290/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet

az árutőzsde, az értékpapírtőzsde és az elszámolóházak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 220/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) előzetes véleményének kikérésével - a Kormány a következőket rendeli el:
1. § Az árutőzsde, az értékpapírtőzsde és az elszámolóházak éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 220/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A rendelet hatálya kiterjed a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.) hatálya alá tartozó árutőzsdére, értékpapírtőzsdére és elszámolóházi tevékenységet végző szervezetekre.”
2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A rendelet alkalmazásában
likviditási tartalék: a Tpt. szerint az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek által a külön rendelet alapján, likvid eszközök formájában biztosított tartalék;”
3. § Az R. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az árutőzsde a belső számviteli rendjét oly módon köteles kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének információs igényeit, továbbá - a tőzsde által végzett elszámolóházi tevékenység esetén - teljesíthesse az Tpt. által előírt nyilvántartási kötelezettségét.”
4. § Az R. 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az értékpapírok között kell kimutatni:]
„c) az árutőzsde által a tőzsdetagtól visszavásárolt - a tőzsdetagsági jogokat megtestesítő - a tőzsde által kibocsátott részesedések, illetve az azon alapuló adott szekcióban gyakorolható kereskedési jogok visszavásárlási értékét.”
5. § Az R. 13. §-a és a § feletti címek helyébe a következő § és címek lépnek:
„AZ ELSZÁMOLÓHÁZI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZERVEZET
Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség
13. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a Tv. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásból és a 19. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. 95. §-a szerinti üzleti jelentést köteles készíteni. Az éves beszámoló tartalmára vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének információs igényeit, továbbá teljesíthesse a külön jogszabály által előírt nyilvántartási, valamint tájékoztatási kötelezettséget.”
6. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A mérleget a Tv. 1. számú mellékletében előírt tagolásban e rendelet 3. számú melléklete szerint továbbrészletezve kell elkészíteni.
(2) A tőzsdével szembeni követelésként kell kimutatni az árutőzsdének, illetve értékpapírtőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelést. A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapírtőzsdével szembeni követelések elkülönítetten megállapíthatók legyenek.
(3) A elszámolóházi tevékenységből adódó követelésként kell kimutatni:
a) az árutőzsdén, illetve az értékpapírtőzsdén kötött azonnali és határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató részére végzett klíring tevékenységért, a klíringelt ügylet nem pénzben (termékkel) történő teljesítésének lebonyolítása miatt felszámított díjakra szóló követelést;
b) az értékpapír kölcsönzési rendszer működtetése miatt felszámított díjakra szóló követelést.
(4) Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az elszámolóházi tevékenységből adódó befektetési szolgáltatókkal szembeni követelések árutőzsdei és értékpapírtőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.
(5) Az értéktári szolgáltatások miatti követelésként kell kimutatni az értékpapírok letétkezeléséért, a letéti őrzéséért, az értékpapírszámla vezetéséért, a letéti igazolások kiállításáért, központi értékpapírszámla vezetéséért, a részvénykönyv vezetéséért, az értékpapírok be- és kiszállításáért, részvénykönyvvezetéséért, egyéb az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek, továbbá egyéb - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott Díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelés összegét.
(6) Befektetési szolgáltatásokból adódó követelések között kell kimutatni az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által, saját számlájára tőzsdén kívül kötött ügyletek, értékpapír-kölcsönadási ügyletek miatt fennálló követelések összegét.
(7) Egyéb követelésként kell kimutatni a nem elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó követelések, a vevőkövetelések, váltókövetelések és a kapcsolt vállalkozással, az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelések közé nem tartozó követelések összegét.
(8) A forgóeszközön belüli értékpapírok között a könyvviteli nyilvántartások keretében elkülönítetten kell kimutatni a likviditási tartalékként, valamint a jegyzett tőkének és a jegyzett tőkén felüli saját tőke pozitív összegének megfelelő mértékben beszerzett állampapírok és állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok összegét.
(9) A pénzeszközökön belül, az analitikus nyilvántartások vagy a főkönyvi nyilvántartások keretében elkülönítetten kell kimutatni a likviditási tartalékként, az MNB-nél elhelyezett éven belüli lejáratú betét, illetve a pénzforgalmi számlán és a pénztárban ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszeget.”
7. § Az R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A tőzsdével szembeni kötelezettségként kell kimutatni az árutőzsdével, illetve értékpapírtőzsdével szemben az elszámolóházi tevékenységhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat. A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapírtőzsdével szembeni kötelezettségek elkülönítetten megállapíthatók legyenek.
(2) A elszámolóházi tevékenységből adódó kötelezettségként kell kimutatni:
a) az árutőzsdén, illetve az értékpapírtőzsdén kötött azonnali és határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató részére végzett klíring tevékenységgel, a klíringelt ügylet nem pénzben (termékkel) történő teljesítésének lebonyolításával összefüggésben keletkezett kötelezettséget;
b) az értékpapír-kölcsönzési rendszer működtetésével összefüggésben felmerült kötelezettséget.
