5/2001. (I. 16.) FVM rendelet

a növényvédelmi tevékenységről

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Károsítók elleni védekezési kötelezettség

1. § (1) A földhasználó és a termelő
a) az adott terület rendeltetésével, hasznosítási céljával ellentétesen előforduló, tömeges jelenlétével gazdasági kárt okozó, ember vagy állat egészségét veszélyeztető vagy egyéb veszélyhelyzetet okozó növény (a továbbiakban: gyomnövény),
b) a növényre, különösen kultúrnövényre, növényi termék bármely részére kifejezhető veszteséggel járó, közvetlen károsítást okozó állati szervezet (a továbbiakban: kártevő), valamint
c) a növény, különösen kultúrnövény megbetegítésére képes, növényre, növényi termék bármely részére kifejezhető veszteséggel járó, közvetlen károsítást okozó fertőzőképes szervezet (a továbbiakban: kórokozó)
elleni védekezésre vonatkozó döntését a károsítók gazdasági veszélyességére, emberre, állatra gyakorolt hatására, a károsítók várható megjelenésének, terjedésének, járvány vagy gradáció kialakulásának valószínűsítésére szolgáló növényvédelmi előrejelzésre alapozva hozza meg.
(2) A földhasználó és a termelő a növényvédelmi tevékenységet köteles
a) a mechanikai, agrotechnikai, kémiai, biológiai és biotechnikai védekezési eljárások, illetve ezek technológiai rendszerei alkalmazásával,
b) a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségei és a méhek fokozott védelme mellett,
c) az ember egészségére, a környezet és a természet védelmére vonatkozó alapelvek és szabályok betartásával
folytatni.
2. § (1) A földhasználó és a termelő hatékonyan köteles védekezni
a) csávázással, illetve talajfertőtlenítéssel azon károsítók ellen, amelyektől a növény a vegetációs időben más módon kielégítően nem védhető meg, vagy amelyek a kelő növényben különösen nagy kárt képesek okozni,
b) mezei rágcsálók és lombkárosítók nagy kártételi jelentőségű fellépése esetén,
c) kukoricamoly ellen a kukorica-, cirok- és kenderszár maradványok talajba forgatásával, vagy más módon történő megsemmisítésével legkésőbb május 15-ig,
d) az aranka-félék ellen,
e) a gyomnövények ellen.
(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontjába tartozó növények irtását virágzásuk előtt végre kell hajtani növénytermesztésre szolgáló területen, réten, legelőn, település bel- és külterületén, házikertben, vasút- és úttöltésen, csatorna- és árokparton, közterületen, közutak szegélyterületén külön jogszabályban meghatározott szélességben, valamint talajvédelmi vagy egyéb célból talajtakaró növényzettel borított területen.
(3) Az (1) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott károsítók elleni védekezés elmulasztása esetén a földhasználót, illetve a termelőt az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) határozattal kötelezheti, az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén pedig határozattal kötelezi a védekezésre. A Tv. 7. §-a szerint közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a földhasználó, illetve a termelő védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget, illetve a Tv. 60. §-a és 61. §-a szerint növényvédelmi bírság kiszabására kerül(het) sor.
(4) A Tv. 7. §-ának (4) bekezdésében foglalt intézkedés elrendelését megelőzően erdőterületen az erdészeti hatóság, természetvédelem alatt álló területen pedig a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását kell megszerezni.
3. § (1) Magtermesztésre kijelölt növényállományban az aranka-félék fertőzését azok virágzásáig fel kell számolni. A területet a szaporításból ki kell zárni, ha a védekezés nem hatékony, vagy azt határidőre nem végezték el.
(2) Fertőzött vetőmag kereskedelmi forgalomba nem hozható, saját vetési célra fel nem használható. Fertőzött vetőmagot csak a Szolgálat határozatában kijelölt helyen lehet tisztítani. A vetőmag tisztítása során keletkező hulladékot, rostaaljat csak a határozatban előírt módon lehet felhasználni vagy megsemmisíteni.
(3) Fertőzött vetőmag kizárólag eredményes tisztítás után fémzárolható. A fertőzött, fertőzésre gyanús, fémzárolás nélkül forgalomba hozott, vagy forgalomba hozni szánt magtételeket, a fertőzött maggal vetett területet zárlat alá kell helyezni, és a vonatkozó előírásoknak megfelelően kell kezelni.
4. § A termelő köteles betakarítás előtt a szemes termény tárolására szolgáló raktárteret üres állapotban megelőző fertőtlenítésben részesíteni, valamint a teljes tárolási időszakban a terményt, a tároló és feldolgozó helyeket fertőzésmentesen tartani. Raktári kártevővel fertőzött helyről termény, dara, liszt, abraktakarmány, vetőmag - fertőtlenítési cél kivételével - nem szállítható ki és nem forgalmazható.

Növényvédő szerek felhasználása

5. § Növényvédő szereket a növényvédő szer engedélyokiratának, illetve címkéjének ember és környezet veszélyeztetését megelőző előírásai, valamint a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasításai betartásával lehet felhasználni.
6. § (1) A kezelendő terület megközelítésének útvonalán a növényvédő szeres munka megkezdése előtt, szembetűnő helyen, kellő számú, jól látható „Vigyázat! Növényvédő szerrel kezelt terület! Idegeneknek belépni tilos!” feliratú táblát kell elhelyezni, amelyeket a növényvédő szerre előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte után szabad eltávolítani.
(2) Permetlé előkészítése a permetezőgép tartályában vagy erre a célra szolgáló hígítótartályban történhet. Permetlé készítéséhez, tárolásához faedény nem használható.
(3) A növényvédő szeres kezelés befejezése után a növényvédelmi gépben maradt permetlevet legalább tízszeres hígításban, gyomirtó szer esetén a területegységre engedélyezett hatásos mennyiségnél legalább hússzor kisebb mennyiségben - az adott készítmény engedélyokiratában előírt vízmennyiség betartásával - a kezelt terület talajára egyenletesen ki lehet juttatni.
(4) A növényvédő szer kiürített üveg, fém, illetve műanyag csomagolóeszközét legalább háromszor, az űrtartalom 10%-ának megfelelő vízmennyiséggel ki kell öblíteni, és a vizet az adott permetlé készítéséhez kell felhasználni.
(5) A növényvédő szer hígítótartályában (például kád, hordó) a növényvédő szeres kezelést követően fel nem használt permetlé vagy a növényvédő szer hígítására szolgáló víz kizárólag akkor hagyható, ha a hígítótartály illetéktelenektől elzárható vagy őrizhető. A növényvédő szer hulladékát a veszélyes hulladékok kezeléséről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően kell kezelni. A munka során használt eszközök és egyéni védőeszközök (a továbbiakban: védőeszköz) a külön jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelő raktárban tárolhatók. A növényvédő szerrel való munkavégzésre szolgáló védőeszközt más ruházattól elkülönítetten kell tárolni.
(6) Növényvédő szerrel való munkavégzés során szennyezett védőeszközök a veszélyes hulladék elhelyezésére vonatkozó feltételek biztosítása esetén tisztíthatók.
7. § (1) A növényvédelmi gép rendeltetésszerű, biztonságos működését a növényvédelmi gép kezelőjének a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell. A növényvédelmi gépnek és szóróberendezésnek permetezéstechnikailag biztosítania kell a növényvédő szer kereszt- és hosszirányú egyenletes, illetve veszteségmentes kijuttatását.
(2) Növényvédő szeres kezelés 4 m/sec-nél - hideg és meleg ködképzés esetén 2 m/sec-nél - nagyobb szélsebességnél, esőben és elsodródást okozó légmozgás esetén nem végezhető. A légmozgás irányától és erősségétől függően a növényvédő szeres kezelés során biztonsági sávot kell tartani.
(3) Két vagy több növényvédelmi gép egyidejű üzemeltetése esetén a növényvédelmi gépek egymás légterét nem szennyezhetik. Az egészségkárosodás megelőzésére az uralkodó szélirányt figyelembe kell venni.
8. § (1) Adott területen kizárólag olyan növényvédő szer használható, amely az összes fogyasztásra és takarmányozásra kerülő növényben, köztes terményben és aljnövényzetben engedélyezett, amennyiben nem lehet biztosítani, hogy ezekre növényvédő szer ne kerüljön.
(2) Az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási időt az összes fogyasztásra és takarmányozásra kerülő növényre (köztes terményre és aljnövényzetre is) be kell tartani.
(3) A betakarítás előtti - gyepterületen a legeltetés előtti - utolsó növényvédő szeres kezelés idejét úgy kell megválasztani, hogy az élelmezés-egészségügyi várakozási idő a kezelt terület egészén betartható legyen.
(4) Két vagy több növényvédő szer egyidejű alkalmazásakor a legszigorúbb előírást tartalmazó készítményre vonatkozó munkavédelmi és élelmezés-egészségügyi előírásokat kell betartani.
(5) Belterületen, lakott külterületen nagy hatótávolságú géppel történő védekezésnél a munka megkezdése előtt legalább 24 órával a tulajdonos köteles értesíteni a szomszédos telkek tulajdonosait a várható kezelésről, amennyiben ott a várakozási idő betartását igénylő betakarítható vagy fogyasztható termény van.
(6) Közterületen növényvédő szert - ha az engedélyokirat másként nem rendelkezik - 22-03 óra közötti időszakban, növényvédelmi szakmérnök közvetlen irányításával lehet kijuttatni. A kezelésről az érdekelt lakosságot tájékoztatni kell. Játszóterek körül 10 m-es biztonsági távolságot kell tartani.
(7) Növényvédelmi tevékenység során a kiszóródott szilárd növényvédő szert, illetve a növényvédő szerrel szennyezett talajt össze kell gyűjteni. A kis mennyiségben kiömlött folyékony növényvédő szert megfelelő anyaggal (például homok, perlit, egyéb kőzet) fel kell itatni. Nagyobb mennyiség kiömlése esetén a szennyezett területet el kell keríteni, ezt követően a kiömlött növényvédő szert fel kell szivattyúzni, a maradék növényvédő szert pedig megfelelő anyaggal fel kell itatni.
9. § (1) Virágzó növényállományban méhekre kifejezetten veszélyes minősítésű növényvédő szer nem használható. Méhekre mérsékelten veszélyes minősítésű növényvédő szer kizárólag a háziméhek napi aktív repülésének befejezését követően, a csillagászati naplemente előtt egy órával, legkésőbb 23 óráig használható fel (a továbbiakban: méhkímélő technológia), amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi.
(2) A háziméhek biztonsága érdekében a külön jogszabályban foglalt óvintézkedéseket meg kell tenni, ha a méhkímélő technológiára a növényvédő szer engedélyokirata utalást nem tesz.
10. § (1) A felszíni és a felszín alatti vizek védelme érdekében - a külön jogszabályban előírt korlátozásokon túl -, a vizek és vízfolyások, illetve kavics és homok kitermelése során létrejött tavak környezetében
a) vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes növényvédő szerrel 200 m-en belül, a Balatonnál, a Velencei-tónál, a Tisza-tónál, valamint a kavics és homok kitermelése során létrejött tavak környezetében 1000 m-en belül, illetve a vízgyűjtő területről befolyó vizek torkolattól számított 10 km-es szakaszán 500 m-en belül,
b) vízi szervezetekre közepesen veszélyes növényvédő szerrel 50 m-en belül,
c) vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes növényvédő szerrel 20 m-en belül,
d) vízi szervezetekre nem veszélyes növényvédő szerrel 5 m-en belül
bármilyen növényvédelmi tevékenységet folytatni tilos.
(2) A nem veszélyes készítményt mérsékelten veszélyes, a mérsékelten veszélyes készítményt veszélyes, a veszélyes készítményt pedig kifejezetten veszélyes növényvédő szernek kell tekinteni, ha a növényvédő szert olyan területen használják, amelynek lejtése az 5%-ot meghaladja. Ha a kezelés során az elsodródás veszélye fennáll, a vizek és vízfolyások partjától mért távolságot úgy kell megállapítani, hogy a megadott területre még elsodródott növényvédő szer se kerüljön.
(3) Az embert és a környezetet veszélyeztető tulajdonságok alapján nagyon mérgező vagy mérgező osztályba sorolt (a továbbiakban: nagyon mérgező vagy mérgező) növényvédő szer nem használható ivóvízellátásra szolgáló felszíni víz esetében a vízkivétel helye fölötti 15 km-es szakaszon, állóvizeknél 5-5 km-es szakaszon a parttól mért 150 m-es távolságon belül, továbbá a strandok, fürdésre használt partszakaszok fölötti 5 km-es, állóvizeknél 2-2 km-es szakaszon a parttól mért 150 m-es távolságon belül. A Dunánál a biztonsági távolság ivóvízkivételre szolgáló helynél 2 km, fürdésre szolgáló helynél 1 km. A Dunánál és Tiszánál a korlátozás az érintett partra, más vízfolyásoknál mindkét partra vonatkozik.
(4) A növényvédő szerek felhasználása során be kell tartani a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmére vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat.

Növényvédő szeres kezelés zárt térben

11. § (1) Zárt térben (például üvegházban, fólia alatt, gombapincében, szemes- és nyerstermény tárolóban) növényvédelmi célra kizárólag az adott légtérben termesztett, illetve tárolt valamennyi kultúrára engedélyezett növényvédő szer használható, amennyiben nem biztosítható, hogy a kezelésre nem engedélyezett kultúrákra, terményre növényvédő szer ne kerüljön.
(2) A növényvédő szerrel kezelt zárt tér bejáratára „Vigyázat! Növényvédő szerrel kezelt terület! Engedély nélkül belépni tilos!” feliratú táblát kell elhelyezni, amelyet a növényvédő szerre előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte után szabad eltávolítani.
(3) A növényvédő szerrel kezelt térben kizárólag a növényvédő szer engedélyokiratában előírt védőeszköz viselésével, szellőztetést követően, a munka-egészségügyi várakozási idő letelte után szabad bármilyen munkát végezni.
(4) Zárt térben automata adagolással működő növényvédelmi gépet, berendezést a kezelés ideje alatt a szakmai felügyeletet ellátó szakember nem hagyhatja őrizetlenül. A preventív kezelésben részesített terményt az élelmezés-egészségügyi várakozási idő leteltéig a kezelés feltüntetésével meg kell jelölni.

Képesítési előírások

12. § (1) Egyes növényvédő szerekkel való munkavégzéshez a tevékenység folytatójának a felhasznált készítmény forgalmi kategóriájának megfelelő szakképesítéssel kell rendelkeznie.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személyi feltétel hiányában munkavégzés csak szakképesített növényvédelmi szolgáltató igénybevételével történhet.
(3) Felsőfokú növényvédelmi képesítéshez kötött szolgáltatói tevékenységet - a közszolgálati jogviszonyban lévő személyek kivételével - a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (a továbbiakban: Kamara) tagja folytathat.
(4) A növényvédelmi szolgáltató köteles gondoskodni a megrendelő számára vásárolt növényvédő szer tárolás feltételeinek és a felhasználás szakszerűségének biztosításáról, valamint a keletkezett hulladék előírásszerű kezeléséről. A szolgáltatási kötelezettségek csak más szolgáltatóra vagy a megrendelő időközben megszerzett szakképesítése esetén a megrendelőre ruházhatók át.
13. § (1) I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szert csak felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező vásárolhat és használhat fel.
(2) Felsőfokú növényvédelmi képesítésnek minősül:
a) az 5 éves egyetemi szintű alapképzésben, nappali tagozaton, okleveles növényorvosi, növényvédelmi szakirányon szerzett okleveles agrármérnöki, okleveles agrárkémikus agrármérnöki, okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki, okleveles kertészmérnöki képzettség, amennyiben a szak képesítési követelménye a növényvédelmi tárgyak oktatására legalább 500 tanórát és 300 óra egyéni munkát foglal magában, a külön jogszabályban meghatározott kreditrendszer szerint 40 kredit értékben, és növényvédelmi szakirányú záróvizsgával jár,
b) egyetemi szintű szakirányú továbbképzésben okleveles agrármérnök, okleveles kertészmérnök - illetve különbözeti vizsgát tett okleveles biológus, okleveles biomérnök, okleveles erdőmérnök és egyéb természettudományos egyetemi végzettségű személy által, legalább 24 konzultáció hetes képzésen szerzett okleveles növényorvosi vagy okleveles növényvédelmi szakmérnöki végzettség, amely képesítési követelményei az a) pontnak megfelelnek,
c) növényvédelmi témában szerzett és komplex növényvédelmi vizsgával járó tudományos fokozat és egyetemi tudományos fokozat (doctor universitas), valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által az a) és b) pontban foglalt képesítésekkel egyenértékűnek elfogadott végzettség.
(3) Felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkezőnek kell tekinteni e rendelet hatálybalépése előtt növényorvosi, növényvédelmi szakmérnöki, erdészeti növényvédelmi szakmérnöki, agrárkémikus agrármérnöki, növényvédelmi szaküzemmérnöki, növényvédelmi üzemmérnöki, növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási szaküzemmérnöki, növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási üzemmérnöki diplomát szerzőt, valamint e rendelet hatálybalépése előtt növényvédelmi szakirányú záróvizsgát tett agrármérnököt, kertészmérnököt, növényvédelmi témában szerzett egyetemi doktori vagy magasabb fokozattal rendelkezőt, valamint a fenti diplomás képzettségre szóló tanulmányaikat legkésőbb a 2000/2001-es tanulmányi évben elkezdőket, a diploma megszerzését követően.
(4) II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szert
a) felsőfokú növényvédelmi képesítéssel vagy középfokú, iskolarendszerű képzésben szerzett növényvédelmi szakképesítéssel rendelkező vagy növényvédelmi tantárgyakból egyetemi vagy főiskolai képzés során komplex záróvizsgát tett, vagy
b) legalább nyolc általános iskolai osztályt végzett, 18. életévét betöltött, a minisztérium által meghatározott 80 órás alaptanfolyamot eredményes vizsgával elvégző személy vásárolhat és használhat fel.
14. § (1) Az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerrel végzett növényvédelmi tevékenység esetén a munkafolyamat vezetését a 13. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti középfokú növényvédelmi szakképesítéssel rendelkező is elláthatja, a növényvédelmi munkavégzés megrendelőjének felsőfokú növényvédelmi képesítéssel rendelkező megbízottja (a továbbiakban: szakirányító) közvetlen felügyeletével.
(2) A Kamara hozzájárulásával kiadott engedéllyel rendelkező szolgáltató, illetve a növényvédelmi tevékenységre jogosult, munkavégzéssel - ideértve a munkagépkezelést is - legalább növényvédő betanított munkás képesítésű személyt bízhat meg.
(3) A 13. § (2)-(4) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben foglalt végzettséggel vagy képesítéssel, illetve vizsgával rendelkező személynek 5 évenként szakmai továbbképzésen kell részt vennie. A továbbképzést a Kamara, illetve annak területi szervezetei a Szolgálattal, illetve felsőfokú továbbképzés esetén a felsőfokú oktatási intézményekkel együttműködve szervezi.
(4) A felsőfokú növényvédelmi szakképesítéssel rendelkező mentesül a (3) bekezdésben előírt továbbképzési kötelezettség alól, ha
a) a minisztérium, illetve a Szolgálat növényvédelmi szakigazgatási állományában teljesít szolgálatot,
b) a növényvédelmi közép- és felsőoktatás szaktanára,
c) a minisztérium által elismert szakoktatói, kutatói tevékenysége miatt a továbbképzési kötelezettség alól felmentésben részesült.
(5) A továbbképzési tanfolyam és a szaktanfolyam tematikáját külön jogszabály tartalmazza. A továbbképzés szakmai ismeretanyagának elsajátítása nem vizsgaköteles.
15. § (1) Az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer annak szolgálható ki, aki az állandó lakóhelye szerint illetékes Szolgálat vezetője által kiállított, érvényes, az 1. számú melléklet szerinti forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedéllyel (a továbbiakban: engedély) rendelkezik. Az engedély visszavonásig, de legfeljebb az engedély kiadásától számított 5 évig érvényes. Az engedély kiadásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.
(2) Az engedély a más foglalkozási területről a növényvédelmi pályára visszatérő szakképesített személynek egy évre, a továbbképzési tanfolyam elvégzéséig ideiglenes jelleggel megadható. Az engedélyt, az azzal való visszaélés esetén, a Szolgálat visszavonja, illetve hivatalos közzététel útján érvényteleníti.
16. § (1) A III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlása és felhasználása - a szolgáltatás kivételével - szakképesítéshez nem kötött, azonban a felhasználó a csomagolóeszközön lévő címke, illetve a használati utasítás előírásait köteles a munka megkezdése előtt figyelmesen elolvasni és maradéktalanul betartani.
(2) Növényvédő szert a 13. § (2) és (3) bekezdése, valamint (4) bekezdésének a) pontja szerinti szakképesítéssel rendelkezők kivételével csak saját célú felhasználásra lehet vásárolni.
(3) Gázmesteri képesítéssel rendelkező szakember külön engedély nélkül, az érvényes gázmesteri képesítés (igazolvány) bemutatásával vásárolhat és használhat fel olyan növényvédő szert, amelynek engedélyokiratában a felhasználás gázmesteri képesítéshez kötött.

Forgalmazás

17. § (1) I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szert csak felsőfokú növényvédelmi képesítéssel és a Kamara regisztrációs számával rendelkező szakirányító felügyeletével és felelősségével lehet forgalmazni. A szakirányító felelőssége a szerek telepen belüli szállítására és tárolására, nyilvántartott értékesítésére, a vásárlói jogosultság vizsgálatára és a felhasználásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségre terjed ki.
(2) Növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazása legalább II. forgalmi kategóriába sorolt szerekhez előírt szakképesítéssel rendelkező, továbbképzésen rendszeresen részt vevő személy folyamatos jelenlétében történhet, akinek felelőssége a szerek telepen belüli szállítására és tárolására, nyilvántartott értékesítésére, a vásárlói jogosultság vizsgálatára és a felhasználásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségre terjed ki.
(3) A növényvédő szerek kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának engedélyezésére és a növényvédő szerrel folytatott kereskedelmi tevékenységre külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nyilvántartási kötelezettség

18. § (1) A felhasználásra jogosultnak az I. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szer raktárkészletéről és felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetnie.
(2) A felhasználásra jogosultnak a II. és III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek raktárkészletéről 25 kg-ot folyamatosan meghaladó összmennyiség felett, valamint a növényvédő szer felhasználásáról naprakész nyilvántartást kell vezetni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti növényvédő szer raktárkészletek számlabizonylatait 5 évig meg kell őrizni.
19. § (1) Az értékesítési célra szánt növény, növényi termék előállítása, raktározása és feldolgozása során végzett növényvédő szeres kezelésekről a 2. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni, amelyet az utolsó bejegyzést követő 5 évig kell megőrizni.
(2) A földhasználó és a termelő az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást köteles a piacfelügyelő, a fogyasztóvédelmi főfelügyelőség ellenőre, a Szolgálat felügyelője és az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) ellenőrzésre jogosult munkatársa részére felszólításra haladéktalanul bemutatni.
(3) Értékesítési célra szánt csávázott vetőmagról a csávázástól a felhasználásig a 3. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni.

Jelentési, tájékoztatási kötelezettség

20. § (1) Méregjelzésű, illetve nagyon mérgező vagy mérgező, valamint tűz- és robbanásveszélyes növényvédő szer elvesztésének, elcserélésének, eltulajdonításának, növényvédő szer élelmiszerbe, takarmányba keveredésének, ivóvízbe (kútba, forrásba, víztározóba), állóvízbe vagy vízfolyásba jutásának, illetve kezelésre nem szánt területre jutásának észlelése esetén a Szolgálatot haladéktalanul értesíteni kell.
(2) A Szolgálat köteles értesíteni
a) méregjelzésű, illetve nagyon mérgező vagy mérgező, valamint tűz- és robbanásveszélyes növényvédő szer elvesztéséről, elcseréléséről, eltulajdonításáról - bűncselekményre utaló adat, tény, körülmény megállapítása esetén - a rendőrséget,
b) növényvédő szer élelmiszerbe, takarmányba keveredéséről, ivóvízbe, állóvízbe vagy vízfolyásba jutásáról - a veszélyeztetett egyidejű tájékoztatása mellett - az illetékes ÁNTSZ-t, az állat-egészségügyi, környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízügyi hatóságot,
c) növényvédő szernek a kezelésre nem szánt területre jutásáról - a veszélyeztetett egyidejű tájékoztatása mellett - az illetékes ÁNTSZ-t, környezetvédelmi vagy természetvédelmi hatóságot.

Növényvédelmi gépek

21. § (1) Az 5 dm3-nél nagyobb tartállyal rendelkező növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések (a továbbiakban: növényvédelmi gépek) típusminősítését a minisztérium Műszaki Intézete (a továbbiakban: Intézet) végzi. A minősítés műszaki minimum követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza. Permetezéstechnikai szempontból nem megfelelő növényvédelmi gépet forgalomba hozni nem szabad.
(2) A 100 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt növényvédelmi gépek közül a permetező- és porlasztógépek (a továbbiakban: permetezőgépek) időszakos felülvizsgálatát (a továbbiakban: felülvizsgálat) a 4. számú melléklet szerint a tulajdonosnak kétévente el kell végeztetnie, az Intézet erre feljogosító tanúsítványával rendelkező ellenőrző állomáson (a továbbiakban: állomás). Alkalmas minősítés esetén a permetezőgép két évre működési engedélyt kap. Felülvizsgálatra kötelezett permetezőgép működési engedély nélkül munkát nem végezhet.
(3) A felülvizsgálat rendjét és a tanúsító ellenőrző állomások címjegyzékét a minisztérium közleményben teszi közzé.
(4) A típusminősítésért, illetve a vizsgáztatásért a külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.
22. § (1) A növényvédelmi gépnek minden munkavégzés alkalmával, permetezéstechnikai szempontból meg kell felelnie a 4. számú melléklet szerinti követelményeknek. Ha a növényvédelmi gép a követelményeknek nem felel meg, a Szolgálat a munkavégzést a hiba kijavításáig leállítja.
(2) A növényvédelmi gépet munkavégzés után a minősítő bizonyítványban, illetve a felhasznált növényvédő szer engedélyokiratában előírt mosó-, közömbösítő, méregtelenítőszeres vízzel kell megtisztítani.

