280/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a)-d), f)-g), i), p)-s), u)-v), w), y) és z)-zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) a következők szerint módosítja:
1. § Az Ámr. 1. §-a (2) bekezdésének a) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő m) ponttal egészül ki:
(A rendelet hatálya kiterjed)
„a) a minisztériumokra, a tárca nélküli miniszterek hivatali szerveire, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szervekre, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervekre - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát mint köztestületet is - és személyekre, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekre;”
„g) a 70-77. §-ok tekintetében mindazon gazdálkodó szervezetekre, amelyek a feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatokból részesülnek;”
„m) a Magyar Államkincstár Rt.-re (a továbbiakban: Kincstár) a külön törvényben rögzített alapfeladatai ellátásával összefüggésben.”
2. § Az Ámr. 2. §-ának 3-4., 9., 16-18., 21-23., 25., 28., 30-31., 33-34., 39., 45. és 47. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő 54-56. pontokkal egészül ki:
„3. felügyeleti szerv: a költségvetési fejezet meghatározott előirányzatainak tervezéséért, végrehajtásáért, a felhasználásáról való elszámolásáért, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, elkülönített állami pénzalapok, illetőleg feladatok felügyeletéért, pénzellátásáért és ellenőrzéséért, illetve mindezek szabályozásáért felelős szerv: az 1. pontban megjelöltek, valamint az I. fejezetnél a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa, a X. fejezetnél a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében az irányító tárca nélküli miniszter hivatala, a központilag kezelt PHARE-program előirányzatok tekintetében a koordinációt végző tárca nélküli miniszter kabinetje, a XXII. fejezetnél a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; valamint a helyi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az önkormányzat közgyűlése, képviselő-testülete; a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat testülete; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap tekintetében a Kormány; az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) tekintetében a Pénzügyminisztérium, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) tekintetében az Egészségügyi Minisztérium, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF, illetve az OEP; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelője szerinti felügyeleti szerv;
4. felügyeleti szerv vezetője: a 3. pontban felsorolt szervek vezetői, valamint a Közbeszerzések Tanácsa tekintetében a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, a központilag kezelt PHARE-program előirányzatok tekintetében a koordinációt végző tárca nélküli miniszter, az állami vagyongazdálkodási előirányzatok tekintetében a miniszter, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke; valamint a helyi önkormányzat tekintetében a (fő)polgármester, illetve a megyei közgyűlés elnöke; a helyi kisebbségi önkormányzatok tekintetében a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke; az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat elnöke; a Nyugdíjbiztosítási Alap és az ONYF tekintetében a pénzügyminiszter, az Egészségbiztosítási Alap és az OEP tekintetében az egészségügyi miniszter, az igazgatási szervek tekintetében az ONYF vezetője, illetve az OEP vezetője; az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alap kezelője szerinti felügyeleti szerv vezetője;”
„9. vagyonkezelő szervezet: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI), a Kincstár, a pénzügyminiszternek az Állami Fejlesztési Intézet Rt. jogutódjaként átruházott feladatkörében; az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletében állami tulajdonosi jogok gyakorlójaként megjelölt miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezet, valamint a működési vagyon tekintetében a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői;”
„16. kincstári költségvetés: a kincstári körbe tartozó kincstári ügyfélnek az előirányzat-gazdálkodás szempontjából az ÁHH által nyilvántartott, kiemelt előirányzatokat tartalmazó költségvetése;
17. elemi költségvetés: a központi, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatnak, a költségvetési szervnek, az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv részjogkörű költségvetési egységének; az elkülönített állami pénzalapnak és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (a továbbiakban együtt: alapok) - a bevételeket és a kiadásokat részletes jogcímenként és tevékenységenként (funkciónként) tartalmazó, a foglalkoztatottak létszámára és összetételére, a költségvetési feladatmutatókra is kiterjedő - költségvetése;
18. költségvetési alapokmány: a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok, a központi költségvetési szervek, az alapok azonosító adatait; továbbá feladatait, tevékenységét, azok tartalmi és mennyiségi jellemzőit, személyi és tárgyi feltételeit, pénzügyi forrásait a költségvetési évre vonatkozóan megállapító dokumentum;”
„21. elemi beszámoló: a központi, illetve a fejezeti kezelésű előirányzatnak, a költségvetési szervnek, az alapnak - a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló kormányrendelet alapján készített - éves költségvetési beszámolója;
22. központi beruházás
a) a központi beruházások előkészítésére és megvalósítására, valamint az azokhoz kapcsolódó egyéb felhalmozási kiadásokra szolgáló, a központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok között Beruházás alcímen megtervezett előirányzat, melynek célját a felügyeleti szerv jelöli meg az ágazati fejlesztési koncepciókkal összhangban,
b) a központi költségvetésben a fejezeti kezelésű előirányzatok vagy az intézményi címen a felhalmozási kiadások között tervezett lakásépítés, lakástámogatás előirányzata, amely a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség, a Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatok, a Belügyminisztérium és az irányítása alá tartozó testületek, az Igazságügyi Minisztérium büntetés-végrehajtási szervezet, a Pénzügyminisztérium Vám- és Pénzügyőrség szolgálati lakásainak létesítését - beleértve a lakásvásárlást is -, illetve az állomány lakástámogatását foglalja magában;
23. intézményi beruházás: azok a beruházások és az azokhoz kapcsolódó egyéb felhalmozási kiadások, melyek célját a költségvetési szerv vezetője határozza meg, a megvalósítás fedezetére szolgáló előirányzat a költségvetési szerv költségvetésében szerepel;”
„25. felújítás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott tevékenység;”
„28. költségvetési létszámkeret: a központi költségvetési szervek esetében a Kormány által - az Áht. 36. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - határozatban, illetve a felügyeleti szerv által az elemi költségvetésben, önkormányzati költségvetési szerv esetében az önkormányzati költségvetési rendeletben engedélyezett létszámkeret (álláshely);”
„30. fejlesztés: olyan - alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő - tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszközök létrehozására irányul, illetve a meglevő tárgyi eszközök műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg. E rendelet alkalmazásánál nem minősül fejlesztésnek a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben meghatározott kutatás-fejlesztés;
31. program: ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító fejlesztési terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg;”
„33. saját forrás a 78-93. §-ok alkalmazásában: a kedvezményezett által a támogatott projekthez biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be. Költségvetési szervek esetén a jóváhagyott előirányzat saját forrásnak minősül;
34. a kincstári kártya: készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel birtokosa fizetési, készpénz-felvételi és készpénz-befizetési műveleteket kezdeményezhet. A kincstári kártya a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet és a Kincstár logojával ellátott, az adott számlatulajdonos és a kártyabirtokos adataival megszemélyesített betéti kártya, amelyhez egy négyjegyű titkos kód (PIN-kód) tartozik;”
„39. illetmény és járulékfedezeti forgótőke (a továbbiakban: forgótőke): központosított illetményszámfejtés esetében a megbízó és a Területi Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: TÁH) között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely fedezetét képezi a jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásokon alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség teljesítésének, ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is;”
„45. az Európai Megállapodás 62. Cikkének hatálya alá tartozó támogatás: államháztartási forrásból a vállalkozások részére ingyenesen vagy kedvezményesen adott forrás, illetőleg egyéb előny bármilyen formában történő nyújtása oly módon, hogy ez államháztartási bevétel kiesést vagy államháztartási kiadást jelent. Formái különösen a vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes kamatozású vagy kamatmentes kölcsön, kedvezményes feltételű garancia, állami tőkeemelés, adókedvezmények, ingyenes szolgáltatások, telekjuttatások. A Megállapodás alkalmazásában nem minősülnek támogatásnak az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 215/2001. (XI. 17.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó támogatások. Nem minősülnek támogatásnak továbbá azok az intézkedések, amelyek valamennyi belföldön működő vállalkozás által igénybe vehetők, tehát azzal megkülönböztetés nélkül minden vállalkozás élhet. Ugyancsak nem minősül támogatásnak az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ában felsorolt közfeladatok ellátásáért az önkormányzatok által a vállalkozások számára átadott pénzeszköz;”
„47. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve;”
„54. középirányító szerv: országos illetékességi körű, illetve más, kiterjedt intézményhálózattal rendelkező költségvetési szerv, amely külön jogszabályban meghatározottak szerint irányítja, szervezi a területi szerveit, illetve a közvetlen irányítása alá tartozó költségvetési szerveket, és meghatározott jogosítványokkal rendelkezik a szakmai feladatellátás, valamint a költségvetési gazdálkodás tekintetében;
55. szakmai fejezeti kezelésű előirányzat: a fejezet költségvetésében központosítottan megtervezett szakmai-ágazati, területfejlesztési célokat szolgáló előirányzat, melynek forrása döntő részben költségvetési támogatás;
56. támogatási célelőirányzat: a fejezet költségvetésében megtervezett, központosított bevétellel ellentételezett szakmai-ágazati, területfejlesztési célokat szolgáló fejezeti kezelésű előirányzat, melynek felhasználási céljait, a kedvezményezettek körét külön jogszabály átfogóan szabályozza.”
3. § Az Ámr. 3. §-ának (5)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezet felügyeletét ellátó szervek szabályozási hatáskörébe utalt és náluk előirányzott bevételek és kiadások. Előirányzat tervezhető:
a) a központi költségvetés alrendszeren belüli felhasználásra, ha a tervezéskor a kedvezményezett nem ismert vagy ismert, de a jogosultság mértéke a tervezés időszakában nem határozható meg,
b) az államháztartás más alrendszere, államháztartáson kívüli szervezetek támogatására,
c) fejezeti tartalékra.
(6) A központi és köztestületi költségvetési szervek előirányzatai az intézmények üzemeltetésének, működésének és fejlesztésének előirányzatait, ezen belül az általuk vásárolt szolgáltatások kiadásait és az általuk nyújtott szolgáltatások és a vagyonértékesítések bevételeit tartalmazzák.”
4. § Az Ámr. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elkülönített állami pénzalapok államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását az elkülönített állami pénzalapok bevételeinek és kiadásainak teljes körű pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja.”
5. § Az Ámr. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A társadalombiztosítás államháztartási alrendszer költségvetését és a költségvetés végrehajtását a társadalombiztosítási költségvetési szervek bevételét és kiadását is magában foglaló társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatának és azok teljesítésének teljes körű pénzforgalmi tervezése és elszámolása alkotja.”
6. § (1) Az Ámr. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési szervek a társadalom közös szükségletei kielégítését szolgáló [állami, kötelező és önként vállalt helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati, társadalombiztosítási, országos kisebbségi önkormányzati, köztestületi (a továbbiakban együtt: állami)] feladataikat alaptevékenységként, külön jogszabályok előírásai szerint látják el.”
(2) Az Ámr. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési szerv működésének, fejlesztésének forrása
a) a támogatás, amely
aa) támogatásként a központi költségvetésből,
ab) támogatásként a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi, az országos kisebbségi önkormányzat költségvetéséből,
ac) átvett pénzeszközként
1. a központi, illetve a társadalombiztosítási költségvetési szerveknél a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból,
2. a központi költségvetési szerveknél az elkülönített állami pénzalapból, központosított bevétellel fedezett fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatból,
3. központi költségvetési szerv előirányzata vagy fejezeti kezelésű előirányzat maradványából származik;
b) a saját bevétel, amely a költségvetési szerv tevékenységével összefüggően lehet:
1. az e rendelet 57. §-ának (2) bekezdésében megjelölt, elsősorban alaptevékenységből, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzat saját bevétellel fedezett részéből származó bevétel,
2. a köztestülettől, egyéb szervezetektől származó juttatás,
3. a vállalkozási tevékenységből származó bevétel,
4. külföldi segély, adomány.”
7. § Az Ámr. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége összességében - a (2) bekezdésben foglaltak ellenére veszteségessé válik, a felügyeleti szerv köteles a tárgyévet követő év május 31-éig intézkedni a veszteséges tevékenység felszámolására, a felelősség megállapítására.”
8. § Az Ámr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A költségvetési szerv alapítására az Áht.-ban foglalt rendelkezéseket a (2)-(9) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) Ha a költségvetési szerv alapításáról rendelkező jogszabály, határozat megjelöli a költségvetési szerv felügyeleti szervét, akkor az alapító okiratot e szervnek kell kiadnia.
(3) A költségvetési szervet alapító fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, illetve a köztestület nevében eljáró szerv vezetője köteles a pénzügyminiszter egyetértése iránti kérelmét részletes indoklással és számításokkal alátámasztani, megjelölve az alapítás egyszeri és a költségvetési szerv folyamatos (működtetési) kiadási szükségletét, valamint mindezek forrását.
(4) Az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy a felügyeleti szerv által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatban kell részletezni, amelynek - a külön jogszabályban meghatározottakon kívül - tartalmaznia kell:
a) az alapító okirat keltét, számát,
b) az állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölését,
c) a vállalkozási feladatoknak, és közhasznú, vagy gazdasági társaságban való részvételnek a részletes - alaptevékenységtől elhatárolt - felsorolását,
d) a b)-c) pontokban megjelölt feladatok, tevékenységek forrásait,
e) a feladatmutatók megnevezését, körét,
f) a költségvetési szerv szervezeti felépítését és működésének rendszerét, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezését,
g) a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámot, általános forgalmi adó alanyiságának tényét,
h) a költségvetési szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveknél, a szervezeti egységeknél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását,
i) a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket.
(5) A szervezeti és működési szabályzathoz kapcsolódó belső szabályzatoknak tartalmazniuk kell a feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító
a) feltétel- és követelményrendszere,
b) folyamata, kapcsolatrendszere, továbbá
c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és dokumentumai
leírását.
(6) A központi költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának a (4) bekezdés a)-h) pontjában leírtakat tartalmazó részét az adott szerv költségvetési alapokmányának kell tekinteni és azt az elemi költségvetésével együtt kell kezelni.
(7) Költségvetési szervet az alapításra jogosultak együttesen is alapíthatnak.
(8) Költségvetési szerv közös alapításáról és - határozott vagy határozatlan időre szóló - működtetéséről az alapítóknak írásbeli megállapodást kell kötniük, melynek tartalmaznia kell
a) az alapítás forrását,
b) a folyamatos üzemeltetés, működtetés feltételeit,
c) az irányítási, felügyeleti jogkörök gyakorlásának módját,
d) a megszüntetés esetén követendő eljárást.
(9) A költségvetési szervet - szakmai szempontból meghatározó - alaptevékenységének jellege szerint kell a KSH által kiadott, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendjében meghatározott szakágazatba sorolni.”
9. § (1) Az Ámr. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv megszüntetésére az Áht.-ban foglalt rendelkezéseket a (2)-(6) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.”
(2) Az Ámr. 11. §-ának (4) bekezdése felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a költségvetési szerv megszüntetésére a feladatellátás más, nem költségvetési szervezeti formában történő megvalósítása érdekében kerül sor, a megszüntetést megelőzően az alapítónak gondoskodni kell”
„(6) A miniszter által alapított költségvetési szerv megszüntetéséhez, átszervezéséhez, az alapító okirat tevékenységi kört érintő módosításához, továbbá önkormányzati költségvetési szerv átvételéhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges.”
10. § Az Ámr. 12. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Központi költségvetési szervek)
„a) a minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szerv, valamint más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv;”
11. § Az Ámr. 13. §-a a következő (2)-(4) bekezdésekkel egészül ki, az eredeti (2)-(8) bekezdések számozása (5)-(11) bekezdésekre változik és az így átszámozott (5) és (11) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője egyes jogosítványait a felügyelete alá tartozó középirányító szervnek átadhatja. A jogosítványok megosztásának rendjét jogszabályban kell rögzíteni.
(3) A felügyeleti szerv - ha törvény másként nem rendelkezik - a következő jogokat ruházhatja át a középirányító szervre, az annak irányítása alá tartozó költségvetési szervek tekintetében:
a) elemi és kincstári költségvetésekhez az általa megállapított keretszámok elosztása, összesítése, a beszámolók felülvizsgálatot követő visszaigazolása,
b) a költségvetések felhasználására - beleértve a létszámmal és a személyi juttatásokkal való gazdálkodást is - vonatkozó irányelv meghatározása,
c) a szakmai feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételek szervezése, irányítása és ellenőrzése,
d) a gazdálkodás részletes rendjének meghatározása.
(4) A felügyeleti szerv - ha törvény másként nem rendelkezik - a következő jogköröket nem ruházhatja át a középirányító szervre:
a) a szervezeti és működési szabályzat, a fejlesztési tervek jóváhagyása,
b) a költségvetési javaslat, a zárszámadás előkészítése, az elemi költségvetés (beleértve a létszámot) és beszámoló jóváhagyása, a költségvetési előirányzat-módosítás, -átcsoportosítás, továbbá az előirányzat-maradvány jóváhagyása,
c) gazdasági és közhasznú társaságban való tulajdonszerzés, valamint ilyen társaságok, továbbá alapítvány, társadalmi szervezet támogatása,
d) vagyontárgyak értékesítésével összefüggő - a felügyeleti szervet megillető - jogok.
(5) A helyi és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek felügyeletét - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat látja el.”
„(11) A felügyeleti szerv - ha jogszabály kivételt nem tesz - a (10) bekezdésben megjelölt szakmai és gazdálkodási feladatait összehangoltan, belső szervezetében azonos szinten látja el.”
12. § (1) Az Ámr. 14. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv)
„a) a központi költségvetési szerv felügyeleti szerve,”
(2) Az Ámr. 14. §-ának (4)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek azt a jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szervet kell besorolni, amelynél a (3) bekezdésben rögzített feltételek nem vagy csak részben állnak fenn, saját gazdasági szervezettel nem rendelkezik. Ez a besorolás a költségvetési szerv szakmai önállóságát nem érinti.
(5) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv besorolásával egyidejűleg a felügyeleti szerv
a) kijelöli azt az önállóan gazdálkodó költségvetési szervet, amely a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait ellátja;
b) jóváhagyja az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv közötti megállapodást vagy az azt helyettesítő okiratot (a továbbiakban: megállapodás), amely a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét rögzíti;
c) dönt az előirányzatok feletti jogosultság szerinti besorolásról, és jóváhagyja a jogosultság gyakorlásának rendjét.
(6) Az (5) bekezdés b) pontjában megjelölt megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy
a) a tervezés, a pénzkezelés, az előirányzat-felhasználás, a kincstári körön kívüliek esetén a pénzellátás, a kötelezettségvállalás, az utalványozás, az analitikus nyilvántartás, az információáramlás, -szolgáltatás, valamint
b) a működtetés, a tárgyi eszköz felújítás, a beruházás, a vagyonkezelés tekintetében melyek azok a feladatok, amelyeket az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv összevontan, illetve melyek azok a feladatok, amelyeket a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv elkülönítetten, önállóan lát el.”
13. § Az Ámr. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Részjogkörrel rendelkezik az a költségvetési szerv, amelynek egyes - felügyeleti szerv által megállapított - működési kiadásai és bevételei
a) előirányzatát más önállóan gazdálkodó költségvetési szerv költségvetése tartalmazza, vagy
b) előirányzatai felett más önállóan gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezik.
Ez a besorolás a költségvetési szerv jogi személyiségét és szakmai önállóságát nem érinti.”
14. § Az Ámr. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv egyetlen gazdasági szervezettel rendelkezik. E szervezetnek kell megoldania a tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedő feladatokat, amely részben történhet vásárolt, a felügyeleti szerv által engedélyezett szolgáltatással, a felelősség átruházása nélkül.
(2) A részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok megállapodásban rögzített része ellátására pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személy(eke)t jelölhet ki.
(3) A gazdasági szervezet felépítését és feladatát a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni.
(4) A gazdasági szervezet ügyrendet készít, amely részletesen tartalmazza e szervezet és szervezeti egységei és a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásáért felelős személy(ek) által, továbbá a hozzá rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek tekintetében ellátandó feladatait, a vezetők és más dolgozók feladat-, hatás- és jogkörét.”
15. § Az Ámr. 18. §-ának (1) és (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A 12. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt költségvetési szervek kivételével a költségvetési szervnél - ha az nem felügyeleti szerv - a 17. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat végző saját gazdasági szervezet vezetőjét (gazdasági vezetőt) - besorolásától függetlenül - határozatlan időre - ha törvény másként nem rendelkezik - a felügyeleti szerv vezetője a költségvetési szerv vezetőjének javaslatára bízza meg és menti fel. A további munkáltatói jogokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja.”
„(7) A gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt - a 135. § (2) bekezdés szerinti iskolai végzettséggel, illetve képesítéssel rendelkező - személy ellenjegyzése nélkül a költségvetési szervet terhelő gazdasági kihatású kötelezettség nem vállalható, követelés nem írható elő, és ilyen intézkedés nem tehető.”
16. § Az Ámr. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A költségvetési tervezés szervezője és irányítója a pénzügyminiszter. A költségvetési irányelvek, illetve a Kormány határozata alapján a költségvetési tervezés egyes munkaszakaszaira nézve a feladatokról, a feltételekről, az érvényesítendő követelményekről, az egyes ágazatok prioritásairól, összehangolási feladatairól, a tervezési adatokról, a dokumentumokról és az adatszolgáltatás módjáról tájékoztatóban (a továbbiakban: tervezési tájékoztató) értesíti az (1) bekezdésben megjelölt szerveket és személyeket.
(3) A költségvetési tervezésbe bevonandó államháztartáson kívüli szervezetek körét és az adatszolgáltatási kötelezettséget e rendelet 20. számú melléklete tartalmazza.”
17. § Az Ámr. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) A költségvetési tervezés szakmai feladatai magukban foglalják:
a) a tervezési követelmények, előírások és módszertan megállapítását, illetve érvényesítését,
b) a költségvetési keretszámokkal és szakmai követelményekkel összhangban a szakmai feladatellátás megállapítását,
c) a szakmai feladatellátás módjának személyi, létesítményi, szervezeti, szervezési, tárgyi feltételeinek meghatározását a pénzügyminiszter tervezési tájékoztatójában megjelölt költségvetési év(ek)re vonatkozóan.
(2) A költségvetési tervezés számszaki feladatai magukban foglalják:
a) a költségvetési kiadások és bevételek előirányzatainak kidolgozását és megállapítását;
b) a költségvetés finanszírozási tervének kidolgozását és megállapítását;
c) a költségvetési szerv költségvetési létszámkeretének (előirányzatának) kidolgozását és megállapítását;
d) a költségvetéssel rendelkező feladatait jellemző mutatószámok (költségvetési feladatmutatók) és a normatív hozzájárulásokhoz kapcsolódó mutatószámok (költségvetési mutatószámok) kidolgozását és megállapítását.”
18. § (1) Az Ámr. 27. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felügyeleti szerv a költségvetési javaslatának a Pénzügyminisztériummal való egyeztetését megelőzően
a) felülvizsgálja a részére beküldött költségvetési javaslatokat;
b) költségvetési javaslatot készít
ba) a központi beruházásokra a tervezési tájékoztatóban foglaltak,
bb) az egyéb fejezeti kezelésű előirányzatokra az 5/a. számú mellékletben meghatározott és az ahhoz csatolt kalkulációval megalapozott Előirányzat-felhasználási javaslat szerint;
c) bemutatja éves bontásban a fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzatok javasolt előirányzata lekötöttségének mértékét;
d) elkészíti az előírt összesítéseket.”
(2) Az Ámr. 27. §-a (4) bekezdése b) pontjának 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(előzetesen megtervezi)
„1. a szakmai prioritásokhoz, más feladatváltozásokhoz kapcsolódva, valamint a többletteljesítményekkel elérhető bevételek alapján,”
(a várható többletforrások elosztását)
(3) Az Ámr. 27. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
„(7) A költségvetési javaslat összeállítása során a felügyeleti szervnek a pénzügyminiszter által kiadott tervezési tájékoztatóban meghatározott kereset-növekmény mértékéhez igazodóan kell megállapítania a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból is finanszírozott és más, az államháztartás forrásaiból teljesítményfinanszírozás alapján támogatásban részesülő költségvetési szervei személyi juttatási javaslatát.”
19. § Az Ámr. 29. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi önkormányzat költségvetési rendelettervezete az alábbi szerkezetben készül)
„k) elkülönítetten az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök (PHARE, SAPARD, ISPA) támogatásával megvalósuló projektek bevételei, kiadásai, valamint az önkormányzaton kívüli ilyen projektekhez történő hozzájárulások.”
20. § Az Ámr. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kincstári költségvetést legkésőbb a költségvetési év január 15-éig kell elkészíteni.”
21. § Az Ámr. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári költségvetést a fejezet felügyeletét ellátó szerv, illetve a felügyeleti vagy meghatározott költségvetési jogosítványokat gyakorló felügyeleti szerv - a tartalmi és számszaki ellenőrzést követően - az e rendelet 33. §-ának (3)-(4) bekezdésében megjelölt határidőkig feldolgozásra az ÁHH-hoz juttatja el.”
22. § Az Ámr. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § A költségvetési szerv elemi költségvetése magában foglalja a pénzügyminiszter tájékoztatójában rögzített formában
a) a kiadásokat és a bevételeket részletes előirányzatonként;
b) a kiadások és bevételek tevékenységenkénti részletezését;
c) a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét;
d) a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat;
e) a részletes kiadási és bevételi előirányzatokat megalapozó indokolást (számításokat).”
23. § Az Ámr. 40. §-a (2) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak elemi költségvetése magában foglalja)
„e) a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét,
f) a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat.”
24. § Az Ámr. 41. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fejezeti kezelésű előirányzat(ok) elemi költségvetése magában foglalja
a) a kiadásokat és a bevételeket részletes előirányzatonként;
b) a fejezeti kezelésű előirányzat(ok) költségvetési évre vonatkozó előirányzat-felhasználási ismertetőjét (5/a. számú melléklet), illetve finanszírozási tervét, a szakmai megvalósítás üteméhez igazodóan.”
25. § Az Ámr. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) A költségvetési szerv felügyeleti szerve az önállóan gazdálkodó költségvetési szervek, illetve központi költségvetési szerv esetében a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek elemi költségvetését a költségvetési dokumentáció aláírásával és visszaküldésével hagyja jóvá, központi költségvetési szerv esetében a tárgyév március 31. napjáig.
(2) Az önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv a részjogkörű költségvetési egysége költségvetését, valamint részjogkörrel nem rendelkező szakmai szervezeti egysége költségvetési keretét feladatokra meghatározva hagyja jóvá, legkésőbb a tárgyév április 30. napjáig.”
26. § Az Ámr. 45. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Előirányzat-módosítás az előirányzattal rendelkező részére megállapított kiadási, bevételi, kiemelt- és más részelőirányzat, illetve költségvetési létszámkeret növelése vagy csökkentése.”
27. § Az Ámr. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Költségvetési előirányzat-átcsoportosításnak minősül
a) a költségvetési előirányzati szerkezeti változás, amely a központi költségvetési szervek felügyeletének megváltoztatásával, átszervezésével, költségvetési alapfeladatok és kötelezettségek átadásával-átvételével kapcsolatos;
b) a fejezeti (címzetlen) tartalék növelése a központi költségvetési szerv évközi átszervezése, megszűnése, feladatainak csökkentése és a saját bevételei növekedése útján elérhető megtakarítás összegével;
c) a fejezeti (címzetlen) tartalék felhasználása;
d) a fejezeti kezelésű előirányzatként jóváhagyott ágazati és fejezeti célú pénzeszköz azonos jogcímen, fejezeten belül, más fejezetnél történő felhasználása.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt átcsoportosítások közül a fejezeten belüli átcsoportosítások, illetve fejezeti kezelésű előirányzatnak az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelő, megállapodáson alapuló fejezetek közötti átcsoportosítása tekintetében az előirányzat-módosítási hatáskört, a kiemelt előirányzatok (fő összegüket nem érintő) átcsoportosítására is kiterjedően - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gyakorolja.
