312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet

a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről

A Kormány a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló, többször módosított 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 26. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya az Etv. 3. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti kockázatok Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Rt.) által történő biztosítására terjed ki.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) állami adós: a központi kormányzat, a jegybank (a továbbiakban együtt: szuverén adós), továbbá a regionális és a helyi önkormányzat, illetve az irányításuk alatt álló minden olyan szervezet, amely a szervezet székhelye szerinti állam joga alapján sem jogi, sem közigazgatási úton nem nyilvánítható fizetésképtelennek;
b) magánadós: minden olyan szervezet, amely nem tartozik az a) pontba;
c) közvetlen vállalkozás: olyan külföldi székhelyű vállalkozás, amelyben a biztosított részesedéssel rendelkezik, illetve részesedést kíván szerezni;
d) külföldi vállalkozásba befektetett tőke hozama: a külföldi vállalkozásból származó osztalék, nyereségrészesedés, kamat, prémium, továbbá bármilyen, a székhely szerinti ország joga alapján ilyen jogcímen származó jövedelem.
(2) Az állami adósra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni az (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet esetében, ha a kötelezettségeiért az állami adós, mint kezes vállal felelősséget.
3. § A biztosítás alanyai egyrészről a Mehib Rt., mint biztosító, másrészről
a) a külkereskedelmi tevékenységet folytató belföldi gazdálkodó szervezet,
b) a külföldön közvetlen vállalkozásba befektető belföldi gazdálkodó szervezet,
c) exportirányú külkereskedelmi szerződéshez hitelt folyósító, vagy az exportőr kérésére, annak exportirányú külkereskedelmi szerződéséhez kapcsolódóan bankgaranciát nyújtó hitelintézet,
mint biztosított.

A Mehib Rt. által vállalható nem piacképes biztosítások tárgya

4. § (1) A Mehib Rt. által biztosítható:
a) az exportirányú külkereskedelmi szerződés alapján előállított termék, illetőleg szolgáltatás előállítási költsége;
b) a külföldi adóssal szembeni exportirányú külkereskedelmi és hitelszerződésből származó követelés;
c) az exportőr hitelintézetének a külföldi vevő bankjával exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó hitelszerződéséből származó követelése;
d) a garantőrnek a bankgarancia jogtalan lehívásából származó követelése;
e) a közvetlen vállalkozásba befektetett tőke és annak hozama;
f) a külföldön kiírt versenytárgyalásokra (tenderekre) benyújtott ajánlatok tervezett költsége.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben a biztosítás kiterjed a kárfizetési türelmi időre számított szerződéses kamatra is.
(3) A biztosítás nem terjed ki:
a) a kötbérből, a szerződéses bírságból, a késedelmi kamatból és a kártérítésből eredő követelésekre;
b) a számviteli bizonylattal nem igazolható költségekre;
c) a közvetett károkra, ideértve az elmaradt hasznot is;
d) azokra a károkra, amelyek a biztosított vagy a vele a külkereskedelmi szerződés teljesítésében résztvevők nem szerződés szerinti teljesítéséből származnak;
e) azokra a károkra, amelyek más biztosítóval kötött vagy köthető más típusú vagyonbiztosítási szerződéssel biztosítottak vagy biztosíthatóak;
f) a vevő országában felmerülő helyi költségnek minősülő kiadásokra;
g) pénzügyi befektetésekre;
h) a bankgarancia jogtalan lehívása esetén a bankgarancia díjára.

A nem piacképes kockázatú biztosítási események

5. § A nem piacképes kockázatú biztosítási események a következők:
a) a magánadós vagy annak kötelezettsége teljesítéséért szerződést biztosító mellékkötelezettséget (kezesség, garancia) vállaló jogi személy (a továbbiakban: kezes) fizetésképtelensége;
b) az adós vagy kezese fizetési késedelme;
c) az exportirányú külkereskedelmi szerződés vevő általi jogalap nélküli egyoldalú felmondása vagy az áru átvételének vevő általi jogalap nélküli egyoldalú megtagadása, továbbá a garantőr által nyújtott bankgarancia jogalap nélküli lehívása;
d) a biztosító vagy a biztosított országán kívüli harmadik ország kormányának, illetve más állami hatóságának olyan intézkedése, amely megakadályozza az exportirányú külkereskedelmi szerződés vagy hitelmegállapodás teljesítését (pl. beviteli tilalom);
e) általános moratórium elrendelése akár az adós vagy kezese országának, akár olyan harmadik országnak a kormánya által, amelyen keresztül az exportirányú külkereskedelmi szerződésre vagy a hitelmegállapodásra vonatkozóan a fizetések lebonyolódnak;
f) a biztosító országán kívül bekövetkezett olyan politikai események, gazdasági nehézségek, törvényhozási vagy adminisztratív intézkedések, amelyek megakadályozzák vagy késleltetik az exportirányú külkereskedelmi szerződésre vagy hitelmegállapodásra vonatkozó kifizetések átutalását;
g) az adós országában hozott olyan rendelkezés, amely az adós által helyi valutában teljesített fizetéseket a tartozás megfizetésének tekinti, annak ellenére, hogy - az árfolyamváltozás következtében - az ilyen fizetések az exportirányú külkereskedelmi szerződés vagy hitelmegállapodás devizanemére történő átváltással az átutalás időpontjában már nem fedezik a követelés összegét;
h) a biztosító vagy a biztosított országának kormánya által hozott, a külkereskedelmi forgalmat akadályozó intézkedése, ideértve az Európai Közösségek intézkedését is, feltéve, hogy az intézkedés miatt bekövetkező károk vonatkozásában nem kerül sor kártalanításra vagy egyéb kompenzációra (pl. kiviteli tilalom);
i) a biztosító országán kívüli háború, polgárháború, lázadás, zendülés, forradalom és hasonló jellegű politikai események, amennyiben annak kockázatait másként nem biztosították;
j) a közvetlen vállalkozás székhelye szerinti országban végrehajtott államosítás, kisajátítás, háború, polgárháború, forradalom vagy olyan államhatalmi, közigazgatási intézkedés, amely nem teszi lehetővé a befektetett tőkének, annak hozamának a biztosított részére történő hazautalását;
k) a külföldön kiírt versenytárgyalást (tendert) az ajánlatot benyújtott biztosított megnyeri, de szerződéskötésre nem kerül sor a biztosítotton kívülálló okból.

A biztosíthatóság feltételei

6. § Az exporthitelnyújtáshoz kapcsolódó biztosításoknál a biztosítási szerződés megkötésének feltétele, hogy
a) a kockázat az Etv. 3. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján nem piacképes kockázatúnak minősüljön;
b) az exportirányú külkereskedelmi szerződéshez kapcsolódó exporthitelnyújtás tartalmilag megfeleljen a szerződéskötés időpontjában hatályos, „A hivatalosan támogatott exporthitelek irányelveiről” szóló OECD Megállapodásban (a továbbiakban: OECD Megállapodás), illetőleg a OECD által meghatározott feltételek fennállása mellett „A projektfinanszírozásról szóló keretmegállapodásban” foglaltaknak;
c) az OECD „Vesztegetésről és a hivatalosan támogatott exporthitelekről” szóló cselekvési nyilatkozatában foglaltak értelmében a biztosítási ügyletben résztvevők írásban nyilatkozzanak arról, hogy nem vettek részt az ügylettel kapcsolatos vesztegetésben és nincs tudomásuk korrupcióról;
d) a Mehib Rt. által az OECD „Államilag támogatott exporthitelek közös környezetvédelmi szemléletéről” szóló Ajánlásának megfelelően előzetesen elvégzett környezeti célú átvilágítás, illetve a környezeti hatástanulmány alapján a szerződés által biztosított gazdasági tevékenység ne minősüljön a környezetre nézve károsnak.
7. § (1) Ha a biztosított fővállalkozó, a Mehib Rt. kockázatvállalása az alvállalkozó által teljesített idegen tartalomra az alábbiak szerint terjed ki:
a) ha az alvállalkozói szerződés értéke kevesebb mint 7 500 000 euró, a kockázatvállalás mértéke legfeljebb az idegen tartalom 40%-a lehet;
b) ha az alvállalkozói szerződés értéke 7 500 000 euró és 10 000 000 euró közötti, a kockázatvállalás összege legfeljebb 3 000 000 euró lehet;
c) ha az alvállalkozói szerződés értéke 10 000 000 euró feletti, a kockázatvállalás mértéke legfeljebb az idegen tartalom 30%-a lehet.
(2) Az idegen tartalmat azok a termékek - ide nem értve a nyersanyagokat és félkész termékeket -, illetőleg szolgáltatások jelentik, amelyeket külföldi székhelyű alvállalkozó szállít vagy nyújt a fővállalkozó exportirányú külkereskedelmi szerződésének teljesítéséhez.
(3) Az idegen tartalmat meghaladó magyar származás megállapítására a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 16-17. §-aiban és a törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet 24-28. §-aiban és 1. számú mellékletében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szerv minden esetben köteles a származási bizonyítványt az arra felhatalmazott kamarai szervtől beszerezni.
8. § (1) A 4. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott biztosítás csak abban az esetben köthető, ha a biztosított által a külföldi vállalkozásban megszerzendő részesedés aránya - figyelembe véve az adott vállalkozásban korábban megszerzett részesedéseket is - meghaladja a közvetlen vállalkozás jegyzett tőkéjének, illetve - az előzőek hiányában - saját tőkéjének 10%-át.
(2) Nem köthető olyan biztosítási szerződés, amelyben a biztosítási esemény állami adós esetén az 5. § b)-j) pontjaiba, magánadós esetében az 5. § a)-j) pontjaiba tartozik, és
a) az adósnak, illetve kezesének a székhelye a melléklet szerinti országokban van, továbbá
b) a futamidő (gyártási és hitelezési idő együtt) kevesebb, mint két év.
(3) A Mehib Rt. igazgatósága az OECD országkockázati besorolása alapján az egyes országokat kockázati kategóriákba sorolja be, és legalább évente meghatározza a következő üzleti évre szóló, az egyes országokra vonatkozó fedezeti politikáját.
(4) A Mehib Rt. igazgatósága a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben rögzített biztosítási állomány felső határát és az országkockázati besorolást alapul véve félévenként, illetve szükség szerint megállapítja az országlimiteket.
(5) Az országkockázati besorolást a Mehib Rt. igazgatósága legalább félévenként felülvizsgálja. Szükség esetén a félévenkénti kötelező felülvizsgálatok között is köteles módosítani az országkockázati besorolást.

A kockázatviselés tartama és mértéke

9. § (1) A Mehib Rt. a kockázatviselés tartamát az általános szerződési feltételeiben köteles meghatározni.
(2) A Mehib Rt. kockázatviselésének kezdete:
a) vevőhitel-biztosítás esetén a hitelmegállapodás hatálybalépésének napja, feltéve, hogy a hitelbiztosítási kötvényben és a hitelmegállapodásban előzetesen kikötött feltételek teljesülnek;
b) szállítói hitel biztosítása esetén a gyártási kockázat biztosítási fedezete a kereskedelmi szerződés hatálybalépésének napján kezdődik, feltéve, hogy a hitelbiztosítási kötvényben és az exportirányú külkereskedelmi szerződésben előzetesen kikötött feltételek teljesülnek.
(3) Ha a (2) bekezdés b) pontjában foglalt ügylethez hitelkockázat is kapcsolódik, a Mehib Rt. kockázatviselésének kezdete az a nap, amikor a biztosított szerződéses kötelezettségeinek teljes körű teljesítése alapján az ellenértékre jogosult, feltéve, hogy a hitelbiztosítási kötvényben és az exportirányú külkereskedelmi szerződésben előzetesen kikötött feltételek teljesülnek. Ha az exportirányú külkereskedelmi szerződés feltételei szerint a biztosított a kiszállított termékek, illetve szolgáltatások értékének megfelelő fix és meghatározott ellenértékre jogosult, a Mehib Rt. által nyújtott fedezet az egyes részteljesítések, illetve kiszállítások napján is hatályba léphet.
(4) A biztosítás keretében a biztosítottat önrészesedés terheli. Az önrészesedés mértéke, ha e rendelet másként nem rendelkezik, a következő:
a) az előállítási költség 5%-a,
b) a szállítói hitel 5%-a,
c) a külföldi vevő vagy a külföldi vevő bankja részére nyújtott hitel 5%-a,
d) a befektetett tőke 10%-a,
e) a versenytárgyaláson való részvétel igazolt és biztosított költségeinek 30%-a,
f) a garantőr által nyújtott bankgarancia 5%-a.
(5) A (4) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabb önrész alkalmazása esetén a Mehib Rt. köteles az ilyen esetre az OECD Megállapodásban előírt eljárásokat lefolytatni.
(6) A (4) bekezdésben foglaltaknál alacsonyabb önrész alkalmazása esetén a Mehib Rt. köteles az ilyen esetre az Európai Közösségek jogszabályaiban előírt eljárásokat lefolytatni.
(7) A (4) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott önrészesedés az exportirányú külkereskedelmi szerződés értékének legalább 15%-os előleghányaddal csökkentett összegére vonatkozik.

Minősítés

10. § (1) A Mehib Rt. a 8. § (3) és (5) bekezdésén túlmenően az ügyleteihez kapcsolódó egyéb kockázatait is köteles legalább évente, illetve szükség szerint minősíteni. A minősítést első alkalommal a biztosítási szerződés megkötése előtt kell elvégezni. E minősítés alapján határozza meg az esetleg szükséges kockázati felárat, melynek módosítására a kockázatviselés megkezdése után nem kerülhet sor.
(2) Az adós státusának meghatározásakor a Mehib Rt. figyelembe veszi az adós tényleges jogi státuszát, az adós ellen lefolytatható bármely jogi lépés tényleges hatékonyságát, az adós pénzügyi és bevételi forrásait, továbbá az adós feletti kormányzati befolyás vagy ellenőrzés fokát.

Biztosítási díj

11. § (1) A Mehib Rt. biztosítási díjtételeit az országkockázati besorolástól, az adós, a kezes minősítésétől, a vállalt önrészesedés mértékétől, a kockázatviselés tartamától, a törlesztés feltételeitől, továbbá a díjfizetés módjától függően állapítja meg. A Mehib Rt. a díjtételek meghatározásakor az üzletpolitikájában foglalt szempontokat is figyelembe véve jár el.
(2) Az (1) bekezdés szerint felszámított díj nem lehet alacsonyabb az OECD Megállapodásban előírtak alapján felszámítandó minimális díjszintnél. A felszámított díjnak tükröznie kell a biztosító által a kötvényben vállalt kockázatokat, és fedeznie kell a Mehib Rt. hosszú távú működési költségeit.
(3) A Mehib Rt. egy összegben és részletekben is szedheti a biztosítási díjat. A biztosítási díj részletekben történő szedése esetén az így beszedett díjnak nettó jelenértéken kifejezve akkorának kell lennie, mintha azt egy összegben teljesítenék.
(4) Ha az adós tartozását a biztosított átütemezte, akkor a meghosszabbított kockázatviselési időszakra szóló biztosítási díjat az időszak kezdetén kell megfizetni.
(5) A Mehib Rt. biztosítási díjszámítási elveit üzletszabályzatában teszi közzé.
12. § (1) A Mehib Rt. a nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységéhez kapcsolódóan céltartalékot képez a várható költségekre (a továbbiakban: céltartalék) az adózás előtti eredmény terhére, amelyet elkülönítetten kell kimutatnia. A céltartalék a nem piacképes kockázatú biztosítási szerződések tárgyévet követő várható költségeinek és a díjvisszatérítések fedezetére szolgál.
(2) A céltartalékot a (3)-(4) bekezdés szerint számított díjak összegének mértékéig kell megképezni.
(3) A Mehib Rt. ügyletenként állapítja meg a számított díjat. A számított díj azon ügyletek esetében, amelyeknél a mérleg fordulónapjáig kárfizetés nem történt, az érvényes díjszámítás szabályai szerinti díj. Azon ügyletek esetében, amelyeknél a mérleg fordulónapjáig kárbejelentés és kárfizetés történt, a számított díj az ötéves behajtási időtartammal arányosan csökkentett összegben megállapított díj.
(4) Ha a számítás időpontjában az adott ország kockázati kategóriája a szerződéskötéskori állapothoz képest romlott, úgy a számított díj megállapításánál ezeknél az ügyleteknél korrekciós tényezőt kell alkalmazni. A korrekció mértéke az 1-3 országkockázati kategóriára vonatkozó számított díj 80%-ának 150%-a, illetve a 4-7 országkockázati kategóriára vonatkozó számított díj 80%-ának 200%-a.
13. § A céltartalék szolgál fedezetül a Mehib Rt. azon konkrét ügyleteinek tárgyévben felmerülő összes költségére, amelyeket a tartalék képzésénél figyelembe vett.
14. § (1) A tárgyévi céltartalék kiszámítását az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell bemutatni országonként és szerződésenként (ügyletenként) összesítve.
(2) A Mehib Rt.-nek a céltartalék képzésének számítási módját, illetve azon konkrét ügyletek tárgyévben felmerülő költségeit, melyre a céltartalék nyújt fedezetet, dokumentálnia kell.

Kárfizetési türelmi idő

15. § (1) A kárfizetési türelmi idő annak megállapítására szolgál, hogy a biztosítási esemény valóban bekövetkezett-e, és ha igen, tartósan fennáll-e. A kárfizetési türelmi idő alatt kell elvégezni a szükséges kárenyhítési intézkedéseket is.
(2) A kárfizetési türelmi idő legkisebb időtartama a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított
a) 180 nap befektetési és gyártási kockázat esetén,
b) 90 nap hitelkockázat és bankgarancia jogtalan lehívása esetén,
c) 30 nap az 5. § k) pontjában foglalt esetben.
(3) Kárfizetési türelmi idő nem kerül alkalmazásra magánadós fizetésképtelensége folytán bekövetkezett biztosítási eseményeknél, illetve a kétoldalú kormányközi adósság átütemezési megállapodások esetében.
(4) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által - Magyarországnak a délkelet-európai gazdasági újjáépítésben, stabilizációban való részvételéhez kapcsolódóan, kizárólag a Kormány által jóváhagyott hitelkeret terhére - nyújtott segélyhitelek hitelbiztosítására kötött szerződés esetén a Mehib Rt.-nek nem kell alkalmaznia a 9. § (4) bekezdésében, valamint az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

A kárigény bejelentése

16. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztének és a kár összegének bizonyítása a biztosított kötelezettsége. A Mehib Rt. nem ismerhet el olyan kárigényt, amely a teljes kárigény tényleges értékét, illetve a biztosítottnak az exportirányú külkereskedelmi szerződés vagy a hitelmegállapodás alapján járó összeget meghaladja.
(2) A kárigényt a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését követő 15 napon belül köteles írásban bejelenteni. A bejelentéshez mellékelnie kell valamennyi rendelkezésre álló, a káresemény bekövetkeztét és a kár összegét igazoló okiratot.

A kárrendezés

17. § (1) Devizakövetelés biztosítása esetén a Mehib Rt. a kárfizetést az ügyletet lebonyolító hitelintézet által a kárfizetési kötelezettség esedékességének napján alkalmazott devizavételi árfolyamon teljesíti.
(2) A Mehib Rt. kárfizetési kötelezettsége a kárfizetési türelmi idő lejártakor áll be, feltéve, hogy a biztosított eleget tett a 18. § (2) bekezdésében és a 20. §-ban előírt kötelezettségeinek. Ha a kárfizetési türelmi idő lejártáig a biztosított a kár elbírálásához a Mehib Rt. által szükségesnek tartott iratokat a Mehib Rt. részére nem adta át, a kárfizetési kötelezettség csak az iratok átadásától számított 30 napon belül áll be.
(3) A Mehib Rt. mentesül a kárfizetési kötelezettség alól, ha
a) a biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez valótlan vagy megtévesztő adatokat közölt;
b) a biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit megszegi;
c) a biztosított a biztosított ügylethez kapcsolódóan bűncselekményt vagy jogszabálysértést követ el;
d) a biztosított és az adós vagy kezes között a külkereskedelmi szerződés vagy hitelmegállapodás teljesítésével kapcsolatban jogvita van, az adós vagy a kezes a követelés jogalapját vagy összegszerűségét vitatja, mindaddig amíg a vitát a külkereskedelmi vagy hitelszerződésben kikötött bíróság, választottbíróság, ennek hiányában az irányadó jog szerinti bíróság jogerős ítélete vagy határozata nem zárja le a biztosított javára. Ebben az esetben a kárfizetés mértéke nem haladhatja meg a biztosított javára megítélt összeget;
e) ha a kár közvetve vagy közvetlenül az alábbi okok miatt következett be:
ea) a biztosított vagy a nevében eljáró személy cselekménye vagy mulasztása,
eb) olyan rendelkezés, előírás a biztosított kereskedelmi, hitelszerződésben vagy bármely a bankgaranciával, egyéb biztosítékokkal kapcsolatos dokumentumokban, amely a biztosított jogait korlátozza,
ec) a biztosítási szerződés megkötése után a biztosított és az adós között létrejött olyan megállapodás, amely a követelés kifizetését késlelteti vagy megakadályozza,
ed) szállítói hitel esetében az alvállalkozók, társvállalkozók, más szállítók nem teljesítik a szerződésben foglalt kötelezettségeiket, feltéve hogy ez nem a 5. § d)-j) pontjaiban meghatározott biztosítási események következménye.

Kármegelőzés, kárkezelés, kárenyhítés

18. § (1) A biztosított követelésekkel kapcsolatos kármegelőzési, kárenyhítési költségeit, ráfordításait a Mehib Rt. és a biztosított a kárviselési hányad arányában viseli, feltéve, hogy azokat Mehib Rt. jóváhagyta. E költségek és ráfordítások közé tartoznak a bírósági eljárási költségek és a kár minimalizálása vagy elkerülése érdekében felmerült egyéb jogi költségek, de nem tartoznak ide a kárigény érvényessége megállapításának költségei.
(2) A kármegelőzés, kárenyhítés, kárbehajtás módját a Mehib Rt. írja elő a biztosított számára, e körben adott utasításainak a biztosított köteles eleget tenni.
(3) Az adóssal fennálló biztosított exportirányú külkereskedelmi szerződést és/vagy hitelszerződést csak a Mehib Rt. előzetes írásbeli hozzájárulásával lehet módosítani vagy felmondani.
(4) Kárkintlévőség megtérülése esetén a megtérült összeg és behajtási költségek - feltéve, hogy azokat a Mehib Rt. jóváhagyta - a kárviselési hányad arányában kerülnek megosztásra a Mehib Rt. és a biztosított között.
(5) Ha ugyanazon adóssal szemben biztosított és nem biztosított követelés (előleg) is fennáll, az adós általi teljesítést, a kármegtérülést, valamint az (1) bekezdésben meghatározott költségeket és ráfordításokat a biztosított és a nem biztosított hányad arányában kell elszámolni.
(6) Kárkintlévőség megtérülése esetén a Mehib Rt. a követelésekből a hozzá befolyó, a költségvetést megillető összegeket (ideértve a kamatot és késedelmi kamatot is) a központi költségvetés részére 5 banki munkanapon belül átutalja.
(7) Fővállalkozó és alvállalkozóinak biztosítása esetén a felmerülő költségek és ráfordítások megosztására az (1)-(6) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni.

Biztosítási szerződési feltételek

19. § A Mehib Rt. általános szerződési feltételeinek tartalmazniuk kell:
a) a kockázatviselés tartamát és mértékét;
b) a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak (szerződő, kedvezményezett) a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendelkezéseket;
c) a Mehib Rt. szolgáltatásainak megjelölését, a teljesíthető kárfizetés legmagasabb összegének meghatározási módját, a teljesítés módját, idejét, külön feltételeit, a Mehib Rt. mentesülésének vagy szolgáltatása korlátozásának feltételeit;
d) a biztosítási esemény meghatározását;
e) a biztosítási esemény bejelentésének módját, határidejét;
f) a kárfizetési türelmi idő mértékét;
g) a biztosítási esemény bekövetkeztének igazolására vonatkozó előírásokat (beleértve, hogy a különböző eseményeknél mely magyar vagy külföldi szerv igazolása fogadható el);
h) a szerződés megszűnése esetére a biztosított (szerződő, kedvezményezett) jogainak és a Mehib Rt. kötelezettségeinek ismertetését;
i) az egyes igények elévülési idejét.

A biztosított kötelezettségei

20. § (1) Bejelentési kötelezettsége keretében a biztosított köteles a biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni
a) minden olyan általa ismert körülményt, amely a biztosítási esemény bekövetkeztével fenyeget;
b) a biztosítási esemény bekövetkeztét;
c) a biztosított követelés címén, valamint kármegtérülésként hozzá befolyt összegeket.
(2) Kárenyhítési kötelezettsége keretében a biztosított köteles
a) a Mehib Rt. utasításai szerint eljárni, továbbá megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a biztosítékok felhasználását (érvényesítését) szolgálják;
b) a megtett intézkedéseiről és azok eredményeiről folyamatosan tájékoztatni a Mehib Rt.-t.
(3) Átruházási kötelezettsége keretében a biztosított köteles az ügylettel kapcsolatos összes lejárt követelését - ideértve az egyéb biztosítékokat is - a követelés érvényesítésének jogával együtt a Mehib Rt.-re, mint az állam megbízottjára engedményezni, és
a) az adóst az átruházás megtörténtéről értesíteni;
b) az adóshoz intézett értesítés másolatát a Mehib Rt.-hez eljuttatni, továbbá
c) a Mehib Rt. által megkívánt nyilatkozatokat megtenni.
(4) A biztosított az adóssal szembeni követeléseit, illetve a biztosítási szerződésből eredő kárfizetést harmadik személyre csak a Mehib Rt. előzetes írásbeli jóváhagyásával engedményezheti.
(5) A biztosított átutalási kötelezettsége keretében köteles a kárfizetést követően a biztosított ügylethez kapcsolódóan bármilyen jogcímen befolyt összegeket a Mehib Rt.-nek azonnal átutalni.
(6) A biztosított köteles lehetővé tenni a Mehib Rt. vagy meghatalmazottja számára, hogy az adott biztosítási jogviszonnyal összefüggésben könyveibe, üzleti levelezéseibe betekintsen.
(7) Ha a biztosított fővállalkozó, a fővállalkozó és az alvállalkozó közötti vállalkozási szerződés módosításához a Mehib Rt. előzetes írásbeli engedélye szükséges.

Egyéb rendelkezések

21. § (1) A Mehib Rt. által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások részletes szerződéses feltételeit a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
(2) A Mehib Rt. csak azokat a bankgaranciákat biztosíthatja, amelynek esetleges beváltásából fakadó fizetési kötelezettségekért a központi költségvetés nem felel.
(3) Az Európai Unió Tanácsa által létrehozott, a hitelbiztosításra, a hitelgaranciákra és a pénzügyi hitelekre vonatkozó politika koordinálásával foglalkozó csoport, valamint a Bizottság I. Főigazgatósága felé fennálló, az Európai Közösségek jogszabályai által meghatározott adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségeket - az előírt formában, tartalommal és határidőben - a Mehib Rt. végzi, és az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben eljár ezekben a testületekben.
(4) A Mehib Rt. köteles teljesíteni az OECD Kereskedelmi Igazgatósága által meghatározott adatszolgáltatási, valamint bejelentési kötelezettségeket, továbbá az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben eljár az OECD-ben.
(5) Amennyiben olyan exportirányú külkereskedelmi szerződéshez, ahol a vevő székhelye nem az Európai Közösségek tagállamában van és a MEHIB Rt. az Európai Közösségek tagállamában állami támogatással működő exporthitel-biztosító szervezettel együttes biztosítást nyújt - akár mint fővállalkozói biztosító, akár mint az alvállalkozó hitelbiztosítója -, be kell tartania az Európai Közösségek jogszabályaiban foglalt előírásokat.
(6) A Mehib Rt. a nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységével kapcsolatban képzett céltartalékot csak állampapírban, illetve olyan értékpapírban tarthatja, amelyben foglalt kötelezettség teljesítéséért az állam készfizető kezességet vállalt.
(7) A 20. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségnek azok a biztosítottak is kötelesek eleget tenni, melyek a Mehib Rt. jogelődeivel kötöttek biztosítási szerződést.

Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet - a (2), (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 11. §-ának (2) bekezdése 2002. április 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által vállalható biztosítások tárgyáról, valamint a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről és a biztosítási eseményekről szóló 84/1998. (V. 6.) Korm. rendelet, valamint az ezt módosító 192/1999. (XII. 20.) Korm. rendelet, továbbá a 38/2001. (III. 5.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(4) E rendelet 15. §-ának (4) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti.
(5) Az e rendelet 9. §-ának (6) bekezdésében és 21. §-ának (3) és (5) bekezdésében foglalt kötelezettségek a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépnek hatályba.
(6) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségeknek a következőkben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 1960. szeptember 27-én kelt 1027/1960/EGK határozata a hitelbiztosításra, a hitelgaranciákra és a pénzügyi hitelekre vonatkozó politika koordinálásával foglalkozó csoport felállításáról;
b) a Tanács 1982. december 10-én kelt 82/854/EGK határozata az export garanciák és exportfinanszírozás terén az EU más tagállamaiban vagy nem-tagországokban lévő felekkel kötött egyes alvállalkozási szerződésekre alkalmazandó szabályokról;
c) a Tanács 1973. december 3-án kelt 73/391/EGK határozata a hitelbiztosításra, hitelgaranciákra és pénzügyi hitelekre vonatkozó konzultációs és tájékoztatási eljárásokról;
d) a Tanács 1976. július 27-én kelt 76/641/EGK határozata a hitelbiztosításra, hitelgaranciákra és pénzügyi hitelekre vonatkozó konzultációs és tájékoztatási eljárásokról szóló 73/391/EGK határozat módosításáról;
e) a Tanács 2000. december 22-én kelt 77/2001/EK határozata a projektfinanszírozásról szóló keretmegállapodás alapelveinek a hivatalosan támogatott exporthitelek területén való alkalmazásáról;
f) a Tanács 1978. április 4-i határozata helyébe lépő 2000. december 22-én kelt 76/2001/EK határozata a hivatalosan támogatott exporthitelek bizonyos irányelveinek alkalmazásáról;
g) a Bizottság tagállamoknak szóló, az EGK Szerződés 93. (1) cikkének értelmében kiadott közleménye a Szerződés 92. és 93. cikkének alkalmazásáról a rövid távú exporthitel biztosítás területén [97/C 281/03];
h) a Bizottság tagállamoknak szóló közleménye az EGK Szerződés 93. (1) cikkének értelmében kiadott, a Szerződés 92. és 93. cikkének a rövid távú exporthitel-biztosítás területén való alkalmazásáról szóló közlemény módosításáról (2001/C 217/02];
i) a Tanács 1998. május 7-én kelt 98/29 EK irányelve a közép- és hosszú lejáratra kiterjedő ügyletek exporthitel-biztosításával kapcsolatos főbb rendelkezések közelítéséről;
j) a Tanács 1984. november 27-én kelt 84/568 EGK irányelve az Európai Közösségek egy vagy több tagállamában egy vagy több alvállalkozói szerződést magába foglaló szerződésre irányuló együttes biztosítása esetén az állam megbízásából vagy állami támogatással a tagállamokban működő exporthitel-biztosító szervezetek, vagy az ilyen szervezetek helyett működő állami részlegek kölcsönös kötelezettségeiről.