282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet

a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 134. § a), b), f), h), k), l) és m) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel az 55. § (2), a 68. § (2), a 69. § (6), valamint a 70. § (5) bekezdéseire, a Kormány a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről a következőket rendeli el:

I. Rész

A RENDELET HATÁLYA

1. § A rendelet hatálya az Mpt. 2. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott magánnyugdíjpénztárakra (a továbbiakban: pénztár), valamint a 2. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szervekre és szervezetekre terjed ki.

II. Rész

BEFEKTETÉSI ÉS LIKVIDITÁSI SZABÁLYOK

Általános rendelkezések

2. § (1) A pénztár eszközeit - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - kizárólag az e rendeletben meghatározott befektetési formákba és befektetési eszközökbe fektetheti be, illetve eszközeit ilyen befektetési formákban tarthatja.
(2) A pénztár csak saját eszközeit fektetheti be.
(3) E rendelet befektetési szabályai nem vonatkoznak:
a) a pénztár működtetésére és szolgáltatásainak nyújtására használt tárgyi eszközökre, valamint az ilyen tárgyi eszközök létrehozását, beszerzését szolgáló beruházásokra,
b) a pénztár vagyonának befektetését és kezelését végző vagy adminisztrációs és nyilvántartási, járadékszolgáltatási, behajtási feladatait ellátó szervezetben lévő tulajdoni részesedésre.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában felsorolt tulajdonosi részesedések összessége nem haladhatja meg a pénztár éves beszámolója szerinti összes befektetett eszközei értékének 3%-át, de maximum 500 millió Ft-ot.
3. § (1) A pénztár befektetett eszközeit az 1. számú mellékletben meghatározott eszközökben tarthatja, illetve ezen mellékletben meghatározott eszközcsoportok szerint kell nyilvántartania.
(2) A pénztár befektetett eszközeire vonatkozó befektetési és likviditási keretszabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
4. § (1) A vagyonkezelési tevékenység eredményességének mérése érdekében a pénztár eszközeit a 3. számú mellékletben szabályozott előírásoknak megfelelően kell értékelni. Az értékelés eredményét ismertető tájékoztatót az éves beszámoló kiegészítő mellékletének részeként kell a közgyűlés elé terjeszteni.
(2) A pénztárnak az (1) bekezdés szerinti adatokat - e rendelet előírásainak megfelelően - nyilvánosságra kell hoznia. Ez nem érinti a pénztári tagság kötelező tájékoztatását, ami az éves beszámoló elfogadásával történik.
5. § (1) A pénztár befektetett eszközeit (portfólióját) úgy kell csoportosítani, hogy a fedezeti tartalék eszközei befektetésének eredménye elkülönítetten megállapítható legyen. A fedezeti tartalékon belül meg kell különböztetni az egyéni számlák és a szolgáltatási tartalékok befektetési eredményességét.
(2) A pénztári befektetések e rendeletben meghatározott szabályozási mértékeit (limitek) a befektetett eszközök könyv szerinti értéke alapján kell megállapítani.
(3) A pénztár a hozamráta számításhoz a pénzforgalmi számláján és a befektetési számláján történő pénzmozgásokról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely alapján a befektetésekkel kapcsolatos pénzáramlások napi szinten, legalább az (1) bekezdésnek megfelelő részletezettséggel elkülöníthetők az egyéb be- és kifizetésektől.
6. § (1) A befektetett pénztári eszközök állománya a támogató adománya vagy az induló vagyon összetétele miatt térhet el az előírt arányoktól és formáktól. Az eltérésről Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (a továbbiakban: Felügyelet) a befektetési és likviditási jelentés benyújtásával egyidejűleg értesíteni kell.
(2) Amennyiben a pénztár az induló vagyon részeként vagy a támogató adománya miatt az e rendeletben meghatározott eszközcsoportokba nem tartozó, befektetett pénztári eszköznek minősített befektetéssel rendelkezik, azt be nem sorolt befektetett pénztári eszközként kell kimutatni.
(3) A pénztár az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott állapot létrejöttétől számított fél éven belül köteles:
a) az előírt befektetési arányoktól való eltérést megszüntetni,
b) a be nem sorolt befektetett pénztári eszközöket az eszközcsoportok között felsorolt befektetési formák valamelyikébe átalakítani.

