262/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet

a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a gyámügyi, szociális, építésügyi és okmányirodai igazgatási körzeteket érintő egyes kormányrendeletek módosításáról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontjában, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. §-a (1) bekezdésének f) pontjában, továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyámhatóság nem mellőzheti a gyermek közvetlen meghallgatását,
a) ha azt az ítélőképessége birtokában lévő gyermek maga kéri,
b) a korlátozottan cselekvőképes, valamint az ítélőképessége birtokában lévő gyermek személyi és vagyoni ügyében [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12/D. §],
c) ha azt külön jogszabály rendeli el.”
2. § A Gyer. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eljárás költségeit az ügyfél viseli
a) az örökbefogadási ügyekben,
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó értékhatárú vagyoni ügyekben.”
3. § A Gyer. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhatósági eljárásban
- az eljárásban résztvevők készkiadásai (különösen az ügyfél, a tanú, a szakértő, a tolmács, a zárgondnok, a hivatásos gondnok útiköltsége, szállásköltsége, a szakértő, a tolmács, az ügygondnok, az eseti gondnok munkadíja),
- a helyszíni szemle költségei,
- a szakértői vizsgálat díja,
- a végrehajtás költségei
számolhatók el költségként.”
4. § A Gyer. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szülő jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat
a) a gyermeket megillető tartásról történő lemondásra [Ptk. 13. § (1) bekezdés a) pont],
b) a gyermeket örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre [Ptk. 13. § (1) bekezdés b) pont, 656. §],
c) a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására [Ptk. 13. § (1) bekezdés b) pont],
d) a gyermek ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont],
e) a gyermek tulajdonában álló ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon az építtető részére tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás engedélyezésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont],
f) a gyermek tulajdonában lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy részleges bontásának engedélyezésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont],
g) a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez történő hozzájárulás megszerzésére,
h) a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre,
i) a gyermek személyes tulajdonát képező, százezer forint értéket meghaladó mértékű ingó és készpénzvagyonát érintő jogügyletre [Ptk. 13. § (1) bek. e) pont],
j) a gyermek tulajdonát képező - százezer forint értéket meghaladó - értékpapírt, üzletrészt, részvényt érintő jogügyletre [Ptk. 13. § (1) bek. e) pont],
k) a gyermek beszolgáltatott vagyonára [Csjt. 82. § (2) bek., Ptk. 13. § (1) bek. d) pont],
l) a gyermek részére ígért vagy adott ajándék visszautasítására [Ptk. 12/A. § (4) bek.]
vonatkozik.”
5. § A Gyer. 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„131. § (1) A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal megvizsgálja
a) a gondnokrendelés okát,
b) van-e nevezett gondnok,
c) a gondnokolt kinek a gondozásában áll,
d) van-e olyan házastárs, szülő vagy más hozzátartozó, illetve rokon, akit gondnokul ki lehet rendelni,
e) van-e vagyona a gondnokrendeléssel érintett személynek.
(2) A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi a gondnokrendelés alapjául szolgáló bizonyítékokat, így különösen a jogerős bírósági határozatot, valamint a gondnokolt születési anyakönyvi másolatát.
(3) A gyámhivatal a Gyvt. 128. §-ával meghatározott személyeken kívül meghallgatja - ha mentális állapota lehetővé teszi - a gondnokság alá helyezéssel érintett személyt, valamint a gondnoki tisztség ellátását vállaló személyt.”
6. § (1) A Gyer. 132. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyben az (1) bekezdés a következő új d) ponttal egészül ki:
(A gyámhivatal annak a személynek)
„a) akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett gondnokot, kivételesen több gondnokot”
„d) akinek részére gondnokot rendelt, a gondnok helyettesítésére, ha az feladatainak ellátásában tartósan akadályozva van, helyettes gondnokot”
(rendel.)
(2) A Gyer. 132. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gyámhivatal az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túl]
„b) a vagyonvédelem érdekében, ha gondnokság alá helyezés iránt per indítása indokolt, vagy az ilyen per során elrendelt zárlat esetén, zárgondnokot”
(rendel.)
(3) A Gyer. 132. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eseti és ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik,)
„b) ha az államigazgatási szerv, a bíróság, illetőleg más eljáró szerv vagy személy megkeresi, feltéve, hogy - jogszabály rendelkezése szerint - az eseti gondnok működése nem a gyámhivatal kizárólagos hatáskörébe tartozó eljárásban indokolt.”
7. § A Gyer. 133. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés jelölése (1) bekezdésre módosul:
„(2) Nem minősül különleges szakértelmet igénylő ügynek a családi pótlék, az árvajáradék, egyéb pénzbeli támogatás, nyugdíj és egyéb járadék igénylése, felhasználása, valamint ennek gyámhatósági betétben való elhelyezése és kezelése.”
8. § (1) A Gyer. 134. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Hivatásos gondnok csak olyan büntetlen előéletű személy lehet, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelel.
(4) A hivatásos gondnok egyidejűleg legfeljebb 30 gondnokság alatt álló személy vonatkozásában láthat el gondnoki feladatokat.”
(2) A Gyer. 134. §-a a következő új (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Hivatásos gondnokul a fogyatékos személyekkel, a szenvedélybetegekkel, valamint a pszichiátriai betegekkel foglalkozó országos, illetve megyei működési területtel rendelkező társadalmi szervezet által tagjai közül ajánlott személy is kirendelhető.
(6) Gondnokul nem rendelhető ki
a) a szociális, egészségügyi, nevelési-oktatási, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézmény dolgozója az intézményben elhelyezett, illetve felvett, valamint a területi egészségügyi és szociális szolgáltatás dolgozója a gyógyítása, gondozása alatt álló személy részére,
b) a gyámhivatal gyámügyi ügyintézője a gyámhivatal előtt folyó gondnoksági ügyekben,
c) aki a gondnokolttal tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött.
(7) A hivatásos gondnok kirendelése a gondnokolt tiltakozása esetén sem mellőzhető.”
9. § A Gyer. a következő 134/A. §-sal egészül ki:
„134/A. § (1) A gondnokrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon túl tartalmazza
a) a gondnoki tisztséggel járó jogokról és kötelezettségekről való tájékoztatást,
b) többes gondnokrendelés esetén a gondnokok feladatkörének pontos megosztását [Ptk. 19/B. § (2) bek.],
c) helyettes gondnokrendelés esetén annak időtartamát, valamint a helyettes gondnok jogkörének terjedelmét,
d) ideiglenes gondnokrendelés esetén azon ügycsoportok megjelölését, amelyek tekintetében a gondnok eljárhat [Ptk. 18/A. § (2) bek., 14. § (6) bek.],
e) annak az összegnek a megállapítását, amelyen felül a gondnokolt vagyoni ügyében a gondnok jognyilatkozatának érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges [Ptk. 16. § (1) bek. e) pont],
f) a gondnoki tisztséggel járó jogok és kötelezettségek kezdő időpontját,
g) a jegyző megkeresését az ingó és ingatlan vagyon leltározása érdekében.
(2) A gyámhivatal határozatát azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja.”
10. § A Gyer. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„135. § (1) A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén [Ptk. 18/A. § (1) bek.] az ideiglenes gondnokrendelés előtt a gyámhivatal
a) meghallgatja a gondnokság alá helyezendő személyt,
b) beszerzi a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes, vagy a gyógykezelést ellátó pszichiátriai gondozó intézet, illetve ideg- és elmegyógyintézet szakvéleményét,
c) környezettanulmányt készít,
d) leltároztatja a gondnokság alá helyezendő személy vagyonát.
(2) Az ideiglenes gondnokrendelés hatálya a gondokság alá helyezés iránti per jogerős befejezését követően a gondnok kirendelésével szűnik meg, kivéve, ha azt a bíróság az ideiglenes gondnokrendelés felülvizsgálata során már megszüntette.
(3) A gyámhivatal rendel ideiglenes gondnokot abban az esetben is, ha az ideiglenes gondnokrendelés szükségességéről a bíróság döntött.
(4) Az ideiglenes gondnok jogköre a kirendelő határozatban megjelölt ügycsoportokra terjed ki, a gyámhivatal előzetes jóváhagyásával azonban minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolandó személyt károsodástól óvja meg.
(5) Annak a személynek a bentlakásos szociális intézménybe történő elhelyezését, akinek cselekvőképessége a gyámhivatal ideiglenes gondnokrendelő határozata alapján e jognyilatkozat megtételében korlátozott, az ideiglenes gondnok csak a bíróság ideiglenes gondnokrendelés fenntartásáról rendelkező jogerős végzése alapján kérheti.”
11. § A Gyer. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„139. § (1) A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a gyámhivatal a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy vagyonára zárlatot rendel el, és ezzel egyidejűleg zárgondnokot rendel.
(2) A zárgondnok személyének kijelölésére a Ptk. 19. § (2) bekezdésében, valamint a 19/A-19/B. §-aiban meghatározottak értelemszerűen irányadók.
(3) A zárgondnok kirendelésénél a 135. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a gyámhivatal a gondnokság alá helyezési per megindítása előtt vagy a bíróság a per alatt a gondnokság alá helyezendő személy vagyonának megóvása érdekében zárlatot rendelt el, a gyámhivatal által kirendelt zárgondnok a zárolt vagyont a zár feloldásáig, illetőleg a per jogerős befejezése után a gondnok kirendeléséig a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezeli.”
