292/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet

a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelet hatálya kiterjed a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.) hatálya alá tartozó értékpapír-bizományosra, értékpapír-kereskedőre, befektetési társaságra (a továbbiakban együttesen: befektetési vállalkozás).”
2. § (1) Az R. 2. §-ának 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. § E rendelet alkalmazásában)
„1. befektetési szolgáltatás: a Tpt. szerint meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek, valamint az árutőzsdei szolgáltatások;”
(2) Az R. 2. §-ának 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(2. § E rendelet alkalmazásában)
„10. tőzsde, értékpapírkölcsön ügylet, repóügylet, másodlagos értékpapír, hozamra, illetve a tőke megóvására vonatkozó ígéret, garanciaalap, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet: a Tpt. szerint meghatározott fogalom;”
(3) Az R. 2. §-a a következő 12-14. ponttal egészül ki:
(2. § E rendelet alkalmazásában)
„12. tőzsdeforgalmi számla: a szakosított hitelintézetként működő elszámolóháznál (a továbbiakban: elszámolóház) befektetési szolgáltatásokkal összefüggő fizetési forgalom lebonyolítása céljából nyitott pénzforgalmi számla;
13. külön rendelet: a Tpt. felhatalmazása alapján kiadott, a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének, illetőleg értékelésének szempontjairól szóló pénzügyminiszteri rendelet;
14. kölcsönbe adott értékpapír-szerződés szerinti értéke: a felek által a kölcsönszerződésben rögzített érték, amely legalább a kölcsönbe adott értékpapír kölcsönbe adó által közölt könyv szerinti értéke és legfeljebb a kölcsönbe adáskor érvényes piaci értéke; ha a felek a szerződésben nem rendelkeznek róla, akkor a kölcsönbe adó által közölt könyv szerinti érték; befektetési célú értékpapír kölcsönbe adásakor minden esetben a kölcsönbe adó által közölt könyv szerinti érték.”
3. § Az R. 3. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(6) A számviteli politika keretében - a Tv. 14. §-ának (4)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - kell elkészíteni:]
„a) a Tpt., illetve az ahhoz kapcsolódó rendeletekben előírt azon szabályzatokat, amelyek a befektetési vállalkozás könyvvezetéséhez és az éves beszámoló, továbbá - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a tőzsde felé történő és egyéb - jelentéstételi kötelezettséghez tartoznak, így különösen: a befektetési szabályzatot [befektetett eszközök és a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések (a továbbiakban együttesen: értékpapírok) értékeléséről]; a befektetési vállalkozásnál a hitelezési, az adósminősítési, a fedezetértékelési, az eszközminősítési és a céltartalék-képzési szabályzatot;”
4. § (1) Az R. 4. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból eredő követeléseken belül kell kimutatni]
„d) a befektetési hitel, a saját számlás értékpapír kölcsön, és az óvadéki repóba vétel miatti követelések összegét,”
(2) Az R. 4. §-ának (6)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelésként kell kimutatni a Tpt. értelmében elszámolóházi tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben az elszámolóházi tevékenység, illetve az általuk nyújtható befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett követelések összegét (így különösen a klíring, a klíringelt ügylet nem pénzben történő teljesítése, az értékpapír-kölcsönzési rendszer működtetése, az értékpapír letéti őrzés, az értékpapír letétkezelés, az értékpapír kölcsönzés, az értékpapír-számlavezetés, a központi értékpapír-számlavezetés és az egyéb elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek igénybevételével összefüggő követeléseket).”
(7) Az elszámolóházzal szembeni követelések között kell kimutatni:
a) a tőzsdeforgalmi számláról - illetve bankszámláról vagy pénztárból - árkülönbözet címén az elszámolóház részére befizetett pénzösszeget [a hóvégi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján - a 11. § (4) bekezdésének megfelelően - ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki követelés];
b) a befektetési vállalkozások által a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából - az elszámolóházi szabályzatok alapján - létrehozott - az elszámolóház által kezelt - közös pénzeszközhöz (garanciaalaphoz) való hozzájárulás címén átutalt pénzösszeget.