III. Rész

A PÉNZTÁRI BEFEKTETÉSEK BIZTONSÁGI SZABÁLYAI

A hozamelőírás

7. § (1) Az Mpt. 63. §-ának (7) bekezdésében meghatározott, a tárgyévre vonatkozó hozamelvárást, a legkisebb és a legnagyobb hozamot (a továbbiakban együtt: hozamelőírások) a tárgyévet megelőző év november 30-áig a Pénzügyi Közlönyben és két, Magyarországon megjelenő országos napilapban nyilvánosságra kell hozni.
(2) A pénztárak befektetési tevékenységére vonatkozó hozamelőírások meghatározása a hivatalos nemzetgazdasági statisztikán alapuló inflációs mérések, a bér- és a fogyasztói árindexekre vonatkozó feltételezések, valamint a várható tőkepiaci folyamatok értékelése alapján történik. Amennyiben ezen tényezők értékei a feltételezettől lényegesen eltérően alakulnak, akkor a tárgyévre vonatkozó hozamelőírások év közben is módosíthatók.
(3) A hozamelőírások naptári éven belüli módosítása esetén az ugyanazon évre vonatkozó módosított értékeket a módosítás hatálybalépésének időpontja előtt legalább 30 naptári nappal nyilvánosságra kell hozni, illetve arról a pénztárakat írásban értesíteni kell.
(4) A hozamelőírás a fedezeti tartalék nettó hozamrátájára és az egyéni számlák hozamrátáira vonatkozik.

A hozamkiegyenlítési tartalék kezelési szabályai

8. § (1) Ha a pénztár éves hozamrátája kisebb, mint a hozamelőírás alapján a pénztárra vonatkozó minimális hozamráta, akkor a pénztár a hozamkiegyenlítési tartalékból a fedezeti tartalék egyéni számlái javára átcsoportosítást hajt végre, kivéve a 9. § (2) bekezdésében meghatározott egyéni számlákat. Az átcsoportosítást addig kell folytatni, ameddig vagy valamennyi, az átcsoportosításban érintett számla hozamrátája el nem éri az előírt legkisebb hozamot, vagy a hozamkiegyenlítési tartalék kimerül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítást az érintett egyéni számlák hozamrátáját azonos mértékben növelő módon kell végrehajtani.
(3) Ha a pénztár éves hozamrátája nagyobb, mint a hozamelőírás alapján a pénztárra vonatkozó maximális hozamráta, akkor a pénztár a fedezeti tartalék egyéni számláiról a hozamkiegyenlítési tartalék javára átcsoportosítást hajt végre, kivéve a 9. § (2) bekezdésében meghatározott egyéni számlákat. Az átcsoportosítást addig kell folytatni, ameddig vagy valamennyi, az átcsoportosításban érintett számla hozamrátája a legnagyobb előírt hozam szintjére csökken, vagy a hozamkiegyenlítési tartalék el nem éri az egyéni és szolgáltatási számlák összegének a 4%-át.
(4) A (3) bekezdés szerinti átcsoportosítást az érintett egyéni számlák hozamrátáját azonos mértékben csökkentő módon kell végrehajtani.
(5) A számlák növelésénél, illetve csökkentésénél az egyéni számlák hozamrátáját a 4. számú mellékletben meghatározott módon kell figyelembe venni.
9. § (1) A hozamkiegyenlítési tartalék és az egyéni számlák közötti, a 8. §-ban előírt átcsoportosítást az év végi zárlati munkák keretében kell elvégezni.
(2) Az átcsoportosítás nem vonatkozik azokra az egyéni számlákra, amelyek nem az év első napjától szerepelnek a pénztár nyilvántartásában.

