291/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet

a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a hitelintézetek, valamint a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítésének, az azt alátámasztó könyvvezetésnek a pénzügyi szolgáltatásból, valamint a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások információszolgáltatási kötelezettségéből eredő sajátosságaira tekintettel a Kormány - a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) előzetes véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:
1. § (1) A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. § E rendelet alkalmazásában)
„8. befektetési szolgáltatás: a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint meghatározott, a hitelintézet, illetve - a Tpt.-ben meghatározott körben - a pénzügyi vállalkozás által végezhető befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek, árutőzsdei szolgáltatások, valamint az elszámolóház esetében a Tpt. szerinti értéktári szolgáltatások;”
(2) Az R. 2. §-ának 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. § E rendelet alkalmazásában)
„13. hitelígérvény: a hitelszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás, ide nem értve a lakás-takarékpénztárak által - alaptevékenységük keretében - kötött lakás előtakarékossági szerződésben lakáscélú kölcsön nyújtására vállalt kötelezettséget;”
(3) Az R. 2. §-ának 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. § E rendelet alkalmazásában)
„22. tőzsde: a Tpt. szerinti tőzsde;”
(4) Az R. 2. §-a a következő 25-27. pontokkal egészül ki:
(2. § E rendelet alkalmazásában)
„25. értékpapír-kölcsönügylet, repóügylet, másodlagos értékpapír, hozamra, illetve a tőke megóvására vonatkozó ígéret, garanciaalap, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet: a Tpt. szerint meghatározott fogalom;
26. tőzsdeforgalmi számla: a szakosított hitelintézetként működő elszámolóháznál (a továbbiakban: elszámolóház) befektetési szolgáltatásokkal összefüggő fizetési forgalom lebonyolítása céljából nyitott pénzforgalmi számla;
27. kölcsönbe adott értékpapír szerződés szerinti értéke: a felek által a kölcsönszerződésben rögzített érték, amely legalább a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönbeadó által közölt könyv szerinti értéke és legfeljebb a kölcsönbeadáskor érvényes piaci értéke; ha a felek a szerződésben nem rendelkeznek róla, akkor a kölcsönbeadó által közölt könyv szerinti érték, befektetési célú értékpapír kölcsönbeadásakor minden esetben a kölcsönbeadó által közölt könyv szerinti érték.”
2. § Az R. 3. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az elszámolóháznak az 1. számú melléklet szerinti mérlegét a 6. számú melléklet szerint kell továbbrészleteznie.”
3. § (1) Az R. 5. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) Hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni a hitelintézettel, valamint az MNB-vel szemben fennálló
- látraszóló követelés és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő követelés bontásban - ez utóbbit éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint részletezve - a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseket, függetlenül azok egyedi elnevezésétől, kivéve a kötvényeket és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint
- a befektetési szolgáltatásból eredő követeléseket.”
(2) Az R. 5. §-ának (3) bekezdése a következő g)-l) pontokkal egészül ki:
„g) A hitelintézetekkel szembeni látra szóló követelések között kell kimutatni - többek között - az elszámolóházi tevékenységet igénybe vevő hitelintézetnél, az elszámolóházhoz letétként, elszámoló ár különbözetként és egyéb címen átutalt, az ügyletek teljesítésére még fel nem használt - az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket -, jogcímenkénti bontásban, valamint az analitikus nyilvántartásban részletezve a sajátszámlás ügyletekhez és az ügyfél javára kötött ügyletekhez kapcsolódóan befizetett pénzösszegeket; [A hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján - a 18. § (4) bekezdésének megfelelően - ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki követelés.]
h) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni az elszámolóházi tevékenységet igénybe vevő hitelintézetnél - többek között - a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által, az elszámolóházi szabályzatok alapján létrehozott és az elszámolóház által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) az elszámolóház részére befizetett összeget;
i) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni az elszámolóháznál, az árutőzsdén, illetve az értékpapírtőzsdén kötött határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltatónak minősülő hitelintézet - árkülönbözet, illetve közös pénzeszközhöz való hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt, az elszámolóház által történő teljesítés (helytállás) összegében, valamint az elszámolóházi tevékenység során a hitelintézeteknek nyújtott kölcsön miatt fennálló követelést;
j) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni - többek között - az óvadéki repóba vétel esetén a repoba adó hitelintézettel vagy MNB-vel szemben fennálló követelést, értékpapír kölcsönnyújtás esetén a kölcsönbe vevő hitelintézettel vagy MNB-vel szemben a kölcsönbe adott értékpapír szerződés szerinti értékében fennálló értékpapírkölcsön összegét, illetve a más hitelintézetnek nyújtott befektetési hitel összegét;
k) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő éven túli lejáratú követelések között kell kimutatni - többek között - a jelzálog-hitelintézeteknél az önálló jelzálogjog kereskedelmi banknak halasztott fizetéssel történő viszonteladása esetén a kereskedelmi bankkal szemben - a hátralévő eladási ár összegében - fennálló követelést;
l) A hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követelések között kell kimutatni az elszámolóházi tevékenységet igénybe vevő hitelintézetnél - többek között - a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó árkülönbözet címén, az elszámolóház részére átutalt, illetve a hitelintézet részére vezetett tőzsdeforgalmi számláról ilyen címen befizetett pénzösszeget.”