(8) Az értékpapírok között, a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az elszámolóháznál pénzügyi fedezetként letétbe helyezett nyomdai úton előállított, illetve nyilvántartott dematerializált állampapírok állományát. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknek minősülő értékpapírok között kell elkülönítetten kimutatni a kölcsönbe vett és a másodlagos értékpapírokat is.
(9) A pénzeszközök között elkülönítetten kell kimutatni
a) az elszámolóház által vezetett tőzsdeforgalmi számlán lévő pénzeszközöket - az analitikus nyilvántartás keretében biztosítva a saját és ügyfél pénzeszköz megkülönbözetetését - az alábbi részletezésben:
- az azonnali tőzsdei ügyletek pénzügyi rendezésére szolgáló pénzösszeget,
- az ügyletek pénzügyi fedezetére, kiegészítő pénzügyi fedezetére szolgáló pénzösszeget;
- az ügyletenkénti alapbiztosíték céljára szolgáló pénzösszeget,
- az ügyletenkénti árkülönbözet (változó letétkénti) befizetésére szolgáló pénzösszeget, valamint az elszámolóháztól az ügyletenként árkülönbözet címén kapott pénzösszeget,
- egyéb célra a tőzsdeforgalmi számlán tartott pénzösszeget;
b) az elkülönített betétszámlák között a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan a befektetési vállalkozáshoz átutalt, az ügyfeleket megillető pénzösszegnek - tőzsdeforgalmi számlára át nem utalt - a Tpt. szerint banknál vezetett letéti számlán tartott összegét.”
5. § (1) Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jegyzett tőkeként kell kimutatni a Tv. 35. §-ának (3) bekezdése szerinti tőke összegét. A jegyzett tőke a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő befektetési vállalkozás esetében a Tpt. szerinti - kizárólag pénzben rendelkezésre bocsátott - dotációs tőkét foglalja magában. Azon befektetési vállalkozásnak, amely nem külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, a jegyzett tőkén belül a főkönyvi, illetve az analitikus könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az olyan tag tulajdoni részesedését, amelynek más befektetési vállalkozásban, illetve befektetési szolgáltatóban is van részesedése.”
(2) Az R. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Általános tartalékként kell kimutatni a befektetési vállalkozás saját tőkéjének részét képező, a Tpt. szerint meghatározott mértékben, az adózott eredményből képzett tartalékot.”
(3) Az R. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Tv. 41. §-ának (1) bekezdése szerinti várható kötelezettségekre képzett céltartalékon belül kell kimutatni a Tv.-ben foglaltakon túlmenően a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrészének jövőben várható veszteségére - a 15. § (4)-(6) és a 16. § (5) bekezdése szerint - képzett céltartalék összegét, továbbá a jegyzési garanciavállalás, mint várható kötelezettség és a hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozó - Tpt. szerinti - ígéret után képzett céltartalékot.”
(4) Az R. 5. §-a (8) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(8) Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belül kell kimutatni:]
„a) a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfelet megillető pénzösszeget ideértve a bizományosi tevékenység esetén a vételi megbízásnál az ügyfél által közvetlenül átutalt vételár összegét, illetve az ügynökön keresztül a befektetési vállalkozás részére átutalt pénzösszeget, annak befolyásakor; eladási megbízásnál a vevő által átutalt és az ügyfelet megillető eladási ár összegét; értékpapír kibocsátás lebonyolításakor a kibocsátót megillető jegyzési összeget; letétkezelés és portfóliókezelés esetén az ügyfelet megillető, közvetlenül a kibocsátótól beszedett kamat és törlesztés, valamint a kibocsátótól a főkifizető hely útján beszedett kamat és törlesztés, továbbá osztalék összegét; határidős ügyletek esetén az ügyfél által átutalt alapbiztosíték, árkülönbözet, illetve egyéb pénzügyi fedezetek összegét stb.), továbbá a saját számlás értékpapír kölcsönbe vétel és az óvadéki repóba adás miatt fennálló kötelezettség összegét,”
6. § Az R. 6. §-a a következő (15)-(16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Az ügyfelek által megbízásos ügyleteik teljesítéséhez a befektetési vállalkozásnak befizetett, illetve átutalt valuta és deviza pénzeszközöket az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek számlával szemben kell az elkülönített deviza letéti bankszámlára helyezni, azonos bekerülési árfolyamon forintosítva. Az elkülönített deviza letéti bankszámlán lévő devizakészlethez olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből az ügyfeleket megillető deviza forintban és devizában kifejezve egyaránt naprakészen megállapítható. A nyilvántartásnak és az alkalmazott értékelési eljárásnak biztosítania kell, hogy a deviza letéti bankszámlán lévő, ügyfeleket megillető pénzeszköz devizában és forintban kifejezve egyaránt, - a devizabefizetéseket teljesítő ügyfelekre - összesítetten és ügyfelenként külön-külön is megfeleljen a megbízásos ügyletekhez devizabefizetéseket teljesítő ügyfelekkel szembeni kötelezettségek összegének. Az ügyfelek devizában kötendő ügyleteinek teljesítéséből adódóan a befektetési vállalkozásnak deviza árfolyam-különbözete nem keletkezhet.
(16) A (15) bekezdés szerinti követelmény teljesítése céljából a befektetési vállalkozás a - számviteli politikájában rögzített - következő eljárásokat alkalmazhatja:
a) a befektetési vállalkozás az elkülönített devizaletéti bankszámlán lévő devizakészletet - devizanemenként külön-külön - a konkrét bekerülési árfolyamán tartja nyilván és a megbízásos ügyletek teljesítésekor felhasznált devizát az ügyfelenként ismert bekerülési árfolyamán vezeti ki az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkentésével egyidejűleg. A devizaeszközök és devizakötelezettségek Tv. szerinti év végi átértékelését követően az átértékelés előtt befizetett devizát az utolsó értékeléskor alkalmazott árfolyamon használja fel, amely árfolyamon szerepel a könyvekben az ahhoz kapcsolódó ügyfelekkel szembeni kötelezettség is;
b) a befektetési vállalkozás az elkülönített devizaletéti bankszámlán lévő devizakészletet - devizanemenként külön-külön - és az ahhoz kapcsolódó - a megbízásos ügyletekhez devizabefizetéseket teljesítő - ügyfelekkel szembeni kötelezettségeket naponta átértékeli a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyam átlagán, vagy az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon - egy az egyéb követelések között megnyitott - átértékelési különbözet elszámolási számlával szemben, a napi átértékelést követően az átértékelési különbözet elszámolási számlának egyenlege nem lehet. A megbízásos ügyletek teljesítéséhez felhasznált deviza minden esetben az ahhoz kapcsolódó ügyféllel szembeni kötelezettség számla csökkenésével egyezik meg és azok egymással szemben kerülnek kivezetésre.”
7. § (1) Az R. 7. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei, illetve ráfordításai között elkülönítetten kell kimutatni:]
„b) kereskedelmi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok eladási árában érvényesített kamatbevételt, illetve vételárában elismert - kamatbevételt csökkentő tételként elszámolt - kamatot, értékesítése során felmerült (pénzügyileg realizált, illetve időarányos) árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség összegét, az ilyen értékpapírok felértékelési nyereségét, illetve értékvesztését, kamat- és osztalékbevételét, a 8. § (1) bekezdése szerinti árfolyamveszteségre képzett céltartalék felhasználását, illetve képzését, a saját számlás értékpapír kölcsönbe adás esetén a kölcsönbe adott értékpapír kivezetett könyv szerinti értéke és szerződés szerinti értéke közötti különbözetet, a 8. § (2) bekezdés szerint a nyitott pozíció veszteségére képzett céltartalék felhasználását, illetve képzését, a határidős tőzsdei, tőzsdén kívüli és swap ügyletekből származó, várható árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás 13-16. §-ok szerint tárgyévben elszámolható összegét;”
(2) Az R. 7. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei, illetve ráfordításai között elkülönítetten kell kimutatni:]
„e) egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként az értékpapírszámla vezetéssel, ügyfélszámla vezetéssel, befektetési tanácsadással, befektetési hitelnyújtással, jegyzési garanciavállalással, vállalatok felvásárlásával, átalakulásával kapcsolatos tanácsadással, szolgáltatásnyújtással, az ügynöki tevékenységgel és egyéb befektetési szolgáltatásokkal összefüggésben felszámított díjak, kamatok, egyéb jutalékbevételek és ráfordítások összegét a befektetési hitelek, halasztott pénzügyi teljesítés, óvadéki repó miatt, értékpapír kölcsönügylet kölcsönzési díja formájában, valamint a követelés ellenében átvett, készletként kimutatott vagyontárgyak után elszámolt értékvesztés-visszaírást, illetve értékvesztést és ezekkel a tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségek, ráfordítások; fizetett közvetített szolgáltatási díjak, közvetítői díjak összegét.”
