52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet

a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 83. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
1. § E rendelet alkalmazása szempontjából
a) szőlőtermelő: aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 54/C. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik;
b) egyszerűsített adóraktár engedélyes: aki a Jöt. 54/E. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerint állít elő szőlőbort, ideértve a szőlőbor bérmunkában történő önálló palackozását is;
c) bor adóraktár engedélyes: aki a Jöt. 54/G. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti tevékenységet végez;
d) mustelőállító: aki 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmustot állít elő vagy sűrít;
e) szőlőfelvásárló: aki továbbértékesítés céljából szőlőt vásárol fel, vagy a szőlő felvásárlását saját nevében más javára végzi.

Borkísérő okmány

2. § (1) A szőlő és az 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmust - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - csak borkísérő okmánnyal szállítható. A borkísérő okmányt az állítja ki, aki a termékét szállítja vagy szállításra átadja.
(2) Nem kell borkísérő okmányt kiállítani a szőlőnek a szőlőterületről 40 km-en belüli, illetve borvidéken belüli szállítása esetén.
(3) A csemegeszőlő közfogyasztásra kiszerelve borkísérő okmány nélkül szállítható.
3. § (1) A szőlőbort az egyszerűsített adóraktár engedélyese - a 4. §-ban foglaltak kivételével - borkísérő okmánnyal, a bor adóraktár engedélyese a Jöt. szerinti termékkísérő okmánnyal vagy egyszerűsített kísérő okmánnyal szállíthatja.
(2) A borászati melléktermék borkísérő okmánnyal szállítható.
(3) A pincéből közvetlenül végső fogyasztóknak termelői borkimérés keretében értékesített szőlőborra az egyszerűsített adóraktár engedélyesének borkísérő okmányt, a bor adóraktár engedélyesének egyszerűsített kísérő okmányt kell kiállítania. Az értékesítés napján egy borkísérő okmányt, illetve egyszerűsített kísérő okmányt kell kiállítani a palackos, egyet a kannás kiszerelésben és egyet a helyben fogyasztásra és elvitelre kimért összesen értékesített szőlőborra.
(4) A természetes személy szőlőtermelő az adómentes szőlőborát, továbbá az a személy, aki 1500 m2-t meg nem haladó szőlőterületet művel, a szőlőjéből előállított borát - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - 30 liternél nagyobb mennyiségben a lakóhelye szerint illetékes vámhivatalhoz - a szállítás napját megelőző 5 munkanapon belül - tett előzetes bejelentése alapján kiadott vámhivatali igazolással szállíthatja. A bejelentésben meg kell adni a szállításra kerülő mennyiséget, az induló- és a végpontot, valamint a szállítás útvonalát.
(5) A bérfeldolgozásban előállított, az adóraktárban átvett adómentes szőlőborát a természetes személy szőlőtermelő az egyszerűsített adóraktár által kiállított 3 példányos borkísérő okmánnyal, illetve a bor adóraktár által kiállított termékkísérő okmánnyal szállíthatja.
4. § (1) Nem kell borkísérő okmányt kiállítani, ha
a) a természetes személy egyszerűsített adóraktár engedélyes az adómentes szőlőborát szállítja, és mennyisége szállítójárművenként nem haladja meg a 30 litert,
b) szőlőbort adóellenőrzés vagy minőség-ellenőrzés céljára szállítanak, és ezt jegyzőkönyv tanúsítja.
(2) Az egységes vámáru-nyilatkozatot borkísérő okmánynak kell tekinteni a határvámhivataltól a vámkezelést végző belterületi vámhivatalig, illetve a határvámhivataltól az adóraktárig történő szállítás esetén.
5. § (1) A borkísérő okmány az 1. számú melléklet szerinti adatokat tartalmazza.
(2) A borkísérő okmányt úgy kell kitölteni, hogy az adatok olvashatóak és megváltoztathatatlanok legyenek. A borkísérő okmányt nem lehet javítani, a hibásan kitöltött borkísérő okmányt áthúzással, dátum feltüntetésével és aláírással érvényteleníteni kell.
6. § A borkísérő okmány 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványát a 2. számú melléklet szerint kell kitölteni. A formanyomtatvány a vámhivataloknál szerezhető be, vagy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: VPOP) engedélyével számítógéppel is előállítható.
7. § (1) A szőlőmust, a borászati melléktermékek és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a szőlőbor szállítása esetében - ideértve a természetes személy egyszerűsített adóraktár engedélyes adómentes szőlőborának szállítását is - alkalmazandó borkísérő okmány 3 példányból álló szigorú számadású bizonylat, amelynek első példánya a vevőé (címzetté), második és harmadik példánya az eladóé (feladóé). A szállítás során a borkísérő okmány első és második példánya a terméket kíséri. A második példányt az átvétel igazolásával a vevő (címzett) 8 napon belül köteles visszaküldeni az eladó (feladó) részére. Az adómentes szőlőbor szállítása esetén az első példány kíséri a terméket.
(2) A szőlő, valamint az egyszerűsített adóraktárból szabadforgalomba bocsátott szőlőbor szállítása esetében alkalmazandó borkísérő okmány szigorú számadású formanyomtatványa 2 példányos. A formanyomtatvány első példánya a vevőé (címzetté), amely a szállítás során a terméket kíséri. A formanyomtatvány második példánya az eladóé (feladóé).
(3) A szőlőtermelők bérfeldolgozásban előállított adómentes szőlőbora szállítása esetén az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szőlőbor adóraktárban történő átvétele esetén a borkísérő okmány második példányán a szőlőtermelő az átvételt a helyszínen igazolja, és a terméket a szállítás során az első példány kíséri.
8. § (1) A borkísérő okmányt csak egy szállítási műveletben lehet felhasználni.
(2) Egy borkísérő okmányt lehet kiállítani egy azonos küldő féltől egy azonos címzetthez abban az esetben is, ha a szállítmány több fajta szőlőborból áll, és azt a borkísérő okmányhoz csatolt mellékleten részletezik.
9. § (1) A szőlőfelvásárló és a mustelőállító a tevékenységét - annak megkezdése előtt - köteles bejelenteni a székhelye (lakóhelye) szerint illetékes vámhivatalhoz. A bejelentésnek tartalmaznia kell a felvásárlás tervezett helyét, időszakát, továbbá a mustelőállító esetében a feldolgozás helyét és a termék megnevezését.
(2) A bejelentés alapján a vámhivatal a szőlőfelvásárlót és a mustelőállítót nyilvántartásba veszi. A szőlőfelvásárló és a mustelőállító a borkísérő okmányokat a nyilvántartásba vétel igazolásával szerezheti be.
(3) A szőlőfelvásárló a felvásárlás befejezését követő 30 napon belül, a mustelőállító a gazdasági évet követő december 15-éig a külön jogszabályban meghatározott elszámolást köteles benyújtani ahhoz a vámhivatalhoz, amelynél a nyilvántartásba vétele történt.

Pincekönyv

10. § (1) A szőlőfelvásárló és a mustelőállító a 3. számú melléklet szerinti pincekönyvet (a továbbiakban: szőlőpincekönyv) köteles a 12. §-ban leírtaknak megfelelően vezetni.
(2) Az egyszerűsített adóraktár engedélyes, a bor adóraktár engedélyes, valamint a mustelőállító a 4. számú melléklet szerinti pincekönyvet (a továbbiakban: szőlőbor-pincekönyv) köteles a 13. §-ban leírtaknak megfelelően vezetni.
11. § (1) A szőlőpincekönyv és a szőlőbor-pincekönyv folyamatosan számozott, rögzített lapokból álló formanyomtatvány, vagy a Jöt. 5. §-ának (2) bekezdése szerint illetékes vámhivatal (a továbbiakban: a jövedékiadó ügyben eljáró vámhivatal) által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás.
(2) Az egyszerűsített adóraktár engedélyes és a bor adóraktár engedélyes szőlőbor-pincekönyvét a jövedéki adóügyben eljáró vámhivatal hitelesíti, és a hitelesített pincekönyvekről nyilvántartást vezet.
(3) A mustelőállító szőlőpincekönyvét és szőlőbor-pincekönyvét, valamint a szőlőfelvásárló szőlőpincekönyvét a székhelye (lakhelye) szerint illetékes vámhivatal hitelesíti, és a hitelesített pincekönyvekről nyilvántartást vezet.
12. § (1) A szőlőpincekönyvben a mustelőállítónak a saját és a vásárolt szőlőt, a szőlőfelvásárlónak a továbbértékesítés céljából vásárolt szőlőt, továbbá az általuk átvett borkísérő okmányokat kell nyilvántartani.
(2) A szőlőpincekönyvben a vásárolt szőlőt a bortörvény előírásai szerint szőlőfajtánként, felhasználási jogcímenként, eladónként és - továbbértékesítés esetén - vevőnként kell nyilvántartani.
(3) A gazdasági évben termelt és vásárolt szőlőt a (2) bekezdés szerinti részletezésben hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell a szőlőpincekönyvbe bevezetni.
(4) A szőlőpincekönyvben a szőlőfelvásárló és a mustelőállító által vásárolt és értékesített szőlőt felvásárlási jeggyel vagy számlával kell igazolni.
(5) A szőlőpincekönyvet a szőlőfelvásárló lakóhelyén (székhelyén), a mustelőállító az előállítás helyén köteles tartani.
13. § (1) A szőlőbor-pincekönyvben a betárolt szőlő nyilvántartását, a termékelőállítás során bekövetkező készletváltozásokat; a természetes személy adóraktár engedélyes esetében az adómentes szőlőbor fogyasztását; a termékértékesítést; a kiegészítő és adalékanyagok (cukor, sűrített must, töményített must, tartósított must, borkősav), a melléktermékek (borseprő, derítés alj, aljbor, seprőtészta) készletváltozásait; a tárolótartályok és az átvett borkísérő okmányok nyilvántartását kell vezetni.
(2) A szőlőbor-pincekönyv Betárolt szőlő nyilvántartó lapjára a feldolgozásra betárolt saját termésű és vásárolt szőlő mennyiségét termőhelyenként, szőlőfajtánként, mustfokonként, minőségi kategóriánként hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell bevezetni, illetve a mustelőállítónak a szőlőpincekönyvéből azonos szőlőfajtára és a minőségi kategóriákon belül átlag mustfokra összevontan hetente, legkésőbb a hét utolsó napját követő első munkanapon kell bevezetni a szőlőbor-pincekönyvbe. A szőlő származási bizonyítvány számát a Betárolt szőlő nyilvántartó lapra legkésőbb a tárgyév november 30-áig, illetve a külön jogszabályban meghatározott kivételes esetben az abban foglaltak alapján megállapított határidőig kell bejegyezni.
(3) A szőlőbor-pincekönyv Termék előállítás nyilvántartó lapját az előállításra kerülő termékenként (szőlőbor, szőlőmust, sűrített must, töményített must), a szőlőbor esetén továbbá a bortörvény előírásai szerint legalább évjáratonkénti, minőségi kategóriánkénti (asztali bor, táj bor, minőségi bor, különleges minőségű bor) bontásban kell az összes termékre vezetni.
(4) A szőlőbor-pincekönyv Termék előállítás nyilvántartó lapon
a) a fehér és rozé bor előállítására alkalmas szőlőből kinyert, erjesztésre alkalmas (ülepített, flotált, szeparált) must mennyiségét, továbbá a mustnak a Btv. szerinti mustjavítás miatt bekövetkező készletnövekedését hetente, legkésőbb a szőlő betárolását követő hét első munkanapján,
b) a vörösbor előállítására alkalmas szőlőből készített törkölyös must mennyiségét, továbbá a mustnak a Btv. szerinti mustjavítás miatt bekövetkező készletnövekedését hetente, legkésőbb a szőlő betárolását követő hét első munkanapján,
c) a vörösbor esetén az erjedést követő fejtéssel megállapított seprős újbor és törköly mennyiségét hetente, legkésőbb a fejtést követő hét első munkanapján,
d) a kiterjedt seprős újbor készletet, amennyiben az erjesztésre alkalmas must bevételezése nem a tényleges mennyiség megállapításával történt, az erjedést követően a tényleges készletfelvétellel megállapított seprős újbor készletre korrigálva,
e) az első fejtéssel megállapított újbor és borseprő mennyiségét hetente, legkésőbb a fejtést követő hét első munkanapján,
f) a termék előállításhoz betárolt szőlőbor mennyiségét hetente, legkésőbb a betárolást követő hét első munkanapján
kell nyilvántartásba venni.
(5) A szőlőbor esetében a szőlőbor-pincekönyv Termék előállítás nyilvántartó lapon a pinceműveletek készletváltozásait - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - műveletenként, illetve jogcímenként eseményszerűen kell vezetni.
(6) A szőlőbor-pincekönyv Termék előállítás nyilvántartó lapon a pinceműveletek során történt készletváltozásokat jogcímenként összesítve (egy tételben) havonta, a tárgyhó utolsó napjával lehet bevezetni, amennyiben
a) a készletváltozásokat a 7. számú melléklet szerint vezetett műveleti napló alapján állapítják meg, vagy
b) a 14. § (3) bekezdése szerinti átalány-elszámolást alkalmazzák.
(7) Műveletenkénti elszámolás esetén legalább
a) fejtés,
b) derítés,
c) házasítás,
d) szűrés,
e) szeparálás,
f) mustsűrítés,
g) kiszerelés (palackozás)
részletezésben kell az elvégzett műveletek során keletkezett készletváltozásokat (eseményszerűen vagy havonta) megadni.
(8) Átalányelszámolás esetén a szőlőbor készletváltozásai során keletkezett veszteségeket egy tételben, a tárgyhó végén felvett tényleges készlet alapján kell megállapítani, és a szőlőbor-pincekönyv Termék előállítás nyilvántartó lapra bevezetni.
(9) A sűrített, a töményített és a tartósított must esetében a szőlőbor-pincekönyv Termék előállítás nyilvántartó lapon a tisztított (ülepített, flotált, szeparált) must készletváltozásait műveletenként, illetve jogcímenként eseményszerűen kell vezetni. A műveleteket legalább fejtés, szűrés, sűrítés, tartósítás és kiszerelés részletezésben kell megadni.
(10) A természetes személy egyszerűsített és bor adóraktár engedélyesnek az adómentes szőlőbor fogyasztását a Termék előállítás nyilvántartó lap vezetése szerinti részletezésben, a havonta elfogyasztott mennyiséget összesítve, egy-egy tételben kell a szőlőbor-pincekönyv adómentes fogyasztás nyilvántartás részébe, a tárgyhó utolsó napjával bevezetni.
(11) A szőlőbor-pincekönyv termék értékesítés, kiegészítő és adalékanyagok és melléktermékek nyilvántartó részébe a készletváltozásokat jogcímenként, - az eseményszerű nyilvántartás vezetés kivételével - havonta, a tárgyhó utolsó napjával kell bevezetni.
(12) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesnek és a bor adóraktár engedélyesnek a pincéből közvetlenül végső fogyasztó részére értékesített szőlőbor mennyiségét a szőlőbor-pincekönyv Termék értékesítés/Vevő nyilvántartás nyilvántartó részébe a 3. § (3) bekezdése szerint kiállított borkísérő okmány vagy egyszerűsített kísérő okmány alapján kell bevezetni.
(13) A szőlőbor-pincekönyv borkísérő okmányok nyilvántartó részében
a) a mustelőállító által a szőlőmust szállításához,
b) az egyszerűsített adóraktár engedélyes által a szőlő, a szőlőmust, a szőlőbor és a borászati melléktermék szállításához,
c) a bor adóraktár engedélyes által a szőlő, a szőlőmust és a borászati melléktermék szállításához,
átvett borkísérő okmányok sorszám tartományát hetente, legkésőbb az átvételt követő hét első munkanapján kell bevezetni.
(14) A szőlőbor-pincekönyv tárolótartály (-edényzet) nyilvántartás részében az előállításra, tárolásra használt tartályok változásait hetente, legkésőbb a változást követő hét első munkanapján kell bevezetni. A tárolótartály javításra történő átadásáról-átvételéről olyan bizonylatot kell kiállítani, amely alapján a tárolótartály egyértelműen beazonosítható. A javításra átadott tárolótartályokat a szőlőbor-pincekönyv tárolótartály (-edényzet) nyilvántartó részében nem kell átvezetni.
(15) A szőlőbor-pincekönyvben
a) a vásárolt szőlőbort borkísérő okmánnyal - a bor adóraktár engedélyesétől vásárolt szőlőbor esetén - termékkísérő okmánnyal,
b) az 1,2 térfogatszázalékot meg nem haladó tényleges alkoholtartalmú szőlőmust vásárlását számlával,
c) a mustjavításhoz felhasznált javítóanyag mennyiségét (cukor, sűrített must, töményített must) a hegyközséghez történt bejelentéssel,
d) a szőlőbor értékesítését borkísérő okmánnyal vagy termékkísérő okmánnyal egyszerűsített kísérő okmánnyal,
e) a borászati melléktermékek közül a borseprő, derítési alj, aljbor, seprőtészta értékesítését borkísérő okmánnyal,
f) a szőlőbor megsemmisítését, illetve a borseprő és derítési alj 100 litert, a seprőtészta 100 kilogrammot meghaladó mennyiségben való megsemmisítését a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatal által kiállított megsemmisítési jegyzőkönyvvel
kell igazolni.
(16) A szőlőbor-pincekönyvet a bor adóraktár engedélyes az adóraktárában, az egyszerűsített adóraktár engedélyes az adóraktárában vagy a hatósági felügyeletet ellátó vámhivatalhoz tett bejelentés alapján a lakóhelyén, számítógépes nyilvántartás esetén az adóraktárában vagy a székhelyén (a központi ügyvezetés helyén) köteles tartani. Amennyiben a természetes személy egyszerűsített adóraktár engedélyes a lakóhelyén tartja a pincekönyvét, köteles gondoskodni a pincekönyv adóraktárba való hozzáféréséről a vámhatóság helyszíni ellenőrzése esetén. A mustelőállító a szőlőbor-pincekönyvet az előállítás helyén köteles tartani.
(17) A formanyomtatványon vezetett pincekönyvet úgy kell kitölteni, hogy az adatok olvashatóak és megváltoztathatatlanok legyenek. A pincekönyvbe bevezetett, hibás adatot áthúzással, a javítás dátumának feltüntetésével és aláírással lehet érvényteleníteni. A pincekönyv vezetésre kötelezettnek gondoskodnia kell a pincekönyv biztonságos helyen történő őrzéséről (tartásáról).

Kihozatal és veszteség elszámolás

14. § (1) A szőlő feldolgozásánál figyelembe vehető mustkinyerési arányszám 65-75% közé kell, hogy essen. Ha a szőlő feldolgozása során a tényleges lékihozatal meghaladja a 75%-ot, vagy kevesebb mint 65%, az egyszerűsített adóraktár és a bor adóraktár engedélyesének, valamint a mustelőállítónak az eltérés okát az OBI-val igazoltatnia kell.
(2) A szőlőbor-pincekönyvben a szőlőmust feldolgozása és a szőlőboron végzett műveletek során a ténylegesen keletkezett, de legfeljebb - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - az 5. számú melléklet szerinti veszteség, illetve a melléktermékre a ténylegesen keletkezett, de legfeljebb a 6. számú melléklet szerinti kihozatal számolható el. A veszteség, illetve a melléktermék kihozatal vetítési alapja a műveletbe bevont termék, tárolás esetén a két művelet között mozgatás nélkül tárolt termékkészlet literben mért térfogata. A műveleti veszteséget a művelet befejezése után, a tárolási veszteséget - az előző művelet óta eltelt időszakra - a művelet megkezdése előtt, illetve tárgyhavonként, a szállítási veszteséget a betárolást követően kell megállapítani.
(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a műveletenkénti elszámolás helyett választhatja az átalányelszámolást is. Az átalányelszámolás esetén gazdasági évenként legfeljebb
a) erjedésre az erjesztésre alkalmas szőlőmustra vetítve 2% veszteség, valamint 6% borseprő,
b) bor kezelésre és tárolásra az egyszer fejtett újbor, illetve a vásárolt és az óbor mennyiségére vetítve 2% átalányveszteség számolható el.
(4) Az átalányveszteségen felül elszámolható a bor kiszerelés (palackozás, kannába töltés) 5. számú mellékletben meghatározott vesztesége is, amennyiben a kiszerelést követő hét első munkanapjáig a kiszerelt mennyiség a szőlőbor-pincekönyvbe bevezetésre kerül.
(5) A VPOP szakértői véleménnyel alátámasztott kérelemre engedélyezheti az e rendeletben meghatározott veszteségnormáktól eltérő mértékek alkalmazását.
15. § (1) Ez a rendelet augusztus 15-én lép hatályba; egyidejűleg a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény végrehajtásáról rendelkező 106/1997. (XII. 19.) FM rendeletet módosító 43/2001. (VI. 15.) FVM rendelet 6. §-ában a „2001. június 30-ig” szövegrész helyébe a „2001. szeptember 15-ig” szövegrész lép.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 21/2000. (V. 18.) FVM-PM együttes rendelet a hatályát veszti.
(3) Az adóraktár engedélyes az e rendelet hatálybalépését megelőzően alkalmazott termékszámonkénti készletnyilvántartásról a 13. § (3) bekezdése szerinti összevontabb készletnyilvántartásra, illetve a 13. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartás-vezetésre való áttérése esetén készletfelvétellel megállapítja a termékszámonkénti borkészleteket, amelyek alapján meghatározza és felvezeti a nyitókészleteket az e rendelet szerinti új termék előállító nyilvántartó lapokra, illetve a műveleti naplóba. Az egyszerűsített adóraktár engedélyes e rendelet hatálybalépésének napjától 2001. november 30-ig terjedő időszakra a nyitókészlet 0,6%-át számolhatja el átalányveszteségként.
(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt a 21/2000. (V. 18.) FVM-PM együttes rendelet alapján hitelesített és használt pincekönyvek e rendelet rendelkezéseinek megfelelően továbbra is használhatók.