A pénztárak befektetési politikája, vagyonkezelése és letétkezelése

10. § (1) A pénztár befektetési politikáját az igazgatótanács alakítja ki. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei:
a) a pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei, a befektetési politikában érvényre juttatandó pénztártagi és pénztári érdekek,
b) a pénztár kockázatvállaló képessége, valamint a pénztár meglévő, illetve várható kötelezettségei alakulása alapján meghatározott befektetési stratégiai eszközallokáció (minimum és maximum arányok) és a megcélzott hozamok mutatói (referenciaindexek),
c) a befektetési politika meghatározásának, teljesülése értékelésének és módosításának feltételei (ideértve az ehhez kapcsolódó jogosultságokat és felelősséget),
d) a befektetési tevékenység végrehajtásában a pénztár tisztségviselői, alkalmazottai és szolgáltatói - beleértve a vagyonkezelő(ke)t és a letétkezelőt - közötti feladatmegosztás alapelveinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos folyamatos ellenőrzés, valamint a szükségessé váló beavatkozás általános érvényű módja és feltételei,
e) a pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottai, a letétkezelő, a vagyonkezelő(k) kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának az a) pontban foglaltakhoz igazodó irányelvei.
(2) A pénztár befektetési politikája az eszközcsoportokból portfólió osztályokat alkothat és ezekre korlátozásokat is felállíthat.
(3) A pénztár igazgatótanácsa a vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó döntés, a pénztári vagyonkezelő kiválasztása és tevékenységének ellenőrzése során a pénztártagok érdekében köteles eljárni.
(4) A pénztár igazgatótanácsa köteles a pénztári vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól - a pénztár beszámolási kötelezettségeihez igazodóan - írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni.
(5) A befektetési politikát megvalósító személyek/megbízottak részére a befektetési politika rájuk vonatkozó részét vagyonkezelési irányelvekbe kell foglalni. A vagyonkezelési irányelvek kötelező tartalmi eleme a kezelt portfólió vonatkozásában megengedett befektetési eszközök portfólión belüli minimum és maximum arányai és a kezelt portfólióra vonatkozó referenciaindexek meghatározása.
(6) A vagyonkezelési irányelvek esetében referenciaindex alatt értendő a kezelt portfólió jellemző összetételét tükröző tőkepiaci index vagy több tőkepiaci index kombinációja, melynek adott időszak alatti változása összehasonlítható a kezelt portfólió adott időszak alatti, az adott portfólióval kapcsolatos pénzáramlást figyelembe vevő vagyonkezelői hozamrátával. A vagyonkezelési irányelvekben foglalt referenciaindexeknek összességében összhangban kell állniuk a pénztárszintű befektetési politika referenciaindexével.
(7) A befektetési politikát a pénztár minden esetben köteles annak elfogadását követő 15 napon belül a Felügyelethez benyújtani. A Felügyelet jogkörében eljárva megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(8) Az igazgatótanács legalább évente köteles döntést hozni a befektetési politika fenntartása vagy módosítása kérdésében. A meghozott döntésről az igazgatótanács legkésőbb a pénztár közgyűlésének soron következő ülésén ad tájékoztatást.
(9) A pénztár az éves beszámoló kiegészítő mellékletében köteles beszámolni a tárgyévre vonatkozó befektetési politikáról, annak teljesítéséről, illetve a befektetési politikával kapcsolatos jövőbeni elképzeléseiről.
(10) A pénztár aktuális befektetési politikájának tartalmi kivonatát
a) a pénztárba belépni kívánó magánszeméllyel meg kell ismertetni,
b) a pénztártaggal kérésére, a pénztár SzMSz-ében szabályozott módon ismertetni kell.
11. § (1) A pénztár vagyonkezelési tevékenységét részben vagy egészben kihelyezheti. Nem bízható meg pénztári vagyonkezeléssel az a gazdasági társaság,
a) amelynek befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosa, vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója a pénztár alkalmazottja vagy a pénztár vezető tisztségviselője vagy ezek közeli hozzátartozója,
b) amely ellen csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, illetve amellyel szemben az üzletmenet-kihelyezést megelőző 2 évben csődeljárást folytattak le.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában a vezető tisztségviselőkre vonatkozó korlátozást nem kell alkalmazni a pénztár tulajdonlása mellett működő szolgáltató esetében.
(3) Amennyiben a pénztári vagyonkezelő a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, a pénztár köteles az üzletmenet-kihelyezésre vonatkozó szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.
(4) Az Mpt. 77. §-a szerinti, a vagyonkezelő és letétkezelő közötti összeférhetetlenség esetén a pénztár köteles vagy a letétkezelői szerződést, vagy a vagyonkezelői szerződést haladéktalanul felmondani, és a Felügyeletet a felmondástól számított 15 napon belül értesíteni.
12. § (1) A pénztár vagyonkezelője (vagyonkezelői) a pénztárral kötött szerződés feltételei szerint, önállóan rendelkezik a kezelésébe átadott pénztári portfólió és a szerződés tartama alatt a szerződés szerint átadásra kerülő pénztári eszközök felett, valamint gondoskodik a kezelésbe vett pénztárvagyon e rendeletben meghatározott elvek és befektetési politika szerinti hasznosításáról és újra befektetéséről. Ezen belül
a) a pénztár által megfogalmazott, a vagyonkezelőre bízott portfólióra vonatkozó vagyonkezelési irányelvek kereteit figyelembe véve meghatározza a kezelésébe adott pénztárvagyon befektetéseinek összetételét és lejáratát,
b) szervezi és irányítja a kezelésébe adott pénztárvagyon befektetési ügyleteit,
c) vezeti a vagyonkezelésbe adott befektetett pénztári eszközök nyilvántartását.
(2) A vagyonkezelési tevékenység kihelyezésére vonatkozó szerződésnek az Mpt. 74. § (1) bekezdésében foglaltak mellett tartalmaznia kell a kezelésbe adott pénztárvagyonra vonatkozó, a 10. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő vagyonkezelési irányelveket. A szerződésben rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelő mely esetekben és milyen mértékben felel azért, ha a kezelésbe átadott pénztári vagyon vonatkozásában a rá vonatkozó vagyonkezelési irányelvek nem teljesülnek.
(3) A pénztári vagyonkezelő a rábízott vagyon eszközeit nyilvántartásaiban elkülönítetten mutatja ki, de az elkülönített számlákon kimutatott pénztári eszközöket mérlegében nem szerepeltetheti.
13. § (1) A pénztári letétkezelő az alábbi feladatokat együttesen látja el:
a) vagyonkezelőnként befektetési számlát (számlákat) vezet a pénztár javára, ideértve a pénztár saját befektetési tevékenységét is, amely(ek) ha a pénztár pénzforgalmi számláját vezető hitelintézet és a letétkezelő egy szervezet, a pénzforgalmi számla alszámlái is lehetnek,
b) vagyonkezelőnként értékpapírszámlát (értékpapírszámlákat) és értékpapír letéti számlát (számlákat) vezet a pénztár javára,
c) ellátja a letéti őrzéssel kapcsolatos teendőket,
d) ellátja a pénztár tulajdonában lévő, nyomdai úton előállított értékpapírok letétkezelését,
e) beszedi a pénztár értékpapírszámláján, értékpapír letéti számláján nyilvántartott értékpapírok után járó hozadékot és egyéb járandóságokat,
f) elvégzi a befektetett pénztári eszközök piaci értékének meghatározását,
g) ellenőrzi a pénztári befektetésekre vonatkozó jogszabályi előírások betartását,
h) elszámolja és nyilvántartja az értékpapírügyleteket, amelynek révén összeveti a befektetési számlán történt pénzforgalmi mozgásokat az értékpapír-állomány változásával, és a pénztár rendelkezése alapján végzi a folyószámlára történő utalást,
i) ha a pénztár úgy dönt, a pénztár által adott felhatalmazás alapján eljár a pénztár tulajdonosi jogai gyakorlásának a biztosítása érdekében a letétkezelésben lévő értékpapírok vonatkozásában.
(2) A vagyonkezelő a napi ügyletekről teljes körűen tájékoztatja a letétkezelőt. A letétkezelő kezelésében lévő pénztári eszközöket folyamatosan a letétkezelőnél vezetett befektetési, illetve értékpapírszámlán kell tartani, kivéve azon átmeneti elszámolási periódusokat, amelyekre a vagyonkezelő igazolni tudja, hogy a technikai elszámolás módja és/vagy a költséghatékonyság indokolja ennek hiányát.
14. § (1) A pénztár a Pénzkezelési Szabályzatában köteles rögzíteni a pénztár pénzforgalmi számlája, illetve a letétkezelőnél vezetett befektetési számlája (számlái) közötti pénzáramlásokra vonatkozó szabályokat.
(2) A Pénzkezelési Szabályzatban kell rendelkezni az utalások határidejéről, valamint az azok eljárási és nyilvántartási rendjéről. Rendezni kell különösen a szolgáltatás, a tagsági viszony megszűnése, a működéshez és a befektetéshez kapcsolódó költségek, valamint a befektetésekhez kapcsolódó egyéb pénzforgalom szabályait.
(3) A Pénzkezelési Szabályzatban meg kell határozni, hogy a pénztár mely alkalmazottja, tisztségviselője milyen összeghatárokon belül és mely befektetési (al)számla vonatkozásában adhat utasítást a letétkezelőnek.
15. § (1) A pénztár a negyedévet követő 45. napig az e rendelet 5. számú melléklete „A” táblázatának (portfólió-állomány) az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott eszközcsoportok szerinti összesítői adatait a Felügyelet által meghatározott formában és módon bejelenti a Felügyeletnek.
(2) A pénztár vagyonkezelését végző alapkezelő által a pénztár részére vásárolt, illetve a pénztári portfólióból eladott, saját alapja által kibocsátott befektetési jegyek adatait a letétkezelő a Felügyelet által meghatározott formában és módon köteles bejelenteni a Felügyelet részére, a pénzügyi teljesítést követő nap 15 óráig.
16. § A letétkezelő a befektetési limitek figyelését és az értékelést a kötésnapi elszámolás alapján végzi.