8. § Az R. 8. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befektetési vállalkozás a befektetési hitel és a halasztott fizetés - ideértve a halasztott pénzügyi teljesítés és egyéb halasztott fizetések - miatt, valamint minden egyéb, befektetési szolgáltatásból adódóan fennálló követelés (így különösen: az értékpapír-kölcsönzés, az óvadéki repó miatti, a saját számlás és a bizományi ügyletekből adódóan fennálló tőzsdén kívüli, illetve ügyfelekkel szembeni követelések) összegét negyedévente köteles a külön rendelet szerint minősíteni, és a minősítés szerint szükséges mértékben értékvesztést elszámolni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordításokkal szemben. Ha a követelések minősítése javult és az utánuk elszámolt értékvesztés állománya a tárgynegyedévi minősítés alapján meghaladja a szükséges mértéket, akkor a többletet értékvesztés visszaírásként kell elszámolni. A visszaírt értékvesztést az üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni. A visszaírás üzleti évben elszámolt értékvesztést meghaladó összegét az egyéb befektetési szolgáltatási bevételek között kell elszámolni.
(4) A befektetési vállalkozás a követelések fejében átvett, értékesítési célú - készletként kimutatott - vagyontárgyakat (ide nem értve az értékpapírokat) negyedévente köteles a külön rendelet szerint minősíteni, és a minősítés szerint szükséges mértékben értékvesztést elszámolni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordításokkal szemben. Ha a készlet minősítése javult és az utánuk elszámolt értékvesztés állománya a tárgynegyedévi minősítés alapján meghaladja a szükséges mértéket, akkor a többletet értékvesztés visszaírásként kell elszámolni.
(5) A befektetési társaság a jegyzési garanciavállalást, valamint a befektetési társaság és az értékpapír-kereskedő a hozamra, illetve a tőke megóvására tett ígéretet, mint várható jövőbeni kötelezettséget a Tv. 41. §-ának (1) bekezdése alapján negyedévente és a mérleg fordulónapjával köteles a külön rendelet szerint minősíteni, és a minősítés szerint szükséges mértékig köteles utána céltartalékot képezni a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai között az egyéb befektetési szolgáltatási ráfordításokkal szemben. Ha a jegyzési garanciavállalás, valamint a hozamra, illetve a tőke megóvására tett ígéret minősítése javult, a céltartaléktöbbletet fel kell szabadítani a tárgyévi képzési erejéig ráfordításcsökkentő tételként, azon felül bevételként való elszámolás útján. A jegyzési garancia lejártakor, valamint a hozamra, illetve a tőke megóvására tett ígéret érvényesítésekor a - mérlegen kívüli - kötelezettség megszűnésével, illetve a garancia beváltásakor a céltartalékot fel kell használni. A céltartalék felhasználását a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei között az egyéb befektetési szolgáltatási bevételekkel szemben kell elszámolni.”
