297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet

a pénzváltási tevékenységről

A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (1) bekezdésének a) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános szabályok

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:
a) a pénzváltási tevékenységet végző hitelintézetre;
b) a hitelintézet által igénybe vett, ügynöki tevékenységen belül pénzváltási tevékenységet végző személyre (a továbbiakban együtt: pénzváltó).
(2) E rendelet alkalmazásában fizetőeszköz alatt a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. § 6. pontja szerint meghatározott fizetőeszköz fogalmát kell érteni.
(3) E rendelet alkalmazásában vezető állású személy:
a) részvénytársaság esetén az igazgatóság elnöke és a felügyelő bizottság elnöke, korlátolt felelősségű társaság esetén az ügyvezető, közös vállalat esetén az igazgató;
b) szövetkezet esetén - ide nem értve az a) pont alá tartozó szövetkezeti hitelintézetet - a tisztségviselő;
c) fióktelep esetén a Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 25. d) pontjában meghatározott személy.
2. § (1) Pénzváltási tevékenység végzésére engedélyt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben, és az e rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén ad.
(2) A Felügyelet az engedély kiadására vonatkozóan véleményt kér az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Az Országos Rendőr-főkapitányság véleményében a bűnügyi, közbiztonsági szempontokat értékeli.
(3) Pénzváltási tevékenység ügynökként csak a Hpt. 2. számú mellékletének 12. a) pontjának megfelelően végezhető.
3. § (1) A hitelintézet ügynökének a pénzváltási tevékenység engedélyezése iránt a Felügyelethez benyújtott kérelemhez mellékelni kell:
a) a kérelmező alapító okiratát,
b) a kérelmező bejegyzéséről szóló cégbírósági végzést - ennek hiányában a bejegyzés iránti kérelmet, annak igazolásával együtt, hogy a bejegyzés iránti kérelmet a cégbíróság átvette - vagy már bejegyzett cég esetében harminc napnál nem régebbi cégkivonatot,
c) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy az alapításban részt vevő személynek, már működő cég esetén a kérelmezőnek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs,
d) a tervezett működési terület (országos kiterjedésű vagy meghatározott területi egységre korlátozott) meghatározását tartalmazó iratot,
e) a kérelmező szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzés rendjének bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,
f) a középtávú - az első három évre vonatkozó - üzleti tervet,
g) annak igazolását, hogy a kérelmező rendelkezik a pénzváltási tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
h) a folytatni kívánt pénzváltási tevékenységre vonatkozó, a hitelintézet által jóváhagyott általános szerződési feltételeket is tartalmazó üzletszabályzatot,
i) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pénzváltási tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
j) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban vagy MNB rendelkezésben meghatározott adatszolgáltatások teljesítésére felkészült.
(2) A hitelintézet ügynökének a kérelem előterjesztésekor rendelkeznie kell egy hitelintézettel kötött megbízási szerződéssel. A megbízási szerződés megkötése előtt a hitelintézet köteles meggyőződni arról, hogy az ügynök megfelel az e rendelet 3. §-ában, valamint 10-14. §-aiban foglalt feltételeknek.
(3) A hitelintézet ügynökének az (1) bekezdés e)-f) pontjaiban előírt feltételt akkor kell teljesíteni, ha a pénzváltási tevékenységet kizárólagos tevékenységként kívánja gyakorolni.
4. § A hitelintézetnek a pénzváltási tevékenység engedélyezése iránti eljárásban igazolnia kell a 3. § (1) bekezdés g), i) és j) pontjában az említett egyes engedélyezési és működési feltételek meglétét.
5. § A pénzváltási tevékenység engedélyezése iránti kérelemhez - a 3. §-ban említetteken túlmenően - mellékelni kell:
a) a 12. § (1) bekezdésében megnevezett személyeknek a 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,
b) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn a Hpt. 13. § (4)-(5) bekezdésében foglalt kizáró ok,
c) a valutapénztárosi és -ügyintézői ismeretek tanfolyam elvégzését tanúsító államilag elismert bizonyítványt,
d) a legalább alapfokú idegennyelv-ismeretet igazoló államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványt.
6. § A Felügyelet az engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező
a) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik,
c) az engedélykérelem benyújtását megelőzően már végzett pénzváltói tevékenységet és a vonatkozó hatályos előírásoknak nem tett maradéktalanul eleget,
d) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló bármely okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem tud megfelelni a működésre vonatkozó jogszabályok előírásainak,
e) más tevékenységének folytatása nem összeegyeztethető a pénzváltási tevékenységgel.
7. § A Felügyelet az engedélyt visszavonja, ha a pénzváltó
a) azt a Felügyelet megtévesztésével vagy más jogszabályt sértő módon szerezte meg,
b) törvény által tiltott tevékenységet folytat,
c) az engedély kézhezvételétől számított hat hónapon belül a tevékenységét nem kezdi meg,
d) tizenkét hónapon keresztül nem folytat pénzváltási tevékenységet,
e) nem felel meg a tevékenységre vonatkozó jogszabályok előírásainak,
f) több alkalommal vagy súlyosan megsértette a számvitelre, ellenőrzésre, továbbá a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat vagy a Felügyelet határozataiban foglalt előírásokat,
g) e rendelet hatálya alá tartozó működése súlyosan veszélyezteti vagy sérti az ügyfelek érdekeit,
h) nem tartja be az engedély előírásait,
i) akadályozza vagy meghiúsítja a pénzváltási tevékenység ellenőrzését,
j) tevékenységi engedélyét visszaadja.
8. § A pénzváltó köteles a Felügyeletnek bejelenteni, ha az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenységét 30 napon túl szünetelteti. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szüneteltetés időtartamát.
9. § A Felügyelet a pénzváltó működését azonnal felfüggeszti, ha a pénzváltó tevékenységével összefüggésben pénzmosással vagy terrorizmussal kapcsolatban büntetőeljárás indul. A Felügyelet a vizsgálat lezárását követően a felfüggesztést megszünteti vagy az engedélyt visszavonja.

