281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. §-ában foglalt felhatalmazás, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 56. §-ának (6) bekezdése alapján a Kormány az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól a következőket rendeli el:

I. Rész

A RENDELET HATÁLYA

1. § A rendelet hatálya az Öpt. 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak közül az Öpt. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott nyugdíjpénztárakra (a továbbiakban: pénztár), valamint az Öpt. 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervekre és szervezetekre terjed ki.

II. Rész

BEFEKTETÉSI ÉS LIKVIDITÁSI SZABÁLYOK

Általános rendelkezések

2. § (1) A pénztár eszközeit - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - kizárólag az e rendeletben meghatározott befektetési formákba és befektetési eszközökbe fektetheti be, illetve eszközeit ilyen befektetési formákban tarthatja.
(2) A pénztár csak saját eszközeit fektetheti be.
(3) E rendelet befektetési szabályai nem vonatkoznak:
a) a kihelyezett kiegészítő vállalkozásból származó részesedésre,
b) a pénztár működtetésére és szolgáltatásainak nyújtására használt tárgyi eszközökre, valamint az ilyen tárgyi eszközök létrehozását, beszerzését szolgáló beruházásokra.
3. § (1) A pénztár a befektetett eszközeit az 1. számú mellékletben meghatározott eszközökben tarthatja, illetve ezen mellékletben meghatározott eszközcsoportok szerint kell nyilvántartania.
(2) A pénztár befektetett eszközeire vonatkozó befektetési és likviditási keretszabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
4. § (1) A vagyonkezelési tevékenység eredményességének mérése érdekében a pénztár eszközeit a 3. számú mellékletben szabályozott előírásoknak megfelelően kell értékelni. Az értékelés eredményét ismertető tájékoztatót az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként kell a közgyűlés elé terjeszteni.
(2) A pénztárnak az (1) bekezdés szerinti adatokat - e rendelet előírásainak megfelelően - nyilvánosságra kell hoznia. Ez nem érinti a pénztári tagság kötelező tájékoztatását, ami az éves beszámoló elfogadásával történik.
5. § (1) A pénztár befektetett eszközeit (portfólióját) úgy kell csoportosítani, hogy a fedezeti tartalék eszközei befektetésének eredményei elkülönítetten is megállapíthatók legyenek.
(2) A pénztári befektetések e rendeletben meghatározott szabályozási mértékeit (limitek) a befektetett eszközök könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani.
(3) A pénztár a hozamráta számításhoz a pénzforgalmi számláján és a befektetési számláján történő pénzmozgásokról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely alapján a befektetésekkel kapcsolatos pénzáramlások napi szinten - legalább az (1) bekezdésnek megfelelő részletezettséggel - elkülöníthetők az egyéb be- és kifizetésektől.
6. § (1) A befektetett pénztári eszközök állománya csak a támogató adománya vagy az induló vagyon összetétele miatt térhet el az előírt arányoktól és formáktól. Az eltérésről a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (a továbbiakban: Felügyelet) a befektetési és likviditási jelentés benyújtásával egyidejűleg értesíteni kell.
(2) Amennyiben a pénztár az induló vagyon részeként vagy a támogató adománya miatt az e rendeletben meghatározott eszközcsoportokba nem tartozó, befektetett pénztári eszköznek minősített befektetéssel rendelkezik, azt be nem sorolt befektetett pénztári eszközként kell kimutatni.
(3) A pénztár az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott állapot létrejöttétől számított fél éven belül köteles:
a) az előírt befektetési arányoktól való eltérést megszüntetni,
b) a be nem sorolt befektetett pénztári eszközöket az eszközcsoportok között felsorolt befektetési formák valamelyikébe átalakítani.
7. § Amennyiben a pénztár választható befektetési portfólió rendszert működtet, e rendeletnek a pénztárak fedezeti tartalékának egyéni számlák tartalékára vonatkozó rendelkezéseit a választható portfóliók mindegyikére alkalmazni kell.

III. Rész

A PÉNZTÁRI BEFEKTETÉSEK BIZTONSÁGI SZABÁLYAI

A befektetett pénztári eszközök befektetésének elvei

8. § (1) A pénztári befektetéseknek összhangban kell lennie a pénztár rövid lejáratú (éven belüli) és hosszú távú (éven túli) kötelezettségeivel, fenntartva a pénztár folyamatos fizetőképességét.
(2) A befektetéseket - a fedezeti ügyletek kivételével - úgy kell megválasztani, hogy az egyes befektetések hozama a lehető legkisebb mértékben függjön más befektetések hozamától.
(3) A pénztári befektetéseket az egyes eszközcsoportokon belül is - befektetési formánként, illetőleg kibocsátónként - meg kell osztani.
(4) A pénztár által működtetett magánnyugdíjpénztár esetében a pénztár önkéntes és magánpénztári vagyonrésze közötti belső átcsoportosítás, illetve közvetlen adásvétel tilos.
9. § A pénztár befektetései között ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya - az állampapírok kivételével - nem haladhatja meg az összes pénztári eszköz 10%-át.

