27/2001. (VIII. 22.) EüM rendelet

a betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárására vonatkozó szabályokról szóló 77/1999. (XII. 29.) EüM rendelet módosításáról

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárására vonatkozó szabályokról szóló 77/1999. (XII. 29.) EüM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Betegjogi képviselő az a felsőfokú végzettséggel rendelkező büntetlen előéletű személy lehet - az 5/B. § (3)-(4) bekezdése, valamint a 6. § (3) bekezdése szerinti kivétellel - aki a mellékletben meghatározott tanfolyamot elvégezte és sikeres vizsgát tett.
(2) Az a személy, aki az egészségügyi szolgáltatónál betegjogi képviselő, képviselői tevékenysége alatt, és e tevékenység megszűnésétől számított két éven belül sem ugyanazon egészségügyi szolgáltatót, sem a beteget hatóság vagy egyéb szervezet előtt, illetve permegelőző eljárásban nem képviselheti, részükre jogi szolgáltatást nem nyújthat és tőlük ügyvédi megbízást nem fogadhat el.
(3) A (2) bekezdés szerinti rendelkezéseket
a) a betegjogi képviselő közeli hozzátartozójára,
b) a betegjogi képviselő személyes közreműködésével működő alapítványra, egyesületre, közhasznú társaságra, ügyvédi irodára,
c) olyan gazdasági társaságra, amelyben a betegjogi képviselő tag, vagy személyes közreműködéssel munkát végez
is alkalmazni kell.”
2. § Az R. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés  lép:
„(1) A betegjogi képviselő - az Eütv.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében - munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megyei (fővárosi) intézetével (a továbbiakban: intézet). A betegjogi képviselői munkakör pályázat útján tölthető be.”
3. § Az R. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A betegjogi képviselő a beteg megkereséséről és az azt követő eljárásról, valamint intézkedéseiről részletes feljegyzést készít. A betegjogi képviselő tevékenysége során az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jár el.
(2) Az a betegjogi képviselő, aki egyéb feladatkörében eljárva
a) betegjogi képviselői feladataival összefüggésben, vagy
b) általános ellenőrzési, felügyeleti jogkör gyakorlása során
az érintett egészségügyi szolgáltató felelősségét vizsgálja, illetve annak működését ellenőrzi, az adott ügyben betegjogi képviselőként nem járhat el.
(3) Az ÁNTSZ a betegjogi képviselőnek jogszabályban meghatározott feladatai tekintetében utasítást nem adhat.”
4. § Az R. az alábbi 5/A. és 5/B. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Az országos tisztifőorvos Betegjogi Koordinátori Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) hoz létre. A Tanács tagjainak száma legfeljebb 7 fő. A Tanács tagjait az országos tisztifőorvos kéri fel. A Tanács tagjaira egyebekben a betegjogi képviselőre vonatkozó szabályok irányadók.
(2) A Tanács
a) közreműködik a betegjogi képviseleti rendszer kialakításában,
b) részt vesz a betegjogi képviselők tevékenységének szakmai irányításában és ellenőrzésében,
c) koordinálja a betegjogi képviselők munkáját,
d) közreműködik a betegjogi képviselők képzésének és továbbképzésének megszervezésében,
e) a Magyar Orvosi Kamarával együttműködve elkészíti a betegjogi képviselők etikai kódexét,
f) részt vesz a 3. § szerinti pályázatok elbírálásában,
g) felkéri a vizsgáztatást végző személyeket, összeállítja és nyilvántartja a vizsgáztatók névjegyzékét,
h) dönt a 2. § szerinti tanfolyam elvégzése és vizsga letétele alóli mentesítésről, valamint
i) nyilvántartást vezet a betegjogi képviselőkről.
(3) A Tanács a vizsgáztatókat olyan személyek közül kéri fel, akik a vizsga tárgyköre szerinti területen felsőfokú oktatási intézményben oktatási gyakorlatot folytatnak.
(4) A Tanács az általa meghatározott ügyrend szerint működik.
5/B. § (1) A 2. § szerinti vizsga szervezését és lebonyolítását az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala végzi.
(2) A vizsgakövetelmény teljesítéséhez szükséges tananyagot a vizsga időpontja előtt legalább 30 nappal a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani.
(3) A főiskolai vagy egyetemi szintű egészségügyi alapképzésben szakképzettséget szerzett személy az egészségügyi és orvosetikai ismeretek tanfolyam és vizsga; a jogász, illetve az igazgatásszervező szakképzettséget szerzett személy a jogi ismeretek tanfolyam és vizsga vonatkozásában a tanfolyam elvégzése, valamint vizsga letétele alól mentesül.
(4) A mentesítés egyéb eseteiben a jelölt kérelmére, az általa elvégzett képzésről szóló igazolás alapján a Tanács dönt.
(5) Mentesítés a tanfolyam, illetve a vizsga egyes részelemeire is adható. A Tanács a mentesítés elbírálásánál a beszámítani kért képzés anyagát a mellékletben meghatározott szakmai követelményekkel veti össze.”
5. § Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az R. 6. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a „a melléklet szerinti egyetemi vagy főiskolai végzettségek valamelyikével rendelkezik” szövegrész helyébe a ,,felsőfokú végzettséggel rendelkezik” szövegrész lép;
b) az R. 6. §-ának (4)-(6) bekezdése hatályát veszti.