47/2001. (XII. 29.) OM rendelet

a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény oktatást érintő rendelkezéseinek végrehajtásáról

A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) 29. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a külügyminiszter egyetértésével - a következőket rendelem el:

A felsőoktatásban folytatott tanulmányok

1. § (1) A Szátv. hatálya alá tartozó határon túli magyar hallgató (a továbbiakban: határon túli magyar hallgató) magyar felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésben vehet részt.
(2) Államilag finanszírozott képzésben vesz részt az a határon túli magyar hallgató, aki - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - magyar állami ösztöndíjjal tanul magyar felsőoktatási intézményben.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a határon túli magyar hallgató államilag finanszírozott képzésben nemzetközi szerződés vagy kétoldalú megállapodás alapján vehet részt. Külön megállapodás alapján a határon túli magyar hallgató államilag finanszírozott hitéleti képzésben vehet részt. Államilag finanszírozott képzésben vesznek részt továbbá azok a határon túli magyar hallgatók a képesítési követelményekben meghatározott időtartam lejártáig, akik tanulmányaikat 1997 szeptembere előtt kezdték meg vagy akik felsőfokú tanulmányaikat az 1999-2000-es tanévet megelőzően kezdték meg, és nem kötöttek ösztöndíjszerződést.
(4) A határon túli magyar hallgató államilag finanszírozott formában nappali tagozaton első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első doktori (PhD), illetve mester- (DLA) képzésben, teljes vagy részképzésben vehet részt.
(5) Az államilag finanszírozott képzésben részesíthető határon túli magyar hallgatók számát az oktatási miniszter évente határozza meg.
(6) Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő határon túli magyar hallgató a mindenkori államilag finanszírozott létszámkeret része, ezért a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 9/A., 9/B. §-ában és 10. §-ának (5) bekezdésében említett képzési, fenntartási és hallgatói előirányzat megállapításánál figyelembe kell venni.
2. § (1) Magyar állami ösztöndíjra az oktatási miniszter az általa évente meghatározott keretszámok alapján, mint ösztöndíjazó hirdethet pályázatot.
(2) A Szátv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott szomszédos államokban működő ösztöndíj tanácsok (a továbbiakban: regionális ösztöndíj tanácsok) és a Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanács (a továbbiakban: Ösztöndíj Tanács) az oktatási miniszter javaslattevő, véleményező szervezetei. A regionális ösztöndíj tanácsok tagjait és figyelemmel a regionális ösztöndíj tanácsok javaslataira az Ösztöndíj Tanács tagjait az oktatási miniszter kéri fel.
(3) A regionális ösztöndíj tanácsok és az Ösztöndíj Tanács felmérik a szomszédos államban élő magyar közösség képzési igényeit, közreműködnek az ösztöndíj pályázati felhívások alapelveinek meghatározásában és a pályázati felhívások kidolgozásában, javaslatot tesznek az ösztöndíjak odaítélésére. Az ösztöndíjak odaítéléséről az oktatási miniszter dönt.
(4) A pályázatokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátását az Oktatási Minisztérium (a továbbiakban: OM) vagy az általa kijelölt szervezetek végzik.
(5) A magyar állami ösztöndíjas hallgatók esetében a magyar állami ösztöndíj adományozásának feltételeit a pályázati felhívás, részletes feltételeit az ösztöndíjas, a Márton Áron Szakkollégium és az OM között létrejött háromoldalú szerződés szabályozza.
(6) A szerződésnek tartalmaznia kell az ösztöndíjas jogait és kötelezettségeit, így különösen az ösztöndíj folyósításának és a kedvezmények megadásának szabályait, ideértve annak indokolt meghosszabbítását, az ösztöndíjszerződésben vállalt kötelezettségek megszegésének következményeit.
3. § (1) Az államilag finanszírozott alapképzésben részt vevő határon túli magyar hallgatót a képesítési követelményekben előírt tanulmányi időszakra, a beiratkozott félévekben az Ftv. 9/A. § (2) bekezdésében meghatározott hallgatói normatíva költségvetési törvényben meghatározott összegével azonos mértékű juttatás ösztöndíjként illeti meg. E hallgatók a hallgatói előirányzat terhére biztosítható egyéb juttatásokra a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos módon és mértékben jogosultak.
(2) Az államilag finanszírozott alapképzésben magyar állami ösztöndíjjal részt vevő határon túli magyar hallgató ösztöndíját az OM biztosítja, mértékét tanévenként az oktatási miniszter határozza meg az államilag finanszírozott doktori ösztöndíj százalékában.