IV. Rész

A PÉNZTÁRAK TELJESÍTMÉNYMÉRÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A teljesítménymérés alapelvei

17. § (1) A pénztár befektetési teljesítményének a vagyonkezelés hatékonysága szempontjából történő értékelését a pénztárnak negyedévente, valamint egy pénzügyi év vonatkozásában az év egészére is el kell végeznie.
(2) A pénztár a 3. számú mellékletben meghatározott értékelési elvek alapján határozza meg eszközei piaci értékét.
18. § (1) A portfólió piaci értékét a pénztár vagyonkezelését az értékelés napján részben vagy egészben végző vagyonkezelőnként kell kimutatni.
(2) A vagyonkezelők szerinti kimutatást szervezetenként kell összeállítani, a pénztár saját vagyonkezelésében lévő részt is beleértve.
(3) A vagyonkezelő által kezelt portfólió szempontjából nyitó dátumnak a pénztár részéről történt első vagyonátadás időpontját kell tekinteni.
(4) Ha a pénztár a házipénztár pénzeszközei, a bankszámlák pénzeszközei és a bankbetétek kezelésén kívül minden más vagyonkezeléssel vagyonkezelőt bízott meg, szabad választása szerint értékelheti az egész vagyont - a pénztár és a vagyonkezelő viszonyában - egyben vagy megosztva.