(3) Az R. 5. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) Az ügyfelekkel szembeni követelések között, a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseken belül kell kimutatni többek között:]
„a) az ügyfeleknek nyújtott pénzügyi szolgáltatásból fennálló követeléseket;”
(4) Az R. 5. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) Az ügyfelekkel szembeni követelések között, a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseken belül kell kimutatni többek között:]
„d) az ügyfél kötelezettségéért vállalt garancia beváltásából az ügyféllel szemben fennálló követelést, ideértve a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével, illetve más pénzügyi intézmények által vállalt részben vagy egészben állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletek beváltásából származó követelést is mindaddig, amíg azt az ügyfél vagy az Állam meg nem téríti;”
(5) Az R. 5. §-ának (5) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[(5) Az ügyfelekkel szembeni követelések között, a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseken belül kell kimutatni többek között:]
„j) az óvadéki repóba vétel esetén a repóba adó hitelintézettől és MNB-től eltérő - ügyféllel szemben fennálló követelést, értékpapír kölcsönnyújtás esetén a kölcsönbe vevő - hitelintézettől és MNB-től eltérő - ügyféllel szemben a kölcsönbe adott értékpapír szerződés szerinti értékében fennálló értékpapírkölcsön összegét, illetve az ügyfeleknek nyújtott befektetési hitel összegét;”
(6) Az R. 5. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) Az ügyfelekkel szembeni követeléseken belül, a befektetési szolgáltatásból eredő követelések között kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:]
„b) a tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelésként a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi), befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősülő ügyletekből adódóan keletkezett követelések mérleg fordulónapján fennálló összegét (ideértve a halasztott fizetéssel eladott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés miatt keletkezett követelés összegét is);”
(7) Az R. 5. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) Az ügyfelekkel szembeni követeléseken belül, a befektetési szolgáltatásból eredő követelések között kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:]
„d) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelésként a Tpt. értelmében elszámolóházi tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben az elszámolóházi és értéktári tevékenység, illetve az általuk nyújtható befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett követelések összegét (így különösen a klíring, a klíringelt ügylet nem pénzben történő teljesítése, az értékpapír-kölcsönzési rendszer működtetése, az értékpapír-letéti őrzés, az értékpapír-letétkezelés, az értékpapírkölcsönzés, az értékpapír-számlavezetés, a központi értékpapír-számlavezetés és az egyéb elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek igénybevételével összefüggő követeléseket);”
(8) Az R. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ügyfelekkel, valamint a hitelintézetekkel szembeni követeléseken belül a rövid lejáratú követelések között kell kimutatni az éven belüli lejáratú követeléseket (ideértve az egyéves lejáratú követeléseket is), valamint az éven túli lejáratú követelések tárgyévet követő évben esedékes törlesztendő összegét, ide nem értve az MNB-nél elhelyezett éven túli lejáratú betétek tárgyévet követő évben lejáró összegét, esedékes törlesztését, amelyet a pénzeszközök között kell kimutatni.”
(9) Az R. 5. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A (8)-(12) bekezdés szerinti értékpapírok között elkülönítetten kell kimutatni - jellegétől függően, a befektetési vagy a forgatási célú értékpapírok között - a beszerzett másodlagos értékpapírokat és a kölcsönbe vett értékpapírokat is. A kölcsönbe vett értékpapírok között az analitikus nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni a saját ügyféltől kölcsönbe vett értékpapírokat.”
4. § (1) Az R. 6. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az elszámolóház az egyéb követelések között mutatja ki továbbá az elszámolóházi tevékenységből adódó követeléseket, így különösen:
a) az azonnali értékpapír-tőzsdei ügyletek esetén, a befektetési szolgáltató részére - a napi vételi és eladási ügyleteiből adódó kötelezettségek és követelések egyenlegeként keletkezett nettó követelés összegében - a tőzsdeforgalmi számlája, illetve bankszámlája javára az elszámolóház által átvezetett, illetve átutalt pénzeszköz miatt fennálló követelést;
b) az elszámolóházi lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő, tőzsdén kívüli állampapír kereskedelem során, a befektetési szolgáltató részére, azonnali ügyleteiből eredő követelések összegében - pénzügyi teljesítés címén - az elszámolóház által átutalt pénzösszeget;
c) a tőzsdével szembeni követelésként, az árutőzsdének, illetve értékpapírtőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelést; [A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapírtőzsdével szembeni követelések elkülönítetten megállapíthatók legyenek.]
d) a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelésként, az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatóknak, árutőzsdei szolgáltatóknak felszámított egyéb díjak miatti követeléseket; [Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelések árutőzsdei és értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.]
e) a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében, árkülönbözet címén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató tőzsdeforgalmi számlájára átvezetett, illetve bankszámlájára átutalt pénzösszeget. [A könyvviteli nyilvántartásokban az árkülönbözetet az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni.]”
(2) Az R. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az aktív időbeli elhatárolások között kell kimutatni kamatozó értékpapír kibocsátása esetén a befolyt kibocsátási ár és a névérték közötti különbözet üzleti évet követő évekre jutó időarányos összegét, amennyiben a névérték meghaladja a kibocsátási árat. Az időbeli elhatárolást az üzleti évre időarányosan jutó összegben kell megszüntetni az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival szemben.”
5. § (1) Az R. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a hitelintézettel, valamint az MNB-vel szemben fennálló
- látraszóló kötelezettség és meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettség bontásban - ez utóbbit éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint részletezve - a pénzügyi szolgáltatásból adódó kötelezettségeket, függetlenül azok egyedi elnevezésétől, kivéve a kötvényeket és más forgalomképes értékpapírokat, valamint
- a befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségeket;”
(2) Az R. 7. §-ának (1) bekezdése a következő c)-g) pontokkal egészül ki:
„c) A hitelintézetekkel szembeni látra szóló kötelezettségek között kell kimutatni az elszámolóháznál a más hitelintézetek, illetve az MNB által letétként, elszámoló ár különbözetként, valamint egyéb címen az elszámolóház részére átutalt, az ügyletek teljesítésére még fel nem használt - az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket; [A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a tartozás befektetési szolgáltatónként, azon belül jogcímenként, árutőzsdei, illetve értékpapír-tőzsdei ügylettípusonként (alapbiztosíték, pénzügyi fedezet, kiegészítő pénzügyi fedezet, árkülönbözet stb.), továbbá a határidős ügyletekhez kapcsolódóan, a befektetési szolgáltató saját és ügyfeleket megillető pénzeszközei bontásban megállapíthatók legyenek.]
d) A hitelintézetekkel szembeni meghatározott időre lekötött kötelezettségek között kell kimutatni az elszámolóháznál a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által az elszámolóházi szabályzatok alapján létrehozott és az elszámolóház által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) az elszámolóház részére a hitelintézetek, illetve az MNB által befizetett összegeket; (A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a közös pénzeszközök állománya fajtánként megállapítható legyen, valamint a befizetett, illetve a tőzsdei ügylet nem teljesítése miatt felhasznált pénzösszegek befektetési szolgáltatónként kimutathatók legyenek.)
e) A hitelintézetekkel szembeni meghatározott időre lekötött kötelezettségek között kell kimutatni az óvadéki repóba adás esetén a repóba vevő hitelintézettel vagy MNB-vel szemben fennálló kötelezettséget, értékpapír kölcsönbevétel esetén a kölcsönbe adó hitelintézettel vagy MNB-vel szemben a kölcsönbe vett értékpapír szerződés szerinti értékében fennálló értékpapír-kölcsöntartozás összegét, illetve a más hitelintézettől igénybe vett befektetési hitel összegét;
f) A hitelintézetekkel szembeni meghatározott időre lekötött kötelezettségek között - éven túli lejáratú kötelezettségként - kell kimutatni a hitelintézetnek az önálló jelzálogjog jelzálog-hitelintézettől halasztott fizetéssel történő visszavásárlása esetén a jelzáloghitelintézettel szemben a hátralévő vételár összegében fennálló kötelezettséget;
g) A hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségek között kell kimutatni elszámolóházzal szembeni kötelezettségként az elszámolóház szolgáltatásait igénybe vevő hitelintézetnél a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó árkülönbözet címén az elszámolóház által a hitelintézet tőzsdeforgalmi számlájára átutalt - és onnan a pénzforgalmi számlájára átvezetett - pénzösszegeket; [A hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján a 18. § (6) bekezdésének megfelelően ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki kötelezettség, illetve olyan határidős bizományi ügyletek esetében, amelyeknél a hitelintézet a lejárati idő előtt nem fizeti ki az ügyfelet megillető árkülönbözeteket, és nem használja azt fel az ügyfél más ügyletének teljesítésére.]”