(3) Az államilag finanszírozott alapképzésben részt vevő határon túli magyar hallgató ösztöndíját a tanulmányi eredménye alapján differenciáltan - az OM egyetértésével - a Márton Áron Szakkollégium a 3. § (2) bekezdés keretein belül állapítja meg.
(4) Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatók felsőoktatási tanulmányaik mellett a Márton Áron szakkollégium szervezésében és lebonyolításában térítésmentesen szakkollégiumi képzésben vesznek részt, amelyben a költségtérítéses képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatók is részt vehetnek.
(5) A határon túli magyar hallgatók felvételi követelményeire, felvételi eljárására, az ösztöndíjazás feltételeire és körülményeire, egészségbiztosításukra a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(6) A magyar állami ösztöndíjjal doktori (PhD), illetve mester- (DLA) képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatót a doktori (PhD), illetve mester- (DLA) képzésben részt vevő magyar állampolgár juttatásaival azonos, a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben szabályozott juttatások illetik meg.
4. § (1) Részképzésben vesz részt az a határon túli magyar hallgató, aki külföldi felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, és felsőfokú tanulmányai egy részét magyar felsőoktatási intézményben végzi, továbbá aki szakdolgozat (diplomamunka), illetve doktori értekezés elkészítésére irányuló tanulmányokban vagy kutatómunkában vesz részt.
(2) Államilag finanszírozott részképzésben vehet részt külföldi felsőoktatási intézményben alapképzésben, vagy a tudományos fokozat (PhD) megszerzésére felkészítő, egyetemi szintű posztgraduális képzésben, illetve művészeti területen a tudományos fokozatnak megfelelő művészeti fokozat (DLA) megszerzésére felkészítő, egyetemi szintű posztgraduális képzésben részt vevő hallgató.
(3) A hallgató résztanulmányokat tanulmányi és vizsgakötelezettség előírásával vagy jóváhagyott tanulmányi, kutatói programmal folytathat.
(4) Az OM a részképzős hallgatókat fogadó intézmények számára a hallgatók után járó normatív támogatás időarányos részén túl további támogatást nyújthat, amelynek az egy hallgató után járó havi mértékét az oktatási miniszter határozza meg.
5. § (1) A költségtérítéses képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatók jogállására a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldi felsőfokú tanulmányainak egyes kérdéseiről szóló 157/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet rendelkezései irányadók.
(2) Az OM a Szátv. 9. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a költségtérítéses képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatók támogatására közhasznú szervezetet hoz létre.
(3) A közhasznú szervezet pályázati úton támogatást nyújt a nem államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóknak, magyarországi tartózkodásuk és tanulmányaik költségeinek részben vagy egészben történő megtérítéséhez, a rendelkezésre álló költségvetési források erejéig.
(4) A közhasznú szervezet a regionális ösztöndíj tanácsok javaslatainak figyelembevételével évente kétszer ír ki pályázatot a tanulmányokkal és tartózkodással kapcsolatos költségek megtérítésére. A támogatások mértékét a tanulmányi eredmények alapján differenciáltan - az OM egyetértésével - a közhasznú szervezet határozza meg.
(5) A közhasznú szervezet támogatja továbbá olyan magyarországi tanulmányokhoz kapcsolódó kimagasló egyéni szakmai tevékenységek és programok megvalósulását, amelyek témájukban a pályázó lakóhelye szerinti államhoz kötődnek, vagy a pályázó lakóhelye szerinti államban végzett hasonló tevékenységhez kapcsolódnak.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott célok támogatására folyamatosan lehet pályázni a közhasznú szervezethez. A pályázatok elbírálására a közhasznú szervezet által felkért eseti határon túli tanácsadó testület tesz javaslatot.
(7) A támogatások adományozásának feltételeit a közhasznú szervezet által - a regionális ösztöndíj tanácsok javaslatainak figyelembevételével és az OM jóváhagyásával - kidolgozott pályázati felhívás tartalmazza.

A határon túli magyar pedagógusok továbbképzése

6. § (1) A Szátv. hatálya alá tartozó határon túli magyar pedagógus rendszeres továbbképzésben vehet részt.
(2) A határon túli magyar pedagógusok továbbképzése folyhat
a) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: továbbképzési kormányrendelet) alapján alapítási engedéllyel rendelkező, illetve
b) az e rendelet alapján elismert program alapján.