9. § Az R. 9. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az óvadéki repóügyletet a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni. Az óvadéki repóügylet keretében repóba adott értékpapír a repóba adó könyveiben kerül kimutatásra, a repóba vevő által fizetett értékpapír-ellenértéket a repóba adó ügyfelekkel szembeni kötelezettségként, a repóba vevő ügyfelekkel szembeni követelésként mutatja ki. A repóügylet lejártával a repóba adó által fizetett az értékpapír-viszonteladási árat a repóba adó ügyfelekkel szembeni követelésként, a repóba vevő ügyfelekkel szembeni kötelezettségként számolja el, egyidejűleg mindkét fél - elszámolási számlán keresztül - összevezeti a repóügyletből adódó ügyfelekkel szembeni követelését és kötelezettségét. A követelés többletet a repóba adó a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül a kereskedelmi tevékenység ráfordításaként, kötelezettség többletet a repóba vevő a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételein belül a kereskedelmi tevékenység bevételeként, mint kamatot számolja el.
(7) A szállításos repóügyleteket az értékpapír adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként és határidős visszavásárlásként, illetve viszonteladásként kell elszámolni, a nem valódi penziós ügyletekkel azonosan. A repóba adott értékpapírt repóba adó kivezeti könyveiből az értékpapíreladás szabályai szerint, a repóba vevő felveszi könyveibe az értékpapírbeszerzés szabályai szerint az ellenérték (esetleges felhalmozott kamattal csökkentett) összegében, egyidejűleg mindkét fél kimutatja a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a határidős visszavásárlási, illetve viszonteladási kötelezettségét a határidős viszonteladási áron. A repóügylet lejártával a viszonteladott értékpapírt a repóba vevő az értékpapíreladás általános szabályai szerint kivezeti, a repóba adó az értékpapírbeszerzés általános szabályai szerint felveszi a könyveibe a viszonteladási áron (az esetleges felhalmozott kamattal csökkentett viszonteladási áron) és kivezetik a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a határidős kötelezettséget.
(8) Az értékpapír letétkezelő befektetési vállalkozás által a saját tulajdonban lévő elsődleges értékpapírra vonatkozóan történő másodlagos értékpapír kibocsátásakor a befektetőktől befolyt kibocsátási ár összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni. Egyidejűleg a - bennefoglalt jogosultságok érvényesítésére nem alkalmas - elsődleges értékpapírt ki kell vezetni az értékpapírok közül az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkentésével. Az elsődleges értékpapír könyv szerinti értéke és a kötelezettség értéke közötti különbözetet a nem forgalmazási célú pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni. Az elsődleges értékpapírt a másodlagos értékpapír bevonásáig a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni beszerzési értékén és névértékén.
(9) A másodlagos értékpapírbevonásakor a befektetőknek kifizetett összeget az ügyfelekkel szembeni követelések között kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben, egyidejűleg az elsődleges értékpapírt fel kell venni az értékpapírok közé annak beszerzési értékén a követelések csökkentésével, és ki kell vezetni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból. A követelés és az elsődleges értékpapír beszerzési értéke közötti különbözetet a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni.”
10. § Az R. 10. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A saját tulajdonú értékpapír kölcsönbe adásakor
a) a kölcsönbe adó
- az értékpapírt a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint vezeti ki könyveiből könyv szerinti értékén - jellegétől függően - a nem forgalmazási pénzügyi műveletek ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben és számolja el a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéket (az esetleges felhalmozott kamattal növelt együttes értéket) az ügyfelekkel szembeni követelésként a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben, egyidejűleg a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt felveszi a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba,
- a kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a szerződés szerinti értéken az értékpapírbeszerzés általános szabályai szerint veszi fel könyveibe az ügyfelekkel szembeni kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor felmerült kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja), egyidejűleg kivezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt,
- a kölcsön futamideje alatt pénzben kapott óvadék összegét kötelezettségként, az értékpapír formájában kapott óvadékot a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki annak lejárati idő végén történő visszafizetéséig, visszaadásáig,
- a kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként számolja el;
b) a kölcsönbe vevő
- a halasztott fizetéssel történő értékpapírbeszerzés szabályai szerint veszi fel könyveibe a kölcsönbe kapott értékpapírt - az értékpapírok között elkülönítetten - a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéken az ügyfelekkel szembeni kötelezettségekkel szemben,
- a kölcsön lejáratának időpontjában visszaszolgáltatott értékpapírt az értékpapír eladás általános szabályai szerint vezeti ki könyveiből a szerződés szerinti értéken - jellegétől függően - a nem forgalmazási pénzügyi műveletek ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben és számolja el az ügyfelekkel szembeni követelésként a szerződés szerinti értéken a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben, valamint a kölcsönbe vételkor felmerült kötelezettséget az értékpapír visszaszolgáltatásakor keletkezett követeléssel - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja),
- a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadékot követelésként, illetve az értékpapír formájában teljesített óvadékot az analitikus nyilvántartásban elkülönítve mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetésig, visszavételig,
- a fizetett kölcsönzési díjat kamatjellegű ráfordításként számolja el.
(2) Az ügyfél megbízásából történő értékpapír-kölcsönzés során:
a) az ügyfél tulajdonát képező értékpapír - az ügyféllel kötött megállapodás alapján történő - kölcsönbe adása esetén a - kölcsönzésben bizományosként közreműködő - befektetési vállalkozás a kölcsönbe adott értékpapírt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott, az ügyfelek tulajdonát képező dematerializált értékpapírokról vezetett értékpapírszámlákról, valamint a nyomdai úton előállított értékpapírokról vezetett letéti számlákról átvezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a kölcsönbe adott értékpapírokról vezetett külön nyilvántartásba. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban megnyitott, az ügyfelek kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett külön nyilvántartásban ügyfelenként és értékpapírfajtánként, a kölcsönszerződés szerinti értéken és névértéken kell kimutatni a kölcsönbe adott értékpapírokat. A kölcsön lejártakor visszaszolgáltatott értékpapírt a befektetési vállalkozás a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban az ügyfelek kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett számlákról visszavezeti az ügyfelek tulajdonát képező dematerializált és nyomdai úton előállított értékpapírjairól vezetett számlákra. A kölcsönbe vevőtől kapott, az - eredeti értékpapír-tulajdonos - ügyfelet megillető kölcsönzési díj összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. A kölcsönzési díj ügyfél felé kifizetett összegét a kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben;
b) az ügyfél megbízásából, javára kölcsönbe vett értékpapír esetén az ügyfél tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni az ügyfél kölcsönbe vett értékpapírját és az ügyfél által - pénzben vagy más értékpapírban - teljesített óvadék összegét. Az ügyfél által pénzben teljesített óvadék, illetve befizetett kölcsönzési díj összegét a kölcsönbe adó felé történő továbbításáig (kifizetéséig) az ügyfelekkel szembeni kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. Ha az ügyfél értékpapírkölcsön ügyletét nem az értékpapír letétkezelő befektetési vállalkozás bonyolítja, akkor ügyfele tájékoztatása alapján köteles az ügyfél tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban azt elkülönítetten kimutatni.”
11. § (1) Az R. 11. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyféltől beszedett pénzösszeget és az ügyfelet megillető pénzbevételeket, illetve az ügyfél számára kifizetett pénzösszeget és az ügyfelet terhelő pénzkifizetéseket az ügyfélszámlán kell elszámolni az ügyfelek pénzeszközeit tartalmazó, - hitelintézetnél vezetett - elkülönített betétszámlával (elkülönített letéti számlával), illetve az elszámolóház által vezetett tőzsdeforgalmi számlával vagy az elszámolóházzal szembeni kötelezettség számlával szemben.
(3) A befektetési vállalkozás a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén, az elszámolóháznak átutalt, az ügyfelet terhelő alapbiztosíték, árkülönbözet, egyéb pénzügyi fedezet összegét, illetve pénzügyi teljesítés (elszámolás) és egyéb jogcímen átutalt összeget az ügylet zárásáig a 4. § (9) bekezdése szerint az elszámolóház által vezetett tőzsdeforgalmi számlán belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni, egyidejűleg az ügyfélszámlán is köteles kimutatni az ügyféltől ilyen célra beszedett összegeket.”