(3) Az R. 7. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az ügyfelekkel szembeni takarékbetétek miatt és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni többek között:]
„a) az ügyfeleknek nyújtott pénzügyi szolgáltatásból adódóan fennálló kötelezettségek összegét;”
(4) Az R. 7. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az ügyfelekkel szembeni takarékbetétek miatt és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni többek között:]
„c) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál, illetve más pénzügyi intézménynél - a pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettségek között - a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével, illetve állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletek beváltására a központi költségvetés által átutalt forrás összegében, illetve az Állam által megtérített összegben az Állammal szemben fennálló kötelezettséget, valamint a Kormány készfizető kezességével, illetve állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletek beváltásából adódó követelésekre befolyt összegeket;”
(5) Az R. 7. §-ának (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[(3) Az ügyfelekkel szembeni takarékbetétek miatt és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni többek között:]
„f) az elszámolóháznál
- a látraszóló egyéb kötelezettségek között, a letétként, elszámoló ár különbözetként, valamint egyéb címen a - hitelintézettől és MNB-től eltérő - befektetési szolgáltatók által az elszámolóház részére átutalt és a részükre vezetett tőzsdeforgalmi számlán kezelt, az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket,
- az éven belüli lejáratú egyéb kötelezettségek között, a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei szabályzatok alapján létrehozott és az elszámolóház által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) - hitelintézettől és MNB-től eltérő - befektetési szolgáltatók által az elszámolóház részére befizetett összegeket.”
(6) Az R. 7. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között a befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:]
„d) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettségként a Tpt. értelmében elszámolóházi tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben az elszámolóházi és értéktári tevékenység, illetve az általa nyújtott befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett kötelezettségek összegét (így különösen a klíring, a klíringelt ügylet nem pénzben történő teljesítése, az értékpapír-kölcsönzési rendszer működtetése, az értékpapír letéti őrzés, az értékpapír-letétkezelés, az értékpapír-kölcsönzés, az értékpapír-számlavezetés, a központi értékpapír-számlavezetés és az elszámolóházi tevékenységet kisegítő tevékenységek igénybevételével összefüggő kötelezettségeket);”
(7) Az R. 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között a pénzügyi intézmény csak a saját kibocsátású kötvényekből és a kibocsátott egyéb forgalomképes, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkont értékpapírokból származó kötelezettségeket - kivéve a részvényeket - mutathatja ki éven belüli és éven túli lejáratú értékpapír bontásban. A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között - a kötvényektől és egyéb forgalomképes értékpapíroktól - elkülönítetten kell kimutatni, éven belüli és éven túli lejárat szerinti részletezésben, a Tv. által nevesítetten a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorolt - de a Tpt. szerint annak nem minősülő - hitelviszonyt megtestesítő okiratot (ideértve a takaréklevelet és a célrészjegyet).”
(8) Az R. 7. §-ának (7) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az elszámolóház az egyéb kötelezettségek között mutatja ki továbbá az elszámolóházi tevékenységből adódó kötelezettségeket, így különösen:
a) az azonnali értékpapír-tőzsdei ügyletek esetén, a befektetési szolgáltató által - a napi vételi és eladási ügyleteiből adódó kötelezettségek és követelések egyenlegeként keletkezett nettó kötelezettségek összegében - az elszámolóháznak pénzügyi teljesítés címén átutalt, illetve tőzsdeforgalmi számlájáról teljesített befizetés miatt fennálló kötelezettséget;
b) az elszámolóházi lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő, tőzsdén kívüli állampapír kereskedelem során, a befektetési szolgáltató azonnali ügyleteiből eredő kötelezettségek összegében - pénzügyi teljesítés címén - az elszámolóház részére átutalt pénzösszeget;
c) a tőzsdével szembeni kötelezettségként, az árutőzsdével, illetve értékpapírtőzsdével szemben az elszámolóházi tevékenységhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat; (A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapírtőzsdével szembeni kötelezettségek elkülönítetten megállapíthatók legyenek.)
d) a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni kötelezettségként, az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatókkal, árutőzsdei szolgáltatókkal szemben keletkezett kötelezettséget (ide nem értve a befektetési, illetve a pénzügyi szolgáltatások miatti hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kimutatott tartozásokat); (Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal, árutőzsdei szolgáltatókkal szembeni kötelezettségek árutőzsdei és értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.)
e) a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében, árkülönbözet címén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató által a tőzsdeforgalmi számláján ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszegből, bankszámlájáról, illetve egyéb módon az elszámolóháznak befizetett pénzösszeget. (A könyvviteli nyilvántartásokban az árkülönbözetet az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni.)”
(9) Az R. 7. §-ának a (9) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni kamatozó értékpapír kibocsátása esetén a befolyt kibocsátási ár és a névérték közötti különbözet üzleti évet követő évekre jutó időarányos összegét, amennyiben a kibocsátási ár meghaladja a névértéket. Az időbeli elhatárolást az üzleti évre időarányosan jutó összegben kell megszüntetni az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel szemben.”
6. § Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A takarékszövetkezetek esetében az 1991. december 31-i mérlegben szövetkezeti vagyonként kimutatott, bejegyzett tőke összege, valamint 1992. január 1-jét követően végrehajtott jegyzett tőke emelés szövetkezeti tagokra nem nevesített összege része a jegyzett tőkének, az nem minősül a Tv. 38. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti lekötött tartaléknak, feltéve, hogy annak összegét a szövetkezet nem minősítette az alapszabályában meghatározott célra szolgáló fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak.”