7. § A határon túli magyar pedagógusok továbbképzését a Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ KHT. (a továbbiakban: továbbképzési központ) szervezi. A továbbképzési központ e feladatkörében
a) nyilvántartja a továbbképzésre szóló jelentkezéseket,
b) megszervezi a továbbképzésbe történő bekapcsolódást,
c) kezeli a továbbképzések megszervezéséhez, a résztvevők támogatásához rendelkezésre álló összeget, és gondoskodik a hozzájárulások kifizetéséről,
d) tájékoztató és információs szolgáltatást működtet a határon túli pedagógusszervezetek részvételével,
e) kapcsolatot tart az oktatási miniszter szakmai tanácsadó szervezetével, a határon túli magyar pedagógus szervezetek tagjaiból álló Határon Túli Magyar Oktatási Tanáccsal (a továbbiakban: Oktatási Tanács),
f) e rendeletben foglaltak szerint továbbképzést szervez,
g) ellátja a továbbképzési kormányrendeletben meghatározott ellenőrzési feladatokat.
8. § (1) Az Oktatási Tanács a továbbképzési központnál új továbbképzési program, elismerését és az elismert program alapján továbbképzés megszervezését kezdeményezheti.
(2) Az Oktatási Tanács azoknak a továbbképzési programoknak az elismerését kezdeményezheti, amelyek a határon túli magyar pedagógusoknak a Szátv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott szomszédos államban működő képzési rendszeréhez igazodnak.
(3) Az Oktatási Tanács kezdeményezheti a továbbképzési központnál, hogy az általa megadott - alapítási engedéllyel rendelkező, illetve elismert - program alapján továbbképzést szervezzen.
9. § Az Oktatási Tanács kezdeményezésére szervezett továbbképzés teljes - beleértve az indítási engedéllyel rendelkező továbbképzés szervezőjének kiválasztását, az étkezés és szállás lehetőségének biztosítását - megszervezéséről a továbbképzési központ gondoskodik. Ha a továbbképzést elismert program alapján szervezik meg, az oktató személyére az Oktatási Tanács tehet javaslatot.
10. § (1) A határon túli magyar pedagógusok továbbképzésébe bekapcsolódhat mindenki, aki a 17. §-ban meghatározott pedagógus-igazolványával igazolja, hogy határon túli magyar pedagógus.
(2) A továbbképzésben résztvevő pedagógusok szállásköltsége és útiköltsége megtérítésének összege, valamint a beiratkozási költségeihez történő hozzájárulás együttes összege nem haladhatja meg a költségvetési törvényben, az adott évre a pedagógus szakvizsga és továbbképzés jogcímen biztosított támogatás egy főre megállapított összegének hétszeresét.
11. § (1) A határon túli magyar pedagógus - a 16. §-ban meghatározott kivétellel - szeptember első munkanapjától október utolsó munkanapjáig nyújthatja be jelentkezési lapját a következő évi pedagógus továbbképzésre. A jelentkezési lapokat az Oktatási Tanács gyűjti össze és juttatja el régiónként rangsorolva a továbbképzési központba. A kérelemben fel kell tüntetni a pedagógus nevét, értesítési címét (elérhetőségét), munkahelyét, pedagógiai tevékenységét, pedagógus munkakörben eltöltött szolgálati idejét, a „Magyar igazolvány” számát, pedagógus-igazolványa számát, azt a továbbképzést, amelyben részt kíván venni megjelölve (ha van ilyen) a kiválasztott továbbképzést szervező intézményt, az igénybe vett korábbi továbbképzést. A határon túli magyar pedagógus több jelentkezési lapot is benyújthat, ebben az esetben azonban a benyújtott kérelmeket rangsorolnia kell.
(2) Az Oktatási Tanács az (1) bekezdésben meghatározott időszakon belül kezdeményezheti új program elismerését, valamint azt, hogy a továbbképzési központ az elismert program alapján szervezze meg a határon túli magyar pedagógusok továbbképzését. A továbbképzés megszervezésével kapcsolatban az Oktatási Tanácsnak meg kell jelölnie a továbbképzés programját, a résztvevők várható létszámát.
12. § (1) Az oktatási miniszter által meghatározott, a határon túli magyar pedagógusok továbbképzésére rendelkezésre álló éves keretszám elosztása a beérkezett kérelmek számának ismeretében, a rangsorolás elveinek figyelembevételével az Oktatási Tanács javaslata alapján történik.
(2) Ha az egyéni jelentkezők száma meghaladja a teljesíthető kérelmek számát, a továbbképzési központ a benyújtott kérelmeket rangsorba állítja. A rangsorban előbb álló kérelem teljesítése megelőzi a rangsorban hátrébb lévő kérelem teljesítését.
(3) Előnyben kell részesíteni az Oktatási Tanács által kezdeményezett továbbképzést és a szomszédos államban történő továbbképzés megszervezésére benyújtott kérelmet.
(4) Az egyéni jelentkezési kérelmek rangsorolásánál előnyben kell részesíteni
a) aki még nem vett részt magyarországi pedagógus továbbképzésben,
b) aki régebben vett részt magyarországi pedagógus továbbképzésben.
(5) Az Oktatási Tanács kezdeményezésére szervezett továbbképzés résztvevőire a Tanács tesz javaslatot, s küldi meg az adatokat a továbbképzési központnak.
13. § (1) A továbbképzési központ az Oktatási Tanács javaslata alapján támogatható egyéni jelentkezési lapokat továbbítja a megjelölt, illetve az elbírálási sorrendben első helyen megjelölt továbbképzés szervezőjének. Ha a jelentkezési kérelem teljesítésére az első helyen, illetve a soron következő helyen megjelölt továbbképzésben nincs lehetőség, a továbbképzési központ a sorrendben következőnek megjelölt továbbképzés szervezőjének küldi meg a jelentkezési lapot.
(2) A továbbképzési központ november-december hónapokban egyezteti a továbbképzés szervezőivel a benyújtott jelentkezéseket, a várható költségeket.
(3) A továbbképzési központ szervezi meg a továbbképzéshez szükséges lakhatási és étkezési feltételek biztosítását is.
(4) A továbbképzési központ február 15-éig értesíti a határon túli magyar pedagógust jelentkezésének elfogadásáról, továbbá, hogy hol veheti igénybe a továbbképzést és milyen feltételekkel. A továbbképzési központ az értesítéssel egyidejűleg megküldi a továbbképzésbe történő bekapcsolódásra jogosító részvételi kártyát.
14. § (1) A részvételi kártya a „Magyar igazolvány” felmutatásával együtt jogosít a továbbképzésben való részvételre és az ahhoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.
(2) A részvételi kártya tartalmazza, a jogosult nevét, születési helyét és idejét, a „Magyar igazolvány” számát; a pedagógus-igazolvány számát; az igénybe vehető továbbképzés megnevezését és helyszínét; a szállás, az étkezés helyét; a szállás, étkezés és az utazás költségtérítésének, a beiratkozás költségeihez történő hozzájárulás összegét.
15. § (1) A határon túli magyar pedagógusok 30 órás továbbképzésének szállás, étkezési költségeit a Továbbképzési Központ a 10. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatáron belül teljes egészében megtéríti a továbbképzés szervezőjének, a szállást, étkezést biztosítónak. A továbbképzés teljes költségének figyelembevételével a Továbbképzési Központ meghatározza a beiratkozási költségből a jelentkezőt terhelő részt, amely a beiratkozási költségnek legalább 10%-a. A beiratkozási költségből fennmaradó részt a továbbképzési központ a szervezőnek megtéríti. A beiratkozási költségek között elszámolható a továbbképzésben való részvételhez szükséges szakirodalom.
(2) A továbbképzés szervezője - igénylés esetén - megtéríti a továbbképzés során felmerült utazási költséget a továbbképzésben részt vevő pedagógus számára, amely nem lehet több az adott viszonylatra vonatkozó vasúti 2. osztályú teljes árú menetjegy áránál.
(3) A többi térítés, illetve a fennmaradó költségek a 10. § (2) bekezdésben megállapított összeg maradványából finanszírozhatók.
(4) A térítést a részvételi kártya megfelelő szelvényének megküldésével, valamint az általános forgalmi adót tartalmazó számla megküldésével kell igényelni.
(5) Ha a szállásról, étkezésről - továbbképzési központ hozzájárulásával - a résztvevő maga gondoskodik, költségeinek megtérítésére és annak elszámolására az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(6) A továbbképzési központ által nem fedezett kiadások a résztvevőt terhelik.
16. § Március első munkanapjától május utolsó munkanapjáig egyéni jelentkezés nyújtható be a be nem töltött keretszámokra a továbbképzési központba a pedagógus-továbbképzési jegyzékben szereplő indítási engedéllyel rendelkező akkreditált pedagógus-továbbképzési programokra.

