63/2001. (XII. 23.) KöViM rendelet

a polgári légijárművek típus- és légialkalmasságáról

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 47. §-ának (1) bekezdésében és a 49. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a Magyar Köztársaság területén, légterében működő polgári légijárműre (a továbbiakban: légijármű), valamint az ország határán kívül a légiközlekedésben részt vevő magyar légijárműre terjed ki.
(2) A Magyar Köztársaság területén, légterében közlekedő, a külföldi lajstromban levő légijárműre - az 51. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki a rendelet hatálya.

Típusalkalmassági vizsgálat

2. § (1) Légijármű abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a polgári légiközlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) az elvégzett típusalkalmassági vizsgálat alapján típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(2) A típusalkalmassági bizonyítvány a megfelelő tervek alapján, megfelelő körülmények között gyártott légijárműtípus általános légialkalmasságát, a biztonságos repülésre való alkalmasságát és légiközlekedés biztonsági feltételeinek megfelelését tanúsítja.
3. § (1) A típusalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a légijármű tervezése, gyártása megfelel-e a hazai, illetőleg a nemzetközi előírásoknak, valamint a repülésbiztonsági követelményeknek.
(2) A típusalkalmasság vizsgálatakor a hatóság ellenőrizheti a tervezési módszereket, számítási eljárásokat, a gyártástechnológiát, a gyártáshoz felhasznált anyagok minőségét, a gyártási folyamat minőségbiztosítását, a tervezés, gyártás során elvégzett laboratóriumi és légi kísérleti mérések technológiáját, mérési eredményeit.
(3) A hatóság a típusalkalmassági vizsgálat során - a gyártóval egyeztetve - megállapítja azoknak a gyári vizsgálatoknak a körét és tartalmát, amelyeket részben vagy egészben vizsgálata alapjául elfogad, illetve - szükség esetén - saját földi, laboratóriumi és légi mérései alapján minősíti a vizsgált légijárművet.
4. § (1) A típusalkalmasság megállapítására irányuló eljárás a légijármű gyártója, annak megbízottja, a tulajdonos, az üzemben tartó/karbantartó szervezet kérelmére indul. Amennyiben a légijármű rendelkezik bármely állam által kiállított típusalkalmassági bizonyítvánnyal, a kérelmező köteles annak másolatát a kérelemhez csatolni.
(2) A kérelmező köteles biztosítani a hatósági vizsgálatok elvégzéséhez szükséges feltételeket és eszközöket. A típusalkalmassági bizonyítvány kiadásának műszaki feltételeit külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_1]  tartalmazza.
5. § (1) Típusalkalmassági vizsgálat lefolytatása szükséges minden új légijármű típus beszerzése, első hazai alkalmazása esetén, illetve jelentősen módosított légijárműtípus első alkalmazása előtt.
(2) Jelentős módosításnak minősül az a fejlesztési, átalakítási munka, valamint szerkezeti és elvi módosítás, amely a típusalkalmassági bizonyítványban tett adatok, szerkezeti és funkcionális jellemzők (így különösen: felhasználási kör, repülési tulajdonság, üzemidő, szerkezet, konfiguráció és az üzemben tartási rendszer jellemzői) változását eredményezi.
6. § A hatóság a típusalkalmassági vizsgálatról vizsgálati jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) a légijármű leírását,
b) a vizsgálati programnak megfelelően végrehajtott vizsgálatok és próbák eredményeit, a vizsgálat esetleges elhagyásának okait,
c) a légialkalmassági felülvizsgálatkor végrehajtandó ellenőrzések felsorolását,
d) az üzembeállításra, a kiszolgálásra, a javításra és az üzemidők vezetésére vonatkozó követelményeket,
e) a jóváhagyott műszaki okmányok jegyzékét,
f) a jóváhagyott konfigurációt vagy a konfiguráció változatokat,
g) a típusalkalmassági bizonyítvány kiadására vagy elutasítására vonatkozó javaslatot.
7. § A hatóság a vizsgálat során a gyártó előírásai, valamint saját vizsgálati eredményei alapján határozza meg a légijármű biztonságos üzemeltetésére, üzemben tartására vonatkozó feltételeket.

Típusalkalmassági bizonyítvány

8. § (1) A hatóság a típusvizsgálat lefolytatását követően az alkalmasnak minősített légijármű típusra típusalkalmassági bizonyítványt ad ki. A típusalkalmassági bizonyítvány mintáját az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A típusalkalmassági bizonyítvány az első légialkalmassági bizonyítvánnyal együtt is kiadható.
(3) A típusalkalmassági bizonyítvány visszavonásig érvényes.
(4) A hatóság a típusalkalmassági bizonyítványt azonnali hatállyal visszavonja, ha a típus a biztonságos üzemeltetésre alkalmatlannak bizonyul.
(5) A hatóság a típusalkalmassági bizonyítványt - kérelemre - módosítja, ha a légijármű típus jelentősen módosul.
9. § (1) A típusalkalmassági bizonyítvány elválaszthatatlan része az ahhoz csatolt „Melléklet”, amely tartalmazza a légijármű műszaki leírását, esetleges üzemeltetési korlátozásait, teljesítményadatait, légiüzemeltetési és műszaki ápolási utasítások, valamint az érvényes és a légijárműre vonatkozó üzemi dokumentációk felsorolását.
(2) A típusalkalmassági bizonyítvány kiadásakor a hatóság meghatározhatja az adott légijárműtípusból a későbbiek során alkalmazásra kerülő légijárműveken végrehajtandó változtatásokat, azok mértékét és terjedelmét.
(3) A hatóság a típusalkalmassági bizonyítvány kiadásakor külön feltételeket állapíthat meg az érvényességre, továbbá a légijárműre és a felhasználására korlátozásokkal élhet.