A pénztárak számlavezetése és letétkezelése

10. § (1) A pénztár köteles pénzforgalmát hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlán bonyolítani, számlavezetőjét és számlájának számát a számlamegnyitást követően haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek. A pénztár a pénzforgalmi számla alszámláin bonyolíthatja le többek között szolgáltatási tevékenységéhez, a tagsági viszony megszűnéséhez, a tagdíj gyűjtéséhez, valamint a szervezete működéséhez kapcsolódó pénzforgalmat. A folyamatos működéshez szükséges pénzforgalmon felüli, befektetésre kerülő pénzeszközeit a pénztár a letétkezelőnél vezetett befektetési számlára utalja.
(2) A pénztár befektetési tevékenységéhez kapcsolódó pénzforgalmát a számára letétkezelői szolgáltatást végző hitelintézetnél, kizárólag külön e célra befektetési számlán köteles bonyolítani.
11. § A pénztár a letétkezelési feladatok ellátásával a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) szerinti letétkezelési tevékenységre feljogosított hitelintézetet köteles megbízni. A pénztárnak - a letétkezelési szerződés felmondási idejének tartamát kivéve - csak egy letétkezelője lehet. A pénztár köteles a Felügyeletet 30 napon belül - a Felügyelet által meghatározott módon - értesíteni a pénztári letétkezelésre vonatkozó megbízásról, befektetési számlájának számáról, illetve a megbízás felmondásáról.
12. § (1) A pénztár nem bízhatja meg pénztári letétkezeléssel azt a szervezetet,
a) amely a pénztár pénzeszközeinek befektetését vagy befektetett eszközeinek adásvételét végzi,
b) amelyhez a pénztár befektetési üzletmenetét részben vagy egészben kihelyezi,
c) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amely ellen a tárgyévet megelőző két évben csődeljárást folytattak le,
d) amely 10%-ot meghaladó mértékben közvetlenül, vagy közvetve tulajdonosa a pénztár vagyonkezelőjének,
e) amelynek 10%-ot meghaladó mértékben tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, aki a pénztár vagyonkezelőjében 10%-ot meghaladó mértékű tulajdonnal rendelkezik,
f) amelyhez a pénztár nyilvántartásainak vezetését kihelyezte.
(2) A pénztár befektetési döntéseinek meghozatalára feljogosított személy vagy a döntéshozó testület tagja nem lehet a letétkezelő tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású alkalmazottja. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a pénztárnak van vagyonkezelője.
13. § (1) A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen látja el:
a) vagyonkezelőnként befektetési számlát (számlákat) vezet a pénztár javára, ideértve a pénztár saját befektetési tevékenységét is, amely(ek), ha a pénztár pénzforgalmi számláját vezető hitelintézet és a letétkezelő egy szervezet, a pénzforgalmi számla alszámlái is lehetnek,
b) vagyonkezelőnként értékpapírszámlát (értékpapírszámlákat) és értékpapír letéti számlát (számlákat) vezet a pénztár javára,
c) ellátja a letéti őrzéssel kapcsolatos teendőket,
d) ellátja a pénztár tulajdonában lévő, nyomdai úton előállított értékpapírok letétkezelését,
e) beszedi a pénztár értékpapírszámláján, értékpapír letéti számláján nyilvántartott értékpapírok után járó hozadékot és egyéb járandóságokat,
f) elvégzi a befektetett pénztári eszközök piaci értékének meghatározását,
g) ellenőrzi a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását,
h) elszámolja és nyilvántartja az értékpapír ügyleteket, amelyek alapján összeveti a befektetési számlán történt pénzforgalmi mozgásokat az értékpapír-állomány változásával, és a pénztár rendelkezése alapján végzi a folyószámlára történő utalást,
i) ha a pénztár úgy dönt, a pénztár felhatalmazása alapján eljár a pénztár tulajdonosi jogai gyakorlásának a biztosítása érdekében a letétkezelésben lévő értékpapírok vonatkozásában.
(2) A pénztári letétkezelő tevékenységét a pénztár érdekében, a letétkezelésre vonatkozó megbízásoknak megfelelően köteles végezni. Abban az esetben, ha a letétkezelő a befektetési előírások megsértését észleli, azt legkésőbb a következő munkanapon köteles a Felügyeletnek és a pénztárnak jelenteni, és a pénztári szolgáltatót (szolgáltatókat) értesíteni. A letétkezelő a jogszabályba ütköző megbízásokat köteles visszautasítani. A letétkezelő a befektetési limitek figyelését és az értékelést a kötésnapi elszámolás alapján végzi.
(3) A vagyonkezelő a napi ügyletekről teljes körűen tájékoztatja a letétkezelőt. A letétkezelő kezelésében lévő pénztári eszközöket folyamatosan a letétkezelőnél vezetett befektetési, illetve értékpapírszámlán kell tartani, kivéve azon átmeneti elszámolási periódusokat, amelyekre a vagyonkezelő igazolni tudja, hogy a technikai elszámolás módja és/vagy a költséghatékonyság indokolja ennek hiányát.
14. § (1) A pénztár a Pénzkezelési Szabályzatában köteles rögzíteni a pénztár pénzforgalmi számlája, illetve a letétkezelőnél vezetett befektetési számlája (számlái) közötti pénzáramlásokra vonatkozó szabályokat.
(2) A Pénzkezelési Szabályzatban kell rendelkezni az utalások határidejéről, valamint azok eljárási és nyilvántartási rendjéről. Rendezni kell különösen a szolgáltatás, a tagsági viszony megszűnése, a működéshez és a befektetéshez kapcsolódó költségek, valamint a befektetésekhez kapcsolódó egyéb pénzforgalom szabályait.
(3) A Pénzkezelési Szabályzatban meg kell határozni, hogy a pénztár mely alkalmazottja, tisztségviselője milyen összeghatárokon belül és mely befektetési (al)számla vonatkozásában adhat utasítást a letétkezelőnek.