A határon túli pedagógusok és oktatók kedvezményei

17. § A Szátv. 12. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó határon túli magyar pedagógus kedvezményeit a „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” (a továbbiakban: „Magyar igazolvány”) és annak e célra rendszeresített melléklete (a továbbiakban: pedagógus-igazolvány) együttesen igazolja. A Szátv. 12. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó oktató kedvezményeit a „Magyar igazolvány” és annak e célra rendszeresített melléklete (a továbbiakban: oktatói kártya) együttesen igazolja.
18. § (1) A határon túli magyar pedagógus és oktató a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. rendeletben a határon túli magyar pedagógus és oktató részére meghatározott utazási kedvezményre jogosult.
(2) A határon túli magyar pedagógust és oktatót a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyeket megillető kulturális kedvezményekről szóló nemzeti kulturális örökség miniszterének rendeletében meghatározott kedvezmények is megilletik.
(3) A határon túli magyar pedagógus és oktató évenként a költségvetési törvényben normatív, kötött felhasználású támogatásként megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást vehet igénybe szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához.
(4) A pedagógus-igazolvány, oktatói kártya igazolja az állam által nem garantált kereskedelmi kedvezmények igénybevételére való jogosultságot is.
19. § (1) A pedagógus-igazolvány, oktatói kártya kiadásával, cseréjével, visszavonásával és nyilvántartásával összefüggő hatósági ügyekben első fokon az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: OKÉV) jár el.
(2) Az OKÉV eljárásában szakértőként közreműködik a határon túli magyar pedagógus szervezetek és hallgatói szervezetek tagjaiból álló eseti tanácsadó szervezet.
(3) Az OKÉV első fokú hatósági jogkörben eljárva
a) dönt a pedagógus-igazolvány, oktatói kártya kiadásáról, cseréjéről, pótlásáról, kiadásának megtagadásáról, valamint visszavonásáról,
b) vezeti a pedagógus-igazolvány, valamint az oktatói kártya nyilvántartásokat,
c) adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásokból,
d) gondoskodik a pedagógus-igazolvány, oktatói kártya elvesztése, megsemmisülése tényének nyilvántartásba vételéről.
20. § A pedagógus-igazolvány, oktatói kártya tartalmazza
a) a pedagógus, illetve oktató arcképét, családi és utónevét (magyarul és a lakóhelye szerinti szomszédos államban hivatalosan - latin betűs írásmóddal - használt módon), születési helyét és idejét, állampolgárságát, lakcímét vagy tartózkodási helyét,
b) a pedagógus-igazolvány, illetve oktatói kártya kiállításának napját, érvényességét jelölő adatot (érvényesítő matrica), okmányszámát,
c) a „Magyar igazolvány” okmányszámát,
d) a pedagógus, illetve oktató aláírását.
21. § (1) A pedagógus-igazolvány, oktatói kártya kiadására, visszavonására irányuló eljárásban közreműködőként vesz részt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes államban működő magyar külképviselet, illetőleg a pedagógus-igazolvány, oktatói kártya kézbesítésében, valamit érvényesítésében közreműködő megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal.
(2) A pedagógus-igazolvány, oktatói kártya kiadására irányuló eljárás akkor indul meg, ha a (4) bekezdésben meghatározott okiratok másolata, továbbá az (5) bekezdésben meghatározott igénylőlap az OKÉV-hez megérkezik.
(3) Az eljárás megindításának feltétele, hogy a kérelmező már rendelkezzen „Magyar igazolvánnyal”, vagy az iránt korábban már kérelmet nyújtott be. A pedagógus-igazolvány, oktatói kártya iránti kérelem a „Magyar igazolvány” iránti kérelemmel együtt is benyújtható.
(4) a) A határon túli magyar pedagógus a kedvezményekre való jogosultságot az alábbi okiratokkal igazolhatja:
aa) pedagógiai, tanítói vagy óvópedagógusi szakképzettséget igazoló oklevéllel, és
ab) pedagógus, tanítói, óvópedagógus munkakör betöltését hitelt érdemlően igazoló okirattal, különösen a munkáltató erről szóló igazolásával.
b) A határon túli magyar oktató a kedvezményekre való jogosultságot az alábbi okiratokkal igazolhatja:
ba) felsőfokú végzettségét igazoló oklevéllel, és
bb) olyan okirattal, amely hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a kérelmező felsőoktatási intézménnyel oktatási tevékenységre irányuló munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll.