Változtatás a légijárművön

10. § A légijármű szerkezetének, üzemben tartási vagy kiszolgálási rendszerének a repülés biztonságát érintő módosítása esetén akkor tartható továbbra is üzemben, ha a tervezett módosításokat a hatóság határozattal jóváhagyta.
11. § A változtatás alapulhat:
a) a gyártó, a gyártó illetékes hatósága vagy a hatóság által kibocsátott bulletinen, vagy
b) az üzemben tartó által kezdeményezett, az üzemeltetési és üzemben tartási tapasztalatokon, felhasználási igényeken alapuló javaslaton.
12. § (1) Az üzemben tartó - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles kérni a hatóság jóváhagyását a változtatások bevezetése előtt.
(2) Az üzemben tartó utólag 72 órán belül köteles az (1) bekezdésben előírt jóváhagyást megkérni, ha
a) a gyártó azonnali hatállyal végrehajtandó változtatásokat, utómunkálatokat ír elő, vagy
b) az üzemben tartási, üzemeltetési tapasztalatok alapján, a repülés biztonsága érdekében, azonnali beavatkozásra van szükség.
13. § Az üzemben tartó a gyártó által kibocsátott bulletin érkezése esetén 15 napon belül
a) bejelenti a hatóság felé a bulletin érkezését, számát, tárgyát,
b) tájékoztatja a hatóságot a bulletinben előírtak végrehajtási tervezetéről, illetve a végrehajtás esetleges elmaradásának indokairól.
14. § (1) Az üzemben tartó az általa kezdeményezett változtatás esetén
a) bejelenti a hatóságnak a változtatást kiváltó okot és az azzal elérendő célt,
b) tájékoztatja a hatóságot a változtatás tartalmáról, tervezett bevezetési rendjéről, az általa elérendő előnyökről, illetve esetleges hátrányokról,
c) a hatóság rendelkezésére bocsátja a változtatással kapcsolatos dokumentációkat, valamint biztosítja a szükséges ellenőrzés, műszaki szemle végrehajtási feltételeit,
d) kéri a hatóság jóváhagyását a változtatás bevezetéséhez.
(2) A hatóság a változtatás engedélyezéséről vagy elutasításáról határozatot hoz. A határozat tartalmazza a változtatás leírását, valamint a szükségessé váló módosítások felsorolását. A határozat meghozatalakor a hatóság figyelembe veszi különösen a tervezett változtatás repülésbiztonságra gyakorolt pozitív hatását, illetve a környezetterhelés szintjének csökkenését.
(3) Az üzemben tartó gondoskodik a módosítások bevezetéséről, és viseli a hatóság által előírt ellenőrzési munkák költségeit.
15. § (1) A 10-14. §-ok rendelkezéseitől eltérő módon bevezetett változtatás az érintett légijármű vagy légijárműtípus légialkalmassági bizonyítványa érvényességének megszűnését eredményezi.
(2) A légialkalmassági bizonyítvány érvényessége kizárólag az e rendelet előírásainak megfelelő változtatási eljárás lefolytatását követően, a hatóság hozzájárulásával állítható vissza.