12. § A Gyer. 144. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés, illetve cím lép:
„A gondnokság alá helyezés, a felülvizsgálati eljárás megindítása és a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti perek
144. § (1) A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés iránt - ha annak feltételei [Ptk. 14. § (4) bek. és 15. § (4) bek.] fennállnak - akkor indít pert, ha a gondnokság alá helyezendő személynek nincs házastársa, egyenesági rokona, testvére, vagy van ugyan, de azok nem kívánnak pert indítani.
(2) A gondnokság alá helyezés szükségessége különösen akkor áll fenn, ha a gondnokság alá helyezendő személy személyi és vagyoni érdekvédelme csak a gondnokság alá helyezéssel biztosítható.
(3) A gyámhivatal a kötelező felülvizsgálati eljárást a cselekvőképességet korlátozó, illetve kizáró gondnokság alá helyezést kimondó ítéletében megjelölt felülvizsgálati időpontban indítja meg.
(4) A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt pert indít, ha annak fenntartása - függetlenül a kötelező felülvizsgálat iránti eljárás megindításának időpontjától - már nem indokolt, és a megszüntetés iránti pert az erre jogosultak nem kezdeményezik.”
13. § (1) A Gyer. 145. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A keresetlevélben meg kell jelölni azoknak a tanúknak a nevét és lakcímét, akik ismerik a gondnokság alá helyezéssel érintett személy magatartását és életvitelét.”
(2) A Gyer. 145. §-a a következő új (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (2) bekezdés jelölése (4) bekezdésre módosul:
„(2) A cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezés iránti kereseti kérelem irányulhat a gondnokolandó személy cselekvőképességének általános vagy részleges (a Ptk. 14. § (6) bekezdésében meghatározott egyes ügycsoportok tekintetében fennálló) korlátozására.
(3) A kötelező felülvizsgálat iránti eljárásban a kereseti kérelem a Ptk. 21. § (4) bekezdésében meghatározottakra irányulhat.”
14. § A Gyer. 146. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„146. § (1) A szülő vagyonkezelői jogát korlátozó - a Csjt. 80. §-ának (1) bekezdésében és 82. §-ának (2) bekezdésében, valamint e rendelet 25. §-ában meghatározott - rendelkezéseket a gyám, hivatásos gyám (a továbbiakban együtt: gyám) tekintetében is alkalmazni kell.
(2) A gondnok - általános jelleggel, illetve a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó bírósági határozatban meghatározott ügyekben - a gondnokság alá helyezett személy vagyonának kezelője és törvényes képviselője.
(3) A gyermek, illetőleg a gondnokság alatt álló személy vagyonát a gyám és a gondnok leltárral veszi át. A leltárt a hagyatéki leltározásra vonatkozó rendelkezések szerint kell elkészíteni.
(4) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy gondnoka, valamint, ha a bíróság az alább felsorolt jognyilatkozatok tekintetében a cselekvőképességet korlátozta, az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt
a) tartására,
b) örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére,
c) ingatlan tulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg haszonélvezet alapítására kerül sor,
d) a Ptk. 20/B. §-a alapján beszolgáltatott vagyonára,
e) vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább ötvenezer forintot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik [Ptk. 16. § (1) bek. e) pont],
f) vagyoni hozzájárulása 50%-át, de legalább százezer forintot meghaladó kötelezettségvállalásra vonatkozik, feltéve, hogy a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja, részvényese [Ptk. 20/D § (3) bek.].”
15. § A Gyer. 147. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A gyámhivatal kötelezheti a szülőt, a gyámot és a gondnokot (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) a gyermek, illetve a gondnokság alatt álló személy tulajdonában álló - százezer forint értéket meghaladó - értékpapír hitelintézeti letétben történő kezelésére.”
16. § A Gyer. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„150. § Ha a gondnokság alá helyezett személy tulajdonában olyan ingatlan van, amellyel kapcsolatban az első fokú bíróság a külön jogszabályban foglaltak szerint nem intézkedett, a gyámhivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalt a gondnokság alá helyezés tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.”
17. § A Gyer. 156. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gyermek, a gondnokság alatt álló - ide nem értve a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett azon személyt, akinek a bíróság az ingó és ingatlanvagyonnal, valamint az örökösödési ügyekkel kapcsolatos jognyilatkozatot nem korlátozta - az ismeretlen helyen levő, az ügyeinek vitelében akadályozott személy, a méhmagzat ingó vagyonra vonatkozó öröklési érdeke veszélyeztetve van, a gyámhivatal az ingóságot leltároztatja és kezdeményezi a hagyatéki eljárás lefolytatását.”
18. § A Gyer. 158. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„158. § (1) A gyám és a gondnok a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az előző évre vonatkozó rendszeres számadását minden év február hó 15. napjáig köteles a gyámhivatalhoz benyújtani (rendszeres számadás).
(2) A rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat külön, tételesen fel kell sorolni, csatolva - a számadásban feltüntetett tételek sorrendje szerint - a bevételeket és a kiadásokat igazoló iratokat. Okmányok nélkül fogadhatók el az élelmezési és a háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, ha ezen költségek havonta nem haladják meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.
(3) Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója, a rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni és az igazoló iratokat sem kell csatolni (egyszerűsített számadás), ha
a) a rendszeres jövedelem éves összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének húszszorosát, vagy
b) a gyámhivatal engedélyezte, hogy a vagyont a leszármazó, illetve a gondnokság alá helyezett személy eltartási költségeinek fedezésére igénybe vegyék, feltéve, hogy az igénybe vett összeg évenként nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét.
(4) A hivatásos gondnok kivételével a gondnok nem köteles éves számadásra, ha a gondnokoltnak nincsen vagyona és munkaviszonyból származó jövedelmének, nyugdíjának és egyéb járadékának (bevételeinek) havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.
(5) Ha a gondnokolt gazdálkodó szervezet tagja (részvényese) és a gazdálkodó szervezet a számviteli törvény szerint beszámoló készítésére köteles, a beszámolót a gondnoknak a rendszeres számadás során a gyámhivatalhoz be kell nyújtania.
(6) Ha a bevételt, illetve a kiadást igazoló okirat benyújtása akadályba ütközik, a tételek helyességét a gyámhivatal egyéb módon is megállapíthatja.”
19. § A Gyer. 159. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés jelölése (3) bekezdésre módosul:
„(2) Eseti számadás előírásának a gondnokolt kérésére is helye lehet.”
20. § A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 150/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nevr.) 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nevelőszülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - 2002. évben tízezer forint; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A 2002. évet követően a nevelőszülői díj legalacsonyabb összegét a mindenkori központi költségvetési törvény határozza meg.”
21. § A Nevr. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos nevelőszülőt - a hivatásos nevelőszülői jogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott - díjazás illeti meg, amely nem lehet kevesebb 2002. évben hetvenötezer forintnál; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A 2002. évet követően a hivatásos nevelőszülői díj összegét a mindenkori központi költségvetési törvény határozza meg.”
22. § A Gyer. 1. számú mellékletében szereplő egyes elsőfokú gyámhivatalok illetékességi területéhez tartozó települések felsorolása helyébe e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott felsorolás lép.
23. § A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő egyes városok települési önkormányzata jegyzőjének illetékességi területéhez tartozó települések felsorolása helyébe e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott felsorolás lép.
24. § (1) A kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területéről, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekről szóló 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. számú mellékletében egyes városok települési önkormányzata jegyzőjének illetékességi területéhez tartozó települések felsorolása helyébe e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott felsorolás lép.
(2) Az R. 2. számú mellékletében szereplő felsorolás helyébe e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott felsorolás lép.
25. § Az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő egyes városok települési önkormányzata jegyzőjének illetékességi területéhez tartozó települések felsorolása helyébe e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott felsorolás lép.
26. § Ez a rendelet a 2002. január 1-jén lép hatályba.
27. § (1) E rendelet 6. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 14. §-ával megállapított Gyer. 146. § (4)-(5) bekezdésében, 18. §-ában foglalt rendelkezéseket a rendelet hatálybalépését megelőzően gondnokság alá helyezett személyekre vonatkozóan is megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jognyilatkozat megtételére vagy a gyámhivatal intézkedésére e rendelet hatálybalépése után kerül sor.
(2) A gyámhivatalnak az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel 2002. évben a gondnok számadásának elbírálásával egyidejűleg határozatban kell döntenie az egyszerűsített számadás vagy a számadás mellőzésének alkalmazásáról, valamint a 14. §-sal megállapított Gyer. 146. § (4) bekezdés e) pontja szerinti összeghatárról.
(3) A gyámhivatal legkésőbb 2002. március 31-ig tájékoztatja a gondnokság alá helyezést elrendelő bíróságot az 1997. november 1-jétől e rendelet hatálybalépéséig elhunyt, továbbá a gyámhivatali nyilvántartásban szereplő gondnokoltak adatairól.
(4) A gyámhivatalnak a 2001. november 1-jét megelőzően elrendelt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személyek felülvizsgálatának érdekében a Ptk. 14/A. § (2) bekezdésének megfelelően a cselekvőképességgel, gondnoksággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2001. évi XV. törvény 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott ütemezésben pert kell indítania.