A pénztár vagyonkezelése

15. § (1) A pénztár az Öpt. 37. §-ának (4) bekezdése alapján az Öpt. 36. §-ának (6) bekezdésében, valamint 38. §-ában foglalt feltételek mellett vagyonkezelési tevékenységét részlegesen vagy teljes egészében kihelyezheti.
(2) A pénztár a vagyonkezelést abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha
a) ezt a pénztár alapszabálya tartalmazza,
b) vagyonkezelési és vagyonértékelési szabályzattal rendelkezik,
c) a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan büntetlen előéletű, külön jogszabályban előírt értékpapír-forgalmazói vizsgával, és ha befektetési portfóliója ingatlant is tartalmaz, ingatlanforgalmazói szakvizsgával rendelkező - egymilliárd forintnál nagyobb saját kezelésű befektetett eszközök esetében vele munkaviszonyban álló - személy(eke)t köteles alkalmazni, aki(k) szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetőleg könyvvizsgálói végzettség) és legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkezik.
16. § (1) A pénztár befektetési politikáját az igazgatótanács alakítja ki. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei, a befektetési politikában érvényre juttatandó pénztártagi és pénztári érdekek,
b) a pénztár kockázatvállaló képessége, valamint a pénztár meglévő, illetve várható kötelezettségei alakulása alapján meghatározott befektetési stratégiai eszközallokáció (minimum és maximum arányok) és a megcélzott hozamok mutatói (referencia indexek),
c) a befektetési politika meghatározásának, teljesülése értékelésének és módosításának feltételei (ideértve az ehhez kapcsolódó jogosultságokat és felelősséget),
d) a befektetési tevékenység végrehajtásában a pénztár tisztségviselői, alkalmazottai és szolgáltatói - beleértve a vagyonkezelő(ke)t és a letétkezelőt - közötti feladatmegosztás alapelveinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos folyamatos ellenőrzés, valamint a szükségessé váló beavatkozás általános érvényű módja és feltételei,
e) a pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottai, a letétkezelő, a vagyonkezelő(k) kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának az a) pontban foglaltakhoz igazodó irányelvei,
(2) A pénztár befektetési politikája az eszközcsoportokból portfólió osztályokat alkothat, és ezekre korlátozásokat is felállíthat.
(3) A pénztár igazgatótanácsa a vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó döntés, a pénztári vagyonkezelő kiválasztása és tevékenységének ellenőrzése során a pénztártagok érdekében köteles eljárni.
(4) A pénztár igazgatótanácsa köteles a pénztári vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól - a pénztár beszámolási kötelezettségeihez igazodóan - írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni.
(5) A befektetési politikát megvalósító személyek/megbízottak részére a befektetési politika rájuk vonatkozó részét vagyonkezelési irányelvekbe kell foglalni. A vagyonkezelési irányelvek kötelező tartalmi eleme a kezelt portfólió vonatkozásában megengedett befektetési eszközök portfólión belüli minimum és maximum arányai és a kezelt portfólióra vonatkozó referencia indexek meghatározása.
(6) A vagyonkezelési irányelvek esetében referencia index alatt értendő a kezelt portfólió jellemző összetételét tükröző tőkepiaci index vagy több tőkepiaci index kombinációja, melynek adott időszak alatti változása összehasonlítható a kezelt portfólió adott időszak alatti, az adott portfólióval kapcsolatos pénzáramlást figyelembe vevő vagyonkezelői hozamrátával. A vagyonkezelési irányelvekben foglalt referencia indexeknek összességében összhangban kell állniuk a pénztárszintű befektetési politika referencia indexével.
(7) A befektetési politikát a pénztár minden esetben köteles annak elfogadását követő 15 napon belül a Felügyelethez benyújtani. A Felügyelet jogkörében eljárva megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(8) Az igazgatótanács legalább évente köteles döntést hozni a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. A meghozott döntésről az igazgatótanács legkésőbb a pénztár közgyűlésének soron következő ülésén ad tájékoztatást.
(9) A pénztár az éves beszámoló kiegészítő mellékletében köteles beszámolni a tárgyévre vonatkozó befektetési politikáról, annak teljesítéséről, illetve a befektetési politikával kapcsolatos jövőbeni elképzeléseiről.
(10) A pénztár aktuális befektetési politikájának tartalmi kivonatát
a) a pénztárba belépni kívánó magánszeméllyel meg kell ismertetni,
b) a pénztártaggal kérésére, a pénztár alapszabályában szabályozott módon ismertetni kell.
17. § (1) A napi piaci eszközértékelésre nem kötelezett pénztár a negyedévet követő 45. napig az e rendelet 9. számú melléklete „A” táblázatának (portfólió-állomány) az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott eszközcsoportok szerinti összesítői adatait a Felügyelet által meghatározott formában és módon bejelenti a Felügyeletnek.
(2) A napi piaci eszközértékelésre nem kötelezett pénztár esetében a pénztár vagyonkezelését végző alapkezelő által a pénztár részére vásárolt, illetve a pénztári portfólióból eladott, saját alapja által kibocsátott befektetési jegyek adatait a letétkezelő a Felügyelet által meghatározott módon és tartalomban köteles bejelenteni a Felügyelet részére, a pénzügyi teljesítést követő nap 15 óráig.
(3) A napi piaci eszközértékelésre kötelezett pénztár esetében az eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést a letétkezelő az e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott tartalommal - külön feltüntetve a pénztár vagyonkezelését végző alapkezelő saját alapja által kibocsátott befektetési jegyeire vonatkozó tranzakciókat - a letétkezelő a letétkezelési szerződésben meghatározott módon elérhetővé teszi a pénztárnak, valamint legkésőbb a tárgynapot követő második nap 15 óráig megküldi a Felügyelet részére a Felügyelet által meghatározott formában és módon.
(4) A végelszámolás, illetve felszámolás időtartama alatt a pénztárnak a 9. számú melléklet szerinti napi portfólió jelentést nem kell készítenie.
18. § (1) Nem bízható meg pénztári vagyonkezeléssel az a gazdasági társaság,
a) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja, vagy a pénztár vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója,
b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le.
(2) Amennyiben a pénztári vagyonkezelő a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.
19. § (1) A pénztár nem bízhatja meg letétkezelési feladatokkal a vagyonkezeléssel, illetve a szolgáltatási feladatokkal megbízott gazdálkodó szervezetet.
(2) A pénztári szolgáltató és a letétkezelő között sem közvetlen, sem 10%-ot meghaladó közvetett tulajdonosi, sem egyéb olyan gazdasági kapcsolat nem lehet, amely összeférhetetlen a letétkezelői feladatok ellátásával.
(3) A pénztár által a befektetések irányítására alkalmazott személy és a befektetéssel kapcsolatos szervezeti egység dolgozója nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan feladatkörben dolgozó személy, aki a letétkezeléssel kapcsolatosan utasításokat adhat.
(4) A pénztár vagyonkezelőjénél vagyonkezelést irányító, illetőleg vagyonkezeléssel foglalkozó személy nem lehet a pénztár letétkezelőjénél tisztségviselő, vezető állású alkalmazott vagy olyan beosztásban dolgozó személy, aki a letétkezeléssel foglalkozó szervezeti egységet irányítja, vagy annak közvetlen utasításokat adhat.
(5) A vagyonkezelő és letétkezelő közötti összeférhetetlenség esetén a pénztár köteles vagy a letétkezelői szerződést vagy a vagyonkezelői szerződést haladéktalanul felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.
20. § (1) A pénztár vagyonkezelője (vagyonkezelői), a pénztárral kötött szerződés feltételei szerint, önállóan rendelkezik a kezelésébe átadott pénztári portfólió és a szerződés tartama alatt a szerződés szerint átadásra kerülő pénztári eszközök felett, valamint gondoskodik a kezelésbe vett pénztárvagyon e rendeletben meghatározott elvek és befektetési politika szerinti hasznosításáról és újra befektetéséről. Ezen belül
a) a pénztár által megfogalmazott, a vagyonkezelőre bízott portfólióra vonatkozó vagyonkezelési irányelvek kereteit figyelembe véve meghatározza a kezelésébe átadott pénztárvagyon befektetéseinek összetételét és lejáratát,
b) szervezi és irányítja a kezelésébe adott pénztárvagyon befektetési ügyleteit;
c) vezeti a vagyonkezelésbe átadott befektetett pénztári eszközök nyilvántartását.
(2) A vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a kezelésbe adott pénztárvagyonra vonatkozó, a 16. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vagyonkezelési irányelveket. A szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelő mely esetekben és milyen mértékben felel azért, ha a kezelésbe átadott pénztári vagyon vonatkozásában a rá vonatkozó vagyonkezelési irányelvek nem teljesülnek.
(3) A pénztári vagyonkezelő a rá bízott vagyon eszközeit nyilvántartásaiban elkülönítetten mutatja ki, de az elkülönített számlákon kimutatott pénztári eszközöket mérlegében nem szerepeltetheti.

IV. Rész

A PÉNZTÁRAK TELJESÍTMÉNYMÉRÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A teljesítménymérés alapelvei

21. § (1) A pénztár befektetési teljesítményének a vagyonkezelés hatékonysága szempontjából történő értékelését a pénztárnak negyedévenként, valamint egy pénzügyi év vonatkozásában az év egészére kell elvégeznie.
(2) A pénztár a 3. számú mellékletben meghatározott értékelési elvek alapján határozza meg eszközei piaci értékét.
22. § (1) A portfólió piaci értékét, a pénztár vagyonkezelését az értékelés napján részben vagy egészben végző vagyonkezelőnként kell kimutatni.
(2) A vagyonkezelők szerinti kimutatást szervezetenként kell összeállítani, a pénztár saját vagyonkezelésében lévő részt is beleértve.
(3) A vagyonkezelő által kezelt portfólió szempontjából nyitó dátumnak a pénztár részéről történt első vagyonátadás időpontját kell tekinteni.
(4) Abban az esetben, ha a pénztár a házipénztár pénzeszközei, a bankszámlák pénzeszközei és a bankbetétek kezelésén kívül minden más vagyonkezeléssel egyetlen vagyonkezelőt bízott meg, szabad választása szerint értékelheti az egész vagyont - a pénztár és a vagyonkezelő viszonyában - egyben vagy megosztva.

A pénztári hozamráta meghatározásának elvei

23. § (1) A pénztári hozamráta kiszámításának képletét a 4. számú melléklet tartalmazza. A hozamrátát ki kell számolni a pénztár egészére, valamint a fedezeti tartalékra vonatkozóan.
(2) Az olyan nyugdíjpénztár esetében, amelyik magán-nyugdíjpénztári feladatokat is ellát, a pénztár egészére vonatkozó hozamráta ezen rendelet értelmében az önkéntes nyugdíjpénztári funkcióhoz tartozó vagyonra vonatkozik.
(3) Amennyiben a fedezeti tartalék megosztva kerül vagyonkezelésre, akkor vagyonkezelőnként is - ideértve a pénztár által végzett vagyonkezelést - el kell végezni a vagyonkezelési teljesítményt kifejező hozamráta és a referencia index hozamrátájának kiszámítását.
(4) Pénztárak egyesülése esetén a jogutód pénztárnak az egyesülés előtti időszakra vonatkozó hozamszámításaiban és kimutatásaiban a jogelőd pénztáraknak az adott időszakra eső, tőkével súlyozott hozamráta értékeit kell használni. Ezt a szabályt beolvadás esetén csak akkor kell alkalmazni, ha a beolvadó pénztár beolvadás előtti zárómérlegének főösszege a befogadó pénztár mérleg főösszegének 3%-ánál nagyobb.
24. § (1) A pénztárnak az alapítás negyedévét követő negyedévtől kezdődően az előírt hozamráta értékeket a negyedév egészére, illetve év végén, év közbeni alapítás esetén az alapítás időpontjától kezdődően az egész évre kell meghatároznia.
(2) Az éves hozamrátát ki kell számolni a pénztár egészére, valamint a fedezeti tartalékra, a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlák tartalékára és a szolgáltatási tartalékra, a pénztári portfóliót megbontva külső vagyonkezelő szervezet(ek) által kezelt portfólió(k)ra és a pénztár saját kezelésében lévő eszközökre is.
(3) Vagyonkezelő szervezet megbízása esetén a 22. §-ban foglaltakat azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy vagyonkezelő(k) és a pénztár által megosztva vagy kizárólag vagyonkezelők által kezelt pénztári vagyon összesített hozamának meghatározásakor, a pénztárat egésznek tekintve kell az előírt képletbe a különböző szervezetek [pénztár, vagyonkezelő(k)] adatait összesítve behelyettesíteni, és a hozamrátát meghatározni.

Nyilvánosságra hozatal

25. § (1) A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi év lejártát követő 180 napon belül köteles nyilvánosságra hozni:
a) pénztár a tárgyév eleji és végi taglétszámát,
b) a tagdíjbevételeknek a pénztári tartalékok közötti megosztásának arányszámait, illetve azok esetleges változásait a tárgyévben,
c) a pénztár egészének a tárgyévi és az azt megelőző négyévi nettó hozamrátáját a 4. számú mellékletben leírt módszerrel számítva, valamint a - negyedéves értékek láncszorzataként számított - referencia index ugyanazon időszakra vonatkozó hozamrátáját. A referencia index hozamrátáját csak 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra kell publikálni,
d) a pénztár teljes vagyonának tárgyévi nyitó és záró értékét,
e) a pénztár teljes vagyonának tárgyévi eszközcsoportonkénti százalékos megoszlását az év elején és végén,
f) a tárgyévet követő évre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportonkénti megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást és a referencia indexet.
(2) A pénztár tájékoztatóiban, hirdetéseiben és bármilyen nyilvánosságra hozatalában csak az e rendelet által meghatározott módon számolt, a pénztárra vonatkozó hozamrátáit közölheti.
(3) A nyilvánosságra hozatal során a pénztár más pénztár teljesítményével összehasonlítást nem tehet, illetve azt nem minősítheti.
(4) A pénztár által nyilvánosságra hozandó adatokat a Pénzügyi Közlönyben és legalább egy országos terjesztésű napilapban kell nyilvánosságra hozni. Országos terjesztésű napilap helyett a pénztár alapszabályában rögzített szerveződési elvei és tájékoztatási rendszere szerint az a pénztár hozhatja nyilvánossága adatait, amelyik
a) ágazati vagy munkahelyi alapon szerveződik, vagy
b) tagságának 90%-a egy munkáltatói csoporthoz vagy ágazathoz tartozik.

V. Rész

EGYÉB GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOK

Hitelfelvétel

26. § (1) A pénztár a működési és a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 12 havi lejáratú hitelintézeti hitelt vagy kölcsönt vehet fel.
(2) A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege nem haladhatja meg a két tartalék együttes - a hitel vagy a kölcsön futamidejére tervezett, és a pénztár éves pénzügyi tervében meghatározott - bevételeinek 30%-át.

Tagi kölcsön

27. § (1) A pénztártag részére tagi kölcsön egy alkalommal, a várakozási idő 3. évét követően nyújtható.
(2) A tagi kölcsönök együttes állománya nem haladhatja meg a pénztár fedezeti tartaléka mindenkori állományának 5%-át.
(3) A tagi kölcsön összege nem haladhatja meg a pénztártag egyéni számláján a kölcsönfelvétel időpontjában nyilvántartott összeg 30%-át. A tagi kölcsön lejárati ideje legfeljebb 12 hónap.
(4) A tagi kölcsön nyújtásának egyéb feltételeit a pénztár alapszabályában kell meghatározni.

Hozamfelosztási szabályzat

28. § (1) A pénztárnak hozamfelosztási szabályzatot kell készítenie. A hozamfelosztási szabályzat tartalmazza mindazon szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján az időszaki hozamokat a pénztár meghatározza, valamint az egyes tartalékok és számlák között felosztja, illetve jóváírja.
(2) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó nettó hozambevételeket (hozambevételek és a befektetések költségeinek különbözete) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára, a hozamjóváíráskor fennálló egyenleg és az időtényező figyelembevételével negyedévente kell jóváírni.
(3) A hozamfelosztási szabályzatnak rendelkeznie kell a be- és kilépő tagok esetében követendő eljárásról is.

A pénztárak közötti átlépésekre, kilépésekre és haláleseti kifizetésekre vonatkozó speciális szabályok

29. § (1) A pénztártag másik pénztárba történő átlépése vagy a pénztárból történő kilépése esetén a tag követelésének átutalását legkésőbb a tag - az átadó pénztárnál történő - átlépésre, kilépésre vonatkozó bejelentésének negyedévét követő 50 napon belül kell elvégezni.
(2) A pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy a pénztárból történő kilépésekor a tag követeléséből legfeljebb az átlépéssel, kilépéssel kapcsolatos tényleges, indokolt, kalkulációval alátámasztott költségek vonhatók le.
(3) A pénztártag halála miatt szükségessé váló egyösszegű kifizetést a pénztártag elhunyta igazolásának, illetve a kifizetésre való jogosultság igazolásának negyedévét követő 50 napon belül kell teljesíteni.
(4) Az értékelési különbözet elszámolásánál az adott negyedévben belépő pénztártag egyéni számlájának összegét erre a negyedévre nem kell figyelembe venni.

A számlaértesítő tartalma

30. § (1) A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig. A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek legalább tartalmaznia kell:
a) a pénztár elérhetőségeit,
b) a tag azonosítására szolgáló adatokat,
c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,
d) a tagdíjjellegű bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait,
e) a tárgyévi nyitó egyenleget vagy a más pénztárból áthozott követelést,
f) a tag által fizetett tagdíjat, a munkáltatói hozzájárulást, az egyéni számlán jóváírt tagdíjjellegű bevételeket összesen,
g) a rendszeres és eseti támogatást, adományt,
h) az egyéni számlán jóváírt kedvezményezetti (örökösi) jogon áthozott követelést (jóváírt egyéb bevételek),
i) a jóváírt egyéb bevételek (pl. átcsoportosítások) és ráfordítások egyenlege,
j) a befektetési tevékenység eredménye (befektetési tevékenység egyéni számlára jutó nettó hozambevételei),
k) a választható befektetési portfólió váltási költségeit,
l) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét,
m) a tagi követelés piaci értékét,
n) a tag egyéni számlakövetelésére jutó értékelési különbözetet,
o) a tag által választott befektetési portfólió(k) megnevezését.
(2) Azon tételeket, amelyeknél nulla érték adódik, nem kötelező feltüntetni a számlaértesítőn.
(3) Amennyiben a pénztár egyéni számlára vonatkozó hozamrátát közöl a számlaértesítőben, akkor köteles feltüntetni a számítás módját is, amelynek alapján a tag a számlakivonaton szereplő adatokból azt ellenőrizni tudja.

VI. Rész

A PÉNZTÁRAK BIZTOSÍTÁSMATEMATIKAI ELŐÍRÁSAI ÉS PÉNZÜGYI TERVEZÉSÉNEK EGYES SZABÁLYAI

31. § (1) A pénztár az egyéni számlákhoz és a szolgáltatási számlákhoz kapcsolódó nyilvántartások alapján a tagdíjfizetők létszámáról, az egyéni számlák állásáról, a tagdíjfizetés szüneteltetéséről és a szolgáltatások igénybevételéről évente elkészíti az 5-8. számú mellékletekben szereplő táblázatokat.
(2) A biztosításmatematikai számításokhoz az éves és hosszú távú pénzügyi terv, valamint az egyéni számlák, a szolgáltatási számlák és a befektetések nyilvántartásainak adatait kell felhasználni.
32. § Tagjai felé már meghatározott nagyságú szolgáltatási kötelezettséggel rendelkező pénztárnak, első alkalommal a kötelezettség keletkezésének évétől kezdve, a tárgyévre vonatkozó éves beszámolója részeként legalább háromévente biztosításmatematikai mérleget kell készítenie:
a) meghatározott mértékű szolgáltatásonként ki kell mutatni a szolgáltatásra jogosultaknak a mérleg fordulónapjára vetített szolgáltatási fedezetszükségletét,
b) a pénztár befektetett pénztári eszközeinek piaci értékéből kiindulva meg kell határozni a szolgáltatási számlák tényleges fedezeti értékét a mérlegkészítés időpontjában. A szolgáltatási számlák tényleges fedezetéhez, és amennyiben rendelkezésre áll, a likviditási tartalék e célra elkülönített szolgáltatási tartalékát is hozzá kell számítani,
c) a fedezeti szükséglet számításánál használt kamatlábnak és a szolgáltatás fedezetébe bevont eszközök tényleges értékének meghatározásához alkalmazott vagyonértékelésnek összhangban kell állni. Az így számított fedezeti szükséglet és a tényleges fedezeti érték összevetése alapján kell meghatározni a biztosításmatematikai mérleg egyenlegét. A biztosításmatematikai számításokkal kimutatott fedezetszükséglet és a tényleges fedezeti érték közötti eltérésről az Öpt. 34., 36., 39., valamint 40. §-a szerint kell rendelkezni,
d) a fedezeti szükséglet meghatározások módszereként alkalmazott képletek, eljárások, az azokban használt paraméterek jelentése és értéke a módszer első alkalmazásakor része a biztosításmatematikai mérlegnek,
e) a biztosításmatematikai mérlegnek tartalmaznia kell az d) pontban felsoroltakra vonatkozó minden változást.
33. § (1) A pénztár éves terve a tervet elfogadó közgyűlés évét követő naptári évre vonatkozik. Az éves pénztári beszámolóban az értékelést az értékelt évre vonatkozó pénzügyi terv alapján kell elvégezni.
(2) A magán-nyugdíjpénztári feladatokat is ellátó pénztár pénzügyi tervében elkülönítetten kell megjeleníteni az önkéntes, illetve a magán-nyugdíjpénztári részre vonatkozó adatokat.
(3) A pénztár éves tervét negyedéves bontásban kell elkészíteni. A tervben lévő részidőszakok fordulónapjai egybeesnek a negyedéves jelentések fordulónapjaival.
(4) A pénztár hosszú távú tervét öt naptári évre, legalább éves bontásban kell elkészíteni. A tervben lévő részidőszakok fordulónapjai egybeesnek az éves beszámolók fordulónapjaival.
(5) A pénzügyi tervet a Felügyelet által kiadott formanyomtatványon, vagy azzal megegyező tartalmú és szerkezetű dokumentumban papír alapon vagy mágneses adathordozón kell a Felügyeletnek benyújtani.

VII. Rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

34. § (1) E rendelet - a (3), (4), (5), (6) és (7) bekezdésben foglaltak kivételével - 2002. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 267/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, valamint az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22) Korm. rendelet (a továbbiakban: Egr.) 24. §-a.
(2) A 12. § (1) bekezdés d) pontjában és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott, közvetett tulajdonlásra vonatkozó arányokat a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény 4. számú melléklete szerint kell meghatározni.  [LÁBJEGYZET_1]
(3) E rendelet 17. § (3) és (4) bekezdései 2002. július 1-jén lépnek hatályba.
(4) E rendelet 25. §-ában foglalt nyilvánosságra hozatali, valamint a 30. §-ában foglalt számlaértesítőről szóló szabályokat első ízben a 2001. évre vonatkozóan kell alkalmazni.
(5) E rendelet 5. §-ának (2) bekezdése 2002. július 1-jétől az alábbiak szerint változik:
„(2) A napi eszközértékelésre kötelezett pénztár esetén a pénztári befektetések e rendeletben meghatározott szabályozási mértékeit a befektetett eszközök piaci értéke, a napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztár esetén a könyv szerinti érték alapján kell meghatározni. A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztár a befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából alkalmazhatja az eszközök napi piaci értékét, amennyiben a befektetési politikájában ezt előre rögzíti, de ettől később nem térhet el. Ebben az esetben a 2. számú mellékletének 2/B. pontjában foglalt szabályokat kell alkalmazni.”
(6) E rendelet 16. §-ának (7) bekezdése 2003. január 1-jétől az alábbiak szerint változik:
„(7) A befektetési politikát a pénztár a tevékenységi engedély hatálybalépését követő 180 napon belül egy alkalommal köteles - az annak elfogadását követő 15 napon belül - a Felügyelethez benyújtani. A Felügyelet megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.”
(7) E rendelet 2. számú mellékletének 2. számú pontja 2002. július 1-jétől az alábbiak szerint változik:
„2/A. A napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztár esetében a befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök beszerzési értékét kell figyelembe venni. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülő - a befektetési alapokra vonatkozó törvényi előírások szerint meghatározott - nettó pozíciót is figyelembe kell venni.
2/B. A napi eszközértékelésre kötelezett pénztár esetében a befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülő - a befektetési alapokra vonatkozó törvényi előírások szerint meghatározott - nettó pozíciót is figyelembe kell venni. Amennyiben és csak kizárólag a piaci árfolyamok mozgása következtében a fenti szabályok 5%-nál kisebb mértékben sérülnek, akkor a vagyonkezelő 90 naptári napon, amennyiben 5%-nál nagyobb mértékben, akkor 45 napon belül köteles az arányokat a meghatározott korlátokon belülre vinni. Amennyiben és csak kizárólag a piaci árfolyamok mozgása következtében a fenti szabályok 10%-nál nagyobb mértékben sérülnek, akkor a vagyonkezelő köteles a rá következő lehetséges első kereskedési napon az eltérést legalább 10%-nál kisebb mértékűre csökkenteni. Az előbbi, százalékban kifejezett eltérési határok a befektetett pénztári eszközök abszolút százalékos értékében értendők.”

Átmeneti rendelkezések

35. § Az e rendelet hatálybalépésekor tevékenységi engedéllyel rendelkező pénztáraknak a befektetések összetételére vonatkozó, valamint a 2. számú mellékletben előírt szabályokat 2002. március 31-ig kell először teljesíteniük, kivéve a pénztárak e rendelet hatálybalépésekor már meglévő zártkörű értékpapír tulajdonának tekintetében, amelyet ezt követően is megtarthatnak. E befektetések a befektetési korlátok tekintetében az azonos, nyilvánosan forgalomban lévő eszközöknek felelnek meg.
36. § (1) A befektetési politika 16. § (10) bekezdésében foglalt előírás teljesüléséhez szükséges módosításokat legkésőbb 2002. május 31-től kell az Alapszabályban szerepeltetni.
(2) E rendelet 14. §-ában meghatározott Pénzkezelési Szabályzatot legkésőbb 2002. március 31-ig kell elkészíteni.
37. § Az egyesülő pénztárak hozamainak a 23. § (4) bekezdés szerinti beszámítását csak a rendelet hatálybalépése utáni egyesülések esetében kell elvégezni.

Módosuló szabályok

38. § (1) Az Egr. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelet hatálya az Öpt. 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak közül az Öpt. 10. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott egészség-, illetve önsegélyező pénztárakra (a továbbiakban: pénztár), valamint az Öpt. 1. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervekre és szervezetekre terjed ki.”
(2) Az Egr. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénztár külföldi befektetéseit, a befektetési forma és a befektetés értékének megjelölésével, köteles bejelenteni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére (a továbbiakban: Felügyelet).”
(3) Ahol az Egr. Pénztárfelügyeletet említ, azon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét kell érteni.
(4) Az Egr. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénztár a befektetett pénztári eszközök megőrzését befektetési vállalkozásra vagy befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató hitelintézetre (a továbbiakban együtt: pénztári letétkezelő) köteles bízni. Nem köteles letétkezelőt megbízni az a pénztár, amely vagyonát kizárólag az 1. számú melléklet 1. b), 1. c), 3. f), 4. e), 4. f) és 4. g) pontjai szerinti eszközökben tartja.”
(5) Az Egr. 16. §-ának (1) bekezdése a következőre módosul:
„(1) A pénztár befektetési üzletmenetét olyan társasághoz helyezheti ki, amely a Felügyelettől önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelésre engedélyt kapott.”
(6) Az Egr. 23. §-ának (3) bekezdése a következőre módosul:
„(3) A pénztár hosszú távú pénzügyi tervét három naptári évre, legalább éves bontásban kell elkészíteni. A tervben lévő részidőszakok fordulónapjai egybeesnek az éves beszámolók fordulónapjaival.”
(7) Az Egr. 23. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A pénztár a közgyűlés által elfogadott pénzügyi tervét a közgyűlést követő 30 napon belül a Felügyeletnek megküldi.”

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/2.