(3) Az értéktári szolgáltatások miatti kötelezettségként kell kimutatni a megbízásra történő kamat- és osztalékbeszedés során az elszámolóház által átvett, beszedett kamatok, osztalékok összegét mindaddig, amíg azt az elszámolóház nem továbbította, valamint az értékpapírok letétkezelése, letéti őrzése, az értékpapírszámla és a letéti igazolások kiállítása, a részvénykönyv vezetése, az értékpapírok be- és kiszállítása, részvénykönyv vezetése és egyéb, az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek, valamint egyéb értéktári szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült kötelezettségek összegét.
(4) A befektetési szolgáltatásokból adódó kötelezettségként kell kimutatni az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet által, saját számlájára tőzsdén kívül kötött ügyletek, értékpapír-kölcsönbevétel miatt fennálló kötelezettségek összegét.
(5) Egyéb kötelezettségként kell kimutatni a nem elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó kötelezettségek, a szállítói tartozások, a váltókötelezettségek és a kapcsolt vállalkozással, az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettségek közé nem tartozó kötelezettségek összegét.”
8. § Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a nála őrzött, illetve nyilvántartott idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított, illetve dematerializált értékpapírokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban fajtánként, megbízónként, értékpapír-számlatulajdonosként névértéken köteles kimutatni.
(2) A nyilvántartás során biztosítani kell, hogy az idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított értékpapírok állománya és az abban bekövetkező változások fajtánként, megbízónként (letétbe helyezőnként) megállapítható legyen.
(3) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnek az általa vezetett értékpapírszámlákról nyilvántartást kell vezetnie a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban értékpapírfajtánként, értékpapír-számlatulajdonosonként.
(4) A kibocsátott, adott fajtájú dematerializált értékpapírról vezetett Központi értékpapírszámláról a központi értéktárnak értékpapír-számlavezetőnként megbontva a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartást kell vezetni.
(5) Az idegen tulajdonú értékpapírok leltározása a nyilvántartásokkal és a megbízókkal, értékpapír-számlatulajdonosokkal való egyeztetés útján történik a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.
(6) Az óvadéki repó ügyletet a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni. Az óvadéki repó ügylet keretében repóba adott értékpapír a repóba adó könyveiben kerül kimutatásra, a repóba vevő által fizetett értékpapír-ellenértéket a repóba adó kötelezettségként, a repóba vevő követelésként mutatja ki. A repó ügylet lejártával a repóba adó által fizetett az értékpapír-viszonteladási árat a repóba adó követelésként, a repóba vevő kötelezettségként számolja el, egyidejűleg mindkét fél - elszámolási számlán keresztül - összevezeti a repó ügyletből adódó adó követelését és kötelezettségét. A követelés többletet a repóba adó a pénzügyi műveletek ráfordításaként, kötelezettség többletet a repóba vevő a pénzügyi műveletek bevételeként, mint kamatot számolja el.
(7) A szállításos repó ügyleteket az értékpapír adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként és határidős visszavásárlásként, illetve viszonteladásként kell elszámolni, a nem valódi penziós ügyletekkel azonosan. A repóba adott értékpapírt repóba adó kivezeti könyveiből az értékpapír eladás szabályai szerint, a repóba vevő felveszi könyveibe az értékpapír beszerzés szabályai szerint az ellenérték (esetleges felhalmozott kamattal csökkentett) összegében, egyidejűleg mindkét fél kimutatja a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a határidős visszavásárlási, illetve viszonteladási kötelezettségét a határidős viszonteladási áron. A repó ügylet lejártával a viszonteladott értékpapírt a repóba vevő az értékpapír eladás általános szabályai szerint kivezeti, a repóba adó az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint felveszi a könyveibe a viszonteladási áron (az esetleges felhalmozott kamattal csökkentett viszonteladási áron) és kivezetik a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a határidős kötelezettséget.
(8) A saját tulajdonú értékpapír kölcsönbe adásakor
a) a kölcsönbe adó
- az értékpapírt a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint vezeti ki könyveiből könyv szerinti értékén - jellegétől függően - a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben és számolja el a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéket (az esetleges felhalmozott kamattal együttes értéket) a követelésként a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben, egyidejűleg a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt felveszi a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba,
- a kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a szerződés szerinti értéken az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint veszi fel könyveibe a kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor felmerült kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja), egyidejűleg kivezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt,
- a kölcsön futamideje alatt a pénzben kapott óvadékot kötelezettségként, az értékpapír formájában kapott óvadékot a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetés, visszaadás időpontjáig,
- a kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként számolja el;
b) a kölcsönbe vevő
- a halasztott fizetéssel történő értékpapír beszerzés szabályai szerint veszi fel könyveibe a kölcsönbe kapott értékpapírt - az értékpapírok között elkülönítetten - a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéken a kötelezettségekkel szemben,
- a kölcsön lejáratának időpontjában visszaszolgáltatott értékpapírt az értékpapír eladás általános szabályai szerint vezeti ki könyveiből a szerződés szerinti értéken a pénzügyi műveletek ráfordításaival szemben és számolja el a követelésként a szerződés szerinti értéken a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben, valamint a kölcsönbe vételkor felmerült kötelezettséget az értékpapír visszaszolgáltatásakor keletkezett követeléssel - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja),
- a kölcsön futamideje alatt a pénzben fizetett óvadékot követelésként, az értékpapír formájában adott óvadékot az analitikus nyilvántartásban való elkülönítésként mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetés, visszaadás időpontjáig,
- a fizetett kölcsönzési díjat kamatjellegű ráfordításként számolja el.