Légialkalmassági felülvizsgálat

16. § (1) A légiközlekedésben az a légijármű vehet részt, amely a hatóság által kiállított, érvényes légialkalmassági bizonyítvánnyal vagy légialkalmassági tanúsítvánnyal rendelkezik, és a jogszabályban előírt légialkalmassági előírásoknak folyamatosan megfelel.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek alól kivételt képez az a légijármű, amely a légialkalmassági bizonyítvány kiadása érdekében berepülés alatt áll.
(3) A légijármű RVSM légtérben akkor repülhet, amennyiben e rendelet 3. számú mellékletében foglalt légialkalmassági feltételeknek megfelel és a légiközlekedési hatóság által kiállított, érvényes légialkalmassági engedéllyel rendelkezik.
17. § Légijármű külföldről a Magyar Köztársaság területére történő behozatala esetén a hatóságnak a légialkalmassági felülvizsgálat terjedelmének meghatározásánál figyelembe kell venni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) tagállamai által kiadott export légialkalmassági bizonyítványt, különös tekintettel az alábbiakra:
a) a légijármű származási helye,
b) a légialkalmassági bizonyítvány érvényességi ideje,
c) a légialkalmassági bizonyítványban feltüntetett esetleges korlátozások, a csatolt okmányok és dokumentáció (pl. zajbizonyítvány, rádióállomás engedély, ACAS, BRNAV, GPWS),
d) a légijármű műszaki állapota, környezetterhelési és üzemeltetési jellemzői.
18. § (1) A légialkalmassági felülvizsgálat célja a légijármű légiközlekedésre való alkalmasságának megállapítása.
(2) A légijárművet a légialkalmassági bizonyítványban meghatározott érvényességi idő alatt úgy kell üzemeltetni, üzemben tartani, hogy az megfeleljen a teljes szerkezetre és a részegységekre vonatkozó üzemeltetési előírásoknak, valamint az eredeti építési és szilárdsági követelményeknek. Változás esetén a légijárművet a hatóság engedélye nélkül tovább üzemeltetni nem lehet.
19. § (1) A légijárművön csak olyan az üzemeltetést vagy a felhasználhatóságot befolyásoló berendezés/felszerelés használható, amelyek a repülésben történő alkalmazásához a hatóság hozzájárult.
(2) A légijárműnek, illetve a felszerelésnek meg kell felelnie az általános és az adott típusra vonatkozó légialkalmassági előírásoknak.
(3) A gyártó egyes alkatrészekre és részegységekre műszaki nyilvántartás (üzemidő, működésszám, ciklusidő, naptári idő stb.), illetve törzskönyv (törzslap) vezetését írhatja elő. Ezen alkatrészek és részegységek repülésben történő használata az alkalmasságot igazoló okmányok alapján történik.
(4) A hatóság elfogadja a gyártó, illetve a javításra jogosított szervezet által kiadott igazolást (formulár, törzslap) a légijármű olyan berendezésére, amelyre e rendelet az alkalmasság igazolását írja elő.
20. § A légijármű légialkalmassági felülvizsgálatát a következő esetekben szükséges elvégezni:
a) a légijármű első üzembe helyezése előtt,
b) a légialkalmassági bizonyítvány érvényességének lejárta esetén,
c) nagyjavítás végrehajtását követően,
d) a légijármű légialkalmasságát befolyásoló sérülésének javítása után (a hatóság dönt előzetesen abban a kérdésben, hogy az adott sérülés befolyásolja-e a légialkalmasságot),
e) amennyiben a légijármű típusalkalmassági bizonyítványában foglalt repülési, műszaki jellemzőiben jelentős változás következik be,
f) jelentős módosítások, korszerűsítéssel kapcsolatos átalakítások után,
g) minden olyan esetben, ha a hatóság a repülés biztonsága érdekében elrendeli.
21. § (1) Ha légijárművön olyan átalakítást vagy módosítást hajtanak végre, amely a légijármű egyes részeinek, illetve rendszereinek felülvizsgálatát igényli, a hatóság részleges felülvizsgálatot végezhet.
(2) A légijárművön keletkezett sérülés esetén a légialkalmasság helyreállítása céljából a hatóság célirányos felülvizsgálatot rendelhet el.
(3) A részleges vagy célirányos légialkalmassági felülvizsgálat a megbontott részek és a hozzákapcsolódó rendszerek teljes körű, az e rendelet 3-12. számú mellékletei szerinti vizsgálatára terjed ki.
22. § (1) A légijárművön végzett jelentős módosítás esetén a hatóság bekérheti a gyártó és/vagy a gyártó állama szerint illetékes hatóság engedélyét is.
(2) A hatóság a felülvizsgálat lefolytatását követően az (1) bekezdés szerinti engedélyek beérkezéséig a légijárművet korlátozással - vagy anélkül - légialkalmassá nyilváníthatja.
23. § A légijármű egyes részeit vagy rendszereit érintő részleges vagy célirányos légialkalmassági felülvizsgálat eredménye nem befolyásolja a légijármű felülvizsgálattal nem érintett részeinek és rendszereinek légialkalmasságát.
24. § A légijármű egyes részeit, illetve rendszereit érintő légialkalmassági felülvizsgálat időpontját és ütemezését az üzemben tartó kérelmére, a hatóság az alábbi munkacsomagokra bontva határozhatja meg:
a) a teljes felülvizsgálathoz tartozó okmány és dokumentáció ellenőrzés elvégzése,
b) kijelölt útvonalakon a berepülési jegyzőkönyv útvonal repülés (en-route) részének végrehajtása 15 000 kg maximális felszállótömeg (MTOW) felett,
c) földi ellenőrzés,
d) a hatósági berepülési jegyzőkönyv berepülés (test-flight) részének végrehajtása.

A légialkalmassági felülvizsgálat lefolytatása

25. § (1) A légialkalmassági felülvizsgálat az üzemben tartónak vagy az üzemben tartó által felhatalmazott, hatósági engedéllyel rendelkező karbantartó szervezetnek (a továbbiakban: karbantartó szervezet) a hatósághoz benyújtott kérelmére indul.
(2) A légialkalmassági felülvizsgálat az üzemben tartó vagy a karbantartó szervezet által üzemképesnek minősített légijárműre kérhető.
(3) A hatóság a légialkalmassági felülvizsgálatot az üzemben tartó vagy a karbantartó szervezet bázisrepülőterén folytatja le. A hatóság kivételes esetben (előzetes lajstromjellel rendelkező légijármű külföldről történő behozatala esetén) az eljárást más repülőtéren is lefolytathatja.
26. § (1) Az üzemben tartó vagy a karbantartó szervezet a felülvizsgálat lebonyolítására felülvizsgálati tervet készít, amelyet jóváhagyás céljából megküld a hatóságnak. A felülvizsgálati tervben
a) kijelöli a hatósággal való kapcsolattartásért felelős szakembert,
b) felajánlja a légijárművet hatósági felülvizsgálatra.
(2) Az üzemben tartónak vagy karbantartó szervezetnek, az adott légijárműre/légijármű típusra vonatkozó érvényes üzemben tartási/karbantartási engedéllyel kell rendelkeznie.
(3) Az (1) bekezdés a) pontjában kijelölt személynek jogosultsággal kell rendelkeznie a légialkalmassági felülvizsgálat során felmerülő műszaki és repülési kérdésekben történő nyilatkozattételre.
(4) Az üzemben tartónak vagy karbantartó szervezetnek, a felülvizsgálat teljes időtartama alatt biztosítania kell, a felülvizsgálathoz - az elfogadott terv szerint szükséges - személyi és műszaki feltételeket.
27. § A hatóság a felülvizsgálat végrehajthatóságáról
a) nyilatkozik és intézkedik a végrehajtó személyzetről,
b) az elvégzett vizsgálatokról felülvizsgálati jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az észlelt hibákat, hiányosságokat.
28. § A hatóság észrevételeit tartalmazó jegyzőkönyv másodpéldányát az üzemben tartó képviselője kapja, aki intézkedik a hibák megszüntetéséről. A hibák kijavításáról a hatóság az okmányok, illetőleg visszaellenőrzés alapján győződik meg.
29. § (1) A légialkalmassági felülvizsgálat kiterjed a légijármű okmányainak, az adott típusra vonatkozó dokumentáció érvényességének és teljességének, valamint a légijármű földi és szükség esetén a légi üzemképességének ellenőrzésére.
(2) A légialkalmassági felülvizsgálat lefolytatásának szabályait a 3-12. számú mellékletek tartalmazzák.
30. § A légialkalmassági felülvizsgálat alatt kizárólag az azzal összefüggő karbantartási vagy javítási munkák végezhetők a légijárművön.
31. § A kérelmezőnek a légialkalmassági felülvizsgálattal összefüggésben, a légijármű típusától függetlenül a következő okmányokat, dokumentációt kell a hatóságnak bemutatnia:
a) a légijármű okmányait,
b) a vizsgálatot megelőző utolsó időszakos munka dokumentációját,
c) a légijármű karbantartási munkalapjait és fedélzeti repülési lapját, a vizsgálat időpontját megelőző három hónapra visszamenően,
d) a vizsgálatot megelőző három hónapban előfordult meghibásodások jegyzékét, az elhárításra, megelőzésre tett intézkedéseket,
e) a légijárműbe beépített, nyilvántartásra kötelezett berendezések okmányait (gépkönyv, hajtómű motorkönyvei, formulárok, törzskönyvek),
f) az előző vizsgálat óta a légijárművön végrehajtott és végre nem hajtott bulletinek jegyzékét, a végrehajtás elmaradásának okát,
g) az előző légialkalmassági vizsgálat óta a légijárművön végrehajtott, légi és földi üzemeltetést érintő változtatások jegyzékét,
h) a kötött üzemidejű berendezések továbbüzemeltethetőségéről szóló nyilatkozatot,
i) a légijármű szélsőséges körülmények közötti üzemeltetéséről szóló nyilatkozatot.
32. § A légijármű földi felülvizsgálata e rendelet mellékleteiben meghatározottakra terjed ki.
33. § (1) A légijármű légi üzemképességének megállapítása - ha arra szükség van - berepüléssel, ejtőernyő esetében pedig beugrással történik.
(2) A berepülés, beugrás (a továbbiakban együtt: berepülés) célja a légijármű légi üzemképességének, esetleges üzemeltetési korlátozásainak megállapítása.
(3) A légijármű berepülése csak akkor kezdhető meg, ha a 28-31. §-okban előírt ellenőrzések során felmerült valamennyi hiányosságot megszüntették és erről a hatóság meggyőződött.
(4) A légijármű berepülése az adott típusra vonatkozó, a hatóság által előírt berepülési program alapján történik.
34. § A hatóság a légialkalmassági vizsgálatot felfüggeszti, ha
a) az üzemeltető az előírt dokumentációt nem készítette elő,
b) a légijármű előkészítettsége, karbantartottsága nem megfelelő,
c) az üzemeltető képviselője feladatának nem tesz eleget,
d) a vizsgálat személyi, tárgyi feltételei nem biztosítottak,
e) a légijárművön a vizsgálattal össze nem függő munkát végeznek,
f) a légijármű berepülése során bármilyen, a légialkalmasságot vagy a berepülés eredményességét, biztonságát befolyásoló meghibásodás lép fel.
35. § A hatóság kiegészítő vizsgálatot rendel el, ha a légijárművön olyan rendellenességet vagy változást észlelt, amely a repülés biztonságát veszélyezteti.
36. § A hatóság ismételt repülést rendel el, ha
a) a berepülési program végrehajtása során olyan meghibásodás keletkezett vagy olyan eltérést észlelt, amelynek elhárítását csak ismételt berepüléssel lehet ellenőrizni, vagy
b) a berepülési program végrehajtását meg kellett szakítani.
37. § (1) A hatóság a légialkalmassági felülvizsgálat lefolytatását követően a felülvizsgálati jegyzőkönyvek alapján minősíti a légijárművet.
(2) A minősítés tartalmazza a légijármű alkalmasságát vagy az alkalmatlanságát, valamint azokat a korlátozásokat, amelyekkel alkalmas a légiközlekedésben való részvételre. A hatóság a minősítés alapján kiállítja vagy meghosszabbítja a légijármű légialkalmassági bizonyítványát, vagy alkalmatlanság esetén elutasító határozatot hoz.

A légialkalmassági felülvizsgálat lefolytatásának szervezeti, személyi feltételei

38. § (1) A légialkalmassági felülvizsgálat lefolytatását, légialkalmasság értékelését és az azt követő minősítést - a 39. §-ban foglalt kivétellel - a hatóság végzi.
(2) A hatóság a légialkalmassági felülvizsgálati eljárás lefolytatásába az állományába nem tartozó, a feladat végrehajtási feltételeinek megfelelő személyt (a továbbiakban: szakértő) vonhat be.
(3) A hatóság a felülvizsgálati eljárásba bevont szakértő részére megbízólevelet állít ki, amelyben meghatározza a megbízott feladatkörét és a megbízás időtartamát.
(4) A megbízást a hatóság annak érvényességi ideje alatt is - azonnali hatállyal - visszavonhatja.
39. § (1) A hatóság - nyilvános pályázatra benyújtott kérelem alapján - engedélyt adhat a lajstromozásra nem kötelezett légijárművek [Lt. 12. § (1) bekezdés] légialkalmasságának megállapítására, igazolására.
(2) Az engedély iránti kérelmet - a kérelmezett tevékenység megjelölésével - csak gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] nyújthat be.
(3) Az engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen a légialkalmasság igazolásához szükséges
a) megfelelő szakmai felkészültségű vizsgáló személyzettel,
b) vizsgáló berendezésekkel, eszközökkel, laboratóriummal,
c) műszaki és vizsgálati előírások gyűjteményével,
d) érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel,
e) megfelelő minőségbiztosítási szervezettel,
f) a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzattal.
(4) Az engedélyest a légialkalmassági felülvizsgálat során, valamint az engedélyes által minősített légijárműveket a hatóság ellenőrzi az érvényes előírások betartása céljából. Ha az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, a hatóság az engedélyt azonnali hatállyal felfüggeszti, illetve a repülésbiztonság súlyos veszélyeztetése esetén azonnali hatállyal visszavonja.
(5) A hatóság az engedéllyel rendelkező szervezetekről (név, székhely, telephely) nyilvántartást vezet, amely nyilvános.