A pénztári hozamráta meghatározásának elvei

19. § (1) A pénztári hozamráta kiszámításának képletét a 4. számú melléklet tartalmazza. Hozamrátát kell számolni a pénztárra, a fedezeti tartalék egészére, valamint annak részeire (egyéni számlák tartaléka, szolgáltatási számlák tartaléka) is. A hozamelvárással a fedezeti tartalék egészére számított nettó pénztári hozamrátát kell összehasonlítani.
(2) Amennyiben a fedezeti tartalék megosztva kerül vagyonkezelésre, akkor vagyonkezelőnként is - ideértve a pénztár által végzett vagyonkezelést - el kell végezni a vagyonkezelési teljesítményt kifejező hozamráta és a referenciaindex hozamrátájának kiszámítását.
(3) Pénztárak egyesülése esetén a jogutód pénztárnak az egyesülés előtti időszakra vonatkozó hozamszámításaiban és kimutatásaiban a jogelőd pénztáraknak az adott időszakra eső, tőkével súlyozott hozamráta értékeit kell használni. Ezt a szabályt beolvadás esetén csak akkor kell alkalmazni, ha a beolvadó pénztár beolvadás előtti zárómérlegének főösszege a befogadó pénztár mérleg főösszegének 3%-ánál nagyobb.
20. § (1) A pénztárnak az alapítás negyedévét követő negyedévtől kezdődően az előírt hozamráta értékeket a negyedév egészére, illetve év végén, év közbeni alapítás esetén az alapítás időpontjától kezdődően az egész évre kell meghatároznia.
(2) Az éves hozamrátát ki kell számolni a pénztár egészére, valamint a fedezeti tartalékra, a fedezeti tartalékon belül az egyéni számlák tartalékára és a szolgáltatási tartalékra, a pénztári portfóliót megbontva külső vagyonkezelő szervezet(ek) által kezelt portfólió(k)ra és a pénztár saját kezelésében lévő eszközökre is.
(3) Vagyonkezelő szervezet megbízása esetén a 19. §-ban foglaltakat azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy vagyonkezelő(k) és a pénztár által megosztva vagy kizárólag vagyonkezelők által kezelt pénztári vagyon összesített hozamrátájának meghatározásakor, a pénztárat egésznek tekintve kell az előírt képletbe a különböző szervezetek [pénztár, vagyonkezelő(k)] adatait összesítve behelyettesíteni, és a hozamrátát meghatározni.

Nyilvánosságra hozatal

21. § (1) A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi év lejártát követő 180 napon belül köteles az alábbiakat nyilvánosságra hozni (pénztár teljesítménymérésének főbb mutatói és változásuk):
a) a pénztár egészének a tárgyévi és az azt megelőző négyévi nettó hozamrátáját a 4. számú mellékletben leírt módszerrel számítva, valamint a - negyedéves értékek láncszorzataként számított - referenciaindex ugyanazon időszakra vonatkozó hozamrátáját. A referenciaindex hozamrátáját csak 2002. január 1-jétől kezdődő időszakra kell publikálni;
b) a tárgyévet követő évre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportonkénti megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást és a referenciaindexet;
c) a pénztár teljes vagyonának tárgyévi nyitó és záró értékét;
d) a pénztár teljes vagyonának tárgyévi eszközcsoportonkénti százalékos megoszlását az év elején és végén.
(2) A nyilvánosságra hozatal során a pénztár más pénztár teljesítményét nem minősítheti.
(3) A pénztár tájékoztatóiban, hirdetéseiben és bármilyen nyilvánosságra hozatalában csak az e rendelet által meghatározott módon számolt, a pénztárra vonatkozó hozamrátáit közölheti.
22. § (1) A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig. A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek legalább tartalmaznia kell:
a) a pénztár elérhetőségeit,
b) a tag azonosítására szolgáló adatokat,
c) a tag tagsági jogviszonyának kezdetét,
d) a tagdíjjellegű bevételek pénztári tartalékok közötti felosztásának tárgyévi arányszámait, esetleges változásait,
e) a tárgyévi nyitó egyenleget, vagy a más pénztárból áthozott követelést,
f) a bevallott tagdíjat és a tagdíj-kiegészítést, befizetőnként éves összesítésben,
g) az egyéni számlán jóváírt tagdíjat és tagdíj-kiegészítést összesen és befizetőnként éves összesítésben,
h) a befektetési tevékenység eredménye (a befektetési tevékenység egyéni számlára jutó nettó hozambevételei),
i) az egyéni számlán jóváírt egyéb bevételeket (pl. átcsoportosítások, pótlékok),
j) a tagi követelés nyilvántartási záró értékét,
k) a tagi követelés piaci értékét,
l) a tag egyéni számlakövetelésére jutó értékelési különbözetet,
m) a tag részére nyugdíjba vonulásakor várhatóan folyósítandó járadék nagysága, amennyiben a tag magán-nyugdíjpénztári tagsága 15 évnél régebben keletkezett, és a tag 15 éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,
n) külön jogszabály által meghatározott módon a tag tagdíjfizetéssel fedezett időszakának tartamát (napjainak számát) a tárgyévben.
(2) Amennyiben a pénztár egyéni számlára vonatkozó hozamrátát közöl a számlaértesítőben, akkor köteles feltüntetni a számítás módját is, amelynek alapján a tag a számlakivonaton szereplő adatokból azt ellenőrizni tudja.

V. Rész

EGYÉB GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOK

Hitel- és kölcsönfelvétel szabályai

23. § A pénztár a működési és a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 12 havi lejáratú hitelintézeti hitelt vagy kölcsönt vehet fel.
24. § A felvett hitel vagy kölcsön futamidőre tervezett, kamatokkal növelt összege - több hitel-, illetve kölcsönfelvétel esetén összesítve - nem haladhatja meg a pénztár likviditási és működési tartalékának a pénztár éves pénzügyi tervében meghatározott bevételei 30%-át. Amennyiben a hitel vagy kölcsön futamideje két naptári évet érint, az első évre az éves pénzügyi tervben, a második évre a pénztár hosszú távú tervében foglalt bevételek időarányos részét kell figyelembe venni.

A kölcsönnyújtás és egyéb pénztári tehervállalás szabályai

25. § (1) Hitel- vagy kölcsöntartozással nem rendelkező pénztár a tulajdonában lévő, a gazdálkodás nyilvántartását, a biztosításmatematikai feladatok ellátását, a befektetési üzletmenetet végző szervezet részére kölcsönt nyújthat, tőle tartozást vállalhat át, és érte bírósági úton érvényesíthető követelésre nem készfizető kezességet vállalhat.
(2) Az (1) bekezdés szerint vállalt kötelezettségek összességükben nem haladhatják meg a pénztár kötelezettségvállalás időpontjában meglévő likviditási tartalékainak 30%-át. Nem vállalható ilyen kötelezettség addig, amíg a pénztár hozamkiegyenlítési tartaléka nem éri el az előírt szintet.
(3) A kötelezettségvállalást, az azt bizonyító okirat másolatával, annak keletkezését követő 8 napon belül be kell jelenteni a Felügyeletnek.
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által működtetett pénztár gazdálkodására vonatkozó külön szabályok
26. § Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által működtetett pénztár befektetéseit külön kell nyilvántartani, és az egyes pénztártípusokra előírt befektetési és teljesítményértékelési előírásoknak külön-külön is meg kell felelni. A nyilvántartást az előírt befektetési szabályok betartására és ellenőrzésére alkalmas módon kell vezetni.
27. § Az önkéntes nyugdíjpénztár által üzemeltetett magánnyugdíjpénztár esetében a magán-nyugdíjpénztári feladatok ellátásához szükséges vagyont az önkéntes pénztárétól elkülönítetten kell kezelni. A magánnyugdíj-szolgáltatás céljára szolgáló vagyont semmilyen módon nem szabad az önkéntes nyugdíjpénztár gazdálkodásában felhasználni.

Hozamfelosztási szabályzat

28. § (1) A pénztárnak hozamfelosztási szabályzatot kell készítenie. A hozamfelosztási szabályzat tartalmazza mindazon szabályokat és eljárásokat, amelyek alapján az időszaki hozamokat a pénztár meghatározza, valamint az egyes tartalékok és számlák között felosztja, illetve jóváírja.
(2) A fedezeti tartalék eszközeinek befektetéséből származó nettó hozambevételeket (hozambevételek és a befektetések költségeinek különbözete) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára, a hozamjóváíráskor fennálló egyenleg és az időtényező figyelembevételével negyedévente kell jóváírni.
(3) A hozamfelosztási szabályzatnak rendelkeznie kell a be- és kilépő tagok esetében követendő eljárásról is.