(9) A megbízó tulajdonát képező értékpapír - a megbízóval kötött megállapodás alapján történő - kölcsönbe adása esetén a - kölcsönzésben bizományosként közreműködő - elszámolóházi tevékenységet végző szervezet a kölcsönbe adott értékpapírt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott, az idegen tulajdont képező dematerializált értékpapírokról vezetett értékpapírszámlákról, valamint a nyomdai úton előállított értékpapírokról vezetett letéti számlákról átvezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a kölcsönbe adott értékpapírokról vezetett külön nyilvántartásba. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban megnyitott, a megbízók kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett külön nyilvántartásban megbízónként és értékpapírfajtánként, a kölcsönszerződés szerinti értéken és névértéken kell kimutatni a kölcsönadott értékpapírokat. A kölcsön lejártakor visszaszolgáltatott értékpapírt a befektetési vállalkozás a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a megbízók kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett számlákról visszavezeti a megbízók tulajdonát képező dematerializált és nyomdai úton előállított értékpapírjairól vezetett számlákra. A kölcsönbe vevőtől kapott, az - eredeti értékpapír-tulajdonos - megbízót megillető kölcsönzési díj összegét kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. A kölcsönzési díj megbízó felé kifizetett összegét a kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.
(10) A megbízó javára kölcsönvett értékpapír esetén a megbízó tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni a megbízó kölcsönbe vett értékpapírját és a megbízó által - pénzben vagy más értékpapírban - teljesített óvadék összegét. A megbízó által pénzben teljesített óvadék, illetve befizetett kölcsönzési díj összegét a kölcsönbe adó felé történő továbbításáig (kifizetéséig) a megbízóval szembeni kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. Ha a megbízó értékpapírkölcsön ügyletét nem az értékpapír letétkezelőként eljáró elszámolóházi tevékenységet végző szervezet bonyolítja, akkor megbízója tájékoztatása alapján köteles a megbízó tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban azt elkülönítetten kimutatni.”
9. § Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Tv. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatásban az „Értékesítés nettó árbevétele” helyett az „Elszámolóházi tevékenység bevétele”-ként kell kimutatni az elszámolóházi és értéktári szolgáltatásokért felszámított forgalmazási jutalékot, a klíringjogdíjat, egyéb jutalékokat, a letétkezelési és őrzési díjakat a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért és értékpapírszámla vezetésért, részvénykönyv vezetéséért, egyéb az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységért, továbbá az egyéb - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjakat.”
10. § (1) Az R. 19. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(19. § A kiegészítő melléklet a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően a következőket tartalmazza:)
„d) a befektetési szolgáltatók, valamint a külföldi letétkezelők részére vezetett értékpapírszámlákon lévő értékpapírok névértékét összesen;”
(2) Az R. 19. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(19. § A kiegészítő melléklet a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően a következőket tartalmazza:)
„e) a saját tulajdonú és a megbízásra kölcsönbe adott és kölcsönbe vett értékpapírok értékét értékpapíronkénti részletezésben.”
11. § Az R. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Amennyiben a tőzsde elszámolóházi és értéktári tevékenységet is végez, akkor a tőzsdének a III. fejezetben az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetekre vonatkozóan a 17. §-ban előírt könyvvezetési előírásokat is alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt előírások esetén a tőzsde a kiegészítő mellékletben köteles bemutatni az elszámolóházi és értéktári tevékenységből adódó követeléseit, illetve kötelezettségeit, valamint az ezzel összefüggő szolgáltatások bevételeit és ráfordításait, továbbá a III. fejezetben az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetekre vonatkozóan a 19. §-ban előírt adatokat.”
12. § (1) Az R. 3. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) Az R. kiegészül e rendelet 2. számú melléklete szerinti 4. számú melléklettel.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

13. § Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2002. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

14. § (1) A Tpt. hatálybalépése előtt létrejött, elszámolóházként működő szervezet a szakosított hitelintézetté történő átalakulását megelőző év december 31-éig köteles az R. előírásait e rendelet 2. számú mellékletével az R. 4. számú mellékleteként beiktatott mellékletben rögzített kiegészítő szabályokkal együtt alkalmazni.
(2) E rendelet 2. számú melléklete az (1) bekezdés szerinti átalakulás évének január 1-jével hatályát veszti.