Légialkalmassági bizonyítvány

40. § (1) A légialkalmassági bizonyítvány - a légijármű típusalkalmassági bizonyítványának mellékleteiben megállapított feltételek mellett - igazolja a légijármű légiközlekedésre való alkalmasságát.
(2) A hatóság a légialkalmassági bizonyítványt előzetes szemle, földi és szükség esetén légi üzemképesség ellenőrzése, továbbá olyan okmányok alapján állítja ki, amelyből megállapítható, hogy a légijármű a légialkalmassági előírásoknak és a repülésbiztonsági követelményeknek megfelel.
(3) A légialkalmassági bizonyítvány tartalmazza azokat a feltételeket, korlátozásokat, amelyeket a hatóság a légijármű használatára vonatkozóan előírt.
41. § A légialkalmassági bizonyítvány tartalmazza:
a) a légijármű lajstromjelét [Lt. 12. § (4) bek.],
b) a légijármű típusát,
c) típusalkalmassági bizonyítvány számát,
d) a légijármű gyártási számát,
e) a légijármű gyártási évét,
f) a légijármű gyártóját,
g) alkalmazás célját,
h) a hajtómű típusát,
i) a légijármű tulajdonosának nevét, címét,
j) a légijármű üzemben tartójának nevét, címét,
k) az esetleges korlátozásokat,
l) az érvényesség idejét,
m) a kiállító hatóság megnevezését.
42. § (1) A hatóság a légialkalmassági bizonyítványt a felülvizsgálati jegyzőkönyv záradéka alapján adja ki.
(2) A hatóság a légialkalmassági bizonyítványt két példányban állítja ki, és annak első példányát az üzemben tartónak megküldi. Az üzemben tartó köteles a légialkalmassági bizonyítványt a légijármű fedélzetén tartani. A légialkalmassági bizonyítvány mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A légialkalmassági bizonyítványban bejegyzést, törlést, módosítást csak a hatóság végezhet.
43. § A légialkalmassági bizonyítvány érvényessége egy év, az Lt. 19. § (2) bekezdésben meghatározott célból üzemeltetett légijármű esetében három év. A hatóság - ha azt korlátozó tényező indokolja - rövidebb érvényességi időt is megállapíthat.
44. § (1) A légialkalmassági bizonyítvány érvényét veszíti, ha a légijármű
a) olyan sérülést szenved, amelynek következtében a légialkalmassági előírásoknak nem felel meg,
b) megsemmisül vagy kiselejtezik,
c) nagyjavítása esedékes, vagy a jóváhagyott karbantartási programjának megfelelő esedékes ellenőrzéseket az üzemben tartó nem végzi vagy végezteti el,
d) a hatóság hozzájárulása nélkül olyan mértékben módosítják, amelynek következtében a típusalkalmassági bizonyítványban feltüntetett adatoknak nem felel meg,
e) légialkalmassági bizonyítványa megrongálódik, megsemmisül vagy elvész,
f) alapadata nem éri el az alapdokumentációban rögzített minimális repülési vagy műszaki teljesítmény mértékét,
g) olyan légijármű, amelynek felszálló tömege 5700 kg-nál nagyobb és karbantartás vagy konzerválás nélkül 3 hónapnál hosszabb ideig üzemen kívül állt,
h) légialkalmassági bizonyítványának érvényességi ideje lejárt,
i) a légialkalmassági felülvizsgálatot a hatóság megkezdte.
(2) A légialkalmassági bizonyítvány adataiban bekövetkezett változás, vagy az érvényességi idő lejárta esetén a bizonyítványt 8 napon belül a hatóságnak be kell szolgáltatni.
45. § (1) Amennyiben a légijármű műszaki állapota a repülésbiztonságot veszélyezteti, a hatóság jogosult a légialkalmassági bizonyítványt azonnali hatállyal bevonni.
(2) Ha a légijárműre vagy annak felszerelésére vonatkozólag a hajózó-repülő személyzet vagy a földi műszaki személyzet tagjainak tudomására jut olyan körülmény, amely a légijármű légialkalmasságát vagy a repülés biztonságát hátrányosan érinti, azt haladéktalanul köteles a hatóság tudomására hozni.
46. § Ha a hatóság a légialkalmassági bizonyítványt annak érvényességi idején belül bevonta, az üzemben tartónak az érvényesség megújítása iránti kérelemben igazolnia kell
a) a légialkalmasság helyreállítására tett intézkedést,
b) az elvégzett munkát,
c) a légijármű üzemképességét.
47. § (1) A hatóság az eredményes légialkalmassági felülvizsgálatot követően a légialkalmassági bizonyítvány érvényességét - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a 43. §-ában meghatározott időtartamra meghosszabbítja.
(2) A 24. § szerinti - munkacsomagokra - bontott légialkalmassági felülvizsgálat alkalmával, amennyiben a légialkalmassági bizonyítvány érvényessége a berepülés végrehajtásáig lejár, de a berepülést valamilyen tényező akadályozza, a hatóság a légialkalmassági bizonyítvány érvényességét a végrehajtott felülvizsgálati ellenőrzéseket értékelve a berepülés végrehajtásának időpontjáig, de legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja.
(3) A hatóság indokolt esetben a légialkalmassági bizonyítvány érvényességét, az üzemben tartó kérelmére legfeljebb egy hónappal a felülvizsgálat mellőzésével is meghosszabbíthatja.
(4) A légialkalmassági bizonyítvány érvényességének (3) bekezdés szerinti meghosszabbításához az üzemben tartónak (főmérnök) nyilatkoznia kell a következőkről:
a) a légijárművön az előírt javításokat és karbantartásokat elvégezték,
b) a hosszabbítás időtartama alatt kötött üzemidővel rendelkező berendezés üzemideje nem jár le, valamint a légijárművön nincs bulletin végrehajtási kötelezettsége,
c) a légijármű repülésre alkalmas állapotban van.
(5) A 15 000 kg maximális felszállótömeg (MTOW) feletti légijárműveknél a hatóság útvonal repülést (en-route) hajthat végre.
48. § (1) A hatóság, ha a légialkalmassági bizonyítványt az érvényesség meghosszabbítása, adatváltozás vagy ismételt kiadás céljából bevonta, a légijármű légialkalmasságát tanúsító igazolást (a továbbiakban: igazolás) ad ki.
(2) Az igazolás a benne feltüntetett időpontig - általában egy hónapig - érvényes, de nem haladhatja meg a légialkalmassági bizonyítvány érvényességi idejét.
(3) Az igazolást a repülés során a fedélzeten kell tartani.

Légialkalmassági tanúsítvány

49. § (1) A lajstromozásra nem kötelezett légijárművek nyilvántartását és légialkalmasságának igazolását a hatóság által feljogosított szervezetek végzik.
(2) A nyilvántartás vezetésére feljogosított szervezet (a továbbiakban: szervezet) a nyilvántartásában szereplő légijárművekre légialkalmassági tanúsítványt ad ki.
(3) A szervezet által kiadott légialkalmassági tanúsítvány a légialkalmassági bizonyítvánnyal egyenértékű okmánynak minősül, amennyiben a kibocsátó szervezet a légialkalmasság tanúsítására a 39. § rendelkezéseinek megfelelően jogosultságot szerzett.
(4) A légialkalmassági tanúsítvány kiadására, visszavonására, érvényességi idejére a 40-48. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Külföldi légijárművek légialkalmassági bizonyítványai

50. § A hatóság a külföldi lajstromozású légijármű légialkalmassági bizonyítványát a magyar légialkalmassági bizonyítvány kiállításának alapjául elfogadhatja, amennyiben
a) azt az ICAO valamely tagállamának, vagy a Közös Légügyi Hatóság (JAA) teljes jogú tagországának hatósága az e rendelet előírásaival összhangban állította ki, továbbá ha azt olyan állam illetékes hatósága állította ki, amellyel a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződés keretében a kölcsönös elismerésről megállapodott, és
b) a kiállító hatóság által meghatározott érvényességi ideje nem járt le vagy nem vesztette érvényét.
51. § (1) A Magyar Köztársaság légterében a légiközlekedésben kizárólag olyan külföldi lajstromozású légijármű vehet részt, amely rendelkezik a lajstromozó állam által kiadott légialkalmassági bizonyítvánnyal.
(2) Abban az esetben, ha a hatóság a külföldi lajstromozású légijármű olyan sérüléséről, vagy meghibásodásáról szerez tudomást, amely a további repülés biztonságát veszélyezteti, a légijárművet eltiltja a repülés folytatásától mindaddig, amíg a légijárművet repülésre alkalmas állapotba nem hozzák. Erről egyidejűleg a lajstromozó állam légiközlekedési hatóságát értesíti.
(3) Ha a külföldi lajstromozású légijármű illetékes légiközlekedési hatósága a tudomására hozott tények alapján írásban kéri a hatóságot, hogy a légijármű további repülését - korlátozó feltételekkel - engedélyezze olyan repülőtérre, ahol a szükséges javításokat el tudják végezni, a hatóság a légijármű repülését a lajstromozó ország légiközlekedési hatóságának felelősségére engedélyezheti.

Egyszeri repülésre szóló engedély

52. § (1) A légialkalmassági bizonyítvánnyal nem rendelkező légijármű üzemben tartója a hatóságtól a légijármű egyszeri repülésre szóló engedélyt kérhet
a) a külföldön vásárolt légijármű Magyarországra történő átrepüléséhez,
b) belföldön vagy külföldön végrehajtott nagyjavítás vagy átalakítás után,
c) légialkalmassági felülvizsgálatra történő felkészítés esetén,
d) légialkalmassági felülvizsgálat végrehajtása érdekében,
e) sérülés esetén, ha a javítás az üzemben tartó telephelyén nem hajtható végre,
f) a légijármű ipari javításba adása a javításközi üzemidő lejárta után következik be,
g) egyéb esetben.
(2) A hatóság az egyszeri repülést határozattal engedélyezi.
(3) Az üzemben tartónak az egyszeri repülésre szóló engedélyt öt munkanappal - sürgős esetben két munkanappal - a tervezett repülés végrehajtása előtt kell kérnie a következők feltüntetésével:
a) a kérelmező neve, címe,
b) a légijármű típusa, lajstromjele, gyári száma,
c) a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a légijárművön műszaki szemlét hajtott végre, és azt az egyszeri repülésre alkalmasnak találta,
d) a légijármű külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_2]  meghatározott biztosítási igazolása,
e) a repülés végrehajtásának ideje alatt a fedélzeten tartózkodók névsora, feladat,
f) a légijármű tervezett útvonala, a repülés végrehajtásának ideje,
g) a repülés végrehajtásának indoka.
(4) Külföldről történő behozatal esetén az átrepüléshez a gyártó ország légügyi hatósága vagy a javítóüzem ellenőrző szervezete által kiadott légialkalmassági, illetve repülésre való alkalmasságot igazoló bizonyítvány megléte szükséges.
(5) Az egyszeri repülésre szóló engedély kiadását megelőzően a hatóság légialkalmassági felülvizsgálatot végezhet.
(6) Az egyszeri repülésre szóló engedély meghatározott feladatra, személyzetre, illetve útvonalra szól, és tartalmazza az esetleges korlátozásokat.
(7) A hatóság az egyszeri repülésre szóló engedély kiadását megtagadhatja, ha a légijárművet
a) még nem vette végleges lajstromba,
b) törölte a lajstromból,
c) lefoglalták.

