63/2001. (IV. 13.) Korm. rendelet

a szociális és családügyi miniszter által méltányossági jogkörben megállapítható egyszeri szociális segélyről

A Kormány a szociális és családügyi miniszter által méltányossági jogkörben megállapítható egyszeri szociális segélyről a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendszeres pénzellátásban részesülő személy kérelmére a szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) - méltányossági jogkörében eljárva - egyszeri szociális segély kifizetését engedélyezheti, ha a kérelmező váratlan esemény miatt olyan élethelyzetbe kerül, amely a mindennapi szokásos életvitelének fenntartását súlyosan veszélyezteti.
(2) Az egyszeri szociális segély kifizetésének engedélyezésekor előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki
a) természeti katasztrófa, elemi csapás (árvíz, földrengés, tűzvész stb.);
b) közeli hozzátartozójának a halála, magának vagy közeli hozzátartozójának váratlan és súlyos betegsége miatt került a mindennapi szokásos életvitelének fenntartását súlyosan veszélyeztető helyzetbe.
(3) Egyszeri szociális segély kifizetése engedélyezhető akkor is, ha az (1) bekezdésben meghatározott ellátás megállapítása folyamatban van.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén is csak akkor engedélyezhető az egyszeri szociális segély kifizetése, ha a kérelmező, illetőleg a kérelmezővel közös háztartásban élők egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a) másfélszeresét, ha a kérelmező rendszeres jövedelemmel rendelkező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él;
b) kétszeresét, ha a kérelmező egyedül élő.
(5) Különös méltánylást érdemlő esetben a miniszter a (4) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt meghaladó egy főre eső havi jövedelem esetén is engedélyezheti az egyszeri szociális segély kifizetését, ha a kérelmező, illetőleg a kérelmezővel közös háztartásban élők egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a) kétszeresét, ha a kérelmező rendszeres jövedelemmel rendelkező közeli hozzátartozójával közös háztartásban él;
b) két és félszeresét, ha a kérelmező egyedül élő.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) közeli hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő;
b) közös háztartásban élők: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek;
c) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;
d) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül-e;
e) rendszeres pénzellátás: a saját jogú nyugellátás, a hozzátartozói nyugellátás, a bányásznyugdíj, a korengedményes nyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja, a szolgálati nyugdíj, az előnyugdíj, a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadék, a szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadéka, az özvegyi járadék, a növelt összegű özvegyi járadék, a rokkantsági járadék, az átmeneti járadék, az egészségkárosodási járadék, a központi szociális segély, a rendszeres szociális járadék, a házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelempótlék, az időskorúak járadéka.
3. § (1) A kérelmet a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz a melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani.
(2) Az adatlapon fel kell tüntetni
a) a kérelmező és az esetlegesen vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adatait (név, anyja neve, születési hely és idő, családi állapot) és lakcímét;
b) a létfenntartást veszélyeztető okot;
c) a rendszeres pénzellátás összegét;
d) a kérelem benyújtásától számított egy éven belül bármilyen jogcímen (segély stb.) kapott egyéb pénzbeli ellátás összegét;
e) az egyéb jövedelmet;
f) a kérelmezővel esetlegesen közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmét;
g) a kiállítás idejét és a kérelmező aláírását.
(3) Az adatlaphoz csatolni kell
a) a rendszeres pénzellátás, az egyéb pénzbeli ellátás, illetőleg az egyéb jövedelem összegére vonatkozó igazolást (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás stb.);
b) a mindennapi szokásos életvitel fenntartását súlyosan veszélyeztető váratlan esemény bekövetkeztét igazoló iratokat (halotti anyakönyvi kivonat stb.).
(4) Ha a kérelmező a (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolást csatolni nem tud, a lakóhelye, illetőleg a tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője - szükség esetén - környezettanulmány alapján igazolja a mindennapi szokásos életvitel fenntartását súlyosan veszélyeztető körülmények fennállását, illetve bekövetkeztét.
(5) Ha a kérelem hiányos, a kérelmezőt azzal a figyelmeztetéssel kell felhívni a hiányok pótlására, hogy a felhívás ellenére hiányosan benyújtott kérelmet a miniszter érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
4. § (1) A miniszter a kérelmeket megvizsgálja, és a rendelkezésre álló negyedévi keretösszeg figyelembevételével határozatban dönt az egyszeri szociális segély kifizethetőségéről és összegéről, illetőleg a kérelem elutasításáról.
(2) Ha a közös háztartásban élők közül többen nyújtanak be kérelmet és az 1. §-ban foglalt feltételek mindegyik kérelmező esetében fennállnak, közülük csak egy személy számára engedélyezhető az egyszeri szociális segély kifizetése.
(3) A kérelmező számára egyszeri szociális segély évente egy alkalommal állapítható meg. Egy éven belül előterjesztett újabb kérelem alapján a miniszter különös méltánylást érdemlő esetben engedélyezheti újabb egyszeri szociális segély kifizetését.
(4) Az egyszeri szociális segély összege legalább tízezer forint, de legfeljebb huszonötezer forint. Különös méltánylást érdemlő esetben a miniszter engedélyezheti a felső összeghatárt meghaladó, de legfeljebb ötvenezer forint összegű egyszeri szociális segély kifizetését.
5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2001. január 1-je után benyújtott, de még el nem bírált kérelmek esetében is alkalmazni kell.