(5) Az OKÉV-hez beérkező igénylőlapnak tartalmaznia kell:
a) a kérelmező arcképét és aláírását,
b) a pedagógusigazolványban, oktatói kártyában feltüntetésre kerülő személyes adatokat,
c) az igénylőlap kiállításának helyét és idejét, az igénylőlap sorszámát,
d) az oktatási intézmény nevét, mellyel a kérelmező munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban áll,
e) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a mellékletben szereplő megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok közül melyiknél kívánja átvenni pedagógus-igazolványát, oktatói kártyáját,
f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a pedagógus-igazolvány, oktatói kártya érvényességi idejének lejártáig hozzájárul az igénylőlapon közölt személyes adatai kezeléséhez az eljárásban résztvevő szervek részéről.
22. § (1) Az OKÉV a kérelmet elutasítja, ha
a) az oktatási intézmény, amely a 21. § (4) bekezdés ab), illetve bb) pontjában meghatározott okiratot kiállította, nem felel meg a Szátv. 11. § (1) bekezdése által meghatározott feltételeknek,
b) a kérelmező már rendelkezik érvényes pedagógus-igazolvánnyal, illetve oktatói kártyával,
c) a kérelmező nem rendelkezik „Magyar igazolvánnyal”.
(2) Az első fokú határozat ellen a kézhezvételétől számított 15 napon belül az Oktatási Minisztériumhoz lehet fellebbezni.
(3) Az OKÉV az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott elutasítási ok fennállásának ellenőrzéséhez a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának nyilvántartásából igényelhet adatokat.
23. § A pedagógus-igazolványt, oktatói kártyát a kérelmező az általa megjelölt, a mellékletben meghatározott megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalban veheti át.
24. § A pedagógus-igazolványt, oktatói kártyát az OKÉV visszavonja, ha
a) az adott személy „Magyar igazolványát” visszavonták,
b) a kérelmet el kellett volna utasítani,
c) a pedagógus-igazolvány, oktatói kártya érvénytelenné vált.
25. § Érvénytelen a pedagógus-igazolvány, oktatói kártya, ha
a) az OKÉV azt visszavonta,
b) érvényességi ideje lejárt,
c) azt a tulajdonosa másra átruházta,
d) a jogosult adataiban olyan változás következett be, amely megszünteti a jogosultságot,
e) ellopták, megsemmisült vagy elveszett,
f) a tulajdonos „Magyar igazolványa” érvénytelenné vált vagy visszavonták.
26. § A pedagógus-igazolvány, oktatói kártya a tanév befejezését követő október hó 31. napjáig érvényes. Az érvényességi idő a 21. § (4) bekezdés ab), illetve bb) pontjában foglaltak ismételt igazolásával évente további egy évre meghosszabbítható.
27. § A pedagógus-igazolvány, oktatói kártya formájára, előállítására, kiadására, cseréjére, pótlására és érvényesítésére a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményeiről szóló Korm. rendelet rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

A határon túli kihelyezett képzés

28. § Az állami és az államilag elismert nem állami felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: felsőoktatási intézmények) székhelyen kívüli képzés formájában alapképzést folytathatnak a Szátv. 1. § (1) bekezdése szerint felsorolt szomszédos államokban (a továbbiakban: szomszédos államok).
29. § (1) A felsőoktatási intézmény székhelyen kívüli képzés keretében a 28. §-ban foglaltak szerint első alapképzésben nappali és levelező tagozaton akkor indíthat képzést, ha az Ftv. 11/A. § (1) bekezdésében meghatározott engedéllyel rendelkezik.
(2) A képzés távoktatásban a Magyar Akkreditációs Bizottság támogató véleménye birtokában indítható.
30. § A 28-29. §-ok szerinti székhelyen kívüli képzés támogatásának forrását a központi költségvetésben az OM fejezetének célelőirányzataként kell megtervezni. A célelőirányzatként biztosított költségvetési forrás felhasználására a szomszédos államokban és Magyarországon kerül sor.
31. § (1) Az oktatási miniszter a Határon Túli Magyarok Hivatalával egyeztetve - a 30. § szerinti célelőirányzat terhére - a székhelyen kívüli egyetemi vagy főiskolai alapképzés folytatásához az oklevél kiadásáért felelős felsőoktatási intézménynek és a szomszédos államokban létesített konzultációs központoknak megállapodás alapján biztosít támogatást.
(2) A felsőoktatási intézményeknek biztosított támogatás a 32. §-ban, a konzultációs központoknak biztosított támogatás a 33. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok támogatására szolgál, amelynek felhasználási céljait a megállapodás tartalmazza.
32. § A felsőoktatási intézmény feladatai a határon túli kihelyezett képzéssel kapcsolatosan
a) a 29. § szerinti engedély megszerzése,
b) az alapképzés tantervének, óra- és vizsgatervének meghatározása,
c) a szomszédos államokban folyó képzés szakmai irányítása,
d) az alapképzési szakon az oktatás személyi feltételeinek biztosítása,
e) a hallgatói nyilvántartási feladatok ellátása,
f) a szükséges szakirodalmi ellátottság biztosítása.
33. § (1) A konzultációs központ jogi személy.
(2) A konzultációs központ feladatai:
a) képzés infrastruktúrájának biztosítása
aa) tanterem, laboratórium, gyakorlóhely,
ab) könyvtár, gyűjtemény elérhetősége,
ac) tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció tárgyi feltételei,
ad) oktatáshoz, konzultációhoz szükséges audiovizuális és számítógépes infrastruktúra,
ae) hallgatói, oktatói lakhatási lehetőség,
af) hallgatói, oktatói étkezési lehetőség;
b) a képzéshez szükséges hallgatói nyilvántartás biztosítása;
c) a hallgatók és a felsőoktatási intézmény közötti kapcsolattartás;
d) a konzultációs központnak biztosított támogatás kezelése és elszámolása;
e) oktatók alkalmazása.
(3) A konzultációs központ a képzéshez kapott egyéb forrásokról az Oktatási Minisztériumot rendszeresen tájékoztatja.
34. § (1) A felsőoktatási intézménnyel kötött, a 31. § (1) bekezdése szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a támogatott felsőoktatási intézmény nevét, székhelyét, képviselőjét, az alapképzési szakot, amelyen a székhelyen kívüli képzésben szakindítási engedéllyel folyik a képzés,
b) az engedélyezett hallgatói létszámot szakonként, évfolyamonként, tagozatonként,
c) támogatott nem állami felsőoktatási intézmény esetében a felsőoktatási intézmény adószámát, számlavezető bankjának nevét, bankszámlaszámát,
d) a támogatás felhasználási célját,
e) a szomszédos ország megnevezését, ahol a képzés indul, illetve folyik,
f) a támogatás összegét és forrását, valamint a folyósításának módját és ütemezését,
g) a támogatás felhasználásának szabályait, ellenőrzését és a beszámolási kötelezettséget,
h) nem állami felsőoktatási intézménynél a köztartozásokra vonatkozó nyilatkozatot.
(2) A megállapodás mellékletét képezi nem állami felsőoktatási intézmény esetén a számlavezető bank által ellenjegyzett azonnali beszedési megbízásra való felhatalmazás.
(3) A konzultációs központtal kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a támogató nevét, székhelyét, képviselőjének nevét,
b) a támogatás felhasználási célját,
c) a támogatás összegét és forrását, valamint folyósításának módját és ütemezését,
d) a támogatás felhasználásának szabályait, ellenőrzését és a beszámolási kötelezettségét,
e) a megállapodás felmondásának és a támogatás visszakövetelésének eseteit.
(4) A konzultációs központtal kötött megállapodás mellékletét képezi a szervezetét és működését leíró okirat (szervezeti és működési szabályzat).
(5) A megállapodás megkötésének határideje az adott költségvetési év június 30-a.
35. § (1) Az oktatási miniszter a költségvetési évet megelőző év május 30-áig felméri és dönt a felsőoktatási intézményeknek a szomszédos államokban elsőéves alapképzésre felvehető hallgatói összlétszámáról.
(2) Az OM fejezetében a szomszédos államokban folyó székhelyen kívüli képzésre biztosított célelőirányzat felsőoktatási intézmények közötti felosztásáról az oktatási miniszter dönt.
(3) Az oktatási miniszter a megállapodásban - az éves költségvetési törvényben biztosított forrás terhére - a székhelyen kívül indított képzésben folyó alapképzési szakon, a képesítési követelményekben meghatározott időtartamban vállal kötelezettséget a képzés támogatására.
36. § (1) A felsőoktatási intézmény szomszédos államokban alapképzésre felvett hallgatóit a felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 120/2000. (VII. 7.) Korm. rendelet alapján a felsőoktatási intézmény költségtérítéses hallgatóiként kell nyilvántartania.
(2) A Magyar Köztársaság költségvetésében biztosított célelőirányzat terhére indított képzésben részt vevő hallgatók részére csak olyan, nem kötelező jelleggel igénybe vett szolgáltatásokért állapíthatóak meg díjak, amelyek nem kapcsolódnak a szak képesítési követelményeiben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez.
37. § (1) A felsőoktatási intézmény szomszédos államokban működő székhelyen kívüli képzésére jelentkezőnek a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott jelentkezési lap(ok) benyújtásával lehet a felvételi eljárásban részt venni.
(2) A felvételi lapok benyújtásának határidejét a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 269/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében foglaltak alapján az OM határozza meg.
(3) A felvételi eljárást és a felvételi vizsga követelményeit a felsőoktatási intézmény saját hatáskörében, a felvételi szabályzatban határozza meg.
(4) A hallgatók tanulmányi és vizsgarendjét a felsőoktatási intézmény a szabályzatában állapítja meg.
38. § (1) A szomszédos államban folyó székhelyen kívüli képzés szervezeti keretét a felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg.
(2) A székhelyen kívüli képzés keretében folyó alapképzés szakfelelősét az intézmény vezetője bízza meg.
(3) A székhelyen kívül folyó alapképzési szak képzésében a felsőoktatási intézmény közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott oktatói és megbízási szerződés alapján foglalkoztatottak vesznek részt. A képzéshez kapcsolódó személyzeti munka irányítása, a munkáltatói jogkör gyakorlása a felsőoktatási intézmény vezetőjének feladat- és hatásköre, aki az intézmény szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon dékánra vagy kari főigazgatóra ezen hatáskörét átruházhatja.
(4) A konzultációs központ a székhelyen kívüli képzéshez kapcsolódó oktatói feladatok ellátására munkaviszonyt a felsőoktatási intézmény vezetőjének előzetes egyetértésével létesíthet.
39. § (1) A szomszédos államban székhelyen kívüli képzésre felvett nappali tagozatos hallgató pályázat útján képzési támogatásban, tanulmányi ösztöndíjban részesülhet.
(2) A támogatás forrása a költségvetési törvény alapján az OM fejezetében meghatározott célelőirányzat terhére - megállapodás alapján - a konzultációs központ számára biztosított támogatás.
(3) A képzési hozzájárulás, tanulmányi ösztöndíj mértékét, a juttatás elveit a konzultációs központ szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni.
40. § (1) A székhelyen kívüli képzés létrehozása és fejlesztése a szomszédos államban élő magyar közösség felsőoktatási képzési igényein alapul.
(2) A Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Tanács az oktatási miniszter szakmai tanácsadó, javaslattevő testülete a határon túli székhelyen kívüli képzéssel kapcsolatos ügyekben. Tagjait a szomszédos államban élő magyar közösség szakmai szervezetei véleményének kikérésével a határon túli felsőoktatási intézmények képviselőiből az oktatási miniszter kéri fel.
41. § (1) A szomszédos államokban magyar nyelvű képzést folytató, az adott államban akkreditációt vállaló felsőoktatási intézmények (tagozat, szak stb.) létesítéséhez, működéséhez, fejlesztéséhez szükséges pénzügyi forrást, az e célból létrehozott közhasznú szervezettől pályázat útján lehet igényelni.
(2) A támogatások adományozásának feltételeit a közhasznú szervezet és a Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Tanács által - az OM jóváhagyásával - kidolgozott pályázati felhívás tartalmazza.

A nevelési-oktatási támogatás, a taneszköz-támogatás, valamint a szomszédos állam felsőfokú oktatási intézményeiben folytatott tanulmányok támogatása

42. § A Szátv. 14. §-ának hatálya alá tartozó személy a támogatások igénybevételéhez az erre rendszeresített formanyomtatványon pályázatot nyújthat be a Szátv. 25. § (1) bekezdésében meghatározott külföldi közhasznú szervezethez, amely továbbítja azokat a magyarországi közhasznú szervezethez (a továbbiakban: magyarországi khsz.).
43. § A beérkezett pályázatokat a magyarországi khsz. bírálja el. Arra vonatkozóan, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy annak része magyar nyelvűnek vagy magyar nyelven tanítónak minősül-e, az adott szomszédos államban működő magyar szakmai szervezet(ek)nek a magyar oktatási miniszter egyetértésével kialakított állásfoglalása az irányadó.
44. § A nevelési-oktatási támogatás mértéke a költségvetési törvényben e célra rendelkezésre álló előirányzat egy főre eső összege.
45. § A taneszköz-támogatás mértéke megegyezik a költségvetési törvényében ugyanezen a címen meghatározott magyarországi normatíva összegével.
46. § A Kormány döntése alapján a Szátv. 13. § (2) bekezdésében és 14. §-ában meghatározott támogatások biztosításában közreműködhet más közhasznú szervezet is.

Záró rendelkezés

47. § Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba.