271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet

a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. § (1) bekezdése g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A bírság mértéke

1. § (1) A bírság mértéke - a 2. § (4) és a 3. § (4) bekezdésekben foglaltak kivételével - az e rendeletben meghatározott alapbírságok és az azt módosító tényezőkhöz hozzárendelt szorzószámok szorzataként, a mellékletben foglaltak szerint kiszámított összeg.
(2) A bírság megállapítása során figyelembe kell venni:
a) a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását;
b) a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását;
c) a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.
(3) A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke:
a) a hulladékok, továbbá azok kezelésével kapcsolatos, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt nyilvántartási, bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése, a rendelkezések egyéb megsértése esetén kilencezer forint;
b) a hulladékgazdálkodási tervek készítésének nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén tizenkétezer forint;
c) a külön jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, illetve kezelési tevékenységekre vonatkozó, jogszabályokban előírt technikai követelmények, műszaki szabályok nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén tizenötezer forint;
d) hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő tevékenység jogellenes folytatása, valamint települési hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint;
e) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti
ea) környezetveszélyeztetés esetén huszonnégyezer forint,
eb) környezetkárosítás esetén negyvennyolcezer forint;
f) nem veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén kétszázezer forint;
g) veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén egymillió forint.
(4) A (3) bekezdés alá nem sorolható, környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással nem járó egyéb jogsértés esetén az alapbírság hatezer forint.
(5) Az alapbírság összege az e § (3)-(4) bekezdéseiben és a 2. § (3) bekezdésében meghatározott összegek 25 és 100%-a között állapítható meg - az e § (2) bekezdés e) pontja szerinti esetek kivételével, - ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig.
2. § (1) A bírság kiszabására az e § (2) bekezdésében foglalt kivételekkel az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, illetve a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség jogosult.
(2) A bírság kiszabására a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) jogosult, amennyiben
a) az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy
b) a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve jogellenes hulladék-elhelyezése történik, vagy
c) a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el, vagy
d) az ingatlan tulajdonosa a települési hulladéknak az önkormányzati rendeletben meghatározott szelektív gyűjtésére vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy
e) az ingatlan tulajdonosa az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
f) a kötelezett az önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezettségeit megszegi, vagy
g) a kötelezett a jegyző által hozott hatósági határozat előírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget.
(3) Az alapbírság összegét a (2) bekezdés szerinti esetekben - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - az 1. § rendelkezései szerint kell megállapítani.
(4) Az e § (2) bekezdésének eseteiben alapbírság, szorzószám megállapítása és az 1. § (5) bekezdés szerinti mérlegelés nélkül a jegyző a bírságot 1500 és 50 000 Ft között állapítja meg, az alábbiak együttes teljesülése esetén:
a) a jogsértés nem jár környezetveszélyeztetéssel, környezetszennyezéssel vagy környezetkárosítással,
b) ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése nem áll fenn,
c) a jogsértés nem veszélyes hulladékkal kapcsolatos,
d) a jogsértéssel érintett hulladék mennyisége nem haladja meg az adott településen a háztartásokban keletkező települési hulladék átlagos havi mennyiségét.

A bírság megállapításának módja

3. § (1) A bírság meghatározása során - a 2. § (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - először az alapbírság összegét kell megállapítani.
(2) A legmagasabb mértékben kell megállapítani az alapbírságot, ha
a) visszafordíthatatlan környezetkárosítás, vagy
b) ugyanazon jogsértés ismétlődése, illetőleg egyéb súlyosbító körülmény felmerülése, vagy
c) a hulladékkezelési tevékenységet ellenőrző környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetése, ellenőrzésének akadályozása
valósult meg.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján megállapított alapbírságot - a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - e rendelet mellékletében meghatározottak szerint figyelembe veendő módosító tényezővel kell megszorozni.
(4) Hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása (behozatala, kivitele vagy az ország területén való átszállítása) esetén a fizetendő bírság mértékét, az 1. § (3) bekezdése f)-g) pontjaiban meghatározott alapbírság és a hulladék tömegét mutató szám szorzata alapján kell megállapítani. Amennyiben a hulladék tömege pontosan nem határozható meg, a becsléssel meghatározott, tonnában kifejezett tömegtartomány középértékével kell számolni.
(5) A bírság a (3)-(4) bekezdésekben meghatározott módon kiszámított összegét
a) ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése esetén kétszeres,
b) ugyanazon jogsértés harmadszori, valamint minden további elkövetése esetén háromszoros,
c) amennyiben a környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással járó jogsértést természetvédelmi területen - beleértve a védett természeti területet is -, jogszabály vagy felhatalmazása alapján védetté nyilvánított, illetve helyi védelem alatt álló, avagy külön jogszabály szerint kiemelt vízminőség-védelmi területté, illetve felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból fokozottan érzékeny területté nyilvánított helyen követték el, ötszörös
szorzóval emelt összegben kell alkalmazni.
(6) Amennyiben a bírság kiszabására e rendeletben foglalt több tényállás alapján is sor kerülhet, a legsúlyosabban minősülő tényállás alapján kiszabható legmagasabb bírságösszeget legfeljebb a felével emelten kell kiszabni.

Eljárási szabályok

4. § (1) Ha a bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetőleg a szabálytalanságot megszünteti a környezetvédelmi hatóság - a 3. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a bírságot kérelemre az 1. § (5) bekezdése szerint csökkentheti. Egyéb esetekben a kiszabott bírság nem mérsékelhető.
(2) Ha a jogsértés a tevékenység vagy mulasztás súlyára, az elkövetés vagy kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető.
(3) A Kt. 58. § (2) bekezdése alapján a jegyző által jogerősen kiszabott bírság teljes összege, illetve a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt bírság összegének 30%-a, az illetékes települési (fővárosban a kerületi) önkormányzatot illeti meg.
(4) Az érdemi határozatban rendelkezni kell arról, hogy milyen számlaszámra kell a befizetést teljesíteni. A környezetvédelmi felügyelőség, a befizetett bírságból a (3) bekezdésben meghatározott bírságrészt, a befizetést követő 15 napon belül az érintett önkormányzatnak átutalja.
5. § (1) A bírság megfizetésére az eljáró környezetvédelmi hatóság - kérelemre - legfeljebb 2 évig terjedő részletfizetést engedélyezhet. Részletfizetés engedélyezése esetén a bírság összege a részletfizetést engedélyező határozat napján érvényes jegybanki alapkamat időarányosan meghatározott összegével nő. A kamatot, a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg azonnal esedékessé válik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a környezetvédelmi hatóság 30 napon belül köteles elbírálni.
(3) A jogerős határozatban előírt fizetési határidő lejártát követően a környezetvédelmi hatóság a behajtás végett megkeresi az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerinti hatáskörrel és illetékességgel rendelkező adóhatóságot.
(4) Az eljáró környezetvédelmi hatóság a bírságot kiszabó, módosító és részletfizetést engedélyező határozatait tájékoztatásul megküldi az érintett települési önkormányzatnak.

Záró rendelkezések

6. § Ez a rendelet 2002. január 1. napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.
7. § (1) A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 35. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(Záró rendelkezések)
35. § (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet 2-6. §-ai, 7. § (1)-(3) és (6) bekezdései, 8. § (2)-(3) bekezdései, 9-20. §-ai, 31. § (1) és (3)-(6) bekezdései, 31. § (2) bekezdésének a), c)-f) pontjai, 32-39. §-ai, a 40. § (2)-(6) és (8)-(9) bekezdései, valamint az 1-3. számú mellékletei, 4. számú mellékletének 2. 4. pontja, 6. számú és 9-11. számú mellékletei hatályukat vesztik.”
(2) Az R. 35. §-a az alábbi (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott előkezelési engedélyek 2002. június 30-ig érvényesek, kivéve, ha ugyanannak a jogosultnak másik, engedélyezett kezelési tevékenysége végzéséhez kapcsolódnak.”