5/2001. (III. 13.) IM rendelet

a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 13. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában (a továbbiakban: OIT Hivatala) foglalkoztatott igazságügyi tisztviselőre, ügykezelőre és fizikai alkalmazottra (a továbbiakban: igazságügyi alkalmazott) terjed ki.
(2) A megyei bírósági végrehajtó, a megyei bírósági végrehajtó-helyettes, a megyei bírósági végrehajtójelölt, a helyi bíróságnál, illetőleg a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló végrehajtási ügyintéző munkaköréről és képesítési követelményéről, valamint vizsgájáról külön jogszabály rendelkezik.
2. § (1) A kinevezéskor a munkáltatói jogkör gyakorlója az igazságügyi alkalmazottal írásban közli az igazságügyi alkalmazott munkakörének a munkavégzés jellegére utaló elnevezését és a munkakör ellátásához szükséges képesítési feltételeket, ideértve a bírósági munka sajátos ismereteiről is számot adó ügyviteli vizsga letételének a kötelezettségét.
(2) Az igazságügyi alkalmazottak munkakörének elnevezését és a munkakör ellátásához szükséges képesítési feltételeket az 1. számú melléklet tartalmazza.
(3) Igazságügyi szolgálati viszony a (4) bekezdésben foglaltaktól eltekintve csak olyan személlyel létesíthető, aki a munkaköre ellátásához szükséges iskolai végzettséggel, szakirányú képesítéssel vagy szakismerettel rendelkezik.
(4) A kinevezési (munkáltatói) jogkör gyakorlója a képesítés megszerzésére, kivételesen indokolt esetben - határidő megjelölésével, de legfeljebb 3 évre - halasztást engedélyezhet.
3. § Az OIT elnöke felmentést adhat a képesítési feltételek teljesítése alól
a) a megyei bíróság gazdasági hivatal vezetőjének, helyettesének, valamint az érvényesítést végző igazságügyi alkalmazottnak, amennyiben középiskolai végzettséggel és költségvetési szervnél szerzett 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) a belső ellenőr és a függetlenített belső ellenőr tekintetében szakmai gyakorlatra, elismertségre való figyelemmel.
4. § (1) Az igazságügyi tisztviselő és ügykezelő az 1. számú mellékletben megjelölt munkakörökben köteles az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tenni.
(2) Az ügyviteli vizsgát a kinevezéstől számított 2 éven belül kell letenni.
(3) A kinevezési (munkáltatói) jogkör gyakorlója az ügyviteli vizsga letétele alól kivételesen indokolt esetben - határidő megjelölésével, de legfeljebb 1 évre - halasztást engedélyezhet.
(4) Az ügyviteli vizsga letétele alól felmentést kap az, aki jogi szakvizsgát, vagy a köztisztviselőkről szóló jogszabályok szerint ügykezelői vagy közigazgatási alapvizsgát, illetve közigazgatási szakvizsgát tett.
5. § (1) Az igazságügyi tisztviselő és ügykezelő szakmai oktatásban vesz részt. A szakmai oktatás célja, hogy a résztvevő megismerje az igazságszolgáltatásra vonatkozó fontosabb jogszabályokat, és elsajátítsa az ügyvitel szabályait, továbbá a munkakörével kapcsolatos egyéb szükséges tudnivalókat, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja. Az oktatást úgy kell megszervezni, hogy az igazságügyi alkalmazott a vizsgakötelezettségének határidőben eleget tehessen.
(2) Az ügyviteli vizsgára készülők a szükséges ismereteket tanfolyam keretében vagy egyéni tanulás útján sajátítják el.
(3) Tanfolyamot vagy konzultációt kell szervezni a Legfelsőbb Bíróságon, a Fővárosi Bíróságon és a megyei bíróságokon (a továbbiakban együtt: megyei bíróság), az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában, valamint azon a helyi bíróságon és munkaügyi bíróságon, ahol az ügyviteli vizsgára kötelezettek száma legalább az öt főt eléri, vagy a konzultációt a megyei bíróság elnöke szükségesnek tartja.
6. § (1) A bírósági tisztviselőnek és ügykezelőnek az ügyviteli vizsgára a Legfelsőbb Bíróság elnökénél, illetve a megyei bíróság elnökénél - a beosztása és szolgálati helye feltüntetésével - írásban kell jelentkeznie. Az OIT Hivatalában dolgozó igazságügyi alkalmazottnak az OIT Hivatalának vezetőjénél kell az ügyviteli vizsgára írásban jelentkeznie. A vizsga helyét és időpontját a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a megyei bíróság elnöke, illetve az OIT Hivatalának vezetője állapítja meg, és arról a vizsga időpontja előtt legalább 15 nappal a jelentkezőt írásban értesíti.
(2) Ügyviteli vizsgabizottságot kell alakítani a Legfelsőbb Bíróságon, minden megyei bíróságon és az OIT Hivatalában. A vizsgabizottságok számát a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a megyei bíróság elnöke, illetve az OIT Hivatalának vezetője határozza meg.
(3) Az ügyviteli vizsgabizottság elnökét a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a megyei bíróság elnöke, illetve az OIT Hivatalának vezetője ötéves időtartamra nevezi ki a bírák közül. A vizsgabizottság tagjait a vizsgabizottsági elnök kinevezésére jogosult nevezi ki a bírák és a legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkező igazságügyi alkalmazottak közül.
(4) Az ügyviteli vizsgát háromtagú bizottság előtt kell letenni.
7. § (1) Az ügyviteli vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A felsőfokú iskolai végzettségű tisztségviselőnek az ügyviteli vizsgája írásbeli részt nem tartalmaz.
(2) Az írásbeli vizsga tárgyai és követelményei:
a) helyesírás, fogalmazás (egyszerű végzés, megkeresés szerkesztése), továbbá a munkakörtől függően,
b) másolás gépírással (számítógépen) 10 percen át, percenként 70 szótagos sebességgel, 5%-os hibatűréssel, vagy
c) leírás diktálásra 10 percen át, percenként 90 szótagos sebességgel, 5%-os hibatűréssel, vagy magnetofonszalagról való leírás 10 percen át, 90 szótagos sebességgel, 5%-os hibatűréssel, vagy
d) számítógép, szövegszerkesztő kezelése, adatlapkitöltés, adatkezelés, nyilvántartás.
(3) A szóbeli vizsga tárgyai:
a) az igazságügyi szervezet és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyának, továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló rendelkezéseknek a főbb szabályai,
b) jogi alapismeretek: a polgári peres és nemperes, valamint a büntetőeljárás ügyvitel szempontjából fontos szabályai,
c) a bírósági ügyvitel szabályai,
d) büntető- és polgári ügyben jegyzőkönyvszerkesztés,
e) a kézbesítés szabályai,
f) a bírósági eljárás illetékszabályai,
g) a bírósági gazdasági ügyek intézésének fontosabb szabályai,
h) statisztikai alapismeretek,
i) a titokvédelmi szabályzat ismerete.
(4) A felsőfokú végzettségű tisztviselők munkakörüknek megfelelően a (3) bekezdés a) pontjában írt követelményeken túl megfelelő ügyviteli ismeretekről, illetve ennek keretében a szükséges számítógépes ismeretekről, továbbá a kinevező által a (3) bekezdés b)-i) pontjaiban felsoroltak közül az adott munkakör jellegéhez igazodóan meghatározott egy vagy több témakörből kötelesek vizsgát tenni. Jogi végzettségű tisztviselők esetében a vizsga a munkakörnek megfelelő ügyviteli szabályokat és számítógépes ismereteket tartalmazza.
(5) Az OIT Hivatalában foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottaknak a szóbeli vizsgán az OIT és Hivatala működésére vonatkozó jogszabályok, szabályzatok ismeretéről is számot kell adniuk, egyebekben a (4) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
8. § (1) Az írásbeli vizsgát a vizsgabizottság vagy kiküldött tagjának jelenlétében kell letenni.
(2) Az írásbeli vizsga eredményét a vizsgabizottság értékeli, és a szóbeli vizsga letételére csak azt bocsátja, aki az írásbeli vizsga követelményeinek megfelelt.
(3) A szóbeli vizsgán a vizsgabizottságnak arról kell meggyőződnie, hogy a vizsgázó elsajátította-e az irányadó szabályokat, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja-e.
9. § (1) Az eredményes vizsgáról a vizsgabizottság a 2. számú melléklet szerinti bizonyítványt állítja ki. A vizsgázó felkészültségéhez igazodóan a vizsga „megfelelt”, „jó” vagy „kitűnő”, illetve „nem felelt meg” eredménnyel minősíthető.
(2) Ha a bizottság a vizsgázó felkészültségét nem találja megfelelőnek, a vizsga megismétlésére utasítja, és meghatározza azt a legrövidebb időt - legfeljebb 2 hónapot -, amelynek letelte után a vizsgázó újabb vizsgára jelentkezhet.
(3) Az írásbeli vizsgát többször is meg lehet ismételni. A szóbeli vizsga ismétlésére a vizsgázót csak egyszer lehet utasítani.
10. § (1) A bizottság az írásbeli és szóbeli vizsgáról valamennyi vizsgázó eredményét feltüntető jegyzőkönyvet készít. A bizottság a megyei bíróságon lefolytatott vizsgák eredményéről a vizsgázó szolgálati helye szerint illetékes bírósági elnököt is értesíti.
(2) A vizsga iratanyagát a Legfelsőbb Bíróság elnöki, illetve a megyei bíróság elnöki iratai, valamint az OIT Hivatalának vezetői iratai között kell őrizni, a vizsga eredményét a dolgozó személyi anyagába be kell jegyezni.
11. § (1) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, a megyei bíróság elnöke, illetve az OIT Hivatalának vezetője előírhatja, hogy az igazságügyi tisztviselő és az ügykezelő a munkaköre ellátásához szükséges, sajátos ismereteket nyújtó továbbképzésen vegyen részt, és a szerzett ismeretekről számoljon be, vagy csatolja a továbbképzésen való részvételről kiállított okiratot.
(2) A továbbképzésről és a beszámolásról a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a megyei bíróság elnöke, illetve az OIT Hivatalának vezetője gondoskodik. A továbbképzésről és a beszámolásról a megyei bíróság elnöke értesíti az igazságügyi alkalmazott szolgálati helye szerinti bíróság elnökét.
(3) A továbbképzésre és a beszámolóra az ügyviteli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni a következő eltérésekkel:
a) a beszámoló szóban történik 3 tagú bizottság előtt,
b) a szóbeli beszámolón a munkakör ellátásához szükséges sajátos ismeretekből kell számot adni,
c) a bizottságban való részvételre a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a megyei bíróság elnöke, illetve az OIT Hivatalának vezetője esetenként kéri fel a sajátos ismeretekkel rendelkező bírákat, igazságügyi tisztviselőket vagy más szakembereket,
d) a sikeres beszámolóról a 3. számú melléklet szerinti bizonyítványt kell kiállítani, amelyben a beszámoló sikeres tényét kell feltüntetni. A bizonyítvány egy példányát az igazságügyi tisztviselőnek vagy ügykezelőnek át kell adni, egy példányát, a Legfelsőbb Bíróság elnöki iratai, a megyei bíróság elnöki iratai, illetve az OIT Hivatalának vezetői iratai között kell őrizni.
12. § A Legfelsőbb Bíróság elnöke, a megyei bíróság elnöke, illetve az OIT Hivatalának vezetője előírhatja, hogy a fizikai alkalmazott a munkakörének megfelelő képzésen vagy továbbképzésen vegyen részt.
13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a bírósági dolgozók munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 2/1995. (I. 18.) IM rendelet, továbbá a bírósági dolgozók munkakörének és képesítési feltételeinek meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 2/1995. (I. 18.) IM rendelet módosításáról szóló 5/1996. (VII. 10.) IM rendelet. E rendelet nem érinti a korábbi jogszabályok alapján megszerzett képesítéseket, letett ügyviteli vizsgákat és a kapott halasztások, illetve felmentések hatályát.
(3) Az ügyviteli vizsgabizottság elnökeinek és tagjainak a bírósági dolgozók munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 2/1995. (I. 18.) IM rendelet alapján a megyei bíróság elnöke által e rendelet hatálybalépése előtt történt kinevezése - a kinevezés időtartamára - hatályban marad.