Légialkalmasságot értékelő jegyzőkönyv

53. § (1) A hatóság a Magyar Köztársaság légterében repüléseket végző, lajstromba vételre nem kötelezett, kísérleti vagy egyedi célú repülések végrehajtására épített légijármű légialkalmasságának vizsgálatát is elvégzi a gyártó, a tulajdonos vagy az üzemben tartó kérelmére.
(2) A hatóság az elvégzett vizsgálat eredményéről légialkalmasságot értékelő jegyzőkönyvet készít.
(3) A légialkalmasságot értékelő jegyzőkönyv kiadásáról a hatóság a következők figyelembevételével dönt:
a) a légijármű tervezési dokumentációi,
b) gyártási technológia, gyártási körülmények,
c) az elvégzendő repülési feladat, a tervezett repülés műszaki feltételei,
d) a légijármű műszaki állapota és környezetterhelési jellemzői,
e) beterjesztett egyéb dokumentumok (pl. laboratóriumi vagy légi vizsgálati jegyzőkönyvek),
f) a hatóság által előírt mérések eredményei.
(4) A légialkalmasságot értékelő jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a vizsgálatot kérő nevét címét,
b) a légialkalmasság értékelésében közreműködők nevét, címét,
c) a légialkalmasság értékelésekor elvégzett ellenőrző és kísérleti munkákat, és azok eredményét,
d) a vizsgálat értékelését,
e) az értékelést végzők aláírását,
f) az értékelést kérő egyetértő vagy egyet nem értő záradékát.
(5) A légialkalmasságot értékelő jegyzőkönyv a vizsgálat időpontjában értékeli légijármű légialkalmasságát, ezért érvényességi ideje nincs, visszavonni nem lehet.
(6) A légialkalmasságot értékelő jegyzőkönyvnek hatósági tanúsító értéke nincs, a légijármű légiközlekedésben való alkalmazására nem jogosít. Az értékelést kérő a légialkalmasságot értékelő jegyzőkönyvet saját céljaira, fejlesztési törekvéseinek értékelése, további fejlesztések, reklám, együttműködési tárgyalások, külföldi hatóságok előtti eljárás során korlátozás nélkül felhasználhatja.

Export légialkalmassági bizonyítvány

54. § (1) A légijármű végleges külföldre szállítása esetén a tulajdonos kérésére a hatóság export légialkalmassági bizonyítványt ad ki.
(2) A hatóság az export légialkalmassági bizonyítvány kiadásával egyidejűleg a légijárművet a lajstromból törli és erről igazolást ad.
(3) A hatóság a lajstromból való törlést megtagadja az Lt. 14. § (2) bekezdésében foglalt esetben, valamint ha más akadály merül fel.
(4) Az export légialkalmassági bizonyítvány tartalmazza:
a) az export célállamot,
b) a légijármű lajstromjelét,
c) a légijármű típusát,
d) a hajtómű típusát,
e) a légijármű gyártási számát,
f) a légijármű gyártási évét,
g) a légijármű gyártójának megnevezését,
h) a légijármű állapotát (új, nagyjavított, használt),
i) a légijármű sárkány, hajtómű ciklus és üzemidő adatait.
(5) Az export légialkalmassági bizonyítvány repülésre nem jogosít.
(6) Export légialkalmassági bizonyítvány csak érvényes légialkalmassági bizonyítvány esetén adható ki.

Légialkalmassági ellenőrzés

55. § (1) A légijárművek légialkalmasságát hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés történhet az üzemben tartó (tulajdonos) előzetes értesítése nélkül is. Az ellenőrzésről a hatóság jegyzőkönyvet vesz fel.
(2) Ha az ellenőrzés során alapos gyanú merül fel arra, hogy
a) a légijármű a jogszabályban meghatározott légialkalmassági feltételeknek nem felel meg,
b) a légijárművet engedély nélkül átalakították,
c) a légijárműnek a légiközlekedésben való további részvétele a repülésbiztonságot veszélyezteti,
d) a légijármű nem rendelkezik külön jogszabályban meghatározott felelősségbiztosítással,
a hatóság a légialkalmassági bizonyítványt elveszi, annak érvényességét felfüggeszti és elrendeli a légijármű légialkalmassági felülvizsgálatát.
(3) A légijármű üzemben tartója köteles az (1)-(2) bekezdésben említett ellenőrzést, illetve a felülvizsgálatot lehetővé tenni és a vizsgálat elvégzése céljára a telephelyen rendelkezésre álló berendezéseket (emelő, mérőműszerek stb.) díjtalanul a hatóság rendelkezésére bocsátani.
56. § A légijármű a hatóság részéről történő ellenőrzése során a jogosultságot a hatóság által kiállított ellenőri igazolvány igazolja.

Értelmező rendelkezések

57. § E rendelet alkalmazásában:
a) légialkalmasság: a légijárműre előírt azon folyamatos műszaki állapot, amely szerint annak szerkezeti és működési jellemzői megfelelnek a légijárműre vonatkozó műszaki előírásoknak,
b) légialkalmassági előírások: a légijárművek tervezésére, gyártására, minősítésére, biztonságos és környezetkímélő alkalmazására, az alkalmazás személyi és tárgyi feltételeire, kiszolgálására, karbantartására, javítására vonatkozó, nemzeti és nemzetközi követelmények, ajánlások gyűjteménye,
c) üzemeltetés: a légijárműnek a légiközlekedésre történő előkészítése és használata,
d) üzemben tartás: azon tevékenységek összessége, amelyek során az üzemben tartó a légijármű alkalmazási céljának megfelelő felhasználását szervezi és irányítja, a légijármű légialkalmasságának és üzemképességének fenntartásáról gondoskodik, továbbá a repülések végrehajtását a vonatkozó előírásokkal összhangban szervezi, irányítja és felügyeli,
e) bulletin: a gyártó vagy a hatóság által a légijármű szerkezetének, rendszereinek, üzemeltetésének, üzemben tartásának módosítását előíró, hivatalosan kiadott közlemény, amelynek végrehajtása kötelező, vagy ajánlott,
f) formulár: a gyártó vagy a hatóság engedélye alapján más szervezet által kiadott hiteles kísérő dokumentum, amely a légijármű és főbb részegységei üzemidejének, valamint a rajtuk végzett műszaki munkák, javítások, berendezéscserék nyilvántartására, továbbá más hivatalos bejegyzésekre szolgál, a légijármű, illetve a részegységek teljes élettartama alatt,
g) siklórepülő légijármű: olyan erőgépmeghajtás nélküli, levegőnél nehezebb légijármű, melynek felhajtóerőt létesítő felülete van és a levegőbe emelkedéshez, valamint a levegőben tartózkodáshoz szükséges felhajtóerőt a hordfelületén keletkező aerodinamikai erők biztosítják,
h) függővitorlázó: olyan siklórepülő légijármű, amelynek kormányzása a szállítmány súlypontjának áthelyezésével, részleges súlypontáthelyezéssel és aerodinamikai kormányzással együttesen vagy aerodinamikai kormányzással történik,
i) vitorlázó sárkányrepülő: olyan lábról indítható és lábra érkező hajlékony szárnyfelülettel rendelkező függővitorlázó légijármű, melynek kormányzása általában a hajlékony szerkezettel felfüggesztett pilóta súlypontjának - részleges vagy teljes - áthelyezésével történik,
j) motoros sárkányrepülő: olyan megerősített vitorlázó sárkányrepülő, ahol a légijármű levegőbe emelkedése segédmotoros meghajtó egység által szolgáltatott toló vagy vonóerő segítségével történik, és ahol a pilóta a súlypontban felfüggesztett, motorral vagy segédmotorral ellátott háromkerekű kocsiszerkezetben helyezkedik el,
k) ejtőernyő: olyan légijármű, amely működtetésekor a szabadesés folyamán az összecsomagolt állapotból olyan felületűvé és alakúvá válik, amely a megnövekedett légellenállása következtében, a gravitációs erő ellenében biztosítja a használója szükséges mértékben csökkentett földetérési sebességét,
l) siklóernyő (paraglider): olyan lábról indítható és lábra érkező hajlékony szárnyfelülettel rendelkező aerodinamikai vagy súlypontáthelyezéssel kormányzott függővitorlázó légijármű, amelyhez a pilóta hajlékony felfüggesztő rendszerrel a szárnyfelület zsinórzataira csatoló tagokkal van rögzítve,
m) motoros siklóernyő: olyan megerősített siklóernyő, ahol a légijármű levegőbe emelkedése motoros meghajtó egység által szolgáltatott tolóerő segítségével történik. A pilóta háton hordozható meghajtó egységet visel vagy a siklóernyőre csatoló tagokkal felfüggesztett meghajtó egységgel felszerelt kocsiszerkezetben (trike) helyezkedik el,
n) ultrakönnyű repülőgép: levegőnél nehezebb aerodinamikus kormányzású és tömegáthelyezéses kormányzású motoros és motor nélküli légijármű,
o) ballon (hőlégballon): olyan erőgép nélküli, a levegőnél könnyebb légijármű, amelynek levegőben maradását gáz vagy meleg levegő biztosítja,
p) léghajó: olyan a levegőnél könnyebb légijármű, amelynek levegőben maradását gáz vagy meleg levegő, vízszintes irányú mozgását és kormányozhatóságát erőgép (elektromos vagy belső égésű motor) biztosítja,
q) vitorlázó repülőgép: olyan erőgép nélküli légijármű, amely kedvező aerodinamikai kialakítása révén alkalmas a légköri energiák magasságnyerés céljából történő kihasználására,
r) segédmotoros vitorlázó repülőgép: vitorlázó repülőgép olyan erőgéppel felszerelve, amely alkalmassá teszi önálló levegőbe emelkedésre, vagy levegőben maradásra,
s) RVSM (Reduced Vertical Separation Minima): a csökkentett függőleges elkülönítés minimum jelölésre használt rövidítés,
t) RVSM tartalma: FL 290-FL 410 között a korábbi 2000 láb (600 m) függőleges elkülönítés helyett, csökkentett - 1000 lábas (300 m) függőleges elkülönítési minimum alkalmazása.

Záró rendelkezések

58. § (1) Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett eljárásokra kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a légijárművek lajstromozásának szabályairól szóló 32/2001. (IX. 28.) KöViM rendelet 13. § (3) bekezdés a) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a felség- és lajstromjelet a szárnyszerkezet alsó felületének bal oldalán kell elhelyezni úgy, hogy a betűk, számok felső része a szárny belépőélének irányába essen.”
(3) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott légialkalmassági bizonyítványok visszavonásig vagy az abban meghatározott időpontig érvényesek.

[LÁBJEGYZET_1] 7/2001. (II. 14.) KöViM rendelet a polgári légiközlekedésre vonatkozó műszaki követelményekről és adminisztratív eljárásokról.

[LÁBJEGYZET_2] 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról.