2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet

a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Kat.) 51. §-ának f)-i) és l) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:
a) felső küszöbértékű veszélyes üzem: ahol a veszélyes anyagok az 1. számú melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket elérő mennyiségben vannak jelen, illetve - az alkalmazott berendezésekre és eljárásokra figyelemmel, vagy a technológia irányíthatatlanná válása miatt - jelen lehetnek (a továbbiakban együtt: jelen van);
b) alsó küszöbértékű veszélyes üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok az 1. számú melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket elérő mennyiségben vannak jelen, de mennyiségük nem éri el a felső küszöbértéket;
c) veszélyességi övezet: a veszélyes tevékenység folytatása esetén bekövetkező súlyos baleset egészség-, illetve környezetkárosító hatásainak csökkentése érdekében a hatóság által kijelölt, a veszélyforrás jellegéhez igazodó terület;
d) tárolás: a veszélyes anyag jelenléte raktározás vagy készletezés céljából;
e) hatóság: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság;
f) szakhatóság: Műszaki Biztonsági Főfelügyelet;
g) súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése: elemző tevékenység, amely során a veszélyes üzem tekintetében a súlyos baleset kialakulásának lehetőségei és azok bekövetkezésének valószínűsége határozható meg.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed arra a veszélyes ipari üzemre (a továbbiakban: veszélyes üzem), ahol a veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény (a továbbiakban: veszélyes anyag) az 1. számú melléklet alapján meghatározható legalább alsó küszöbértéket elérő mennyiségben van jelen.
(2) A veszélyes üzem azonosításának részletes szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.

Engedélyezési és felügyeleti tevékenység

3. § A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése és az ellenük való védekezés engedélyezési, illetve felügyeleti tevékenysége az alábbi területek vizsgálatára terjed ki:
a) a veszélyes tevékenység azonosítása;
b) a súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése;
c) a biztonsági irányítási rendszer;
d) a súlyos balesetek káros hatásainak értékelése, a lehetséges dominóhatás;
e) a belső, illetve a külső védelmi terv és ezek végrehajtási feltételeinek megléte;
f) a településrendezési tervezés;
g) a lakossági tájékoztatás és a nyilvánosság biztosítása.

II.

A VESZÉLYES TEVÉKENYSÉG, VALAMINT A SÚLYOS BALESET VESZÉLYÉNEK AZONOSÍTÁSA, ÉRTÉKELÉSE, A BIZTONSÁGI RENDSZER

4. § A veszélyes tevékenység azonosításának ellenőrzése és a veszélyes tevékenység által okozott kockázat szintjének minősítése a biztonsági elemzésben, illetve biztonsági jelentésben szereplő veszélyeztetettségi mutatók elemzése alapján történik.