7. § Az R. 9. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) A hitelintézetnél - a jelzálog-hitelintézetről és a jelzálog levélről szóló törvény alapján - az általa nyújtott jelzáloghitel esetében - a követelés értékelése szempontjából - fedezetnek kell tekinteni a hitel nyújtásakor a jelzáloghitel fedezeteként bejegyzett, a jelzáloghitelintézetnek - a hitel összegének értékén - eladott és egyidejűleg halasztott fizetéssel - a hitel összegének értékén - visszavásárolt önálló jelzálogjogot, amennyiben a hitelintézet és a jelzáloghitelintézet között kötött szerződéses megállapodás biztosítja, hogy végső soron a jelzálogjogot csak az adóssal szemben fennálló jelzáloghitel követelés közvetlen jogosultja érvényesítheti.”
8. § (1) Az R. 10. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A kapott kamatok és kamatjellegű bevételeken belül az eredménykimutatásban elkülönítetten kell bemutatni a rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott kamatok címen valamennyi hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után a c), e) pontok szerinti kapott, illetve időarányosan járó kamatbevételeket, továbbá az - a)-b), d), f) pontok szerinti - egyéb kapott kamatok, kamatjellegű bevételek összegét.”
(2) Az R. 10. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti kamatjellegű jutalékbevételek, illetve jutalékráfordítások közé tartozik többek között: a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktoring díj, illetve kamat, az értékpapírkölcsön után kapott, illetve fizetett kölcsönzési díj, az óvadéki repó és a valódi penziós ügyletek után járó vagy fizetendő kamatok, a 22. § szerinti fedezeti célú határidős, opciós, valamint swap-ügyleteknél felmerülő, az üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyamkülönbözetből származó kamatként elszámolt bevétel, illetve ráfordítás, ha a fedezett - nem kereskedési célú - alapügylet eredménye is kamat - vagy kamatjellegű ráfordítás -, illetve bevétel.”
(3) Az R. 10. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni, a hitelintézetek által folytatott, minden olyan pénzügyi szolgáltatásból származó banküzemi bevételt, illetve ráfordítást, amely nem tartozik a kamat és kamatjellegű bevételek, illetve ráfordítások közé, valamint a befektetett eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítése során felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség teljes összegét, függetlenül annak pénzügyi realizálódásától. Idetartoznak többek között: a lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok, a postaforgalmi díjak, a garancia- és kezességvállalási díjak, lakossági folyószámla esetén a tételdíjak, az elszámolóház esetében a tőzsdeforgalmi számlavezetési díjak, a hitelvizsgálati díjak, az egyéb pénzügyi szolgáltatások, a központi állami támogatások folyósításának lebonyolítása után felszámított díjak és a befolyt, illetve fizetett késedelmi kamatok, a vásárolt követelések hitelezési veszteségként leírt összege, a hitelezési veszteségként leírt vásárolt követelések utólag befolyt összege stb.”
9. § (1) Az R. 11. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[11. § (1) A hitelintézetnél a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni:]
„c) a kereskedelmi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok és részesedések értékesítése során felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség teljes összegét - függetlenül annak pénzügyi realizálódásától -, az ilyen értékpapírok és részesedések után elszámolt értékvesztés visszaírását, illetve az értékvesztés elszámolt összegét, a forgatási célú értékpapírok kölcsönbe adásakor a kivezetett könyv szerinti érték és a kölcsönszerződés szerinti érték különbözetében elszámolt eredményt, a saját számlára kötött határidős és opciós tőzsdei, tőzsdén kívüli, valamint swap-ügyletekből származó, várható vagy ténylegesen realizált árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás 21-24. § szerint, az üzleti évben elszámolható - a 10. § (3) és (10) bekezdésében figyelembe nem vett - összegét;”
(2) Az R. 11. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az elszámolóház az elszámolóházi és értéktári tevékenységéért (szolgáltatásaiért) felszámított forgalmazási jutalékot, a klíringjogdíjat, a letétkezelési és őrzési díjakat a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért és értékpapírszámla vezetésért, az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek után, továbbá az egyéb - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjakat (ide nem értve a tőzsdeforgalmi számlavezetésért járó díjakat) az (1) bekezdés d)-e) pontjában lévő bevételek között mutatja ki.”
10. § Az R. 12. §-a a következő (7)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az óvadéki repóügyletet a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni.
(8) A szállításos repóügyleteket az értékpapír adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként és határidős visszavásárlásként, illetve viszonteladásként kell elszámolni, a nem valódi penziós ügyletekkel azonosan.
(9) Az értékpapír letétkezelő hitelintézet által a saját tulajdonban lévő elsődleges értékpapírra vonatkozóan történő másodlagos értékpapír kibocsátásakor a befektetőktől befolyt kibocsátási ár összegét - a befektető jellegétől függően - az ügyfelekkel vagy a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségek között kell kimutatni. Egyidejűleg a - bennefoglalt jogosultságok érvényesítésére nem alkalmas - elsődleges értékpapírt ki kell vezetni az értékpapírok közül az ügyfelekkel, illetve a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségek csökkentésével. Az elsődleges értékpapír könyv szerinti értéke és a kötelezettség értéke közötti különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni. Az elsődleges értékpapírt a másodlagos értékpapír bevonásáig a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni beszerzési értékén és névértékén.
(10) A másodlagos értékpapír bevonásakor a befektetőknek kifizetett összeget (névértéket) az ügyfelekkel vagy a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követelések között kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben, egyidejűleg az elsődleges értékpapírt fel kell venni az értékpapírok közé annak beszerzési értékén a követelések csökkentésével, és ki kell vezetni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból. A követelés és az elsődleges értékpapír beszerzési értéke közötti különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni.
(11) A biztosítékként, óvadékként, fedezetként kapott eszközöket, garanciát és kezességet a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban, pénzügyi és befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, elkülönítetten kell kimutatni. A biztosítékként, óvadékként, fedezetként adott eszközöket a megfelelő eszközökön belül elkülönítetten, pénzügyi és befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó részletezésben kell nyilvántartani.”
11. § Az R 13. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A pénzügyi intézmény - a számviteli politikájában rögzített eljárásnak megfelelően - dönthet úgy, hogy a jövőbeni függő kötelezettségek, illetve várható kötelezettségek után - a Hpt. alapján - képzett kockázati céltartalék, illetve - a Tv. alapján képzett - céltartalék összegének a mérlegen kívüli kötelezettség megszűnésekor történő felhasználásakor - a mérlegen kívüli kötelezettséghez kapcsolódóan - keletkezett eszközt egyidejűleg értékeli és a szükséges mértékben értékvesztést számol el utána.
(10) A pénzügyi vállalkozás - a számviteli politikájában rögzített eljárásnak megfelelően - dönthet úgy, hogy a követeléseket év közben is értékeli - havi vagy negyedéves gyakorisággal és értékvesztést vagy értékvesztés visszaírást számol el azok összege után. A pénzügyi intézménynél a tárgyév során értékesített követelés után elszámolt értékvesztés visszaírható az értékesítéskor az eladási ár összegéig, legfeljebb a beszerzési értékig.”