Személyi és tárgyi feltételek

10. § (1) A pénzváltási tevékenység
a) a pénzváltási tevékenység végzésére alkalmas üzlethelyiség,
b) a biztonságos pénztároláshoz szükséges páncélszekrény, falba épített széf vagy - havi átlagban napi 100 000 forintot meg nem haladó forgalom esetén - lemezszekrény,
c) a valuták és a csekkek forgalomképességének ellenőrzéséhez szükséges segédeszközök:
ca) valuta- és csekktájékoztató,
cb) technikai segédeszközök (UV-lámpa, nagyító),
d) legalább egy telefon fővonal,
e) árfolyamjegyzék,
f) az ügyfelet érintő, a pénzváltással összefüggő előírásokat angol és német nyelven tartalmazó tájékoztató tábla,
g) a 11. §-ban megjelölt technikai eszköz
megléte esetén végezhető.
(2) A hitelintézet ügynöke az (1) bekezdés a) pontjában említett feltétel meglétét az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető más, használati jog esetében a földhivatal által kiállított tulajdoni lappal, bérleti jog esetén bérleti szerződéssel köteles igazolni.
(3) A hitelintézet ügynöke a (1) bekezdés d) pontjában említett feltétel meglétét valamelyik távközlési szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződéssel köteles igazolni.
(4) A pénzváltó az (1) bekezdés b)-c), valamint e)-f) pontjában foglalt feltételekről nyilatkozni köteles.
(5) Az (1) bekezdésnek g) pontjának megfelelő technikai eszköz telepítését a hitelintézet ügynöke a rendszer telepítőjével vagy üzemeltetőjével kötött szerződéssel köteles igazolni.
(6) A pénzváltó a Felügyelet részére valutaváltó automata használatát bejelenti.
(7) A pénzváltó automata pénzváltási ügyletenként a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvény 2/D. §-ában meghatározott összeghatárig válthat pénzt.
11. § (1) A pénzváltó köteles olyan technikai eszköz telepítésére és üzemeltetésére, mely alkalmas arra, hogy az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségeiben lezajló folyamatokat filmszalagon vagy más hasonló, képi, a történtek későbbi rekonstruálását lehetővé tévő módon rögzítse (kamera).
(2) A pénzváltó a kamera elhelyezéséről, működéséről és használatáról az érintett személyek figyelmét a figyelemfelhívásra alkalmas módon és előzetesen megfelelő helyen elhelyezett tájékoztatóval köteles felhívni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján készült felvételeket - az adatvédelmi szabályoknak megfelelően - a pénzváltó köteles az elkészülés napjától számított ötven napig megőrizni.
(4) A (3) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően a pénzváltó köteles az (1) bekezdés alapján készült felvételeket - az adatvédelmi szabályoknak megfelelően - megsemmisíteni.
12. § (1) A pénzváltónál vezető állású személyként nem nevezhető ki, illetve vezető állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet, aki
a) büntetett előéletű,
b) akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, illetőleg külföldön olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, az illetékes hatóság vádat emelt, a büntetőeljárás befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni,
c) a kérelem benyújtását megelőző két éven belül jogerős határozatban megállapított, tulajdon elleni, pénzügyi szabálysértést követett el,