A növényvédelmi tevékenységre vonatkozó munkavédelmi előírások

23. § (1) Növényvédő szerrel bármilyen tevékenység kizárólag az egészséget nem veszélyeztető módon, a biztonságos munkavégzés követelményeinek megtartásával, a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban előírt személyi feltételek biztosításával végezhető. Méregjelzésű, illetve emberre és környezetre való veszélyesség alapján veszélyességi csoportba sorolt növényvédő szerrel bármilyen munkát csak cselekvőképes személy tudomásával lehet végezni.
(2) Növényvédő szer kijuttatásával kizárólag 18. életévét betöltött férfi foglalkoztatható, aki a külön jogszabályban előírt előzetes, időszakos és soron kívüli orvosi vizsgálatokon erre alkalmasnak minősült, valamint a szerek szakszerű és biztonságos felhasználására vonatkozó ismeretekkel rendelkezik.
(3) 14 éven felüli fiatalkorúakat növényvédő szerekkel kapcsolatos tevékenységgel kizárólag a szakoktatás ideje alatt, felsőfokú növényvédelmi végzettségű szakoktató felügyelete mellett szabad foglalkoztatni.
(4) A növényvédő szeres munka során, illetve annak megkezdése előtt és azt követően nyolc órán belül nem szabad alkoholt fogyasztani. Ettől eltérő előírást a szer engedélyokirata tartalmazhat. Növényvédő szeres munkavégzés közben étkezni, dohányozni tilos. A munkavégzés során az általános higiéniai szabályokat is be kell tartani.
24. § (1) A folyamatos vagy alkalmi munkavégzése során növényvédő szerrel közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerülő dolgozó - ideértve a tömény növényvédő szerrel dolgozó előkészítőt és a felhasználásra kész szer kijuttatóját is - az adott növényvédő szer engedélyokiratában előírt védőeszközöket köteles viselni.
(2) A növényvédelmi munkavégzéshez szükséges védőeszközöket a munkáltató, ennek hiányában a felhasználó köteles biztosítani, akinek gondoskodnia kell a védőeszközök cseréjéről, elkülönített tisztításáról, megfelelő műszaki állapotban való tartásáról is.
(3) Növényvédő szerrel kezelt területre belépni, illetve ott munkát végezni a növényvédő szer teljes száradása, illetve a munka-egészségügyi várakozási idő lejárta előtt kizárólag az előírt védőeszközben szabad.
(4) A növényvédő szerrel szennyezett gépek, illetve szóróberendezések javítása során a növényvédő szer engedélyokiratában előírt egyéni védőeszközt kell viselni.
25. § (1) Csoportos növényvédelmi munkavégzéshez munkát vezető dolgozót kell kijelölni, akinek legalább növényvédő betanított munkás képesítéssel kell rendelkeznie.
(2) Ha a méregjelzésű, illetve nagyon mérgező vagy mérgező növényvédő szerrel a munkát csoportosan végzik, a kijelölt vezetőnek és legalább egy dolgozónak rendelkeznie kell a balesetek és a mérgezések helyszíni elsősegély-nyújtására, valamint az azt követő intézkedésekre vonatkozó ismeretekkel.
(3) Kellő számú növényvédő szakmunkás vagy betanított növényvédő munkás esetén a védőeszköz viselésének megkönnyítésére a munkacsapat tagjait a veszélyesebb (például előkészítés, hígítás, töltés) és a kevésbé veszélyes (például szállítás, vízhordás, permetezés) munkakörökben a munka-egészségügyi követelményeknek megfelelő gyakorisággal váltani kell.
26. § (1) A növényvédő szerrel kapcsolatos munkavégzés során meg kell akadályozni a szernek
a) természetes párolgását, elcsepegését, elfolyását, porlódását, szóródását, szembe, bőrre jutását, belélegzését, esetleges lenyelését,
b) véletlen elcserélését, élelmiszerbe, takarmányba keveredését,
c) kezelésre nem szánt tárgyra, területre, növényzetre jutását.
(2) A növényvédő szerrel folytatott tevékenység helyszínén a baleseti és mérgezési elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközöket, valamint a „Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok” legújabb kiadványának egy példányát biztosítani kell.
(3) Balesetkor, mérgezéskor vagy annak gyanúja esetén a kijelölt vezető köteles a növényvédő szeres munkát haladéktalanul beszüntetni, és intézkedni a sérült szakszerű egészségügyi ellátásáról.
27. § (1) Növényvédelmi munka végzése közben és növényvédő szerrel kezelt területen személyes tárgyat elhelyezni nem szabad. Étkezés előtt alapos kéz- és arcmosás, valamint szájöblítés kötelező. A munkaterület közelében megfelelő tisztálkodó helyet kell kijelölni.
(2) A növényvédő szerrel végzett munka során időben elérhető helyen, megfelelő mennyiségű ivóvíz minőségű vizet, tisztálkodási eszközt, előírt növényvédelmi elsősegélynyújtó felszerelést biztosítani kell.
(3) A növényvédő szerek kiméréséhez, adagolásához, hígításához, töltéséhez, kezeléséhez a raktárban és a munkavégzés helyén feltűnően megjelölt és biztonságos munkaeszközöket kell használni, amelyeket más célra felhasználni nem szabad. Külön kell kezelni a gyomirtó szerek kiméréséhez használatos eszközöket. Raktárban a biztonságos anyagmozgatás eszközeiről is gondoskodni kell.
(4) A növényvédő szeres munkavégzés gépeit és eszközeit az üzemeltetési dokumentációban vagy a technológiai utasításban leírtak szerint kell az üzemeltetéshez, a javításhoz és a tároláshoz előkészíteni.

Csávázás, gázosítás, csalétek alkalmazása

28. § (1) A csávázott termény egyértelmű megkülönböztetése érdekében csávázásra olyan növényvédő szer használható - önállóan vagy adalékkal -, amely a kezelt terményt jól megkülönböztethető színnel, maradandó módon megfesti.
(2) A csávázást lakóépülettől, állat-, vízjárta helytől, kutaktól, álló- és folyóvizektől, emberi táplálkozásra, állatok takarmányozására szolgáló növényzettől biztonságos távolságban, a felszín alatti vizek és földtani közeg védelmére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével kell végezni. Élelmiszer, emberi fogyasztásra vagy takarmányozásra használt termék tárolására szolgáló tárolóban csávázást végezni tilos.
(3) Zárt térben végzett csávázáskor megfelelő szellőztetést kell alkalmazni.
(4) Csávázott termény tárolására, szállítására külön erre a célra szolgáló és a csávázásra utaló, feltűnően megjelölt csomagolást kell használni, amelyet más célra felhasználni tilos.
(5) Csávázott terményt, csávázási hulladékot élelmezési, takarmányozási célra felhasználni tilos.
29. § (1) A csávázott terményt - az elcserélés, elkeveredés és szabálytalan felhasználás megakadályozására - zárt raktárban kell tárolni, más anyagoktól elkülönítve. Élelmiszer, illetve takarmányozási célú terménnyel közös helyiségben a csávázott terményt tárolni nem szabad.
(2) Csávázott termény raktárhelyiségeit egyéb termény, takarmány tárolására - külön előírás hiányában - csak nedves felseprést követő lúgos vagy mosószeres vizes felmosás után szabad használni. A mosószeres vizet a 39. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell kezelni.
(3) A csomagolóeszközön, ömlesztett tárolás esetén a prizmára a „Vigyázat! Mérgező csávázó szerrel kezelve” feliratot kell feltüntetni.
(4) A csávázott termény csomagolóeszközének kezelésére a növényvédő szer csomagolóeszközének kezelésére vonatkozó előírások irányadóak.
(5) Csávázott termény - engedélyezett ártalmatlanítási technológia hiányában - kizárólag vetésre és kártevők elleni csalétek készítésére használható fel.
30. § (1) A csalétek kihelyezési szándékot az engedélyokiratban meghatározottak szerint kell bejelenteni. A károsítóirtás helyén a mérgező csalétket úgy kell elhelyezni, hogy gyermek, illetéktelen felnőtt, haszonállat ne férhessen hozzá.
(2) A növényvédő szeres gázosítást kamrában, helyiségben, silóban, szállító járműben, illetve a szabadban szigetelő ponyva alatt, kizárólag egészségügyi gázmesteri vizsgával rendelkező személy végezhet a külön jogszabályban foglalt előírások szerint.

Növényvédő szerek légi kijuttatása

31. § (1) A mezőgazdasági és erdőgazdasági növényvédelmi tevékenység végzésére alkalmas zártkabinú, merevszárnyú repülőgéppel vagy helikopterrel (a továbbiakban: légijármű) csak az e célra engedélyezett növényvédő szerrel lehet növényvédelmi munkát végezni. Az engedélyokirattal a munkavégzés megrendelőjének kell rendelkeznie. Amennyiben az engedélyokirat tartalmazza az ajánlott légijármű típusát, valamint a kijuttatás speciális körülményeit, ettől a kijuttatásnál nem lehet eltérni.
(2) A légi növényvédelmet a légijárművel végzett növényvédelmi munkavégzés megrendelője által megbízott - a növényvédő szer engedélyokiratában meghatározott forgalmi kategóriának megfelelő képesítéssel rendelkező - szakirányítónak kell irányítania.
32. § (1) A szakirányító köteles a légijármű vezetőjének a munka megkezdése előtt átadni, illetve bemutatni:
a) az írásba foglalt munkamegrendelést, a felhasználásra kerülő növényvédő szer engedélyét a helyi viszonyokhoz igazodó felhasználási utasítással,
b) a kezelésre kijelölt területet, a környező településeket, a kezelés szempontjából érzékeny növénykultúrákat, az állattartó telepeket, a védett természeti területeket, a külön jogszabályban a felszín alatti vizek védelme szempontjából meghatározott érzékeny területeket, a személy- és teherszállító útvonalakat, légvezetékeket és kiemelkedő tereptárgyakat feltűnő színnel megjelölt térkép másolatát,
c) a méhek védelmében a Tv. 45. §-ának (3) bekezdése szerinti bejelentés igazolását.
(2) A szakirányító köteles a munka megkezdésétől annak befejezéséig a helyszínen tartózkodni
a) a légijárművel a kezelésre kijelölt terület feletti kijuttatási, valamint a táblavégi fordulók és rárepülések (a továbbiakban: munkarepülés), és
b) a zárt állapotban lévő feltöltött vagy üres növényvédő szer tartállyal, repülőtérről repülőtérre vagy a munkavégzés helyére való, illetve az onnan visszatérő légi manőver (a továbbiakban: átrepülés)
ideje alatt.
(3) A szakirányító felelős a felhasználásra engedélyezett növényvédő szer átmeneti tárolásáért, az engedélynek megfelelő előkészítéséért, a munkavédelemre vonatkozó biztonsági előírások és a visszamaradt veszélyes hulladék ártalmatlanítására vonatkozó külön jogszabályban foglalt előírások betartásáért, valamint az (1) bekezdésében foglaltakért.
(4) A meteorológiai körülmények, illetve a munkaminőség egyenletességének változása vagy egyéb azonosított veszélyhelyzet váratlan fellépése esetén a szakirányító a munkavégzést módosíthatja, felfüggesztheti vagy leállíthatja, amelyet a növényvédelmi munkavégzésről vezetett naplóba be kell jegyezni. A szakirányító felelőssége a légijármű vezetőjének szabálytalan munkavégzésével okozott károkra nem terjed ki.
33. § (1) A légijármű üzembentartója köteles
a) a légijármű növényvédő szer kijuttató berendezését, felszerelését, tartozékát műszakilag kifogástalan állapotban tartani, különös tekintettel a munkaszélességre jellemző keresztirányú szórásegyenletességre, valamint zárt állapotban az elfolyás- és csöpögésmentes növényvédő szer szállítást lehetővé tevő berendezések állapotára,
b) telephelyét a mindenkori munkavégzés helye szerint illetékes Szolgálatnak bejelenteni.
(2) A légijármű vezetőjének rendelkeznie kell az előírt egyéni védőeszközökkel. A légijármű vezetője felelős az átrepülés és a munkarepülés, továbbá a növényvédő szer kijuttatás-technikai szabályainak, valamint a megrendelő, illetve a szakirányító utasításainak betartásáért.
(3) A növényvédő szerrel kezelhető legkisebb területet a légijármű vezetőjének a biztonsági szempontok figyelembevételével úgy kell megállapítania, hogy a növényvédő szer ne kerülhessen a kezelt területtel szomszédos területekre.
(4) A légijármű vezetője vagy az általa megbízott személy köteles a kezelt tábla 5 km-es körzetén belül az időjárási körülményeket (hőmérséklet, szélirány, szélsebesség, páratartalom, felhőzet stb.) az erre rendszeresített naplóba bejegyezni. Az adatok valódiságát a megrendelő vagy a szakirányító és a légijármű vezetője aláírásával igazolja. A légijármű üzembentartója a naplót 5 évig köteles megőrizni.
34. § (1) Átrepülést vagy munkarepülést tilos növényvédő szerrel töltött tartállyal lakott terület, állattartó hely, élővíz, illetve vízkiviteli mű fölött végezni.
(2) Növényvédelmi munkavégzéshez a repülőteret úgy kell kijelölni, hogy az átrepülés lehetőség szerint ne érintsen védett természeti területet, valamint külön jogszabályban meghatározott különleges rendeltetésű vadászterületet. Ha ez nem valósítható meg, az átrepüléshez az illetékes természetvédelmi, illetve vadászati hatóság hozzájárulását kell beszerezni.
(3) Védett természeti területen munkarepülés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.
35. § (1) A munkarepülés során LV kategóriájú növényvédő szert legfeljebb 4 m/sec szélsebesség mellett, ULV kategóriájú növényvédő szert legfeljebb 2 m/sec szélsebesség mellett lehet kijuttatni.
(2) 25 C fölötti hőmérsékletnél, valamint 65% relatív páratartalom alatt történő növényvédő szer kijuttatásról a szakirányító dönt.
(3) Tilos növényvédő szer kijuttatást végezni fordított léghőmérsékleti állapot (inverziós jelenség) esetén.
36. § (1) Növényvédő szert az emberi és állati egészség, valamint a természet és a vízbázisok védelme érdekében csak a meghatározott biztonsági sávok betartásával lehet légijárművel kijuttatni.
(2) Az államhatár, a lakott terület, az állattartó hely, az állatok folyamatos etetésére szolgáló rét, legelő, zöldtakarmány termesztő hely, valamint a növényvédő szerre érzékeny növénykultúrák védelme érdekében a kezelés helyétől számított biztonsági sávok szélessége:
a) szélcsendben 1000 m,
b) ha a szél a felsorolt helyek felé fúj 2000 m,
c) ha a szél a felsorolt helyek felől fúj 500 m.
(3) Belterületek 2500 méteres körzetében a szőlő és gyümölcsösök fakadása után tilos hormonbázisú gyomirtó szert kijuttatni. Szeptember hó 10. napja előtt lombtalanító és lombleszárító, valamint érésgyorsító készítmény kizárólag cseppnehezítő hozzáadásával vagy egyéb, az engedélyben előírt, a permetlé elsodródását meggátoló adalékanyaggal juttatható ki.

Növényvédelmi intézkedés

37. § A növényvédelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályok betartását az illetékes Szolgálat, illetve a települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi. A rendelkezések be nem tartása esetén a Szolgálat, illetve a Tv. 57. §-a szerint a települési önkormányzat jegyzője intézkedést hoz, és a Tv. 60-61. §-a szerint növényvédelmi bírságot szab(hat) ki.

Növényvédő szer minőségének ellenőrzése

38. § (1) A forgalomban lévő növényvédő szerek minőségét, csomagolását a gyártónál, a kiszerelőnél, a forgalmazónál és a felhasználónál rendszeresen ellenőrizni kell. A vizsgálatokat éves program alapján a Szolgálat laboratóriumai végzik.
(2) A vizsgálatokhoz a Szolgálat térítésmentesen mintát vehet.
(3) Minőségi kifogás esetén a Szolgálat meghatározza a további forgalmazás feltételeit, indokolt esetben megtiltja a növényvédő szer forgalmazását vagy felhasználását.
(4) A lejárt szavatosságú növényvédő szerek vizsgálatát a Tv. 29. §-ában foglaltak szerint kell elvégezni.
(5) A vizsgálatokhoz az engedélyesnek analitikailag tiszta hatóanyag mintát kell biztosítania a Szolgálat igénybejelentése alapján.
(6) Az ellenőrzés és a vizsgálat kérelemre is lefolytatható, amelyért a külön jogszabályban foglalt díjat kell fizetni. A vizsgálati eredmény kizárólag az átadott mintára vonatkozik, ha a mintát nem az ellenőrző hatóság vette.

Hulladékkezelés

39. § (1) A veszélyes hulladékra vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni
a) a forgalomba hozatalra, felhasználásra nem engedélyezett növényvédő szer,
b) a felhasználásra alkalmatlannak minősített, lejárt szavatosságú növényvédő szer,
c) az azonosíthatatlanul összekeveredett növényvédő szer,
d) az ÁNTSZ illetékes megyei intézete által - szükség esetén a környezetvédelmi hatóság véleménye alapján szennyeződéstől nem mentesíthetőnek minősített védőeszköz, munkaeszköz, növényvédő szer raktár, tároló elbontása során szennyeződhetett bontásanyag, illetve föld, növény, növényi termék, fel nem használható csávázott vetőmag,
e) kiömlött növényvédő szer felitatására, összegyűjtésére használt anyag kezelésére.
(2) A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközök hulladékának kezelésére külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A növényvédő szer maradékot tartalmazó, a növényvédelmi technológiai folyamatban nem használható mosó-, öblítő-, tisztító vizet, a használhatatlanná vált permetlevet, csávázólevet, hidrokultúrás termesztésből kikerülő és egyéb használhatatlan növényvédő szer hígításokat növényvédő szeres szennyvíznek kell tekinteni, amelyet a növényvédő szer engedélyokiratában előírtak, illetve a szennyvizek biztonságos kezelésére vonatkozó, külön jogszabályban foglaltak szerint kell kezelni.

Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a rendelet - a 21. és a 22. § kivételével - 2001. február 1-jén lép hatályba. A 21. és a 22. §-t 2003. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) A 2003. január 1-je előtt forgalomba hozatalra engedélyezett növényvédelmi gépek típusminősítésére vonatkozó kérelmet 2003. június 30-ig kell benyújtani. A típusminősítéssel nem rendelkező növényvédelmi gépek 2004. január 1-jéig forgalmazhatóak.
(3) Az 1999. február 1-jét megelőzően vásárolt, 100 dm3-nél nagyobb tartállyal felszerelt permetezőgépek felülvizsgálatát 2003. június 30-ig kell kérelmezni.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 5/1988. (IV. 26.) MÉM rendelet 3. §-a, 43-44/A. §-a, 45. §-ának (1)-(3) bekezdése, 53-61. §-a, 65-69. §-a, 71. §-ának (1)-(3) bekezdése, 72. §-a, 12., 13., 15. és 16. számú melléklete, továbbá a módosításáról szóló 9/1993. (I. 30.) FM rendelet 5-7. §-a, 9-13. §-a, 2. és 4. számú melléklete, 39/1995. (XI. 16.) FM rendelet, 5/1996. (II. 7.) FM rendelet és 28/1997. (IV. 25.) FM rendelet 8. §-a, 10-11. §-a, valamint a légijárművel végzett növényvédelemről szóló 7/1992. (II. 25.) FM rendelet 2. §-ának (1)-(3) bekezdése és 4-12. §-a.
41. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban részben összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanács 91/414/EGK irányelvével a növényvédő szerek forgalomba hozataláról.