12. § (1) Az R. 14. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett, illetve más pénzügyi intézmények által vállalt részben vagy egészben állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett kifizetett tartozást az ügyféllel szembeni követelések között kell elszámolni, ezzel egyidejűleg és azonos összegben a követelést át kell vezetni az egyéb elszámolásból eredő követelések számlán keresztül - mint az állammal szembeni tartozás csökkenését - az ügyfelekkel szembeni kötelezettség számla tartozik oldalára.
(2) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett, illetve más pénzügyi intézmények által vállalt részben vagy egészben állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett - költségvetési forrásból - kifizetett tartozás összegében az ügyféllel szemben fennálló követelés összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni mindaddig, amíg az ügyfél annak összegét pénzügyileg nem rendezi.”
(2) Az R. 14. §-a a következő (4)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elszámolóháznak az egyéb követeléseken, illetve az egyéb kötelezettségeken belül, a tőzsdei ügyletekből adódóan - a befektetési szolgáltatókkal szemben, azonnali értékpapír-tőzsdei ügyleteik nettó követeléseinek és kötelezettségeinek pénzügyi rendezéséből kifolyólag fennálló a 6. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti követelés, valamint a 7. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettség azonos napon történő pénzügyi rendezésekor a követelés és a kötelezettség összegét egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetnie.
(5) Az elszámolóháznak az egyéb követeléseken, illetve az egyéb kötelezettségeken belül, a tőzsdén kívüli ügyletekből adódóan - a befektetési szolgáltatókkal szemben, elszámolóházi lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő tőzsdén kívüli azonnali állampapír kereskedelmi ügyleteiből származó követeléseinek és kötelezettségeinek pénzügyi rendezéséből kifolyólag - fennálló a 6. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti követelés, valamint a 7. § (7) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettség azonos napon történő pénzügyi rendezésekor a követelés és a kötelezettség összegét egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetnie.
(6) Az elszámolóház a nála őrzött, illetve nyilvántartott idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított, illetve dematerializált értékpapírokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban fajtánként, megbízónként, értékpapír-számlatulajdonosonként névértéken köteles kimutatni.
(7) Az elszámolóháznak a nyilvántartás során biztosítani kell, hogy az idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított értékpapírok állománya és az abban bekövetkező változások fajtánként, megbízónként (letétbe helyezőnként) megállapítható legyen.
(8) Az elszámolóháznak az általa vezetett értékpapírszámlákról nyilvántartást kell vezetnie a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban értékpapírfajtánként, értékpapír-számlatulajdonosonként.
(9) Az elszámolóháznak - központi értéktárként - a kibocsátott, adott fajtájú dematerializált értékpapírról vezetett központi értékpapírszámláról értékpapír-számlavezetőnként megbontva a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartást kell vezetnie.
(10) Az elszámolóháznál az idegen tulajdonú értékpapírok leltározása a nyilvántartásokkal és a megbízókkal, értékpapír-számlatulajdonosokkal való egyeztetés útján történik a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.”
13. § (1) Az R. 15. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Betétállomány-átruházás esetén az átvevő hitelintézet az átvállalt kötelezettség teljes összegét köteles az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, illetve a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között nyilvántartásba venni, az átruházó hitelintézettől kapott térítés összegében a pénzeszközökkel, a térítéssel nem fedezett - átvállalt - kötelezettség összegében a rendkívüli ráfordításokkal szemben. Ezen ráfordításokat az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként el kell határolni, amelyet a térítéssel nem fedezett, elkülönítetten kimutatott betétállomány (lejáratkori) visszafizetésekor kell megszüntetni a rendkívüli ráfordításokkal szemben.
(2) A betétállományt átruházó hitelintézet a kötelezettség megszűnését a megtérítésként kifizetett összegben a pénzeszközök csökkentéseként, a térítéssel nem fedezett kötelezettség összegét pedig rendkívüli bevételként köteles elszámolni.”
(2) Az R. 15. §-a a következő (7)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A hitelintézet - a jelzáloghitel-intézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény alapján - az általa nyújtott jelzáloghitel fedezeteként szolgáló - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott - önálló jelzálogjog jelzáloghitel-intézet felé történő értékesítése és egyidejűleg halasztott fizetéssel való visszavásárlása esetén - a hitel értékében - kapott ellenérték összegében fennálló tartozást - amely egyben a halasztott fizetéssel való visszavásárlás pénzügyileg nem rendezett ellenértéke miatti kötelezettséget is megtestesíti - a hitelintézetekkel szembeni meghatározott lekötésű éven túli lejáratú kötelezettségek között számolja el és mutatja ki pénzeszközök növekedésével szemben. Egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban fedezetként kimutatott önálló jelzálogjogot - amennyiben az megfelel a 9. § (16) bekezdése szerinti feltételeknek - megkülönböztetett jelzéssel (besorolással) látja el. A hitelintézet csak a pénzmozgást számolja el a mérleget érintő főkönyvi számlákon az önálló jelzálogjog ellenértékének befolyásakor.
(8) A jelzáloghitel-intézet a (7) bekezdés szerint megvásárolt és egyidejűleg halasztott fizetéssel viszonteladott önálló jelzálogjog vételára összegében fennálló követelést - amely egyben a halasztott fizetéssel való viszonteladás pénzügyileg nem rendezett ellenértéke miatti követelést is megtestesíti - a hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő éven túli lejáratú követelések között számolja el és mutatja ki a pénzeszközök csökkenésével szemben. Egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba felveszi az önálló jelzálogjogot a 9. § (16) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén. A jelzáloghitel-intézet csak a pénzmozgást számolja el a mérleget érintő főkönyvi számlákon az önálló jelzálogjog ellenértékének kifizetésekor.
(9) A hitelintézetnél a (7) bekezdés szerint fennálló kötelezettséget, a jelzáloghitel-intézetnél a (8) bekezdés szerint fennálló követelést a halasztott fizetéssel visszavásárolt, viszonteladott önálló jelzálogjog ellenértékének törlesztése összegében kell folyamatosan csökkenteni a pénzeszközökkel szemben.
(10) Ha az önálló zálogjog jogosultja pénzügyi intézmény és létezik a felek által kötött olyan szerződéses megállapodás, amely biztosítja, hogy az önálló zálogjog biztosítékul szolgáljon, akkor a jogosult pénzügyi intézmény az önálló zálogjogot, mint fedezetet köteles kimutatni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban.
(11) A (7)-(10) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetben az önálló zálogjogra a vagyoni értékű jogokra vonatkozó - Tv. szerinti - általános szabályokat kell alkalmazni.
(12) A nem névre szóló (anonim) zálogjegyek kibocsátásával nyújtott zálogkölcsön esetén, amennyiben az ügyfél nem törleszti adósságát a kölcsön lejártakor és a hitelintézet
a) eladja zálogkölcsön követelését a zálogháznak, valamint az annak fedezetéül szolgáló zálogtárgyat is rendelkezésére bocsátja, akkor azt a saját követelések értékesítésére vonatkozó szabály szerint számolja el,
b) a zálogtárgyat, mint bizományos értékesíti a zálogház felé a kölcsön összegében meghatározott eladási áron, és az általános forgalmi adót is tartalmazó befolyt eladási árból elégíti ki követelését, akkor az eladási ár befolyt összegét egyéb kötelezettségként számolja el és egyidejűleg a kötelezettséget - egy elszámolási számlán keresztül - összevezeti a fennálló zálogkölcsön követelés összegével.
(13) A pénzügyi intézménynek minősülő zálogház, amennyiben követelés vásárlási tevékenységet végezhet és megvásárolja a zálogkölcsönt, a követelés vásárlás általános szabályai szerint jár el és a fedezetként átvett zálogtárgyat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki annak - zálogházi becsüs által - becsült piaci értékén.
(14) A pénzügyi intézménynek minősülő zálogház a (13) bekezdés esetén, a zálogtárgyat annak kényszerértékesítéséig a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki és a kényszerértékesítéskor az általános forgalmi adóval növelt együttes befolyt ellenértéket egyéb kötelezettségként számolja el a pénzeszközökkel szemben. A zálogház az ügyfelekkel szemben fennálló vásárolt követelést - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja) az egyéb kötelezettségekkel. A követelés többlet összegét a behajthatatlansági feltételek fennállása esetén hitelezési veszteségként leírja, a kötelezettség többlet összegét pedig a szerződés vagy jogszabály szerint előírt időpontig jelentkező ügyfélnek (adósnak) visszafizeti, illetve a határidő lejártával elengedett kötelezettségként számolja el a rendkívüli bevételekkel szemben.
(15) A vagyontárggyal fedezett kölcsön, hitel, más követelés fejében - az adós nem teljesítése miatt - kapott vagyontárgy tulajdonjoga csak a végrehajtási eljárás, a csődeljárás, a felszámolási eljárás során történő érvényesítéskor, illetve az óvadékul szolgáló vagyontárgy a követelés esedékességekor, egyéb esetben pedig csak a felek megállapodása - a hitel nyújtásakor előre kikötött vagy az adósságrendezés céljából utólag rögzített megállapodás, illetve egyéb megállapodás - alapján illeti meg a hitelezőt, és kerülhet be a vagyontárgy a Tv. szerinti piaci értéken a hitelező könyveibe az egyéb kötelezettségekkel szemben. Az egyéb kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül - össze kell vezetni a fennálló követeléssel (beszámítás útján) és - a felek eltérő megállapodása hiányában - a fennmaradó követelés többletet a behajthatatlanság feltételeinek fennállása esetén hitelezési veszteségként, a kötelezettség többletet elengedett kötelezettségként kell a könyvekből kivezetni.”
14. § Az R. 16. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A saját tulajdonú értékpapír kölcsönbe adásakor
a) a kölcsönbe adó
- az értékpapírt a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint vezeti ki könyveiből könyv szerinti értékén - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben és számolja el a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéket (az esetleges felhalmozott kamattal növelt együttes értéket) a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelésként az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben, egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba felveszi a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt,
- a kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a szerződés szerinti értéken az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint veszi fel könyveibe a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor felmerült kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja), egyidejűleg kivezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt,
- a kölcsön futamideje alatt pénzben kapott óvadékot hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségként mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetésének időpontjáig, ha az óvadékul más vagyontárgy, illetve értékpapír szolgál, akkor azt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni,
- a kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként számolja el,
b) a kölcsönbe vevő
- a halasztott fizetéssel történő értékpapír beszerzés szabályai szerint veszi fel könyveibe a kölcsönbe kapott értékpapírt - az értékpapírok között elkülönítetten - a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéken az ügyfelekkel vagy a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségekkel szemben,
- a kölcsön lejáratának időpontjában visszaszolgáltatott értékpapírt az értékpapír eladás általános szabályai szerint vezeti ki könyveiből a szerződés szerinti értéken - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben és számolja el a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelésként a szerződés szerinti értéken az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben, valamint a kölcsönbe vételkor felmerült kötelezettséget az értékpapír visszaszolgáltatásakor keletkezett követeléssel - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja),
- a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadékot hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelésként mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetésének időpontjáig, ha az óvadékul más vagyontárgy, illetve értékpapír szolgál, akkor azt az eszköz, értékpapír analitikus nyilvántartásában kell rögzíteni,
- a fizetett kölcsönzési díjat kamatjellegű ráfordításként számolja el.
(7) Az ügyfél megbízásából történő értékpapírkölcsönzés során:
a) Az ügyfél tulajdonát képező értékpapír - az ügyféllel kötött megállapodás alapján történő - kölcsönbe adása esetén a - kölcsönzésben bizományosként közreműködő - hitelintézet a kölcsönbe adott értékpapírt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott, az ügyfelek tulajdonát képező dematerializált értékpapírokról vezetett értékpapírszámlákról, valamint a nyomdai úton előállított értékpapírokról vezetett letéti számlákról átvezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a kölcsönadott értékpapírokról vezetett külön nyilvántartásba. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban megnyitott, az ügyfelek kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett külön nyilvántartásban ügyfelenként és értékpapír fajtánként, a kölcsönszerződés szerinti értéken és névértéken kell kimutatni a kölcsönbe adott értékpapírokat. A kölcsön lejártakor visszaszolgáltatott értékpapírt a hitelintézet a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban az ügyfelek kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett számlákról visszavezeti az ügyfelek tulajdonát képező dematerializált és nyomdai úton előállított értékpapírjairól vezetett számlákra. A kölcsönbe vevőtől kapott, az - eredeti értékpapírtulajdonos - ügyfelet megillető kölcsönzési díj összegét az ügyfelekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. A kölcsönzési díj ügyfél felé kifizetett összegét a kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.
b) Az ügyfél megbízásából, javára kölcsönbe vett értékpapír esetén az ügyfél tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni az ügyfél kölcsönbe vett értékpapírját és az ügyfél által - pénzben vagy más értékpapírban - teljesített óvadék összegét. Az ügyfél által pénzben teljesített óvadék, illetve befizetett kölcsönzési díj összegét a kölcsönbe adó felé történő továbbításáig (kifizetéséig) az ügyfelekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. Ha az ügyfél értékpapírkölcsön ügyletét nem az értékpapír letétkezelő hitelintézet bonyolítja, akkor ügyfele tájékoztatása alapján köteles az ügyfél tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban azt elkülönítetten kimutatni.”