A pénztárak közötti átlépésekre vonatkozó speciális szabályok

29. § (1) Az egyik pénztárból a másikba átlépni kívánó pénztártagnak átlépési nyilatkozatot kell benyújtania az érintett pénztárakhoz (a továbbiakban: Átadó, illetve Átvevő pénztár). A pénztártag írásbeli felhatalmazása alapján az átlépési nyilatkozatot az Átvevő pénztár is benyújthatja az Átadó pénztárhoz. Az átlépési nyilatkozat nyomtatványt a tag kérésére a pénztár saját költségére haladéktalanul a tag rendelkezésére bocsátja.
(2) A nyilatkozat alapján, a pénztárak megvizsgálják az átlépés feltételeinek meglétét. A vizsgálat eredményéről az érintett pénztárak az átlépés napjáig értesítést küldenek egymásnak oly módon, hogy az (5) bekezdés szerinti határidők tarthatók legyenek.
(3) A pénztártag átlépése nem engedélyezhető, ha a tagsági viszony megszűnésének napját megelőző negyedéves zárás alapján a pénztártagnál ki nem egyenlített tagdíjhátralék mutatható ki.
(4) Az Mpt. 23. § (4) bekezdésében előírt, az átlépéshez az Átadó pénztárban szükséges féléves tagsági jogviszonynak a tagsági viszony megszűnésének (5) bekezdése szerinti időpontjában kell fennállnia.
(5) Amennyiben az átlépés feltételei fennállnak, a tag tagsági viszonya az Átadó pénztárban
a) a negyedév utolsó napjával szűnik meg, ha az Átadó pénztárhoz a nyilatkozatot a tag - illetve a tag írásbeli felhatalmazása alapján az Átvevő pénztár - a negyedév első két hónapjában, illetve
b) a következő negyedév utolsó napjával szűnik meg, ha az Átadó pénztárhoz a nyilatkozatot a tag - illetve a tag írásbeli felhatalmazása alapján az Átvevő pénztár - a negyedév utolsó hónapjában nyújtotta be.
(6) Az átlépő tag tagsági viszonya az Átvevő pénztárban, az Átadó pénztári tagsági jogviszony megszűnését követő napon (a továbbiakban: átlépés napja) kezdődik. Az átlépés napjával kezdődő időszakra vonatkozó bevallási és tagdíjfizetési kötelezettséget az Átvevő pénztár részére kell teljesíteni. Az Átadó pénztár az átlépés napját megelőzően, a tagdíjfizetés folytonossága érdekében az átlépés feltételeinek meglétét és a tag valamennyi, az átlépéskor nyilvántartott munkáltatója nevét és azonosító adatait közli az Átvevő pénztárral.
(7) Az Átvevő pénztár az átlépés feltételeinek meglétéről a tagot, a tagdíjfizetési kötelezettségnek az átlépés napja utáni teljesítéshez szükséges adatokról a tagot és annak valamennyi, az átlépéskor nyilvántartott munkáltatóját, illetve a javára befizetőket legkésőbb az átlépés napját követő 15 napon belül tájékoztatja.
(8) Az átlépett tagra vonatkozóan, az átlépés napját magában foglaló, valamint az azt követő hónapokra vonatkozó az Átadó pénztárhoz érkező bevallásokat és befizetéseket, továbbá az átlépés napjától kezdődően beérkezett, az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat, és/vagy a bevallások önellenőrzéseit az Átadó pénztár visszaküldi az érintett foglalkoztatóknak (befizetőknek), a visszaküldés okának és az Átvevő pénztárnak a megjelölésével.
(9) A (8) bekezdésben foglalt önellenőrzés(ek) elszámolásait az Átvevő pénztár végzi el. Ennek során megállapítja az önellenőrzés(ek)ből adódó fizetési kötelezettségek mértékét, jogosultjait, illetve kötelezettjeit. Amennyiben az Átvevő pénztár a fizetésre kötelezett, úgy teljesíti a fizetési kötelezettséget.
(10) Az Átadó pénztárban a taggal való elszámolást a tagsági viszony megszűnésének napjára vonatkozóan kell elvégezni. A tag egyéni számláját is ezzel a nappal, mint fordulónappal kell lezárni, az azon addig elért hozamok és értékelési különbözetek egyidejű jóváírása mellett. A megállapított követelésnek az Átvevő pénztár részére történő átutalását, legkésőbb az Átadó pénztárnál a tag tagsági jogviszonyának megszűnése napját követő 50 napon belül kell elvégezni.
(11) Az Átadó pénztár legkésőbb a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő 50. napig, gépi adathordozón (mágneses adathordozón vagy CD lemezen) - a Felügyelet által meghatározott adatszerkezetben - eljuttatja az Átvevő pénztár részére az átlépő pénztártag
a) azonosító adatait,
b) munkáltatói adatait,
c) tagsági viszonya megszűnésének napját megelőző,
ca) a tagsági viszonyával kapcsolatos adatait,
cb) a tagdíjbevallására és befizetésére vonatkozó adatait havi bontásban,
cc) a javára jóváírt hozamok adatait negyedévenkénti bontásban.
(12) Az Átadó pénztár legkésőbb a tag tagsági jogviszonyának megszűnését követő 50. napig megküldi az Átvevő pénztár részére az átlépő pénztártag eredeti belépési nyilatkozatának pénztár által hitelesített másolatát.
(13) Az Átadó pénztár az átlépő tag és az Átvevő pénztár részére írásban megadja
a) a tag egyéni számlájának a zárás időpontjában fennálló értékét,
b) a tagnak az Átadó pénztári tagsága idején javára befizetett tagdíjak összegét,
c) a tag egyéni számlájára jóváírt tagdíjak, hozamok és értékelési különbözetek összegét,
d) a tagnak az Átadó, illetve korábbi pénztáraiban szerzett, tagdíjfizetéssel lefedett időszak tartalmára vonatkozó adatot.
(14) A (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a pénztártag átlépésére tagsági jogviszonyának az Mpt. 23. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott megszűnése miatt kerül sor.

V. Rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

30. § (1) Ez a rendelet - kivéve a (2), (3), (4), (5) és (6) bekezdésekben foglaltakat - 2002. január 1-jén lép hatályba és ezzel egy időben hatályát veszti a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 171/1997. (X. 6.) Korm. rendelet.
(2) E rendelet 21. §-ában foglalt nyilvánosságra hozatali, valamint a 22. §-ában foglalt számlaértesítőről szóló szabályokat első ízben a 2001. évre vonatkozóan kell alkalmazni.
(3) E rendelet 5. § (2) bekezdése az alábbiak szerint változik 2002. július 1-jétől:
„(2) A pénztári befektetések e rendeletben meghatározott szabályozási mértékeit a befektetett eszközök piaci értéke alapján kell megállapítani.”
(4) E rendelet 10. § (7) bekezdése az alábbiak szerint változik 2003. január 1-jétől:
„(7) A befektetési politikát a pénztár a tevékenységi engedély hatálybalépését követő 180 napon belül egy alkalommal köteles - az annak elfogadását követő 15 napon belül - a Felügyelethez benyújtani. A Felügyelet megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.”
(5) E rendelet 15. §-a a következők szerint változik 2002. július 1-jétől:
„A napi piaci eszközértékelésen alapuló vagyonértékelést a letétkezelő e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott tartalommal - külön feltüntetve a pénztár vagyonkezelését végző alapkezelő saját alapja által kibocsátott befektetési jegyeire vonatkozó tranzakciókat - a letétkezelési szerződésben meghatározott módon elérhetővé teszi a pénztárnak, valamint legkésőbb a tárgynapot követő második nap 15 óráig megküldi a Felügyelet részére a Felügyelet által meghatározott formában és módon. A végelszámolás, illetve felszámolás időtartama alatt a pénztárnak az 5. számú melléklet szerinti napi portfólió jelentést nem kell készítenie.”
(6) E rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja 2002. július 1-jétől a következők szerint változik:
„2. A befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülő - a befektetési alapokra vonatkozó törvényi előírások szerint meghatározott - nettó pozíciót is figyelembe kell venni. Amennyiben és csak kizárólag a piaci árfolyamok mozgása következtében a fenti szabályok 5%-nál kisebb mértékben sérülnek, akkor a vagyonkezelő 90 naptári napon, amennyiben 5%-nál nagyobb mértékben, akkor 45 napon belül köteles az arányokat a meghatározott korlátokon belülre vinni. Amennyiben és csak kizárólag a piaci árfolyamok mozgása következtében a fenti szabályok 10%-nál nagyobb mértékében sérülnek, akkor a vagyonkezelő köteles a rákövetkező lehetséges első kereskedési napon az eltérést legalább 10%-nál kisebb mértékűre csökkenteni. Az előbbi, százalékban kifejezett eltérési határok a befektetett pénztári eszközök abszolút százalékos értékében értendők.”

Átmeneti rendelkezések

31. § Az e rendelet hatálybalépésekor tevékenységi engedéllyel rendelkező pénztáraknak a befektetések összetételére vonatkozó, az 1. számú mellékletben található rendelkezéseket, valamint a 2. számú mellékletben előírt szabályokat 2002. március 31-ig kell először teljesíteniük.
32. § (1) A befektetési politika 10. § (10) bekezdésében foglalt előírás teljesüléséhez szükséges módosításokat legkésőbb 2002. május 31-ig kell az SzMSz-ben rögzíteni.
(2) E rendelet 14. §-ában meghatározott Pénzkezelési Szabályzatot legkésőbb 2002. március 31-ig kell elkészíteni.
33. § Az egyesülő pénztárak hozamainak a 19. § (3) bekezdés szerinti beszámítását csak a rendelet hatálybalépése utáni egyesülések esetében kell elvégezni.