A biztonsági elemzés és biztonsági jelentés

5. § (1) Az alsó küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője a 2. számú mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági elemzést; a felső küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője a 3. számú mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztonsági jelentést készít, amelynek a biztonságos működést bizonyító összefoglaló változatát küldi meg a hatóságnak.
(2) A biztonsági elemzésben, illetve a biztonsági jelentésben az üzemeltető bemutatja a súlyos baleset megelőzésével és hatásai elleni védekezéssel kapcsolatban kialakított fő célkitűzéseit, valamint azt az üzemi szervezeti és eszközrendszert, amely biztosítja az egészség és a környezet magas fokú védelmét.
(3) A biztonsági elemzésben, illetve a biztonsági jelentésben a súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése alapján az üzemeltető meghatározza a veszélyes anyagok és károsító hatások környezetbe kerülésének lehetőségeit, esetleges módjait, valószínűségét, a veszélyes anyagok vagy a fizikai hatások terjedését, a személyek, valamint az anyagi javak és a környezet veszélyeztetettségének mutatóit, ezzel összefüggésben javaslatot tesz veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet kijelölésére.
(4) A biztonsági jelentésben az üzemeltető részletesen mutatja be a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és eszközrendszert, valamint a kockázatelemzés eredményét, továbbá bizonyítja azt is, hogy a súlyos balesetek kialakulásának lehetőségeit a biztonsági irányítási rendszer kialakítása során figyelembe vette.
(5) Az üzemeltető a lakossági tájékoztatás céljából elkészíti a biztonsági jelentés kivonatát. A kivonat a nyilvánosságra hozható biztonsági jelentés részét képezi, amelyben - ha arra lehetőség van - a szakmai kifejezések helyett annak köznapi megfelelőjét tartalmazza.
6. § (1) Az üzemeltető a biztonsági elemzést, illetve a biztonsági jelentést legalább ötévenként felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.
(2) A biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálatát mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti.
(3) A biztonsági elemzést, illetve a biztonsági jelentést soron kívül felül kell vizsgálni, ha
a) az üzemben olyan változások történtek, amelynek súlyos baleset kockázatát növelő vagy a védelmi rendszert érintő hatása van;
b) a súlyos balesetek, rendkívüli események értékeléséből levont tanulságok vagy a műszaki fejlődés következtében új információk állnak az üzemeltető rendelkezésére;
c) a veszélyazonosításban vagy a hatások értékelésében kialakult korszerűbb módszerek erre okot adnak.
(3) A biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálatát mind a hatóság, mind az üzemeltető kezdeményezheti. A felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet vagy - ha a felülvizsgálatot követően a biztonsági elemzést, illetve biztonsági jelentést módosították - az okmányok módosítással érintett részét, jelentős terjedelmű módosítás esetén az új okmányt az üzemeltető a hatóságnak haladéktalanul megküldi.
7. § (1) Amennyiben a biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés üzleti, üzemi titkot vagy az üzem külső támadás elleni biztonságára vonatkozó lényeges adatot tartalmaz, az üzemeltető írásban felhívja erre a hatóság figyelmét, és a teljes tartalmú, valamint a titkokat, illetve védendő adatokat nem tartalmazó változatot nyújtja be a hatóságnak.
(2) A hatóság és a szakhatóság a veszélyesség megítélését a nem nyilvános, teljes tartalmú biztonsági elemzés, illetve biztonsági jelentés alapján végzi el, de a titkokat, illetve a védendő adatokat nem tartalmazó változatot hozza nyilvánosságra és küldi meg a (3) bekezdésben felsorolt szerveknek.
(3) A biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés egy-egy példányát a hatóság tájékoztatás céljából megküldi a Honvédelmi Minisztériumnak, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek, az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnek, közlekedési felügyelet területi szervének, indokolt esetben az illetékes nemzeti parkigazgatóságnak.
(4) A hatóság a (2) bekezdésben foglalt korlátozások figyelembevételével a biztonsági jelentést a veszélyes üzem hatásai által veszélyeztetett település polgármesterének, fővárosban a főpolgármesternek is megküldi.
(5) A hatóság és a szakhatóság az üzleti vagy üzemi titkot, illetve védendő adatot tartalmazó iratokat az ezek megőrzését szolgáló külön ügyirat-kezelési szabályok szerint dolgozza fel és tárolja.

Felmentési szabályok

8. § (1) Ha a felső küszöbértékű veszélyes üzem üzemeltetője a biztonsági jelentés készítése vagy felülvizsgálata során a veszélyes anyagok teljes körét, mennyiségét és a jelenlétük feltételeit figyelembe véve bizonyítani tudja, hogy a 4. számú mellékletben szereplő valamely felmentési feltétel közül legalább egy fennáll, akkor kérheti, hogy a hatóság a biztonsági jelentésben megkövetelt tájékoztatást azokra a súlyos baleseti veszélyekre korlátozza, amelyek a felmentési kérelemben nem szerepelnek.
(2) Amennyiben a hatóság a felmentésre vonatkozó kérelmet elfogadja, akkor az üzemeltető a biztonsági jelentést a felmentésre vonatkozó korlátozott tartalommal nyújthatja be.
(3) A hatóság a felmentési kérelem elbírálásához az üzemeltetőtől kiegészítő információkat kérhet, és helyszíni vizsgálatokat végezhet.
(4) A hatóság által kiadott határozat tartalmazza, hogy a felmentés milyen anyagra, és az üzem melyik létesítményére vonatkozik, valamint azt, hogy a biztonsági jelentés - a felmentés alkalmazása esetén - mely részeiben korlátozható.
9. § (1) A veszélyes üzem a felmentési szabály alkalmazása esetében is felső küszöbértékűnek tekintendő.
(2) Új üzem létesítése esetén az üzemeltető a felmentésre vonatkozó kérelmét a létesítésre vonatkozó kérelemmel együtt küldi meg a hatóságnak. Minden további felmentésre vonatkozó kérelem a biztonsági jelentés felülvizsgálatakor nyújtható be.

Az azonosítás ellenőrzése

10. § (1) A hatóság és a szakhatóság a biztonsági elemzés, illetve biztonsági jelentés valóságtartalmát - az 5. számú mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján - szükség szerint helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, illetőleg az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kér.
(2) Amennyiben a veszélyes tevékenység által jelentett kockázat szintje meghaladja az 5. számú mellékletben meghatározott elfogadható szintet, vagy az üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a súlyos balesetek megelőzéséhez és veszélyeztető hatásaik mérsékléséhez, akkor a hatóság az üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje elfogadható mértékűre csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés tartalmát, illetve az ezekben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit.
(3) Amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor a hatóság dönt a veszélyes tevékenység korlátozásáról vagy megszüntetéséről, illetve az engedélyezésre vonatkozó kérelem elutasításáról.
11. § (1) A hatóság a szakhatóság közreműködésével - előre meghatározott terv szerint - a felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemeket legalább tizenkét havonta, az alsó küszöbértékű üzemeket legalább huszonnégy havonta egyszer a biztonsági irányítási rendszerre is kiterjedően ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a hatóság jelentést készít, melyet tizenöt napon belül megküld az üzemeltetőnek.
(2) A jelentésben feltárt műszaki, vezetési és szervezeti hiányosságok kiküszöbölésére a hatóság megfelelő határidő biztosításával kötelezi az üzemeltetőt, aki a megtett intézkedéseiről tájékoztatja a hatóságot.
12. § (1) A biztonsági elemzés vagy a biztonsági jelentés alapján a hatóság a dominóhatás veszélyének csökkentése és az irányítás összehangolása érdekében, az érintett üzemeket kölcsönös adatszolgáltatásra kötelezi. Ennek célja, hogy a kölcsönösen szolgáltatott adatok felhasználásával a baleset-megelőzési fő célkitűzések, az irányítási rendszer, a tervrendszerek és a veszélyek csökkentését szolgáló műszaki megoldások összehangolhatók legyenek, amivel a dominóhatás kizárható, vagy lehetőségének valószínűsége csökkenthető.
(2) A hatóság a dominóhatás kizárása érdekében adatszolgáltatásra kötelezheti azon üzemek üzemeltetőit, ahol veszélyes anyagok vannak jelen, de azok mennyisége nem éri el az 1. számú mellékletben meghatározott alsó küszöbértéket. Az adatszolgáltatás valóságtartalmát a hatóság és a szakhatóság helyszíni vizsgálattal ellenőrizheti.
13. § A belső védelmi terv és a külső védelmi terv vizsgálata során a hatóság ellenőrzi, hogy az azokban szereplő veszélyhelyzeti irányítás, a védekezéssel kapcsolatos infrastruktúra és a védekezést végrehajtó szervezetek alkalmasak-e a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből (a továbbiakban: súlyos baleset) biztonsági elemzésből, illetve a biztonsági jelentésből fakadó veszélyhelyzeti feladatok ellátására, valamint a szervezetek felszerelése és felkészítése megfelel-e a biztonság követelményeinek. Amennyiben a biztonság növelése ezt indokolja, a hatóság az üzemeltetőt a belső védelmi terv (14. §) kiegészítésére kötelezi, illetve a külső védelmi terv (18. §) esetében kiegészítő intézkedéseket javasol a polgármesternek.

III.

A VÉDELMI TERVEK, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVEZÉS, A LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÁS ÉS A NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA

A belső védelmi terv

14. § (1) A veszélyes üzem üzemeltetője a biztonsági elemzésben, illetve a biztonsági jelentésben szereplő veszélyek következményeinek elhárítására a 6. számú mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő belső védelmi tervet készít.
(2) A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket az üzemeltető biztosítja.
(3) Az üzemeltető a terv készítése során lehetőséget biztosít arra, hogy a tervről a veszélyes üzem dolgozói véleményt nyilvánítsanak.
15. § (1) A belső védelmi terv a biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés melléklete, elkészítésére ezekkel egy időben kerül sor.
(2) Az üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági elemzés, illetve a biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.
(3) Az üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.
(4) Az üzemeltető a súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

A lakosság tájékoztatása és a külső védelmi terv

16. § (1) A polgármester a hatóságtól érkezett biztonsági jelentés kézhezvételét [7. § (4) bek.] követő nyolc napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) területi szervével együttműködésben elkészíti a külső védelmi terv koncepcióját, és erről, valamint a biztonsági jelentésről hirdetményt tesz közzé.
(2) A külső védelmi terv koncepciója tartalmazza a lakosság védelme érdekében alkalmazandó védelmi módszerek és intézkedések elgondolását.
(3) A biztonsági jelentést és a külső védelmi terv koncepcióját a hirdetmény közzétételét követő huszonegy napig hozzáférhetővé kell tenni, ezen idő alatt a lakosság azokhoz észrevételeket tehet.
(4) A polgármester - amennyiben a 17. § (1) bekezdése alapján nyilvános meghallgatást kell tartani - a biztonsági jelentéssel kapcsolatos észrevételeit a hozzá érkezett lakossági észrevételekkel együtt, a nyilvános meghallgatás időpontja előtt legalább három nappal megküldi a hatóságnak.
17. § (1) Új veszélyes üzem építése vagy már működő ilyen üzem tevékenységének a veszélyeztető hatás jelentős növekedésével együtt járó bővítése esetén, a veszélyes üzem telepítési helye szerint illetékes polgármester a biztonsági jelentés kézhezvételétől számított harmincötödik és negyvenötödik nap közötti időben nyilvános meghallgatást tart.
(2) A polgármester a nyilvános meghallgatásra meghívja az érintett települések polgármestereit, az üzemeltetőt, a hatóságot, a szakhatóságot, valamint a 7. § (3) bekezdésében felsorolt hatóságokat, és az érintett, előzetesen részvételi szándékukat bejelentő társadalmi szervezeteket, továbbá a veszélyeztetett településen elhelyezkedő katonai helyőrség képviselőjét is.
(3) A nyilvános meghallgatáson elhangzottakról a polgármester jegyzőkönyvet készít, amit a hatóságnak megküld. A hatóság a jegyzőkönyvben foglaltakat a döntésének meghozatalakor mérlegeli.
(4) A nyilvános meghallgatás - amennyiben lehetséges - a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_1]  szerint szervezett közmeghallgatás keretében is megtartható.
18. § (1) A veszélyes tevékenység megkezdésének engedélyezéséhez benyújtott vagy már működő veszélyes üzem üzemeltetője által a hatóságnak eljuttatott biztonsági jelentés elfogadását követő 6 hónapon belül, a 7. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő külső védelmi terv készül. A külső védelmi tervet a BM OKF területi szerve a polgármesterrel együttműködve készíti el.
(2) Egy külső védelmi terv készül abban az esetben is, ha az adott települést több felső küszöbértékű veszélyes üzem veszélyeztető hatásai érhetik.
(3) A külső védelmi tervről, annak előkészítése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei (fővárosi) intézete, az illetékes környezetvédelmi és a természetvédelmi hatóság véleményt nyilvánít.
(4) A külső védelmi terv a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_2]  meghatározott települési veszélyelhárítási terv része.
(5) A tervet a megyei (fővárosi) védelmi bizottság elnöke - a hatóság egyetértésével - hagyja jóvá.
(6) A külső védelmi tervet legalább háromévente, illetve az új vagy módosított biztonsági jelentés hatóság által történő elfogadását követően felül kell vizsgálni.
(7) A külső védelmi tervben végrehajtott változtatást jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a jegyzőkönyvet a hatóságnak jóváhagyásra haladéktalanul meg kell küldeni.
19. § (1) A polgármester a külső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente folytat le olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja.
(2) A polgármester a súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.
20. § (1) A felső küszöbértékű veszélyes üzem által veszélyeztetett település polgármestere a BM OKF helyi szervének közreműködésével, a külső védelmi terv jóváhagyásával egyidejűleg tájékoztató kiadványt készít. Ebben a lakosságot tájékoztatja a veszélyes üzemről, a lehetséges súlyos balesetekről és az ellenük való védekezés lehetőségeiről.
(2) A tájékoztató kiadvány a biztonsági jelentés és a külső védelmi terv alapján közérthető formában, a 8. számú mellékletben meghatározott tartalommal készül. A kiadvány nyilvánosságra hozataláról a polgármester gondoskodik.
(3) A tájékoztató kiadványt a biztonsági jelentés vagy a külső védelmi terv módosítása esetén haladéktalanul, de legalább háromévente felül kell vizsgálni. A tájékoztató kiadványt szükség esetén, de legalább ötévenként újra ki kell adni.
21. § A hatóság hozzájárulása alapján nem készül külső védelmi terv, ha a lehetséges súlyos balesetek következményeinek értékelése alapján alaposan feltételezhető, hogy a településen nem alakulhat ki az egészséget és a környezetet veszélyeztető hatás.
22. § A hatóság felügyeletet gyakorol a veszélyes tevékenységről folyó lakossági tájékoztatás, a tevékenységgel kapcsolatos okmányok nyilvánosságának biztosítása felett. Ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy az üzemeltető vagy a polgármester nem teljesíti az e jogszabályban meghatározott tájékoztatási kötelezettségeit, vagy a nyilvánosság számára biztosított okmányok nem a valóságot tartalmazzák, kötelezi az üzemeltetőt, illetve felhívja a polgármester figyelmét az előírt feladat teljesítésére.