15. § Az R. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A hitelintézetekkel szembeni követelések, valamint az ügyfelekkel szembeni követelések után járó kamatokat (szerződés szerinti ügyleti kamatok, valamint késedelmi kamatok), kamatjellegű jutalékokat a pénzügyi intézményeknél év közben és év végén a következőképpen kell elszámolni:]
„a) év közben járó kamatokat, kamatjellegű jutalékokat az esedékesség időpontjában függővé kell tenni, ha az alapköveteléshez kapcsolódó egy vagy több tőketörlesztő rész, illetve kamattörlesztő rész 30 napos vagy azt meghaladó idejű késedelemben van, vagy az alapkövetelés a problémamentes, illetve a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott (a legutóbbi minősítést figyelembe véve) és összegük nem folyt be. A függővé tett kamatot, jutalékot nem lehet követelésként és bevételként elszámolni, továbbá nem lehet utánuk céltartalékot képezni, értékvesztést elszámolni, azok összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell elszámolni és kimutatni;”
16. § Az R. 18. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén az elszámolóháznak átutalt, az ügyfelet terhelő alapbiztosíték, árkülönbözet, egyéb pénzügyi fedezet összegét, illetve pénzügyi teljesítés és egyéb jogcímen átutalt összeget - az ügylet zárásáig - hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követelések között - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni, egyidejűleg az ügyfélszámlán is köteles kimutatni az ügyféltől ilyen célra beszedett összegeket.
(4) Az ügyfelet terhelő, az elszámolóháznak befizetett árkülönbözet összegét a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követelések között az elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követelések számlán - azon belül ügyfelek miatt fennálló követelésként elkülönítve - kell kimutatni a letétek céljára átutalt de az ügylet teljesítésére még fel nem használt pénzösszeg miatt a hitelintézetekkel szemben kimutatott követelés csökkentésével egyidejűleg. A befizetett árkülönbözet összegével csak az ügylet zárásakor lehet csökkenteni az ügyfélszámla összegét az elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követelés számla csökkentésével szemben. A mérleg fordulónapjával, - illetve a hóvégi záráskor - az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan - az elszámolóház részére befizetett árkülönbözet összegében - fennálló, elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követeléseket az ügyfélszámlával szemben ki kell vezetni a könyvekből és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni. Az üzleti évet követő évben, - illetve a hóvégi zárást követő hónap elején - ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra - egymással szembeni elszámolással - felvenni.
(5) A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén az elszámolóháztól kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségek között kimutatott elszámolóházzal szembeni kötelezettségeken belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni a pénzeszközökkel szemben.”
17. § (1) Az R. 20. §-ának (2) bekezdése a következő 16-17. ponttal egészül ki:
[(2) Függő kötelezettségek közé tartoznak többek között:]
„16. a hozamra, illetve a tőke megóvására vonatkozó ígéretek, amelyeket a 17. pont b) alpontja szerinti értéken kell kimutatni;
17. a befektetési alapkezelők és a befektetési szolgáltatók által a hozamra, illetve a tőke megóvására tett ígéretek után vállalt garancia, amelyet
a) a befektetési alap forgalomban lévő befektetési jegyeinek névértéke és az arra vetített ígért hozam összegében,
b) a befektetési szolgáltató - hozamra, illetve a tőke megóvására tett - ígérettel érintett ügyfelei által a portfóliókezelési szerződés megkötésekor rögzített értékben rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és értékpapírok együttes értékének és az arra vetített ígért hozamnak összegében,
mint kötelezettségvállalást kell kimutatni.”
(2) Az R. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A függő kötelezettségeken belül elkülönítetten kell kimutatni a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett, illetve az egyéb pénzügyi intézmények által vállalt részben vagy egészben állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletekből adódóan be nem váltott kötelezettség összegét.”
18. § (1) Az R. 24. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén az elszámolóházhoz pénzügyi fedezetként és alapletétként átutalt az ügylet teljesítésére fel nem használt pénzösszeget a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken belül, továbbá a - a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét céljára átutalt összeget az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követeléseken belül elkülönítetten - az elszámolóházzal szembeni követelésként - kell kimutatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek esetén az elszámolóház által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeken belül elkülönítetten - az elszámolóházzal szembeni kötelezettségként - kell kimutatni.”
(2) Az R. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az (1) bekezdés szerinti ügyletek lezárásakor - az opció érvényesítésekor - a teljesítés csak az árkülönbözet pénzügyi rendezése formájában valósul meg vagy az ügylettel ellentétes irányú - azonos pénzügyi instrumentumra, illetve árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó - ügylet kötésével (likvidálás) - az ügylet tárgyának leszállítása nélkül -, akkor a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési ár közötti árkülönbözet követelésként kimutatott összegét a befektetési szolgáltatási ráfordítások között kell elszámolni a követelés csökkenésével egyidejűleg, illetve a kötelezettségként kimutatott összeget a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni a kötelezettség csökkenésével egyidejűleg. Az elszámolóháztól visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet összegét a pénzeszközök növeléseként és a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken belül az elszámolóházzal szembeni követelés csökkenéseként kell elszámolni. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor annak zárásakor az árkülönbözetet azok között a bevételek, illetve ráfordítások között kell elszámolni, amelyek között a fedezett alapügylet eredménye elszámolásra került.”
19. § (1) Az R. 25. §-ának 18-19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(25. § A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:)
„18. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság esetében a Kormány által vállalt készfizető kezességgel fedezett, illetve más pénzügyi intézmények által vállalt állami kezességvállalással részben vagy egészben fedezett garanciaügyletek beváltásából adódóan az ügyféllel szemben fennálló követelések, illetve az állammal szemben fennálló tartozások összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból;
19. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság esetében a Kormány által vállalt készfizető kezességgel fedezett, illetve más pénzügyi intézmények által vállalt állami kezességvállalással részben vagy egészben fedezett garanciaügyletek beváltásából adódó és behajthatatlannak minősített követelések összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból;”
(2) Az R. 25. §-ának 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(25. § A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:)
„29. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál - a központi költségvetés kockázatának felmérése céljából -, a Kormány készfizető kezességével fedezett, illetve más pénzügyi intézménynél az állami kezességvállalással fedezett exportcélú, illetve egyéb célú garanciaügyletekből adódó be nem váltott kötelezettségek saját kockázattal azonos módon történő minősítésének eredményét és a kötelezettségek egyes minősítési kategóriákba tartozó állományának nagyságát;”
(3) Az R. 25 §-a a következő 36-38. ponttal egészül ki:
(25. § A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:)
„36. az elszámolóház esetében továbbá:
a) a letétkezelésbe átvett, nyomdai úton előállított, idegen tulajdonú értékpapírokat értékpapírfajtánként, tőzsdén forgalmazott, illetve tőzsdei forgalomban nem szereplő értékpapírok részletezésben névértéken,
b) a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott dematerializált értékpapírok állományát értékpapírfajtánként (kibocsátónként) névértéken,
c) a befektetési szolgáltatók, valamint a külföldi letétkezelők részére vezetett értékpapírszámlákon lévő értékpapírok névértékét összesen,
d) a befektetési szolgáltatóknak nyújtott kölcsönöket,
e) tőzsdén kötött határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató - árkülönbözet, illetve közös pénzeszközhöz való hozzájárulás - fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt, az elszámolóház által történő teljesítés (helytállás) összegében fennálló követelést,
f) a tőzsdeforgalmi számla vezetése miatt a befektetési szolgáltatókkal szemben fennálló kötelezettséget,
g) a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából - a tőzsdei szabályzatok alapján - létrehozott, az elszámolóház által kezelt - közös pénzeszköz (garanciaalaphoz) való hozzájárulása miatti kötelezettséget;
37. a saját számlára, valamint az ügyfél megbízásából kölcsönbe adott és a kölcsönbe vett értékpapírok, továbbá a másodlagos értékpapírok állományát könyv szerinti és piaci értéken, értékpapír fajtánkénti részletezésben.
38. a biztosítékként, fedezetként, óvadékként kapott és adott eszközök és garancia-, illetve kezességvállalások értékét pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatban elkülönítve.”
20. § Az R. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § A pénzügyi vállalkozás e rendeletnek a következő előírásait köteles alkalmazni: 1-3. §; 4. §; 5. § (2)-(12) bekezdés, (13) bekezdés b)-c) pontja, (14) bekezdés; 6. § (1)-(3) bekezdés, (4) bekezdés első mondata, (5)-(7) bekezdés; 7. § (1) bekezdés a)-b), e), g) pontja, (2) bekezdés, (3) bekezdés a), c) pontja, (4)-(6) bekezdés, (7) bekezdés első mondata, (8)-(11) bekezdés, (14) bekezdés a)-c) pontja, (15) bekezdés a), c) pontja, (16) bekezdés; 8. § (1), (3)-(4) bekezdés; 9. § (10)-(11), (13)-(14) bekezdés; 10. § (1)-(6), (8)-(14) bekezdés; 11. § (1) bekezdés c), e) pontja, (2) bekezdés első két mondata, (3)-(11) bekezdés; 12. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a)-b), e)-g), i) pontja, (3)-(8), (11) bekezdés; 13. § (1), (3)-(5), (9)-(10) bekezdés; 14. § (1)-(3) bekezdés; 15. § (3)-(6) bekezdés, (10)-(15) bekezdés; 16. § (1)-(3) bekezdés, (6) bekezdés; 17. §; 20. § (1)-(7) bekezdés; 21-24. §; 25. § 2-3., 6-19., 21., 23-24., 28-33., 37-38. pontja; 26-30. §; 31. § (3), (7)-(8) bekezdés.”
21. § (1) Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az R. e rendelet 2. számú melléklete szerinti 6. számú melléklettel egészül ki.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

22. § (1) Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy
a) az 1. § (2) bekezdését, a 3. § (2) bekezdésével az R. 5. §-a (3) bekezdésének k) pontjaként beiktatott rendelkezést, a 3. § (3)-(4), (6), (8) bekezdését, a 4. § (2) bekezdését, az 5. § (2) bekezdésével az R. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontjaként beiktatott rendelkezést, az 5. § (3)-(4), (9) bekezdését, a 6-7. §-okat, a 8. § (1) bekezdését, a 11. §-t, a 12. § (1) bekezdését, a 13. §-t, a 15. §-t, a 17. § (2) bekezdését, a 19. § (1)-(2) bekezdését, (3) bekezdésével az R. 25. §-ának 38. pontjaként beiktatott rendelkezést, az ebben a pontban felsorolt rendelkezések által érintett, a 20. §-sal az R. 28. §-át módosító rendelkezéseket a 2001. évről készített éves beszámolónál is alkalmazni lehet,
b) a rendeletnek az a) pontban foglalt előírásaitól eltérő rendelkezéseit először a 2002. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra kell alkalmazni.
(2) A Tpt. hatálybalépése előtt létrejött, elszámolóházként működő szervezet abban az évben induló üzleti évről készült éves beszámolójára köteles e rendelet előírásait először alkalmazni, amely évben szakosított hitelintézetté alakul át.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 2. §-ának 24. pontja, 5. §-a (3) bekezdésének e) pontja, 10. §-ának (12) bekezdése, 24. §-ának (15) bekezdése, 25. §-ának 34. pontja hatályát veszti, valamint 16. §-ának (10) és (18) bekezdésében a „(másik forgalmazóval)” kifejezés helyébe a „(más befektetési szolgáltatóval)” kifejezés, továbbá 19. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „(forgalmazónál)” kifejezés helyébe a „(befektetési szolgáltatónál)” kifejezés lép.

Átmeneti rendelkezések

23. § (1) A Tpt. hatálybalépése előtt létrejött, elszámolóházként működő szervezet a 22. § (2) bekezdése szerinti éves beszámolójának kiegészítő mellékletében köteles bemutatni a bázisul szolgáló - az átalakulást megelőző - üzleti évről készült éves beszámoló adatainak e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérleg és 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás szerkezetébe való átrendezését és az áttérésnek a hitelintézetté való átalakulás évének eredményére gyakorolt hatását.
(2) A pénzügyi intézményeknek az (1) bekezdés szerinti szervezettel szemben az R. 5. §-a (3) bekezdésének g)-h), l) pontja, 18. §-ának (3)-(5) bekezdése, 24. §-ának (1)-(2), (4) bekezdése szerint fennálló követelését, illetve kötelezettségét az R. 5. §-a (6) bekezdésének d) pontja és 7. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelések, illetve kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatnia annak szakosított hitelintézetté történő átalakulását megelőző év december 31-ig, legkésőbb 2002. december 31-ig.