból indult eljárás esetén az intézkedési határidőt is feltünteti.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott iratok átadásáról szóló jegyzéken az ügyintézés állásának megfelelően a következő megjegyzést is fel kell tüntetni:
a) „ügyintézési határidőn belül”,
b) „hiánypótlási felhívás”,
c) „felfüggesztés”,
d) „ügyintézési határidő eltelt”.
(5) Az átadó szerv az átvevő területi idegenrendészeti hatóság megnevezésének, székhelyének és postai címének feltüntetésével értesíti a kérelmezőt, illetőleg hivatalból indult eljárásban az érintettet az irat átadásáról.
(6) Az Országos Rendőr-főkapitányság 2002. január 15-ig a Hivatal rendelkezése szerint köteles az adatfeldolgozási tevékenysége során vezetett adatbázist az adatfeldolgozónak átadni.

Jogharmonizációs záradék

46. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Schengeni Végrehajtó Bizottság, 1993. december 14-i, SCH/Com-ex (93) 24. számú határozatával az egységes vízum érvénytelenítésével és érvényességi idejének rövidítésével kapcsolatos egységes szabályokról.
47. § Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti:
a) a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 64/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet végrehajtásáról szóló 9/1994. (IV. 30.) BM rendelet - a 21. § (3) bekezdése, 66. §-a és 67. §-ának (1) bekezdése kivételével - és a módosítására kiadott 29/1999. (VIII. 24.) BM rendelet, 35/1998. (VIII. 7.) BM rendelet - a 4. §-a kivételével -, 6/1998. (II. 18.) BM rendelet, 8/1996. (III. 22.) BM rendelet - a 17. §-a kivételével -,
b) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtására kiadott 11/2000. (II. 23.) BM rendelet 33. §-ának (2) bekezdése.
48. § (1) A Készenléti Rendőrség működéséről, feladatairól és hatásköréről szóló 27/1999. (VIII. 13.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Készenléti Rendőrség feladatai:)
„m) végrehajtja a külföldiek légi járművön történő kitoloncolásával kapcsolatos rendőri feladatokat,”
(2) Az R. 3. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
„p) végrehajtja a kiadatási és átadási letartóztatásban lévő személyek államhatárig vagy külföldről Magyarországra történő kísérésével, valamint az elítélt személyek Magyarországon keresztül történő átszállításával kapcsolatos rendőri feladatokat.”
49. § (1) A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról szóló 11/2000. (II. 23.) BM rendelet (a továbbiakban: vhr.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A kiutasítást elrendelő határozat egy példányát meg kell küldeni a szabálysértési hatóság, illetőleg bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak.”
(2) A vhr. 17. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabálysértési hatóság jogerős határozatának egy példányával - a szükséges intézkedés megtétele céljából - értesíti)
„a) a külföldi elkövető esetén a székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot,”