5/2001. (II. 6.) KöViM rendelet

a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeiről

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 53. §-ának (6) bekezdésében és a 74. §-ának l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya a szakszolgálati engedélyhez kötött szakszolgálatok ellátására és az ahhoz szükséges képesítések, valamint jogosítások megszerzésére terjed ki.
(2) A polgári repülésben szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységet, munkakört és az ilyen munkakörbe tartozó feladatot (a továbbiakban együtt: szakszolgálat) az láthat el, akit arra a légi jármű üzemben tartója, tulajdonosa, a repülőtér üzemben tartója vagy a légiforgalmi szolgálatot ellátó szervezet vezetője feljogosított. Szakszolgálat ellátására olyan személy jelölhető ki, akinek szakszolgálati engedélye van.
(3) Kiképzés alatt álló személy szakszolgálatot a szolgálat ellátására képesített, szakszolgálati engedéllyel rendelkező, erre kijelölt személy felügyelete mellett láthat el.
2. § (1) Szakszolgálati engedélyhez kötött szakszolgálatok:
a) a hajózó személyzetnél a légi jármű-vezető, a navigátor, a fedélzeti mérnök (szerelő), a légiutas-kísérő;
b) az ejtőernyősöknél az ejtőernyős oktató, az ejtőernyős beugró;
c) a földi személyzetnél a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató, a repülés üzemi tiszt, a légijármű-szerelő.
(2) A szakszolgálati engedélyek fajtáit és a kiadásukhoz szükséges feltételeket e rendelet mellékletei az alábbiak szerint határozzák meg:
a) 1. számú melléklet: A szakszolgálati engedélyek megnevezése
b) 2. számú melléklet: A szakszolgálati engedély szakmai alkalmasságának érvényessége
c) 3. számú melléklet: Általános előírások a légijármű-pilóta, a közforgalmon kívüli repülésvezető szakszolgálati engedélyére, az oktatói jogosításra, új légijárműtípus üzembe állítása esetén rádió-távbeszélő kezelői jogosítás
d) 4. számú melléklet: Növendék Pilóta Szakszolgálati Engedély, Magánpilóta Szakszolgálati Engedély és ezen engedélyekhez adható jogosítások
e) 5. számú melléklet: Kereskedelmi Pilóta Szakszolgálati Engedély (CPL), Magyar Kereskedelmi Pilóta Szakszolgálati Engedély (HCPL)
f) 6. számú melléklet: Közforgalmi Pilóta Szakszolgálati Engedély (ATPL) és az engedélyhez adható jogosítások
g) 7. számú melléklet: Ejtőernyős oktató szakszolgálati engedély, ejtőernyő beugrói jogosítás
h) 8. számú melléklet: Légi jármű hajózó személyzeti tagok szakszolgálati engedélye
i) 9. számú melléklet: Követelmények más állam által kibocsátott kereskedelmi és közforgalmi szakszolgálati engedélyek érvényesítéséhez
j) 10. számú melléklet: Földi szakszemélyzetek szakszolgálati engedély
k) 11. számú melléklet: Szakszolgálati engedélyek tartalma és formája

A szakszolgálati engedély

3. § A szakszolgálati engedély - a benne foglalt bejegyzéseknek megfelelően - a légijárműtípus és szaktevékenység szerint megjelölt szakszolgálat ellátására jogosít, és az egészségügyi (orvosi), valamint a szakmai alkalmasságra megállapított határidőig, illetve visszavonásig érvényes.
4. § (1) A szakszolgálati engedély alapján:
a) hajózó szakszolgálat magyar lajstromba vett légi járművön a Magyar Köztársaság területén (légterében) vagy területén (légterén) kívül (a továbbiakban: belföldön, illetőleg külföldön) látható el;
b) hajózó szakszolgálat más állam lajstromába vett légi járművön belföldön, illetve külföldön abban az esetben látható el, ha ezt a lajstromozó állam megengedi;
c) ejtőernyős ugrás belföldön, illetve külföldön végezhető;
d) légiforgalmi irányítás belföldön, egyéb földi szakszolgálat (légi járművek földi ellenőrzése, vizsgálata, karbantartása) belföldön és a magyar légi járművek tekintetében külföldön látható el.
(2) Hajózó szakszolgálat belföldön más állam hatósága által kiállított hajózó szakszolgálati engedély alapján - a 13. §-ban foglaltak kivételével - kizárólag ugyanennek az államnak a lajstromába felvett légi járművön látható el.
5. § (1) A szakszolgálati engedély alapján a jogosult (a továbbiakban: engedélyes) köteles:
a) a szakszolgálati engedély kibocsátását követően az érvényesség folyamatos megtartásához szükséges feltételeket teljesíteni;
b) a hajózó szakszolgálatot teljesítő személy repülési naplót vezetni és azt a szakszolgálati tevékenysége során magánál tartani.
(2) A repülési naplónak tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) típusátképzést, az elméleti és gyakorlati oktatás óra számát, az elméleti és gyakorlati vizsgákat;
b) a végrehajtott repülések adatait (időpont, légijárműtípus, lajstromjel, feladat, felszállások száma, műszeres megközelítések száma, nappali és éjszakai repülési idő, havi és éves összesítés);
c) ejtőernyős ugró esetében az ugrásszámot, feltüntetve az ejtőernyős ugrás során használt ejtőernyő típusát, a zuhanási időt, ugrásvezető esetében az általa vezetett ugratások számát.
(3) A repülési napló formáját a légiközlekedési hatóság állapítja meg.
(4) Munkaviszony keretében végzett szakszolgálati tevékenység ellátásához szükséges feltételeket a munkáltató köteles biztosítani.
6. § (1) A szakszolgálati engedélyt - a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványainak és ajánlott eljárásainak figyelembevételével - a 9. számú mellékletben meghatározott tartalommal, magyar és angol nyelvű nyomtatott szöveggel a légiközlekedési hatóság adja ki.
(2) A szakszolgálati engedély két példányban készül. A szakszolgálati engedély első példánya az engedélyes tulajdonát képezi, másra nem ruházható át. Az engedélyes a szakszolgálati tevékenysége során köteles azt magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra bemutatni.
(3) A szakszolgálati engedély másodpéldányát a légiközlekedési hatóság közhiteles nyilvántartásba veszi és tárolja.
(4) A szakszolgálati engedélybe bejegyzést csak a légiközlekedési hatóság tehet.
(5) Szakszolgálati engedély tizennyolc év alatti személy részére történt kiadásáról a törvényes képviselőt értesíteni kell.
(6) Az elveszített, megsemmisült vagy megrongálódott szakszolgálati engedélyt a légiközlekedési hatóság érvénytelenné nyilvánítja és kérelemre pótolja.

A szakszolgálati engedély kiadásának és visszavonásának szabályai

7. § (1) Szakszolgálati engedélyt az a magyar, illetőleg - a 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet 23. §-ának (2) bekezdésében, valamint az e rendelet 13. §-ában foglaltak figyelembevételével - az a külföldi állampolgár kaphat, aki
a) a szakszolgálatra - légijárműtípus és szaktevékenység szerint - meghatározott életkort betöltötte;
b) a szakszolgálatra egészségügyi (fizikai és pszichikai) és közbiztonsági szempontból alkalmas;
c) a szakszolgálatra - légijárműtípus és szaktevékenység alapján - e rendeletben meghatározott szakmai követelményeknek megfelel;
d) a légiközlekedési hatóság által - a nemzetközi követelményekkel összhangban - meghatározott sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát tett.
(2) Külföldi állampolgár részére kiállított szakszolgálati engedély nem mentesít a munkavállalásra vonatkozó szabályok betartása alól.
(3) Közbiztonsági szempontból szakszolgálatra alkalmatlannak kell tekinteni azt,
a) akit a bíróság jogerősen szabadságvesztésre ítélt, a Büntető Törvénykönyvben meghatározott mentesítés beálltáig;
b) akit a bíróság a szakszolgálati engedélyhez kötött járművezetéstől vagy foglalkozástól eltiltott, az ítéletben meghatározott ideig;
c) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést vagy az alkoholistákkal szemben alkalmazott kényszergyógyítást rendelt el, a kezelés eredményes befejezését követő egy évig;
d) akivel szemben a légiközlekedés veszélyeztetése, légi jármű ittas vezetése, kábítószerrel való visszaélés, légi jármű tiltott átengedése vagy szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységgel összefüggő bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős lezárásáig.
(4) A szakszemélyzet tagjainak egészségügyi alkalmassági követelményeit külön jogszabály állapítja meg.
8. § (1) A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedélyt vagy az engedélyben meghatározott egyes szaktevékenységre vonatkozó jogosítást visszavonja, ha
a) az engedélyes a szakszolgálat ellátására egészségügyi szempontból alkalmatlanná válik, az alkalmatlanság időtartamára;
b) a közbiztonsági alkalmasságot kizáró okok valamelyikének fennállása esetén, az alkalmatlanság időtartamára;
c) az engedélyes ellen a légi jármű ittas vezetése, légi jármű engedély nélküli vezetése, légi járművel kapcsolatos szabályok megszegése, légi jármű fedélzetén elkövetett szabálysértés, valamint a légiközlekedés biztonságát szolgáló szabályok megszegése miatt szabálysértési eljárás indul, a szabálysértési eljárás jogerős befejezéséig;
d) az engedélyes a tevékenység folytatásának szabályait megszegi, egy évig terjedő időtartamra;
e) az engedélyes vagy annak tudtával más személy az engedélyt, illetve az engedélyhez kapcsolódó dokumentumokat meghamisítja, vagy azzal visszaél, egy évtől három évig terjedő időtartamra;
f) az engedélyes a szakszolgálatot egy éven keresztül nem látja el, az újabb elméleti és gyakorlati vizsga sikeres letételéig.
(2) A szakszolgálati engedély
a) három hónapnál hosszabb időtartamú visszavonás esetében a gyakorlati,
b) egy évnél hosszabb időtartamú visszavonás esetében az elméleti és a gyakorlati vizsga sikeres letétele után adható ki újból.
9. § (1) Amennyiben a légiközlekedési hatóság eljárása (pl. hatósági ellenőrzés) során megállapítja, hogy az engedélyes a tevékenysége során a légiközlekedési szabályokat súlyosan megszegi és azzal a légiközlekedés biztonságát sérti, vagy veszélyezteti, azonnali intézkedésként a szakszolgálati engedélyt felfüggesztheti és az engedélyt elveheti.
(2) A légiközlekedési hatóság az elvételről átvételi elismervényt állít ki. A légiközlekedési hatóság a szakszolgálati engedély visszavonásáról 10 munkanapon belül dönt.
(3) A szakszolgálati engedély visszavonásáról a légiközlekedési hatóság értesíti a katonai légügyi hatóságot.