Településrendezési tervezés

23. § (1) A hatóság a súlyos baleset következményeinek csökkentése érdekében, a biztonsági jelentés vagy a biztonsági elemzés alapján kijelöli a veszélyes üzem körüli veszélyességi övezet határait.
(2) A hatóság a veszélyességi övezet határairól tájékoztatja az érintett polgármestert, és kezdeményezi a veszélyességi övezetnek a településrendezési tervben való feltüntetését. A hatóság a veszélyességi övezet kijelöléséről tájékoztatja a megyei területfejlesztési tanács tagjaként eljáró megyei közgyűlés elnökét.
(3) A veszélyes üzem veszélyességi övezete határainak kijelölését, vagy azok módosítását követően a hatóság megvizsgálja a veszélyeztetett települések településrendezési tervét. Amennyiben a településrendezési tervben nem vették kellő mértékben figyelembe a veszélyességi övezetben lehetségesen fellépő károsító hatásokat, úgy a hatóság erre a polgármester figyelmét felhívja, és javasolja a szükséges intézkedések megtételét.
(4) A veszélyességi övezetben történő fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalás kialakítására a polgármester vagy a hatóság kezdeményezésére, a hatóság, a szakhatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a környezetvédelmi, indokolt esetben a természetvédelmi hatóság, továbbá a veszélyes üzem és az önkormányzat képviselőiből bizottság alakul. A bizottság az 5. számú mellékletben meghatározott szempontok figyelembevételével nyilvánít véleményt a veszélyességi övezetben tervezett fejlesztésekről.

Jelentési rendszer

24. § (1) Az üzemeltető a hatóságnak a veszélyes üzemben történt súlyos balesetről - annak kivizsgálását követően haladéktalanul - jelentést készít. A baleseti jelentést az üzemeltető akkor küldi meg a hatóságnak, ha a baleset a 9. számú mellékletben meghatározott feltételek közül legalább egynek megfelel.
(2) Az üzemeltető a hatóságnak a veszélyes üzemben történt súlyos balesetről kiegészítő jelentést küld, ha a balesetről új tény vagy körülmény jut tudomására.
(3) A jelentési kötelezettség független a BM OKF területi vagy helyi szerveinek a védekezésben való részvételétől.
(4) Az üzemeltető tájékoztatást küld a hatóságnak az üzemben bekövetkezett rendkívüli eseményről, annak kivizsgálását követő tizenöt napon belül.
(5) Az üzemeltető tájékoztatást küld a hatóságnak abban az esetben is, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor, vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek a súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését teszik szükségessé.
25. § (1) A hatóság a veszélyes létesítményekről, a végrehajtott feladatairól, valamint a 24. §-ban foglaltak szerint kapott információkról nyilvántartást vezet, és annak tartalmáról a Kormányzati Koordinációs Bizottság vezetőjének éves jelentést készít.
(2) A Kormányzati Koordinációs Bizottság vezetője a jelentést évente egy alkalommal továbbítja az Európai Unió illetékes szervének.
(3) A hatóság az üzemeltetők által benyújtott kérelmekről, biztonsági elemzésekről és biztonsági jelentésekről, külső védelmi tervekről és más, a nyilvánosságra tartozó információkról tájékoztatási rendszert hoz létre.

Záró rendelkezések

26. § (1) E rendelet hatálybaléptetéséről külön jogszabály rendelkezik.
(2) Az eljárásra az Áe. szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érdemi határozat meghozatalára hatvan nap, a szakhatóság előzetes hozzájárulásának megadására harminc nap áll rendelkezésre.
(3) Felhatalmazást kap a gazdasági miniszter, hogy a szakhatósági hozzájárulás kiadásának részletes feltételeit a belügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza.
(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatának ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelvvel, és összeegyeztethető a 95/82/EK tanácsi irányelv 9. Cikke szerinti egységes felmentési szabályokra vonatkozó 98/433/EK bizottsági határozattal.

[LÁBJEGYZET_1] A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény.

[LÁBJEGYZET_2] A polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet.