3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet

az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (4) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeljük el:

Állatkert létesítése, működtetése és fenntartása

1. § (1) Az állatkert olyan állandó intézmény, amely a természet- és állatvédelmet szolgálja, ahol az állatokat évente 7 napnál hosszabb időn keresztül a nagyközönség részére történő bemutatás céljából tartják. Az ismeretterjesztést, oktatást és nevelést az ott élő állatok folyamatos és szakszerű bemutatásával és tájékoztatással biztosítja.
(2) Az állatkert részt vesz a tudományos kutatásban, a fajok megőrzésében, továbbá a természetvédelmi oltalom vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó (a továbbiakban: védett) fajok egyedeinek megóvásában, valamint természetvédelmi mentőközpont feladatokat is elláthat. Az állategyedekkel üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat. Nem minősül üzletszerű kereskedelmi tevékenységnek az egyedek, illetve szaporulatok cseréje, eseti értékesítése.
(3) Az állatkertben a tartás során a jó gazda gondosságával kell eljárni.
2. § (1) Állatkertet természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet akkor létesíthet, működtethet és tarthat fenn (a továbbiakban együtt: működés), ha az Átv. 39. § (2)-(3) bekezdéseiben, a jelen rendeletben, valamint a külön jogszabályokban és a hatósági engedélyekben előírt feltételeket biztosítja.
(2) Az állatkert működését - az Átv. 39. § (1) bekezdésében kapott hatáskörében eljárva - az illetékes nemzeti park igazgatóság engedélyezi (a továbbiakban: engedélyező hatóság), az e rendelet 13. §-ában megjelölt szakhatóságok közreműködésével.
3. § (1) Az állatkert működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a tulajdonos nevét, lakcímét, gazdálkodó szervezet esetében a székhelyét,
b) a vezető nevét, lakcímét, tartózkodási helyét,
c) a felelős személy nevét, lakcímét, tartózkodási helyét,
d) a telephely adatait.
(2) Az állatkert működési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:
a) a létesítmény betelepítési tervét az állatok egészségügyi ellátásához szükséges feltételek teljesítésével, a tartásra tervezett fajok listájával és a tenyésztési tervvel;
b) az állatkert „Működési terv”-ét a „Látogatási szabályzat”-tal, melyben a nagyközönség számára biztosított látogatási időt is rögzíteni kell, napszak, évszak és év viszonylatokban;
c) a tartásra tervezett fajok jegyzékét, az Átv. rendelkezései, a tartásra vonatkozó külön jogszabályok és a tartásra tervezett fajok egyedei természetes viselkedésének, bioritmusának, biológiai szükségleteinek figyelembevételével elkészített „Állattartási szabályzat”-ot. A szabályzatnak tartalmaznia kell:
ca) a takarmányozási program alapelveit,
cb) a kötelező védőoltásokat, a megelőző és gyógyító állatorvosi ellátás, azaz az állat-egészségügyi követelmények biztosításának folyamatát,
cc) a karantén idejét és módját, a beteg állatok elkülönítésének előírásait,
cd) az állatok szökése megakadályozásának, az őshonos állatokat és növényeket fenyegető lehetséges ökológiai veszélyek kiküszöbölésének biztosítékait,
ce) a külső kártevőkkel és élősködőkkel történő fertőzés megelőzésének és kezelésének módjait,
cf) a szaporulat kezelésére, a természetvédelmi oltalom alatt álló vagy veszélyes egyedek tartására vonatkozó előírásokat,
cg) az állatkertben tartott fajok egyedeiről a lényeges, illetve külön jogszabályban vagy a hatóság által előírt adatok nyilvántartásának naprakész vezetését,
ch) az állatok tartásával, gondozásával kapcsolatos előírásokat,
ci) a takarmányok és az alom tárolásának és felhasználásának szabályait,
cj) a keletkezett állattetemek, állati hulladék, trágya kezelésének és ártalmatlanításának módját,
ck) az állatok tartási helyére, valamint a tárolóhelyekre vonatkozó takarítás, tisztítás és fertőtlenítés eszközeit, anyagait és módját;
d) a veszélyes állat kiszabadulásának, illetve katasztrófaveszély esetére „Intézkedési terv”-et;
e) az állatkert megszűnésének esetére „Felszámolási terv”-et a betelepítési tervben meghatározott teljes egyedszámra;
f) a nem kizárólagos önkormányzati tulajdonban levő állatkertek esetében igazolást a tartós működéshez szükséges vagyoni fedezet folyamatos meglétéről és annak biztosítékáról;
g) a felelős személy és az állatgondozók képzettségét, illetve a 4. § (3) bekezdés szerinti esetleges felmentését igazoló okmányok hiteles másolatát;
h) az állat-egészségügyi ellátást biztosító állatorvos nyilatkozatát.
4. § (1) Az állatkertben az állatok tartásáért felelős személy az lehet, aki 3 év igazolt állatkerti gyakorlattal és az alábbi - Magyarországon vagy külföldön szerzett és Magyarországon honosított - egyetemi vagy főiskolai végzettségek valamelyikével rendelkezik:
a) mezőgazdasági, állattenyésztési, erdészeti, vadgazdálkodási felsőoktatási intézményben szerzett egyetemi, főiskolai végzettség,
b) tudományegyetem, tanárképző főiskola biológiai vagy ökológiai szakterületén szerzett végzettség vagy szakirányú felsőfokú szakképesítés,
c) állatorvostudományi egyetemen, állat-egészségügyi főiskolán szerzett végzettség.
(2) Az állatgondozók elfogadható szakirányú képesítései az (1) bekezdésben meghatározottak, továbbá az állatkerti állatgondozó, az állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus, az állattenyésztő, a halász, a halászszaktechnikus, a vadász, a vadtenyésztő, a vadgazdálkodási technikus, a baromfi- és kisállattenyésztő, a baromfi- és kisállattenyésztő szaktechnikus képesítések.
(3) Az e rendelet hatálybalépésekor foglalkoztatott és legalább 3 éves igazolt állatkerti ápolói gyakorlattal rendelkező személyek a (2) bekezdésben meghatározott szakképesítések valamelyikét a hatálybalépéstől számított 5 éven belül kötelesek megszerezni. A legalább 10 év igazolt gyakorlattal rendelkező személyek esetében a képesítés megszerzése alól az intézmény vezetője felmentést adhat, ha az alkalmazása továbbra is azon állatfajok (csoportok) gondozására irányul, amelyek mellett az érintett gondozó a gyakorlatot szerezte.
(4) Veszélyes állat gondozására, az egy tartózkodási helyen lévő, állatcsoportonként legalább két, az adott állatcsoport gondozásában megfelelő tapasztalatokkal rendelkező, szakképzett állatgondozó egyidejű jelenléte szükséges.
(5) Az állatgondozói létszámnak és képzettségnek összhangban kell lennie az állatkertben tartani kívánt állat(állomány)ok faji és mennyiségi összetételével.
5. § (1) Az állatkertben a tartandó állatok egyedeinek, illetve csoportjainak tartásához legalább az e rendelet mellékletében meghatározott minimális elhelyezési feltételeket biztosítani kell.
(2) Veszélyes állat tartása esetén, amennyiben e rendelet melléklete minimális elhelyezési feltételt nem állapít meg, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) mellékleteiben meghatározott elhelyezési és egyéb feltételeket kell biztosítani. Amennyiben a veszélyes állatnak minősített egyed egyben védett is, a védett fajokra vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni a tartás engedélyezése esetén, de az R.-ben meghatározott, a veszélyes állatokra előírt biztonsági feltételek alkalmazásával.
(3) Amennyiben a tartandó állatfaj e rendelet mellékletében nem szerepel, vagy valamelyik kategóriába való besorolása kérdéses, a tartás minimális feltételeit az engedélyező hatóság állapítja meg.
(4) Az Átv. 23. §-a alapján
a) átmeneti elhelyezés esetén a teljes időtartamra, de legfeljebb 1 évig,
b) végleges elhelyezés esetén legfeljebb 1 évre
az engedélyező hatóság az (1) bekezdésben előírt elhelyezési feltételektől eltérést engedélyezhet.
6. § (1) Az állatkert működési engedélye akkor adható ki, illetőleg a felülvizsgálat alapján akkor hosszabbítható meg, ha az engedélyező hatóság és a 13. §-ban megjelölt szakhatóságok helyszíni ellenőrzése megállapítja, hogy az Átv.-ben és az e rendeletben, valamint a létesítő által az engedélykérelemmel benyújtott szabályzatokban előírtak gyakorlati feltételei biztosítottak, és ennek alapján a 2. §-ban meghatározott rendeltetést és feladatok ellátását az állatkert működése folyamatában teljesíteni tudja.
(2) Az állatkert működési engedélye csak a visszavonás lehetőségére vonatkozó kikötéssel adható ki.
(3) A kiadott működési engedéllyel elfogadott „Működési terv”, „Látogatási szabályzat”, „Állattartási szabályzat”, „Intézkedési terv” és „Felszámolási terv” csak a hatóság engedélyével módosítható az (1) bekezdés előírásainak alkalmazásával.
(4) Az állatkert minden év március 1-jéig köteles az előző évről jelentést és a következő évről tervet készíteni, s azt megküldeni az engedélyező hatóságnak, amelynek többek között tartalmaznia kell a teljes állományt faji bontásban, az elhullást, annak okait, a szaporulatot és az új beszerzéseket, valamint a jelentés megtételekor meglévő teljes állatállományt.
(5) Amennyiben az állatkert az engedélyezett állományon túl az állományt újabb egyeddel kívánja bővíteni, az adott egyedre (egyedekre) vonatkozó tartási engedélyt kell kérni, szükség esetén az „Állattartási szabályzat”, „Intézkedési terv” és a „Felszámolási terv” módosításával. Ez esetben az engedélyező hatóság az egyedre (egyedekre) vonatkozó szabályok alapján jár el. A kiadott engedély a tartásra tervezett fajok listáját és a betelepítési tervet külön rendelkezés nélkül módosítja.
7. § (1) Az állatkert működési engedélye, illetőleg a tartott egyedek tartási engedélye az Átv.-ben, a külön jogszabályokban, az e rendeletben, valamint a hatósági engedélyekben előírtak megszegése esetén visszavonható.
(2) Amennyiben az állatkert az engedélyezési feltételeknek nem tesz eleget, azonban a mulasztás súlya a végleges bezárást nem indokolja, akkor az engedélyező hatóság az állatkertet vagy - ha elkülöníthető - annak részét a nagyközönség elől a (4) bekezdésben meghatározottak szerint átmeneti időre bezárathatja a feltételek teljesítéséig.
(3) Az engedélyező hatóság a veszélyes vagy természetvédelmi oltalom alatt álló fajok egyedeinek tartási engedélyét köteles visszavonni, ha az állatkert
a) a biztonsági feltételeket nem teljesíti,
b) az állatok tartása során az állat kíméletére, ellátására, tartására vonatkozó előírásokat megszegi, vagy az egyedek károsodását okozza, vagy fennmaradásukat veszélyezteti,
c) a képesítési előírásokat a felelős személy, illetőleg a gondozók vonatkozásában nem tartja be.
Az a)-b) pontok esetében a hatóság az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakat is elrendelheti.
(4) Amennyiben az állatkert az engedélyezési feltételeket nem teljesíti és a mulasztás súlya indokolja, vagy a (2) bekezdés eseteiben a hatóság által előírt határidőre, de legkésőbb 2003. március 31-ig az előírt feltételeket nem biztosítja, az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonja vagy módosítja, és az állatkertet vagy annak részét véglegesen bezáratja.
(5) Állatkert vagy részének bezárása, illetve a (3) bekezdés eseteiben az egyedekre vonatkozó tartási szabályok szerint az illetékes hatóságnak felügyeleti jogkörében biztosítani kell, hogy az érintett állatok elhelyezése és ellátása során az Átv. és a minősítésük szerinti külön jogszabályok előírásai teljesüljenek.
8. § Az engedélyező hatóság az állatkert működési engedélyének kiadásáról, annak módosításáról vagy visszavonásáról az illetékes jegyzőt (a főváros esetében a kerületi jegyzőt) és rendőrhatóságot értesíti.
9. § Az engedélyező hatóság a folyamatos ellenőrzéstől függetlenül köteles 4 évenként - a 14. §-ban megjelölt szakhatóságok bevonásával - az állatkert működésének teljes és részletes helyszíni ellenőrzésére. Ennek eredményétől függően a működést tovább engedélyezheti, a működési engedélyt módosíthatja, vagy az állatkertet bezárathatja, illetőleg azonnali bezárást nem indokoló hiányosságok esetén a 7. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározottak szerint jár el.

Állatotthon létesítése, működtetése és fenntartása

10. § (1) Az állatmenhely olyan intézmény, amely az állatvédelem közhasznú feladatának ellátásaként a gazdátlan állat ideiglenes vagy állandó elhelyezését biztosítja és tevékenységét ellenszolgáltatás nélkül végzi, felelősséget vállalva a környezetükben levő emberek és a lakókörnyezet biztonságáért.
(2) Az állatpanzió olyan intézmény, amely díjazás ellenében vállalja állat meghatározott időre szóló megőrzését, felelősséget vállalva annak jó gazda gondosságával történő tartásáért, egészségéért, valamint az állatok és a környezetükben levő emberek és a lakókörnyezet biztonságáért.
11. § (1) Állatmenhelyet és állatpanziót (a továbbiakban együtt: állatotthon) természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet létesíthet, ha az Átv. 41. §-ában és az e rendeletben előírt létesítési és működési feltételeket biztosítja.
(2) Az állatotthon működtetését az Átv. 41. § (1) bekezdésében kapott hatáskörében az állatotthon helye szerint illetékes jegyző engedélyezi, az e rendelet 13. §-ában megjelölt szakhatóságok közreműködésével.
12. § (1) Az állatotthon működési engedély kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a tulajdonos nevét, lakcímét, székhelyét, tartózkodási helyét valamint a vezető nevét, címét;
b) a felelős személy nevét, lakcímét, tartózkodási helyét, végzettségét és képesítését igazoló dokumentumokat;
c) a telephely adatait;
d) az állat-egészségügyi ellátást biztosító állatorvos nyilatkozatát;
e) a nem kizárólagos önkormányzati tulajdonban levő állatotthon esetén igazolást a tartós működtetéshez szükséges vagyoni fedezet folyamatos rendelkezésre állásáról és biztosítékáról.
(2) Az engedélykérelemhez mellékelni kell a „Működési szabályzatot” és megszűnés esetére a „Felszámolási tervet”.
(3) A Működési szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) az elhelyezhető egyedszámot fajonkénti bontásban, az elhelyezés módját;
b) az érkező állatok beléptetési rendjét (adatfelvétel, 24 órán belüli állatorvosi vizsgálat és esetleges védőoltások adásának rendje, a karantén időtartama, a beteg állatok elkülönítésének ideje és módja);
c) az állatotthonban lévő állatokról naprakész nyilvántartás vezetését;
d) az állatok ellátásának, gondozásának folyamatát, állatmenhely esetében az ivartalanítás, euthanazia lehetőségét, az elhullott állatok tetemének további kezelését, az etetés, itatás módját, a mozgásigény biztosításának lehetőségét, a naponta legalább egyszeri ellenőrzést, az állatorvosi ellátás biztosítását, a tartási hely tisztításának, fertőtlenítésének módját, anyagait, eszközeit és nyilvántartását;
e) az új gazda keresésének módját (állatmenhely esetében) az örökbeadás és az örökbeadás ellenőrzésének módját;
f) veszélyes állat elhelyezése esetén az R.-ben előírt és teljesített feltételeket, a gondozás, ellátás rendjét;
g) a keletkezett állattetemek, állati hulladék, trágya kezelésének és ártalmatlanításának módját.
(4) Az engedélyben rendelkezni kell az állatotthon adatszolgáltatási kötelezettségéről.
(5) Az állatotthon működését az engedélyező hatóság - a 13. §-ban megjelölt szakhatóságok részvételével - a folyamatos ellenőrzés mellett, 4 évenként köteles felülvizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően az állatotthon működését tovább engedélyezi, az állatotthont bezárathatja, illetőleg azonnali bezárást nem indokoló hiányosságok esetén határidő tűzésével a hiányosságok teljesítését rendelheti el.

Záró rendelkezések

13. § Az állatkert, állatotthon működéséhez szükséges engedélyezési eljárásában az állat-egészségügyi hatóság, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a környezetvédelmi hatóság és a jegyző szakhatóságként működik közre.
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépését követően csak az e rendeletben meghatározott feltételek alapján kiadott engedéllyel rendelkező állatkert nyitható meg a nagyközönség részére.
(3) Az e rendelet hatálybalépésekor már működő állatkert
a) az előírt tartási (elhelyezési) feltételeket köteles a hatóság által meghatározott határidőben, de legkésőbb 2003. március 31-ig teljesíteni;
b) a tartott fajok listáját és a „Tenyésztési tervet”, a „Látogatási szabályzatot”, az „Állattartási szabályzatot”, az „Intézkedési tervet” és a „Felszámolási tervet” 3 hónapon belül köteles az engedélyező hatósághoz benyújtani, és az a) pontban meghatározott türelmi időn belüli működés engedélyezését kérni.
(4) Amennyiben az állatkert a (3) bekezdésben előírtakat a hatóság által kitűzött határidőre nem teljesíti, az engedélyező hatóság a 7. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
15. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor működő állatotthon köteles
a) a hatálybalépéstől számított 3 hónapon belül a 12. § (1)-(3) bekezdéseiben előírtak szerint működési engedélykérelem benyújtására;
b) a működési szabályzatban előírt feltételeket a hatóság által kitűzött határidőre, e rendelet hatálybalépésétől számított, legfeljebb 1 éven belül teljesíteni.
(2) Amennyiben a működő állatotthon az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt határidőre az előírt feltételeket nem teljesíti, a bezárását el kell rendelni.
(3) Veszélyes állat tartása esetén a biztonsági feltételek teljesítésének elmulasztásakor az (1) bekezdés b) pontja csak az Átv. 23. §-ával együttesen alkalmazható.
16. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 2. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Veszélyes állatnak minősített védett faj egyedének tartása engedélyezésére irányuló kérelem ügyében a védett állatfajok tartásának engedélyezésére vonatkozó szabályok alapján kell eljárni, a tartás engedélyezése esetén az e rendeletben meghatározott biztonsági feltételek előírásával.”
17. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács a vadon élő állatok állatkertben tartásáról szóló 1999/22/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.