A vizsga

10. § (1) A szakszolgálati engedély megszerzéséhez, kiterjesztéséhez és érvényesség meghosszabbításához szükséges elméleti és gyakorlati vizsgáztatását a légiközlekedési hatóság végzi.
(2) A légiközlekedési hatóság szakszemélyzetének - a munkakör ellátásához szükséges szakszolgálati engedély esetén - vizsgáztatására felettes szerve intézkedik.
(3) A légiközlekedési hatóság által végzett elméleti és gyakorlati szakszolgálati vizsgáztatáshoz a vizsgabizottságot a hatóság vezetője jelöli ki a légiközlekedési hatóság tagjaiból, valamint a légiközlekedési hatóság által vizsgáztatásra felhatalmazott személyekből.
(4) A gyakorlati vizsgára az a pályázó bocsátható, aki az elméleti vizsga anyagából sikeres vizsgát tett.
(5) A légiközlekedési hatóság a vizsgáztatás rendjéről készített, a légügyi főigazgató által jóváhagyott vizsgaszabályzatot a Közlekedési és Vízügyi Értesítőben közzéteszi.
11. § (1) Az elméleti és gyakorlati vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni két példányban. Az első példányt a légiközlekedési hatóság megőrzi.
(2) A szakszolgálati engedélyt megszerző, meghosszabbító és jogosító elméleti és gyakorlati vizsgák értékelésénél „megfelelt” vagy „nem felelt meg” értékelést kell alkalmazni.
(3) A sikeres elméleti és gyakorlati vizsgához a vizsgázónak a vizsga tantárgyaiból, illetőleg a gyakorlati vizsga feladataiból „megfelelt” értékelést kell elérni.
(4) Ha a vizsgázó az elméleti vagy gyakorlati vizsga során valamelyik tantárgyból vagy gyakorlati elemből „nem felelt meg” értékelést ér el, pótvizsgára kell utalni. Pótvizsgázni abból (azokból) a tantárgyból (gyakorlati elemből) kell, amelyből sikertelenül vizsgázott. Ha a vizsgázó három vagy több tantárgyból „nem felelt meg” értékelést kap, a teljes vizsgát meg kell ismételni. Teljes vizsgát kell tenni az esetben is, amennyiben az engedélyes a szakmai érvényesség lejárta után 12 hónapon belül nem hosszabbítja meg szakszolgálati engedélyét.
(5) A szakszolgálati engedély megszerzéséhez, kiterjesztéshez, a bonyolult repülési helyzetek felismerését és a kivételi manőverek ismeretét bizonyító egyes vizsgákhoz a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott repülést gyakorló berendezéseket lehet használni. Ha ilyen berendezés nem áll rendelkezésre, valóságos repülési körülmények között csak olyan feladatok hajthatók végre, amelyekre a Légiüzemeltetési Utasítás lehetőséget ad.
(6) A vizsgáztatáshoz szükséges tansegédletet, személyi, technikai, anyagi eszközöket és feltételeket a kiképző szervezet biztosítja.

A szakszolgálati engedély iránti kérelem

12. § (1) A szakszolgálati engedély kiadása, hosszabbítása, kiterjesztése iránti kérelmet a légiközlekedési hatósághoz kell benyújtani, hosszabbítás esetén a lejáratot megelőzően 30 nappal.
(2) Aki szakszolgálati engedély kiadását kéri, köteles az egészségügyi alkalmasságot három hónapnál nem régebbi, az e célra kijelölt egészségügyi szervezet által kiállított igazolással, a közbiztonsági szempontból való alkalmasságot három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolni.
(3) A kiképző szerv igazolja a szakszolgálati engedély kiadásához, kiterjesztéséhez, meghosszabbításához szükséges tanfolyam és kiképzés sikeres elvégzését.
(4) A szakszolgálati engedély érvényességét az egészségügyi alkalmasság megállapítását követően, valamint - amennyiben e rendelet előírja - sikeres szakmai vizsga alapján a légiközlekedési hatóság hosszabbítja meg.
(5) Az érvényes szakszolgálati engedélyt további légijárműtípusra, illetőleg szaktevékenységre a sikeres vizsga alapján a légiközlekedési hatóság terjeszti ki.

Külföldi hatóság által kiadott szakszolgálati engedély

13. § (1) Külföldi szakszolgálati engedély elfogadása:
a) a külföldi szakszolgálati engedéllyel rendelkezőnek a külföldi szakszolgálati engedély elfogadását a légiközlekedési hatóságtól kell kérnie;
b) a légiközlekedési hatóság a külföldi hatóság által kiadott szakszolgálati engedélyt - a nemzetközi szerződésekkel és a külföldi légiközlekedési hatóságokkal kötött megállapodásaival összhangban - magyar szakszolgálati engedély kiadása nélkül az e rendeletben foglalt feltételek teljesítése esetén a magyar szakszolgálati engedéllyel egyenértékűnek fogadhatja el.
(2) Külföldi szakszolgálati engedély honosítása:
a) a légiközlekedési hatóság - kérelemre - külföldi szakszolgálati engedély alapján magyar szakszolgálati engedélyt adhat ki (honosíthat);
b) a légiközlekedési hatóság abban az esetben honosítja a külföldi szakszolgálati engedélyt, ha a külföldi szakszolgálati engedély kiadásának feltételei megfelelnek e rendelet előírásainak;
c) ha e rendelet bármely előírása nem teljesül vagy kétség merül fel a kérelmező alkalmasságával kapcsolatban, abban az esetben az előírás teljesülése után, illetve a légiközlekedési hatóság által előírt különbözeti (elméleti, gyakorlati) vizsga sikeres teljesítése esetén honosítja a légiközlekedési hatóság a külföldi szakszolgálati engedélyt;
d) a légiközlekedési hatóság a honosítás alapján kiadott magyar szakszolgálati engedély érvényességét a külföldi szakszolgálati engedély érvényessége alapján állapítja meg.
(3) A légiközlekedési hatóság a külföldi szakszolgálati engedély elfogadása és a külföldi szakszolgálati engedély honosítása esetén a külföldi szakszolgálati engedéllyel egyenértékűnek tekinti a külföldi hatóság által kiállított helyettesítő okiratot vagy jogosító igazolást.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2001. július 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a polgári repülés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről szóló 12/1983. (VI. 30.) KPM rendelet és a módosítására kiadott, az egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 18/1987. (XII. 30.) KM rendelet 2. §-a.
(2) Az e rendelet 10. számú mellékletének 3.2.1.5. pontjában előírtak 2004. január 1-jén lépnek hatályba.
(3) Az e rendelet hatálybalépéséig kiadott szakszolgálati engedélyek, bejegyzett képesítések és jogosítások a következő légiközlekedési hatósági eljárásig - de legfeljebb 2002. december 31-ig - érvényesek.
(4) A rendelet hatálybalépését megelőzően motoros/helikopterpilóta szakszolgálati engedéllyel, oktatói, mezőgazdasági, vontató, terepvontató, teheremelő jogosítással rendelkező személy részére a meghosszabbítás során - kérelemre - különbözeti vizsga nélkül Magyar Kereskedelmi Pilóta Szakszolgálati Engedélyt az addig bejegyzett jogosítással kell kiadni.
(5) A rendelet hatálybalépését követően Magyar Kereskedelmi Pilóta Szakszolgálati Engedélyhez oktató jogosítás nem adható.
(6) A legalább 15 éves szakmai tapasztalattal (szakszolgálati engedéllyel) rendelkező személy részére a felsőfokú végzettségi követelmény teljesítése alól a légiközlekedési hatóság végleges felmentést adhat.
(7) A szakszolgálati engedély kiadásának díját, továbbá elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott szakszolgálati engedély helyett kiállított új engedély kiadásának díját, valamint a szakszolgálati engedélybe az érvényesség meghosszabbításának vagy további jogosítás bejegyzésének, illetve a visszavont szakszolgálati engedély újbóli kiadásának díját külön jogszabály állapítja meg.
(8) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségek Tanácsának a polgári repülési feladatok ellátására szolgáló szakszolgálati engedélyek kölcsönös elismeréséről szóló 91/670/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.