(3) A (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt átcsoportosítások közül a fejezetek közötti átcsoportosítások tekintetében - kivéve a (2) bekezdésben meghatározott, fejezeti kezelésű előirányzat megállapodáson alapuló átcsoportosítását - az előirányzat-átcsoportosítási, -módosítási hatáskört, a kiemelt előirányzatok (fő összegüket nem érintő) átcsoportosítására is kiterjedően - ha a költségvetési törvény alapján ahhoz az Országgyűlés engedélye nem szükséges - a Kormány gyakorolja. A Kormány hatáskörébe utalt előirányzat-módosítás tekintetében az előterjesztés és a határozat mellékleteként az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatlapot kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítások közül
a) a fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az költségvetési szerv alapításával, megszüntetésével kapcsolatos - kivéve a honvédelmi miniszter által alapított, illetve megszüntetett költségvetési szervekkel összefüggőt -, a pénzügyminiszter egyetértése szükséges;
b) a fejezeti kezelésű előirányzat tartós (a költségvetési előirányzatba beépülő) jellegű előirányzat-módosításáról a pénzügyminisztert tájékoztatni szükséges.
(5) Amennyiben a fejezet felügyeletét ellátó szerv év közben a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódóan nem tervezett, eseti bevételhez jut (pl. adomány, segély, közérdekű kötelezettségvállalás), a költségvetési törvényben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatait saját hatáskörben növelheti, de az eseti bevétel rendeltetésének megfelelően új előirányzatot is megállapíthat.
(6) A fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználása során,
a) amennyiben az a költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatok terhére fejezeten belüli költségvetési címeken, illetve fejezetek között történik, az érintett fejezet(ek) hatáskörében - szerkezeti változásnak csak kifejezett erre vonatkozó döntés esetén minősülő - előirányzat-módosítást kell végrehajtani, a támogatási célelőirányzatok központosított bevétellel ellentételezett támogatásának igénybevételét pénzeszközátadással kell rendezni;
b) amennyiben a fejezeti kezelésű előirányzat fedezete eredeti előirányzatként részben vagy egészben saját bevétel, a bevétellel fedezett előirányzat-felhasználást - ideértve a fejezeten belüli költségvetési szerv javára történő továbbítást és más szervnek való átadást is - átadott pénzeszközként kell elszámolni.
(7) A fejezeti kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó, nem tervezett, eseti bevétel felhasználását - ideértve a fejezeten belüli költségvetési szerv javára történő továbbítást is, kivéve a fejezeti kezelésű előirányzaton történő közvetlen felhasználást - átadott pénzeszközként kell elszámolni.
(8) A központi beruházások fejezeti kezelésű előirányzataiból átcsoportosítás intézményi címre - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a költségvetési törvényben jóváhagyott célra, a feladatfinanszírozás keretében változatlan rendeltetéssel hajtható végre.
(9) A támogatási célelőirányzat a központosított bevétel előirányzatát meghaladó teljesülését követően - annak mértékéig - növelhető, a központosított bevétel jóváhagyott előirányzathoz viszonyított bevételi elmaradása esetén év végén a tényleges teljesítésnek megfelelő előirányzat csökkentést kell végrehajtani. Az előirányzat-módosítás az ÁHH kezdeményezésére - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjével egyeztetve - a pénzügyminiszter egyetértésével történik.”
28. § Az Ámr. 48. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A központi költségvetési szerv felügyeleti szerve - egyszeri vagy tartós jelleggel - költségvetési szervénél, ha törvény másként nem rendelkezik)
„j) a kölcsönök előirányzat-csoport terhére, illetve javára átcsoportosítást engedélyezhet. Az átcsoportosítás a személyi juttatások növelésére nem irányulhat.”
29. § (1) Az Ámr. 49. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére a fejezet felügyeletét ellátó szerv jogi és természetes személyek javára - a központi költségvetési szervek kivételével - előirányzat-módosítás nélkül, közvetlenül teljesíthet kifizetéseket.”
(2) Az Ámr. 49. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok terhére meghatározott céllal átcsoportosított előirányzatokat illetően a fejezet felügyeletét ellátó szerv elkülönített nyilvántartást és elszámolást köteles előírni a kedvezményezett részére.”
30. § Az Ámr. 52. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Előirányzat-módosítás és felülvizsgálat a helyi önkormányzatoknál
52. § (1) A helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat feladatmutatókhoz kapcsolódó - költségvetési törvényben meghatározott - normatív hozzájárulásainak és támogatásainak előirányzatát módosítani kell, ha az önkormányzat év közben feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át vagy átvesz. Az önkormányzatnak e módosításra irányuló kérelmet - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzat által közölt kérelmet is - a feladat-, illetve intézményátadást, átvételt megelőző hónap 5. napjáig - a TÁH és az ÁHH útján - kell eljuttatni a Belügyminisztériumhoz az átadást-átvételt tanúsító okmányokkal.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a pénzügyminiszter a belügyminiszterrel és az átcsoportosításban érintett miniszterrel egyetértésben intézkedik az előirányzatok módosításáról. A módosított előirányzatról a Belügyminisztérium a helyi önkormányzatot 30 napon belül értesíti.
(3) A TÁH az Áht. 64. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján felmerült körülményről az önkormányzatot, valamint az ÁHH-t, az Áht. 64/A. §-ának (7) bekezdése alapján felmerült körülményről az önkormányzatot értesíti. Amennyiben az Áht. 64. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti körülményről az önkormányzat szerez tudomást, akkor azt - a körülmény bekövetkezésének igazolásával együtt - az önkormányzat írásban bejelenti a TÁH-nak. A TÁH az önkormányzat bejelentését felülvizsgálva azt tizenöt napon belül visszaigazolja és értesíti az ÁHH-t. Az ÁHH ezt követően a szükségessé váló többletfinanszírozásról értesíti a Belügyminisztériumot. Az elmaradt normatív hozzájárulásoknak és támogatásoknak az időarányos részét, valamint - igényjogosultság esetén - a kamatot egy összegben, a fennmaradó támogatási részt pedig havi egyenlő részletekben utalja a Belügyminisztérium utalványozása és az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár - a TÁH értesítésének ÁHH-hoz történő megérkezését követő hónaptól kezdődően - a nettó finanszírozás keretében.
(4) A központi költségvetésben a helyi önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások és támogatások eredeti előirányzata az (1) bekezdésben, illetve az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének aa) és ac) pontjában foglaltak szerint módosul.
(5) A TÁH az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése, valamint az Áht. 64/B. §-ának (1) bekezdése szerint kialakult végleges előirányzat-lemondásról, illetve pótigényről haladéktalanul tájékoztatja az ÁHH-t. Az ÁHH az összegyűjtött és rendszerezett adatokat haladéktalanul továbbítja a Belügyminisztérium részére.
(6) Ha a normatív hozzájárulásokról és támogatásokról való lemondás olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással függ össze, amelyre a feladatot átvevő szervezet vagy személy is jogosult, a helyi vagy helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető normatív állami hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és a további folyósításról gondoskodó fejezet előirányzatát meg kell emelni a lemondás összegével, illetve a költségvetési törvényben foglalt igényjogosultsági szabályok szerinti összeggel.
(7) Amennyiben a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásokra, illetve támogatásokra jogosult nem helyi önkormányzati szervezet év közben feladatot ad át helyi vagy helyi kisebbségi önkormányzat részére, amelynek az kötelező feladat-ellátási körébe tartozik, akkor az így felszabaduló előirányzattal az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető normatív hozzájárulás támogatás előirányzata megemelkedik a költségvetési törvényben foglalt igényjogosultsági szabályok alapján.
(8) Az Áht. 64/B. §-ának (1) bekezdésében meghatározott lemondás esetén az önkormányzat a TÁH-on és az ÁHH-n keresztül kezdeményezi a Belügyminisztériumnál az előirányzat módosítását, és egyidejűleg megküldi a TÁH-nak a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzintézeti igazolást. A Belügyminisztérium az ezzel összefüggő tárgyévi előirányzat csökkentést 30 napon belül - az ÁHH tájékoztatása mellett - ügyiratban igazolja vissza.
(9) A kincstári számla javára tárgyévben visszafizetett összegekről az ÁHH az összeg igénybevételének éve szerint, jogcímenként csoportosítva, önkormányzatonként, havonta, minden hónap 20-áig a Belügyminisztériumot és a területileg illetékes TÁH-ot értesíti. Az önkormányzat az általa tévesen átutalt összeg visszautalását a területileg illetékes TÁH útján igényelheti az ÁHH-tól.
(10) A helyi önkormányzatokra vonatkozó fejezet által végrehajtott előirányzat-módosításról a Belügyminisztérium vezet nyilvántartást, és erről a Pénzügyminisztérium egyidejű tájékoztatása mellett a pénzügyminiszter rendeletében előírt adatlapon értesíti az ÁHH-t.
(11) A helyi önkormányzatot megillető területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatásoknak, céljellegű decentralizált támogatásoknak, valamint címzett és céltámogatásoknak törvényben, illetve kormányközleményben megállapított tárgyévi eredeti előirányzata év közben akkor módosítható, ha
a) az önkormányzat előző év(ek)ben fel nem használt előirányzat-részt igényel a költségvetésből,
b) az önkormányzat tárgyévi előirányzatáról lemond,
c) az önkormányzat az a) pont alapján felhasznált maradványt év közben visszafizeti,
d) törvényi felhatalmazás alapján tárgyévi eredeti előirányzat kerül elvonásra,
e) az önkormányzat év közben - a tárgyévre vonatkozóan - új, vagy többlettámogatásban részesül.
A helyi önkormányzat előirányzatának módosításáról a Belügyminisztérium intézkedik, melyről a TÁH-on keresztül az önkormányzatot, valamint az ÁHH-t külön jogszabályban meghatározottak szerint értesíti.”
31. § Az Ámr. a következő 52/A-52/C. §-sal egészül ki:
„52/A. § (1) A TÁH által Áht. 64/A. §-ának (1) bekezdése alapján - az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése szerinti lemondással, pótlólagos igényléssel, illetve az Áht. 64. §-ának (4) bekezdése szerinti kiegészítő igényléssel kapcsolatban - kibocsátott felhívásnak legkésőbb a lemondási, illetve az igénylési határidőt követő 15 napon belül meg kell érkeznie az önkormányzathoz.
(2) A TÁH által az önkormányzat számára az Áht. 64/A. §-ának (1) bekezdése alapján kiadott felhívásnak tartalmaznia kell
a) a helyi önkormányzat által jelzett, a felhívással érintett mutatószámokat jogcímenként,
b) a TÁH által helyesnek tartott mutatószámokat,
c) az önkormányzati adatoktól való eltérés indokait,
d) felhívást az önkormányzat számára adatszolgáltatásának pontosítására,
e) tájékoztatást az önkormányzat számára a pontosítás elmulasztásának jogkövetkezményeiről.
(3) Az önkormányzat a felhívásra adott - a polgármester és a jegyző által aláírt - válaszában jogcímenként nyilatkozik adatszolgáltatása módosításáról, illetve eredeti adatszolgáltatása fenntartásáról.
(4) Az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vizsgálat esetén a TÁH a tényállást elsősorban a rendelkezésére álló iratok és saját nyilvántartása alapján állapítja meg. Helyszíni vizsgálat - az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdésében szabályozott kötelező eseten kívül - kivételes esetben, a felülvizsgálat megalapozása érdekében tartható.
(5) Helyszíni vizsgálat esetén a TÁH erre írásbeli felhatalmazással rendelkező, vizsgálatot végző munkatársa (a továbbiakban: vizsgáló) jogcímenként egyezteti a helyi önkormányzat által jelzett, a vizsgálattal érintett feladatmutatókat az azokat megalapozó, az önkormányzatnál és intézményeinél rendelkezésre álló okiratokkal, dokumentumokkal analitikus nyilvántartásokkal, megvizsgálja a feladatmutatók teljesülésének valódiságát, illetve becslésének megalapozottságát.
(6) A vizsgálatról jegyzőkönyv készül
a) helyszíni vizsgálat során minden esetben,
b) amennyiben az Áht. 64/A. §-ának (2) bekezdése szerinti vizsgálat nem helyszíni vizsgálat keretében történik akkor abban az esetben, ha a TÁH javaslattál él az önkormányzat felé valamely feladatmutatójának módosítása, illetve a TÁH adatának az elszámolás során történő érvényesítése tárgyában.
(7) A vizsgálatról, illetve helyszíni vizsgálatról készülő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált önkormányzat, illetve költségvetési szerve nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,
b) a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat,
c) szükség esetén javaslatot a helyi önkormányzat számára, hogy a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél a feladatmutatóit módosítsa, illetve a TÁH által javasolt adatokat az év végi elszámolás során érvényesítse,
d) tájékoztatást az önkormányzat számára a javaslat elfogadása elmulasztásának jogkövetkezményeiről,
e) a vizsgáló, illetve nem helyszíni vizsgálat esetében a TÁH igazgatója aláírását, helyszíni vizsgálat esetében a TÁH igazgatójának záradékát.
(8) A jegyzőkönyvet az önkormányzat 15 napon belül - a polgármester és a jegyző aláírásával - írásban záradékolja, amelyben jogcímenként nyilatkozik a TÁH javaslatának elfogadásáról, illetve annak elutasításáról. A TÁH javaslatának elfogadásával az önkormányzat felhatalmazza a TÁH-ot, hogy év közben a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél a feladatmutatóit a javaslat szerint módosítsa. Amennyiben év közben előirányzat-módosítási lehetőség már nincsen, és az önkormányzat a TÁH javaslatát elfogadja, az elszámolásnál köteles a TÁH javaslatát figyelembe venni.
52/B. § (1) Az Áht. 64/B. §-ának (3)-(4) bekezdésében szabályozott vizsgálat lefolytatására az e rendelet 52/A. §-a (2)-(8) bekezdésének szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése szerinti felhívásnak tartalmaznia kell
a) felhívással érintett támogatás-fajták esetében a helyi önkormányzat által benyújtott támogatási igényt,
b) határidő és a hiányok megjelölésével a hiánypótlásra szóló felhívást,
c) az 52/A. § (2) bekezdése c)-e) pontjában foglaltakat.
(3) A TÁH az önkormányzat számára az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése alapján a hiányok pótlására - az igénylés feltételeit tartalmazó jogszabályban, közleményben, tájékoztatóban meghatározott igénylési rendhez igazodóan - legfeljebb tizenöt napos határidőt ad.
(4) Az Áht. 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti vizsgálatról, helyszíni vizsgálatról készülő jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat,
b) a TÁH által szabályszerűnek tartott támogatási igényt, az önkormányzati adatoktól való eltérés indokait,
c) szükség esetén javaslatot a helyi önkormányzat számára, hogy a támogatásról, illetve egy részéről mondjon le, a már átutalt támogatást fizesse vissza a központi költségvetés javára,
d) az e rendelet 52/A. §-a (7) bekezdésének a), d) és e) pontjában foglaltakat.
(5) Ha az önkormányzat a jegyzőkönyv megállapításaival egyetért, a jegyzőkönyv záradékában a TÁH javaslatát elfogadja, és egyidejűleg a TÁH által jogosulatlannak tartott támogatás(rész)ről lemond. Kivételt képez ez alól a cél- és címzett támogatás, amelyeknél a lemondás tekintetében külön jogszabály előírásai az irányadóak.
(6) Ha az önkormányzat a jegyzőkönyvbe foglalt javaslatot nem fogadja el, a TÁH a jegyzőkönyvet - szakmai véleményével együtt - haladéktalanul megküldi a döntésre, illetve intézkedésre jogosult szervnek.
52/C. § (1) Az Áht. 64/D. §-ában szabályozott felhívás tartalmára, a felülvizsgálat és a helyszíni felülvizsgálat eseteire, módszereire az e rendelet 52/A. §-ának (2)-(5) bekezdését, valamint az 52/B. §-ának (1)-(2) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
(2) Amennyiben az önkormányzat év végi elszámolásának felülvizsgálata során jegyzőkönyv felvételére nem kerül sor, a TÁH a felülvizsgálat megtörténtét az önkormányzat elszámolására rávezetett záradékkal igazolja. A záradéknak tartalmaznia kell, hogy a TÁH a felülvizsgálat során a rendelkezésére álló információk alapján az elszámolásban közölt adatokhoz képest eltérést nem állapított meg.
(3) Az Áht. 64/D. §-ának (6) bekezdése szerinti jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a normatív hozzájárulások és támogatások esetében az e rendelet 52/A. §-a (7) bekezdésének a), b) és e) pontjában, egyéb támogatások esetében az e rendelet 52/B. §-a (4) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglaltakat.
(4) Az önkormányzatnak a jegyzőkönyv megállapításaira tett - a polgármester és a jegyző által aláírt - észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét.
(5) A felülvizsgálati eljárás során hozott határozatnak tartalmaznia kell
a) a rendelkező részben
aa) jogcímenként az önkormányzatot megillető, illetőleg az önkormányzat által visszafizetendő hozzájárulások és támogatások összegét,
ab) az önkormányzat által, az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése alapján fizetendő igénybevételi kamat összegét,
ac) az Áht. 64/A. §-ának (3) bekezdése szerinti kiegészítő kamat összegét,
ad) az Áht. 64/A. §-ának (5) bekezdése szerinti késedelmi kamat mértékét és napi összegét,
ae) az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértékét és napi összegét, valamint az Áht. 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti kiegészítő kamat összegét,
af) az önkormányzat számára a aa)-ae) pontokban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határidejét;
b) az indoklásban
ba) jogcímenként, illetve támogatási fajtánként az önkormányzat által benyújtott elszámolás adataihoz képesti eltéréseket,
bb) az önkormányzati adatoktól történő eltérés indokait,
bc) az önkormányzat által a jegyzőkönyvre tett észrevételekről kialakított TÁH véleményt,
bd) az igénybevételi, illetve kiegészítő kamat kiszabása előfeltételeinek igazolását, a ab)-ae) pontok szerinti kamatok alapját.
(6) Amennyiben a helyi önkormányzatot felhasználási kötöttséggel megillető támogatást helyi önkormányzati körön kívüli szervezet használ fel, a helyszíni vizsgálathoz a TÁH a támogatás elszámolásáért felelős önkormányzat hozzájárulását kérheti. Amennyiben az önkormányzat a hozzájárulást megtagadja, a TÁH a rendelkezésére álló adatok alapján készíti el a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet, illetve, hozza meg az (5) bekezdés szerinti határozatot. Ezzel egyidejűleg a felülvizsgálat akadályoztatásáról értesíti az Állami Számvevőszéket.”
32. § Az Ámr. 53/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53/A. § Az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzatán belüli átcsoportosításhoz az e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott adatlapot kell alkalmazni.”
33. § (1) Az Ámr. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv költségvetési támogatási előirányzata csak alaptevékenységre használható fel.”
(2) Az Ámr. 57. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési szerv nem vállalkozási tevékenységéből származó bevételei különösen a következők:”
„e) működési és felhalmozási célú átvett pénzeszköz, amely a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel fedezett részéből, a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatoktól, illetve államháztartáson kívülről származik;”
34. § (1) Az Ámr. 58. §-át megelőző cím helyébe a következő cím lép:
„A személyi juttatási előirányzat és a létszám tervezése, felhasználása”
(2) Az Ámr. 58. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (5)-(9) bekezdés számozása (6)-(10) bekezdésre változik és az így átszámozott (10) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nem rendszeres személyi juttatások között kell megtervezni a jutalom előirányzatát, melynek mértéke a költségvetési szerveknél a rendszeres személyi juttatások előirányzatának legfeljebb 8%-a, kivéve azon költségvetési szerveket, amelyeknél törvény hathavi illetményt meghaladó mértékű jutalom kifizetését teszi lehetővé.”
„(10) Az elemi költségvetésben jóváhagyott engedélyezett létszámkeret év közben
a) a felügyeleti szerv által elrendelt feladatnövekedéssel összefüggően, az Áht. 36. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, illetve
b) a költségvetési szerv többletbevételeiből az e rendelet 48. §-ának (2) bekezdésében szabályozott előirányzat terhére
növelhető.”
35. § Az Ámr. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) A költségvetési szerv a hatáskörébe utalt személyi juttatások és létszám előirányzatával - a jogszabályi előírások figyelembevételével - önállóan gazdálkodik.
(2) A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következő évben a pénzmaradvány, illetőleg az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére. E kifizetés valamennyi forrásból - figyelemmel az Áht. 93. §-ának (5) bekezdésére, valamint e § (5) bekezdésében foglaltakra - e rendelet 58. §-ának (5) bekezdésében említett mértéken felül összesen a rendszeres személyi juttatási előirányzat 10%-os mértékéig terjedhet, kivéve azon költségvetési szerveket, amelyeknél törvény hathavi illetményt meghaladó mértékű jutalom kifizetését teszi lehetővé.
(3) A (2) bekezdésben foglalt korlátozáson túlmenően a költségvetési szerv a személyi juttatások előirányzatai között a feladatváltozással, illetve a feladat-végrehajtással kapcsolatban saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre.
(4) A betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen.
(5) A tartósan üres álláshelyre jutó személyi juttatások 4 hónapot meghaladó előirányzata év közben jutalmazásra nem használható fel, az kizárólag a feladatellátás folyamatos vitelét szolgáló többletmunka elismerését jogszabály szerinti formában szolgáló személyi juttatásokra fordítható.
(6) Abban az esetben, ha a költségvetési szerv az év során csökkenti a személyi juttatások eredeti előirányzatának megállapításakor számításba vett létszám-előirányzatot, az abból származó megtakarítást a költségvetési évben és a következő év(ek)ben a (2) bekezdés szerinti keretben felhasználhatja. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha feladatelmaradás történt.
(7) A személyi juttatások előirányzatából származó megtakarítás - a feladatelmaradásra eső megtakarítás kivételével - az adott évben, továbbá a pénzmaradvány, illetve az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - felhasználható. A személyi juttatások előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható.
(8) A költségvetési szervnek az éves költségvetésében engedélyezett személyi juttatások előirányzata év közben a jogszabályban foglaltak szerint változtatható meg, a jogcímtől függően létszám-előirányzattal együtt vagy anélkül.
(9) Saját dolgozónak megbízási díj, szolgáltatási szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető, más esetben megbízási díj kifizetésére a költségvetési szerv és a megbízott között a feladatra vonatkozóan előzetesen kötött megbízási szerződés alapján a feladat - megbízó által igazolt - teljesítése után kerülhet sor.
(10) A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére - dologi kiadások között tervezett és elszámolt kiadásra - szerződés külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy a felügyeleti szerv által szabályozott, illetve a fejezet felügyeletét ellátó szerv belső szabályzatában meghatározott feltételek szerinti feladatok elvégzésére köthető.
(11) A központi költségvetési szerveknél a központosított illetményszámfejtéshez kapcsolódó információ-szolgáltatáskor a - költségvetési kiadások elkülöníthetőségét építését a központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjéről szóló pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza.
(12) A költségvetési szerv - kivéve a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási rendszere alá tartozó munkáltatókat és kifizetőket, továbbá a helyi kisebbségi önkormányzatokat és költségvetési szerveiket - az előírt kötelezettségek közül a költségvetési előirányzatai terhére elszámolt összeget terhelő személyi jövedelemadó, adóelőleg levonását és bevallását az általános szabályok szerint, befizetési kötelezettségét az adott költségvetési szervre vonatkozó fizetési rend szerint teljesíti.”
36. § Az Ámr. 61. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Közhasznú társaság, gazdasági társaság alapítása és az azokban való részvétel szabályai
61. § (1) Ha a központi költségvetési szerv közhasznú társaságban vagy gazdasági társaságban vesz részt, köteles az azzal kötött szerződésben
a) a bérbeadás szabályai szerint használatba adott ingatlanért, ingatlanrészért és egyéb tárgyi eszközökért legalább a fenntartást biztosító mértékű bérleti díj fizetését kikötni;
b) az igénybe vett szellemi tevékenység és egyéb anyagi javak, szolgáltatások ellenértékét megtéríttetni.
(2) Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vagy költségvetési szerve gazdasági társaságot, illetve közhasznú társaságot kíván alapítani, a pénzügyminiszter előzetes egyetértése iránti kérelmét köteles a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) tervezetéhez kapcsolt
a) a feladatellátás tartalmát, jellemzőit, feltételeit - e rendelet 18. számú melléklete szerinti formában és tartalommal - leíró és értékelő részletes indokolással,
b) a feladatok költségeit, bevételeit középtávon tartalmazó üzleti tervvel
alátámasztani.”
37. § Az Ámr. 62. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv biztosítást köthet a tárgyi eszközeire, készleteire; továbbá jogszabály, illetőleg a felügyeleti szerve által meghatározott veszélyes feladatot ellátó, a költségvetési szerv által foglalkoztatott személyekre.
(2) A költségvetési szerv alkalmazottjának önkéntes kölcsönös biztosító pénztárral szembeni tagdíjfizetési kötelezettségét - munkáltatói tagként - egészben vagy részben átvállalhatja, illetve adományt adhat.”
38. § Az Ámr. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) A központilag kezelt tárgyi eszköz felújítási előirányzat felhasználásakor (lebontásakor) ezen előirányzatot csökkenteni, a költségvetési szerv előirányzatát azonos összeggel növelni kell.
(2) Meglévő tárgyi eszköz helyett csak akkor szerezhető be új tárgyi eszköz, ha a meglévő tárgyi eszköz nulláig leíródott (nettó érték=0), vagy megsemmisült, továbbá, ha rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált, elavult, vagy üzemeltetése gazdaságtalan a költségvetési szerv minősítése szerint.”
39. § Az Ámr. 63/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi költségvetési szerv által készített vagyongazdálkodási programot a KVI részére minden évben május 31-ig meg kell küldeni.”
40. § Az Ámr. 63/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63/B. § (1) A kincstári vagyont értékesítő központi költségvetési szervnek a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítéséből származó bevétel központi költségvetést megillető - költségvetési törvényben meghatározott - hányadát a bevétel jóváírását követő 15 napon belül kell befizetnie, amennyiben nem nyújt be visszahagyási kérelmet.
(2) A bevétel 50%-nál magasabb mértékben akkor igényelhető vissza, ha
a) a bevétel jogszabályban vagy a Kormány által elfogadott intézményfejlesztési programban előírt feladat megvalósítását szolgálja, vagy
b) a vagyonkezelő egy éven belül azonos rendeltetéssel kívánja más beruházás megvalósításához a bevételt felhasználni.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, az (1) bekezdésben megjelölt szerv felügyeleti szerve visszahagyási kérelmet nyújthat be az értékesítésről szóló szerződés megkötését követően, de legkésőbb a bevétel jóváírását követő 15 napon belül a KVI-n keresztül a pénzügyminiszternek. A kérelemnek tartalmaznia kell a kedvezményezett költségvetési szerv megnevezését, a tényleges eladási árat, valamint javaslatát a visszahagyandó összegre és felhasználása részletes indokolását.
(4) A pénzügyminiszter a tényleges értékesítési bevétel ismeretében és a felhasználási javaslatot mérlegelve dönt a kedvezményezett költségvetési szerv által felhasználható összegről.
(5) Amennyiben a visszahagyásra javasolt összeg nem haladja meg - általános forgalmi adó nélkül - az 5 millió forintot, a felhasználás külön indoklás nélkül is engedélyezhető.
(6) A központi költségvetést - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak alapján - megillető bevételhányadot a pénzügyminiszter döntésének kézhezvételét követő 15 napon belül kell befizetni.
(7) A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítési költségeként számolható el az értékbecslés, a pályázat, a hirdetés, a környezetvédelmi vizsgálat kiadásai, továbbá az értékesítés engedélyezésének időpontjától az értékesítésig felmerült, költségvetési szervet terhelő vagyonőrzési, biztosítási kiadások.
(8) A központi költségvetési szerv a vagyonkezelésében lévő ingatlan értékesítését követő 60 napon belül köteles tájékoztatást adni a pénzügyminiszter és a KVI számára az értékesítésből származó tényleges bevételről, az értékesítési eljárás költségeiről, az előzetesen meghatározott felhasználható bevételhányad teljesüléséről előirányzati jogcímek szerint, valamint a központi költségvetést megillető bevételhányad átutalásáról. Az értékesítésről az e rendelet 6/a. számú melléklete szerinti formában és tartalommal kell elszámolni.”
41. § Az Ámr. 66. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § (1) A fejezet összesített előirányzat-maradványát - a fejezet felügyeletét ellátó szerv április 15-éig benyújtott adatszolgáltatása alapján - a Pénzügyminisztérium a tárgyévet követő év május 15-éig hagyja jóvá, ideértve a kiemelt és a céljellegű előirányzatok maradványát is, kivéve
a) az Áht. 93. §-ának (5) bekezdésében,
b) e § (6) bekezdése c) pontjának ca) alpontjában
foglalt előirányzat-maradványt.
(2) A pénzügyminiszter az (1) bekezdés szerint jóváhagyásra nem került előirányzat-maradványokról előterjesztést készít a Kormánynak, amely rendelkezik az (1) bekezdés
a) a) pontja szerinti maradvány esetében a fejezetek részére történő megállapításáról vagy elvonásáról,
b) b) pontja szerinti maradvány esetében az elvonásáról, illetve a feladat további finanszírozásáról.
(3) A pénzügyminiszter az összesített maradvány jóváhagyásáról egyidejűleg értesíti a fejezet felügyeletét ellátó szervet és az ÁHH-t.
(4) Az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv előirányzat-maradványát vagy pénzmaradványát a felügyeleti szerv felülvizsgálja és jóváhagyja. A központi költségvetési szerv előirányzat-maradványát a felügyeleti szerv - az ÁHH egyidejű tájékoztatásával - a tárgyévet követő május 31-éig, az önkormányzati költségvetési szerv pénzmaradványát a helyi önkormányzat képviselő-testülete a zárszámadási rendeletével egy időben hagyja jóvá.
(5) A társadalombiztosítási költségvetési szervek és a központi kezelésű előirányzatok működési előirányzat-maradványát a felügyeleti szerv legkésőbb a tárgyévet követő év június 20-áig hagyja jóvá.
(6) A pénzmaradványból, illetve az előirányzat-maradványból a költségvetési szervet nem illeti meg
a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg;
b) meghatározott célra rendelkezésre bocsátott - áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli - összegek;
c) a beruházások, a több éven keresztül megvalósuló felújítások, a nemzetközi támogatások társfinanszírozási, része, illetve a vis maior helyzetek kivételével az az összeg,
ca) amelyre - központi költségvetési szervek esetében - kötelezettséget vállaltak, de annak szakmai, műszaki teljesítésére nem került sor a tárgyévet követő év június 30-áig,
cb) amelyet a tárgyévben év közben engedélyezett létszámnövekedéssel összefüggésben jóváhagyott előirányzat-növekményből nem használt fel a létszám-feltöltés teljes vagy részleges elmaradása miatt, illetve azt nem használták fel az 59. § (5) bekezdésében foglalt feladatra;
d) amely - a Honvédelmi Minisztérium kivételével - a költségvetési szerveknél a tartósan - 4 hónapot meghaladó - üres álláshelyek személyi juttatási előirányzata és munkaadókat terhelő járuléka az 59. § (2) és (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel;
e) a munkaadókat terhelő járulékok előirányzat-támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles maradványához, kivéve, ha ezen maradványrészt terhelő járulékfizetési elmaradása van;
f) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány;
g) az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél az önkormányzat rendeletében a pénzmaradvány elszámolásra vonatkozó előírások szerint számított összeg.
(7) A pénzmaradvány, illetve előirányzat-maradvány költségvetési szervet meg nem illető összegét a köztartozások kivételével
a) a kincstári körbe tartozó költségvetési szervnek - a társadalombiztosítási költségvetési szervek kivételével - a fejezet maradvány-elszámolási számlájára, a fejezetnek a Pénzügyminisztérium által megjelölt számla javára kell teljesítenie az előirányzat-maradvány jóváhagyását követő 30 napon belül,
b) helyi önkormányzati, illetve a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szervnek az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára kell az érintett előirányzatok módosítása mellett befizetnie,
c) a társadalombiztosítási költségvetési szervnek a társadalombiztosítás pénzügyi alapja javára az előirányzat-maradvány jóváhagyását követő 30 napon belül kell befizetnie.
(8) A kincstári körbe nem tartozó költségvetési szerveknél a befizetéseket a pénzmaradvány jóváhagyását követő 8 napon belül kell teljesíteni.
(9) Az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök előirányzat-maradványára vonatkozóan a költségvetési szervnek az alap kezelőjének rendelkezése szerint kell eljárnia.
(10) Az előirányzat-maradvány elszámolás során kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványnak tekintendő
a) az a tárgyévben szerződés alapján befolyt bevétel, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra,
b) a kötelezettségvállalások azon állománya, melyre a kötelezettségvállalás a tárgyévi előirányzat terhére történt, és a teljesítés a tárgyévben nem valósult meg,
c) a támogatási célelőirányzatok tekintetében az előző években vállalt kötelezettségek összesített állománya.
(11) A kötelezettségvállalás dokumentumának kell tekinteni a kinevezési okiratot, a szerződést, a megállapodást, a visszaigazolt megrendelést, a jóváhagyott feladat megvalósítása érdekében kötött, szerződéssel alátámasztott és az ÁHH-nak az adott évben december 20-áig bejelentett e rendelet 72. §-ában szereplő Engedélyokiratot, illetve Alapokmányt, a pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentumát, továbbá a kormányhatározat alapján átcsoportosított előirányzat felhasználására tett és a határozat megjelenésétől számított 60 napon belüli intézkedés dokumentumát. Előzetes kötelezettségvállalásnak minősül a közbeszerzési eljárás közzétett ajánlati, részvételi felhívása, a pályázat kiírása, amennyiben nem kerül visszavonásra.”
42. § Az Ámr. 72. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Több évet átfogó feladatvállalás esetében a finanszírozás okmányait évente be kell nyújtani az ÁHH-nak - kivéve az e rendelet 73. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat -, beleértve azt az esetet is, amikor az előirányzat elsődleges elszámolója már nem rendelkezik eredeti előirányzattal.”
43. § (1) Az Ámr. 73. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jóváhagyott és visszaigazolt feladat tárgyévi költségvetési előirányzata a fejezetnél vagy intézménynél kötelezettségvállalással lekötött előirányzatnak minősül, amelynek terhére az igazolt teljesítményekre az esedékességkor az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár teljesíti a kifizetéseket.”
(2) Az Ámr. 73. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A felügyeleti szerv az ÁHH által megküldött értesítő alapján - feladat/részfeladat azonosítóval jelölt - a pénzügyminiszter által szabályozott előirányzat-módosításra rendszeresített adatlapon a finanszírozási okmányok módosítása nélkül rendelkezhet az előirányzatok visszavezetéséről, ha az szerződéssel alátámasztott. Minden egyéb tartalmi vagy számszaki változás esetén a finanszírozás okmányait ismételten be kell nyújtani. Az eljárás alkalmazható a fejezet felügyeletét ellátó szerv rendelkezési jogában fenntartott fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa terhére lekötött előirányzatokra is.”
44. § (1) Az Ámr. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A részfeladatok megvalósítása érdekében kötött szerződéseket egy, az azokhoz tartozó szerződés bejelentést három példányban be kell nyújtani az ÁHH által rendszeresített nyomtatványokkal a kifizetés kezdeményezése előtt az ÁHH-ba. Az egyéb - nem szerződésnek minősülő - kötelezettségvállalási bizonylatokat, okmányokat a (4) bekezdésben foglaltak szerint a kifizetés kezdeményezésekor kell az ÁHH-ba benyújtani.”
(2) Az Ámr. 76. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ÁHH a kifizetések teljesítését az Engedélyokiratban, illetve az Alapokmányban megnevezett rendelkezési, utalványozási joggal megbízott fizetési megbízásai alapján kezdeményezi a Kincstárnál. A fizetési megbízásokhoz a megvalósult szakmai, illetve műszaki-naturális teljesítményt dokumentáló bizonylatokat (számlát, részszámlát, a kötelezettségvállalási bizonylatot, saját megvalósítás esetén számlát helyettesítő okmányt), lakástámogatási kiemelt előirányzat felhasználását kezdeményező átutalás esetén a 100. § (1)-(4) bekezdése szerinti adatokat tartalmazó kimutatást kell csatolni.”
45. § (1) Az Ámr. 77. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A költségvetési évhez kapcsolódó beszámolók)
„b) az elsődleges elszámolást készítő költségvetési szervnek a költségvetési év végén a részére az előirányzat-módosítással átcsoportosított fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználásáról és a megvalósított célról szöveges értékelést kell készítenie, és azt megküldeni a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének.”
(2) Az Ámr. 77. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(A feladatok megvalósulásához, lezárásához kapcsolódó beszámolók)
„a) a fejezet felügyeletét ellátó szerv a feladathoz tartozó valamennyi részfeladat lezárását követő 30 napon belül értesíteni köteles az ÁHH-t azok lezárásáról. A feladat lezárását követően a fel nem használt előirányzat önrevízió keretében az előirányzat-maradvány elszámolása során befizetésre kerül,”
„c) a fejezet felügyeletét ellátó szerv a részfeladat lezárásáról az 5. számú melléklet szerinti záróokmány benyújtásával értesíti az ÁHH-t.”
46. § (1) Az Ámr. 79. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fejezet felügyeletét ellátó, illetve az adott előirányzatért kormányzati felelősséggel felruházott szerv vezetője, ... az éves költségvetési tervezés keretében)
„b) kidolgozza az előirányzatok összehangolt felhasználásának módját, eljárásrendjét, elkészíti a pályázati felhívások tervezetét. Ennek során a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó támogatásokhoz - a (10) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a pályázati felhíváson belül külön szabályokat rendel, vagy ezekre a támogatásokra külön pályázati felhívás-tervezeteket készít.”
(2) Az Ámr. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, támogatási célú felhasználásának tárgyévi keretösszegére, mértékére, a nyújtható támogatás arányára vonatkozó javaslatot (8/a. számú melléklet), az elkészített pályázati felhívás tervezetét és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 9. számú mellékletében meghatározott bejelentési űrlapot az előirányzatért kormányzati felelősséggel felruházott szerv vagy az előirányzat kezelésére jogszabály által felhatalmazott szerv vezetője az éves költségvetés elfogadását követően és a pályázati felhívás kiadását megelőzően köteles megküldeni az ÁHH részére. A pályázati felhívás tervezetet az ÁHH az Országos Támogatási Monitoring Rendszer (a továbbiakban: OTMR) kompatibilitás, valamint a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 9. számú mellékletének 15. pontjában foglaltak szempontjából egyetértési joggal kapja meg. Egyetértése esetén regisztrálja a pályázati felhívás adatait az OTMR-be. Az e rendelet 8/a. számú melléklete megküldése papír alapon vagy elektronikus módon történhet. Ez utóbbi módon történő továbbítás esetén papír alapon is meg kell küldeni a pályázati felhívás tervezetét. Az ÁHH-nak a beérkezést követő 10 napon belül kell nyilatkoznia.”
(3) Az Ámr. 79. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Egy projekthez igénybe vett, a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet V. fejezetének hatálya alá tartozó beruházási támogatások támogatási intenzitása egyik tervezési statisztikai régióban, illetve más területi egységekben sem haladhatja meg az előbbi rendeletben meghatározott mértéket. Az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások minősítéséért és halmozott támogatások esetén a támogatási intenzitás mértékének betartásáért a támogatáskoordinátor a felelős.”
47. § Az Ámr. 83. §-a (2) bekezdésének c) és j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pályázótól - a pályázat befogadásának feltételeként - írásbeli nyilatkozatot kell kérni)
„c) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a köztartozások - az Áht. 13/A. § (4) bekezdésében és az e rendelet 92. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti - figyelemmel kísérése céljából a pályázó adószámát vagy adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlaszámát az ÁHH, illetve a támogatást nyújtó szerv és a Kincstár felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetőleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez,”
„j) ahhoz történő hozzájárulásról, hogy az ÁHH keretében működő, alapvetően pénzügyi szemléletű megfigyelő rendszer, az OTMR a jogszabályban meghatározott jogosultak döntéshozók, előirányzat-kezelők, Monitoring Bizottságok) számára hozzáférési lehetőséget biztosíthasson a pénzügyi adatbázishoz.”
48. § (1) Az Ámr. 87. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fejlesztési célú támogatást elnyert kedvezményezettel - a (12) bekezdésben foglaltak kivételével - a szerződéskötés feltétele”
(2) Az Ámr. 87. §-a (4) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatást nyújtó köteles a szerződésben - az általa meghatározott egyéb esetek mellett - az elállás jogát kikötni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik)
„f) ha a kedvezményezett a 89/A. § (1) bekezdésben foglalt kötelezettségnek nem tesz eleget.”
(3) Az Ámr. 87. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az ÁHH a köztartozások figyelemmel kísérése érdekében az e rendelet 8. számú melléklete szerinti, kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), adószámára, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási azonosító jelére és társadalombiztosítási folyószámla számára vonatkozó adatokat elektronikus úton megyei bontásban megküldi az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH), a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, valamint az ONYF részére.”
49. § Az Ámr. 89/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89/A. § (1) A központi költségvetésből vagy elkülönített állami pénzalapból nyújtott - 1 millió forintot meghaladó összegű - fejlesztési támogatás esetén a támogatás kedvezményezettje az e rendelet 8/c. számú mellékletének megfelelően köteles gondoskodni arról, hogy a kivitelezés megkezdése előtt és a fejlesztés (beruházás) befejezését követően jól látható központi helyen állandó tájékoztatást szolgáló tábla (táblák) kerüljön (kerüljenek) elhelyezésre.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségvállalásáról a pályázótól, a támogatást igénylőtől - a pályázat befogadásának, a támogatás odaítélésének feltételeként - írásbeli nyilatkozatot kell kérni.
(3) A VII. fejezetbe tartozó feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatok esetében az előirányzattal rendelkező, a VIII. fejezetben szabályozott támogatás esetében pedig a szerződéskötésre feljogosított szervezet a támogatási szerződésben - az e rendelet 8/c. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével - meghatározza az elhelyezésre kerülő tábla (táblák) méretét, formáját, szövegét, anyagát és pontos helyét. A támogatási szerződés úgy is rendelkezhet, hogy a szerződéskötésre feljogosított szervezet a tájékoztató táblát (táblákat) térítésmentesen bocsátja a kedvezményezettek rendelkezésére.”
50. § Az Ámr. 90. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az átutalási megbízások benyújtásával egy időben az ÁHH-ba el kell juttatni a folyósításra vonatkozó - az e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott - adatlapot vagy az adatlapon szereplő információkról elektronikusan kell értesíteni az OTMR-t.”
51. § (1) Az Ámr. 91. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Támogatási előleg csak rendkívül indokolt esetben, a program, projekt elindításához szükséges legkisebb összegben - amely nem haladhatja meg a támogatás 25%-át, kutatás, műszaki fejlesztés esetén a 75%-át a (6) bekezdés szerinti ütemezésben - nyújtható, ha az erre vonatkozó igényét a kedvezményezett már - összegszerűen és részletesen megindokolva - az igénylésben, illetve a pályázatban is jelezte, valamint a támogatás ennek figyelembevételével került jóváhagyásra, és a támogatási szerződés ezt tartalmazza.”
(2) Az Ámr. 91. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása esetén a (3) bekezdés szerinti mértékű előleg a projekt megvalósítása során legfeljebb három alkalommal nyújtható 25%-os ütemezésben, a finanszírozás évenkénti ütemének figyelembevételével, a korábban kapott előleggel, illetve az időarányos saját forrással való elszámolást követően. A támogatás fennmaradó része csak a zárójelentés elfogadása után folyósítható.”
52. § Az Ámr. 92. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Amennyiben a folyósítás során az ÁHH Monitoring Rendszere észleli, hogy a támogatások, illetve azok halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a támogatást biztosító érintett előirányzatokat kezelő szerveket, amelyek egyeztetve - szükség esetén az e rendelet 88. §-ában foglaltak alkalmazásával - intézkednek a szerződésben meghatározott mértékének betartásáról.
(4) Az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei, valamint az ONYF megyei igazgatási szervei az ÁHH az e rendelet 87. §-ának (8) bekezdésében foglalt tájékoztatása alapján számszerű adatot szolgáltatnak az utalványozónak és az OTMR-nek, amikor a kedvezményezettnek 60 napot meghaladó, esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása alakul ki, illetőleg azt megfizette, vagy arra időközben fizetési könnyítést (halasztást, részletfizetést) kapott. Az OTMR-nek nyújtott tájékoztatás elektronikus módon és folyamatosan történik.”
53. § (1) Az Ámr. 93/A. §-át megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó különös szabályok”
(2) Az Ámr. 93/A. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A támogatások szabályainak megalkotásakor)
„a) a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 4-5. §-ai szerint kell eljárni,”
54. § Az Ámr. 97. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Kincstár - az ÁHH egyidejű értesítése mellett - jogosult a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 80-81. §-a szerint zárolt számlát nyitni a bíróság átutalási végzése alapján és arra az adós ügyfél számlájáról, elkülöníteni a végzésben feltüntetett követelés összegét. A számla felett a kincstári ügyfelek nem rendelkezhetnek. A számla megszüntetésére a végzésben feltüntetett követelés átutalását követően a Kincstár intézkedik.”
55. § (1) Az Ámr. 98. §-ának (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A Kincstár a központi költségvetési szervek felügyeleti szerve részére a következő számlákat vezetheti)
„k) ISPA pénzforgalmi lebonyolítási számla.”
(2) Az Ámr. 98. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az ISPA pénzforgalmi lebonyolítási számlán az ISPA program EU- és hazai támogatás, valamint egyéb - a központi költségvetésben elszámolásra nem kerülő - finanszírozási források fogadása, valamint a támogatások jogosultak részére történő kifizetése bonyolódhat. A számla megnyitására és megszüntetésére a felügyeleti szerv jogosult.”
56. § (1) Az Ámr. 99. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A Kincstár a központi költségvetési szervek részére a költségvetésük végrehajtásához)
„j) SAPARD pénzforgalmi lebonyolítási számlát”
(vezethet.)
(2) Az Ámr. 99. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a), c)-h) és j) pontjában megjelölt számlák megnyitása, illetve megszüntetése a felügyeleti szerv feladata. A b) pontban megjelölt számla megnyitásáról az ÁHH hivatalból intézkedik.”
(3) Az Ámr. 99. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A célelszámolási forintszámla a rendelet 98. § (8) bekezdésben foglalt pénzeszközök elkülönített számlán történő kezelésére szolgál, a hozzájárulások tekintetében a pénzügyminiszter engedélyével nyitható. A központi költségvetési szerv számára több célelszámolási forintszámla is vezethető.”
(4) Az Ámr. 99. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A SAPARD pénzforgalmi lebonyolítási számla az EU SAPARD program keretében nyújtott támogatás kifizetésének lebonyolítására szolgál.”
57. § Az Ámr. 101. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A TÁH-ok pénzforgalmi lebonyolítási számlával rendelkeznek
a) a családtámogatások pénzbeni ellátásának kifizetésére,
b) a nem állami humán szolgáltatások normatív támogatásának folyósítására.”
58. § Az Ámr.103. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat a választott számlavezető hitelintézetet a naptári év első napjával változtathatja meg. A folyamatos pénzellátás érdekében október 31-ig hozott erről szóló testületi döntéséről a törzskönyvi nyilvántartást vezető TÁH-ot az előző év november 15-éig köteles írásban tájékoztatni a választott hitelintézettel kötött szerződésben megjelölt bankszámlaszám egyidejű közlésével. A TÁH az ÁHH-t 8 napon belül értesíti a változásról.”
59. § Az Ámr. 104. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A helyi, helyi kisebbségi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódóan a 103. § (6) bekezdés d)-e) és g)-i) pontjaiban megnevezett alcímű számlákat vezethet.”
60. § (1) Az Ámr. 106. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kincstár az Egészségbiztosítási Alap és Nyugdíjbiztosítási Alap részére a következő számlákat vezeti)
„c) Ellátási számla,”
(2) Az Ámr. 106. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti Lebonyolítási számlára kerülnek átutalásra az APEH-től naponta átutalt bevételek, innen kerül visszautalásra a jogosulatlan bevétel az APEH részére. Erre a számlára kell átvezetni év végén az (1) bekezdés b)-c) pontjában megjelölt számlák egyenlegét.”
(3) Az Ámr. 106. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti Ellátási számla a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai éves költségvetésében részletezett kiadások, egyéb bevételek, valamint nem az alapok által finanszírozott ellátások teljesítésének kimutatására szolgál.”
(4) Az Ámr. 106. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti Kincstári kártyafedezeti számla az Ellátási számlához kapcsolódó kiadások teljesítésére szolgáló számla, amelyhez kizárólag Intézményi típusú kártya igényelhető.”
61. § Az Ámr. 113. §-ának (3) és (5) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A havi részletezettségű finanszírozási terveket az elkülönített állami pénzalapok pénzforgalmában tervezhető bevételeiről, kiadásairól és a hitel/betétállomány alakulásáról a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott eljárási rend szerint, határidővel, tartalommal és formában kell elkészíteni és az ÁHH részére megküldeni. Az időarányostól eltérő bevételeket és kiadásokat meg kell indokolni.”
„(5) Ha az elkülönített állami pénzalapok kezelői által elkészített finanszírozási tervek havi adatai és a tárgyhavi teljesítés adatai között 10%-nál nagyobb eltérés mutatkozik, az alapkezelő a pénzügyminiszter rendeletében előírtak szerint módosított finanszírozási tervet készít és nyújt be az ÁHH-hoz, melyet a pénzügyminiszter hagy jóvá.”
62. § (1) Az Ámr. 114. §-a (5) bekezdésének a) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az APEH adatokat szolgáltat)
„a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól - alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban az ONYF, az OEP, az Egészségügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és az ÁHH részére a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15. napjáig,”
„d) havonta az analitikus nyilvántartásokkal (folyószámlákon lekönyvelt adatokkal) egyezően a kötelezettségek és befizetések/visszafizetések összegéről, a tárgyévben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról alaponként az ONYF, az OEP, a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és az ÁHH részére a tárgyhónapot követő hó 15-éig,”
(2) Az Ámr. 114. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az Egészségbiztosítási Alapot terhelő nyugellátások, kártérítési járadékok és baleseti járadékok, továbbá az ÁPV Rt.-t, a Hadigondozottak Közalapítványát terhelő, a Nyugdíjbiztosítási Alap által megelőlegezett ellátásokat és ezek postaköltségeinek összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig (december hónapban az utolsó előtti kincstári napig) kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap számláján jóváírásra kerüljön.”
63. § (1) Az Ámr. 115. §-a (3) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A havi részletezettségű finanszírozási terveket a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott eljárási rend szerint, határidővel, tartalommal és formában kell elkészíteni, és”
(2) Az Ámr. 115. §-a (5) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási tervében szereplő zárt előirányzatok”
64. § (1) Az Ámr. 117. §-ának (1) és (8) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú kifizetéseit, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap központi igazgatási szervéhez rendelt központi Ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó megyei igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül és a nem túlléphető előirányzatok esetében a központi számlához kapcsolódó előirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.”
„(8) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott OEP nettó finanszírozási kört - a gazdálkodási formaváltás esetét kivéve - az OEP az érintett önkormányzatok, illetőleg - az önkormányzat tájékoztatásával - az egészségügyi intézmény kezdeményezésére évente felülvizsgálja, és azt közleményben teszi közzé. A helyi önkormányzat, illetőleg az egészségügyi intézmény a felülvizsgálati eljárást a tárgyévet megelőző év október 31-éig kezdeményezheti az OEP-nél az e rendelet 2. §-ának 50. pontjában szereplő arány dokumentálásával. A gazdálkodási formaváltás esetén a TÁH a törzskönyvi nyilvántartás alapján - az OEP értesítésével egyidejűleg - törli az intézményt a nettó körből.”
(2) Az Ámr. 117. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A gyógyszer támogatási előirányzat terhére folyósított előleget az OEP a havi finanszírozás összegéből, egyenlő részletekben a folyósítás hónapját követő hónaptól, de legkésőbb a tárgyév december 15-éig visszavonja.”
65. § (1) Az Ámr. 119. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A helyi önkormányzatokat megillető átengedett személyi jövedelemadó, normatív állami hozzájárulás, a helyi önkormányzatok működésével kapcsolatos, egyéb központi költségvetési kapcsolatokból származó, költségvetési törvényben meghatározott és e rendelet 16. számú mellékletében részletezett támogatások utalandó (nettó) összegét a személyi juttatásokat, valamint az egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok és hozzájárulások (a továbbiakban: közterhek), továbbá az önkormányzatok által a TÁH részére a központosított illetményszámfejtés miatt engedményezett forgótőke levonásával és az önkormányzat által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások megtérítendő összegének hozzáadásával kell megállapítani. A helyi önkormányzat részére a nettó összeget az e rendelet 103. §-ának (2) és (9) bekezdésében megjelölt számlára, illetve alszámlára kell folyósítani az e rendelet 10/a. számú mellékletében meghatározott arányok és időpontok szerint 13 részletben, illetve az esedékesség szerint. A forgótőke tárgyhavi visszapótlását az ÁHH rendelkezésére a Kincstár csak addig a mértékig teljesíti, ameddig arra az önkormányzatokat megillető nettósított források összege fedezetet nyújt. A Belügyminisztérium az e rendelet 10/a. és 16. számú mellékletei alapján a helyi önkormányzatok részére szükséges átutalásokat a tárgyhó 18-áig utalványozza.
(2) A következő évi költségvetési törvény kihirdetése időpontjától függően, a következő év első folyósításának összege megegyezhet az előző év utolsó folyósításának összegével. A különbözetet a következő utaláskor kell rendezni. A folyósítást a Kincstár a TÁH-ok által szolgáltatott információk alapján a Belügyminisztérium utalványozásával és az ÁHH ellenjegyzésével az APEH-SZTADI útján végzi. Az adatszolgáltatás elmulasztása miatt felfüggesztett folyósítás a pótlást követő hó 25-én teljesíthető. Amennyiben a nettósítandó összeg nem fedezi az összes levonást, azt az ÁHH rendelkezésére a Kincstár megelőlegezi és az Áht. 63. § (6) bekezdésében szabályozott módon, a tárgyhó 20. napját követően szedi be. A helyi önkormányzat a számlavezető hitelintézettel kötött szerződésben intézkedik az azonnali beszedési megbízás teljesülése érdekében, valamint az Áht. 63. § (8) bekezdésében szabályozott havi előirányzat-felhasználási terv alapján gondoskodik a fedezet biztosításáról. A 20 000 forint összeghatár alatti tartozás esetén az ÁHH a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatot megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti a 16. számú melléklet szerint.
(3) Ha a helyi önkormányzat feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek adott át, illetve vett át és ezzel a hozzájárulás, illetve támogatás előirányzata módosult, részére a hozzájárulás, illetve a támogatás a módosított előirányzat alapján folyósítandó.”
(2) Az Ámr. 119. §-a a következő (11)-(18) bekezdésekkel egészül ki:
„(11) Az APEH minden hónap 19-én - az ÁHH adatszolgáltatása alapján - rendelkezik a Kincstárnál az önkormányzatokat megillető átengedett személyi jövedelemadó biztosításáról.
(12) Amennyiben az önkormányzat az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése alapján pótlólagosan normatív hozzájárulást vagy támogatást igényel, ennek utalására a szeptember havi nettó finanszírozástól kezdődően kerül sor. A szeptember havi nettó finanszírozás során a Belügyminisztérium utalványozására és az ÁHH rendelkezésére a Kincstár az időarányos normatív hozzájárulási és támogatási részt egy összegben, a fennmaradó részt a hátralévő hónapokban havi egyenlő részletekben utalja.
(13) Amennyiben az önkormányzat az Áht. 64. §-ának (5) bekezdése alapján a számára biztosított normatív hozzájárulások vagy támogatások előirányzatáról lemond, és ezáltal a központi költségvetés javára visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a lemondással egyidejűleg nyilatkozik a TÁH számára arról, hogy a visszafizetési kötelezettségét befizetéssel, vagy a nettó finanszírozás keretében történő elszámolással teljesíti-e. Ha az önkormányzat visszafizetési kötelezettségét - választása alapján - befizetéssel teljesíti, akkor a TÁH számára az e rendelet 52/A. §-ának (1) bekezdésében biztosított határidő lejártát követő három napon belül a befizetendő összegről a TÁH értesíti az önkormányzatot. Az önkormányzat az értesítést követő nyolc napon belül megküldi a TÁH-nak a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzintézeti igazolást. Ennek hiányában az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár a visszafizetési kötelezettséget a nettó finanszírozás során érvényesíti a (15) bekezdésnek megfelelően.
(14) A (13) bekezdés szerinti befizetési határidő lejártát követően a TÁH haladéktalanul értesíti az ÁHH-t és a Belügyminisztériumot arról, hogy az előirányzat-lemondások körében melyek teljesültek befizetéssel, illetve melyeknél szükséges a nettó finanszírozás során történő érvényesítés.
(15) Amennyiben a (13) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség - az önkormányzat választása, vagy a befizetés elmulasztása miatt - a nettó finanszírozás keretében történik, a korábbiakban igénybe vett, lemondással érintett időarányos támogatásrészt a TÁH értesítése, a Belügyminisztérium utalványozása és az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár egy összegben érvényesíti az alábbiak szerint:
a) az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének aa) pontja szerinti esetben a június havi,
b) az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének ab) pontja szerinti esetben a szeptember havi,
c) az Áht. 64. §-a (5) bekezdésének ac) pontja szerinti esetben a december havi
nettó finanszírozás keretében.
(16) Amennyiben az önkormányzatot a nettó finanszírozás keretében megillető összeg a visszafizetési kötelezettség egészére nem nyújt fedezetet, az ÁHH rendelkezése alapján a Kincstár a következő havi nettó finanszírozás során ismét megkísérli a visszafizetési kötelezettség érvényesítését. Ennek ismételt meghiúsulása esetén az ÁHH az Áht. 64/A. §-ának (6) bekezdése szerint jár el.
(17) E § vonatkozásában a központi költségvetés javára visszafizetési kötelezettségnek minősül a lemondással érintett összegnek a nettó finanszírozás keretében a helyi önkormányzat számára a (15) bekezdésben megjelölt hónapot megelőző hónapig átutalt része.
(18) Ha az önkormányzatnak igénybevételi, illetve kiegészítő kamat fizetési kötelezettsége is van, akkor a TÁH ennek összegéről az év végi felülvizsgálat lezárását követő tizenöt napon belül értesíti az önkormányzatot.”
66. § (1) Az Ámr. 122. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Azon önkormányzati egészségügyi intézmények esetében... ...lebonyolítási számláról folyósítja)
„b) e rendelet 10/b. számú melléklete szerinti ütemben és időpontban az intézménynek a pénzügyileg teljesítendő (nettó) összeget, az általa folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások megtérítendő összegének hozzáadásával, valamint a forgótőkét.”
(2) Az Ámr. 122. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A forgótőke tárgyhavi visszapótlására csak addig a mértékig kerülhet sor, ameddig arra az OEP által finanszírozott önkormányzati egészségügyi intézményeket megillető, nettó finanszírozásnál figyelembe vett támogatások összege - a köztartozások, valamint az előző időszak halmozott nettó tartozása levonásán felül - fedezetet nyújt. A magán-nyugdíjpénztári tagdíj átutalásáról - a számfejtési körébe tartozó egészségügyi intézmények esetében a TÁH intézkedik minden hónap 20-áig.”
67. § Az Ámr. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„124. § (1) A megyei, fővárosi illetékhivatal (a továbbiakban: illetékhivatal) a költségvetési törvény szerint, a központi költségvetést megillető illetékbevételt az előző hó végén fennálló állapotnak megfelelően minden hónap 10. napjáig utalja át a kincstári számla javára.
(2) Az illetékhivatal minden hónap 10. napjáig az előző hó végéig beszedett illetékbevételből a költségvetési törvény alapján jogosult megyei, fővárosi önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) költségvetési elszámolási számlájára átutalja az önkormányzatot közvetlenül megillető összeget. Egyidejűleg azt a bevételrészt, amely a költségvetési törvény rendelkezései alapján országos összesítés után elosztva illeti meg az önkormányzatokat, az illetékhivatal a kincstári számla javára utalja át. Az ÁHH e bevételrészt a költségvetési törvényben szabályozott módon felosztja és a tárgyhónap 20. napjáig utalja át az önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára.
(3) A költségek fedezetére a költségvetési törvényben szabályozott módon visszatartott bevételeket az illetékhivatal a hivatalt működtető önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára utalja át minden hónap 10. napjáig.”
68. § Az Ámr. 126. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(2) Amennyiben a helyi önkormányzatot megillető központi költségvetésből származó hozzájárulások és támogatások év végi felülvizsgálata az önkormányzat által az elszámolásában feltüntetett adatokhoz képest eltérést tár fel, akkor
a) az önkormányzat a felülvizsgálat alapján a központi költségvetést megillető összeget a TÁH felhívásának elfogadásától, illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizeti meg,
b) az önkormányzatot a központi költségvetésből megillető összeget a TÁH felhívásának elfogadásától, illetve a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az ÁHH rendelkezésére a Kincstár utalja át.
(3) Az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti jogtalan igénybevétel kezdő napja a támogatásnak az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára történő jóváírás napja.
(4) Amennyiben a jogtalan igénybevétel egy önkormányzaton kívüli szervezet - ide nem értve az önkormányzat által alapított, illetve az önkormányzat kizárólagos, vagy többségi tulajdonában álló szervezeteket - nyilatkozatával, magatartásával, önkormányzaton kívüli körülmény bekövetkezésével függ össze, akkor a jogtalan igénybevétel napja a (3) bekezdéstől eltérően az önkormányzaton kívül álló ok dokumentáltan bizonyítható időpontjával egyezik meg.
(5) A (3)-(4) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók a helyi önkormányzat által kötelezettségvállalással terhelt maradványként feltüntetett, tárgyévben nem teljesített előirányzat összegére is.
(6) Az évközi lemondás, illetve az év végi elszámolás, felülvizsgálati eljárás, Állami Számvevőszéki vizsgálat (a továbbiakban együtt: év végi elszámolás) alapján az Áht. 64/A. §-ának (3)-(4) bekezdése és 64/B. §-ának (4) bekezdése szerinti igénybevételi és kiegészítő kamat összegét a TÁH, az Áht. 64/A. §-ának (5) bekezdése és az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat összegét az önkormányzat állapítja meg. Az önkormányzat által megállapított kamat összegét a TÁH felülvizsgálja. A TÁH által megállapított kamat összegéről, a számítás módjáról a TÁH értesíti az önkormányzatot.
(7) Amennyiben az évközi lemondás, illetve az év végi elszámolás során keletkezett visszafizetési kötelezettség címén teljesített befizetés a teljes visszafizetési kötelezettségre nem nyújt fedezetet, akkor a teljesítést először - az előirányzatok költségvetési törvény szerinti sorrendjében - a jogtalanul igénybe vett összegre, majd sorrendben az igénybevételi kamatra, a kiegészítő kamatra és a késedelmi kamatra, illetve az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése szerinti kamatra kell elszámolni.”
69. § Az Ámr. a következő 127/A. §-sal és azt megelőző címmel egészül ki:
„Az Európai Uniós előcsatlakozási alapok átmeneti hiánya esetén történő finanszírozás és elszámolás rendje
127/A. § (1) Az Európai Uniós előcsatlakozási alapok - ISPA, SAPARD - átmeneti hiánya az a pénzösszeg, amely a költségvetési évben, az adott alapra vonatkozó Pénzügyi Emlékeztetők kihirdetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott határidőre a Nemzeti Alap által az EU Bizottsághoz benyújtott - a Nemzeti Programengedélyező által igazolt - fizetési kérelmek ellenértékeként a megjelölt kormányrendeletben meghatározott időpontig nem érkezett meg a Nemzeti Alap euró számlájára.
(2) Az Európai Uniós előcsatlakozási alapok átmeneti hiánya esetén a fejezetnek az ISPA társfinanszírozásra rendelkezésére álló éves költségvetési támogatási keret terhére kell biztosítania a fedezetet az Európai Uniós előcsatlakozási alapokból finanszírozott projektekhez, programhoz.
(3) Az Áht. 102/A. §-a alapján az ÁHH a Kincstár útján - visszafizetési kötelezettséggel - a kincstári egységes számláról az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti forráshiány finanszírozására előleget folyósít, amennyiben a (2) bekezdésben megjelölt forrásokból nem biztosítható a szükséges fedezet teljes összege.”
70. § Az Ámr. 128. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek, valamint a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok a kincstári kártya két típusát vehetik igénybe:
a) az Intézményi kártyát, amely a készlet- és kis értékű tárgyi eszközök beszerzésére, a nem rendszeres kisösszegű szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítésére és készpénz felvételére és befizetésére szolgáló forint alapú, kizárólag belföldön használható elektronikus módon elfogadható fizetési eszköz;
b) VIP ezüst vagy arany kártyát, amely a minisztériumok, külképviseletek, költségvetési szervek, illetve a kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok vezető beosztású, valamint a szerv vezetője által kártyahasználatra feljogosított dolgozóinak reprezentációs és utazási kiadásai kiegyenlítésére és készpénz felvételére szolgáló, külföldön és belföldön egyaránt használható elektronikus és hagyományos módon is elfogadható fizetési eszköz. A VIP kártya készpénz befizetésére kizárólag belföldön használható, a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet kijelölt bankjegykiadó automatáinál.”
71. § Az Ámr. 129. §-a a következő j) ponttal egészül ki:
(A kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet)
„j) biztosítja a kijelölt bankjegykiadó automatáinál a kártyabirtokos által befizetett készpénz fogadását, feldolgozását és elszámolását.”
72. § Az Ámr. 130. §-ának b) pontja a következő 4. alponttal egészül ki:
(A Kincstár a kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet adatszolgáltatása alapján)
„4. jóváírja a kártyabirtokos által a kijelölt bankjegykiadó automatáknál befizetett készpénz összegét,”
73. § Az Ámr. 132. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstári kártyarendszert üzemeltető hitelintézet értesítése alapján a Kincstár a műveletek és a műveleti díjak összegével megterheli a számlatulajdonos kártyafedezeti számláját, illetve a befizetés összegét jóváírja a kártyafedezeti számlához kapcsolódó kincstári számlán. A letéti számlához kapcsolt kártyafedezeti számlán megjelenő díjak elszámolásáról a számlatulajdonosnak belső szabályzatban kell rendelkeznie.”
74. § Az Ámr. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„134. § (1) Költségvetési szerv nevében, a költségvetési szerv feladatainak ellátása (végrehajtása) során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni (a továbbiakban: kötelezettségvállalás) - törvényben meghatározott és a (3) bekezdés szerinti kivétellel - az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, illetve a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vezetője vagy az általa, illetve a költségvetési szerv vezető testülete által írásban megbízott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) jogosult a költségvetési szerv alapító okiratában, költségvetési alapokmányában foglalt feladatainak célszerű és hatékony ellátására figyelemmel. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia.
(2) A kötelezettségvállalás - a törvényben meghatározott és a (3)-(4) bekezdés szerinti kivétellel - a gazdasági vezető vagy az általa kijelölt személy ellenjegyzése után, és csak írásban történhet.
(3) A helyi önkormányzat nevében kötelezettséget a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat; a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult. A körjegyzőség - mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv - esetében a kötelezettségvállalásra a körjegyző vagy az általa felhatalmazott személy, annak ellenjegyzésére a pénzügyi, gazdasági ügyintéző jogosult. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 2. §-ának hatálya alá tartozó választások helyi, területi előkészítésére, lebonyolítására felhasználandó pénzeszközök feletti kötelezettségvállalásra a jegyző, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére az általa felhatalmazott személy a jogosult.
(4) Nem szükséges előzetes, írásbeli kötelezettségvállalás az 50 000 forintot el nem érő kifizetések esetében. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját belső szabályzatban kell rögzíteni.
(5) Központi költségvetési szerv esetén éven túli kötelezettség vállalható
a) a tárgyévi előirányzat terhére, amennyiben a szakmai, műszaki teljesítés a következő év június 30-áig megtörténik,
b) a fejezeti kezelésű támogatási célelőirányzat következő évi előirányzata terhére - ha törvény, nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - legfeljebb a tárgyévi eredeti kiadási előirányzat 40%-ának mértékéig, beleértve az előzetesen vállalt kötelezettségek összesített állományát is,
c) a beruházásokkal, a több éven keresztül megvalósuló felújításokkal, a nemzetközi támogatások társfinanszírozási részével és a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekkel összefüggésben.
(6) A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan - a kinevezés, illetve a folyamatos teljesítést tartalmazó szerződések kivételével - olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege.
(7) Az ellenjegyzésre jogosultnak az ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy
a) a jóváhagyott költségvetés fel nem használt, illetve le nem kötött, a kötelezettségvállalás tárgyával összefüggő kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet,
b) a kötelezettségvállalás nem sérti-e a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat,
c) a kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó - az e rendelet 10. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerinti - eljárás megtörtént-e.
(8) Az ellenjegyző a (7) bekezdésben foglalt feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.
(9) Az ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt, ha nem ért vele egyet, illetve az nem felel meg a (7) bekezdés a)-c) pontjában rögzített feltételeknek, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre a kötelezettségvállaló írásban utasítja. Ez esetben az okmányt „a kötelezettségvállalás ellenjegyzése utasításra történt” záradékkal köteles ellátni, s erről a (2) bekezdés szerinti esetben központi költségvetési szerv esetén a felügyeleti szerv vezetőjét, egyéb költségvetési szerv esetén a pénzellátást végző költségvetési szerv vezetőjét, a (3) bekezdés szerinti esetben a helyi önkormányzat képviselő-testületét, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési szerve esetében a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testületét 8 napon belül értesíteni. A felügyeleti szerv és a pénzellátást végző költségvetési szerv e jelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül, a képviselő-testület pedig soron következő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
(10) Ha a költségvetési szervhez kincstári, illetve önkormányzati biztost jelöltek ki, akkor a kötelezettségvállalás - a kötelezettségvállaló és annak ellenjegyzésére jogosult személy aláírása mellett - a kincstári, illetve önkormányzati biztos külön írásbeli ellenjegyzése mellett érvényes.
(11) A helyi kisebbségi önkormányzatok kötelezettségvállalására, ellenjegyzésére, utalványozására és az érvényesítésre a (4) és (6)-(10) bekezdésekben, továbbá a 135. §-ban és a 137. §-ban foglaltak az irányadók.”
75. § Az Ámr. 135. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az érvényesítés a teljesítés szakmai igazolásán alapul. Az érvényesítést végző és a szakmai teljesítést igazoló nem lehet azonos személy.”
76. § Az Ámr. 136. §-ának (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A külön írásbeli rendelkezésként elkészített utalványon (utalványrendeleten) fel kell tüntetni]
„h) a kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vétel sorszámát.”
77. § Az Ámr. 137. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az utalvány ellenjegyzése során a 134. § (7)-(8) bekezdéseiben foglaltak értelemszerű alkalmazásával kell eljárni.”
78. § Az Ámr. 140. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kincstári költségvetési jelentés magában foglalja a kincstári költségvetéssel rendelkező éves előirányzatait, a tárgyhónap végéig igénybe vett előirányzat-felhasználási kereteit, a tárgyhónap végéig teljesített kiadásait, bevételeit teljes körűen.”
79. § Az Ámr. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelője az általa kezelt alap költségvetésének végrehajtásáról, a működési költségvetés végrehajtásáról, valamint a társadalombiztosítás által folyósított, nem társadalombiztosítási forrásból finanszírozott ellátásokról - a pénzügyminiszterrel közösen megállapított formában - havi jelentést nyújt be a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig a Pénzügyminisztériumhoz, az Egészségügyi Minisztériumhoz, a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz, az Állami Számvevőszékhez, a KSH-hoz, a Magyar Nemzeti Bankhoz és az ÁHH-hoz. Az I-III. hónap adatairól összevontan kell benyújtani a havi jelentést.
(2) Finanszírozási folyamatok értékelése és évközi ellenőrzése céljából a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelői havonta, a tárgyhót követő hónap utolsó munkanapjáig adatszolgáltatást teljesítenek - a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott tartalommal - a pénzforgalom és a könyvelés adatainak eltéréseiről.”
80. § Az Ámr. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„144. § (1) A helyi és a helyi kisebbségi önkormányzat az e rendelet 11. számú mellékletének megfelelő időközi költségvetési jelentést - a költségvetési szerveket is magában foglaló - önkormányzati szintre összesítve állítja össze és küldi meg a TÁH-hoz a tárgyév I-III. hónapjáról április 15. napjáig, az I-V. hónapjáról június 15. napjáig, az I-IX. hónapjáról október 15. napjáig, az I-XII. hónapjáról a tárgyévet követő év január 15. napjáig.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásokból a TÁH - a megyei és a fővárosi adatok feldolgozását követően - az összesítéseket április 20., június 20., október 20. napjáig, illetve a tárgyévet követő év január 20. napjáig mágneses adathordozón juttatja el a Pénzügyminisztérium kijelölt szervéhez.
(3) A (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatásokból készített összesítéseket a kijelölt szerv április 25. napjáig, június 25. napjáig, október 25. napjáig és a tárgyévet követő év január 25. napjáig küldi meg a Pénzügyminisztériumnak.”
81. § Az Ámr.145. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mérlegjelentést a TÁH-ok tárgynegyedévet követő hónap 30. napjáig, illetve a féléves beszámoló továbbításának határidejével egyezően juttatják el feldolgozásra az ÁHH-hoz.”
82. § Az Ámr. 149. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A központi költségvetési szervnek és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelőjének legkésőbb június 30-ig értékelnie kell, hogy a jogszabály által rábízott, továbbá az általa alapított, vagy a tulajdonosi részesedés formájában érdekeltségi körébe tartozó közhasznú társaságok, gazdasági társaságok, közalapítványok, alapítványok működése hogyan befolyásolja a szakfeladat támogatási szükségletét, a részükre nyújtott támogatás hogyan hatott e szervezetek által végzett tevékenység ellátásának színvonalára, gazdaságosságára, a jövedelmezőségre, a vagyon változására.
(7) A (6) bekezdés szerinti értékelést az elemi beszámoló szöveges indokolása részének kell tekinteni és azt a felügyeleti szervnek - e rendelet 19. számú melléklete szerinti adatszolgáltatási űrlap felhasználásával - július 31-ig meg kell küldenie a Pénzügyminisztériumnak, az alapító értékelésével együtt.”
83. § (1) Az Ámr. 150. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kincstári biztosnak)
„b) azt a jogi személyiségű társaságot, illetve annak név szerint megnevezett felelős személyét lehet kijelölni, akinek ágazati besorolása szakirányú, költségvetési szervnél referenciával rendelkezik és az a) pontban előírt követelményeknek, valamint a (7) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak igazoltan megfelel.”
(2) Az Ámr. 150. §-a (7) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Kincstári biztosként nem jelölhető ki az a személy, jogi személyiségű társaság, illetve annak név szerint megnevezett felelős személye:”
84. § Az Ámr. 151. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kincstári biztos megbízatásának megszűnésekor záró értékelést köteles készíteni, amelyet - a (3) bekezdés g) pontjában megjelölt intézkedési tervvel együtt - egyeztető ad hoc bizottsági tárgyaláson kell elfogadni a kijelölő, az ÁHH, a felügyeletet ellátó szerv és az érintett intézmény részvételével.”
85. § Az Ámr. 154. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az államháztartás pénzügyi információs rendszere az alábbi egymáshoz illeszkedő részekből áll)
„d) az államháztartás éves költségvetésének végrehajtását és az ehhez kapcsolódó rendszeres és eseti adatokat és információkat felölelő költségvetési végrehajtási rendszer;”
86. § (1) Az Ámr. 159. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vételét a felügyeleti szervnek kell)
„a) központi költségvetési szerv esetén - a (2) bekezdésben megjelöltek kivételével - az ÁHH-tól,”
(kérnie)
(2) Az Ámr. 159. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A TÁH a helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok törzskönyvi változásairól minden hónap 25-éig értesíti az ÁHH-t. A kincstári körbe tartozó költségvetési szervek esetében felügyeleti szervnek az ÁHH-t is 5 munkanapon belül értesítenie kell az ÁHH-t is érintő változtatásokról. Nem kincstári körbe tartozó költségvetési szerv esetében e változásokról a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek a számlavezető hitelintézetet is értesítenie kell.”
87. § Az Ámr. 161. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást]
„a) a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv az általa elismert lejárt tartozásállomány tekintetében - nemleges adat esetén is - havonta, a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-éig az ÁHH és a fejezet felügyeletét ellátó szerv,”
(részére teljesíti.)
88. § Az Ámr. a következő 164/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„Adatszolgáltatás egyes államháztartáson kívüli szervezetekről és tevékenységeikről a kormányzati szektorba történő besorolás eldöntéséhez, illetve végrehajtásához
164/A. § Az Európai Unió, az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Nemzetközi Valutaalap, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, valamint más nemzetközi szervezetek által előírt szabványoknak való megfelelés érdekében a kormányzati szektor fogalmába tartozó államháztartáson kívüli szervezetek körének meghatározásához e szervezetek tevékenységére vonatkozóan tulajdonosaiknak, felügyeleti szerveiknek, illetve finanszírozó költségvetési fejezetüknek éves és évközi adatszolgáltatást kell teljesíteniük a 20. számú mellékletben foglaltak szerint.”
89. § Az Ámr.165. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyminiszter és a felügyeleti szerv vezetője az e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit, továbbá a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket a belső szabályzatában meghatározott módon átruházhatja. A különböző adatszolgáltatásokkal kapcsolatosan a bejelentésre, aláírásra jogosultak jegyzékét - külön tájékoztatóban foglaltak szerint - az ÁHH és a Kincstár, illetve a Pénzügyminisztérium rendelkezésére kell bocsátani.”
90. § Az Ámr. 2. számú mellékletében foglaltak az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően módosulnak. Az Ámr. 5. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép. Az Ámr. az e rendelet 3. számú melléklete szerinti 5/a. számú melléklettel egészül ki. Az Ámr. 6/a. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete, 7. számú melléklete helyébe e rendelet 5. számú melléklete, 10/a. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete, 10/b. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete, 16. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép. Az Ámr. kiegészül az e rendelet 9-11. számú mellékletével megállapított 18-20. számú melléklettel.

Záró rendelkezések

91. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az Ámr. e rendelet 6. §-ával megállapított 8. §-ának (3) bekezdése, az Ámr. e rendelet 27. §-ával megállapított 46. §-a (6) bekezdésének a) pontja, az Ámr. e rendelet 29. §-ának (1) bekezdésével megállapított 49. §-ának (3) bekezdése, az Ámr. e rendelet 33. §-ával megállapított 57. §-a (2) bekezdésének e) pontja, az Ámr. e rendelet 34. §-ával megállapított 58. §-ának (5) bekezdése, valamint az Ámr. e rendelet 35. §-ával megállapított 59. §-ának (2), (5) és (6) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az Ámr. 4. számú mellékletéből 2002. január 1-jétől törlésre kerülnek a Környezetvédelmi Minisztérium 8. cím, 2. alcím 5. jogcímcsoport „Balaton intézkedési terv és nagy tavaink védelme program”, a 8. cím, 5. alcím 1. jogcímcsoport „ANP intézményfejlesztés technikai feltételeinek megteremtése”, a 8. cím, 5. alcím 2. jogcímcsoport „ANP jogharmonizáció műszaki megalapozása, szabványosítás”, valamint a XIX. Szociális és Családügyi Minisztérium 15. cím, 10. alcím, 14. jogcímcsoport „Gyermekvédelmi intézmények, prevenciós programok és szolgálatok fejlesztése”, továbbá a XXII. Pénzügyminisztérium 13. cím, 3. alcím „Országmozgósítás gazdasági felkészülés központi kiadásai” elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzatok.
(4) Az e rendelet 41. §-ával megállapított Ámr. 66. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, (2) bekezdésében, valamint (6) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltakat először a 2002. évi előirányzat-maradvány elszámolása során kell alkalmazni.
(5) Az e rendelet 2. §-ával megállapított Ámr. 2. §-ának 55-56. pontjában foglaltakat először a 2003. évi költségvetési törvényjavaslat előkészítése során kell alkalmazni.
(6) Felhatalmazást kap az ÁHH, hogy a felügyeleti szerv adatszolgáltatása alapján előrehozott keretnyitást hajtson végre a 2002. február 10-ig esedékes illetményekre és a munkaadókat terhelő járulékokra.
(7) A 2001. december 31-ig meghirdetett és a Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája által véleményezett pályázati felhívások alapján benyújtott pályázatokra a pályázati felhívás meghirdetésekor hatályos szabályok az irányadóak.
(8) A középirányító szervekre, a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre, valamint a részjogkörrel rendelkező költségvetési szervekre vonatkozó, e rendelettel megállapított előírásokat oly módon kell érvényesíteni, hogy az érintett költségvetési szervek legkésőbb 2003. január 1-jétől az Ámr.-ben meghatározott rend szerint működjenek.
(9) Az e rendelet 8. §-ával megállapított Ámr. 10. §-ában foglaltak szerinti tartalmú szervezeti és működési szabályzatokat, valamint az ahhoz kapcsolódó belső szabályzatokat, továbbá az e rendelet 35. §-ával megállapított Ámr. 59. §-ának (10) bekezdésében és az e rendelet 89. §-ával módosított Ámr. 165. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályozást 2002. április 30-áig kell elkészíteni, illetve kiegészíteni, módosítani.
(10) Az Ámr. e rendelet 31. §-ával meghatározott 52/C. §-ának rendelkezéseit első ízben a 2002. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatások és hozzájárulások év végi elszámolása során kell alkalmazni.
(11) Az e rendelet 35. §-ával megállapított Ámr. 59. §-ának (9)-(10) bekezdésében foglaltakat e rendelet hatálybalépését követően megkötendő szerződésekre kell alkalmazni. Az érvényben lévő, korábban megkötött szerződéseket legkésőbb 2002. december 31-ig e rendeletben foglaltak szerint kell módosítani.
(12) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ámr. 2. §-ának 11., 12.,15., 24., 29., 36., 38. és 43. pontja, 3. §-ának (7) bekezdése, 15. §-ának (2) bekezdése, 21. §-ának (1) bekezdése, 24. §-ának (3) bekezdése, 34. §-ának (2) bekezdése, 39. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 40. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 49. §-ának (2) bekezdése, 57. §-a (2) bekezdésének f) pontja és (4) bekezdése, 58. §-ának (1) bekezdése, 60. §-a (1) bekezdésének d) pontja és (2) bekezdése, 68. §-ának (6) bekezdése, 71/A. §-ából az „és (2)” szövegrész, 72. §-ának (3) és (4) bekezdése, 76. §-ának (1) bekezdése, 106. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 106. §-ának (5) bekezdése, a 114. §-a (5) bekezdésének b)-c) pontja, 115. §-ának (8) bekezdése, 143. §-ának (2) bekezdése, valamint a 8/c. számú melléklet 1/b)-c) pontja, 2.2. pontja, 2.1. pontjából a „legalább 30x40 cm nagyságú” szövegrész.
(13) Az Ámr. 117. §-ának (5) bekezdésében „az APEH Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézete (a továbbiakban: APEH-SZTADI) útján” szövegrész, az Ámr. 119. §-ának (2) bekezdésében, 121. §-ának (2) bekezdésében, 122. §-ának (1) bekezdésében „az APEH-SZTADI útján” szövegrész, valamint az Ámr. 126. §-a (1) bekezdésének b) pontjában „az APEH útján” szövegrész 2002. március 1-jétől hatályát veszti.
(14) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Ámr. 81. §-ának (2) bekezdésében a „87. § (2) és (8) bekezdésében” szövegrész helyébe a „87. § (2) bekezdésében” szövegrész, valamint az Ámr. 1/b., 1/c., és 13-15. számú mellékletei fejlécében a „Magyar Államkincstár” szövegrész helyébe az „Államháztartási Hivatal” szövegrész lép.
(15) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 62. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti, 6. számú mellékletének 10. francia bekezdésében szereplő „Vaspári” szövegrész helyébe a „Vasvári”, 10. számú mellékletének 20. francia bekezdésében „A Bizottság közleménye az állami intézmények által történő földvásárlásról (HL C sorozat 209/3 szám; 1997)” szövegrész helyébe „A Bizottság közleménye az állami intézmények által történő földértékesítéssel kapcsolatos támogatástartalomról (HL C sorozat 209/3 szám; 1997)” szövegrész lép.
(16) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének D) pontja helyébe e rendelet 12. számú melléklete lép.