d) a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül olyan vállalkozásnak - ideértve a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságot is - volt vezető tisztségviselője, illetőleg vezető állású személye, továbbá olyan egyéni vállalkozó, aki (amely) korábban pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet - így különösen pénzváltási tevékenységet - engedély nélkül folytatott vagy a pénzügyi szolgáltatási, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységre - így különösen a pénzváltási tevékenységre vonatkozó - engedélyét a Felügyelet vagy az MNB visszavonta.
(2) A pénzváltási tevékenységet közvetlenül végző személy kizárólag olyan személy lehet, aki rendelkezik
a) szakirányú tanfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal,
b) a pénzváltási tevékenység folytatása földrajzi helyének és ügyfélkörének megfelelő idegennyelv-ismeretekkel.

A pénzváltási tevékenység végzésének szabályai

Általános szabályok

13. § (1) Ha a 10. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti üzlethelyiségben egyéb, nem pénzváltási tevékenységet is folytatnak, az üzlethelyiségnek a pénzváltási tevékenység végzésére szolgáló részét el kell különíteni a más tevékenység végzésére szolgáló résztől.
(2) Az egyébként üzlethelyiséggel rendelkező pénzváltó kérelmére a Felügyelet indokolt esetben meghatározott időtartamra engedélyezheti a pénzváltási tevékenységnek az üzlethelyiségen kívüli végzését.
14. § Az ügynököt megbízó hitelintézet köteles a pénzváltó pénztári nyitvatartási ideje alatt a pénzváltási tevékenységhez szükséges váltási készletet folyamatosan biztosítani.

Árfolyamjegyzés

15. § (1) Az ügynök az általa alkalmazott árfolyamokat a hitelintézettel kötött megbízási szerződésben rögzített módon állapítja meg.
(2) Az ügynök belső utasításban köteles szabályozni az árfolyam-meghatározás módját, és megjelölni az árfolyam-megállapításért felelős személyeket.
(3) A pénzváltó köteles öt évig megőrizni az árfolyamjegyzékeket.
16. § A hitelintézet ügynöke az euróra és az amerikai dollárra valutaárfolyamot köteles jegyezni.
17. § (1) Az árfolyamjegyzés úgy történik, hogy a külföldi fizetőeszköz valamely egységét kell forintban kifejezni.
(2) Az árfolyamjegyzéken fel kell tüntetni
a) a jegyzett fizetőeszköz pénznemét,
b) a jegyzés egységét (1, 100, 1000),
c) a vételi és az eladási árfolyamokat.
(3) A pénzváltó a csekket vagy valutaárfolyamon vagy külön meghatározott csekkárfolyamon forgalmazza.
(4) Az árfolyamjegyzéken a pénznem és a jegyzés egységének megjelölése után az első oszlopban a valutavételi, a második oszlopban a valutaeladási árfolyamot kell feltüntetni. Ha a pénzváltó külön meghatározott csekkárfolyamot alkalmaz, az árfolyamjegyzék harmadik oszlopában a csekkvételi, a negyedik oszlopában a csekkeladási árfolyamot kell feltüntetni.
(5) Ha az ügyfél által átváltani kívánt valuta vagy csekk összege a pénzváltó által előre meghatározott összeghatárt meghaladja, a pénzváltó a közzétett vételi árfolyamhoz képest nagyobb, illetőleg eladási árfolyamhoz képest alacsonyabb árfolyamot alkalmazhat. Az összeghatárt, továbbá az árfolyameltérés mértékét az árfolyamjegyzéken fel kell tüntetni.
(6) A pénzváltó köteles az árfolyamjegyzéket áttekinthetően elkészíteni és az ügyfelek által jól látható helyen kifüggeszteni.

Ügyviteli rend

18. § A pénzváltó köteles
a) a pénzváltási tevékenységre vonatkozó belső szakmai utasítást - ideértve a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására vonatkozó előírásokat is - elkészíteni, annak naprakészségéről gondoskodni,
b) megfelelő ügyviteli rendszert kialakítani.

Nyilvántartás, bizonylatok

19. § (1) Ha a pénzváltó a pénzváltási tevékenységen kívül egyéb tevékenységet is folytat - a vonatkozó számviteli előírások megtartása mellett -, köteles könyvvitelét úgy kialakítani, hogy a pénzváltási tevékenységgel kapcsolatos forgalom (bevétel, kiadás) elkülöníthető legyen.
(2) A pénzváltó a bizonylatok alapján köteles pénztáranként pénztári naplót vagy annak megfelelő egyéb nyilvántartást vezetni, amely valutanemenkénti és forint szerinti bontásban tartalmazza a tételes (bizonylatonkénti) bevételi és kiadási forgalmat, valamint a pénztár napi valuta, illetve forint nyitó- és zárókészletét.
(3) A pénzváltó köteles a könyvvitelét úgy kialakítani, hogy az alkalmas legyen a Felügyeletnek, valamint a jegybanknak, szolgáltatandó információkról szóló jogszabály vagy jegybanki rendelkezés szerinti adatok szolgáltatására és ellenőrzésére.
20. § A pénzváltó köteles minden ügyletről bizonylatot kiállítani az alábbiak szerint:
a) külföldi fizetőeszköz természetes személytől történő megvásárlása esetén vételi bizonylatot,
b) külföldi fizetőeszköz természetes személy részére való eladása esetén eladási bizonylatot,
c) külföldi fizetőeszköznek más külföldi fizetőeszközre való átváltása esetén konverziós bizonylatot,
d) egyéb pénzmozgás (pl. hitelintézettel való ügyletek, a központ és a telephely közötti ügyletek) esetén kiadási, illetőleg bevételi pénztárbizonylatot.
21. § A bizonylatnak tartalmaznia kell
a) a 20. § szerinti bizonylattípus megnevezését,
b) az ügyfél devizajogi státusát (devizakülföldi esetén „K”, devizabelföldi esetén „B” betűt),
c) az esetleg felszámított jutalékot,
d) az ügylet keltét,
e) a pénzváltó nevét és telephely címét,
f) a pénzváltást közvetlenül végző személy azonosítására alkalmas kézjelét.
22. § (1) A 20. § a) pontja szerinti vételi bizonylaton a 21. §-ban foglaltakon túl fel kell tüntetni
a) a megvásárolt fizetőeszköz pénznemét, összegét és a csekk sorszámát,
b) az alkalmazott vételi árfolyamot,
c) a kifizetett forintellenértéket.
(2) A 20. § b) pontja szerinti eladási bizonylaton a 21. §-ban foglaltakon túl fel kell tüntetni
a) az eladott fizetőeszköz pénznemét, összegét és az eladott csekk sorszámát,
b) az alkalmazott eladási árfolyamot,
c) a bevételezett ellenértéket.
(3) A 20. § c) pontja szerinti konverziós bizonylaton a 21. §-ban foglaltakon túl fel kell tüntetni
a) a megvásárolt fizetőeszköz pénznemét, összegét és a csekk sorszámát,
b) az alkalmazott vételi árfolyamot,
c) a forintellenértéket,
d) az eladott fizetőeszköz pénznemét és összegét,
e) az alkalmazott eladási árfolyamot.
(4) A konverziós bizonylat helyett együttesen alkalmazható a vételi és eladási bizonylat. Ez esetben a bizonylatokon fel kell tüntetni a „konverzió” megjegyzést. A két bizonylat adattartalmának meg kell egyeznie a konverziós bizonylat adattartalmával.
23. § (1) A bizonylat kiállítható az erre a célra rendszeresített
a) legalább két másolati példánnyal rendelkező, előre nyomtatott sorszámmal ellátott nyomtatvány kitöltése útján (kézi kiállítású bizonylat),
b) pénzváltó géppel, számítógéppel (gépi kiállítású bizonylat).
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában említett bizonylatok a 24-25. § szerint szigorú számadásúak.
24. § (1) A kézi kiállítású bizonylatok nyomtatványait a kibocsátó köteles szigorú számadás alá vonni. Ennek megfelelően a nyomtatványokról fajtánként külön-külön nyilvántartást kell vezetni.
(2) A nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a nyomtatvány jelét, illetve számjelét,
b) a beszerzést igazoló számla számát és a számlán feltüntetett teljesítés keltét,
c) a tömbök sorszámát (tól-ig),
d) a használatbavétel keltét,
e) a kiselejtezés keltét.
25. § A gépi kiállítású bizonylatok akkor minősülnek szigorú számadás alá vontnak, ha a pénzváltógép (számítógép) kihagyás és ismétlés nélkül biztosítja a sorszámozást mind az eredeti, mind a másolati példányon.

A pénzváltó ellenőrzése

26. § (1) A hitelintézet belső ellenőrzése köteles legalább évente megvizsgálni, hogy az ügynök a pénzváltási tevékenységet jogszabályoknak, illetőleg a szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi-e.
(2) A hitelintézet felelős azért, hogy a pénzváltási tevékenységet végző ügynök a tevékenységét a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben az ügynök tevékenysége jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.

A pénzváltási tevékenységgel összefüggő panaszokra vonatkozó eljárás

27. § (1) A pénzváltó köteles erre a célra kialakított űrlap rendelkezésre bocsátásával biztosítani a szolgáltatással kapcsolatos panaszok írásbeli benyújtásának lehetőségét. A kitöltött űrlap másolati példányát az átvétel igazolását követően a bejelentőnek vissza kell adni. A pénzváltó köteles az egyéb módon bejelentett panaszokat a beérkezésüket követő öt napon belül a (2) bekezdésben írtaknak megfelelően a bejelentőnek visszaigazolni.
(2) Az űrlapnak tájékoztatnia kell a bejelentőt az írásbeli válaszadás határidejéről, a fogyasztói viták perenkívüli rendezésére létrehozott békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, valamint a tevékenységet felügyelő közigazgatási szerv nevéről és címéről.
(3) A pénzváltó köteles a hozzá bejelentett panaszokról központi nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak vagy mellékletének tartalmaznia kell a részben vagy egészében megalapozottnak bizonyult panaszok kapcsán, a hasonló esetek megelőzését szolgáló intézkedésekre történő utalást.
28. § A pénzváltónak a forgalomból ki kell vonnia a sérült, csonka és - szennyezettség mértékétől függetlenül - a szennyezett bankjegyet, a forgalomból kivont bankjegyet, valamint az olyan bankjegyet, amelynek valódisága megkérdőjelezhető.

Hatálybalépés

29. § (1) Ez a rendelet 2002. január 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételeiről szóló 61/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének második fordulata, 8. § (2) bekezdésében a „pénzváltási tevékenység” kifejezés, 13-16. §-a, 21. §-ának (3) bekezdése.