(2) Az R. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A befektetési vállalkozás a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén az elszámolóháztól kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig, az elszámolóházzal szembeni kötelezettségeken belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni a tőzsdeforgalmi számlával szemben.”
12. § (1) Az R. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén, a befektetési vállalkozás hitelintézetnél vezetett elszámolási betétszámlájáról az elszámolóház által vezetett tőzsdeforgalmi számlájára átutalt pénzügyi fedezet, alapletét, illetve - a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét céljára szolgáló pénzeszközök összegét az ügylet lezárásáig, illetve azok felhasználásáig a tőzsdeforgalmi számlán belül elkülönítetten kell kimutatni. Ha az elszámolóház a pénzügyi fedezet vagy az alapletét összegére szolgáló pénzeszközöket a befektetési vállalkozás kötelezettségeinek nem teljesítése esetén felhasználja, valamint a változó letétre szolgáló pénzeszközt a befektetési szolgáltató által fizetendő árkülönbözet teljesítésére felhasználja, akkor a tőzsdeforgalmi számláról felhasznált pénzeszközöket az elszámolóházzal szembeni követelésként kell kimutatni.”
(2) Az R. 16. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az (1) bekezdés szerinti ügyletek lezárásakor - az opció érvényesítésekor - a teljesítés csak az árkülönbözet pénzügyi rendezése formájában valósul meg (elszámolási ügylet), vagy az ügylettel ellentétes irányú - azonos pénzügyi instrumentumra, árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó - ügylet kötésével (likvidálás) - az ügylet tárgyának leszállítása nélkül -, akkor a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési ár közötti árkülönbözet:
a) elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követelésként kimutatott összegét a befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításain belül, a kereskedelmi tevékenység ráfordításaként kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejűleg, illetve
b) az elszámolóházzal szembeni kötelezettségként kimutatott összeget a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételein belül, a kereskedelmi tevékenység bevételeként kell elszámolni a kötelezettség csökkentésével egyidejűleg.
Az ügylet zárásakor az alapletét és a pénzügyi fedezet - amennyiben nem került bevonásra a befektetési vállalkozás kötelezettségeinek nem teljesítése miatt - a tőzsdeforgalmi számlán marad és azon belüli elkülönítését meg kell szüntetni, illetve az elszámolóháznál vezetett tőzsdeforgalmi számláról a más hitelintézetnél vezetett bankszámlára történő visszautalása esetén a pénzeszközökön belüli átvezetésként kell elszámolni.”
13. § (1) Az R. 17. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(17. § A kiegészítő melléklet a Tv. előírásain túlmenően a következőket tartalmazza:)
„2. a mérleg fordulónapján érvényben lévő (le nem zárt) határidős, opciós és swap ügyletek részletezését, ügylettípusonként (pénzügyi instrumentumonként megkülönböztetve a határidős vételi, eladási ügyleteket, vételi, illetve eladási jog vételére, kiírására vonatkozó opciós ügyleteket), saját számlás és bizományi ügylet bontásban kimutatva:
a) a kötési árfolyamot,
b) a nyitott pozíció értékét,
c) a fizetett vagy kapott opciós díjat,
d) a lejárat időpontját,
e) az elszámolóházhoz befizetett, illetve attól kapott árkülönbözet összegét,
f) az ügylet eredményre - külön bemutatva azokat, amelyek eredményhatását a 13-16. § alapján már az üzleti évben figyelembe vette a befektetési vállalkozás -, illetve a cash-flowra való várható hatását,
g) az ügylet célját aszerint, hogy kamat-, árfolyamkockázati fedezeti vagy kereskedelmi célokat szolgál,
h) az ügyletkötés helyét aszerint, hogy tőzsdén (áru-, illetve értékpapírtőzsdén) vagy tőzsdén kívül kötött ügyletről van szó (ha az ügylet tárgya értékpapír, akkor az ügyletre vonatkozó adatokat az 1. pont a)-d) alpontjai szerinti részletezésben kell bemutatni);”
(2) Az R. 17. §-ának 12-14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(17. § A kiegészítő melléklet a Tv. előírásain túlmenően a következőket tartalmazza:)
„12. a mérleg fordulónapján fennálló, a Tpt. szerint nagykockázat vállalásnak minősülő befektetési hitelek, halasztott fizetés miatti követelések, értékpapírkölcsönök, óvadéki repó miatti követelések, váltó, értékpapírok, csekk, jegyzési garanciavállalás, hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozó ígéret, illetve megkötött ügyletek nyitott pozíciójában fennálló követelés összegét, valamint ezek értékvesztését és az utánuk képzett céltartalék összegét;
13. a követelések - ezen belül külön kiemelten a halasztott pénzügyi teljesítés és a befektetési hitel miatti követelés -, valamint az értékpapírok és a követelés kiegyenlítéseként kapott - készletként kimutatott - eszközök bekerülési értékét, továbbá a bekerülés óta elszámolt értékvesztést és annak visszaírt összegét;
14. a Magyar Nemzeti Bank által - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 9. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében - előírt kötelező tartalék Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett összegét;”
(3) Az R. 17. §-a a következő 16-19. ponttal egészül ki:
(17. § A kiegészítő melléklet a Tv. előírásain túlmenően a következőket tartalmazza:)
„16. a saját számlára kölcsönbe adott és kölcsönbe vett, az óvadéki repóba adott és repóba vett, valamint a 9. § (8) bekezdése szerinti elsődleges és másodlagos értékpapírok állományának könyv szerinti értékét, továbbá az ügyfél megbízásából végzett értékpapírkölcsönzés során kölcsönbe adott és kölcsönbe vett értékpapírállomány értékét;
17. az ügyfelek részére végzett portfóliókezelés keretében kezelt ügyfél tulajdonát képező portfóliók piaci értékét;
18. az adott és kapott fedezetek, biztosítékok, óvadékok, garanciák és kezességek értékét;
19. a függő kötelezettségeken belül a Tv.-ben foglaltakon túl:
- a jegyzési garanciavállalás értékét,
- a portfóliókezeléssel összefüggésben a hozamra és a tőke megóvására tett ígéretet, az ígérettel érintett ügyfelek által a portfóliókezelési szerződés megkötésekor rögzített értékben rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és értékpapírok együttes értékének és az arra vetített ígért hozamnak összegében, mint kötelezettségvállalást.”
14. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A befektetési vállalkozás a Tpt. és a Tv. 154. §-ának (1) bekezdése szerint egyaránt köteles éves beszámolóját közzétenni.”
15. § Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

16. § (1) Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2002. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 10. §-ának (5) és (16) bekezdésében a „(másik forgalmazóval)” kifejezés helyébe a „(más befektetési szolgáltatóval)” kifejezés, valamint a 12. § (2) bekezdésének c) pontjában a „(forgalmazónál)” kifejezés helyébe a „(befektetési szolgáltatónál)” kifejezés lép.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 5. számú melléklete hatályát veszti azzal, hogy annak előírásait a 2001. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra még alkalmazni kell.

Átmeneti rendelkezések

17. § (1) Az R. 4. §-a (9) bekezdésének a) pontja szerinti rendelkezés a Tpt. hatálybalépése előtt létrejött, elszámolóházként működő szervezet rendelkezésére bocsátott pénzeszközökre vonatkozóan a szervezet szakosított hitelintézetté történő átalakulása évében alkalmazható először. A szervezet szakosított hitelintézetté történő átalakulását megelőző év december 31-ig - legkésőbb 2002. december 31-ig - a szervezet rendelkezésére bocsátott pénzeszközök miatt fennálló követelést az R. 4. §-ának (6) bekezdése szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelésként kell kimutatni, biztosítva azon belül az R. 4. §-a (9) bekezdésének a) pontjában előírt részletezést.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezettel szemben fennálló valamennyi követelést és kötelezettséget az (1) bekezdés szerinti időpontig az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelésként, illetve kötelezettségként kell kimutatni.